Információs Társadalom definíciók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Információs Társadalom definíciók"

Átírás

1 Információs Társadalom definíciók Forrás: Az információs társadalom fogalmát Manuel Castells a téma talán legismertebb kutatója alapján az emberi együttélés olyan új módjaként határozhatjuk meg, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. Ez a definíció persze közel sem egyedülálló, a továbbiakban (a teljesség igénye nélkül) a különböző meghatározásokból mutatunk be néhányat: "Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő (és amely evvel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel." (Yoneji Masuda,1981) "Olyan társadalom, amelyben az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő " (Nick Moore,1997) "Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát " (Daniel Bell,1973) Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra., az élet számos területének globalizálódása." (NIS, 1995) "Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége. (Murányi Béla, 1997) "Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás. Megszűnik az információk terjedési késése.. fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot." (John Naisbitt, 1982) Kempelen Farkas Digitális könyvtár Forrás: Feather, J. P.: Theoretical perspectives on the information society. In: Challenge and change in the information society. Ed. by Susan Hornby and Zoë Clarke. London: Facet, Az információs társadalom elméleti megközelítései között négy tágabb modellt találunk. Ezek a következők: a közgazdasági modell, a technológiai modell, a szociológiai modell,

2 a történeti modell. Ezekről a modellekről adunk most áttekintést Feather (2003) munkája alapján. Közgazdasági modell Az információs társadalom közgazdasági modelljének lényege, hogy benne az információt árunak tekintik. Más árukhoz hasonlóan az információval kereskedni lehet, és profitot termel. Fogyasztójához egy sor kereskedelmi tranzakció nyomán jut el. Ezek költségét a végső felhasználó fizeti meg. Ebben a leegyszerűsített megfogalmazásban azonban az áru nem az információ, hanem csak annak fizikai manifesztációja, tehát az a forma, amelyben az információ elérhető. Maga az információ itt elvont fogalom. Fizetni a könyvért, folyóiratért, adatbázis-elérésért kell. A fizetés lehet direkt, de a felhasználó helyett fizethet munkáltatója vagy más szervezet, közszolgáltatások és közintézmények esetében pedig adóbevételekből fizetnek az információért. A pénzügyi dimenzió a közgazdasági aspektusnak csupán egy eleme. Egy komplexebb szinten maga az információ, nem pedig hordozója vált áruvá, állítják sokan. Ezt arra alapozzák, hogy az információ olyan képződmény, amelyet úgy állítunk elő, hogy előállításakor már létező anyaghoz adunk többletértéket. Egy hasonlattal élve: egy gépkocsiba beépített fémek, műanyagok, textíliák együttesen olyan értéket képviselnek, amelyet egyenként nem tudnának. A hozzáadott (többlet) érték az, amiért a vevő hajlandó fizetni, feltéve, hogy az áru a vevőnek és az eladónak is megfelelő áron adható el. Az információ nyersanyaga tehát a tudás. A klasszikus megfogalmazása ennek, hogy az információ a tudásból kiválasztás és elemzés útján jön létre, majd hasznos és felhasználható formában tálaljuk. Ennek a folyamatnak minden mozzanatában van értéknövekedés. Tegyük gyorsan hozzá, hogy az információ egyrészt szolgáltatás, másrészt piaci termék, az árucserével ellentétben viszont az információcserénél mindkét félnek megmarad az információja (Drótos 1993). A közgazdászok a 20. század második felében kezdtek az információ iránt érdeklődni. Ez az érdeklődés inkább gyakorlati volt, mint elméleti. A tudást és az információt úgy tekintették, mint ami számos közgazdasági és társadalmi tevékenység alapja, úgy, mint az oktatás, a kutatás, a kiadói tevékenység és a tömegkommunikáció. Ezeket nehéz volt a gazdaság három hagyományos ágazatába, a mezőgazdaságba, az iparba vagy a szolgáltatási szektorba besorolni. Az oktatás szolgáltatás, a kiadói ipar termékeket állít elő. De hogyan határozzuk meg a tudományos kutatást? A rádiózás és a televíziózás ugyanolyan szolgáltatás, mint a bankok vagy a biztosítók tevékenysége? Ezeknek a kérdéseknek a teljes körű megválaszolását az 1950-es, majd a 60-as években kezdték meg, és a válaszok különösen Fritz Machlup nevéhez fűződnek. Machlup módszere 1962-ben az volt, hogy megvizsgálta az árukra és a szolgáltatásokra fordított kiadásokat az egész gazdaságra nézve, és ezt viszonyította azokhoz a kiadásokhoz, amelyek a tudással kapcsolatos tevékenységgel függnek össze. (Machlup nem foglalkozott a tudás és az információ közötti különbséggel, hanem lényegében azonosnak tekintette őket.) Tudásnak kezelte az oktatást, a kiadói tevékenységet és a tömegkommunikációt. Új elemként jelent meg nála a tudás létrehozása, a kutatás. Más szóval, a termék mögött meglátta a nyersanyagot is. Machlup úgy gondolta, hogy a kutatás és fejlesztés a tudáshoz kapcsolódó közgazdasági tevékenységek magja. Ebből kiindulva megállapította, hogy az 1950-es évek végén az Amerikai Egyesült Államok nemzetgazdaságának 30%-a kapcsolódott a tudáshoz és az aktív dolgozók 40%-át foglalkoztatta ez az ágazat.

