A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI

Átírás

1 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI Bodroghalom (sátoraljaújhelyi j.) Egry József tanító telefon jelentését követően az alábbi lelőhelyekről gyűjtöttünk leleteket: A falu és a víztorony közti út bal oldalánál levő első homokbányánál behúzott peremű bronzkori táltöredékek, ujjbenyomásos léccel díszített cserépdarabok találhatók. Tovább, a víztorony felé, az út bal oldalán, Medvetanyának Farkastető-dűlő nevezett részen újabb kelta kori cserepek és vastöredékek kerültek elő szántáskor. A víztoronyhoz közel, az út jobb oldalán levő homokbánya mellett, a falu felé eső részen a szántásban nagyobb mennyiségű obszidián penge található. Lsz A 2. homokbányából származó urnát dr. Deák László orvos a múzeumnak ajándékozta. A helyszínen több bronzkori töredéket gyűjtöttünk. Bódvarákó (edelényi j.) Dobódél területéről Dénes György középkori településre utaló cseréptöredékeket gyűjtött. A leleteket átadta a Herman Ottó Múzeumnak. Edelény (edelényi j.) A mucsonyi elágazással szemközti Csebi-dűlőben az Alkotmány Mg Tsz kavicsbányájának bővítésekor középkori templom, temető és település nyomára bukkantak. A leletmentés során egy kis méretű, szögletes szentélyzáródású román kori templom alapjait és 80 sírt tártunk fel. A sírokból XIV XV. századi ruhadíszek, övveretek, pártamaradványok, koporsószögek, valamint XIV XVI. századi pénzek kerültek elő. A templomtól északra egy osszáriumot, több középkori hulladékgödröt, kemencealapot tártunk fel. Ezekből XII XV. századi edények, edénytöredékek és fémtárgyak kerültek elő. A sóderbánya É-i oldalán történő bővítéskor szintén több gödörnyom.mutatkozott 2 4 m mélységben. Ezekben állatcsontváz gabonamagvakkal, vaskori és népvándorlás kori cserepeik, csont- és fémtárgyak, állatcsontok voltak.

2 600 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI Hejőcsaba (Miskolc) Az új cementgyár Klinfeer-tároló alagút alapozási munkáinál mintegy 6 m mélységben sóderrétegbe ágyazva egy mammutállkapocs maradványait fedezték fel. A leleteket Hédervári István átadta a Herman Ottó Múzeumnak. Hét (putnoki j.) Ipacs Ilona, a kazincbarcikai Központi Általános Iskoia tanára jelentette, hogy a község Zsoldos-telep nevű részén, a temetővel szemben cserepeket találtak. A terepjáráskor bronzkori Lsz ; vaskori Lsz ; kelta Lsz és középkori cseréptöredékeket találtunk. Kazincbarcika (putnoki j.) A Tardona patak partján cserepeket és öriőkövet talált Mészáros Tibor kazincbarcikai lakos. Az egészségügyi szakiskola építésekor dózerolták a területet, így került elő neolit Lsz , bronzkori Lsz ; vaskori Lsz anyag. Távolabb két vassalakrög is volt. Találtak még vassalakot és bütyökdiszes edényt a Kakas-tanyánál, az Adám-völgyben is. Kesznyéten (miskolci j.) A falu területéről, pontosabban nem ismert helyről származik egy kardtöredék. Lsz Bronz. Áttört markolatú, pengéje díszített. Pengetöredék, nagyobb része hiányzik. Galuska Imre ajándéka. A Tiszadűlőn Galuska Imre bronzkori cserepeket gyűjtött. Lsz A tsz-műhely területén, a régi fűrész helyén Galuska Imre korongolt, világos barna kis edényt és nyéllyukas vas dárdahegyet gyűjtött. Lsz A leletek kelta koriak. A református templom kertjében, a templomtól keletre XVI XVII. századi sírokat szedtek ki emésztőgödör ásásakor. A mintegy 5 6 sírból kikerült vastárgyak és edények töredékeit a Kistokaj homokbánya (miskolci j.) 1972 telén Gál András nagy méretű agyag orsógomb töredékét hozta be a Herman Ottó Múzeumba. Lsz A kiszálláskor és később, a leletmentésekkor a bánya bejáratával szemben vonaldíszes neolit cseréptöredékeket és öriőkövet találtunk. A bánya mindkét faiában szarmata lakógödrök figyelhetők meg, cserépanyaggal. Lsz Ugyancsak Gál András hozott a múzeumba két csatot, az egyik tiszta ezüst, a másik aranylemezzel borított részén ikőberakással. A helyszínen a bánya leomlott külső szélén megtaláltuk a teljes csonvázat, állatcsontmellékletet és egy besimított nyakú, füles hun korsót nyarán Gál András

