Információs Társadalom definíciók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Információs Társadalom definíciók"

Átírás

1 Információs Társadalom definíciók Forrás: Az információs társadalom fogalmát Manuel Castells a téma talán legismertebb kutatója alapján az emberi együttélés olyan új módjaként határozhatjuk meg, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. Ez a definíció persze közel sem egyedülálló, a továbbiakban (a teljesség igénye nélkül) a különböző meghatározásokból mutatunk be néhányat: "Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel." (Yoneji Masuda,1981) "Olyan társadalom, amelyben az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő " (Nick Moore,1997) "Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát " (Daniel Bell,1973) Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra., az élet számos területének globalizálódása." (NIS, 1995) "Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége. (Murányi Béla, 1997) "Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás. Megszűnik az információk terjedési késése.. fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot." (John Naisbitt, 1982) Kempelen Farkas Digitális könyvtár Forrás: Feather, J. P.: Theoretical perspectives on the information society. In: Challenge and change in the information society. Ed. by Susan Hornby and Zoë Clarke. London: Facet, Az információs társadalom elméleti megközelítései között négy tágabb modellt találunk. Ezek a következők: a közgazdasági modell, a technológiai modell, a szociológiai modell,

2 a történeti modell. Ezekről a modellekről adunk most áttekintést Feather (2003) munkája alapján. Közgazdasági modell Az információs társadalom közgazdasági modelljének lényege, hogy benne az információt árunak tekintik. Más árukhoz hasonlóan az információval kereskedni lehet, és profitot termel. Fogyasztójához egy sor kereskedelmi tranzakció nyomán jut el. Ezek költségét a végső felhasználó fizeti meg. Ebben a leegyszerűsített megfogalmazásban azonban az áru nem az információ, hanem csak annak fizikai manifesztációja, tehát az a forma, amelyben az információ elérhető. Maga az információ itt elvont fogalom. Fizetni a könyvért, folyóiratért, adatbázis-elérésért kell. A fizetés lehet direkt, de a felhasználó helyett fizethet munkáltatója vagy más szervezet, közszolgáltatások és közintézmények esetében pedig adóbevételekből fizetnek az információért. A pénzügyi dimenzió a közgazdasági aspektusnak csupán egy eleme. Egy komplexebb szinten maga az információ, nem pedig hordozója vált áruvá, állítják sokan. Ezt arra alapozzák, hogy az információ olyan képződmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy előállításakor már létező anyaghoz adunk többletértéket. Egy hasonlattal élve: egy gépkocsiba beépített fémek, műanyagok, textíliák együttesen olyan értéket képviselnek, amelyet egyenként nem tudnának. A hozzáadott (többlet) érték az, amiért a vevő hajlandó fizetni, feltéve, hogy az áru a vevőnek és az eladónak is megfelelő áron adható el. Az információ nyersanyaga tehát a tudás. A klasszikus megfogalmazása ennek, hogy az információ a tudásból kiválasztás és elemzés útján jön létre, majd hasznos és felhasználható formában tálaljuk. Ennek a folyamatnak minden mozzanatában van értéknövekedés. Tegyük gyorsan hozzá, hogy az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, az árucserével ellentétben viszont az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja (Drótos 1993). A közgazdászok a 20. század második felében kezdtek az információ iránt érdeklődni. Ez az érdeklődés inkább gyakorlati volt, mint elméleti. A tudást és az információt úgy tekintették, mint ami számos közgazdasági és társadalmi tevékenység alapja, úgy, mint az oktatás, a kutatás, a kiadói tevékenység és a tömegkommunikáció. Ezeket nehéz volt a gazdaság három hagyományos ágazatába, a mezőgazdaságba, az iparba vagy a szolgáltatási szektorba besorolni. Az oktatás szolgáltatás, a kiadói ipar termékeket állít elő. De hogyan határozzuk meg a tudományos kutatást? A rádiózás és a televíziózás ugyanolyan szolgáltatás, mint a bankok vagy a biztosítók tevékenysége? Ezeknek a kérdéseknek a teljes körű megválaszolását az 1950-es, majd a 60-as években kezdték meg, és a válaszok különösen Fritz Machlup nevéhez fűződnek. Machlup módszere 1962-ben az volt, hogy megvizsgálta az árukra és a szolgáltatásokra fordított kiadásokat az egész gazdaságra nézve, és ezt viszonyította azokhoz a kiadásokhoz, amelyek a tudással kapcsolatos tevékenységgel függnek össze. (Machlup nem foglalkozott a tudás és az információ közötti különbséggel, hanem lényegében azonosnak tekintette őket.) Tudásnak kezelte az oktatást, a kiadói tevékenységet és a tömegkommunikációt. Új elemként jelent meg nála a tudás létrehozása, a kutatás. Más szóval, a termék mögött meglátta a nyersanyagot is. Machlup úgy gondolta, hogy a kutatás és fejlesztés a tudáshoz kapcsolódó közgazdasági tevékenységek magja. Ebből kiindulva megállapította, hogy az 1950-es évek végén az Amerikai Egyesült Államok nemzetgazdaságának 30%-a kapcsolódott a tudáshoz és az aktív dolgozók 40%-át foglalkoztatta ez az ágazat.