3 Tizenöt évvel később Marc U. Porat újra és részletekbe menően megvizsgálta Machlup következtetéseit, továbbá jelentős saját kutatásokat is folytatott. Ő volt az, aki formálisan is javasolta, hogy a gazdaság hagyományos három szektora mellé soroljuk be az információs ágazatot. Ez a javaslat önmagában is radikális volt, de Porat tovább is ment. Azt állította, hogy a gazdaság egészében olyan mértékben függ a tudástól, hogy pontosabb és helyesebb úgy leírni, mint információs gazdaságot. Megállapította, hogy az 1970-es évek közepére az amerikai gazdaságban foglalkoztatottak közel fele dolgozott az információs ágazatban. Egy olyan, ma is érvényes modellt hozott létre, amelyben különbség van az elsődleges és a másodlagos ágazatok, valamint a következő öt tevékenységi kör között: az információ termelése, az információ elosztása, az információs tranzakciók kezelése, az információs hardverek, az információs szoftverek, a kisegítő, támogató eszközök. A kutatás és fejlesztés, az oktatás, a kiadói tevékenységek, a könyvtári szolgáltatások és a telekommunikáció mind az elsődleges szektorba esnek. Az 1980-as és 90-es években a Machlup és Porat által leírt rendszerekben széleskörű technológiai változások következtek be. A kérdés nem az, hogy volt-e technológiai változás, innováció, hiszen annak ténye tagadhatatlan. Inkább azt kell mérlegelnünk, hogy vajon a technológiai változásokat a felhasználók szükségletei vezérelték-e, vagy éppen az ellenkezője történt, és inkább a technológiák, a rendszerek kifejlesztését követően kellett kitalálni, mire is használják őket. Nem meglepő, hogy azok, akik az információs technológia úttörői közé tartoznak, azt tartják, hogy a társadalmi változást a technológiák mozgatták és mozgatják. Yonei Masuda japán író a technológiai fejlődést a társadalmi változás alapvető mozgatórugójának tekinti, és az információs társadalmat az információs technológia által átalakított gazdasággal azonosítja. Számos más szerző észrevette azonban, hogy az információs és kommunikációs technológiák kifejlesztése és széleskörű alkalmazásuk között konzisztens késedelem van. Jó néhány alkalmazás más lesz, mint feltalálója gondolta volna. A legsikeresebb találmányok nem szükségszerűen azok, amelyek a legígéretesebbek voltak a maguk idején. A telefont például a szórakoztatás, mindenekelőtt a zene terjesztésére szánták. (Gondoljunk csak a telefon-hírmondóra!) Ehhez kapcsolódik az is, hogy az új médiumok inkább kiegészítik, mintsem szükségtelenné tennék a meglévőket. A kézírás a nyomtatás elterjedésével sem halt el. A rádió megtalálta szerepét a televízió mellett, a telefon és az egymás mellett él, némileg eltérő funkcióban. Sok találmány jelenthet (ideiglenes) zsákutcát, illetve egyesek közülük csak látszólagosak, nem megvalósíthatóak.

