A BÓLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Bóly, március

Átírás

1 A BÓLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM azonosító: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Bóly, március

2 TARTALOM TARTALOM...2 I. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLY-ZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK...3 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA III. AZ ISKOLA ALAPADATAI IV. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA V. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAI VI. AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA VII. VIII. IX. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL X. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE XI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK XII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS ELVEI XIII. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉ-NEK RENDJE XIV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA XV. XVI. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALE- SETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) XVII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK XVIII. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI XIX. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE XX. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XXI. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HAGYOMÁNYAI ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI XXII. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI XXIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK XXIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ XXV. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

3 I. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 25. (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 43. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét. 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelésioktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A 3

4 megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. 58. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. 63. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. 69. (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért. 70. (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról dönt. 71. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 4

5 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 4. (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, 5

6 t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 82. (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő 6

7 tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1) (5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, 7

8 e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét elfogadása előtt iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegységvezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is az SZMSZ-ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek bármely oknál fogva nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: 13. (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, 8

9 f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 15. (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 8/E. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 23. (5) A tankönyvrendelés elkészítésének e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 9

10 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Bólyi Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület április 3-án fogadta el. A szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: - az iskolai diákönkormányzat, - az iskolai szülői szervezet, - az iskola fenntartója. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 10

11 III. AZ ISKOLA ALAPADATAI (A fenntartó által kiadott alapító okirat alapján kell kitölteni az intézmény sajátosságai alapján.) Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma:

12 12

13 13

14 IV. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1. Az iskola szervezete Az intézmény tagintézményei (intézményegységei) és engedélyezett létszámai: - általános iskola: alapfokú művészeti iskola: tagintézményeink: ls. alapító okirat. 2. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - az igazgatóhelyettesek, - tagintézmények (intézményegységek) vezetői, - tagozatvezető, - munkaközösség-vezetők. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: - általános igazgatóhelyettes, - alsó tagozatot irányító igazgatóhelyettes, - intézményegység-vezető, - tagintézmény vezetők. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - tagintézmények (intézményegységek) vezetői, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat vezetője, - a diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az 14

15 emlékeztető nyilvános, a nevelőtestület tájékoztatását szolgálja a döntés előkészítésről, a közösséget érintő információkról. A diákönkormányzat vezetője a tanulókat érintő közvetlen események ügyeiben illetékes dönteni. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 15

16 V. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAI Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. /lásd: személyi anyag/ A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: 1. A munkakörrel kapcsolatos adatok: - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. 2. A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. 3. A munkaköri leírás hatályba léptetése: - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 16

17 VI. AZ ISKOLA VEZETÉSE, SZERVEZETI RENDJE, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 1./ Az intézmény vezetője (Kotv. 54. ) Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegység vezetője, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. Felelős: - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, - az ésszerű és költség-hatékony gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (KT. szabályzat) nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. a.) Hatáskörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a szülői munkaközösséggel, érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi-felelős munkájához szükséges feltételek biztosítása. b.) Az igazgató fontosabb feladatai: - az intézmény képviselete, - külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése, - kapcsolattartás az Igazgató Tanáccsal, - a minőségirányítási rendszer működtetése, - a tantárgyfelosztás véleményeztetése a tantestülettel, - az osztályok és egyéb tanulócsoportok kialakításának véleményeztetése a tantestülettel, - ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése, - továbbképzési program, terv elkészítése, véleményeztetése, - kapcsolattartás a diákönkormányzattal, - gondoskodás a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról, - a forrásmenedzsment irányítása (pl. pályázatok elkészítésének segítése, szponzorok felkutatása, stb.), - a személyi állomány feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, - a szabadságolási ütemterv elkészítése, - az igazgatóhelyettesek, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, karbantartó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának közvetlen irányítása, - gazdálkodási feladatok felügyelete - selejtezés, leltározás ellenőrzése. c.) Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, - a kötelezettségvállalási jogkör és - az utalványozási jog gyakorlása. 17