3 Tizenöt évvel később Marc U. Porat újra és részletekbe menően megvizsgálta Machlup következtetéseit, továbbá jelentős saját kutatásokat is folytatott. Ő volt az, aki formálisan is javasolta, hogy a gazdaság hagyományos három szektora mellé soroljuk be az információs ágazatot. Ez a javaslat önmagában is radikális volt, de Porat tovább is ment. Azt állította, hogy a gazdaság egészében olyan mértékben függ a tudástól, hogy pontosabb és helyesebb úgy leírni, mint információs gazdaságot. Megállapította, hogy az 1970-es évek közepére az amerikai gazdaságban foglalkoztatottak közel fele dolgozott az információs ágazatban. Egy olyan, ma is érvényes modellt hozott létre, amelyben különbség van az elsődleges és a másodlagos ágazatok, valamint a következő öt tevékenységi kör között: az információ termelése, az információ elosztása, az információs tranzakciók kezelése, az információs hardverek, az információs szoftverek, a kisegítő, támogató eszközök. A kutatás és fejlesztés, az oktatás, a kiadói tevékenységek, a könyvtári szolgáltatások és a telekommunikáció mind az elsődleges szektorba esnek. Az 1980-as és 90-es években a Machlup és Porat által leírt rendszerekben széleskörű technológiai változások következtek be. A kérdés nem az, hogy volt-e technológiai változás, innováció, hiszen annak ténye tagadhatatlan. Inkább azt kell mérlegelnünk, hogy vajon a technológiai változásokat a felhasználók szükségletei vezérelték-e, vagy éppen az ellenkezője történt, és inkább a technológiák, a rendszerek kifejlesztését követően kellett kitalálni, mire is használják őket. Nem meglepő, hogy azok, akik az információs technológia úttörői közé tartoznak, azt tartják, hogy a társadalmi változást a technológiák mozgatták és mozgatják. Yonei Masuda japán író a technológiai fejlődést a társadalmi változás alapvető mozgatórugójának tekinti, és az információs társadalmat az információs technológia által átalakított gazdasággal azonosítja. Számos más szerző észrevette azonban, hogy az információs és kommunikációs technológiák kifejlesztése és széleskörű alkalmazásuk között konzisztens késedelem van. Jó néhány alkalmazás más lesz, mint feltalálója gondolta volna. A legsikeresebb találmányok nem szükségszerűen azok, amelyek a legígéretesebbek voltak a maguk idején. A telefont például a szórakoztatás, mindenekelőtt a zene terjesztésére szánták. (Gondoljunk csak a telefon-hírmondóra!) Ehhez kapcsolódik az is, hogy az új médiumok inkább kiegészítik, mintsem szükségtelenné tennék a meglévőket. A kézírás a nyomtatás elterjedésével sem halt el. A rádió megtalálta szerepét a televízió mellett, a telefon és az egymás mellett él, némileg eltérő funkcióban. Sok találmány jelenthet (ideiglenes) zsákutcát, illetve egyesek közülük csak látszólagosak, nem megvalósíthatóak.