4 Ted Nelson elképzelése 1960-ban a hipertext (hypertext) globális alkalmazásáról a maga idején a szükséges technológia hiányában nem valósulhatott meg, utóbb azonban a World Wide Web alapjául szolgált. A 21. század társadalma egy sor tevékenységében komolyan függ az információs és kommunikációs technológiáktól. Ezek közül azonban csak kevés az, amelyik valóban és lényegénél fogva új. Néhány technológia kiszorította a régebbi rendszereket. A papíralapú levelezést nagymértékben, bár messze nem teljességgel, kiszorította az elektronikus levelezés. Mások párhuzamosan léteznek, mint az online adatbázisok és a hagyományos referensz-könyvek. Alapvetően a felhasználók azok, akik egy-egy rendszer vagy eszköz sikerét eldöntik. Nem a technológia határozza meg, mi történik, csupán csak azt determinálja, hogy mi az, ami potenciálisan történhet. A közgazdasági és a technológiai megközelítés alapját képezi az információs társadalom széleskörű szociológiai elemzésének, hiszen az nem szorítkozik a tágabb értelemben vett társadalmi problémákra és a társadalomelméletre. Manuel Castells megközelítésében a kommunikáció és az információtárolás új eszközei végső soron meg fognak határozni mindent, amit teszünk. A munka bizonyos típusai el fognak tűnni, mások marginalizálódnak. A szabadidős tevékenységek új formákat fognak ölteni nyilvános és magánéleti keretben egyaránt. Olyan politikai rendszerek jönnek majd létre, amelyek információk hatalmas mennyiségéhez hozzáférést nyújtva meg fognak felelni a hagyományos eszközökkel kevésbé meggyőzhető, informáltabb lakosság igényeinek. Ezzel egy időben egy új, az információs forradalomtól elzárt alsó osztály jön létre. Ez nemcsak a kevésbé fejlett országok képzetlenebb és szegényebb polgárait érinti majd hátrányosan, hanem egész országokat és régiókat, amelyek gazdaságai nem elég erősek ahhoz, hogy az információs társadalom infrastruktúráját kiépítsék. Az információban gazdagokkal az információban szegények fognak szemben állni. Nagy általánosságban az anyagi eszközökben szűkölködők lesznek azok, akiket egyénileg vagy kollektívan megfosztatnak az információtól is. Ez az elemzés kapcsolódik Machlup és Porat elemzéséhez. A nyersanyagok kitermelésén és feldolgozásán alapuló gazdaságtól a szolgáltatást és a tudás átadását középpontba állító gazdaság irányába történő elmozdulás jelentős társadalmi mozgásokat is magával hoz. A XIX. század közepétől mintegy száz évig a bányákban és gyárakban folyó tömegtermelést az jellemezte, hogy kevés számú cég sok munkást foglalkoztatott. A 20. század első felében ezt módosította a futószalag-termelés, amely negatív hatást is gyakorolt a társadalomra, viszont hatékony és kifizetődő volt. Kulcsszerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok a II. világháború megnyerésében meghatározó szerepet játsszon a fegyverzet és hadianyagok tömegtermelésével. Ez a fordizmusnak is nevezett jelenség azonban magában hordta saját megsemmisülésének magjait. A legyőzött országok, különösen Japán gazdaságának újjáépítése az amerikai gazdaság struktúráját és termékeit utánozva valósult meg, és ezek a gazdaságok később annak sikeres versenytársává is váltak. Az 1970-es években olyan társadalmi próféták, mint Daniel Bell már előre jelezték a fordizmus végét az Egyesült Államokban és a Bell által posztindusztriális társadalomnak nevezett új formáció eljövetelét. Ez volt a kezdete annak a posztindusztriális társadalomnak, amelyet Machlup azonosított és Porat körülírt. Ebben az új rendszerben az intellektuális és pénzügyi tőke felhalmozása a fontos, magát a termelést oda helyezik, ahol az a legolcsóbb. Ennél fogva a fejlett országokban csökkent a képzetlen munkaerő iránti igény, ugyanakkor nőtt a tudásmunkások iránti kereslet. Ez szükségessé tette az iskolarendszerű tanulás idején túli oktatást, és megnövelte a folyamatos újraképzés szerepét. A munka átalakulása, amely Bell jóslatának és Castells elemzésének központi témája, az egész világra hatással volt. Jóval azelőtt, hogy a globalizáció divatszóvá vált volna, a

5 nemzetgazdaságok egymástól való függése elismert tény volt. Az 1960-as évektől az egyre inkább tudásra épülő nyugati gazdaságok sikeresen exportálták termelésük egy részét a fejlődő világba, részben korábbi gyarmataikra. Az információs társadalomról folyó politikai viták középpontjában az áll, hogy milyen hatással voltak ezek a gazdasági változások a működő társadalmakra helyi és globális szinten. Jürgen Habermas német szociológus szerint a 20. század médiája azzal, hogy egyirányú tömegkommunikációs rendszert nyújt, lényegében megsemmisítette azt a nyilvános teret, amelyben a közösségi eszmecserék létrejöhetnének. Ez a gondolat tovább is vihető, így azt mondhatjuk, hogy az ipari országokban a társadalmi érintkezésben az emberek közötti közvetlen kapcsolatokat egyre inkább a kommunikációs eszközök közvetítésével megvalósuló érintkezés váltja fel. Talán ez az a pont, ahol az információs és kommunikációs technológiák fejlődése a legnyilvánvalóbb és legközvetlenebb módon volt hatással jelentős számú embertársunk életére. Ha csak ennek a legegyszerűbb szintjét vesszük, látható, hogy a mobiltelefonok és az egyetemes használata a fejlett országokban jelentősen megváltoztatta az emberek egymással való érintkezésének módját úgy a személyes, mint a szakmai kapcsolataikban. Nemcsak arról van szó, hogy a kommunikáció jelentősen könnyebb lett, hanem arról is, hogy a kommunikáció résztvevői közötti viszony is megváltozott. Óhatatlan, hogy a különböző elemzők különbözőképpen magyarázzák mindezt. Castells úgy látja, hogy a gazdasági változások hajtórugója a globális telekommunikációs hálózatok fejlődése. Anthony Giddens brit szociológus viszont úgy ítéli meg, hogy maga a globalizáció az, amely a társadalmi és gazdasági változásokat mozgatja. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználását inkább eszköznek, mintsem oknak tekinti. Egyre inkább elfogadottá válik az a vélemény, hogy az Internetnek, mint a gazdasági változások mozgatórugójának a szerepét eltúlozták. Ráadásul olyan változásokról van szó, amelyek messze vannak attól, hogy egyetemesen jótékony hatásúak lennének. Ha történetileg közelítjük meg a fentieket, azt mondhatjuk, hogy a szervezett emberi társadalom mindig is függött az információtól. Az információval kapcsolatos alapelvek lényegében nem változtak. Ami más lett, az a könnyebb hozzáférés, valamint az, hogy a rendszereket széles körben (bár még közel sem univerzálisan) vagyunk képesek használni. Kulcsfontosságú az a meglátás, hogy az információnak van történelme. Minden egyes információnak megvan a maga története: valamely nagyobb tudáshalmazból származtattuk el, vagy korábbi tudások kombinációjából jött létre. Tágabb értelemben véve pedig annak is van története, hogy miként hozzuk létre, tároljuk és nyújtjuk hozzáférésre az információt. Ennek vizsgálata a hagyományos könyvtártörténet folytatása, amely azonban nem korlátozódhat az információs szolgáltatások történetének leírására. A széleskörű történeti áttekintés értelmezhető kontextust teremt ahhoz, hogy megértsük a digitális technológiák hatását, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és társadalmi változásokat (Feather 2003). Az információs társadalom kérdésköre kapcsán szót kell ejtenünk a Globális Információs Infrastruktúra (GII) elképzeléséről, amelyet Borgman (2000a) fejt ki. A GII úgy definiálható, mint egy olyan keretrendszer, amelyet egymással előre nem kiszámítható módon interakcióban álló számítógépes és kommunikációs technológiák, információtartalom, szolgáltatások és emberek alkotnak. Az ehhez szükséges technológiák megvannak. Hogyan fogják azonban ezek a technológiák életünket megváltoztatni? Erre a kérdésre Borgman egyértelmű választ ad. A történelem rendre megmutatta, hogy az új technológiák nem tették szükségtelenné