18 2./ Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: 2.1. Művészeti Iskola intézményegység vezetője Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve a pedagógiai program és a munkaterv alapján végzi. Az alapfokú művészeti iskolai intézményegység vezetőjének feladatai: - szakmai irányítással kapcsolatos feladatok, - a művészetoktatásra vonatkozó tantárgyfelosztás előkészítése, - a művészetoktatásra vonatkozó órarend tervezetének elkészítése, - az iskolákkal egyeztetett terembeosztás előkészítése, - az alapfokú művészetoktatás keretében folyó pedagógiai munka tervezése, szervezése, ellenőrzése, - a tanév helyi rendjének tervezése (eltérhet az általános iskola által meghatározott tanév helyi rendjétől) a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet engedte rugalmassággal, - az intézményegységre vonatkozó munkaterv, rendezvényterv elkészítése, - az intézményegységre vonatkozó eszköz és felszerelési jegyzék követése, a beszerzés megtervezése, - az alapfokú művészetoktatás tanügyi nyilvántartásainak ellenőrzése, - bizonyítványok, igazolások ellenjegyzése, - a tanszaki munkaközösségek irányítása, - intézményegységek szabályzatainak karbantartása, követése, - közreműködés az IMIP, PP és Helyi tanterv karbantartásában, követésében, - a szabadságolási terv elkészítése és a szabadság kiadása a hatáskörébe tartozó közalkalmazottak esetében, - kapcsolattartás a művészetoktatás országos és területi szakmai egyesületeivel és az érdekképviseleti szervezetekkel, - kapcsolattartás az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulók szülői képviselőivel Az intézményegység vezető helyettesek: a.) A felsős igazgatóhelyettes feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése az 5-8. évfolyamon; - az 5-8. évfolyamon működő szakmai munkaközösségek munkájának irányítása, összehangolása; - a nevelőtestületi értekezletek, valamint az 5-8. évfolyamon tanítók számára szervezett értekezletek előkészítése, lebonyolítása; - az 5-8. évfolyamon tanítók tanmeneteinek ellenőrzése; - az alapozó és fejlesztő évfolyamok tantárgyfelosztásának, a tanulócsoportok kialakításának megtervezése; - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás az adott keretek között történő megszervezése az alapozó és fejlesztő szakaszban; - vizsgák független vizsgabizottság előtti megszervezése; - az alapozó és fejlesztő évfolyamok tanórán kívüli tevékenységének megszervezése; - az 5-8. évfolyam tanulóit érintő tanulmányi versenyek szervezése; - a felsős tanulócsoportok, szakkörök és a tanulószoba óralátogatási tervének összeállítása; - az ISK működésének felügyelete; - figyelemmel kíséri a pedagógiai továbbképzések rendjét, a jogszabályokat; - ellenőrzi az iskolai könyvtár munkáját; - kidolgozza, irányítja, szervezi az iskola minőségbiztosítási rendszerét; - gondoskodik a felső tagozatos versenyek (tanulmányi, sport), pályázatok szervezéséről a szaktanárok bevonásával. a versenyeken való részvételről, eredményekről feljegyzést 18

