Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Kőrösi Coma Sándor Általános Iskola Érd (2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út ) OM azonosító: KLIK KÓD: Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: től, ig

2 Jogszabályok, melyeket az SZMSZ készítésénél figyelembe vettünk : 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2011évi CXC. tv /2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról /2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXI. tv. 5. A munka törvénykönyvéről szóló 2012,évi I. tv. 2

3 BEVEZETŐ...5 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYA Hiba! A könyvjelző nem létezik. II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ALAPFELADATAI...Hiba! A könyvjelző nem létezik. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény felelős vezetője: Az iskola alkalmazottainak munkakörei és az irányításukért felelős vezetők: Az iskola szervezeti felépítése, a vezetők közötti munkamegosztás: Az intézményvezető felelőssége kiterjed az alábbi területekre( Kotv.55..) Az igazgató közvetlen munkatársai: Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete Az iskolavezetőség tagjai Az iskolavezetőség működésének szabályai A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:...24 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNYEKKEL Az iskolaközösség Az alkalmazotti közösség Nevelőtestület: A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendje: Egyéb közösségeink A szülői munkaközösség: A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje: A Diákönkormányzat: A diákönkormányzat működési rendje: Az osztályközösségek: A belső kapcsolattartás általános formái és rendje: A szülők tájékoztatásának formái:...33 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA Az iskola törvényes működését: Alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv A minőségirányítási program: A tájékoztatás, tájékozódás lehetőségei: Közzétételi lista az intézményről Tájékozódás lehetőségei...37 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE A vezetők intézményben tartózkodásának rendje: Közalkalmazottak munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje A pedagógusokra vonatkozó előírások: Az iskola tanulóinak munkarendje: A tanév helyi rendje A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama: Az iskolában tartózkodás rendje: Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola helyiségeinek bérbeadása: A mindennapos testnevelés formái: A tanórán kívüli foglalkozások: A napközis foglalkozások A szakkörök

4 12.4. Az iskola énekkara: Felzárkóztató foglalkozások: A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken Egyéb tanórán kívüli programok: Az iskolai könyvtár : (4.sz. melléklet) SNI, BTM, HHH tanulók ellátása A hagyományápolással kapcsolatos programok: Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: A hagyományápolás külsőségei: A tanulók rendszeres egészségügyi ellátásának rendje: A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete A megállapodásnak biztosítania kell Tandíj, foglalkozási térítési díj: A tankönyvellátással kapcsolatos eljárás:...56 VII. A TANULÓK FELVÉTELE, A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE Tanulók felvétele A tanulók jogai és kötelességei A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A tanulói jogviszony megszüntetése A tanuló szakértői vizsgálata...58 VIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény vagyonvédelmének, állagmegóvásának érdekében a következők biztosítása szükséges: Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Kjt bekezdése...hiba! A könyvjelző nem létezik. IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN ILLETVE A BALESET ESTÉN (AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ,ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) A tanulói és gyermekbalesetek megelőzése Ha a tanuló bármilyen veszélyhelyzetet, balesetet észlel A pedagógusok (felnőttek, gyerekekkel foglalkozók) kötelezettségei A tanulói - és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége:...63 X. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: Az ellenőrzött alkalmazott, dolgozó jogosult Az ellenőrzött dolgozó köteles: A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: A pedagógia munka belső ellenőrzésének rendje...66 XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK A nemdohányzók védelmére tett intézkedések: A diákigazolványok kiadásával, bevonásával, nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos rendelkezések: A reklámtevékenység iskolai szabályai: A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga: Az iskola külső kapcsolat rendszere, formája, módja...72 XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ

5 BEVEZETŐ Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő szervezet működését segítse elő, amely optimálisan biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az intézmény vezetője további igazgatói utasításokat (belső szabályzatokat) készíthet. A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósulását segítő iskolai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iskolai házirend. A szervezeti és működési szabályzat alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, a házirend pedig elsősorban a tanulók iskolai életével foglalkozik. A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők: Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi normaszabályzók: alapító okirat pedagógiai program házirend belső szabályzatok (igazgatói utasítások) Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzók közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződés A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója további utasításokat készíthet. Ilyen önálló szabályzatok a következők: a dolgozók munkaköri leírásai, 5