3 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI újabb sírleleteket hozott a múzeumba. Két cikádafibulát, egy gyűrűt és két, kör alakú díszt. Elbeszélése szerint csontvázas sír mellékletei voltak. A leletmentéskor császárikori lakógödrök kerültek elő a sír környékén. Az 1970-ben kutatott honfoglalás kori temető újabb sírjait t á r t u k fel a kistokaj i homokbányában, ahol a bánya bővítése és homokszállítás köz ben több csontvázat és leleteit megbolygatták, illetve el is hordták. Össze sen 27 csontváz helyét állapíthattuk meg, illetve 19 ép csontvázat tártunk fel. X. századi rozetták, pitykék, gombok, karperecek, edények (1. kép) és egy darab arab pénz került elő a sírokból. A honfoglalás kori temető területén több császárkori gödröt, néme lyikben állatcsontvázat és edénytöredékeket is feltártunk. Kistokaj határában Korona Róbert elpusztult középkori település helyéről XIV XV. századi cseréptöredéiköket gyűjtött. A tárgyakat a Hermáin Ottó Múzeumnak átadta. Kistokaj kültelkek (miskolci j.) A Nagy-miskolci Állami Gazdasággal szemben, a Mályi felé vivő országút jobb oldalán, a dombtetőn őskőkori kőeszközöket gyűjtöttünk

4 602 A Herman OTTÓ MÜZEUM 1»72. ÉVI LELETMENTÉSEI 2. kép. Kelta temetőből származó edény. Muhi Kocsmadomb a friss szántásban. Ugyanott, a domboldalban és a szántásban széthúzva több helyen hamvak és kelta cserepek voltak. Lejjebb, Kun Miklós telkén tíz kelta kori sírhelyet azonosítottunk, illetve leletmentés során feltártunk. A sírok hamvasztásosak. Több, összehajtogatott vaskard és urnatöredék alapján a temető az LT C-be keltezhető. Miskolc Avas Felső-Szent-György területen dr. Saád Andor terep járáskor paleolit (mezolit?) leleteket gyűjtött. Miskolc Erenyő Ujj Sándor miskolci lakos hétvégi telkén és Miskolc felé a második szomszédjánál újabb őskori cserepek és hamvak kerültek elő. Miskolc Kiscsermőke Gyurkó Gyula pattintott kőeszközöket hozott a műszaki egyetem feletti platón levő telkükről. Az általa behozott anyagban két korhatározó eszköz van. Mindkettő anyaga a Szeleta-barlangból jól ismert szürke kalcedon, illetve üveges kvarcporfir. Dr. Saád Andor megtekintette a lelőhelyet. Tűzhelynyomot és faunát nem talált. Lsz Muhi Fecskepart (mezőcsáti j.) A Sajó és a Hejő-csatorna közötti magas földnyelven homokkitermelés közben csontvázat találtak, s e mellett fekete edény töredékeit, melyet Géczy Antal ónodi tanítóhoz vittek. Az edényt a Herman Ottó Múzeumnak ajándékozta. Lsz Az edény nyaka hengeres, vízszintesen árkolt, hasa öblös, plasztikus és bekarcolt díszítése van. Pereme hiányzik. Ugyanitt, a Hejő-csatorna építésénél ben Tóth Gyula kis bögrét talált, mely ima is saját tulajdonában van. Elbeszélése szerint koponyákat is találtak.