4 Ted Nelson elképzelése 1960-ban a hipertext (hypertext) globális alkalmazásáról a maga idején a szükséges technológia hiányában nem valósulhatott meg, utóbb azonban a World Wide Web alapjául szolgált. A 21. század társadalma egy sor tevékenységében komolyan függ az információs és kommunikációs technológiáktól. Ezek közül azonban csak kevés az, amelyik valóban és lényegénél fogva új. Néhány technológia kiszorította a régebbi rendszereket. A papíralapú levelezést nagymértékben, bár messze nem teljességgel, kiszorította az elektronikus levelezés. Mások párhuzamosan léteznek, mint az online adatbázisok és a hagyományos referensz-könyvek. Alapvetően a felhasználók azok, akik egy-egy rendszer vagy eszköz sikerét eldöntik. Nem a technológia határozza meg, mi történik, csupán csak azt determinálja, hogy mi az, ami potenciálisan történhet. A közgazdasági és a technológiai megközelítés alapját képezi az információs társadalom széleskörű szociológiai elemzésének, hiszen az nem szorítkozik a tágabb értelemben vett társadalmi problémákra és a társadalomelméletre. Manuel Castells megközelítésében a kommunikáció és az információtárolás új eszközei végső soron meg fognak határozni mindent, amit teszünk. A munka bizonyos típusai el fognak tűnni, mások marginalizálódnak. A szabadidős tevékenységek új formákat fognak ölteni nyilvános és magánéleti keretben egyaránt. Olyan politikai rendszerek jönnek majd létre, amelyek információk hatalmas mennyiségéhez hozzáférést nyújtva meg fognak felelni a hagyományos eszközökkel kevésbé meggyőzhető, informáltabb lakosság igényeinek. Ezzel egy időben egy új, az információs forradalomtól elzárt alsó osztály jön létre. Ez nemcsak a kevésbé fejlett országok képzetlenebb és szegényebb polgárait érinti majd hátrányosan, hanem egész országokat és régiókat, amelyek gazdaságai nem elég erősek ahhoz, hogy az információs társadalom infrastruktúráját kiépítsék. Az információban gazdagokkal az információban szegények fognak szemben állni. Nagy általánosságban az anyagi eszközökben szűkölködők lesznek azok, akiket egyénileg vagy kollektívan megfosztatnak az információtól is. Ez az elemzés kapcsolódik Machlup és Porat elemzéséhez. A nyersanyagok kitermelésén és feldolgozásán alapuló gazdaságtól a szolgáltatást és a tudás átadását középpontba állító gazdaság irányába történő elmozdulás jelentős társadalmi mozgásokat is magával hoz. A XIX. század közepétől mintegy száz évig a bányákban és gyárakban folyó tömegtermelést az jellemezte, hogy kevés számú cég sok munkást foglalkoztatott. A 20. század első felében ezt módosította a futószalag-termelés, amely negatív hatást is gyakorolt a társadalomra, viszont hatékony és kifizetődő volt. Kulcsszerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok a II. világháború megnyerésében meghatározó szerepet játsszon a fegyverzet és hadianyagok tömegtermelésével. Ez a fordizmusnak is nevezett jelenség azonban magában hordta saját megsemmisülésének magjait. A legyőzött országok, különösen Japán gazdaságának újjáépítése az amerikai gazdaság struktúráját és termékeit utánozva valósult meg, és ezek a gazdaságok később annak sikeres versenytársává is váltak. Az 1970-es években olyan társadalmi próféták, mint Daniel Bell már előre jelezték a fordizmus végét az Egyesült Államokban és a Bell által posztindusztriális társadalomnak nevezett új formáció eljövetelét. Ez volt a kezdete annak a posztindusztriális társadalomnak, amelyet Machlup azonosított és Porat körülírt. Ebben az új rendszerben az intellektuális és pénzügyi tőke felhalmozása a fontos, magát a termelést oda helyezik, ahol az a legolcsóbb. Ennél fogva a fejlett országokban csökkent a képzetlen munkaerő iránti igény, ugyanakkor nőtt a tudásmunkások iránti kereslet. Ez szükségessé tette az iskolarendszerű tanulás idején túli oktatást, és megnövelte a folyamatos újraképzés szerepét. A munka átalakulása, amely Bell jóslatának és Castells elemzésének központi témája, az egész világra hatással volt. Jóval azelőtt, hogy a globalizáció divatszóvá vált volna, a