6 a belső ellenőrzési szabályzat, ügyviteli, iratkezelési és irattárazási szabályzat, az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági szervezetének Együttműködési szabályzata tartalmazza a jogszabályi előírásokat. munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat, tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének kell elkészítenie. A szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az SZMK, valamint a diákönkormányzat egyes kérdésekben egyéb jogszabályi rendelkezések alapján egyetértési jogot gyakorol. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Kötelező felülvizsgálatára 2017-ben kerül sor. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. 6

7 I. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK 1. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 25. (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 43. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a 7

8 tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 63. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy 8

9 i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZe, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.) 9

10 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 4. (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, 10

11 k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, 11

12 e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. 53. (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 12

13 82. (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1) (5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 87. (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat 13

14 létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, 14

15 d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét elfogadása előtt iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is az SZMSZ-ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek bármely oknál fogva nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 3. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 8/E. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 15

16 4. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 23. (5) A tankönyvrendelés elkészítésének e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 16

17 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013 év március hó 18. napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diák-önkormányzat, az iskolai szülői szervezet, az intézményvezetői tanács, 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 17

18 1. Alapító Okirat III. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adták ki március 21-én: 1.1A köznevelési intézmény hivatalos neve: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 1.1.Idegen nyelvű megnevezése: Rövid neve: Feladat-ellátási helye 2.1.Székhelye: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 19-21, Telephelye: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út Érd, Aggteleki u Tagintézmény megnevezése, címe: Ügyvitel címe: Telephely:- 1.3 Alapító és fenntartó neve és székhelye: Típusa: általános iskola 1.5. OM azonosító: Alapfeladata (feladat-ellátási hely szerinti bontásban): Köznevelési alapfeladatok: általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése oktatása beszédfogyatékos, testi fogyatékkal élő tanulók Átvállalt alapfeladatok: iskola-egészségügyi ellátás Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladat-ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Székhely: 770 fő, Telephely: Bajcsy-Zsilinszky út fő, Aggteleki u fő Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam 18

19 1.6.5.Gyakorlati képzés megszervezése: Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Különleges pedagógiai célok megvalósítása: Speciális jellemzők Emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése Ének-zene tantárgy emelt szintű oktatása Egyéb saját tornacsarnok Napközi otthoni nevelés, oktatás Tanulószobai nevelés, oktatás Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladat ellátási hely szerinti pontos cím: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky u helyrajzi szám: Hrsz: 7303 hasznos alapterület: 3960 m 2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: - feladat ellátási hely szerint pontos cím: 2030 Érd, Aggteleki u. 8. helyrajzi szám: 7150/2 hasznos alapterület: 390 m 2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: - feladat ellátási hely szerint pontos cím: 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 13. helyrajzi szám: 7305/2 hasznos alapterület: 1100 m 2 jogkör: vagyonkezelői jog KLIK működtető neve: Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző Körbélyegző felirata lenyomata felelős Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola iskolatitkár 2030 Érd, Bajcsy-Zs. út OM: Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola igazgató 2030 Érd, Bajcsy-Zs. út Az intézményi bélyegzők számáról, használati jogosultságáról, belső igazgatói utasítás rendelkezik. 19

20 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA 2.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az iskola belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjének meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassák el a követelményeknek megfelelően. A magasabb színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével Az intézmény szervezeti felépítésének sémáját az 1. számú melléklet tartalmazza. 2.2 Az intézmény felelős vezetője: Az iskola igazgatója felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, referencia intézményi működés irányításáért. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az iskola igazgatója képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy más alkalmazottjára átruházhatja Az igazgatót távollétében helyettesítheti: nevelő- oktató munkát, a gazdálkodást, egyes munkáltatói jogkört érintő esetekben általában írásban megbízott alsós igazgatóhelyettes. Az alsós igazgatóhelyettes távollétében a nevelő-oktató munkát, a gazdálkodást, egyes munkáltatói jogkört érintő esetekben általában írásban megbízott felsős igazagatóhelyettes 3. Az iskola alkalmazottainak munkakörei és az irányításukért felelős vezetők: osztálytanítók, napközis csoportvezetők egysége: alsós igazgatóhelyettes osztályfőnökök, szaktanárok, óraadók,: felsős igazgatóhelyettes, iskolai könyvtár: könyvtáros tanár, közvetlen felettese a felsős igazgatóhelyettes, 20

21 gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, felettese az igazgató, igazgatói titkárság (iskolatitkár) felettese az igazgató gazdasági dolgozók, technikai dolgozók felettese az igazgató (Az igazgató munkaköri leírást a fenntartó készíti el. A munkaköri leírások a 2. számú mellékletben találhatók) 4. Az iskola szervezeti felépítése, a vezetők közötti munkamegosztás: A szervezeti vázrajz ( ld. 1.sz. melléklet) a működési orientáció miatt a vezető és munkatársi szinteket nevezi meg az egységek feltüntetése helyett. Igazgató igazgatóhelyettesek iskolatitkár gyermek-és ifjúsági felelős DÖK vezető minőségbiztosítási vezető iskolaorvos, védőnő, munkavédelmi megbízott gazdasági ügyintézők, technikai dolgozók, karbantartó Alsós igazgatóhelyettes alsós munkaközösség-vezető napközis nevelők osztályfőnökök tanítók SNI és BTM-es tanulók ellátását biztosító fejlesztő pedagógusok szakemberek Felsős igazgatóhelyettes szakmai munkaközösség vezetők osztályfőnökök szaktanárok könyvtáros Iskolánkban a minőségfejlesztési feladatok összehangolására minőségfejlesztési csoport működik. Feladatát a 3/2002. (II.15.) OM rendelet 5. (1),illetve a rendeletben megfogalmazottak szerint végzik (2002.). 21

22 5. Az intézményvezető felelőssége kiterjed az alábbi területekre( Kotv.55..) a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi pedagógiai mérés- értékelése és a minőségbiztosítási rendszer működtetése, a nevelőtestület tevékenységének koordinálása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése, takarékos gazdálkodás, a nevelési oktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és tanulók képviselőjével és az iskola más közösségeivel (diáksportkör, érdeklődési körök, stb.) a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása, tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések koordinálására, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása 6. Az igazgató közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek, az iskolatitkár Az igazgatóhelyettesek megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör érvényesítésével az igazgatója adja. Igazgatóhelyettesi megbízást nevelési évre kapja a pedagógus. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet a vezetők munkamegosztása és munkaköri leírásuk tartalmaz. 22

23 Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköréből és a tevékenységét meghatározó szabályzatokból fakadó feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a magasabb vezetői jogkör gyakorlására az igazgató ill. rendkívüli esetben a fenntartó ad felhatalmazást. 7. Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete Az iskolavezetőség tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek szakmai munkaközösség-vezetők diákönkormányzat felnőtt vezetője közalkalmazotti tanács elnöke minőségirányítási vezető Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívottak: a szakszervezet képviselője, az érintett pedagógusok, a diákönkormányzat diákképviselői, a szülői szervezet választott vezetői Az iskolavezetőség működésének szabályai: A döntés-előkészítő szakmai testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A szakmai vezetőség rendszeresen (havonta) megbeszélést tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül hívhat össze. Rendkívüli esetben, ill. a tanév lezárása és előkészítése érdekében szorgalmi időszakon kívül is sor kerülhet a vezetőség munkaértekezletére. Az iskolavezetőség tagjai a közalkalmazotti tanács elnöke a szakszervezeti bizalmi és a diákönkormányzat vezetője kivételével ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 23

24 Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük, rendhagyó esetben az igazgató felé. Az iskolavezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a diákönkormányzat képviselőivel Az intézmény szerkezete Az 206/2012. (VI.21.) KGY határozata alapján az intézményben dolgozók létszámát az alábbiakban határozta meg: 58,25 fő beosztott pedagógus. 7.4 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: Hétfő: igazgató 8:00 16:00 Kedd: alsós igazgatóhelyettes 8:00 16:00 Szerda: alsós igazgatóhelyettes 8:00 16:00 Csütörtök: felsős igazgatóhelyettes 8:00 16:00 Péntek: felsős igazgatóhelyettes 8:00 16: A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az igazgató helyettesek a szakmai munkai munkaközösség vezetőivel rendszeres napi kapcsolatban állnak. A feladatok előkészítésében, irányításában, beszámoltatásánál a munkaközösség vezető munkájára támaszkodik. Az intézményvezetőt távollétében az ügyeleti beosztás szerint helyettesítik. Tartósabb távollét esetében az alsós igazgató helyettes látja el a vezetői feladatot. Az alsós és a felsős munkaközösség vezetők látják el a tagozati feladatok koordinálását, szervezését, értékelését. A szakmai munkaközösség vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak a tagozatos munkaközösség vezetőkkel. 24

25 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT AZOK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNYEKKEL 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti nevelői és pedagógiai munkát segítő alkalmazottak köre -, szülői és tanulói közösségek. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az iskolánál közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt.) és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti Szabályzat és Kollektív Szerződés rögzíti. Az egyes közösségeket illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az iskola minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az iskola életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülők közösségét. Véleményezési jog illeti meg az intézmény alkalmazottait, a szülőket és a tanulókat és közösségeiket a magasabb jogszabályokban rögzített esetekben és a házirendben rögzített formában Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának a jogi normáknak megfelelően mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal véglegesen egyetért. (hatályos jogszabályok). A döntési jog, azaz kizárólagos intézkedési jog illeti meg azt a személyt, vagy testületet, amelyet a jogszabályok rögzítenek. 3. Nevelőtestület: A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. 25

26 A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, referencia intézményi kérdésekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül javaslattal élhet: a szakmai munkaközösségek, ad hoc csoportok létrehozására, tankönyv-és taneszköz választására, az iskolaszék alapítására, megszüntetésére és a szülői szervezet működésére,az SZMSZ módosítására, az éves munkatervre A nevelőtestület értekezletei, mikro értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezletet tartja: tanévnyitó, félévi értékelő, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, referencia intézményi értekezlet, havonta, illetve szükség szerint tájékoztató értekezlet. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezlet) mikro-értekezleti (tagozati, évfolyami) formában végzi. A nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségekben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Felelős érte a területet felügyelő igazgatóhelyettes. Az értekezlet szükség szerint az osztályfőnök kezdeményezése alapján tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 3.2.A nevelőtestület döntései, határozatai: A nevelőtestület döntési jogkörrel rendelkezik az intézmény alapdokumentumainak elfogadásánál. MIP, Házirend, Pedagógiai Program, SZMSZ Ezek a jogok át nem ruházhatók. 26

27 A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntésekről és határozatokról született jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvi kivonatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 20 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell vezetni. Azokban a kérdésekben, melyekben a nevelőtestületnek döntési, véleményezési jogköre van, határozatot kell készíteni és hitelesített jegyzőkönyvben szükséges rögzíteni az előterjesztést, a napirend feletti vitát és a döntés lényegét. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. 3.3.Tagozat vezetői az osztályfőnökök segítségével végzi a nevelési feladatok irányítását és szervezését. Munkáját évente összeállított tervezet alapján végzi, amely része az iskolai munkatervnek. előkészíti és lebonyolítja a nevelési értekezleteket, eljár a tanulókat érintő nevelési ügyekben az intézményen belül az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével, szükség szerint kiscsoportos nevelési beszélgetéseket szervez (tanár-diák-szülő) vagy szülői fórumot hív össze, betartja és betartatja a Házirendet, a viselkedési és a nevelőtestület által elvárt erkölcsi normákat gyakoroltatja és ellenőrzi, szervezi és irányítja a családi életre nevelést, a káros szenvedélyek elleni küzdelemre felkészítést, egészségnevelési, környezeti nevelés, drogprevenciós és fogyasztóvédelmi program megvalósítását, törekszik a tanulók bevonásával a környezet szépítésére, óvására és gondozásra, irányítja és segíti az osztályfőnöki munkát, tervezi és irányítja a tanórán kívüli tevékenységeket, kialakítja a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendjét 27

