Az állampolgári jogok országgy lési biztosának jelentése az AJB-7727/2010. számú ügyben

Átírás

1 Az állampolgári jogok országgy lési biztosának jelentése az AJB-7727/2010. számú ügyben Az eljárás megindulása Elismert társadalmunkban, hogy a hivatásos állományban foglalkoztatottak alkotmányos jogainak korlátozása csak akkor lehetséges, ha a megszorítás szükséges a hivatásos állományú dolgozót foglalkoztató szerv jogállamban való funkcionálásához. Ezt rögzítve, fontosnak tartom azt is, hogy az alapvet jogok érvényesülésével kapcsolatos problémák a hivatásos állományúak egészségi, pszichikai és fizikai állapotát érint területen is felszínre kerüljenek és megoldódjanak. Figyelemmel arra, hogy mindeddig nem képezte ombudsmani vizsgálat és értékelés tárgyát a hivatásos állomány tagjának egészségi alkalmassága állapotát felülvizsgáló orvosi bizottság (a továbbiakban: FÜV bizottság) eljárására vonatkozó jogszabályok és azok alkalmazásának gyakorlata, az állampolgári jogok országgy lési biztosáról szóló évi LIX. törvény (Obtv.) 16. (2) bekezdésében biztosított jogköröm alapján, hivatalból vizsgálatot rendeltem. Vizsgálatom során tájékoztatást kértem: a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központtól (ÁEK), a Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központtól (HEK), az Alkotmányvédelmi Hivatal jogel djét l (NBH-tól), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részbeni jogel djét l (Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnokságától), Országos Rend r-f kapitányságtól, az Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóságtól. Áttekintettem továbbá a vizsgálatom alapját képez jogszabályokat. Érintett alkotmányos jogok A jogállamiság elve és az abból fakadó jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog. (Alk. 2. /1/ bek.) Az emberi méltósághoz való jog (Alk. 54. /1/ bek.). A szociális biztonsághoz való jog. (Alk. 70/E. /1/ bek.) A diszkrimináció tilalma, az egyenl bánásmód követelménye. (Alk. 70/A. /1/ és /3/ bek.) Jogszabályi háttér A felülvizsgálatokat a következ jogszabályok alapján hajtják végre: - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (Hszt.), - a honvédség hivatásos és szerz déses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (Hjt.), - az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételér l, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjér l szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet, - egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztvisel i munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keres képtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (módosította: 10/2010. /XII. 22./ BM rendelet),

2 2 - a hivatásos és szerz déses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati id engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet (módosította: 13/2009. /VIII. 26./ - a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekr l szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (módosította: 34/2003. /XII. 13./ HM rendelet, 2/2006. /I. 30./ HM rendelet, 18/2010. /XII. 10./ HM rendelet), - a Vám- és Pénzügy rség hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet (módosította: 22/2010. /V. 13./ PM rendelet). I. A megállapított tényállás 1. A Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ megkeresésemre adott válasza szerint július 1-t l végzi a hivatásos és szerz déses katonák I. fokú Egészségügyi Felülvizsgálati Bizottsági (I. fokú FÜV), a rendvédelmi szervek hivatásos állományának a 30 napos felülvizsgáló f orvos általi és a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottsági (HOFB) vizsgálatot. A felülvizsgálatokat az intézet állományából kijelölt, szakmailag elismert, nagy tapasztalatokkal rendelkez katonaorvosok végzik. Amennyiben a vizsgált személy egészségi állapotának, szolgálatképességének megítéléséhez további szakorvosi vizsgálatra vagy kórházi ellátásra van szükség, arra az ÁEK szakrendel i és szakambulanciái, valamint az aktív fekv beteg ellátást nyújtó osztályai, végül f szakorvosai biztosítanak lehet séget. Az ÁEK-ban m köd felülvizsgáló bizottságok nem hozhatnak: katonai szolgálatra alkalmatlan, hivatásos szolgálatra alkalmatlan és jelenlegi beosztására nem alkalmas min sítéseket. Ha ilyen min sítések indokoltak, akkor a bizottság elnöke az iratokat haladéktalanul továbbítja a HEK-ben m köd, döntésre jogosult felülvizsgáló bizottságokhoz. Ez utóbbi FÜV bizottság dönt az I. fokú FÜV bizottság döntése elleni fellebbezésr l is. 2. A Magyar Honvédség Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központban a hivatásos és szerz déses állomány tagjának egészségi alkalmassága állapotát felülvizsgáló orvosi bizottság a tevékenységét a Preventív Igazgatóság Felülvizsgáló Intézetén (FÜVI) belül végzi. A FÜVI feladata a 7/2006. (III. 21.) HM rendelet, a 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet, valamint az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet hatálya alá tartozó állomány vagyis a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állománya alkalmasságvizsgálatainak felülvizsgálata, baleset vagy betegség következtében létrejöv egészségi állapota romlása esetén az egészségügyi szabadságra történ javaslattétel, az egészségügyi szabadság engedélyezése vagy az alkalmasság elbírálása, FÜV eljárás lefolytatása, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (volt OOSZI, továbbiakban: NRSzH) általi összszervezeti egészségkárosodás mértékének véleményeztetése. A FÜV bizottságok a felülvizsgálatokat a FÜVI osztályain végzik. Tagjai: a felülvizsgáló f orvosai, a HEK Preventív Igazgatóság Alkalmasság-vizsgáló Intézet és a rendvédelmi szervek delegált f orvosai. A Magyar Honvédség vonatkozásában felülvizsgáló bizottságok a következ k: Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság Másodfokú FÜV Bizottság Központi FÜV Bizottság A rendvédelmi szervek vonatkozásában pedig az alábbiak:

3 3 Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság Els fokú FÜV Bizottság Másodfokú FÜV Bizottság A Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Osztály és Felülvizsgáló Osztály rendeltetése és feladata a Magyar Honvédség tekintetében: A 7/2006 (Ill. 21.) HM rendelet, valamint a 20/2002 (IV. 10.) HM rendelet alapján a katonai pályára, tanintézetekbe, valamint külföldi szolgálatra jelentkez k és a jogszabály által meghatározott vezet i beosztásra kijelölt személyek alkalmasság-vizsgálata során hozott vélemények elleni fellebbezések elbírálása. A szerz déses és hivatásos állományúak baleset, vagy betegség következtében létrejöv egészségi állapot romlása esetén egészségügyi szabadság engedélyezése, vagy az alkalmasság elbírálása II. fokon. Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének véleményeztetése, illetve a FÜV eljárás lefolytatása. A hivatásos és szerz déses, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkez k els fokon hozott Pálya Alkalmasság-vizsgáló Bizottságok (a továbbiakban: PAB) döntése elleni fellebbezések elbírálása. ködteti a Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottságot (II. fokú AV bizottság). M ködteti a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottságot (II. fokú FÜV bizottság). ködteti a Központi Felülvizsgáló Bizottságot (KFÜV bizottság). A Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Osztály és Felülvizsgáló Osztály rendeltetése és feladata a rendvédelmi szervek vonatkozásában: Az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet hatálya alá tartozó hivatásos állomány el írt alkalmasság felülvizsgálata. A rendvédelmi szervek állományában szolgálatot teljesít k felülvizsgálati elbírálása az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen egészségkárosodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot, sérülés, stb.) esetén. Az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének véleményeztetése, illetve a FÜV eljárás lefolytatása. M ködteti a rendvédelmi szervek Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottságot (II. fokú AV bizottság). M ködteti a rendvédelmi szervek Els fokú Felülvizsgáló Bizottságot (I. fokú FÜV bizottság). M ködteti a rendvédelmi szervek Másodfokú Felülvizsgáló Bizottságot (II. fokú FÜV bizottság). A Felülvizsgáló Osztály által m ködtetett bizottságok - a Magyar Honvédség vonatkozásában: II. fokú FÜV bizottság, Központi FÜV bizottság. - a rendvédelmi szervek vonatkozásában: I. fokú FÜV bizottság, Másodfokú FÜV bizottság. A bizottságok a min sítéseiket mindig egyedileg alakítják ki. 3. Az Országos Rend r-f kapitányság tájékoztatásában részletezte a FÜV vizsgálatok eljárási rendjét.

4 4 Egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya csak FÜV eljárás keretében hozott határozat alapján szüntethet meg. FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt: a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégít javulás, valamint b) olyan jelleg az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik. A FÜV eljárás elrendelését kezdeményezheti: a hivatásos állomány tagja, az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró. Az alapellátó orvos köteles kezdeményezni a FÜV eljárás elrendelését, ha a) a HM ÁEK osztályvezet, részlegvezet, illetve szakrendelés vezet f orvosa, a szolgálatképtelenség 30 napon túli meghosszabbítása érdekében ellen rz orvosi vizsgálatot végz orvos (a továbbiakban: ellen rz orvos), illetve a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság erre irányuló javaslatot tett, b) az általa engedélyezett egészségügyi felmentés során az érintett teljes szolgálatképessége az engedélyezhet maximális id tartam elteltével sem állt helyre. A hivatásos állomány tagja a FÜV eljárás elrendelésére irányuló kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnoknak címezve, a közvetlen szolgálati elöljárónál nyújtja be. Az alapellátó orvos, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró a FÜV eljárás elrendelését írásban kezdeményezi az állományilletékes parancsnoknál. Az állományilletékes parancsnok a FÜV eljárást a kérelem kézhezvételét, illetve az alapellátó orvos vagy a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezését, illetve a FÜV eljárás megindítására okot adó körülmény észlelését követ en soron kívül, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével rendeli el, és a nyomtatványt megküldi az illetékes személyügyi szerv vezet jének. A közvetlen szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját tájékoztatja a FÜV eljárás elrendelésér l és az eljárással összefügg jogairól és kötelezettségeir l. A FÜV eljárás alá vont részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhet. A FÜV eljáráshoz szükséges orvosi dokumentációk beszerzésér l az egészségügyi szakterület gondoskodik, majd azokat továbbítja az MH HEK részére a FÜV eljárás lefolytatása céljából. A FÜV eljárást meg kell szüntetni, ha a) az alapellátó orvos, a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve a hivatásos állomány tagja az általa kezdeményezett eljárás megszüntetését a határozat meghozataláig írásban kéri, b) az érintett hivatásos szolgálati jogviszonya megsz nt. A FÜV bizottság eljárásának els szakasza a majdani FÜV bizottsági döntés el készítéséért felel s orvos kijelölése, amelyre minden esetben az MH HEK parancsnok jogosult. A döntés-el készítésért felel s orvos amennyiben a rendelkezésére álló dokumentáció és az érintett egészségi állapota nem ítélhet meg egyértelm en személyes vizsgálattal állapíthatja meg az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvet kórelváltozásokat, vagy intézkedik a szükséges vizsgálatok ÁEK-ban történ elvégzésére, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének beszerzésére.

5 5 A FÜV bizottság összetételét is az MH HEK parancsnoka határozza meg, 24 órával a felülvizsgálat id pontját megel en, az orvos-szakmai követelmények figyelembevételével. A FÜV bizottság 3 tagból áll. Az MH HEK parancsnoka a bizottság elnökét és 1 tagját az alárendeltségébe tartozó, az alkalmassági és felülvizsgálatokat végz f orvosi állományból, 1 tagját az érintett rendvédelmi szerv által jelölt orvosok közül eseti jelleggel, véletlenszer en választja ki. A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal a FÜV eljárás alapját képez betegségre figyelemmel pszichológus, valamint az illetékes szakterületnek megfelel en a Magyar Honvédség f szakorvosa is bevonható. A FÜV bizottságban nem vehet részt az érintett alapellátását végz, a FÜV eljárására javaslatot tev, a gyógykezelésében részt vev orvos, valamint a II. fokú FÜV bizottságban az, aki az I. fokú FÜV eljárásban részt vett. Az eljáró FÜV bizottság ülésének id pontjáról az érintettet az MH HEK legalább 8 nappal az ülést megel en értesíti. A FÜV eljárást az elrendelését l számított 60 napon belül le kell folytatni. A FÜV bizottság a FÜV eljárás során határozatot hoz, és orvos-szakmai véleményt készít. A következ döntések hozhatóak: - A szolgálatképtelenség id tartamának meghosszabbítása (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés id tartamát is figyelembe véve) legfeljebb a szolgálatképtelenség kezd napjától számított 365. napig, ha a felülvizsgált személy gyógyulása ezen id pontig várható, - Jelenlegi beosztására alkalmas, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására képes, - Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas, ha a felülvizsgált személy a beosztásából adódó feladatok ellátására a FÜV bizottság által meghatározott korlátozással képes, - Jelenlegi beosztására alkalmatlan, ha a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota miatt, valamint a szolgálati körülmények alapján más beosztás ellátására alkalmasnak tartja, - Hivatásos szolgálatra alkalmatlan, amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan, - dönt a foglalkozási betegség és fokozott expozíciós esetek szolgálattal összefügg jellegér l. Az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet taxatíve felsorolja azt is, hogy a jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas döntés esetén a hivatásos állomány tagja - legfeljebb 365 napra - milyen szolgálati kötelezettségek teljesítése alól menthet fel (pl. fizikai alkalmassági vizsgálat, tartósállás, alaki foglalkozás, egyenruha-viselés, 24 órás szolgálat). A jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas döntés esetén a FÜV bizottság a határozat rendelkez részében meghatározza azt, vagy azokat a szolgálati kötelezettségeket is, amelyek alól a hivatásos állomány tagját felmenti, továbbá a felmentés id tartamát. A jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas döntés esetén az MH HEK parancsnoka a szolgálati kötelezettségek teljesítése alóli felmentés id tartamának lejárta el tt intézkedik a hivatásos állomány tagja FÜV bizottság elé rendelésér l úgy, hogy a jogorvoslat lehet ségére is figyelemmel a végrehajtható döntés legkés bb a felmentés id tartamának lejártáig meghozható legyen. A FÜV bizottság jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas döntést ismételten nem hozhat, ha a korábban hozott ilyen döntés id tartama eléri a 365 napot. A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság el tt köteles személyesen megjelenni (kivéve, ha az érintett betegsége miatt járó-, illetve mozgásképtelen, és a meglév orvosi dokumentációból az egészségi állapota megítélhet ). A FÜV bizottság a döntését a felülvizsgálttal a FÜV bizottság ülésén közli, és jogorvoslat lehet ségér l is tájékoztatja. A

6 6 döntést a kihirdetését követ 8 napon belül határozatba kell foglalni, amit meg kell küldeni a felülvizsgáltnak, az alapellátó orvosának és az állományilletékes parancsnokának. Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a felülvizsgált személy a határozat kézbesítését l számított 15 napon belül írásban a II. fokú FÜV bizottsághoz címzett, az I. fokú FÜV bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményére, a FÜV bizottság határozatára vagy mindkett re irányul. A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV bizottság ülésén a határozat közlését követ en a fellebbezési jogáról saját kez leg írt és aláírt nyilatkozatával lemondhat. A II. fokú FÜV bizottság az I. fokú FÜV bizottság határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A II. fokú FÜV bizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az I. fokú FÜV bizottság határozata végrehajtható a következ k szerint: a határid elteltét követ napon, ha a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határid alatt a jogosult fellebbezést nem terjesztett el, azonnal, ha jogosult a fellebbezési jogáról a már említett módon írásban lemondott. A II. fokú FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajthatóvá válik. Az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles intézkedni: - jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas döntés esetén az elrendelt korlátozások érvényesítésére, - jelenlegi beosztására alkalmatlan döntés esetén más beosztásba helyezésére, - hivatásos szolgálatra alkalmatlan döntés esetén a szolgálati jogviszony megszüntetésére, továbbá a FÜV bizottság erre irányuló javaslata esetén, a közúti járm vezet i egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére, önvédelmi fegyverrel, vadászfegyverrel rendelkez k esetében pedig az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére. Az Országos Rend r-f kapitánysági tájékoztató kitért arra is, hogy a FÜV eljárások száma 2007-t l emelked tendenciát mutatott. A FÜV eljárások többségét a 25 éves vagy annál hosszabb szolgálati id vel, azaz szolgálati nyugdíjra való jogosultsággal rendelkez hivatásos állományúak saját maguk kezdeményezték, és ez az arány folyamatosan emelkedett. A FÜV bizottságok az eljárás alá vont személyek dönt többségénél 50 % alatti munkaképesség csökkenést, illetve egészségkárosodás mértéket állapítottak meg. Ennek megfelel en csökkent az 50 %-os munkaképesség csökkenés, illetve az egészségkárosodás aránya, és alacsony volt a rokkantak száma. A FÜV bizottság által hozott határozatok közül a "jelenlegi beosztásában alkalmatlan" határozatok aránya jelent s emelkedést mutatott, a "jelenlegi beosztásában alkalmas" határozatok számában három éves stagnálás után emelkedés volt tapasztalható, és mindezekkel párhuzamosan csökkenni kezdtek a "hivatásos szolgálatra alkalmatlan" határozatok száma. A FÜV eljárások igen kis százalékánál került sor II. fokú eljárás lefolytatására, amelyek többségénél a FÜV bizottság megváltoztatta az I. fokon hozott határozatot. Figyelemre volt érdemes viszont a FÜV eljárásokban a "jelenlegi beosztásában alkalmatlan" határozatok számának emelkedése, ami arra vezethetett volna, hogy a FÜV eljárás alá vont személyek hivatásos állományban maradjanak. Ez azonban években nem realizálódott, mert az érintettek mintegy kétharmadának nem tudtak megfelel másik beosztást felajánlani, illetve akiknek felajánlottak más beosztást, azok dönt többsége a Hszt. által biztosított lehet séggel élve nem fogadta azt el. Mindezek eredményeként a FÜV eljárás alá vont személyek dönt többségének hivatásos szolgálati jogviszonya megszüntetésre került, így a hosszú gyakorlati tapasztalattal rendelkez hivatásos állományúak a számukra kedvez FÜV eljárást követ en folyamatosan távoztak a szervezetb l.

7 7 A felvázolt tendenciának a megállítását két módon kezelte az illetékes szaktárca és az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek (a rend rségi és a büntetés-végrehajtási szervek). Kidolgoztak egy olyan, pozitív hatású ösztönzési rendszert, amely anyagilag érdekeltté tehette a hivatásos állomány tagját szolgálati viszonyának fenntartásában. Ennek els lépése volt a hivatásos állomány tagjainak szolgálati id t elismer támogatásáról szóló 17/2009. (Vl. 4.) IRM rendelet, melynek értelmében a rend rség és a bv. szervezet hivatásos állományú tagja szolgálati id t elismer támogatást (a továbbiakban: támogatás) igényelhetett, ha legalább 25 év szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id vel rendelkezett és vállalta, hogy hivatásos szolgálati viszonyát a támogatás folyósításának megkezdését l számított 5 évig, ha a szolgálati viszony fels korhatáráig kevesebb, mint 5 év van hátra, akkor annak eléréséig fenntartja, vagy legalább 30 év szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati id vel rendelkezik és hivatásos szolgálati viszonyát a támogatás folyósításának megkezdését l számított 3-5 évig, ha a szolgálati viszony fels korhatáráig kevesebb, mint 3 év volt hátra, akkor annak eléréséig fenntartja. A támogatás mértékét havi bruttó Ft-ban állapították meg. Cselekvés történt arra is, hogy a Hszt. 56. (5) bekezdése egészüljön ki úgy, hogy az egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén legyen kötelez másik hivatásos szolgálati beosztás, ennek hiányában másik nem hivatásos beosztás felajánlása 1. Módosult a Hszt. 64. (1) bekezdése is 2, mellyel lehet vé vált a szolgálati viszonyba történ visszavétel többek között abban az esetben is, ha az érintett szolgálati viszonya egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt sz nt meg. A visszavétel további feltételeit is meghatározza a törvény. Módosították továbbá a Hszt (5) bekezdését 3. Ezzel a szolgálati nyugdíj összegének csak 90 %-a vált folyósíthatóvá a fels korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 %-os mértékének eléréséig, ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött id vel rendelkez tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el. 4. A hivatásos állami és önkormányzati t zoltóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, valamint a katasztrófavédelem (polgári védelem) hivatásos állományú tagjainak FÜV vizsgálata ugyanazon eljárási rend vagyis az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM- PTNM együttes rendelet szerint történik, mint amir l az ORFK beszámolt. Ezért az egyéb megkeresett szervek tájékoztatóiból csak azokat emelem ki, melyek kiegészít információk. Az Alkotmányvédelmi Hivatal jogel dje (az NBH) tájékoztatójában azt hangsúlyozta, hogy mivel a FÜV eljárások teljes egészében hivataluk keretein kívül történnek, a felülvizsgáló orvosi bizottságok eljárására, gyakorlatára nincs rálátásuk. A években azonban sok olyan hivatásos, szolgálati nyugdíjra jogosult állományú tag kezdeményezte a FÜV eljárás alá vonását, aki semmiféle kórel zménnyel nem rendelkezett, illetve a FÜV eljárást megel években nem volt tartós beteg. A hivatal viszont mindent megtett annak érdekében, hogy FÜV bizottság elé a ténylegesen egészségkárosodásban szenved k kerüljenek. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyancsak az ORFK-éhoz hasonló tapasztalatokról számolt be, kiegészítve azzal, hogy a szaktárca és az érintett rendvédelmi szervek célja egy aktualizált, minden szempontból korszer, a személyi állomány egészségének védelmét, helyreállítását, fejlesztését támogató, a rendvédelmi szervek állománymegtartó-képességét növel FÜV eljárási rend fenntartása. 1 Lásd: Hszt évi LVIII. törvénnyel való módosítását, mely július 6-án lépett hatályba. 2 Lásd: Hszt évi CXLI. törvénnyel való módosítását, mely január 1-t l hatályos. 3 Lásd: Ugyancsak a Hszt évi CXLI. törvényt.

8 8 Az Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság (polgári védelem) is az el ekhez hasonló következtetésekre jutott. A FÜV vizsgálatokat a f igazgatóságra kiterjed en is a MH HEK végzi. A két szervezet egymástól teljesen független, egymás munkájára nincs rálátásuk. A f igazgatóság nem rendelkezik információval a FÜV bizottságok döntési gyakorlatáról, döntéseiket tudomásul veszik. 5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet rendelkezik, mely június 27-én lépett hatályba. A Vám- és Pénzügy rség hivatásos állományába felvételre jelentkez k alkalmassági vizsgálatát a Vám- és Pénzügy rség Szociális, Egészségügyi és Kulturális Központja (továbbiakban: VPSZEKK) végzi. A VPSZEKK Egészségügyi Szolgálata, mint kijelölt intézmény kizárólag a PM rendelet szerinti eljárásrendben és abban meghatározott alkalmassági követelmények alapján min sítheti a pályázót. Az el zetes alkalmassági vizsgálat eredménye "alkalmas", vagy "alkalmatlan" min sítés lehet. Az "alkalmatlan" min sítés pályázó 15 napon belül az I. fokú FÜV bizottsághoz fellebbezhet. FÜV eljárás kötelez kezdeményezésének esete, ha a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota olyan mértékben változott, hogy a számára el írt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy egészségügyi szabadságának id tartama a 180 naptári napot meghaladta. Az egészségi alkalmassági követelményeknek való nem megfelelésre általában az id szakos, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálat során derül fény. Ha ezen alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján feltételezhet, hogy a hivatásos állomány tagjának egészségi állapota eredeti szolgálati beosztásának, munkakörének ellátását nem teszi lehet vé, a vizsgálatot végz szakorvos FÜV eljárás lefolytatását kezdeményezi. A FÜV eljárás lefolytatására amint az, az el ekb l már kit nt a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálat alapellátó rendszerében m köd I. fokú FÜV bizottság, illetve jogorvoslati eljárásban a fellebbezések elbírálására a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálat szakellátó rendszerében köd II. fokú FÜV bizottság illetékes. Az I. és II. fokú FÜV bizottság három-három orvosból és 1-1 póttagból áll, akik közül egy-egy f az adott bizottság elnöke. Az I. fokú FÜV bizottság elnökét és tagjait a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálat vezet je bízza meg. A bizottságban egy foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele kötelez. A II. fokú FÜV bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok bízza meg. Pszichológiai alkalmasság elbírálása esetén a II. fokú FÜV bizottságban az elnök által felkért pszichológus vagy pszichiáter szakorvos, fizikai alkalmasság elbírálása esetén sportorvostan szakvizsgával rendelkez szakorvos részvétele kötelez. A FÜV eljárást írásban kell kezdeményezni. A kérelmet az I. fokú FÜV bizottság elnökének kell megküldeni, aki intézkedik az eljárás lefolytatása iránt. A FÜV eljárás kezdeményezésére jogosult: - a hivatásos állományba felvételre jelentkez, - a hivatásos állomány tagja, - a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálatának alapellátást végz orvosa, - a hivatásos állományú tag állományilletékes parancsnoka vagy szolgálati elöljárója. Az alkalmassági vizsgálatoknál, de a FÜV eljárásnál különösen fontos, hogy a FÜV bizottság ismerje az eljárás alá vont személy élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, az érintett korábbi teljesít képességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat. Ennek megítéléséhez a bizottság bekéri az állományilletékes parancsnok véleményét, melyben külön kéri annak meghatározását, hogy van-e arra lehet ség, hogy az érintett esetleges jelenlegi beosztására vonatkozó alkalmatlanság megállapítása esetén más szolgálati beosztást, munkakört töltsön be. A parancsnoki vélemény egyes elemeit a PM rendelet meghatározza. A felülvizsgálat

9 9 során be kell szerezni az NRSzH szakvéleményét a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékér l, ha egészségi állapota alapján "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" min sítés megállapítása indokolt, vagy a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefügg egészségkárosodás következtében kerül sor, továbbá ha a hivatásos állomány tagja kéri. A szakvélemény beszerzését az I. fokú FÜV bizottság elnöke kezdeményezi az NRSzH beutaló kiállításával. Az NRSzH els fokú orvos szakért i bizottsága által megállapított egészségkárosodás mértéke ellen a hivatásos állomány tagja az I. fokú FÜV bizottság elnöke útján, az els fokú döntésben meghatározott fellebbezési id n belül, az ott megjelölt másodfokú orvos szakért i bizottsághoz fellebbezhet. Fellebbezés esetén a másodfokú joger s döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A FÜV bizottságok üléseiket szükség szerinti gyakorisággal tartják. Az ülések helye a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálatának budapesti központi objektuma. A FÜV eljárásra a hivatásos állomány tagját az Egészségügyi Szolgálat írásban, a bizottsági ülés helyének és idejének megjelölésével, az ülés id pontját megel en legalább 8 nappal, a szolgálati elöljáró útján rendeli be. Az alkalmassági felülvizsgálatra berendelt személy a FÜV bizottság el tt személyesen köteles néhány kivételt l eltekintve, pl. ha mozgásképtelen beteg megjelenni. A FÜV bizottságok ülésein az elnök, a tagok, a jegyz könyvet vezet FÜV asszisztens és a felülvizsgálati eljárás alá vont személy vesz részt. A bizottság határozatait lehet leg konszenzussal fogadja el, konszenzus hiányában a bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság tagja, ha a határozattal nem ért egyet, különvéleményt nyújthat be írásban. A FÜV bizottság a felülvizsgálati eljárás során az érintett egészségi, pszichikai és fizikai állapota, a beosztásával kapcsolatos követelmények, és a PM rendelet mellékletében lév "Betegségek és Fogyatékosságok táblázata"-ban foglaltak szerint dönt a szolgálati, munkaköri alkalmasság kérdésében, melyr l írásos határozatot hoz. A FÜV bizottság határozata a hivatásos állomány tagja személyazonosító adatain és a FÜV Bizottság elnökének aláírásán, valamint FÜV bélyegz lenyomatán túl, tartalmazza azt a szolgálati beosztást és munkakört, amely végzése tekintetében az alkalmasság megállapításra került, a hivatásos állományú tag egészségi alkalmasságának min sítését, a szükséges felmentések felsorolását. A határozat indokolás része tartalmazza a FÜV eljárást kezdeményez személy meghatározását, a vizsgálatot végz NRSzH szakorvos nevét, a szakvélemény keltezését és az egészségkárosodás %-os mértékét. A FÜV határozatot meg kell küldeni a hivatásos állomány érintett tagjának, állományilletékes parancsnokának, valamint az országos parancsnokság személyügyi szervének. Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottságnak a min sítés joger re emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a hivatásos állomány tagjának egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie. Az I. fokú FÜV bizottság által adható min sítéseket a PM rendelet 38. (1) bekezdése, míg a II. fokú FÜV bizottság által adható min sítéseket a 40. (2) bekezdése rögzíti. A FÜV bizottság alkalmassági min sít határozatát, valamint a fellebbezés lehet ségét a hivatásos állomány tagjával közölni kell. Az I. fokú FÜV bizottság döntése ellen a vizsgált személy a határozat közlését l számított 15 napon belül, az I. fokú FÜV bizottsághoz írásban benyújtott fellebbezéssel élhet. A FÜV eljárás során az eljárás alá vont hivatásos állományú tag jogosult megismerni a róla készült FÜV dokumentációban szerepl adatait, illetve tájékoztatást kérni egészségügyi adatairól, továbbá betekinteni az egészségügyi dokumentációjába, és azokról másolatot kapni. 6. A hivatásos és szerz déses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati id

10 10 engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006 (Ill. 21.) HM rendelet tartalmazza a katonai szolgálatra alkalmasság vizsgálatának közte a FÜV eljárások részletes szabályait. A pszichikai alkalmasság fogalmáról és a munkakör szerinti általános követelményekr l, a 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet is rendelkezik. A 7/2006 (Ill. 21.) HM rendelet szerint, ha a katona egészségi állapota (betegség, tét, baleset következtében) olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára el írt egészségi alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni. Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosultak körét a jogszabály taxatíve felsorolja. Jogosult többek között: a katona, a katonai szervezet alapellátást végz orvosa, az állományilletékes parancsnok, az ÁEK osztályvezet f orvosai, a honvédségi szakrendelés orvosa, a II. fokú FÜV bizottság elnöke. A felülvizsgálat lefolytatásához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges. A kérelem alapján az ÁEK I. fokú FÜV bizottság elnöke intézkedik a FÜV eljárás lefolytatására. A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesít képességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat. A FÜV bizottságok három tagból állnak. Az I. fokú bizottság az ÁEK-ben és az MH HEK kijelölt alkalmasság-vizsgálatot végz egészségügyi intézetében, a II. fokú FÜV bizottság az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének kijelölt osztályán m ködik. Ha a II. fokú FÜV bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a bizottság tagja az osztály szakpszichológusa, illetve az MH HEK illetékes alkalmasság-vizsgálatot végz egészségügyi intézetének szakembere is. A II. fokú FÜV bizottság orvos-szakmai felügyeletét a központi FÜV bizottság elnöke (az MH belgyógyász, MH f sebész és MH ideg-elme f szakorvos közrem ködésével) látja el, aki az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének intézetvezet f orvosa (MH f szakorvosa). Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság el tt személyesen köteles megjelenni kivéve, ha megjelenése (pl. betegség miatt) akadályba ütközik. A FÜV bizottság döntésér l és a jogorvoslat lehet ségér l a bizottság elnöke a katonát (jogi képvisel jét) írásban értesíti. Az I. fokon eljáró FÜV bizottság döntése ellen a min sítés közlését l számított 15 napon belül lehet fellebbezni, amit a min sítést meghozó FÜV bizottsághoz kell írásban benyújtani. Ezekr l a katonát tájékoztatni kell. Az I. fokú FÜV bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességér l a következ döntéseket hozhatja: a) Katonai szolgálatra alkalmas ( A ), b) Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas ( K ), c) Jelenlegi beosztásában alkalmatlan, d) legfeljebb 90 naptári napig tartó egészségügyi szabadság engedélyezése, e) részleges szolgálatmentesség engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 naptári napig), f) a szolgálatteljesítési id csökkentése napi 4 vagy 6 óra id tartamra, legfeljebb 120 naptári napig. Az I. fokú FÜV bizottság Katonai szolgálatra alkalmatlan min sítést nem hozhat. Ha ez a min sítés indokolt, akkor az iratokat a II. fokú FÜV bizottsághoz kell továbbítani. Ugyanígy jár el az I. fokú FÜV bizottság a határozata elleni fellebbezés esetén is. A II. fokú bizottság döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az I. fokú min sítést megváltoztathatja, illet leg újabb kivizsgálást, vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el. Jogosult továbbá: 180 naptári napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani, 365 naptári id tartamban engedélyezni a részleges szolgálatmentességet, és 180 nap naptári id tartamig napi 6, illetve 4

11 11 órára csökkenteni a szolgálati id t. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A központi bizottság bírálja el a II. fokú FÜV bizottság els fokon hozott határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat az orvosetika és orvos-szakmai ésszer ség keretein belül. E bizottság jogosult még: 180 napon túl, legfeljebb 365 naptári nap id tartamig egészségügyi szabadságot, 365 naptári nap id tartamban a napi szolgálatteljesítési id 6, illet leg 4 órára való csökkentését engedélyezni. Határozata ellen fellebbezni nem lehet. A felülvizsgáló bizottságok szükség szerint, illetve az I. fokú FÜV bizottság kivételével az MH HEK felülvizsgálatokat irányító szervének intézetvezet f orvosa által meghatározott gyakorisággal üléseznek. A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szerepl vizsgálati eredményekkel, majd a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményér l és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása). A bizottság szótöbbséggel határoz, de írásos különvélemény is megfogalmazható. A bizottságok határozatukat a FÜV táblázaton adják ki, amit a tagok aláírnak, és orvosi bélyegz jükkel hitelesítenek. Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illet leg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának szükség esetén egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez. Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása vagy a felmentések b vítése nem indokolt, err l tájékoztatni kell a katonát, a kezel orvost és az állományilletékes parancsnokot, de FÜV táblázatot nem kell készíteni. A döntést és a fellebbezés lehet ségét a katonával írásban kell közölni. Ha a katona fellebbezésében min sítésének egészségkárosodás mértékére vonatkozó részét sérelmezi, szakvéleményt kell beszerezni és a másodfokú döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére ha azt egészségi állapota indokolja erre az id szakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni. II. A hatáskörömmel kapcsolatos alapkérdések Az Obtv. 16. (1) és (2) bekezdése szerint az országgy lési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végz szerv tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvet jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehet ségeket - ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát - már kimerítette, illetve jogorvoslati lehet ség nincs számára biztosítva. Az országgy lési biztos az alapvet jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból (jelzés, bejelentés vagy sajtóhír alapján) is eljárhat. Az Obtv. záró rendelkezései pontosan meghatározzák a hatóság fogalmát. Hatóságnak kell tekinteni többek között a közigazgatási feladatot ellátó szerveket, a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervet e jogkörében, a Magyar Honvédséget, a rendvédelmi szerveket (rend rség, vám- és pénzügy rség, büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, az állami és hivatásos önkormányzati t zoltóság, polgári védelem). A közszolgáltatást végz szerv fogalmát az Obtv. nem határozza meg, így azt az ombudsmani gyakorlat formálta és alakította ki. A közszolgáltatások alapvet en három formában teljesíthet ek: elláthatja azokat a közigazgatás saját maga, elláthatják

12 12 közintézmények, vagy egyes közszolgáltatások ellátásával megbízhatóak a versenyszférában köd vállalkozások. Az ombudsmani gyakorlat közszolgáltatónak tekinti a hatóságnak nem min sül, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerveket, különösen azokat, amelyek esetében a kérelmez nek nincs lehet sége annak megválasztására, hogy az általa igényelt szolgáltatás igénybevételére kivel szerz djön, tekintettel arra, hogy azt csak korlátozott számú vagy csak kizárólag egyetlen szervt l veheti igénybe. Ennek alapján az ombudsmani gyakorlat közszolgáltatást végz szerv körébe tartozónak tekinti az egészségügyi intézményeket. El ek jelölik ki az országgy lési biztos tevékenységének kereteit a hivatásos állományban foglalkoztatottak alkotmányos jogainak védelmében is, melyek alapján a FÜV eljárásokat elrendel rendvédelmi, honvédelmi és nemzeti adó- és vámhivatali szervek hatóságnak, a FÜV eljárást lefolytató MH HEK és VPSZEKK mint egészségügyi intézmények pedig közszolgáltatást végz szervnek min sülnek az Obtv. alkalmazása tekintetében. Az országgy lési biztos vizsgálati hatásköre tehát megállapítható a jelen vizsgálat tárgyában. A hivatalból elrendelt ombudsmani vizsgálat megindításának indokával összefüggésben lényeges kiemelni, hogy a hivatásos állomány bármely alkotmányos joga érvényesülésének átfogó, hivatalból lefolytatott ombudsmani vizsgálata különösen megalapozott, hiszen az eljárással összefügg egyes alapjogi aggályok a hivatásos állomány tagjának panasza alapján közvetlenül nem vagy csak kivételesen kerülhet az országgy lési biztos látókörébe, tekintettel arra, hogy az érintett személyek jogai vállaltan ugyan, de törvény által korlátozottak. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy az országgy lési biztosnak nem feladata a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állomány tagja FÜV bizottság által történt min sítésének megítélése. Így különösen nem az egészségi állapot min sítésének, alulmin sítésének, a FÜV bizottsági eljárást kezdeményez kérelemhez csatolt egyedi orvosi dokumentációk, szakorvosi vélemények, az orvosi dokumentációkban rögzítetteken kívüli más szempontok döntésben való közrejátszásának megítélése. Már több jelentésemben pl. az OBH 2567/2008. számú ügyben utaltam arra, hogy az ombudsman számára minden esetben a jogalkalmazással összefügg alapjogi dilemmák jelentik a kiindulópontot vizsgálatai során, azonban a visszásság nem egyszer részben vagy egészben magára a normaszövegre vezethet vissza. Ebb l a felismerésb l adódóan az országgy lési biztos számára az Obtv a megnyitja a kaput a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök (ti. állami irányítás egyéb jogi eszközei) alapján fennálló jogi helyzet vizsgálatának irányába is. Az Obtv. szerint, ha az alapvet jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges, nem egyértelm rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethet vissza, a visszásság jöv beni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály (közjogi szervezetszabályozó eszköz) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A preventív jogvédelemre is hangsúlyt helyez ombudsmani gyakorlat alapján az állampolgári jogok biztosa mandátuma keretei között marad abban az esetben is, amikor az alapjogi aspektusú vizsgálathoz nélkülözhetetlen módon, hivatalbóli eljárás keretében a konkrét alapjogsérelmek és ezen alapuló panaszok megel zése érdekében a jogalkalmazói tevékenység vizsgálatával szoros összefüggésben áttekinti a releváns jogi szabályozás egyes elemeit, feltérképezi és jelzi a jogalkotó vagy az Alkotmánybíróság irányába a normaszöveggel kapcsolatos alkotmányossági aggályait. Ez egyszerre jelent felel sséget és lehet séget, amellyel a biztosnak élnie kell. Az ombudsmani jogértelmezés ugyanis pótolhatja a mai magyar közjogi rendszerb l sajnálatos módon hiányzó az alapjogi bíráskodás értelmez funkcióját.

13 13 A vizsgálat megállapításai Vizsgálatom közvetlen célja annak megállapítása volt, hogy a hivatásos állomány alkalmassága felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó jogi szabályozás összeegyeztethet -e a jogállamiság elvével és a jogbiztonság, valamint a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenl bánásmód követelményével, továbbá megállapítható-e az emberi méltósághoz, esetleg a szociális biztonsághoz való joggal összefügg visszásság. 1. Az Alkotmánybíróság már m ködése els éveiben elvi éllel megállapította, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam s els sorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelm ek, m ködésüket tekintve kiszámíthatóak és el reláthatóak legyenek a norma címzettjei számára 4. Az irányadó alkotmánybírósági tézis szerint a jogállamiság elvéb l adódó alapvet követelmény, hogy a közhatalommal rendelkez szervek a jog által megállapított m ködési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhet és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket 5. Az Alkotmánybíróság 8/2003. (III. 14.) AB határozatában a következ ket is megfogalmazta: Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként megállapítja, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelel en kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszer rendben történjék, a módosítások egyértelm en követhet ek és áttekinthet ek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. A jogbiztonság alkotmányos elve tehát azt a követelményt támasztja a törvényhozással szemben, hogy megteremtse az egyes jogviszonyok stabilitásának biztosítékait. Ezért alkotmányos követelményként fogalmazódik meg a törvény alá rendeltség, a törvényesség követelménye, a törvények és más jogszabályok összhangja. A tisztességes eljáráshoz való jog az Alkotmányban explicit módon nem nevesített, de az alkotmánybírósági gyakorlatban az Alkotmány 57. (1) bekezdésébe foglalt független és pártatlan bírósághoz való jog, illetve az Alkotmány 2. (1) bekezdéséb l ered eljárási garanciák védelmének egymásra vonatkoztatásából tartalmilag levezetett alkotmányos alapjog. Az Alkotmánybíróság szerint a tisztességes eljárás olyan min ség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. A tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhet más alapvet jog vagy alkotmányos cél, mert már maga is mérlegelés eredménye 6. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel összhangban a tisztességes (fair) eljáráshoz való jog egy olyan abszolút min ség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmány 57. (5) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jog az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehet sége szoros kapcsolatban van a tisztességes eljáráshoz való joggal. Az Alkotmány 57. (5) bekezdése azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti. III. 4 Lásd: 9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, Lásd: 56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 454., Lásd: 6/1998. (III. 11.) AB határozat és 14/2004. (V. 7.) AB határozat.

14 14 Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány 57. (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely mindenkit megillet, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés érinti. A jogorvoslathoz való jog tárgyát tekintve a bírói, illet leg a hatósági döntésekre terjed ki. A jogorvoslathoz való jog tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy, magasabb fórumhoz fordulás lehet sége. A jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltér szabályozás lehetséges. Az érintettnek tehát minden olyan esetben, amikor azt az adott jogszabály lehet vé teszi, meg kell adni a lehet séget arra, hogy az általa sérelmezett döntés ellen jogorvoslattal éljen. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesüléséhez a jogorvoslás lehet sége is szükséges, vagyis az, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát 7. A jogorvoslathoz való jognak az Alkotmányban garantált alapvet joga a rendes jogorvoslatra vonatkozik 8. Az Alkotmány 54. (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyekt l senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az emberi méltóság az emberi élettel eleve együtt járó min ség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenl. Az egyenl méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni. Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségét l, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehet ségéb l mennyit valósított meg, és miért annyit. 9 Az alapvet jogok korlátozásának alkotmányosságát az alkotmánybírósági és ennek nyomán az ombudsmani gyakorlat is az ún. szükségességi-arányossági teszt alkalmazásával ítéli meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint 10 az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvet jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhet el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegend, hogy az másik alapjog vagy valamely alkotmányos érték érvényesülése vagy védelme érdekében történik, hanem a korlátozásnak meg kell felelnie az arányosság követelményének, az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelel arányban legyenek egymással. A jogalkotó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. A diszkrimináció tilalmát rögzít alkotmányi rendelkezés a jogegyenl ség követelményét rögzíti, ami azt jelenti, hogy az állam, mint közhatalom mint jogalkotó és jogalkalmazó a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben lev jogalanyokat indokolatlan megkülönböztetés nélkül, egyenl kként kezelni 11. A különbségtétel alkotmányosságának feltétele, hogy a jogszabály egyenl ként (egyenl méltóságú személyként) kezelje az érintett személyeket, és szempontjaikat azonos körültekintéssel, elfogulatlansággal mérlegelje. A megkülönböztetésnek egymással összehasonlítható alanyi körre kell vonatkoznia. Kizárja az alkotmányellenességet, ha az egyenl tlenség a jogi konstrukciók különböz ségéb l, különböz jogi helyzetekb l fakad. Tehát az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében megfogalmazott megkülönböztetési tilalom nem jelenti azt, hogy mindenfajta megkülönböztetés sérti a jogok egyenl elosztásának alkotmányos követelményét. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenl ként (egyenl méltóságú személyként) kell kezelnie, azaz az emberi 7 Lásd: 23/1998. (VI. 9.) AB határozat, 49/1998. (XI. 27.) AB határozat, 19/1999. (VI. 25.) AB határozat. 8 Lásd: 1319/B/1993. AB határozat, ABH Lásd: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH Lásd: 56/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 312, Lásd: 30/1997. (IV. 29.) AB határozat

15 15 méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mérték figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni A Hszt. a rendvédelmi szervekre, a Hjt. pedig a honvédségre vonatkozóan rendelkezik a személyi állomány által teljesített speciális közszolgálati viszonyról. Ennek szükségességét a jogalkotó azzal indokolta, hogy az állam, illetve az állampolgárok közössége a szóban forgó hivatásos állománytól az általánoshoz képest jelent sen nagyobb áldozatvállalást követel. A közszolgálat egyéb területeit l eltér en, a rendvédelmi és katonai szervezethez tartozás súlyosan korlátozza az állampolgári alapjogok gyakorlását, így különösen az élet- és testi épség meg rzéséhez, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, a szabad véleménynyilvánításhoz, a gyülekezéshez és az egyesüléshez f jogot. A szolgálati viszony létesítésének feltételeként a hivatásos állomány tagjai önként lemondanak alkotmányos jogaik jelent s részének gyakorlásáról, amely saját és családjuk életvitele er teljes korlátozását jelenti. Ezen kívül a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással szembesülnek. Ezekre tekintettel a rendvédelmi szervek és a honvédség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának speciális közszolgálati viszonnyá min sítését, illetve az érintettek jogainak és kötelezettségeinek az általánostól eltér meghatározását nem tartom összeegyeztethetetlennek alapvet alkotmányos jogokkal. 3. A hivatásos állomány tagjait terhel fokozott követelményeket támasztó szolgálat megköveteli a hatékony kiválasztást a felvételek során. A megfelel en végrehajtott felvételi sz rés jelent s segítséget nyújthat ahhoz, hogy ne kerüljön felvételre egészségügyi szempontból alkalmatlan személy a hivatásos állományba. A jó felvételi kiválasztási rendszer segíthet abban is, hogy a kés bbi kiképzéseken, felkészítéseken kevesebb legyen a sérülés, illetve a kés bbi egészségkárosodás. A hivatásos állományba kerülés folyamatának tehát jelent s lépcs foka az egészségi alkalmasság (alkalmatlanság!) vizsgálata, vagyis a betegségben, testi fogyatékban szenved k kisz rése (feltételezve ugyanis, hogy az egészségi, testi fogyatéktól mentes emberek alkalmasak a hivatásos állomány bármely tagjaként feladata ellátására). Ehhez szorosan kapcsolódnak a fizikai és a pszichikai alkalmassági vizsgálatok, melyek elkülönülnek az orvosi vizsgálatoktól. A szolgálati, beosztási követelmények érvényre juttatása érdekében a vonatkozó jogszabályok alapján tehát a személyi állomány tagja hivatásos szolgálatra való alkalmasságát egészségi, pszichikai és fizikai állapotát a szolgálati viszony létesítését megel en, de annak fennállása alatt is rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (a továbbiakban: alkalmassági vizsgálat). Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot el zetes orvosi vélemény figyelembevételével testnevelési, vagy sportszakmai szakképesítéssel, vagy er nléti, terhelhet ségi ismeretekkel rendelkez személy (a továbbiakban: testnevelési vagy sportszakmai szakképesítéssel rendelkez munkatárs) bírálja el. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot vizsgáló szakemberek azonban a rendvédelmi szervek esetében nem javaslatot tesznek az alkalmasságra vagy alkalmatlanságra, illetve azok változataira (fokozataira), hanem önálló, kizárólagos döntést hoznak. Ezáltal sem az állományba újonnan kerül k, sem az állományban már bent lév k 12 Lásd: 32/1991. (VI. 6.) AB határozat

16 16 min sítése nem biztosítja az alkalmasság komplex elbírálását, ami jogállamban jogbizonytalanságot idézhet el, de sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Ez a katonák esetében nem fordulhat el, mivel a katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére a FÜV bizottság nem kizárólagos döntést hoz, hanem javaslatot tesz. A már említett diszkrimináció tilalmát rögzít alkotmányi rendelkezés a jogegyenl ség követelményét rögzíti, ami azt jelenti, hogy az állam, mint jogalkotó és jogalkalmazó, a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben lev jogalanyokat indokolatlan megkülönböztetés nélkül, egyenl kként kezelni. Véleményem szerint a hivatásos állomány tagja egyenl nek bizonyul bármely szolgálati helyen (legyen az, katonai vagy rendvédelmi szerv), mivel egymással összehasonlítható alanyi körr l van szó és jogi helyzetük egyes alkotmányos jogaik korlátozása révén azonos. (Megjegyzem mindez nem zárja ki, hogy jogszabály egyes beosztásokra kiemelt alkalmassági követelményeket írjon el.) Mindezekre tekintettel az, hogy a rendvédelmi szervek vonatkozásában a FÜV bizottság önálló, kizárólagos döntést hoz, katonai szervek esetében pedig javaslatot tesz, alkalmas a diszkrimináció tilalma sérelmének a megállapítására. 4. Más szempontból a szóban forgó irányadó miniszteri rendeletekben sem az egészségi, sem a pszichikai, sem a fizikai követelménycsoportokban nem ismerhet ek fel a felvétel el tti, a már állományban lév, illetve a megváltozott egészségi állapotúakra vonatkozó eltér alkalmassági követelmények. A hivatásos állományba jelentkez, a már állományban lév, illetve a megváltozott egészségi állapotú személyekr l azonban nem állítható, hogy egészségi, pszichikai, fizikai állapotuk azonos alkalmassági követelmények szerint megítélhet. E vonatkozásban a jogok egyenl elosztásának alkotmányos követelménye, az emberi méltóság alapjoga nem sérülne, ha az egyéni szempontok azonos mérték figyelembevételével eltér alkalmassági követelményeket határozna meg a jogalkotó. A jogállamiság elve is megkövetelné, hogy az említett három csoportba sorolható személyek szóban forgó állapotvizsgálata eltér alkalmassági követelmények szerint történjen. 5. Valamennyi egészségi (orvosi) alkalmassági vizsgálatot/felülvizsgálatot szakorvos végez el. Azonban csak néhány esetben utalnak a vonatkozó jogszabályok foglalkozásegészségügyi szakorvos kötelez igénybevételére, vagyis el térbe helyezi a jogalkotó az egyegy szakterület (pl. szemész, belgyógyász, neurológus, stb.) orvos képvisel je által elvégzett vizsgálat eredményét. Úgy gondolom, hogy változtatna a mechanizmuson, ha egy részletes, foglalkozás-egészségügyi alapvizsgálat eredménye alapján járnának el az alkalmassági vizsgálatot/felülvizsgálatot végz bizottságok és csak indokolt esetben, célzottan kerülne sor egy-egy kiegészít vizsgálatra. Ez felelne meg ugyanis a jogállamiság elvének és az egyenl bánásmód követelményének. Amíg azonban a jelen konstrukcióban teljesülnek az alkalmassági vizsgálatok/felülvizsgálatok, e jogok sérülhetnek. 6. A vonatkozó normákból egyértelm en következik, hogy a FÜV bizottságok az alkalmasság kérdésében döntenek (az össz-szervezeti egészségkárosodást a NRSzH orvosi bizottsága ítéli meg). A FÜV bizottságok els fokú döntése ellen fellebbezéssel lehet élni. A másodfokú döntések elleni jogorvoslat azonban kizárt, azok végrehajthatóak. Úgy gondolom ez összeegyeztethetetlen a jogállamiság elvével, hiszen komoly jelent sége van annak, hogy a felülvizsgált személyben ne merüljön fel aggály a FÜV eljárás tisztán szakmai alapon történ lefolytatásában. Az esetleges dilemma feloldására azt tartanám megoldásnak, ha a jogalkotó rendelkezne a másodfokú FÜV bizottsági döntés bíróság el tt való megtámadhatóságáról, hiszen az alkalmassági felülvizsgálat eredménye érinti a felülvizsgálat alá vont személy jogát vagy jogos érdekét.

17 17 7. A 7/2006. (III. 21.) HM rendelet 42. (2) bekezdése, valamint a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet 42. (6) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagjának (katonának) jogszabályban meghatározott id szakra (pl. szakvélemény beszerzése, min sítés joger re emelkedése idejére) egészségügyi szabadságot kell engedélyezni. Ilyen szabadság engedélyezését azonban az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet nem teszi kötelez vé, illetve csak a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhet (IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 40. /7/ bek.). Alkotmányunk minden embernek veleszületett jogaként deklarálja az élethez és az emberi méltósághoz való jogot. Az egyenl méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni. Ezen kívül amir l el ekben már volt is szó a diszkrimináció tilalmát rögzít alkotmányi rendelkezés értelmében az állam, mint közhatalom a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben lev jogalanyokat mint már utaltam rá, ilyennek tartom bármely hivatásos állományú személyt indokolatlan megkülönböztetés nélkül, egyenl kként kezelni. A rendvédelmi, a honvédségi és a nemzeti adó- és vámhivatali szervek hivatásos állományú tagjainak egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó megkülönböztetését alkalmasnak tartom az egyenl méltósághoz való jog és a diszkrimináció tilalma sérelme közvetlen veszélye megállapítására. 8. Az IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet kimondja, hogy Ha az alkalmassági vizsgálaton részt vev személy nem ért egyet az egészségi, illetve a pszichikai alkalmasság véleményezésér l és min sítésér l hozott döntéssel, annak kézhezvételét l számított 8 napon belül fellebbezéssel élhet. A fizikai alkalmassági vizsgálaton kapott Fizikailag alkalmatlan min sítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek (33. /1/ bek.). Amíg tehát a jogszabály biztosítja az egészségi, és a pszichikai alkalmasságról szóló döntés elleni jogorvoslat lehet ségét, addig egy esetleges fizikai alkalmatlansági (felülvizsgálati) eredmény elleni jogorvoslati lehet ségr l annak ellenére, hogy mint arra már utaltam, e döntés is érinti a hivatásos állományba jelentkez személy, vagy már annak tagja jogát vagy jogos érdekét nem rendelkezik a jogalkotó. Ez a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos visszásságot eredményez. (Megjegyzem: sem a HM rendelet, sem a PM rendelet nem tartalmaz kizáró rendelkezést a Fizikailag alkalmatlan min sítéssel szembeni fellebbezés vonatkozásában). 9. A 7/2006 (III. 21.) HM rendelet, a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet és az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet a hivatásos állományban foglalkoztatottakat nem tartja azonos helyzetben lev jogalanyoknak az alkalmassági vizsgálat/felülvizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkez szervek meghatározása szempontból sem. A Vám- és Pénzügy rség hivatásos állományába felvételre jelentkez k alkalmassági vizsgálatát ugyanis a VPSZEKK, vagyis maga a rendvédelmi szerv végzi. Az MH HEK Preventív Igazgatóság Alkalmasság-vizsgáló Intézet feladata a rendvédelmi szervek és a honvédség hivatásos állományába tartozók egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatainak, ezen belül az új felvételre, a már hivatásos állományban lév k min ségileg magasabb illetve más munkakörbe, speciális beosztásba (terrorelhárító, személybiztosító stb.), külszolgálatra jelentkez k másodfokon történ elbírálása, min sítése. Az MH HEK Preventív Igazgatóság Felülvizsgáló Intézete pedig a rendvédelmi és a honvédségi szervek megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományában lév személyek szolgálati alkalmasságának elbírálását végzi, melyet felülvizsgálati (FÜV) eljárás kertén belül kell eldönteni. Ez a különbségtétel jelentésem III./3., 5., 7. pontjaiban részletezett okokra visszavezethet en, hangsúlyozva azt is, hogy a nemzeti adó- és vámhivatal hivatásos állománya rendvédelmi szerv tagjának min sül

18 18 ugyancsak a jogállamiság elvével, a diszkrimináció tilalma és az egyenl bánásmód követelményével összefügg visszásság megállapítására alkalmas. Ehhez szorosan kapcsolódik az a körülmény, hogy a VPSZEKK Egészségügyi Szolgálat szakellátó rendszerében m köd II. fokú FÜV bizottság elnökét és tagjait az országos parancsnok bízza meg (PM rendelet 31. (2) bek.). A jogbiztonság követelményével ellentétesnek tartom azt, hogy a II. fokú FÜV bizottság összetétele szervezeten belüli országos parancsnoki döntés függvénye. A jogbiztonság követelményének megfelel, elfogulatlan, objektív vizsgálódás véleményem szerint csak a szervezeten kívüli szervt l várható. 10. Összevetettem a Hszt., a Hjt. és a 7/2006 (III. 21.) HM rendelet, a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet, valamint az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet egyes, vizsgálatom szempontjából lényeges szakaszait is annak megállapítása érdekében, hogy megfelelnek-e a jogállamiság, illetve a jogbiztonság követelményének. A jogbiztonság alkotmányos elve mint arra jelentésem III./1. pontjában hivatkoztam azt a követelményt támasztja a törvényhozással szemben, hogy megteremtse az egyes jogviszonyok stabilitásának biztosítékait. Ezért alkotmányos követelményként fogalmazódik meg a törvény alá rendeltség, a törvényesség követelménye, a törvények és más jogszabályok összhangja. A Hszt. 47. (1) bekezdése szerint: A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthet és magasabb beosztásba kinevezhet, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthet, és egyidej leg azonos vagy annak megfelel más beosztásba kinevezhet. Azonos, vagy annak megfelel más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet. Tehát a törvény alapján más beosztásba helyezésre szolgálati érdekb l vagy kérelemre kerülhet sor. Ezzel szemben az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 49. (4) bekezdés b. pontja azt tartalmazza, hogy az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül intézkedik jelenlegi beosztására alkalmatlan döntés esetén a hivatásos állomány tagjának más beosztásba helyezésére. A miniszteri együttes rendelet értelmében tehát egészségügyi okból is lehet ség van más beosztásba helyezni az állomány tagját. A 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet ilyen rendelkezést nem tartalmaz, a 7. (10) bekezdés mindössze arról szól, hogy jelenlegi beosztásában/munkakörében alkalmatlan min sítés esetén az adott beosztáson, munkakörön kívül más beosztásban, munkakörben alkalmas lehet a vizsgált személy, ezért a min sítésben meg kell határozni az egészségi állapotának megfelel alkalmassági kategóriákat. Az alkalmassági kategórián belüli betölthet beosztást, munkakört a szervezeti egység személyügyi szerve határozza meg. A Hjt. 51. (1) bekezdése szerint az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthet, és egyidej leg magasabb beosztásba kinevezhet ; azonos beosztásba áthelyezhet ; rendelkezési állományba áthelyezhet. A (2) bekezdés alapján az azonos beosztásba való áthelyezés kérelemre is történhet. A katona szolgálati viszonya módosítására is tehát szolgálati érdekb l, vagy kérelemre van lehet ség. A 7/2006. (III. 21.) HM rendelet sem ír el további okot arra az esetre, ha a katona más beosztásba helyezését a jelenlegi beosztásában alkalmatlan min sítése indokolná. A Hszt. és az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet általam említett összhangjának hiánya sérti a jogállamiság elvéb l levezethet jogbiztonság követelményét. Sérül a jogbiztonság követelménye, de a diszkrimináció tilalmának sérelme is felmerül az által, hogy az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet, a 7/2006. (III. 21.) HM rendelet és a 20/2008. (VI. 19.) PM rendelet nem tartalmaznak azonos rendelkezéseket (eljárási szabályokat), arra az esetre, amikor a FÜV eljárás eredménye szerint a hivatásos

19 19 állomány tagjának min sítése jelenlegi beosztásában alkalmatlan, de más beosztásban alkalmas lehet. IV. Intézkedéseim A jelentésemben feltárt alkotmányos joggal összefügg visszásságok megszüntetése és jöv beni megel zése érdekében az Obtv a alapján felkérem a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy fontolja meg a hivatásos állomány valamennyi tagja egészségi alkalmasság vizsgálata/felülvizsgálata egységes, korszer, a személyi állomány egészségének védelmét, helyreállítását, fejlesztését támogató, az érintett szervek állománymegtartóképességét növel rendszerének megteremtését, megítélése módjának egységes jogszabályban való részletes kidolgozását, különös figyelemmel arra, hogy úgy a rendvédelmi, mint a honvédelmi szervek állománya jog- és életvitelbeli korlátozások mellett végzik munkájukat és élik családi életüket. Jelentésemet tájékoztatásul megküldöm az Országgy lés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága, Honvédelmi és rendészeti bizottsága elnökeinek és alenökeinek, a nemzetgazdasági miniszternek, a belügyminiszternek, a honvédelmi miniszternek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének, az ÁEK f igazgatójának, a MH HEK f igazgatójának, az Alkotmányvédelmi Hivatal igazgatójának, a bv. országos parancsnokának, az országos rend rf kapitánynak és az országos katasztrófavédelmi f igazgatónak. Budapest, március Prof. Dr. Szabó Máté