5 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI kép. Középkori buzogányfej. Muhi Kocsmadomb Kocsmadomb 1971 telén a Kossuth u. 14. számú kertből egy delfines díszítésű kelta kard került a Herman Ottó Múzeumba. A lelőhely azonos azzal, ahol Leszih Andor 22 szkíta sírt már feltárt, csaik az út másik oldala ben az ásatás során sírokat tártuk fel a Kossuth u. 10., 12., 14. sz. kertekben, illetve a 14. sz. kert mögötti akácosban ásattunk. A 15 sír közül hat hamvasztásos, a többi csontvázas. 25. és 26. sír között melléklet nélküli ló volt. A temetőhöz tartozását az igazolja, hogy csontmegtartása azonos a sírok csontanyagával. Behúzott peremű korongolt tál, füles bögre képviselik a szkíta anyagot. Díszített, pecsétlős végű bronz torques, duxi típusú fibulálk, karmantyús záródású karperecek, díszített lábperecek, korongolt kerámia a temetkezés korát a III. század első felére datálja (2. kép). Az ásatás során az egész területen rézkori gödrök és cserepek, kagylók kerültek elő. Az egyik kertben egy középkori bronz buzogányt találtak (3. kép). Princz-tanya A He jő menti Állami Gazdaság és a volt Princz-tanya közötti terü leten homokkitermelés közben bronzkori cserepek kerültek elő. A bánya művelés leállt egy időre. Seres-dűlőben kukoricakapáláskor a felszínen késő bronzkori csere peket talált Jacsó Géza és Jacsó Mária.

6 604 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI Nagyrozvágy papföldek (sátoraljaújhelyi j.) 1971 telén balsütő tálat, rovátkolt, ovális alakú karperecet és két gyűrűt, s bronzhuzalt (Lsz ) vittek a talajjavító vállalat dolgozói a sárospataki múzeumba. Dankó Katalin, majd Heilebrandt Magdolna is megnézte a helyszínt, amikoris újabb bronzleleteket szedtek össze. Tőrtöredéket és két tű korongos fejét, egy lunulát és cseréptöredékeket gyűjtöttek. Lsz áprilisában az MNM adattárának anyagi támogatásával történt a leletmentés. Nyolc, 2x5 m É D irányú szelvény nagy mennyiségű cserépanyaga alapján úgy tűnik, hogy a bodrogszerdahelyi kultúra egyrétegű telepe volt itt. A felszínen tűzikutyát és egy díszes, nagy méretű lunulát találtunk. Novajidrány (encsi j.) Szabadság u. 16. számú háznál, pinceásáskor Lovász Miklós kb. 1 1,1 m mélységben cserepeket talált. A leletek körülbelül egy négyzetméternyi területen kerültek elő. Kagylók és faszéndarabok bronzkori telep létére utalnak. Ózd, III. ker., Madách u. 21. A terület parcellázás előtt Sajóvárkony Csűr-dűlő néven volt ismert. Dobosy László járt a helyszínen, ahol házépítéskor régebben és most, a pince ásásakor Barta Lajos edénytöredékeket talált. A cserépdarabok szétszórtan kerültek elő, törésük régi. A háztulajdonos szerint néhány csontdarab és égett agyagdarab is volt itt. A szemben levő 26. sz. telek tulajdonosa, Ragályi István kútásáskor hasonló leletekre bukkant. Prügy tökföld (szerencsi j.) A területről Farkas János szántásban kora vaskori edénytöredékeket gyűjtött. Lsz Sajólád (miskolci j.) Kristóf Géza, Alkotmány u. 32. sz. alatti telkén homokkitermelés közben honfoglalás kori sírra talált. Megfigyelései szerint a keletéit csontváz jobb karján egy bronzlemezből vágott karperec volt. A sír földjéből egy kis méretű aranyozott bronz rozetta is előkerült. A leletek a Herman Ottó Múzeumban vannak. Sály Lator (mezőcsáti j.) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság munkásai regionális vízmű építésekor csőlerakás folyamán faimaradványra és emberi csontokra bukkantak a Sály községhez tartozó Lator-pusztán, Rózsavár u. 61. sz.