6 korábbi eszközeinket, hanem csak kiegészítették azokat. Az információs technológiákkal kapcsolatos túlzó ígéretek éppen a történelmi leckéket hagyják figyelmen kívül. Nos, ez az érvelés nem új, de igen fontos. Még fontosabbá válik, ha kiegészítjük ezt Borgman további gondolatmenetével. Azt mondja ugyanis, hogy a technológiákat nem tekintjük hasznosnak, ha azok nem kompatibilisek célközönségük viselkedésével és tevékenységével. Egyes technológiák meg is bukhatnak a piacon. Nem volna tehát bölcs dolog azt feltételeznünk, hogy ha a globális információs infrastruktúrát létrehozzuk, szükségszerűen használni is fogják az emberek. Tegyük hozzá, hogy ez az érvelés némileg naivnak tűnik, hiszen nem számol a technológiákat előtérbe toló, agresszíven reklámozó, tudatunkat akár a politika csatornáin át is befolyásoló gyártókkal. Az viszont bizonyos, hogy Borgmannak messzemenően igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy a GII kialakításával kapcsolatos erőfeszítések többsége a technológiára és a politikai kérdésekre koncentrálódódott, míg az emberi viselkedés kevés figyelmet kapott. Gyaníthatjuk, hogy ez talán nem is véletlen, hiszen jóval kevesebb közvetlen érdek fűződik hozzá, sőt a technológia mögötti profitot akár veszélyeztetheti is az emberi viselkedés alaposabb megismerése. Félreértés ne essék, sem Borgman, sem e sorok írója nem technofób, és helytelen volna ezeket a kérdéseket valamilyen túlpolitizált, kapitalizmus-ellenes kontextusba helyeznünk. Csupán csak látnunk kell, hogy az információs társadalom körülöttünk folyó kiépülése olyan komplex folyamat, amely nem (lehet) mentes az ellentmondásoktól. Az információs társadalom koncepciójához Marshall McLuhan számos elképzelése is kapcsolódik. Vajon a tömegkommunikáció e jelentős teoretikusa a televízióról beszélt-e jóslataiban, vagy valójában az Internetről, két évtizeddel azelőtt, hogy az megszületett volna? teszi fel a kérdést Paul Levinson (1999). A kérdést itt és most nem kell megválaszolnunk. Érdemes viszont McLuhan néhány megállapítását megvizsgálnunk. A médium az üzenet. Levinson szerint McLuhan ezzel arra kívánta felhívni a figyelmünket, hogy a hordozó (a médium) puszta használata sokkal nagyobb hatással volt a társadalomra, mint maga az üzenet, amelyet az adott médium hordozott. Maga McLuhan is kimondta persze, hogy nincs hordozó tartalom nélkül. Arra akart azonban koncentrálni, amit a tartalomra figyelve nem veszünk észre. Amire tehát McLuhan figyelt, az a média általában rejtett hatásai és dimenziói. (Itt talán a többes szám nem pedig a médium szó használata a helyénvaló.) Erre Levinson a videókészülék példáját hozza, amely lehetővé tette, hogy a nézőknek a televízióval szembeni, addig kritikátlan magatartása megváltozzon. A videón átugorhatjuk például a hirdetéseket, amelyek léte nem feltétlenül tudatosodott korábban, vagy a programok időzítésében jelentkező csúszásokra is fény derül. Az Internet megjelenése még inkább a médiumnak tartalommá való felszabadítását hozta. McLuhan szerint a hordozó hatását az erősítette meg, hogy annak tartalmát a korábbi hordozóról egy másik (újabb) hordozóra tettük át. A mozifilmek tartalma például a regény. Milyen médium hordozta korábban a World Wide Web tartalmát? Ez nem egyetlen hordozó, hanem több: nem véletlenül beszélünk multimédiáról. McLuhan használta az akusztikus tér metaforáját is. Ezt leginkább úgy bonthatjuk ki, ha azt mondjuk, McLuhan is osztotta azt a véleményt, miszerint a hangzó nyelv megelőzte az írást. Persze ennél tovább is ment, így jogos és érthető Levinson okfejtése arról, hogy a számítógép képernyője arra hív, hogy használatával lépjünk be terébe, amely olyan, mint a szóbeliség akusztikus tere, amelyben az információ mindenütt ott van, hiszen nincsen pozíciókhoz kötve, mint az írásban. Amikor a weben egyik helyről a másikra megyünk, úgy érezzük, hogy ebben a térben mozgunk, méghozzá sokkal inkább, mint amikor a tévécsatornákat váltogatjuk.

7 McLuhan azt mondta, hogy az elektronikus média, különösen a televízió, globális faluvá teszi a világot. Az online világ globális falujának lakóját a televíziós környezettől az különbözteti meg, hogy a kibertér polgárai párbeszédet kezdeményeznek, proaktív módon viselkednek. Tegyük hozzá, hogy itt egy lehetőségről van szó, amellyel ugyan sokan élnek, de sok a passzív, csak befogadói szerepet betöltő internetező is. McLuhan következő tétele a globális faluval kapcsolatban az, hogy az információ széles körben történő szórásával olyan hatalmi szerkezetet teremt, amelynek mindenütt van központja, míg perifériái sehol sincsenek. A rádiós és televíziós hálózatok megindították ezt a folyamatot azzal, hogy a hírek bárhol elérhetővé váltak. Az Internet megjelenésével a hírek egyre inkább kikerülnek az ügynökségek kezéből. A kapuőri szerepek megszűnése és a decentralizálás persze nemcsak a hírekre korlátozódik korunkban.

Az információs társadalom

Az információs társadalom Az információs társadalom Fogalom megjelenése Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. Az információs társadalomnak

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem

Elektronikus üzlet és elektronikus kereskedelem és elektronikus kereskedelem Az elektronikus üzlet (e-business) kezdetei a múlt század 80-as éveihez vezetnek vissza, ám jelentős előretörésének az utóbbi 10 évben vagyunk szemtanúi. Az elektronikus üzlet

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Az előadás vázlata, témakörei. 1. Vállalkozás- cég jellemzői. 2. Gazdasági körforgás. 4. Gazdálkodás 2011.01.31.

Az előadás vázlata, témakörei. 1. Vállalkozás- cég jellemzői. 2. Gazdasági körforgás. 4. Gazdálkodás 2011.01.31. Az előadás vázlata, témakörei Az emberi erőforrás menedzsment elméleti alapjai Bemutatkozás, tantárgyi követelmények Vállalkozás- cég jellemzői Gazdasági körforgás Termelési tényezők- inputok Gazdálkodás

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV

CÍM. Hybrid Broadcast Broadband TV CÍM Hybrid Broadcast Broadband TV Bevezetés Az IPTV piacot a mai napig zárt rendszerű egyedi fejlesztésű rendszerek uralják. Az új szabványosítási folyamatnak ( Connected TV, HbbTV ) eredményeképpen ez

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

The Hungarian e-book edition today and tomorrow. Szakdolgozat

The Hungarian e-book edition today and tomorrow. Szakdolgozat A magyar e-book kiadás jelene és jövője The Hungarian e-book edition today and tomorrow Szakdolgozat Harkály Szilvia Andragógia BA Publio Kiadó Szeged 2013 Minden jog fenntartva! SZTE JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír,

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír, Válassza ki a helyes állítást! Az információs társadalom a számítógépes információfeldolgozás következménye. Az informácios tarsadalom tudománya számára az információt, tudást és kommunikáciot, valamint

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába IP/08/1422 Brüsszel, 2008. szeptember 29. A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána Helyünk a reklámpiacon Török Diána Magunkon kísérletezünk Print Online Rendezvények Rádió 103 milliárd. Békaperspektíva? Digitálist akarok! Fiatalokat akarok! Trendit akarok! Mérhetőt akarok! Olcsót akarok!

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt

E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO 14001 vagy EMAS dokumentumok által leírt Környezettudatos menedzsment és eszközei a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban ÖSSZEFOGLALÁS E témában gyakran előforduló helyzet, hogy a környezettudatos szervezetirányítást azonosítják az ISO

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

TECHNOLÓGIÁK A GYAKORLATBAN. Projektmenedzsment. Konstantinusz Kft.

TECHNOLÓGIÁK A GYAKORLATBAN. Projektmenedzsment. Konstantinusz Kft. TECHNOLÓGIÁK A GYAKORLATBAN Projektmenedzsment Konstantinusz Kft. 2010 Esettanulmányomban egy új termék projektmenedzsmentjét szeretném elemezni. A projekt egy konkrét, a kontextustól függő cél vagy célok

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Contact Center piaci insight 2013

Contact Center piaci insight 2013 Contact Center piaci insight 2013 A kutatás bemutatása A szövetség Contact Center tagozata a Direkt Marketing piac költéseit vizsgáló éves ágazati kutatása* mellett első alkalommal térképezi fel a hazai

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 400 350 375 370 300 250 286 286 200 150 191 202 239 241 100 50 0 TOTAL 4+

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A mobilitás biztonsági kihívásai

A mobilitás biztonsági kihívásai A mobilitás biztonsági kihívásai Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország Hírek az elmúlt hetekből Forrás: Help-Net Security, CIO.com 2 Növekvő biztonsági és adatvédelmi fenyegetések Az egymással együttműködő

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Információs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom

Információs szupersztráda Informatika. Információrobbanás. Információpolitika. Hálózatok ICT (IKT) Kibertér. Információs- és tudás társadalom IR IT AZ INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (Bevezetés) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 2 Információs szupersztráda Informatika Információrobbanás Információpolitika Kibertér Hálózatok

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Ezek miatt vagyunk büszkék cégünkre, arra az alkotó kollektívára, amely ma már sok cég bizalmát elnyerte. Göbölyösné Mátrahegyi Anna ügyvezető

Ezek miatt vagyunk büszkék cégünkre, arra az alkotó kollektívára, amely ma már sok cég bizalmát elnyerte. Göbölyösné Mátrahegyi Anna ügyvezető Ügyvezetői beköszönő A kommunikációs modell szerint a kommunikációs folyamat vége és egyben az új indítása a visszacsatolás amikor egy pillanatra megállunk, összegzünk, elemzünk és az értékes információk

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Mobile Banking, Mobile Trading

Mobile Banking, Mobile Trading Mobile Banking, Mobile Trading CEBC: E-Banking - A jövő bankja konferncia 2008.szeptember 9. Mobile Banking fogalmi definíció Mobile Banking a banki- és pénzügyi szolgáltatások mobil telekommunikációs