5 nemzetgazdaságok egymástól való függése elismert tény volt. Az 1960-as évektől az egyre inkább tudásra épülő nyugati gazdaságok sikeresen exportálták termelésük egy részét a fejlődő világba, részben korábbi gyarmataikra. Az információs társadalomról folyó politikai viták középpontjában az áll, hogy milyen hatással voltak ezek a gazdasági változások a működő társadalmakra helyi és globális szinten. Jürgen Habermas német szociológus szerint a 20. század médiája azzal, hogy egyirányú tömegkommunikációs rendszert nyújt, lényegében megsemmisítette azt a nyilvános teret, amelyben a közösségi eszmecserék létrejöhetnének. Ez a gondolat tovább is vihető, így azt mondhatjuk, hogy az ipari országokban a társadalmi érintkezésben az emberek közötti közvetlen kapcsolatokat egyre inkább a kommunikációs eszközök közvetítésével megvalósuló érintkezés váltja fel. Talán ez az a pont, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlődése a legnyilvánvalóbb és legközvetlenebb módon volt hatással jelentős számú embertársunk életére. Ha csak ennek a legegyszerűbb szintjét vesszük, látható, hogy a mobiltelefonok és az egyetemes használata a fejlett országokban jelentősen megváltoztatta az emberek egymással való érintkezésének módját úgy a személyes, mint a szakmai kapcsolataikban. Nemcsak arról van szó, hogy a kommunikáció jelentősen könnyebb lett, hanem arról is, hogy a kommunikáció résztvevői közötti viszony is megváltozott. Óhatatlan, hogy a különböző elemzők különbözőképpen magyarázzák mindezt. Castells úgy látja, hogy a gazdasági változások hajtórugója a globális telekommunikációs hálózatok fejlődése. Anthony Giddens brit szociológus viszont úgy ítéli meg, hogy maga a globalizáció az, amely a társadalmi és gazdasági változásokat mozgatja. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználását inkább eszköznek, mintsem oknak tekinti. Egyre inkább elfogadottá válik az a vélemény, hogy az Internetnek, mint a gazdasági változások mozgatórugójának a szerepét eltúlozták. Ráadásul olyan változásokról van szó, amelyek messze vannak attól, hogy egyetemesen jótékony hatásúak lennének. Ha történetileg közelítjük meg a fentieket, azt mondhatjuk, hogy a szervezett emberi társadalom mindig is függött az információtól. Az információval kapcsolatos alapelvek lényegében nem változtak. Ami más lett, az a könnyebb hozzáférés, valamint az, hogy a rendszereket széles körben (bár még közel sem univerzálisan) vagyunk képesek használni. Kulcsfontosságú az a meglátás, hogy az információnak van történelme. Minden egyes információnak megvan a maga története: valamely nagyobb tudáshalmazból származtattuk el, vagy korábbi tudások kombinációjából jött létre. Tágabb értelemben véve pedig annak is van története, hogy miként hozzuk létre, tároljuk és nyújtjuk hozzáférésre az információt. Ennek vizsgálata a hagyományos könyvtártörténet folytatása, amely azonban nem korlátozódhat az információs szolgáltatások történetének leírására. A széleskörű történeti áttekintés értelmezhető kontextust teremt ahhoz, hogy megértsük a digitális technológiák hatását, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és társadalmi változásokat (Feather 2003). Az információs társadalom kérdésköre kapcsán szót kell ejtenünk a Globális Információs Infrastruktúra (GII) elképzeléséről, amelyet Borgman (2000a) fejt ki. A GII úgy definiálható, mint egy olyan keretrendszer, amelyet egymással előre nem kiszámítható módon interakcióban álló számítógépes és kommunikációs technológiák, információtartalom, szolgáltatások és emberek alkotnak. Az ehhez szükséges technológiák megvannak. Hogyan fogják azonban ezek a technológiák életünket megváltoztatni? Erre a kérdésre Borgman egyértelmű választ ad. A történelem rendre megmutatta, hogy az új technológiák nem tették szükségtelenné

6 korábbi eszközeinket, hanem csak kiegészítették azokat. Az információs technológiákkal kapcsolatos túlzó ígéretek éppen a történelmi leckéket hagyják figyelmen kívül. Nos, ez az érvelés nem új, de igen fontos. Még fontosabbá válik, ha kiegészítjük ezt Borgman további gondolatmenetével. Azt mondja ugyanis, hogy a technológiákat nem tekintjük hasznosnak, ha azok nem kompatibilisek célközönségük viselkedésével és tevékenységével. Egyes technológiák meg is bukhatnak a piacon. Nem volna tehát bölcs dolog azt feltételeznünk, hogy ha a globális információs infrastruktúrát létrehozzuk, szükségszerűen használni is fogják az emberek. Tegyük hozzá, hogy ez az érvelés némileg naivnak tűnik, hiszen nem számol a technológiákat előtérbe toló, agresszíven reklámozó, tudatunkat akár a politika csatornáin át is befolyásoló gyártókkal. Az viszont bizonyos, hogy Borgmannak messzemenően igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy a GII kialakításával kapcsolatos erőfeszítések többsége a technológiára és a politikai kérdésekre koncentrálódódott, míg az emberi viselkedés kevés figyelmet kapott. Gyaníthatjuk, hogy ez talán nem is véletlen, hiszen jóval kevesebb közvetlen érdek fűződik hozzá, sőt a technológia mögötti profitot akár veszélyeztetheti is az emberi viselkedés alaposabb megismerése. Félreértés ne essék, sem Borgman, sem e sorok írója nem technofób, és helytelen volna ezeket a kérdéseket valamilyen túlpolitizált, kapitalizmus-ellenes kontextusba helyeznünk. Csupán csak látnunk kell, hogy az információs társadalom körülöttünk folyó kiépülése olyan komplex folyamat, amely nem (lehet) mentes az ellentmondásoktól. Az információs társadalom koncepciójához Marshall McLuhan számos elképzelése is kapcsolódik. Vajon a tömegkommunikáció e jelentős teoretikusa a televízióról beszélt-e jóslataiban, vagy valójában az Internetről, két évtizeddel azelőtt, hogy az megszületett volna? teszi fel a kérdést Paul Levinson (1999). A kérdést itt és most nem kell megválaszolnunk. Érdemes viszont McLuhan néhány megállapítását megvizsgálnunk. A médium az üzenet. Levinson szerint McLuhan ezzel arra kívánta felhívni a figyelmünket, hogy a hordozó (a médium) puszta használata sokkal nagyobb hatással volt a társadalomra, mint maga az üzenet, amelyet az adott médium hordozott. Maga McLuhan is kimondta persze, hogy nincs hordozó tartalom nélkül. Arra akart azonban koncentrálni, amit a tartalomra figyelve nem veszünk észre. Amire tehát McLuhan figyelt, az a média általában rejtett hatásai és dimenziói. (Itt talán a többes szám nem pedig a médium szó használata a helyénvaló.) Erre Levinson a videókészülék példáját hozza, amely lehetővé tette, hogy a nézőknek a televízióval szembeni, addig kritikátlan magatartása megváltozzon. A videón átugorhatjuk például a hirdetéseket, amelyek léte nem feltétlenül tudatosodott korábban, vagy a programok időzítésében jelentkező csúszásokra is fény derül. Az Internet megjelenése még inkább a médiumnak tartalommá való felszabadítását hozta. McLuhan szerint a hordozó hatását az erősítette meg, hogy annak tartalmát a korábbi hordozóról egy másik (újabb) hordozóra tettük át. A mozifilmek tartalma például a regény. Milyen médium hordozta korábban a World Wide Web tartalmát? Ez nem egyetlen hordozó, hanem több: nem véletlenül beszélünk multimédiáról. McLuhan használta az akusztikus tér metaforáját is. Ezt leginkább úgy bonthatjuk ki, ha azt mondjuk, McLuhan is osztotta azt a véleményt, miszerint a hangzó nyelv megelőzte az írást. Persze ennél tovább is ment, így jogos és érthető Levinson okfejtése arról, hogy a számítógép képernyője arra hív, hogy használatával lépjünk be terébe, amely olyan, mint a szóbeliség akusztikus tere, amelyben az információ mindenütt ott van, hiszen nincsen pozíciókhoz kötve, mint az írásban. Amikor a weben egyik helyről a másikra megyünk, úgy érezzük, hogy ebben a térben mozgunk, méghozzá sokkal inkább, mint amikor a tévécsatornákat váltogatjuk.