7 A Herman OTTÓ MÚZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI gq5 4. kép. XV. századi övveretek. Sály-Lator alatt lakó ifj. Kardos György telke előtt. A lelőhely a Lator-hegy északi végével szemközt, a Lator-patak jobb partján fekszik. Leletimentő ásatás keretében egy kis méretű, szentély nélküli körtemplomot, hozzá csatlakozó osszáriumot és 50 sírt tártunk fel. A sírokból XIV XV. századi luhadíszek, párták, övek (4. kép), pénzek, koporsószögek /kerültek elő. A feltárás területén őskori és XI XV. századi edénytöredékek, gabonamagvak kerültek elő a szelvények földjéből. A templomtól nyugatra húzódó szántóföldeken és kertekben XI XVI. századi cseréptöredékeket gyűj töttünk. A Vízfőig kiásott vízvezetékárok metszetében több, településre utaló gödörnyomot figyeltünk meg. Szalonna (edelényi j.) A középkori templom mellett meszesgödör ásásakor jellegtelen őskori patics- és cseréptöredékek és vassalak került elő. Lsz A tárgyakat Dénes György gyűjtötte. Színpetri Csapás-tetői-barlang (edelényi j.) Színpetri határában levő András-hegyen helyiek Csapás-tetőnek nevezik a falu lakói az elmúlt évek során felfedeztek egy kis barlangot. A feltöltés egy részét kihordták, annyira, hogy a barlang teljes hosszáról meggyőződjenek. Dénes György hívta fel a múzeum figyelmét arra, hogy a megmaradt feltöltésben cseréptöredékek találhatók. A leletmentés során edény- és faszéndarabok, s állatcsontok kerültek elő. A kis számú emlékanyag tanúsága szerint a Kyjatice-kultúra egyik barlangi lelőhelyét találtuk meg. Lsz Szirmabesenyő (miskolci j.) Márkus Gábor a községgel szemben, a Sajó túlsó partján szarmata kori koroingolt cserepéket talált. Lsz A leleteket a friss szántásban figyelte meg.

8 06 A Herman OTTÓ MÜZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI Tarcal (szerencsi j.) Gyenes Béla, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat műszaki igazgatóhelyettese jelentette a múzeumnak, hogy a Citrom-hegyen ősállatcsontokat találtak. A helyszínen megállapítottuk, hogy a leletek kb. 4 m mélységben kerültek elő. A szikla feletti humusz és homokos talaj ledózerolása közben akadtak a leletekre. Több fogtöredék és egy állkapocsdarab foggal került innen a múzeum gyűjteményébe. Eszközöket nem találtak. Tomor, Árpaszer-dűlő (szikszói j.) Dankó Katalin sárospataki régész Stefancsik Erzsébet gyűjtése alapján bronzkori cserepeket, kőbaltatöredéket juttatott a Herman Ottó Múzeumba. Lsz Tornaszentandrás (edelényi j.) Telek-dűlő lelőhelyről Dénes György jellegtelen őskori cseréptöredékeket (Lsz ) és paticsot (Lsz ) hozott a Herman Ottó Múzeumba. A leletek a szántásban kerültek felszínre. * A megszűnt ózdi Gábor Áron Múzeum anyagából 1972-ben közel két és fél ezer régészeti tárgy került a Herman Ottó Múzeumba. Lsz , , tételszámon kerültek beleltározásra. A gyűjtemény, melyet Rozsnyói Márton hozott létre, 1950-ben alakult múzeummá, és helyhiány miatt szűnt meg 1956 első felében. Az anyagban jelentős ásatások (Ózd Kőaljatető és Ózd Stadion) leletei szerepelnek. Topográfiai szempontból jelentős Rozsnyói Márton Ózd környéki gyűjtése. Ebből származik egy kis rézkori csésze, amely díszítése miatt érdemel figyelmet (5. kép). Ózd környéki rézkori anyagra jellemző a vissi típusú edény töredék, mely Korek József ásatásából került elő (6. kép). A múzeum történetéinek és anyagának részletes ismertetése a Gádor Judit Hellebrandt Magdolna

9 A Herman OTTÓ MÜZEUM ÉVI LELETMENTÉSEI 5. kép. Díszített rézkori csésze i 6. kép. Vissi típusú edénytöredék