Mérlegképes kötelezı 2013.

Átírás

1 Mérlegképes kötelezı A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi CXLVI. törvény Számviteli törvényt érintı módosításai Fordulónapi értékelésbıl adódó árfolyamveszteség A nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának lehetısége a forgóeszközökhöz kapcsolódó devizaszámlán meglévı devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvénykibocsátásból származó árfolyamveszteség összegére is kiterjed. Számviteli törvény 33. (2) 1

2 Nem realizált árfolyamveszteség feloldása A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni: ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, ha a devizahitellel, a devizakötvénykibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékő jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minısül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerzıdésmódosítás keretében megváltoztatják. Számviteli törvény 33 (3) Nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék Szükséges céltartalék: Eltelt idı / teljes futamidı * AIE összege Eltelt idı= a beruházás, vagyoni értékő jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt idıtartam Teljes futamidı = hitel figyelembe vehetı futamideje, amely nem lehet hosszabb a számítás során, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékő jog várható amortizációnál figyelembe vett élettartama. Számviteli törvény 41 (4) Alkalmazható.. a évben induló üzleti évrıl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Számviteli törvény 177 (26) 2

3 Fordulónapi összevont árfolyamkülönbözet Ráfordítás Elhatárolásra lehetıség van a feltételek teljesítése esetén Bevétel Elhatárolásra lehetıség nincs DE A.29- esben.. MNB árfolyam December , December ,29 MINTAPÉLDA euro hiteltartozás jóváírása március 1. ( árfolyam: 270,85 ) nincs más külföldipénznemre szóló eszköze, forrása. Futamidő: 8 év *270, * ( 311,13 270,85) Ft hó/ 96hó * Ft= Ft TAO!!!!!! Ft 3

4 Árfolyamnyereség ugyanezen tételen Rendszeresen kérdésként merül fel, hogy mi a teendı az árfolyam ellentétes mozgásakor? Ugyanezen kötelezettségre elszámolt árfolyamnyereség összegében az elhatárolás feloldásra kerül, így itt már nincs eredményhatás. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelı összeggel is. Számviteli törvény 33 (4) MINTAPÉLDA Feltételezzük, hogy nem volt törlesztés és más külföldi pénznemre szóló tétel nincs december * (291,29 311,13)= Ft Ft MINTAPÉLDA A halasztott ráfordítás összegének megfelelıen arányosítás alapján számítandó a szükséges céltartalék. Szükséges céltartalék: 22hó/96hó*2.044eFt Ft Ft = Ft Ft Szükséges lekötött tartalék : Ft Ft 4

5 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 51. (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követı két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezıen elıírt jegyzett tıkének megfelelı összegő saját tıkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tıke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidı lejártát követı hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszőnésérıl. (2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tıke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékő, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. (3) A korlátolt felelısségő társaság törzstıkéjének és a részvénytársaság alaptıkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérı szabályokat állapíthat meg. (4) 51 Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbensı mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 143. (1) A taggyőlést ha törvény vagy a társasági szerzıdés másként nem rendelkezik az ügyvezetı hívja össze. (2) E törvényben vagy a társasági szerzıdésben meghatározott eseteken kívül a taggyőlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezetı haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyőlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tıkéje veszteség folytán a törzstıke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben amennyiben a taggyőlés idıpontját legfeljebb egy hónappal megelızı mérlegfordulónapra összeállított közbensı mérleg szerint azok fennállnak a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés elıírásáról vagy ha ennek lehetıségét a társasági szerzıdés nem tartalmazza a törzstıke más módon való biztosításáról, illetve a törzstıke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történı átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetésérıl. A határozatokat legkésıbb három hónapon belül végre kell hajtani évi IV. törvény a gazdasági társaságokról Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések 336/F. 173 Az 51. (1) bekezdése, a 143. (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tıke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évrıl készített számvitelrıl szóló évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége május 31-éig figyelmen kívül hagyható. 15 5

6 Pénztár zárókészlet értéke A Számviteli törvénybıl törlésre került a kötelezı számítási mód, ebbıl következıen csak a vállalkozás sajátosságai alapján kell a maximális zárókészletet meghatározni évi CXLVI. Törvény a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 25. Hatályát veszti az Szt. 14. (9) és (10) bekezdése. 7. Záró rendelkezések 26. (1) E törvény a (2) (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 3. és a december 1-jén lép hatályba. (3) Az 1 2., a 4 5., a 8 9., a 11., a 14., a és a melléklet január 1-jén lép hatályba. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvény Számviteli törvényt érintı módosításai 6

7 A jelentıs fogalom módosítása Az ellenırzések során a számviteli teendıket az határozza meg, hogy számvitelileg jelentısnek vagy nem jelentısnek kell-e minısíteni az adott hibát. A módosítás kettıs: 1. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a mérlegfıösszeg nem haladja meg a 2%-ot ott a módosítás alapján Ft minimum határhoz kell a hasonlítást végezni. Ezáltal kicsi mérlegfıösszegő vállalkozások mentesülnek a jelentıs hiba adminisztrációs terheitıl Ft értékig. 2. Eltörlésre került az 500 millió forintos értékhatár, így nagy mérlegfıösszegő vállalkozásoknál csak a 2% a kötelezıen elıírt korlát. A jelentıs fogalom módosítása Megmaradt: A számviteli politikában rögzített összeg a mérvadó. A hiba feltárásának évében az ellenırzött évre. vonatkozóan mindent összesíteni kell. Nem csak a hibát, hanem a hibahatást is számítani kell. Nem elıjelesen, hanem abszolút értékben történik az összesítés. Ez már csak múlt HIBÁK és HIBAHATÁSOK Jelentős Nem jelentıs Lényeges Nem lényeges 7

8 Ellenırzések eltérı értelmezése Adózás rendje Figyelni az elévülést 100 Ft, 1000 Ft a javítási értékhatár Lezárt, le nem zárt évre vonatkozóan Számvitel Nincs elévülés Nincs javítási értékhatár A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek).. Szt Ellenırzés Az ellenırzés megindítása Az ellenırzés az errıl szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdıdik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. Art. 93. (1) Önellenırzés Az ellenırzés megkezdésétıl a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált idıszak tekintetében - önellenırzéssel nem helyesbíthetı. Art. 49 (2) 1000 Ft, 100 Ft Önellenırzési tilalom Ellenırzés Önellenırzés Késedelmi pótlék Adóbírság Mulasztási bírság Önellenırzési pótlék mikor 50%, mikor 75% TAO adóalap növelı Nem TAO adóalap növelı Jogkövetkezmények 8

9 Ellenırzés 2012-ben Határozat jogerıssé válik ben 86 / 463 Ellenırzés 2012-ben Ellenırzés 2012-ben Határozat jogerıssé válik ban mérlegkészítésig Határozat jogerıssé csak mérlegkészítés után válik 86 / 48?? 86 / 42?? 25 Önellenırzési tilalom Ha nem nyújtott be bevallást Ha az adóhatóság állapította meg az adó összegét Ha nem tévedett, hanem nem használta ki az adódó lehetıséget Ha az adó megállapításhoz való jog elévült Önellenırzési jegyzıkönyv A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell a következıket: - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) idıpontja, - a helyesbítéssel érintett adónem/támogatásnem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege. A nyilvántartáshoz mellékelni kell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenırzési pótlék számításának levezetését (a bevallás benyújtására elıírt határnapot követıelsı naptól az önellenırzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, az önellenırzési pótlék napi mértéke, az önellenırzési pótlék összege, az önellenırzés azon összege, amit az önellenırzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell). 9

10 Ft + 27% áfa értékű bejövő számlát már lezárt üzleti évben kétszer rögzítettek fel igénybe vett szolgáltatásként, szállítótartozásként, és levonható áfa-ként. Önellenőrzési pótlék: Ft. 45E 52E Ft 45E 466E Ft Jelentős hiba esetén 891E 461E Ft Tárgyévre rögzítendő Ft 419E Ft 28 Eredménykimutatás--- javítás nélkül Korrekció Értékesítés nettó árbev Igénybe vett szolgáltatás Egyéb ráfordítás Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti ered Eredménykimutatás--- jelentős hiba esetén Korrekció Értékesítés nettó árbev Igénybe vett szolgáltatás Egyéb ráfordítás 800 Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti ered

11 Eredménykimutatás--- nem jelentős hiba esetén Korrekció Értékesítés nettó árbev Igénybe vett szolgáltatás Egyéb ráfordítás 800 Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Mérleg szerinti ered Mérleg --- javítás nélkül Korrekció Bankszámla Eszközök összesen Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Szállítótartozás Egyéb rövid lejáratú köt Források összesen Mérleg Korrekció Bankszámla Eszközök összesen Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti ered Szállítótartozás Egyéb rövid lejáratú köt Számítás = Források összesen

12 Mérleg --- nem jelentős hiba javításával Korrekció Bankszámla Eszközök összesen Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Szállítótartozás Egyéb rövid lejáratú kötelez. Források összesen Jelentıs hibánál évenként A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az ellenırzés során feltárt jelentıs összegő hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelı tételeknél összevontan szereplı hatását, évenkénti megbontásban. Szt. 88 (5) 35 KÉNYSZERTÖRLÉS 12

13 Kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendık A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény VIII/A fejezetében tartalmazza a kényszertörlési eljárás elıírásait. A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli eljárásokat eddig jogszabály nem szabályozta, ezért a gyakorlati életben a szokásjog uralkodott. A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendık Kényszertörlés esetén a kényszertörlési eljárás kezdı idıpontját megelızı nappal, mint mérlegfordulónappal teljes zárást kell végezni. A kényszertörlési eljárás egy üzleti évnek minısül, függetlenül annak idıtartamától. Számviteli törvény 11 (10) Felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet módosítása A cégtörvény 118 (5) bekezdése szerint a kényszertörlési eljárás felszámolási eljárásba fordulhat át. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás idıszaka üzleti évének kezdı napja a felszámolás elrendelésének a napja. 13

14 Végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet módosítása A cégtörvény 116 (1) bekezdés elıírása alapján kényszertörlési eljárásra kerülhet sor, amennyiben három éven belül nem fejezıdik be a végelszámolás. A kényszertörlés kezdı napját megelızı nap mérlegfordulónapnak minısül, tehát számviteli beszámolót kell készíteni, de az így elkészült beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia napon belül közzététel Indoklás a szellemi termékek fogalmának módosításához A szellemi termékek hatályos tartalmát korszerősíteni szükséges, mert az elmúlt években változott a szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet, és emiatt az egyes hatályos elnevezések már nem fedik le a teljes szabályozandó tartalmat. Forrás: parlament.hu Szellemi termékek RÉGI 25 (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülı javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzıi jogvédelemben részesülı szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elı, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. ÚJ 25. (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülı alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, knowhow, védjegy, földrajzi árujelzı, kereskedelmi név), b) a szerzıi jogvédelemben részesülı szerzıi mővek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, mőszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülı, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat 14

15 Készlet vagy tárgyi eszköz???? Az eszközök besorolásának adójogi és támogatásbeli megítélése a gyakorlati életben több kérdést vetett fel. Értékesítésre vásárolt épület, amelyet átmenetileg bérbeadnak. Az értékesítés eredményhatása miatt évek óta igen nagy kérdés: áru esetén ELÁBÉ, ÉNÁ tárgyi eszköz esetén egyéb ráfordítás, bevétel. Autókereskedésben a meghatározott százalékban kötelezıen elıírt próbaautó nyilvántartása, és az áfa kérdése problémát vet fel. Készlet vagy tárgyi eszköz???? Készletek ezen belül áruk közé kerülnek besorolásra a használatba vétel idıpontjától azok az értékesítési céllal beszerzett, elıállított eszközök, amelyeket a vállalkozó a könyvekbıl történı kivezetésig átmenetileg használatba vett. Számviteli törvény 28 (2) A halasztott bevétel arányos feloldásának számítása Az ingyenes tételek rendkívüli bevételként könyvelt összegét felhasználásig halasztott bevételként kell kimutatni. Ehhez kapcsolódva a gyakorlati életben 3 kérdés merült fel: 1. Amennyiben az eszköz értékét növelı ráaktiválásra kerül sor a ráaktiválás összegét figyelembe kell-e venni az arányosításnál? 2. Átalakulás során történı átértékelést figyelembe kell-e venni az arányosításnál? 3. Amennyiben a hasznos élettartam nı, azt figyelembe kell-e venni az arányosításnál? 15

16 A halasztott bevétel arányos feloldásának számítása Amennyiben az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követıen megnı a használatba vételkori bekerülési értékhez képest, akkor a halasztott bevétel feloldásakor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az eszköz hasznos élettartama növekszik, akkor a halasztott bevétel feloldásakor a hasznos élettartam növekedését figyelmen kívül kell hagyni. Számviteli törvény 45 (2a) évi C. törvény a számvitelrıl Átmeneti rendelkezésként azon vállalkozások, amelyek a halasztott bevétel feloldására eddig más módszert választottak, folytathatják azon módszer szerint a feloldást. Számviteli törvény 177. (28) Értékcsökkenés, értékvesztés Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása kötelezı, amennyiben a negatív különbözet tartós és jelentıs. Ez az elıírás a gyakorlati életben azt eredményezte, hogy amennyiben a tartósság ( 1 év) nem volt számszaki adatokban megfigyelhetı, akkor a végleges, tényszerő veszteség összegét (alapértelmezés szerint) nem lehetett kimutatni az adott beszámolóban. A módosítás ezt orvosolta. 16

17 Értékcsökkenés, értékvesztés A különbözet tartósnak minısül fennállásának idıtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthetı. Számviteli törvény 46. (4) Energia számla bontása Az energia számlákon megjelenı járulékos költségek anyagköltségbe történı besorolását segítette elı a bekerülési érték fogalmának módosítása. Ebben a módosításban azonban csak az egyetemes szolgáltatótól történı beszerzés szerepelt, a kereskedıktıl történı beszerzés nem. Ezen módosítottak. Energia számla bontása.földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedı, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedı, az ivóvízszolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történı értékesítésrıl kiállított számlában szereplı, külön jogszabály szerint kötelezıen felszámított díjak, tételek. Számviteli törvény 47. (4) e) 17

18 Üzembe helyezés idıpontja Az üzembe helyezés idıpontja nem csak az eszköz jövıbeni értékét befolyásolja, hanem az adott idıszak eredményét is. Az értékcsökkenés, az árfolyamkülönbözet, a kamat.. annak függvényében könyvelendı tétel, hogy mely napra szól az üzembe helyezési dokumentum. Gyakorlati vitát jelentett, hogy hatósági engedélyek hiányában történt használatba vétel számvitelben ( és adózásban) hogyan kezelendı. Üzembe helyezés idıpontja.az üzembe helyezés idıpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történı rendeltetésszerő hasznosításának a kezdı idıpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlı módon dokumentálni kell. Számviteli törvény 52 (2) Osztalék elıírás eredménytartalékból A gyakorlati életben az eredménytartalék felhasználásának összegét, mint eredmény varázsló szerep kívánták alkalmazni. A módosítás alapján egyértelmő: Az eredménytartalékot csak az adózott eredmény kiegészítésére lehet alkalmazni. Pozitív adózott eredmény esetén, amennyiben eredménytartalékot vesz igénybe a vállalkozás a mérleg szerinti eredmény csak nulla lehet. Negatív adózott eredmény esetén eredménytartalék igénybe vétele után is marad mérleg szerinti eredmény összegnek a negatív adózott eredmény. 18

19 Osztalék elıírás eredménytartalékból Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehetı, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben ha a tárgyévi adózott eredmény negatív az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegő lesz. Számviteli törvény 87 (5) Probléma Jegyzett tıke: Ft Eredménytartalék: Ft Adózott eredmény : Ft A vállalkozás pályázni kíván, ezért pozitív mérleg szerinti eredményt kell mutatni a mérlegnek. 56 Elektronikus dokumentum Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása miatt a számviteli törvény elektronikus aláírásra, idıbélyegzıre vonatkozó rendelkezését törölni szükséges. Forrás: 19

20 Elektronikus dokumentum Régi 167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény elıírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történı alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Számviteli törvény ÚJ 167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény elıírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történı alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Számviteli törvény Elektronikus dokumentum Biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak a késedelem nélküli kiíratását (szükség esetén), az egyértelmő azonosítás érdekében a kódjegyzéket. Számviteli törvény 167 (6) Skontó Pénzügyi mőveletek eredményét módosító tételként a törvényi elıírások alapján legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott összeget lehetett tekinteni. Adminisztrációs egyszerősítés érdekében a késedelmi kamattal arányos meghatározást felváltotta a 3% meghatározás. 20

21 Skontó A pénzügyi mőveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:..o) a szerzıdésben meghatározott fizetési határidın (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott a szerzıdésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendı ellenérték 3%- át meg nem haladó, nem számlázott engedmény összegét; Számviteli törvény 84. (7) Skontó A pénzügyi mőveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:..o) a szerzıdésben meghatározott fizetési határidın (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott a szerzıdésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendı ellenérték 3%- át meg nem haladó, nem számlázott engedmény összegét; Számviteli törvény 85. (3) Fizetett skontó 3% -ig Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 3% felett Rendkívüli ráfordítás Kapott skontó Pénzügyi műveletek egyéb bevétele Rendkívüli bevétel 21

22 Engedmények ÁFA törvény alapján Csak számviteli bizonylat alapján Minıségi engedmény Rabatt Skontó Számlával egy tekintet alá esı okirattal támasztja alá Számlával egy tekintet alá esı okirattal támasztja alá Számlával egy tekintet alá esı okirattal támasztja alá!!! Csak szerzıdés alapján könyveli!!! Csak szerzıdés alapján könyveli Adófizetési kötelezettség Eredményt terhelı adók között kell kimutatni az eredménykimutatásban társasági adót egyszerősített vállalkozó adót kisvállalati adót. Könyvelni és az eredménykimutatásban szerepeltetni az adóbevallásban feltüntetett összeget kell. Számviteli törvény 87 (1) EVA-s és KATA-s bevételi nem tartozik a törvény hatálya alá A Számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelısséggel mőködı egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerősített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény elıírásai szerint vezeti. Számviteli törvény 2/A. (1) 22

23 HOVÁ??? TAO EVA BEVÉTELI EVA HONNAN? TAO EVA BEVÉTELI EVA marad kettős marad kettős e.sz. KIVA marad kettős e.sz. marad kettős Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat KATA e.sz. e.sz. marad bevételi KIVA KATA marad kettős marad kettős e.sz. marad bevételi e.sz. Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat Könyvvizsgálat e.sz. --- felhalmozott eredmény számítása Áttérések A kisvállalati adó adóalanyiság az adózó erre irányuló választásával jön létre. A április 21-tıl hatályos szabályok szerint lehetıség van arra, hogy az adózó évközben térjen át a kisvállalati adó hatálya alá, az adóalanyiság ilyen esetben a választásnak az állami adóhatósághoz történı bejelentését követı hónap elsı napjával jön létre. A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 13T203KV jelő nyomtatványon. Aki évben év közben tér át, annak bevallást kell beadnia nem 1329-et. 19. (1)A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történı bejelentését követı hónap elsı napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdıdik. 23

24 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 8. (7) Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a Kisadózó szöveget, az Art (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható 70 Árkiegészítés, ártámogatás A Számviteli törvény az árkiegészítések összegét árbevételek közé, a támogatások összegét egyéb, rendkívüli bevételek közé sorolta. Több támogatásként megfogalmazott, de árkiegészítés tartalmú tételnél gyakorlati vitákat jelentett a besorolás és annak iparőzési adó vonzata évi C. törvény a számvitelrıl 72. (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerzıdés szerinti teljesítés idıszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termeléső készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. c) az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történı elszámolás alapján. 24

25 Támogatások Ártámogatás Költségek, ráfordítások ellentételezésé re kapott támogatás A támogatási szerzıdésben megjelölt tıkét növelı tétel Fejlesztési célú és egyéb. támogatások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Tıketartalék ( lekötött tartalék) Rendkívüli bevétel 36/ vagy 38/ 96 (96 / 481 ) 38 / 412 (412 / 414) 38 / 98 (98 / 483) Átalakulás Átalakulás során kérdésként vetıdik fel, hogy mit küld be az ügyvéd, mit küld be a könyvelı? A tevékenységet lezáró beszámolót az e-beszámoló portálra küldi a könyvelı. A végleges vagyonmérlegeket az ügyvéd küldi a Cégbíróságra. Átalakulás Az átalakulás során megszőnı gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelızıen köteles az átalakulás napjával mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és fıkönyvi nyilvántartásait lezárni. Számviteli törvény 141. (3) 25

26 Átalakulás Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követı 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövı gazdasági társaságra vonatkozóan. Számviteli törvény 141. (1) Sajátos beszámoló Január 1-tıl mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámoló választható a sajátos egyszerősített éves beszámoló helyett, ezért a sajátos beszámolóra vonatkozó elıírások törlésre kerültek. Mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámoló A kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozásoknak lehetıséget kínálnak az adminisztrációs egyszerősítésre. Ezt a beszámolót ( a sajátossal ellentétben) jogi személyiséggel rendelkezı vállalkozások is választhatják. 26

27 Mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámoló.is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követı üzleti évben a mérleg fordulónapján a következı, a nagyságot jelzı három mutatóérték közül bármelyik kettı nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfıösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 fıt. Számviteli törvény 9. (6) Mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámoló Jogelıd nélkül alapított vállalkozónál ha az üzleti évet megelızı két üzleti év egyikének vagy mindkettınek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és ha van a megelızı (elsı) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Számviteli törvény 9. (7) Könyvvizsgálati kötelezettség Nem kötelezı a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fıt. Számviteli törvény 155. (3) 27

28 Könyvvizsgálati kötelezettség A könyvvizsgálati kötelezettség alól történı mentesítést határértékek alapján nem alkalmazhatja: az a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elı, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, amely eltér a törvény elıírásaitól. Számviteli törvény 155. (5) Visszatérés a mikrogazdálkodóiból Ha a mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolót készítı vállalkozó a feltételeknek két egymást követı üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követı évtıl éves beszámolót vagy egyszerősített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától saját elhatározás alapján leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Ha a vállalkozó a következı üzleti évtıl már nem készít mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolót, akkor a következı üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az elızı üzleti év megfelelı záró adataival. Számviteli törvény 9. (8)(9)(10) 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolóról ( továbbiakban: mikro rendelet ) 28