Részletesebben

META. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály

META. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály META a földügyi folyamatok tükrében Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály A földüggyel szembeni alapvető elvárások Államhatalmi

Részletesebben

Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a. összhangban Önkormányzati ügyfelek részére

Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a. összhangban Önkormányzati ügyfelek részére Akkreditációs szám: AL-1160 Nyilvántartási szám: 01-0793-04 Környezettudatos menedzsmentkialakítás s a döntési kompetenciák fejlődésével összhangban Önkormányzati ügyfelek részére ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUM

Részletesebben

Kiút vagy zsákutca? A növényi és egyéb anyagok jövője az étrend-kiegészítő készítményekben. MÉKISZ-konferencia 2014. november 11.

Kiút vagy zsákutca? A növényi és egyéb anyagok jövője az étrend-kiegészítő készítményekben. MÉKISZ-konferencia 2014. november 11. Kiút vagy zsákutca? A növényi és egyéb anyagok jövője az étrend-kiegészítő készítményekben MÉKISZ-konferencia 2014. november 11. Kommunikációs lehetőségek az étrend-kiegészítők pozitív megítélésének erősítése

Részletesebben

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban Szerkesztette: Botos Katalin JATEPress, Szeged 2004 Szerkesztette: Dr. Botos Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg.

Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg. Légy Résen I Légy Résen, avagy az Opening Gap-ek jelentősége Jelen írásunkban még nem a daytrade technikájával foglalkozunk, hanem annak statisztikai vizsgálatával, hogy a nyitóban lévő rések hogyan hatnak

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

eredményeinek összesítése

eredményeinek összesítése Burgenland és Nyugat-Magyarország kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásai körében végzett rejtett értékelési tesztek eredményeinek összesítése 2012. július A viszgálat CÉLKITŰZÉSE Az infrastruktúra,

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A Forex folyamatosan változó piac, ezért gyakran nem könnyû átlátni. A változásokkal csak akkor leszünk képesek lépést tartani, ha a színvonalas

A Forex folyamatosan változó piac, ezért gyakran nem könnyû átlátni. A változásokkal csak akkor leszünk képesek lépést tartani, ha a színvonalas A devizakereskedés a valóságban meglehetôsen intenzív és stresszes vállalkozás tud lenni, amely során nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy érzelmeinket kontroll alatt tartsuk. A Forex nem egy hogyan gazdagodjunk

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Minőségmenedzsment (BMEGT20M002) házi feladat QFD elemzés Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. 1. Az elemzés tárgya A következőkben a cigaretta

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2008/2173(INI) 5.12.2008 MÓDOSÍTÁS 1-28 (PE415.189v01-00) a fogyasztóknak különösen a kiskorúaknak a videojátékok használata

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

A piacon mégis fellelhető alkalmazások kis adatbázissal, igénytelen programokkal működnek, és ezek nem vezetnek a probléma megoldásához.

A piacon mégis fellelhető alkalmazások kis adatbázissal, igénytelen programokkal működnek, és ezek nem vezetnek a probléma megoldásához. A Komlóssy Team Kft egy klasszíkus családi vállalkozás, férj és feleség együtt alkotják a tulajdonosokat, a menedzsmentet és az alkalmazottak csapatát. A társaság 2011-ben alakult, a férj (Maczák György)

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEMI INFORMATIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEMI INFORMATIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEMI INFORMATIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE HATÁLYOS: 2015. MÁJUS 6-TÓL SOPRON 2015 1. Általános rendelkezések (1) Az Egyetemi Informatikai Központ a Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

A Mórakert TÉSZ információs rendszere

A Mórakert TÉSZ információs rendszere A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia DE AMTC GVK SU 2009-2009.08.27 Tartalom A Mórakert TÉSZ bemutatás Informatikai ellátottság Kommunikáció Egyéb informatikai rendszerek A Mórakert TÉSZ

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben