A KAPOSVÁRI SZC SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2017.

Átírás

1 A KAPOSVÁRI SZC SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2017.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A TAGISKOLA ALAPADATAI A TAGISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A TAGISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A TAGINTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN VAGY BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI A TAGINTÉZMÉNY TANKÖNYVELLÁTÁSÁNAK RENDJE AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK... 75

3 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADTA A KAPOSVÁRI SZC SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPZŐ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE szeptember 26-án KIEGÉSZÍTVE január 23-án MÓDOSÍTVA április szeptember június

4 1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 25. (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 32. (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn: f) SZMSZ-ében és házirendjében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e, házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 36. (2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, szolgálatra alkalmas. Ezekben az iskolákban az SZMSZ a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja. (4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős miniszter tartja fenn, c) az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.- ben előírt viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető, 43. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és - továbbítás intézményi rendjét. 1

5 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. 48. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 2

6 63. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. 83. (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 84. (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 85. (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai 3

7 munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 4. (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás 4

8 rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelésioktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakközépiskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. 5

9 (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. 53. (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. 82. (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6) Az (1) (5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot 6

10 véleményezési jog illeti meg. 87. (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. (4) bekezdésben meghatározottakon túl g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e, 163. (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevéte- 7

11 lének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét elfogadása előtt iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b) az intézményegység munkáját az intézményegység vezetője irányítja, intézményegységvezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is az SZMSZ-ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. 8

12 (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek bármely oknál fogva nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: 13. (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését, d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, 9

13 h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának - ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 15. (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 8/E. A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után. 29. (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: 23. (5) A tankönyvrendelés elkészítésének e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. 10

14 2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Kaposvári SZC Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetője augusztus 31-ig felülvizsgálta. Előterjesztése alapján a nevelőtestület szeptember 26. napján fogadta el. A kiegészítést a nevelőtestület január 23-án fogadta el. A módosítást a nevelőtestület április 7-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat kiegészül. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helységeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínén szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 11

15 3. A TAGISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Kaposvári Szakképzési Centrum OM kódja: Az intézmény székhelye, címe: 7400 Kaposvár, Kontrássy u 2/A. Az intézmény vezetője: Csiba Ágota főigazgató Alapító és fenntartó neve és székhelye: Nemzetgazdasági Minisztérium Alapító székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Alapítói jogkör gyakorlója: szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter Törzskönyvi nyilvántartó szám: Statisztikai számjel: Az intézmény adószáma: Tagintézmény neve: Kaposvári SZC Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Tagintézmény székhelye, címe: 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. A tagintézmény vezetője: Kárász László A tagintézmény telephelyei: 1. Cukrász Tanműhely 7400 Kaposvár, Nemzetőr sor Vendéglátó Kabinet 7400 Kaposvár, Teleki u. 4. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény - A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet Az iskola maximális létszáma: 1130 Iskolai tanműhely maximális létszám: 36 12

16 Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Nemzetőr sori telephely Iskolai tanműhely Maximális létszám: 12 Teleki utcai telephely Iskolai tanműhely Maximális létszám: 24 A TAGINTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI Szakgimnáziumi és szakközépiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás nappali, esti évfolyamok: hat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása érettségire felkészítő négy, kettő évfolyam Szakképesítések a 2015/2016. tanévtől a szakközépiskolai rendszerben A B C D Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosító száma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakközépiskolai évfolyamok száma 1. Kereskedő Vendéglátásszervezővendéglős 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásturisztika 2 1 Vendéglős Vendéglátásturisztika 2 13

17 Szakgimnáziumi és szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás - nappali, esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása Szakképesítések a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A B C D E F Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakgimnázium ágazat Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakközépiskolai évfolyamok száma Kiegészítés OKJ rendelet szerinti szakközépiskolai évfolyamok száma XXVII. Vendéglátóipar Vendéglátásszervező-vendéglős Vendéglátásturisztika Kereskedő XXVI. Kereskedelem Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 2 1 Kereskedelem- 10. Eladó marketing, üzleti 3 2 adminisztráció 11. Pincér Vendéglátásturisztika Cukrász Vendéglátásturisztika Szakács Vendéglátásturisztika Vendéglátó eladó Vendéglátásturisztika

18 A TAGISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE KAPOSVÁRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM IGAZGATÓ PEDAGÓGIAI IGAZGATÓHELYETTES ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES SZAKMAII IGAZGATÓHELYETTES ISKOLATITKÁR RENDSZERGAZDA DÖK GYAKORLATI OKTATÁS VEZETŐ TECHNIKAI DOLGOZÓK OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MŰSZAKIVEZETŐ OSZTÁLYFŐNÖKÖK KÖNYVTÁR SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ MAGYAR MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ TERMÉSZETISMERET, TESTNEVELÉS MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGUSOK

19 4. A TAGISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA A tagiskola szervezete A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásakor elsődleges cél az volt, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelő magas színvonalon láthassuk el. A szervezeti egységeket a hatékony munkavégzés és a gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok és igények figyelembe vételével alakítottuk ki. 1. A tagintézmény vezetősége Az tagintézmény vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. Az tagintézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az tagintézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, közismereti igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, Az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az tagintézmény vezetője, a helyettesek és a gyakorlati oktatásvezető kapcsolattartása folyamatos. 19

20 A vezetés rendszeresen, hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. Az iskolavezetés meghívottjai: - a Közalkalmazotti Tanács képviselője, - a Szülői Szervezet, - a DÖK képviselője, - a munkaközösség vezetők, - szakszervezet képviselője. Az tagintézmény vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az tagintézmény képviseletére jogosultak: az igazgató, valamint az általa megbízott elsősorban igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó közalkalmazottak Az tagintézmény vezetője Az igazgató az tagintézmény élén áll, vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a helyettesek közreműködésével végzi. Az igazgató a nevelőtestület tagja. Nyilvános pályázat útján a Fenntartó bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Felelős az tagintézmény szakszerű és törvényes működtetéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói és kötelezettség vállalási jogokat. Dönt az tagintézmény működtetésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az SZMSZ vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Feladatkörébe tartozik különösen: - A nevelőtestület vezetése. - A nevelő-oktató munka tervezése, szervezése és ellenőrzése, e tevékenység irányítása. - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése. - Személyi és szervezési feltételek biztosítása. - A tanórán kívüli tevékenységek felügyelete. 20

21 - Gyermek- és Ifjúságvédelmi munka irányítása. - Összeállítja az éves munkatervet, a tantárgyfelosztást. - Irányítja a statisztika előkészítését. - Biztosítja az iskolai munkaterv megvalósítását, a munkarend megvalósulását. - Irányelveket ad a költségvetési, a munkaerő-gazdálkodási, a fejlesztési, a karbantartási tervek, a fejlesztési tervek és az órarend elkészítéséhez. - Gondoskodik az tagintézmény élet demokratikus légköréről. - Az építő szellemű tanár-diák viszony kialakításáról. - A saját, valamint az tagintézmény dolgozóinak tervszerű, folyamatos továbbképzéséről. - A pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről. - A pedagógusok kezdeményezésének támogatásáról. - A nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. - A gazdasági és pénzügyi rendelkezések végrehajtásáról. - Az tagintézmény életének egyes területeinek feladatait, tennivalóit, rögzítő szabályzatok végrehajtását. - Irányítja és összehangolja a tagintézmény pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. - A tagintézmény dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti a minősítésre kötelezetteket, jutalmazásra és kitüntetésre felterjeszti a kiemelkedő munkát végzetteket és szükség esetén fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez. - Szervezi a tagintézmény és a munkáltatók, a tagintézmény és a társadalmi szervezetek, a tagintézmény és a szülők kapcsolatát. - Ellenőrzési feladatai kiterjednek a tagintézmény valamennyi területére, tevékenységére. - Együttműködik a szülői szervezettel, a DÖK - kel, a KT - vel és az érdekképviseleti szervekkel. - Irányítja a beiskolázással járó feladatokat. - Figyeli a megjelent jogszabályokat. - Elkészíti a pedagógusok továbbképzési tervét. - Irányítja a pedagógus előmeneteli rendszerével kapcsolatos feladatokat. Az igazgató eseti, vagy tartós távolléte esetén az általános helyettesére ruházza át jogkörét, annak akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az látja el, akit az igazgató megbíz. 21

22 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire: - a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok - a munkavégzés ellenőrzése - az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése - az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete - az érettségi, szakmai és tanulmányok alatti vizsgák szervezése - az iskolai dokumentumok elkészítése - a statisztikák elkészítése - az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése - a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása - a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére - az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés - az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása - Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 22