28 3.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei: Szakmai, módszertani kérdésekben adnak segítséget az iskolában folyó munka tervezéséhez, ellenőrzéséhez, valamint a referencia intézményi munkák elvégzéséhez. A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak, illetve a megválasztott vezetőt évente megerősítik bizalmukkal, a tevékenységek szervezésére, irányítására, koordinálására, melyre az igazgató ad megbízást A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a képzési irányok megválasztására, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét szervezik a munkaközösséghez tartozó pedagógusok továbbképzését, összeállítják az iskola számára a felvételi (emelt szintű osztályok) írásbeli és szóbeli feladatokat, ezeket értékelik, az iskola szakmai munkájának fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, irányíthatnak, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Referencia intézményi működés biztosítása A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi megbeszélést tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, 28

29 javaslatot tehet a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésre, közalkalmazotti átsorolásra, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az iskola vezetősége felé és az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére, állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, meghatározza a munkaközösség tagjai segítségével a tárgyévben szükséges szaktárgyi felmérést, kontrollméréseket, kidolgozza a felmérés anyagát, összegzik, elemzik az érintett pedagógusokkal Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsó tagozatos munkaközösség napközi otthonos munkaközösség felső tagozatos munkaközösség természet tudományi munkaközösség társadalom tudományi munkaközösség kommunikációs munkaközösség kulturális munkaközösség referencia intézményi team 3.7. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendje: A közoktatási intézmény vezetőjének megkülönböztetett fontosságú feladata a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése. E feladatnak ellátása során továbbra is támaszkodhat a szakmai munkaközösségekre, illetve a törvénymódosítás alapján kibővült munkaközösségek szerepére. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, illetve szakmai ellenőrzéseket végez. A mi iskolánkban 2 tagozaton belül 7 szakmai munkaközösség működik: az alsó tagozatos, a felső tagozatos, a napközi otthonos, a kulturális, a természettudományi és a társadalomtudományi, kommunikációs munkaközösségek. Az alsós és felsős munkaközösségek a legszorosabb együttműködést idegen nyelvek esetében 3. év végén, más tárgyaknál a 4.-ből az 5. évfolyamba lépéskor végzik. Idegen nyelvek választása előtt a szaktanárok a tanítók tapasztalatának segítségével persze ilyenkor a szülői igényeket is szem előtt tartva próbálják megállapítani, hogy vajon melyik idegen nyelvet tanulja majd a gyermek. A leendő felsős osztályfőnökök és szaktanárok óralátogatásokat végeznek a 4. évfolyamon. Továbbá konzultációkon ismerkednek a gyerekekkel. 29

30 Iskolai szintű versenyeknél nem húzzuk meg mereven az alsós és felsős közötti határt, sőt szakköröknél sem. Pl.: olvasási, mesemondó versenyre meghívjuk egymás tagozatába a jelentkező gyerekeket. A felsős színjátszókörbe alsós gyerekek is jártak, és fordítva: most az alsósban maradt még 1-2 felsős is. A testnevelést tanítók és a tatnevelő tanárok között is szoros az együttműködés. A felsősök Mikuláskor műsorral lepik meg a kicsiket. A napközis munkaközösség és a tanítók között mindennapos a kapcsolat. Az alsó és felső tagozaton egyaránt kéthavonta tagozati értekezletet tartunk. A szakmai munkaközösségek különböző iskolán kívüli programokon is szorosan együttműködnek, pl.: egészségvédelmi nap, kórusfesztivál, alapítványi bál, stb. A felsőbb vezetők óralátogatásokat végeznek. Ők az igazgató, vagy a helyettese, a tagozatos munkaközösség- vezető és a szakmai munkaközösség-vezető. Az órákat értékeljük, tanácsokat, segítséget nyújtunk, ha szükség van rá. A munkaközösség-vezetők és az igazgató rendszeresen havonta, vagy sűrűbben konzultálnak egymással, ötleteket, véleményeket vitatnak meg, beszámolnak a munkaközösségben folyó pedagógiai munkáról. 4. Egyéb közösségeink 4.1.A szülői munkaközösség: A Köznevelési Törvény rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány). Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZM elnök vagy osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. A szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol: o az SZMSZ-nek a szülőket is érintő rendelkezéseiben, o a Házirend megállapításában, o a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, o az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. o Az iskolai átszervezéseknél gyakorolhatja jogait A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje: Az iskola szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább kettő alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. 30