19 készít; - a tanév elején megszervezi a szakkörök, tanfolyamok beindítását; - az iskolai rendezvények előkészítése és a lebonyolítás nyomon követése. b.) Az alsós igazgatóhelyettes feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése az 1-4. évfolyamon; - a bevezető és kezdő évfolyamokon működő szakmai munkaközösségek munkájának irányítása, összehangolása; - az 1-4. évfolyamon tanítók számára szervezett értekezletek előkészítése, lebonyolítása; - a bevezető és kezdő évfolyamon tanítók és napközis nevelők tanmeneteinek ellenőrzése; - az 1-4. évfolyam tantárgyfelosztásának elkészítése és jóváhagyásra történő előkészítése; - tanuló- és napközis csoportok kialakításának megtervezése az a bevezető és kezdő évfolyamokon; - az alsós tanulók tanórán kívüli tevékenységek megszervezése; - az iskolatitkárral együtt végzi a túlórák és helyettesítések elszámolását; - elkészíti az éves statisztikát; - kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a fejlesztést végző pedagógussal, a logopédussal, pszichológussal, a gyerekekkel és szüleikkel, az óvodával; - az iskolai rendezvények/ünnepek közül az évnyitó, évzáró, március 15. megfelelő lebonyolításáról való gondoskodás, illetve a farsang kapcsán az 1-4. évfolyamot érintő feltételek biztosítása, az előkészületek és a lebonyolítás nyomon követése; - az 1-4. évfolyam tanulóit érintő tanulmányi versenyek szervezése; - az alsós tanulócsoportok óralátogatási tervének összeállítása; - a szöveges értékelés követése, karbantartása; - az elsősök beiskolázásával kapcsolatos teendők koordinálása; - felügyeli a tankönyvrendelést, annak jogszabály szerinti lebonyolítását; - kapcsolat és felügyelet a 4 tagintézménnyel; - kapcsolat az óvodával. c.) Közösen elvégzendő feladatok: - pedagógiai program, működési szabályzatok elkészítése: igazgató, igazgató-helyettesek, - tantárgyfelosztás: igazgató, igazgató-helyettesek, - értekezletek megosztva, munkatervben rögzítettek szerint: igazgató, igazgató-helyettesek, munkaközösség vezetők, - az igazgatóhelyettesek vagyonnyilatkozatra nem kötelesek. d.) német tagozatvezető: - vezeti a kétnyelvű német oktatást, szorgalmazza a nyelvhasználatot, a nemzetiségi hagyományok ápolását; - munkáját a munkaközösség vezetőkkel együttműködve, azok segítségével végzi; - ápolja és koordinálja a külföldi kapcsolatokat pályázatok írása A tagiskola vezetőjének feladatai: A tagiskolában segíti az Igazgatót a nevelő-oktató munka irányításában. a) Pedagógiai irányító feladatok: - Az igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tagiskolában a tanítási órákat, tanórán kívüli foglalkozásokat, szülői értekezleteket, összefogja a munkaközösséget. Hetente legalább 2 órát látogat és óraelemzést végez. - Segíti, ellenőrzi a tagiskolában dolgozók munkáját. - Szakmai-pedagógiai tanácsokkal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat, pályakezdőket. 19

20 b) Ügyviteli feladatok: - Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. - Jóváhagyja a tagiskolában dolgozó nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. - Ellenőrzi a tagiskolában dolgozó tanárok órarendjét. - Megszervezi az ügyeleti rendet. - Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, anyakönyvek, ellenőrzők stb.). - Elkészíti a tagiskolákra vonatkozó statisztikákat. - Az Igazgatóval való megállapodás alapján részt vállal a nyári ügyelet feladataiból. c) Egyéb feladatok (tagiskolára vonatkoztatva) - A munkaközösség vezetése. - A gyermek ifjúság védelmi feladatok ellátása. - Az egészségügyi nevelési feladatok megoldásának segítése. - Tanulmányi versenyek ügyeinek intézése. - Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása (SZMSZ előírásainak megtartása). - Összes munkaidő, helyettesítés ellenőrzése, adminisztrációs feladatok végzése. - Az intézmény vagyoni védelme (takarékosság). - Leltározás (eszközök tárolása, nyilvántartása). - Eszközök javítása, pótlására javaslattétel az Igazgatónak. - Az iskolaépület, udvar állagának figyelemmel kísérés. - Az iskola takarító, konyhai dolgozók munkájának ellenőrzése. - Esetenként az iskolavezetés munkájának segítése. - Az intézményi ellátmány kezelése. - A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti soron kívüli feladatok megoldása az Igazgató utasítása, feladatkijelölése alapján. - Az elvégzett munkáról, minden lényeges ügyről, eseményről, tapasztalatairól az intézés módjáról rendszeresen tájékoztatja az Igazgatót Az iskolatitkár Felelős a következőkért: - a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért (az adminisztrátor közreműködésével), - a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, - a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések végrehajtásáért, - munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáért, - térítés díjak önkormányzati rendelet szerinti, a befizetések ellenőrzése és többletbefizetések visszatérítése követéséért (az adminisztrátor közreműködésével), - az iskola ügyviteléért, - a statisztikai adatok nyilvántartásáért, - a közalkalmazotti nyilvántartások vezetéséért, naprakész gondozásáért, - a diákigazolványok elkészítéséért, - az adminisztrátor munkaköri kötelezettsége elsősorban a művészeti intézményegység ügyvitele, tanügyi nyilvántartása A helyettesítés rendje: Az intézményegységekben eltérően működik a két intézményegység eltérő munkarendje miatt. 20

21 a.) Általános iskola intézményegység Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe, valamint gazdálkodási jogkörbe tartozó döntések kivételével - teljes felelősséggel az általános iskolai intézményegység vezető felsős helyettese helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén az általános iskolai intézményegység vezető felsős helyettese gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) Az igazgató és az általános iskola intézményegység vezető felsős helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése az általános iskola intézményegység vezető alsós helyettes feladata. Mindhárom vezető távolléte esetén a művészeti intézményegység vezetője a helyettesítésre jogosult személy. b.) Egyéb esetekben Abban az időszakban, amikor igazgató, intézményegység vezető, egységvezető helyettes, munkaközösség vezető sem tartózkodik az épületben, a legrégebben alkalmazásban lévő, kinevezett nevelő tartozik felelősséggel az azonnali intézkedések meghozatalában. A vezetői helyettesítés felelőssége kiterjed az igazgató értesítésére, az intézkedésekkel kapcsolatos dokumentálásra is. 3. Az Igazgató Tanács Az igazgató mellett jogszabály szerint Igazgató Tanács működik (3 fő), ami évente legalább két alkalommal tart rendes ülést. A testület hatáskörét, tevékenységének helyi eljárásrendjét külön szabályzatban rögzítjük. 21

22 VII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskola közösségei: az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. - a nevelőtestület, - a közalkalmazottak közössége, - művészeti iskola tagozatai, - a szakmai munkaközösségek, - a diákönkormányzat, - a szülői választmány. 1./ Az intézmény nevelőtestülete 1.1. A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján - a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola meghatározó tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó A nevelőtestület jogállását döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv ai, valamint a 29. -a határozza meg. A nevelőtestület döntéseit, javaslatait és véleményét általában a munkaközösségek és a művészeti iskola nevelőtestületének előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. 2./ A nevelőtestület értekezletei, mikro-értekezletei 2.1/a. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. Intézményi szintű értekezletek: - a tanévnyitó, - a tanévzáró. Az általános iskola intézményegységben a nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozóértekezletek az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában is végezheti. 2.1./b. Általános iskola intézményegység értekezletei: - félévi, év végi értekezletek, - nevelési értekezletek, - osztályozó értekezletek. 2.1./c. Alapfokú művészet iskola intézményegység értekezletei: - félévi, év végi értekezletek, - nevelési értekezletek. Nevelőtestületi értekezletek A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Tanévnyitó értekezlet Az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. 22

23 Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az intézményegységvezető és a tanszakvezetők véleményének figyelembe-vételével elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtásával. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak alapos indok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t, a házirendet, a munkatervet, és az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés/beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Mikro-értekezlet A mikro-értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel és szavazati joggal. Mikro-értekezletet szükség szerint az osztályfőnök kezdeményezésével az igazgató tájékoztatása mellett bármikor tartható az osztály, napközis csoport aktuális problémáinak megoldására A nevelőtestületi értekezletek előkészítésére és megtartására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az intézményegység vezető és helyettesek bevonásával az igazgató készíti elő. A nevelőtestületet írásos előterjesztés alapján tárgyalja: - a pedagógiai programot, - az SZMSZ-t, - a házirendet, - az éves munkatervet, - az iskolai munkára irányuló átfogó elemzést, valamint - a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az iskola működésére vonatkozó alapdokumentumok elfogadásakor a nevelőtestület 50%+ 1fő szavazata szükséges. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt szóban ismertethetik a munkaközösség véleményét. A munkaközösség-vezetők írásban továbbítják az illetékes intézményegység vezető 23

24 helyetteshez a nevelőtestület által elkészítendő, átfogó értékeléshez a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményegység vezető és a helyettesek felváltva látják el. A jegyzőkönyv hitelesítésre az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazat-egyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell és azokat nyilvántartásba kell venni. A sorszámozott határozatokat iktatással az iskolatitkár kezeli és tartja nyilván. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület által felkért pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő öt munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. 3./ A nevelőtestület szakmai munkaközösségei, munkacsoportok A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola éves munkatervét és a pedagógiai programját. A általános iskola szakmai munkaközösségének tagjai, (a tagság önkéntes) minden évben, a művészeti iskola tanszakai évente a tanévzáró értekezleten munkaközösség-vezetőt választanak. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tananyagot oktató, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott, az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösséget a munkaközösség-vezetője képviseli A szakmai munkaközösségek tevékenységei: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatokat és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. - Az intézmény dokumentumai alapján kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. - Javaslatokat adnak a költségvetés tervezés, illetve a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Koordinálják a munkaterületükhöz tartozó műveltségterületeken a tankönyv- és taneszközigények felmérését, javaslatot tesznek ezek kiválasztására, a szakmai anyagok beszerzésére. - Koordinálják a tanítási gyakorlaton lévő kistanárok hospitálását, tanítási gyakorlatát. - Az alsós munkaközösség együttműködik a tagintézmények alsó tagozataival A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógusának közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörét a Ktv ai, valamint a Vhr a határozza meg. A nevelőtestület döntéseit, javaslatait általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. 24

25 A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, - a házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása, - az intézmény munkájának értékelését tartalmazó beszámolók elfogadása. 3.3.Szakmai munkaközösségek A nevelő-oktató munka javításának, a nevelők pedagógiai tevékenységének, a módszertani kultúra fejlesztésének, az egységes követelményrendszer kialakításának, az önképzés elősegítésének érdekében az iskolában szakmai (tanszaki) munkaközösségek működhetnek. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos, vagy a közös rendszerbe sorolható (pl. fúvós, vonós hangszerek, képzőművészeti) tanszakok oktatását ellátók részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja a 3 főt. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a nevelők továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek évközi, tanév végi beszámolók, más feladatok közös megoldásában, a tankönyvek, taneszközök megrendelésében. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség vezetők irányítják, akiket a munkaközösségek tagjai választanak. A munkaközösség-vezetőket és tanszak-vezetőket pótlék illeti meg, és számukra órakedvezmény jár. A munkaközösség vezető feladata a tanszak, a munkaközösség munkatervének elkészítése, munkaközösségi foglalkozások előkészítése, vezetése. A pályakezdők segítése, óralátogatás a műveltségterület/tanszak tanárainál. A munkaközösség vezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. Képviseli a közösséget az iskola vezetőségében A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladata az általános iskolában: - Összeállítja az iskola pedagógiai programja, munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját. - Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért. - Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart (minimum négyszer egy tanévben), bemutató foglalkozásokat (órákat) szervez. - Elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. - Javaslatokat tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésre, munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. - Nyomon követi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét (minimum 1 óra/hó hospitálás), szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató felé. - Részt vesz az ellenőrzési feladatokban (óralátogatások és feljegyzések készítése). - Felelős a házi tanulmányi versenyek megszervezéséért, lebonyolításáért. 25