23 1.2. Az igazgatóhelyettesek Vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Munkakörüket azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket az igazgató meghatároz. Feladatkörük leírása azonos a munkaköri leírásukkal. Általános igazgatóhelyettes - az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, - irányítja és ellenőrzi a tantárgyi keretek között folyó oktató-nevelő munkát, különösen a szakgimnáziumban, - figyelemmel kíséri az Útravaló, a Cigány ösztöndíj, és egyéb ösztöndíjak beadását, ellenőrzi a pályázatokat, annak kifizetését, - koordinálja az óralátogatásokat, - elvégzi az érettségi vizsgákkal kapcsolatos teendőket, - figyelemmel kíséri az OKTV és más közismereti versenyekkel kapcsolatos felkészítést, jelentkezést, szervezést, - szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet, - közreműködik a statisztikák elkészítésében, - elvégzi és ellenőrzi a tanügyi adminisztrációt, és az irattári tevékenységet, - ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat, - közreműködik a tantárgyi- és órafelosztási terv elkészítésében, - közreműködik az intézmény költségvetési tervének elkészítésében, - aláírásra jogosult. Szakmai igazgatóhelyettes - irányítja és ellenőrzi a tantárgyi keretek között folyó oktató-nevelő munkát, különösen a szakközépiskolai évfolyamokon, - látogatja a szakmai és szakmai előkészítő tantárgyak tanítását és gyakorlati óráit és az ezekhez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozásokat, - elvégzi a szakmai vizsgákkal kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat, - figyelemmel kíséri az SZKT, az OSZTV és más szakmai versenyekkel kapcsolatos felkészítést, jelentkezést, szervezést, 23

24 - szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet, - közreműködik a statisztikák elkészítésében, - elvégzi és ellenőrzi a tanügyi adminisztrációt, és az irattári tevékenységet, - ellátja a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat, - közreműködik a tantárgyi- és órafelosztási terv elkészítésében, - közreműködik az intézmény költségvetési tervének elkészítésében, - segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját, - közreműködik a szakközépiskolai évfolyamra való felvételnél, - aláírásra jogosult. Nevelési igazgatóhelyettes - ellátja az éves munkatervben a hatáskörébe utalt feladatokat, - segíti és ellenőrzi a közismereti és az osztályfőnöki munkaközösség munkáját, - látogatja az elméleti órákat különösen a szakiskolában és a tanításon kívüli foglalkozásokat, - kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel, a pszichológussal, - gondoskodik a könyvtár zavartalan működéséről, - szervezi a javító-, a pótló-, és a különbözeti vizsgákat, - előkészíti a statisztikai jelentéseket, - közreműködik az iskolai dokumentumok elkészítésében, - figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, - szervezi és ellenőrzi a napi munkarendet, - közreműködik a tantárgyi és órafelosztási terv elkészítésében, - szervezi és ellenőrzi az iskolai rendezvényeket, ünnepi megemlékezéseket, - részt vesz a felvételi eljárásban, - aláírásra jogosult Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető, aki az iskolában oktatott szakmáknak megfelelő képesítéssel rendelkezik. A szakterületéhez tartozó iskolai szakmai gyakorlóhelyek szakmai irányítója és az ott folyó nevelő-oktató munka felelős vezetője. A gyakorlóhelyeken folyó oktatás szakmai-, pedagógiai-, módszertani irányítója. - A gyakorlati tantárgyak oktatását ellátó tanárokkal és szakoktatókkal rendszeres, napi 24

25 kapcsolatot tart. - Ellátja a gyakorlati oktatással kapcsolatos nevelési, szervezési teendőket. - Elkészíti a gyakorlati oktatással kapcsolatos foglalkoztatási és beosztási tervet. - Ellenőrzi a gyakorlatok rendjét. - Gondoskodik arról, hogy a gyakorlati oktatás magas színvonalon történjen. - Szervezi a szakmai vizsgák gyakorlati részének lebonyolítását. - Biztosítja a szakmai versenyekre való felkészítést. - Kapcsolatot tart a külső munkahelyek vezetőivel. - Közreműködik a statisztikák elkészítésében. - Elvégzi és ellenőrzi az adminisztrációt és az irattári tevékenységet. 2. Az tagintézmény dolgozói A tagintézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola főigazgatója alkalmazza. A tagintézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 25

26 A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. A tagintézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a tagintézmény dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a tagintézményi élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó tagintézmény én belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 26

27 3. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Feladatuk az oktató-nevelő munka segítése, hatékonyabbá tétele. Feladataikat az tagintézmény vezetője által jóváhagyott munkaköri leírásuk tartalmazza. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: - az iskolatitkár, - rendszergazda, - könyvtáros, - pszichológus, - az ügyviteli dolgozók, - a takarítók, - gépkocsivezető, - a karbantartó. 27

28 5. A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL A tagiskolai közösség A tagiskolai közösséget a tagintézmény dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az tagiskolai közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. A tagintézményi alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A tagintézményi alkalmazottak közösségét a tagintézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. A tagintézmény közalkalmazottainak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint a tagintézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény kollektív szerződése rögzítik. Közalkalmazotti Tanács A dolgozói részvételi jogokat a Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. Tevékenységét a jogszabályok szerint saját szervezeti és működési szabályzat alapján végzi (Kjt ) A feladat jellegétől függően tartja az ülését. 28

29 A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja a tagintézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület jogkörét értekezleten gyakorolja a KJT a szerint. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: A döntési jogkörök közül: o Munkaközösség vezetők választása, megerősítése o Tantárgyfelosztás Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, évente 2 alkalommal nevelési értekezlet, munkaértekezletet, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik, -nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben 29

30 is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjain kívül részt vesznek (vehetnek) a tárgy szerint érdekelt tanulói közösségek képviselői, valamint az SZM elnöke. b.) A nevelők szakmai munkaközösségei Az azonos tantárgycsoportban tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: magyar-történelem matematika- fizika-informatika vendéglátás-turisztika kereskedelmi természettudományi-testnevelés idegen nyelvi osztályfőnöki A munkaközösségi üléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, a tagintézmény nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a tagintézményi belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése mentor kijelölésével, a pedagógusok munkájának segítése hospitálással, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, 30

31 segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek a tagintézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. c.) A munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség kezdeményezése alapján a tagintézmény igazgatója bízza meg. A munkaközösség-vezető megbízatásának megszüntetését kezdeményezheti az igazgató vagy a munkaközösség. Feladatai: - Előkészíti a munkatervet, összehangolja azt, a tagiskolai munkával, és ellenőrzi a végrehajtását. - Javaslatot tesz a munkaközösség tagjaival történő megbeszélés után a tantárgyfelosztásra. - Patronálja a pályakezdőket. - Módszertani megbeszéléseket tart, szervezi, és figyelemmel kíséri a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását. - Koordinálja a munkaközösség tagjainak munkáját (szemléltetés, értékelés stb.) - Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő- és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. - d.) Az osztályfőnök Az igazgatóhelyettesek javaslatának figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Munkáját az igazgató és az illetékes igazgatóhelyettes utasításai és az osztályfőnöki munkaközösség megállapodásai szerint tervezi és folyamatosan végzi. - Feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket. - Alaposan ismerje meg és fejlessze tanulóinak személyiségét. - Személyiség és közösségfejlesztő munkája eredményességének érdekében együttműködik az osztályban tanító tanárokkal, a diákönkormányzattal, és a kollégiumi nevelőkkel. - Látogatja osztálya tanítási óráit és tanítási órán kívüli foglalkozásait. - Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel. 31

32 - Értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, tanulmányi munkáját és neveltségi szintjét. - Összehangolja a tagintézmény és a család nevelőmunkáját. - Szülői értekezletet, fogadóórát tart, segíti az Szülői Munkaközösség munkáját. - Az ellenőrző könyv útján is tájékoztatja a szülőket a tanuló előmeneteléről. - Elvégzi az osztályával kapcsolatos ügyviteli (adminisztrációs) teendőket. - Figyelemmel kíséri a tanuló továbbtanulási szándékát és nyilvántartja azt, hogy tanulmányait hol folytatja, illetve munkába állását. e.) A pedagógus A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Példamutató magatartással és állandó figyelemmel folyamatosan a kötelező elfoglaltságokon kívül is végzi nevelő tevékenységét, illetve a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendje szerint az oktatási tevékenységet. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közalkalmazotti Szabályzat, illetve a tagintézmény Pedagógiai Programja, a pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, a tagintézmény munkaterve és a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató és a felügyeleti szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. - Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad választásával végzi. - A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökkel, a pedagógus társakkal és a szülőkkel. - Közreműködik a tagiskola közösségének kialakításában és fejlesztésében, bírálataival és javaslataival előmozdítja annak pedagógiai céljainak megvalósulását. - Vállaljon részt a nevelőtestület újszerű kísérleteiből. - Hivatásából eredő kötelessége, hogy az egyetemes erkölcsi normák alapján végezze pedagógiai munkáját. - Fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét, ennek érdekében használja fel az önképzés és a szervezett továbbképzés alkalmait. - Pedagógustársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai. - Segítse a hagyományok ápolását. - Támogassa a Diákönkormányzat munkáját. - A nevelő-oktató munka eredményessége céljából rendszeres kapcsolatot tart pedagógustársaival, a gyakorlati oktatási helyekkel, tanítványainak szüleivel, személyes 32

33 megbeszéléssel, vagy az ellenőrző könyv útján szükség szerint tájékoztatja őket. - Részt vesz a tagiskolai rendezvényeken. - Részt vesz a szülői értekezleteken, az előírt időben fogadóórát tart. - Egész tanévi munkáját tanmenetében, nevelési tervében tervezi meg. - Az írásbeli ellenőrzés dokumentumait (dolgozatok, témazárók, stb.) legkésőbb két héten belül kijavítja, értékeli. - A munkájának megkezdése, illetve a tanulókkal való foglalkozás tényleges megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni a munkahelyén, illetőleg a kijelölt foglalkozási helyen, ünnepélyen, stb. - A megszervezett ügyeleti szolgálatot, helyettesítést az igazgató által kijelölt tanórán kívüli teendőit, a munkakörével kapcsolatos ügyviteli munkát a szabályzat előírásai, illetőleg az igazgató utasításai szerint látja el. - Ha munkáját váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az iskolatitkárnak. Minden egyéb esetben legalább három nappal előbb engedélyt kér az igazgatótól, valamely tanítási óra vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére, illetőleg javasolja szakszerű helyettesítésének megoldását. - A pedagógus a kötelezően nyilvántartott adataiban történő változásokat köteles bejelenteni. f.) Gyakorlati oktatási tevékenységet végző pedagógus - A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése. - Az egyéb tanórán kívüli gyakorlati oktatási formák (felkészítő tanulmányi versenyre, szakkör) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése figyelembe vételével. - A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal, tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerinti segítségnyújtás. - A tanműhely rendezett, használatra alkalmas, esztétikus állapotban tartása. - Munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása, az egészségügyi és élelmezés-egészségügyi szabályok betartása. - A gyakorlati elektronikus oktatási csoportnapló vezetése. - Közreműködik a kabineti munkafeladatok előkészítő munkálataiban. - Közreműködik a tanműhely gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataikban, az ésszerű anyag, eszköz, energia felhasználást eredményező oktatási 33

34 tevékenységek és módszerek kimunkálásával. - A szülők tájékoztatása szülői értekezleten, illetve személyes megkeresés esetén. - Szükség esetén közreműködés tanulói fegyelmi eljárásban. - A gyakorlathoz szükséges nyersanyagok kalkulációjának elkészítése, a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve. - A technikai eszközök működésének figyelemmel kísérése, hibák feltárása, javításra átadása. - Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai/módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon. g.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az tagintézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szülői szervezet A tagintézményben a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. (SZMK) Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei 2 fő küldöttet delegálnak az iskolai szülői munkaközösségbe. A tagintézményi SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja a tagintézményi SZMK alábbi tisztségviselőit: elnök vezetőségi tagok Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott küldött vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el a tagintézmény vezetőségéhez. A tagintézményi szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve a tagintézmény szülői munkaközösség választmánya. A tagintézményi szülői közösség választmányának munkájában az osztály szülői közösségének választott vezetői vesznek részt. A tagintézményi SZMK elnöke közvetlenül a választmány munkáját segítő pedagógussal tart 34

35 kapcsolatot. A tagintézményi SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagintézményi SZMK választmányát a tagintézmény igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja, és tájékoztatást ad a tagintézmény feladatairól, tevékenységéről. A tagintézményi SZMK az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, a tagintézményi munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi a tagintézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, A tanulók közösségei a.) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, gazdasági felelős, sportfelelős 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat fórumaiba. 35

36 b.)a diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tagintézményben működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. c.) A tagintézményben működő diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a tagintézményben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat jogosítványait, a diákönkormányzatot segítő nevelők érvényesíthetik. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt/ket az igazgató bízza meg. A diákközgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni, melyen az igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell a tagintézményi élet egészéről, annak munkatervéről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását, a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés, egy év időtartamra, a tanulók javaslatai alapján öt fő diákképviselőt választ. A tagintézmény közösségeinek kapcsolattartása a.) A tagintézmény vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás különböző formái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart a munkaközösség vezetőivel. A munkaközösség vezetők képviselik a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, illetve tájékoztatni őket a vezetői értekezletek, napirendi pontjaival kapcsolatban. 36

37 A kapcsolattartás fórumai: a tagintézmény vezetőségi ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, Ezen fórumok időpontját a tagintézményi munkaterv határozza meg. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, az eseménynaptáron, valamint a közös -en (szechenyi.tanari@gmail.com) keresztül értesíti a nevelőket. A tagintézmény vezetőségének tagjai kötelesek: a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskola vezetősége felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőségével és az SZMK-val. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az tagintézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - félévi értékelő értekezlet, - tavaszi nevelési értekezlet, - tanévzáró értekezlet, Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és a tagintézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 37

38 A tagintézmény vezetősége folyamatosan kapcsolatot tart a gazdasági terület dolgozóival. A gyakorlati képzésben dolgozó alkalmazotti körrel a tagintézmény vezetői a gyakorlati oktatásvezető közvetítésével tartják a kapcsolatot, akivel szükség szerint tárgyal. b.) A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A tagintézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői a felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, a tagintézményen belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, a tagintézményen kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői a tagintézmény vezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. c.) Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A diákönkormányzat munkáját segítik a tagintézmény pedagógusai. A diákönkormányzat javaslattételi jogával kérésére a nevelőtestületi értekezleten élhet. Rendezvényekre a tagintézmény vezetőségével történő előzetes egyeztetés után igénybe vehetik a tagintézmény helyiségeit, használhatják berendezéseit. d.) A pedagógusok és a tanulók A tanulókat a tagintézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, vagy megbízottja o a diákönkormányzat vezetőségi ülésén kéthavonta, o a diákközgyűlésen évente legalább két alkalommal, o a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon, az iskolarádión, az iskola újságban és az iskolai honlapon keresztül folyamatosan, 38

39 az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógusoknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint a tagintézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján a tagintézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, a tagintézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz és az SZMK-hoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik a tagintézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK-val. e.) A pedagógusok és a szülők A szülőket a tagintézmény egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató, vagy megbízottja o a szülői munkaközösség választmányi ülésén o a szülői értekezleten tanévenként két alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o a honlapon, az osztályfőnökök: o a szülői értekezleten, o a fogadó órákon o előre megbeszélt időpontban tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, az írásbeli tájékoztatók, az ellenőrző könyv, a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések. 39

40 A szülői értekezletek, és a nevelők fogadóóráinak időpontját a munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint a tagintézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján a tagintézmény vezetőségéhez az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, a tantestülethez, a diákönkormányzathoz vagy az SZMK-hoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetőségével, nevelőtestületével vagy az SZMK-val. A szülők és más érdeklődők a tagintézmény pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről a tagintézmény igazgatójától, valamint az igazgatóhelyetteseitől kérhetnek tájékoztatást. A tagintézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, található meg: 1. A pedagógiai program egy-egy példánya papíralapú adathordozón - a következő személyeknél tekinthető meg: - a tagintézmény igazgatójánál - az igazgatóhelyetteseinél, Elektronikus adathordozón: - a tagintézmény tanári szobájában, - a könyvtárban elhelyezett számítógépen, valamint - a honlapon ( 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a tagintézmény nevelői szobájában; a tagintézmény honlapján; a tagintézmény igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a tantermekben, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, a tagintézmény SZMK vezetőjénél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 40

41 Házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 3. A Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya munkaidőben reggel 8-tól 15 óráig minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumot. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklők felvilágosítást kérhetnek a tagintézmény igazgatójától és helyetteseitől, előzetesen egyeztetett időpontban. 6. A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Tagintézményünk a feladatok elvégzése, a tanulók egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint továbbtanulás és a szakmaválasztás érdekében kiemelten a gyakorlati oktatási feladat és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. A kapcsolattartás formái: - közös értekezletek, - szakmai előadások és megbeszélések, - módszertani bemutatások, - intézményi rendezvényeken való megjelenés, - hivatalos ügyintézés. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartók elsősorban az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető, valamint a munkaközösség vezetők, az ifjúságvédelmi megbízott, a DÖK vezető pedagógus. 1. A tagintézmény rendszeres munkakapcsolatban áll: A tagintézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében a tagintézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Kaposvári Szakképzési Centrummal - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. - Települési önkormányzatokkal 41

42 - Pedagógiai Oktatási Központok 7400 Kaposvár, Szántó u Somogy Megyei Kormányhivatal 7400 Kaposvár, Csokonai u.3. - A helyi oktatási intézményekkel és vezetőikkel. - Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal - Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarával 7400 Kaposvár, Anna u Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 1085 Budapest Baross Gábor u Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, amelyekkel együttműködési megállapodással, vagy tanulószerződés keretében tanulóink gyakorlati képzésben vesznek részt. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető a felelősek. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében a tagintézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Agóra Együd Árpád Kulturális Központ Kaposvár, Csokonai utca 1., Szivárvány Kultúrpalota Kaposvár, Noszlopy G. u. 5., valamint a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, Csokonai utca 4. - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: MSZOSZ Somogy Megyei Egyesületével Kaposvár, Kossuth L. u 1-9., KÖSZ és a Kaposvári Ifjúsági Önkormányzat referensével - Kaposvári Állategészségügyi Intézet Kaposvár, Cseri u. 18. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető a felelősek. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért a tagintézmény vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Iskolaorvosi Szolgálatával. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Somogy Megyei Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi felelősével és a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az érintett települési önkormányzatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató, igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető a felelősek. 42

43 Tagintézmény kapcsolattartása a vállalkozókkal ben vagy levélben: o a tanév kezdetén tájékoztatjuk a vállalkozókat a tanév rendjéről, o a félévi és az év végi bizonyítványosztást követően tájékoztatjuk a vállalkozókat a diákok tanulmányi eredményeiről, o a szakmai vizsgákat követően tájékoztatjuk a vállalkozókat a vizsgaeredményekről, o a szakmai- és tanulmányi versenyek előtt és után tájékoztatjuk a vállalkozókat a felkészítés folyamatáról, illetve az elért eredményekről, o negyedévente tájékoztatjuk a vállalkozókat a lezajlott eseményekről, közelgő feladatokról. Írásban, illetve telefonon: o a tanév folyamán rendszeresen értesítjük a vállalkozókat az őket is érintő iskolai eseményekről. Levélben: o a tanulói jogviszony megszűnésekor értesítjük a vállalkozókat. Személyesen: o a tanév során részt veszünk az oktatási intézmények képviseletében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szakmai ellenőrzéseken. Szakmai fórum keretében: o a jogszabályok változásakor tájékoztatjuk a vállalkozókat a megváltozott feladatokról. o A vállalkozók kapcsolattartása a tagiskolával Írásban: o félévente a vállalkozó tájékoztatja az iskolát a tanuló érdemjeggyel kifejezett teljesítményéről, o minden hónap 5. napjáig jelzik a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásait, o alkalmanként kikérik a tanulót az elméleti órákról. Telefonon: o alkalmanként érdeklődnek a tanuló iskolai hiányzásáról, o rendszeresen érdeklődnek a tanulófoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályi előírásokról. Személyesen: o a szintvizsgák környékén tájékoztatják a tanulókat a gyakorlati hely választás lehetőségeiről. 43

44 2. A tagintézmény nemzetközi kapcsolatai A nemzetközi kapcsolat célja: a tanulóink általános és szakmai nyelvismeretének bővítése, szakmai és kulturális ismeretek szerzése, versenyképesebb tudás biztosítása, a határon túli magyarokkal való kapcsolat ápolása. Partner iskoláink: 1. Horvátország a. Strukovna škola Virovitica Vukovarska cesta Virovitica Szakképző Iskola Verőce Sporttalálkozó (foci, kosár) b. Trgovačko-ugostiteljska škola Karlovac Radićeva 8 i 10, Karlovac Kereskedelmi és Vendéglátóipari Iskola Karlovac /Károlyváros/ Sporttalálkozó (kosár) JUNIOR BARMEN CUP 2008 Italkeverési (Koktél) verseny c. Ugostiteljsko-turističko učilište. Utrina, Kombolova 2a. HR Zagreb Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola d. RIVIERA d.d. Poreč, Vladimira Nazora 9.Hrvatska RIVIERA Rt. Porec, Vladimira Nazora 9. Horvátország Szakmai gyakorlat 1998 óta Lanternán 2. Anglia City of Bath College Hotel&Catering Dept. Bath Bai UK AVON Street Kapcsolatunk szakmai jellegű 1995 óta. 44

45 3.Románia-Erdély Joannes Kajoni Közgazdasági Szakközépiskola Csíkszereda óta áll kapcsolatban a két intézmény. Kapcsolatunk szakmai és kulturális. 7. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tagintézmény épületei szorgalmi időben Rippl-Rónai utcai épületet hétfőtől péntekig reggel 5 45 órától délután óráig A tagintézmény igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután óra között a tagintézmény igazgatójának vagy egyik helyettesének az épületben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét évente a munkatervben határozzuk meg. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) (a továbbiakban: kötött munkaidő) a tagintézmény-vezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A Kaposvári Szakképzési Centrummal közalkalmazotti jogviszonyban álló, valamint szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírás szerint. A gazdasági dolgozók, iskolatitkár, rendszergazda hétfőtől-csütörtökig 7 30 órától óráig, pénteken 7 30 órától óráig, a portások hétfőtől-péntekig 7 00 órától óráig, a takarítók hétfőtől-péntekig 6 00 órától óráig a karbantartó hétfőtől-péntekig 6 00 órától óráig, a gépkocsivezető hétfőtől-péntekig 7 00 órától óráig, a büfé eladó hétfőtől-péntekig 6 30 órától óráig tartózkodnak a kijelölt munkaterületen/területeken. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a portás, a délután távozó vezető után 45

46 ismét a portás a felelős a tagintézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud a tagintézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A tagintézményben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és óra, illetve és között kell megszervezni. A tanítási órák hossza de. 45 perc, 6. órát követően 40 perc. Az óraközi szünetek hossza 10, illetve az 6. órától 5 perces. A tagintézményben reggel 7 50 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tagintézményben az ügyeletes nevelők kerülnek beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az ügyeleti rendben meghatározott épületrészre, illetve emeletre terjed ki. Tagintézményünk tanulói intézményünkbe csak érvényes diákigazolvány felmutatásával a főbejáraton léphetnek be. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó pedagógus írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tagintézmény elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat órától óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik. Ügyintézés: minden nap de ig, illetve ig Diákigazolvány ügyintézése: hétfőtől csütörtökig: ig, ig pénteken: ig 46

47 A tagintézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a főigazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet a Kaposvári Szakképzési Centrum rendelkezése szerint történik. A tagintézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek használói felelősek: a tagintézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért az épületek rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért a szabályzatokban megfogalmazott előírások betartásáért a károk megtérítésére külön jogszabály vonatkozik. A tanulók a létesítményeket, helyiségeket csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az igazgató adhat felmentést. A tagintézmény épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az igazgatótól engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). A tagintézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. A tagintézménnyel nem munkaviszonyban álló, egyéb feladatot ellátó személyek (pl. szerelő, postás, stb.) csak a munkájához szükséges anyagot, szerszámot hozhatják be. A tagintézménybe érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) A szülőt, vagy más nem a tagintézményben dolgozó, illetve tanuló személyt a tagintézmény dolgozójának tájékoztatnia kell az SZMSZ-ben foglaltakról, megkérni annak betartására, és ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el a tagintézmény épületét. A tagintézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az épület helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez a tanórákat, foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az épületen belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az épületben tilos a dohányzás, valamint mindenfajta reklámtevékenység. Ez alól indokolt esetben az igazgató felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 47

48 A gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatást köznevelési törvényben meghatározott tanulói létszám szerint tagiskolai, és tagiskolán kívüli egyéb formában kell megszervezni: 1.) A szakközépiskolai évfolyamos tanulók gyakorlati oktatási rendje A tagintézmény és a munkáltató a tanulók a 10. illetve a 11. évfolyamra való belépése előtt állapodik meg a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködésben, - költségvetési intézmények esetében -, illetve a szülő és a munkáltató tanulószerződést köt a gazdasági kamara előtt. A megállapodás tartalmát a felek a jogszabályok keretei között szabadon állapítják meg. A gyakorlati oktatási hely képzésre való alkalmasságát a Kamara bírálja el. A gyakorlati oktatás idejét (napi és heti óraszámát a tanév végén tanterv szerint folyamatosan szervezett gyakorlati oktatás időtartamát) és tananyagát az óraterv, illetőleg a nevelés és oktatás terve határozza meg. Szükség esetén a tanuló munkahelyváltásával is biztosítani kell a tantervi anyag elsajátításának lehetőségét. Szervezetileg kiegészítő oktatás keretei között kell megvalósítani, melynek szervezését az iskola végzi. A gyakorlati oktatás napi kezdésének és befejezésének időpontja: 6 óra előtt nem kezdődhet és 22 óránál tovább még délutáni oktatás esetén sem tarthat. Egy-egy alkalommal különösen indokolt esetben az iskolaigazgató engedélyt adhat a napi gyakorlati foglalkozási idő korábbi kezdésére, illetőleg későbbi befejezésére. Éjjeli munkára tanulót beosztani nem szabad. A gyakorlati oktatás részletes munkarendjét a gyakorlati oktatásvezető dolgozza ki. A kötelező összefüggő nyári szakmai gyakorlatok a központi programokban meghatározottak szerint történnek. 2.) Az érettségire épülő gyakorlati oktatás rendje A gyakorlati oktatást csoportbontással a tagintézmény oktatási kabinetjeiben, illetve tanműhelyeiben kell megszervezni. A csoportbontás mértékét a köznevelési törvény határozza meg. Gyakorlati foglalkozások időtartama: 60 perces óra, a szünetek beosztásában a munkafolyamat jellegét kell figyelembe venni. A tanulók nyári gyakorlatának megszervezése a pedagógiai illetve központi program alapján történik. Az összefüggő szakmai gyakorlatra a gyakorlati oktatásvezető osztja be a tanulókat az 48

49 egyes vállalati (esetleg iskolai) szakmai gyakorlóhelyekre, és gondoskodik arról, hogy a gyakorlati tanterv követelményeit a tanulók megismerjék. A tanulók szakmai gyakorlatát az igazgató által kijelölt pedagógusok felügyelik, irányítják. A felügyelő tanár: Ismerteti a tanulókkal, a szakmával összefüggő baleseti veszélyeket és megelőzésük módjait. Ellenőrzi a tanulók munkáját, a balesetelhárítási és munkaegészségügyi rendszabályok megtartását, indokolt esetben felelősségre vonja a munkafegyelem, munkarend megsértőit. A munkahely kijelölt szakemberivel egyetértésben irányítja a tanulók munkáját. Belföldön a tagintézmény székhelyén kívül vagy külföldön szervezett csoportos nyári gyakorlaton külön megbízás alapján látja el feladatát. 49

50 A testnevelés órák rendje külső tornateremben Jelen szabályzat a tagintézmény minden tanulójára és pedagógusára kötelező érvényű. A tagintézmény minden osztályának minden testnevelés órája a Klebelsberg Középiskolai Kollégium tornacsarnokában kerül megtartásra, tömbösítve. A tanórákon való részvétel minden tanulónak kötelező. (felmentettnek is) A tanulók szállításáról a tagintézmény gondoskodik (iskola kollégium iskola) autóbusszal. A testnevelés órát megelőző tanóra után az órát tartó tanár vezetésével a tanulók a főbejáratnál lévő autóbuszra szállnak. A testnevelés órák idején az osztályteremben hagyott tárgyakért felelősséget nem vállalunk. A kollégiumnál az érkező osztályokat az órát tartó testnevelők egyike a kollégium beléptető rendszerén keresztül a tornacsarnokba kíséri. A kollégiumban való tartózkodás teljes ideje alatt a kollégium házirendje minden tanulóra és pedagógusra kötelező érvényű. A tornacsarnok öltözőit a tanulók rendeltetésszerűen használhatják. Az esetlegesen okozott károkért a károkozó anyagi felelősséggel tartozik, melyet a javításról illetve pótlásról kiállított számla alapján a kollégium pénztárába befizetni köteles. Az óra előtti átöltözést követően az öltözők bezárásra kerülnek. Az öltözőben hagyott tárgyakért a kollégium, illetve a testnevelők felelősséget nem vállalnak. A tornacsarnok területére csak sportolásra alkalmas váltó (!) cipőben lehet belépni. A tornacsarnokba és a nézőtérre ételt, italt bevinni tilos! A testnevelés órán részt nem vevő tanulók (felmentettek, felszerelést otthon hagyók) csak az emeleti nézőtér kijelölt szektorában tartozódhatnak. A szektort csak tanári engedéllyel lehet elhagyni. A tanórán részt nem vevő tanulók telefonjaikat kikapcsolt állapotban a testnevelő tanároknak az órát megelőzően átadni kötelesek, melyet az óra végén kapnak vissza. A tanulók az órát követően az öltözői vizesblokkokat rendeltetésszerűen használhatják. Az átöltözés után, a tanulók távozása előtt a testnevelők ellenőrzik az öltözők tisztaságát, rögzítik az esetleges károkat, tisztázzák a felelősség kérdését. 50

51 Az öltözők ellenőrzését követően a testnevelők egyike a beléptető rendszeren keresztül az autóbuszhoz kíséri az osztályokat. A tanulók a tornacsarnokon és a külső sportlétesítményeken kívül a kollégium egyéb helyiségeit nem használhatják, a büfét nem látogathatják. Azok a tanulók, akik az évi kötelező óraszám 30 %-án (igazoltan, vagy igazolatlanul) nem vesznek részt, az adott tanév végén a tantestület határozata alapján, osztályozó vizsgát kötelesek tenni. A felmentéssel, könnyítéssel kapcsolatos szabályok nem változnak. (csak orvosi igazolás fogadható el). Testnevelésórán a tanulók felszerelése: fehér póló, sportolásra alkalmas hosszú, vagy rövidnadrág, utcán nem használt sportcipő. A kollégium egész terület a dohányzás szigorúan tilos! A kollégium automata tűz, illetve füstriasztóval van felszerelve. Az automatariasztást követően a tűzoltóság egységei 3 percen belül a helyszínen vannak. Hamis riasztás, dohányzás, tűzgyújtás esetén a büntetési tétel Ft, azaz ötvenezer forint. Jelen szabályzat visszavonásig érvényes. 51

52 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK A tagintézményben a tanulók számára az alábbi - szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: szakkörök, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok, étkezés A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés szeptember 15-ig történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején a tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet felkért, külsős szakember is. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal, a tagintézmény éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhetnek, amennyiben az osztálylétszám 80 %-a részt vesz. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 52

53 A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tagintézmény igény szerint étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezések ideje: ig tart. Tagintézményünkben működtetett áruautomaták működtetésére az iskola főigazgatója jogosult megállapodást kötni. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére a tagintézményben iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít a tagintézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 53

54 9. A TAGINTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az ellenőrzéseket az államháztartásról, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló hatályos jogszabályokban foglaltak szerint kell lefolytatni. 1. A tagintézmény belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa a tagintézmény törvényes (a jogszabályokban, a pedagógiai programban és egyéb belső szabályzatokban előírt) működését segítse elő a nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő a takarékos, gazdaságos, hatékony működést; a tagintézmény vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze a tagintézmény vezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, megelőzze; szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt a tagintézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Az ellenőrzött alkalmazottak jogai és kötelességei: a. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 3. A folyamatokba épített ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató: o ellenőrzési feladatai a tagintézmény egészére kiterjednek o ellenőrzi az összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját o ellenőrzi a munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályok megtartását 54

55 o összeállítja tanévenként (a munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét a pedagógusok adminisztrációs munkáját a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését a munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítja a tagintézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését segítse elő a tagintézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát 55

56 a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről megfelelő számú adatot és tényt szolgáltasson a tagintézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezetők. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult a tagintézmény vezetősége pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja a pedagógus-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o a tanítási órára történő előzetes felkészülés, tervezés o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait az iskola vezetősége határozza meg.) lásd 2. sz. melléklet a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 56

57 11. A TAGISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 számú melléklet 57

58 12. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI A tagintézmény tanulói számára a mindennapi testedzést a tantárgyfelosztás szerint a kötelező heti tanórai testnevelés órák és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozások biztosítják. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat a tagintézményben működő diáksportköri egyesület SZID SE, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken a tagintézmény minden tanulója jogosult részt venni. A SZID SE önálló szervezeti egységként működik, melynek munkáját a tagok által megválasztott elnökség koordinálja. A SZID SE egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A szakmai programját minden évben a tagintézményi munkaterv részeként kell elfogadni. Az igazgató a SZID SE-vel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez a tagintézmény biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaszoba a téli időszakban: a tornaszoba a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét négy napján óra és óra között nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a Kaposvári Szakképzési Centrum megállapodást köt az egészségügyi központ vezetőjével. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a tagintézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel. Rendelési idő: hétfő és pénteken óráig. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, 58

59 szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a szakmaválasztás előtt álló tanulók vizsgálatát a 10. évfolyamon. a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett, higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal, Az iskolai fogorvos évente egy illetve a 9. évfolyamosoknak két alkalommal végez szűrővizsgálatot. A szűrővizsgálatok idejére a tagintézmény nevelői felügyeletet biztosít. 59

60 14. A TAGINTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN VAGY BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) A tagintézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tagintézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a tagintézmény munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. A helyi tanterv alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o a tagintézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat o a házirend balesetvédelmi előírásait o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tagintézményen kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. 60

61 A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati jellegű feladat, illetve tanórán vagy tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját tartalmazó jegyzőkönyvet a tanulók aláírásukkal látják el. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, természetismeret) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. A tagintézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tagintézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie ha szükséges orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A tagintézmény történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 61

62 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A nevelési-oktatási tagintézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munkaés balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a tagintézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási tagintézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási tagintézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti a Kaposvári Szakképzési Centrumnak. 62

63 A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. A tagintézményben lehetővé kell tenni a szülői munkaközösség képviselője, valamint a diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A tagintézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve a tanulók és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben a tagintézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának a tagintézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az igazgatóval, illetve valamely intézkedésre jogosult 63

64 felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: a igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatás vezető. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell Kaposvári Szakképzési Centrumot tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az igazgató szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel iskolarádión keresztül Áramszünet esetén: hangos kiáltással osztályonkénti riadólánccal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: öltözőben, mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. 64

65 A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőknek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével (karbantartó, portás, iskolaorvos, védőnő) gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az igazgató, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait a minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott időpontban kell pótolni. Tűz esetén szükséges teendők részletes szabályozását a Tűzriadó terv utasítása, a robbantással történő fenyegetés esetén a Bombariadó terv utasítása tartalmazza. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a Bombariadó Tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az igazgató a felelős. A tűzriadó tervben illetve a bombariadó tervben megfogalmazottak a tagintézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet illetve a bombariadó tervet lezárt borítékban a tagintézmény alábbi 65

66 helyiségeiben kell elhelyezni: titkárság porta gazdasági iroda 16. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, illetve a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a tagintézmény igazgatója a felelős. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre a tagintézmény igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért a nevelőtestület döntése alapján a tagintézmény igazgatója a felelős. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot (tagok: pszichológus, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus) hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve a tagintézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában vagy a Házirendjében meghatározott 66

67 kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tagintézmény területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy a tagintézményen kívüli a tagintézmény által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényen történt. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. A fegyelmi büntetés kiszabásánál tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. A tanulói fegyelmi ügyekben a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg. 17. A TAGINTÉZMÉNY TANKÖNYVELLÁTÁSÁNAK RENDJE A tagintézmény tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős. A tagintézmény éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti a tankönyvrendelést, részt vesz a tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelést az igazgató által megbízott dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből a kerettantervek alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a pedagógusok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyvellátás az érvényben levő rendelkezések szerint történik. A tagintézmény megbízott tankönyvfelelőse minden év április 1-jéig az osztályfőnökök közreműködésével tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény 67

68 igénybevételére. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A tagintézmény ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusa kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását a tagintézményi tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget a tagintézmény mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez a tankönyvfelelős beszerzi a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az igazgató dönt. A kis példányszámú (szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében a tagintézmény részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 18. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE A tagintézményben keletkező, illetve érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot iktatni kell, az iktatást az iskolatitkár végzi el. Az így iktatott papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. A tagintézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. Az elektronikus iratokat az iskolatitkár számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A titkári számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 68

69 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős. 69

70 19. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI A tagintézményben felnőttoktatási tagozat működik. Felvétel az egyes évfolyamokra kérelem alapján, egyedi elbírálással történik. A felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva esti munkarendben is folyik. A tanítás a hét két napján hétfőn és szerdán órától óráig tart. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A hét többi napján igény szerint, nem kötelező jelleggel konzultációs foglalkozás is szervezhető szakmai vizsgával rendelkezőknek nappali munkarendben folyik az oktatás a hét minden napján. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező érettségivel rendelkezőknek nappali munkarendben szakmai képzés folyik 11. és 13. évfolyamon. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező. OKJ vizsgával záruló szakmára felkészítő felnőttoktatás esti munkarendben. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel kötelező. 20. A TAGINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Zászló Piros-fehér-zöld, amelynek egyik oldalán a köztársaság címere, a másikon a tagintézmény emblémája található, amelynek felső végén a tagintézmény hagyományainak megfelelően végzős osztályok, egy szalagot helyeznek a ballagási ünnepségen. Őrzésének helye: Az igazgatói iroda Használata: a ballagás, illetve a tantestület határozata alapján egyéb kiemelkedő rendezvényeken. Zászlóvivő tanulók megbízásáról a tantestület határoz minden tanév áprilisában, mely egy tanévre szól, a következők figyelembe vételével: kiemelkedő tanulmányi- közösségi-kulturális-, sportmunka alapján. Karbantartásáért: a takarító és a karbantartó a felelős. 70

71 Évkönyv Megjelenés ideje: Az első kötet megjelenési idejétől (1994/95-ös tanév) számított minden 5. évben. Tartalma: Kövesse az előző évkönyv hagyományait, amelyben örökítse meg az eltelt öt esztendő eseményeit, emlékezetes pillanatait, szakmai, tanulmányi, kulturális és sportélet területen elért eredményeit, adjon képet bekövetkezett változásokról Névadó, hagyományok ápolása Minden év szeptember 21-én (Széchenyi születés napján) koszorút helyeznek el tanulóink a Széchenyi-szobornál. A kommunikációs rendszeren keresztül minden évben méltó megemlékezés hangozik el. A ballagás napján a Széchenyi képnél a végzős diákok elhelyezik az emlékezés koszorúját. A történelem tanárok kiemelten foglalkozzanak személyével, korának tanításakor. Felelős a magyar-történelem munkaközösség munkatervében meghatározott tanára. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Kiemelt állami ünnepségek megünneplése: október 23., március 15. Az évfordulókhoz méltó ünnepség megrendezéséért felelős a magyar-történelem munkaközösség munkatervében megnevezett felelős tanár. Kötelező viselet: az iskolai házirendben szabályozott ünnepi viselet. Felelős: osztályfőnökök Egyéb rendezvények: Évnyitó Szalagavató Ballagás Évzáró Kötelező viselet szintén az iskolai házirendben szabályozott, illetve a végzős osztályok egyéni, az alkalomhoz illő öltözete. Felelősek az osztályfőnökök Kiállítások Helye: az A épület I., illetve II. emeleti folyosójának vitrinjei Célja: képet adjon a tagintézményen kívüli (szakmai, tantárgyi, sport, kulturális, stb.) 71

72 vetélkedőkön és versenyeken elért kiemelkedő eredményeiről. Ideje: alkalmanként Felelős a területért felelős munkaközösségek Iskolaújság, iskolarádió és iskola TV 1. Iskolaújság: Neve: MERCURIUS Megjelenési ideje: negyedévenként Tartalma: az iskolai élet folyamatos eseményeinek bemutatása, tájékoztatás az aktuális feladatokról, eseményekről. Szerkeszti: A diákszerkesztő bizottság Példányszám: db Árát az igazgató és a gazdasági vezető állapítja meg és a felelős tanár számol el. 2. Iskolarádió Iskolai és egyéb közérdekű felhívások, tájékoztatók, közlemények, hirdetések közlése. A nem kiemelt történelmi, helyi és egyéb aktuális évfordulók, megemlékezések műsorainak elkészítése, és az iskolarádión keresztül való közvetítése. Időpontja: a 4. óra eleje (kivétel, amikor az események rendkívülisége indokolttá teszi) Felelős: a rendszergazda és a munkaközösségek munkatervében meghatározott felelős tanár. 3. Iskolatelevízió Az iskolai oktató-nevelő munka segítése az által, hogy a tananyaghoz kapcsolódó videó műsorokat a tanárok kérésére az adott időpontban lejátssza. A tananyagon kívüli iskolai élettel kapcsolatos kulturális, szórakoztató videó-műsorok készítése és bemutatása. Állami és kiemelt iskolai rendezvények alkalmankénti közvetítése. Felelős az oktatás technikus, illetve a felvételt készítő tanár 72

73 21. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet a következő okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben /3..(1) a)/, - a közszolgálati álló személy (önállóan, agy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3.. (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében /3.. (1) c)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3.. (1) d)/, - közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő /3.. (2) c)/ Munkakör pontos megnevezése Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség oka (1) a) (1) b) (1) c) (1) d) Igazgató x x Általános igazgatóhelyettes x x Szakmai igazgatóhelyettes x x Közismereti igazgatóhelyettes x x Gyakorlati oktatásvezető x x (1) e) (2) c) 73

74 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az SZMK és a diákönkormányzat egyetértésével és a Kaposvári Szakképzési Centrum jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: Kaposvári Szakképzési Centrum a nevelőtestület az igazgató a szülői munkaközösség vezetősége a diákönkormányzat vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az igazgató a Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 74

75 MELLÉKLETEK 75

76 I. A könyvtárra vonatkozó adatok 1. sz. melléklet Kaposvári SZC Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Könyvtára Címe: 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai u. 15. Elhelyezése: a tagiskola épületében önálló helyiségekben. Helyiségek száma: 3 Tankönyvtár Könyvtár Internetes olvasóterem II. A könyvtár működtetése A könyvtár fenntartásáról a tagintézmény fenntartója gondoskodik. A könyvtár nyitvatartási idejét a könyvtár ajtaján fel kell tüntetni. A nyitvatartási időt úgy kell meghatározni, hogy tanítási időben és a tanítás után is lehetőséget adjon a kölcsönzésre és a helyben használatra. A nyitvatartási rendet a 3. sz. melléklet tartalmazza. A könyvtár az iskolai könyvtárhálózat tagja. III. A könyvtár használatára jogosultak köre A tagiskola nappali- és esti tagozatos tanulói, a nevelőtestület tagjai, valamint az adminisztratív és technikai dolgozók vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Feltétel, hogy tanulói, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álljanak a tagintézménnyel. A könyvtárhasználati szabályzatot mindenki köteles betartani. Ezt a könyvtár helyiségében ki kell függeszteni. A könyvtárhasználati szabályzatot az 1. sz. melléklet tartalmazza. 76

77 IV. Az olvasók és a kölcsönzések nyilvántartása A könyvtárhasználók közül az esti tagozatos hallgatók, a nevelőtestület tagjai és egyéb dolgozók beiratkozása személyi igazolvány alapján történik. A megfelelő adatokat a kölcsönzési nyilvántartás lapján kell feltüntetni. A nappali tagozatos diákok az osztályfőnökök által kitöltött anyakönyv alapján kerülnek beírásra. A diák olvasók személyi adatai és az általuk kölcsönzött dokumentumok az iskolai könyvtárban alkalmazott füzetben vannak nyilvántartva. Az osztályfőnök feladata bejelenteni, ha a diák megszakítja tanulmányait és tanulói jogviszonya megszűnik. V. A könyvtár állományának alakítása A tagiskola könyvtárának állományát a gyűjtőköri szabályzat alapelvei szerint a tagintézmény feladataihoz és szükségleteihez igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti. Az állomány rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával el kell érni, hogy a gyűjtemény tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek. A könyvtár vétel, csere és ajándék útján gyarapszik. Állományába csak a gyűjtőkörének megfelelő dokumentumok kerülhetnek. Az ide nem tartozó anyagok még ajándék címén sem leltározhatók be. Az állománygyarapítás egész évben folyamatosan történik. A gyarapításra fordított összeget a költségvetésben kell előirányozni. A beszerzésre fordítható összeg felhasználásáért a könyvtár vezetője a felelős, tudtán kívül senki nem vásárolhat dokumentumokat. A könyvtár vezetője az állomány fejlesztésekor figyelembe veszi a tagiskola vezetőinek utasításait, a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület és diákönkormányzat azon szükségleteit és javaslatait, amelyek a gyűjtőköri alapelvekkel összhangban állnak. Az elhasználódott, tartalmilag elavult, valamint az elveszett, de az olvasók által megtérített dokumentumokat rendszeresen törölni kell az állományból. A törlést az tagiskola igazgatója engedélyezi. VI. A könyvtár gyűjtőköre 1. A gyűjtőkör kialakítása a tagintézmény feladataihoz és alaptevékenységéhez igazítva. 77

78 1.1 a könyvtár gyűjtőkörét úgy kell megállapítani, hogy megfeleljen mindazon elvárásoknak, amelyek az adott tagintézmény típusából, fokozatából adódnak, az állomány összetétele a tagintézmény képzési szerkezetének megfelelő Középszintű oktatási intézmény vegyes profilú, amelyben a következő iskolatípusokban és tagozatokon folyik a képzés Szakgimnázium 4 évfolyamos tagozat éves korosztály Szakközépiskola 3 évfolyamos tagozat éves korosztály Érettségire épülő szakképzés 2 évfolyamos tagozat éves korosztály Szakiskolások szakközépiskolája 2 évfolyamos tagozat éves korosztály 1.2 Az állomány segítsen megvalósítani a tagintézmény pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célokat és feladatokat, valamint a helyi tantervekben rögzített követelményrendszert. 2. A könyvtár helye a könyvtári rendszerben, valamint a társadalmi környezet könyvtári ellátottsága: 2.1 A könyvtár az iskolai könyvtári hálózat tagja. 2.2 A következő közművelődési, felsőoktatási intézmény található az tagintézmény székhelyén. Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár PTE Egészségtudományi Kar könyvtára Kaposvári Egyetem könyvtára 3. A gyűjtött dokumentumok köre és mélysége tartalmi oldalról. A tagintézményi könyvtár teljességgel, minden szinten (alap-, közép- és felsőfok) egyetlen tudományág irodalmát sem gyűjti. Gyűjti a szakközépiskolában oktatott szakma alap- és középszintű irodalmát, valamint a közismereti oktatáshoz szükséges irodalmat. 78

79 Az tagiskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: Az oktatásban felhasználható általános és szakirányú kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, adattárak A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést elősegítő pedagógiai szakirodalom, valamint a pedagógia társ- és segédtudományai irodalma Az oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok alapművei, az oktatásban felhasználható egyéb szakirodalom figyelembe véve minden tantárgyat és oktatott szakmát. Azok az értékes szépirodalmi alkotások, amelyek a tantervi anyaghoz közvetlenül kapcsolódnak, és amelyek a nevelő munkában felhasználhatók A tantervben megjelölt kötelező olvasmányok, valamint az ajánlott irodalom, a magyar és a világirodalom klasszikusainak alkotásai A hivatali és könyvtáros segédkönyvtárába tartozó dokumentumok. A példányszámot a nevelők és tanulók száma, az elkülönített állományrészek száma határozza meg. A pedagógiai és szaktárgyi könyvekből, valamint a kézikönyvekből 1 3 példány A tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetlen kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalomból 2 3 példányt A tantervi törzsanyagba tartozó kötelező olvasmányokat 4 5 tanulónként, az ajánlott olvasmányokat 10 tanulónként 1 példányban A munkáltató eszközként használatos könyveket pedig egy tanulócsoport létszámának megfelelő példányban szerez be. Részletesebb gyűjtőköri leírást a 2. sz. melléklet tartalmazza. VII. Az állomány nyilvántartása A könyvtár köteles minden beérkezett dokumentumot nyilvántartásba venni, oly módon, hogy az állomány egészének darabszáma és értéke bármikor ellenőrizhető és megállapítható legyen. A könyvtári állomány nyilvántartása amelyért a könyvtáros felelős egyedi leltárkönyvben az MSZ szabvány alapján történik. Dokumentumtípusonként külön egyedi leltárkönyvet kell vezetni és a leltári szám előtt megkülönböztető jelet kell alkalmazni. 79

80 A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokról (1 ívnél kisebb terjedelmű tankönyv) brosúra nyilvántartást kell vezetni. VIII. Az állomány elhelyezése, tagolódása A dokumentumok a könyvtár helyiségeiben szabadpolcon, illetve a tartósan kihelyezett állományok zárt szekrényekben vannak elhelyezve. A szakirodalom ETO szerinti szakrendben, a szépirodalom a szerző, illetve antológiák esetén a cím betűrendjében. Tankönyvek tantárgyak szerint. 1. Kölcsönözhető állományrészek szabadpolcon Igény szerinti kiemelések Házi olvasmányok Pedagógiai szakirodalom Tankönyvek 2. Nem kölcsönözhető állományrészek Kézi- és segédkönyvtár 3. Letéti állományok Biológia szertár Matematika szertár Nyelvi (8-as) szekrény A letétek tartósan vannak kihelyezve, nem kölcsönözhetők. A gyűjtemény állományvédelméért az átvevő pedagógus felel. IX. Az állomány feltárása A könyvtár valamennyi dokumentumáról az elektronikus katalógusban lehet tájékozódni. Lehetőség van minden dokumentum egységes feltárására Az e-katalógus, vagy OPAC biztosítja a: Leíró katalógus (betűrendes) katalógus A szerző, cím, egyéb szellemi közreműködő és tárgyi melléktétel szerint tárja fel az állományt. Szakkatalógus ETO szerint csoportképzéses, témák szerint tárja fel az állományt. 80

81 X. Állományvédelem A könyvtár állományvédelmének feltételeiről a tagiskola igazgatója gondoskodik a 3/1975 (VII. 17) KM-PM sz. Rendelet szerint. Az állomány nagyságától függően 3 5 évenként leltárt kell tartani, valamint ellenőrizni kell az állományt a könyvtáros változása esetén is. Az állomány ellenőrzését a könyvtáros egy leltár biztossal közösen végzi. A könyvtár helyiségeihez csak a könyvtárosnak, a vagyonőrnek (gondnok) és a takarítónak lehet kulcsa. A könyvtáros távollétében senki nem használhatja a könyvtárat. A könyvtárost olyan személy helyettesítheti, aki tud a könyvtár állományában tájékozódni, ismeri a kölcsönzés mechanizmusát és a könyvtárossal megosztott anyagi felelősséget vállal. XI. A tagintézményi könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Nemzeti alaptanterv A tagiskola pedagógiai programja 81

82 1. sz. melléklet Könyvtárhasználati szabályzat 1. A könyvtár szolgáltatásait az tagiskola dolgozói és tanulói ingyenesen vehetik igénybe. 2. A könyvtár csak nyitvatartási időben látogatható. 3. A könyvtárból dokumentumot kivinni csak a könyvtáros tudtával lehet. 4. Az olvasó egy alkalommal maximum 5 kötetet kölcsönözhet 4 hét időtartamra. Szükség esetén újabb 4 hétre hosszabbítást lehet kérni. Házi olvasmányok esetében, illetve tanulmányi versenyekre való felkészüléskor az egyidejűleg fellépő igények miatt a könyvtárosnak joga van a kölcsönzési időt lerövidíteni. A nyári szünetben a tanulóknál könyvtári könyv nem maradhat. 5. A könyvtárhasználók a könyvtár állományát kötelesek megóvni. Az elveszett vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles megtéríteni. A mű egy másik példányát hozni, vagy a mindenkori forgalmi értékét téríteni meg. 6. A könyvtár állományának a következő részei csak helyben használhatók, illetve szükség esetén 1 1 tanítási órára kölcsönözhetők ki: Kézikönyvtár Segédkönyvtár 7. A könyvtárban a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. 8. A könyvtár helyiségeiben ételt és italt fogyasztani tilos. 9. Tilos az internetes olvasóterem számítógépeire bármilyen programot telepítni, illetve a hálózatról tiltott tartalmakat letölteni. 10. A könyvtár munkahely, ezért minden használójától elvárjuk a fegyelmezett, csendes magatartást. 82

83 2. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat 1. Könyvek 1. Szépirodalmi állomány A gyűjtés terjedelme A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei A tananyag által meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányok Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalomból A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák A tananyag által megemlített klasszikus és kortárs szerzők művei A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotó művei Regényes életrajzok Történelmi regények Társadalmi regények Nyelvi keret: Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos (könnyített szövegű) irodalom és klasszikus irodalom A gyűjtés mélysége Teljességgel Kiemelten, a teljesség igényével Válogatva Válogatva Válogatva Erős válogatással Válogatva Válogatva Válogatva Válogatva 2. Szakirodalmi állomány 2.1 Általános rész A gyűjtés terjedelme és szintje Általános lexikonok és általános enciklopédiák Alapszintű Középszintű A gyűjtés mélysége Válogatva Teljességgel 83

84 Hazai és egyeteme művelődéstörténet elméleti, történeti összefoglalói Alapszintű A tananyaghoz (tantárgyakhoz) közvetlenül kapcsolódó tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató kézikönyvek Alapszintű Középszintű Szaklexikonok, szakenciklopédiák, szótárak tantárgyaknak (szaktudományoknak) megfelelően Alapszintű Középszintű A tantárgyak (szaktudományok) elméleti és történeti összefoglalói Alapszintű A tantárgyak (szaktudományok) ismeretközlő irodalma Alapszintű Középszintű Munkáltató eszközként használatos művek a tantárgyaknak megfelelően A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, illetve a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő Középszintű irodalom Nyelvi keret Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek Válogatva Válogatva Válogatva Válogatva Teljességgel Válogatva Válogatva Bő válogatással Teljességgel Bő válogatással Erősen válogatva 2.2 Pedagógiai gyűjtemény 84

85 Pedagógiai lexikonok Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalók, neveléstörténeti dokumentumgyűjtemények A pedagógia klasszikusaink működésére vonatkozó könyvek. A legfontosabb magyar pedagógiatörténeti munkák A nevelés és oktatás általános elméletével foglalkozó kézikönyvek A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek a szülőknek ajánlható pedagógiai munkák az iskola tanulói korcsoportjának nevelésével kapcsolatban. Az értelmi neveléssel és a személyiség formálásával kapcsolatos alapvető művek. A pedagógia társ- és határtudományai közül válogatva gyűjtendők azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal. Általános pszichológiai lexikonok, kézikönyvek Az általános lélektan, fejlődéslélektan, a gyermek- és az ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség lélektan alapművei. Az alkalmazott lélektan köréből a neveléslélektan és az olvasás lélektani kérdéseivel foglalkozó művek. A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló alapvető módszertani kézikönyvek, összefoglalások. Általános nemzetközi, hazai és megyei statisztikai kiadványok. 2.3 A könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához válogatva gyűjtendő az általános és szakbibliográfiák, sajtórepertóriumok. Könyvtári és könyvkereskedői katalógusok, kiadói jegyzékek. A feldolgozó munkához teljességre törekvően gyűjtendők a gyarapítás, nyilvántartás, osztályozás és katalógusszerkesztés segédkönyvei, szabványai és szabályzatai. A könyvtári munka módszertani segédletei teljességgel gyűjtendők. Az iskolai könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani kiadványok. A könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek. 85

86 3.1 Főgyűjtő körbe tartoznak: Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához közvetlenül kapcsolódó dokumentumok. 3.2 A mellékgyűjtő körbe tartoznak A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a könyvtár fő feladataihoz nem elsődlegesen szükséges dokumentumok. 3.3 A gyűjtött dokumentumok köre formai szempontból: Írásos nyomtatott dokumentumok Könyvek Időszaki kiadványok Kisnyomtatványok Egyéb információhordozók Számítógépes adathordozók Multi-médiás dokumentumok 86

87 3. sz. melléklet A könyvtár nyitvatartási rendje Tankönyvtár (B épület) Hétfő Kedd Zárva Szerda Csütörtök Péntek Könyvtár (F épület) Hétfő Kedd Zárva Szerda Csütörtök Péntek Internetes olvasóterem (F épület) Hétfő Kedd Zárva Szerda Csütörtök Péntek

88 4. sz. melléklet A KÖNYVTÁR INGYENES-TARTÓSTANKÖNYV KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1. Jogi szabályozás 5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (a tanulóknak juttatott tankönyvvásárlási támogatás 25 %-ból iskolai tulajdonú, tartós tankönyveket kell vásárolni) Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről (az iskolának biztosítani kell, hogy a normatív kedvezményekben részesülő, nappali képzésben részt vevő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak 1195/2002 (IX.26) az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő bevezetéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 501/2013 Kormányrendelet a tankönyvellátásban közreműködőkről. (Nemzeti Tankönyvtanács) 17/2014. EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Tartós tankönyv fogalma: tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek (kemény borítós), segédletek: kézikönyvek, szótárak, kötelező és ajánlott olvasmányok, atlaszok, szöveggyűjtemények. Az egy tanévre szóló munkatankönyvek, feladatlapok nem minősülnek tartós tankönyvnek. 2. A pedagógusok tankönyvválasztási joga A szaktanárok szabad tankönyvválasztási jogukkal élve kiválasztják a tantárgyuk tanításához szükséges tankönyveket, melyeket a szakmai munkaközösség jóváhagy. Az iskolavezetés a munkaközösség-vezetőkkel, a tankönyvfelelőssel és a könyvtáros tanárral eldönti, hogy az adott tanévben mely tankönyveket kell lecserélni. A döntésnél figyelembe 88

89 veszik a tankönyvállomány állapotát, korszerűségét, használhatóságát. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy minden kölcsönzésre jogosult tanulónak biztosított legyen a tartós tankönyv kölcsönzésének lehetősége. 3. Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele. az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. (23/2004. (VIII.27) OM rendelet, 5. számú mellékletének második oldala) A törvény meghatározza azoknak a tanulóknak a körét, akik ingyenes tankönyvellátásra jogosultak. 3. Nyilvántartás Az ingyenes tankönyvek, valamint normatív támogatás 25%-ának mértékéig vásárolt kézikönyvek, szótárak, atlaszok, szakkönyvek, keménykötésű házi és ajánlott olvasmányok, CD-k, a könyvtár állományába kerülnek. A tartós tankönyvekbe a könyvtár bélyegzője, leltári szám, és egy külön bélyegző lenyomata kerül, melyben az adott tanévben a könyvet használó diák nevét, osztályát tüntetjük föl. Ha a tankönyvek vonalkóddal vannak ellátva, a kölcsönzést számítógépes program kezeli. Így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található. A könyvtáros évente listát készít: - az egyedi kölcsönzésekről - az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember október) - a selejtezendő tankönyvekről (október november) Az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani 89

90 Aláírással igazolni kell az átvétel tényét és a visszaadás, illetve a kártérítési felelősség tudomásul vételét. 4 Kölcsönzés A könyvtáros gondoskodik arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. A kölcsönzés ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb 6 év, egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-től június 15-ig, - kivéve, ha diák év közben érkezik, vagy távozik. A tanuló köteles az adott tanév június 15-ig, - érettségiző diák a szóbeli érettségi napjáig - leadni tankönyveit, ez időpont után a könyvek kifizetésére kötelezhető. Amennyiben egy adott tankönyvre több tanéven át szüksége van a tanulónak, azt a következő tanév elején visszakapja. 5. Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén - A könyvtárhasználó (kiskorú esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot nem hozza vissza az előírt határidőre, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés mértéke a tartós tankönyvek amortizációját figyelembe véve: első tanév végére 75 % második tanév végére 50% harmadik év végére 25% negyedik év végére 0% Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Az elhasználódás mértékének megállapítása a könyvtáros-tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt, indokolt esetben méltányosságból mentesítheti a tanulót a kártérítési kötelezettsége alól. A tanuló pótolhatja megrongálódott tankönyvét egy ugyanolyan kiadású, jó állapotú másik tankönyvvel. 90

91 6. A tartós tankönyvkeretből (25%) vásárolható dokumentumok köre Tartós tankönyvek (több évre vásárolt) egyedi nyilvántartásba kerülnek, kölcsönözhetőek, elhasználódás esetén selejtezendőek. A kölcsönzés időtartama több tanév is lehet, aminek nyilvántartását a könyvtáros kezeli Az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok Elektronikus adathordozón rögzített tananyag Kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani 91

92 2. sz. melléklet 3. Az óralátogatás szempontjai Pedagógus neve..dátum.. Osztály tantárgy Az óra célja és tartalma Alkalmazott módszere: Felépítés és szervezés: Tanulók munkája és magatartása: Pedagógus munkája, egyénisége: Tanár-tanítvány kapcsolat: Eredmények, következtetések: A tanóra elemzése és értékelése: Az értékeléssel egyetértek nem értek egyet Megjegyzés: látogató.. látogatott 92

93 3. sz. melléklet Különös közzétételi lista Az intézmény a meghatározott adatokat közzéteszi különös közzétételi lista formájában. A honlapunkon ( bárki számára hozzáférést biztosítani kell. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. A különös közzétételi lista tartalmazza: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve. 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói. 5. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége. 6. Iskolai tanév helyi rendje. 7. Iskolai osztályok száma, illetve az egye osztályokban a tanulók létszáma. 93

94 4d^r\ zan^trnr Jelen szervezeti 6s miikrjd6si szabilyzat m6dosit6sa csak a nevel6testiilet elfogad6si*al, az SZMK 6s a di6i6nk orm1nyzategyet6rt6s6vel 6s a fenntart6 j6v6hagy6shval lehets6ges' Ezen szervezeti 6s miikcid6si szab6lyzatm6dosit6s6t az iskolanevel6testiiletea20tt. jrinius 15' napjrln megtartott iil6s6n meg1fugyalta ts elfogadta. Eil a t6nyt a nevel6testiilet k6pvisel6jek6nt a tagintlzmlny-vezeto,alfuirfushvaltanirsitja. tagintlzrnlny-vezeto NYILATKOZATOK Az iskolai sziil6i szeryezet k6pviselt6ben al6ir6sommal tanrisitom, hogy a szervezeti 6s miikdd6si szabillyzatelk6szit6se sor6n a velemenyezdsi jogunkat gyakoroltuk' SZMK Elndk A Di6kcjnko rm1nynt k6pviseltdben alsir6sommal tanrisitom, hogy a szewezeti 6s mrikdd6si szabilly zat elk6szit6 se sor6n a v6 lem 6nyez6s i j ogunkat gyakoroltuk. o0r eh6k Hat6lyba l6p a Kaposv6ri Szakk6pz6si centru m f6igazgat6j 6nak eryet6rt6 s6vel' gota foigazgat6 pz6si Centrum