7 McLuhan azt mondta, hogy az elektronikus média, különösen a televízió, globális faluvá teszi a világot. Az online világ globális falujának lakóját a televíziós környezettől az különbözteti meg, hogy a kibertér polgárai párbeszédet kezdeményeznek, proaktív módon viselkednek. Tegyük hozzá, hogy itt egy lehetőségről van szó, amellyel ugyan sokan élnek, de sok a passzív, csak befogadói szerepet betöltő internetező is. McLuhan következő tétele a globális faluval kapcsolatban az, hogy az információ széles körben történő szórásával olyan hatalmi szerkezetet teremt, amelynek mindenütt van központja, míg perifériái sehol sincsenek. A rádiós és televíziós hálózatok megindították ezt a folyamatot azzal, hogy a hírek bárhol elérhetővé váltak. Az Internet megjelenésével a hírek egyre inkább kikerülnek az ügynökségek kezéből. A kapuőri szerepek megszűnése és a decentralizálás persze nemcsak a hírekre korlátozódik korunkban.

Az információs társadalom

Az információs társadalom Az információs társadalom Fogalom megjelenése Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. Az információs társadalomnak

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője

OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője OTT tartalomszolgáltatások hazai is nemzetközi jogi útvesztője Dr. Bartóki-Gönczy Balázs Trendek, szabályozási kihívások Hírközlési Igazgatóság 2014.10.09. Az átalakuló médiarendszer 2 Átalakuló tartalomfogyasztás

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

A modern információs társadalomra jellemző, hogy

A modern információs társadalomra jellemző, hogy A modern információs társadalomra jellemző, hogy a 20. század-kezdeti információ nem a formálás (lételméleti) folyamatára vonatkozik, hanem csupán azokra a dolgokra, melyek az univerzum építőkövei. a 20.

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe

Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai. Vállalat jelen és jövőképe Faipari vállalatok üzleti és foglalkoztatási kilátásai Vállalat jelen és jövőképe A kérdőív 3 oldalt tartalmaz, összesen 25 kérdésből áll és az alábbi témakörökben keresi a válaszokat: - Vállalata jelen

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben

Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben e(szes)-tanulmányok Az értékesítési lánc változásai a virtuális térben 1999. Dr. Eszes István A tanulmány / esettanulmány csak oktatási célra használható! Másolása és kereskedelmi forgalomba hozatala tilos.

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána Helyünk a reklámpiacon Török Diána Magunkon kísérletezünk Print Online Rendezvények Rádió 103 milliárd. Békaperspektíva? Digitálist akarok! Fiatalokat akarok! Trendit akarok! Mérhetőt akarok! Olcsót akarok!

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 2.

Számítógépes alapismeretek 2. Számítógépes alapismeretek 2. 1/7 Kitöltő adatai: Név: Osztály: E-mail cím: 2/7 Kérdések: Mire szolgál az asztal? Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. A telepített alkalmazások tárolására. A telepített

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

The Hungarian e-book edition today and tomorrow. Szakdolgozat

The Hungarian e-book edition today and tomorrow. Szakdolgozat A magyar e-book kiadás jelene és jövője The Hungarian e-book edition today and tomorrow Szakdolgozat Harkály Szilvia Andragógia BA Publio Kiadó Szeged 2013 Minden jog fenntartva! SZTE JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere Losonczi György 2010 A kutatás célja és menete 1. Versenyképesség tényezőinek maghatározása kritériumrendszer felállítása 2. A

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork.

Hotspot környezetek. Sándor Tamás. főmérnök. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49. info@scinetwork. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Hotspot környezetek T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Sándor Tamás főmérnök Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk.

Részletesebben

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Tartalom 1 Kik vagyunk, mit csinálunk 2 Mennyi látogatót érünk el 3 Szolgáltatásaink médiapartnereink részére 4 Miért csináljuk 5 Médiapartnereink

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben