Készült a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából. Készítették: Gerőházi Éva Tosics Iván

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából. Készítették: Gerőházi Éva Tosics Iván"

Átírás

1 A NAGYVÁROSI RÉGIÓK LEHETSÉGES SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LISSZABONI FOLYAMATRA, A VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSÉNEK KIHÍVÁSÁRA ÉS A HARMADIK KOHÉZIÓS JELENTÉSRE Készült a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából Készítették: Gerőházi Éva Tosics Iván Kriston Vízi Gábor és Nábráczky Anna közreműködésével június 30.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Kohézió, versenyképesség és a régiók szerepe az Európai Unióban A kohézió és a versenyképesség értelmezése az EU-ban A nagyvárosi régiók A régiók európai versenye A nagyvárosi régiók és az európai versenyképesség (elméleti kérdések) A nagyvárosi régiók szerepe az európai kohézió erősítésében (empirikus elemzés) A policentrikus Európa elképzelése A nagyvárosi régiók szerkezete Nemzeti szintű nagyvárosi politikák A várospolitikák leggyakoribb célkitűzései A várospolitikák területi dimenziói A fővárosok pozíciója a várospolitikák rendszerében Az Európai Unió várospolitikája Városi szegregáció Lakásproblémák Közlekedési szűk keresztmetszetek kialakulása Környezeti ártalmak Szuburbanizáció Munkanélküliség Az újonnan csatlakozott tagországok nagyvárosainak addicionális problémái Speciális szereplők az uniós várospolitikában A magyar metropolisz régió (következtetések) A budapesti körüli térség fejlődése és helyzete Budapest és régiójának helyzete az európai városhierarchiában Budapest és régiója fejlesztési lehetőségei A policentricitás hatása a magyar városhálózatra

3 Bevezetés Az Európai Unió bővítését követően a legfontosabb kérdéssé a világ egyik legnagyobb piacát jelentő unió hatékonyságának, versenyképességének növelése vált. A Kok jelentés (Kok, 2004) világosan kimondja, hogy az unió politikáinak jelentős mértékű megváltoztatása nélkül nincs remény a lisszaboni célkitűzések teljesítésére. A nagyvárosok, illetve a nagyvárosi (metropolitán) régiók kulcsfontosságúak a lisszaboni célok elérésében, hiszen ide koncentrálódik a fejlődés innovatív elemeinek döntő többsége. Ugyanakkor ezek a régiók a legtöbb esetben jelentős feszültségekkel, problémákkal is küszködnek, amelyek gátolják potenciáljuk kiteljesedését. A gazdasági folyamatok, a globalizáció hatásai egyre inkább helyzetbe hozzák a városokat, városrégiókat pl. információs társadalom ugyanakkor kiélezik a bennük található szélsőségeket. Jelentős kihívást jelent a nagyvárosi régiók és az adott ország kevésbé fejlett térségeinek kapcsolata, az innovativitáson alapuló fejlődés eredményeinek legalább részbeni kisugárzása más térségekbe. Európa fejlődésének kulcskérdése tehát megőrizni és fokozni a városrégiók versenyképességét a lisszaboni célkitűzésekkel összhangban oly módon, hogy a társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlődés ne kerüljön veszélybe. A nagyvárosi régiók többfajta szempontból is az érdeklődés középpontjába kerültek az utóbbi években. Európai térségszervezési szempontból az ESDP-t követően az ESPON kutatásai közelítenek a kérdéshez, míg a közigazgatási, valamint az országos és a helyi kormányzási aspektus a governance témakörébe eső elemzések feladata. A Városkutatás jelen kutatási beszámolója három fő kérdéskör elemzését tűzi ki célul: A régiók Európában: milyen térbeli fejlődési modellek lehetségesek Európában (különös tekintettel a közép-európai térségre), és milyen szerepük lehet a nagyvárosi régióknak a térbeli kohézió és a versenyképesség erősítésében? A régiók az országokban: milyen sikeres példák vannak európai országokban a nagyvárosi régiók potenciáljainak erősítésére, lehetőségeinek kihasználására? A régiók belülről: milyen potenciáljai és problémái vannak a nagyvárosi régióknak, milyen példák ismertek a potenciálok erősítésére és ezzel párhuzamosan a nagyvárosi és városkörnyéki problémák kezelésére? Az elemzés eredményeként javaslatok is megfogalmazásra kerülnek olyan politikákra, stratégiákra, amelyek a nagyvárosi régiók erősítésén keresztül hozzájárulhatnak az egyesült Európa jövője szempontjából kulcskérdésnek tekinthető versenyképesség erősítéséhez. 3

4 1 Kohézió, versenyképesség és a régiók szerepe az Európai Unióban 1.1 A kohézió és a versenyképesség értelmezése az EU-ban A tanulmány európai léptékben vizsgálja a versenyképes nagyvárosi régiók szerepét. Kulcsfontosságú annak megértése, hogy az európai kohézió regionális szinten nagyrészt a versenyképességgel egyenlő. A kohézió és a versenyképesség sokszor egymással szembeállított fogalmai tehát valójában egymással összekapcsolódnak, és az Európai Unió mai felfogásában az uniós szintű kohéziót leginkább a helyi versenyképesség javításával lehet megközelíteni. A régiók versenyképességét szolgáló politikák tehát egyúttal az EU kohézióját is erősítik. (Persze az összefüggés nem kizárólagos, azaz a versenyképesség erősítése szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a térbeli kohéziónak, ezen felül speciális politikák is kellenek, amelyek speciális helyzetű térségek fejlődését segítik.) A helyi versenyképesség javításának az európai kohéziós politikában nagy szerepe van, amit jól illusztrál az a tény, hogy a Strukturális Alapok elsődlegesen a helyi gazdasági potenciál növelésére irányulnak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fő célja az 1. és 2. célkitűzés területein a regionális fejlesztés biztosítása annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági potenciál jöjjön létre. A fő támogatási területek a következők: produktív infrastruktúra, kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatása, helyi foglalkoztatás, különösen a kultúra és a turizmus területén, kutatás, fejlesztés, telekommunikációs és közlekedési hálózatok kialakítása, környezetvédelem és komplex városrehabilitáció. Az Európai Szociális Alap alapvető feladata az 1997-ben, Amszterdamban definiált Európai Foglalkoztatási Stratégia és az erre alapuló nemzeti akcióprogramok pénzügyi hátterének biztosítása a következő támogatási területek szerint: aktív munkaerő-piaci stratégiák kialakítása, a potenciális munkaerő képzettségi szintjének növelése, a munkaerőpiacról kiszorult rétegek újraintegrálása, a vállalkozási képességek kialakítása és a felnőttoktatás széles körben való elterjesztése. Az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalap orientációs része a közös mezőgazdasági politika struktúrapolitikai feladatainak megvalósításáért felelős: mezőgazdasági termékek feldolgozóipari hátterének megteremtése, fenntartható erdőgazdálkodás, falvak infrastruktúrájának fejlesztése, a mezőgazdaságban dolgozók képzése és átképzése, a korengedményes nyugdíjba vonulás elősegítése. A Kohéziós Alap a fejlődésben lemaradt országok nagy összegű beruházásait társfinanszírozza annak érdekében, hogy a beruházási költségek közösségi szektor által fizetendő része ne veszélyeztesse a konvergencia programok teljesítését: nagyvolumenű környezetvédelmi beruházások a nemzeti és uniós akcióprogramoknak megfelelően, nagyvolumenű közlekedési beruházások, elsősorban a TEN hálózat bővítése érdekében. Az egyes alapok beavatkozási területein végigtekintve egyértelművé válik, hogy a gazdasági és szociális kohézió megteremtésének célja a strukturális műveletek révén nem a tagországok állampolgárainak jövedelmi helyzetében lévő különbségek enyhítése (mint ahogyan ez igényként többször is megjelenik a szakirodalomban), hanem a termelő potenciál erősítése az infrastruktúrába és a humán erőforrásba való beruházások révén. Ezt a következőképpen fogalmazza meg a Régiók Bizottságának kiadványa 4

5 (Territorial Cohesion in Europe, 2002): az EU kohéziós politikája értékes szerepet játszik az Unión belül a jövedelmi és foglalkoztatási különbségeket okozó tényezők kezelésében. A tagállamok közkiadásokat is jelentő politikái főként az alapvető szolgáltatások biztosítására és a transzferek nyújtására irányulnak, az EU kohéziós politikája pedig azon strukturális egyenlőtlenségek csökkentésére fókuszál, amelyek közvetlenül befolyásolják a régiók gazdasági versenyképességét és az emberek foglalkoztathatóságát. A gazdasági és szociális kohézió érdekében megtett közösségi lépések valójában egy harmadik típusú kohézió, a területi kohézió megvalósulásának igényét is előre vetítik. Ez a kohézió fogalom már némileg túlmutat a gazdasági potenciálon, és azt kívánja biztosítani, hogy az erőforrások közel egyenlő mértékben álljanak rendelkezésre az Unió egész területén tehát ebben az esetben már megjelenik az a jogos igény, hogy az EU minden pontján biztosítva legyen az életminőség egy bizonyos szintje. Az elv gyakorlati megvalósítása irányába tett jelentős lépésnek értékelhető az Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective, ESDP) formába öntése, amely explicit módon lefektette a területi kohézió alapelveit. A kohéziónak ez a kétféle értelmezése helyi versenyképesség, és helyi ellátottság jelenik meg a as időszakot jellemző kohéziós politikában, amelynek jellegét a Közösségi Stratégiai Irányelvek c. dokumentum (Community Strategic Guidelines) mutatja meg. (Ez az az irányelv, amely kijelöli az EU támogatásokon alapuló nemzeti szintű stratégiai kereteit.) Az dokumentumban szereplő három tematikus, versenyképességet erősítő irányelv kiegészül egy területi irányvonallal, amely éppen a városi és vidéki területeken meglévő strukturális hiányosságokra adandó válaszokat elemzi. 1.2 A nagyvárosi régiók A nagyvárosi régióknak ma még nincs egyértelmű, minden szereplő által elfogadott definíciója. Első közelítésben nagyvárosi régióknak a munkába járás szempontjából lehatárolható városi térségeket tartják, azon települések körét tehát, ahonnan domináns szerepet játszik a központi városba való bejárás. A 2003-ban elindított ESPON kutatás (www.espon.lu) sokban hozzájárult a fogalom jobb kibontásához. Az Európában bevezetni javasolt Funkcionális Városi Területen (Functional Urban Area, FUA) olyan térséget értenek, amely megfelel a következő kritériumoknak: Legalább 500 ezer ember térben összefüggő, egy munkaerőpiacnak tekinthető térségben él. A térség más szempontokból is összefüggőnek számít, legalább az alábbi kérdésekben egységes kezelést kíván: o o o o o Terület-felhasználás és közlekedés Városi területek megújítása, illetve városi terjeszkedés Kereskedelem és szabadidő-felhasználás területei Városi barnamezős és városkörnyéki zöldmezős gazdasági fejlődés Rekreációs területek és zöldterületek hálózatai 5

6 A globalizáció körülményei között egyre világosabb, hogy a városokat és környéküket együtt kell kezelni, úgy a potenciálok kihasználása, mint a problémák megoldása szempontjából. Az európai és világversenyben is a városok helyett ma már a városi térségek versenyeznek egymással. A tanulmány tehát végső soron azt elemzi, hogy a városok milyen kapcsolatban állnak a környező területeikkel és hogyan tudnak együtt megfelelni az új kihívásoknak. A nagyvárosi régiók fontos szerepét mutatja többek között az is, hogy az EU Strukturális Alapjai (a Kohéziós Alap kivételével) regionális szinten kerültek kialakításra, tehát NUTS 2, illetve NUTS 3 szintű regionális mutatók alapján kerülnek a támogatási eszközök elosztásra. 1. térkép: A legjelentősebb európai városrégiók és 45 percen belül elérhető vonzáskörzetük Forrás: Potentials for polycentric development in Europe,

7 2 A régiók európai versenye 2.1 A nagyvárosi régiók és az európai versenyképesség (elméleti kérdések) A versenyképesség Az Európai Unióban folyó jelenlegi vitákból (ld. a Kok jelentést a Lisszaboni Megállapodás teljesítéséről) világosan kitűnik, hogy az előttünk álló évtizedben a versenyképesség lesz a párbeszéd kulcsfogalma: az Egyesült Államokkal összehasonlítva Európa egyáltalán nem jeleskedik, főként ha az összehasonlítás kizárólag gazdasági tényezőkön alapul. A Kok jelentéssel kapcsolatos talán legnagyobb probléma az, hogy nem veszi figyelembe a nagyvárosok (metropoliszok) és a metropolisz régiók döntő szerepét a Lisszaboni Megállapodás teljesítésében. Pedig rengeteg empirikus bizonyíték van arra, hogy a nemzetállamok, a régiók és a helyi kormányzatok más és más szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben, és a nagyvárosok és régióik kulcsfontosságúak a versenyképesség szempontjából. A területi egységek versenyképessége Régóta folyik a vita a területi versenyképességről. Egyes közgazdászok kétségbe vonják, hogy a gazdasági versenyképesség fogalma ami szerintük tisztán belső termelékenységi kérdés alkalmazható volna a területi egységekre. És ha netán alkalmazható is, e szűk megközelítésben a versenyképesség csupán annyit tesz, hogy a terület mennyire vonzó a vállalkozások számára, és hogyan befolyásolja helyszínválasztásukat. Az OECD a versenyképességet többféleképpen is definiálja (2003:5), kezdve a szűk közgazdaságtani megközelítéstől egy összetettebbig: A versenyképességet úgy határozhatjuk meg, hogy a nyitott piaci körülmények között egy ország milyen mértékben képes előállítani olyan javakat és szolgáltatásokat, amelyek megállják a helyüket más országokkal való versenyben, s ugyanakkor fenn tudja tartani, illetve bővíteni tudja a hazai reáljövedelmeket. Egy gazdaság akkor versenyképes, ha a népesség életszínvonala fenntartható módon magas és emelkedő tendenciájú, továbbá magas az adott gazdaságban a foglalkoztatottság a gazdasági tevékenység szintje nem sértheti a gazdaság külső egyensúlyának fenntarthatóságát, s nem kockáztathatja az eljövendő nemzedékek jólétét. A versenyképesség tágabb meghatározása tehát három pillérre támaszkodik, amelyek mindegyikének megvan a maga sajátos dinamikája: gazdasági versenyképesség, társadalmi kohézió és környezetminőség. Az egy főre jutó GDP-n alapuló jól ismert statisztikák nem mérik ezt a tágabb definíció szerinti versenyképességet. E statisztikákon kívül még sok más mérési mód létezik, amelyek célja, hogy egyetlen mutatóban egyesítsék a kvalitatív adatokat és a felmérések adatait, mint például a UNDP Human Development Indexe (Emberi fejlődési index). E mérésfajták közül a legismertebb valószínűleg a World Knowledge Comptetitiveness Index, amely a humán tőkén, a tudás tőkén, a regionális gazdasági eredményeken és a tudás fenntarthatóságán alapszik (OECD, 2003a:26). 7

8 A World Knowledge Competitiveness Index 2004 a világ különböző pontjain található 125 régió tudás kapacitásának, képességeinek és fenntarthatóságának integrált és átfogó mércéje, valamint annak, hogy e tudást milyen mértékben alakítják gazdasági értékké, s e régiók polgárainak vagyonává. Az index a tudásalapú gazdaság 19 mércéjét használja, mint például a foglalkoztatottsági szint a tudásalapú gazdaságban, szabadalmi bejegyzések száma, a magán és az állami szektor kutatás-fejlesztési beruházásai, oktatási kiadások, információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra és a magántőkéhez való hozzáférés. A mintában 55 északamerikai, 45 európai és 25 ázsiai, illetve Csendes Óceáni régió szerepel. (www.hugginsassociates.com) A világ gazdaságát az Egyesült Államok uralja, ott található a 125 tudásban legversenyképesebb régió közül 49. Európában a legmagasabb pontszámot Stockholm kapta, amely a 18. helyen áll, néggyel került előbbre a tavalyi jelentés óta. Európán belül továbbra is a skandináv országok jelentik a tudás-alapú gazdaság fő mozgató erejét. Hollandiában a legjobban teljesítő városi régió Eindhoven, amely a 75. helyen áll. (www.dutchuec.nl) A régiók rangsora igen változó, aszerint, hogy melyik indikátort nézzük. (Például London a 22. az egy főre jutó GDP szerint, de csak az 50. a WKC index besorolásában). Viszont szinte mindegyik mutató megegyezik abban, hogy az amerikai régiók jobb eredményekkel dicsekedhetnek, mint az európaiak. Mivel a piac nem képes a tágabb értelemben vett versenyképesség három dimenziója között koordinálni, ez a politika feladata kell legyen nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. E szintek közül az utóbbi időben a régiók és helyi önkormányzatok szerepe növekedik, mivel az Euró-zóna bevezetésével a nemzeti szint jelentősége csökkent (az államok monetáris eszközeinek jó része megszűnt). A nagyvárosok körüli régiók szerepe A nemzetállamok kompetenciáinak viszonylagos csökkenésével tehát a nemzet alatti szintek váltak a versenyképesség szempontjából a legfontosabb tényezővé. Ma a nemzet alatti egységek a közpolitikák tervezésének elsődleges szereplői. Fel kell oldaniuk azt az ellentmondást, hogy jól kell teljesíteniük a gazdasági világversenyben, ugyanakkor biztosítaniuk kell saját területükön a társadalmi kohéziót és a környezet minőségét (azaz korlátozniuk kell a gazdasági verseny szereplőit). Eme aspektusokat a nemzet alatti szinten lehet közvetlenül befolyásolni a különféle horizontális és vertikális politikákkal. S e politikák leginkább akkor hatékonyak, ha a közigazgatási terület egybeesik a nagyvárost körülvevő gazdasági területtel (Funkcionális városi terület, Functional Urban Area FUA). A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző szinteken zajló együttműködés igen fontos tényező az egész városi régió versenyképességének előmozdításában. Az egyik fontos aspektus a városi szintű együttműködés. Az 1980-as és 1990-es évek során a legtöbb nagyvárosi önkormányzat kétszintű helyi önkormányzat formájában létrehozta a belső decentralizáció valamilyen változatát. E közös tendencia ellenére óriási különbségek vannak az egyes országok (s olykor egyazon ország városai) között a tekintetben, hogy milyen közigazgatási egységet hoztak létre a városi önkormányzat alatti szinten, és hogy a felső és az alsó szint milyen módon osztja meg a jogokat és kötelességeket. Tosics és Dukes (2005) áttekinti a különféle modelleket, kezdve a centralizálttól a decentralizált városig. Elemzésükben kimutatják, hogy a kisebb városrészeknek történő decentralizáció csak akkor előnyös, ha az egységek közti kooperáció jó, és nem korlátozzák a városi szint hatalmát abban, hogy az meghatározhassa a fejlesztés stratégiai aspektusait. 8

9 A másik, talán még nagyobb figyelmet érdemlő aspektus a tágabb városi területen belüli együttműködés. A nagyvárosok körül általában több gyűrű is található: az agglomerációs gyűrű, a Functional Urban Area, a makró-régiók különféle változatai. Az, hogy mely gyűrűnek van adminisztratív funkciója, szinte városról városra változik (NUTS3 vagy NUTS2 egységek). A még ennél is nagyobb térben értelmezhető, a funkcionális városi terület szint feletti együttműködés főképp a kisebb városok esetében fontos, hogy a nemzetközi versenyben is hathatós nagyságú területet alkossanak. Lipcse, Drezda és Halle, az úgynevezett Szász háromszög esete mutatja, hogy ezek a városok csak együtt versenyképesek az európai szinten. Természetesen a nagyobb városokra is igaz, hogy ha összefognak, hogy egy fejlesztési pályát alkossanak (Weihe-Lindenborg, 2000:14), akkor javítani tudják nemzetközi versenyképességüket, mint azt Koppenhága-Malmö-Göteborg-Oslo fejlesztési pálya esete is példázza. A nemzetközi tapasztalatokból néhány érdekes következtetést vonhatunk le a városok közti együttműködésnek a versenyképesség javításában játszott szerepével kapcsolatban: Egy adott szinten (hasonló városok között) megvalósuló együttműködés javítani tudja a város esélyét, hogy magasabb szinteken is versenyképes legyen (példa: a Malmö és Koppenhága közti együttműködés révén az Öresund régió olyan európai jelentőségre tett szert, amelyet egymagában egyik város sem tudott volna elérni). Egy adott szinten megvalósuló együttműködés annak az esélyeit is javíthatja, hogy a város alsóbb szintekkel is együtt tudjon működni (a Centrope régió megteremtése keretében Bécs együttműködik Pozsonnyal, aminek eredményeképpen Alsó-Ausztria a Bécs körüli térség pozitívabb hozzáállást kénytelen tanúsítani a Béccsel való kapcsolatokban, hiszen nem akar kimaradni a nagyobb térségi együttműködés előnyeiből, azaz a város és környéke kooperációja sokkal hatékonyabba vált, mint korábban volt.) 2. térkép: A Centrope Régió. Forrás: 9

10 Ugyanazok a városok, amelyek adott szempontokból egymással versengenek, egy magasabb szinten akár együtt is működhetnek (például Bécs, Prága és Budapest sok szempontból egymással verseng, de szoros együttműködésük például a turizmus terén növelheti Közép-Európa versenyképességét a világban). A metropolisz-régiók versenyképességét javító eszközök Számos elemző szerint a nagyvárosok körüli funkcionális városi terület a legfontosabb tényező a területi versenyképesség szempontjából, mivel az biztosítja a méretgazdaságosságot, valamint ez az a szint, ahol pozitív externáliákat lehet elérni, a negatívakat pedig ki lehet küszöbölni. Márpedig ha ez így van, akkor a kulcskérdés az, hogyan lehet olyan nagyvárosi kooperációt kialakítani, hogy az a város pozitív faktorait segítse a versenyben? Az Amsterdam Metropolitan Regions konferencia előadói (Read, 2004, Jacquier, 2004, Tordoir, 2004) szerint a siker záloga a funkcionális városi terület szintű hatékony kormányzat. Az ezt szolgáló mechanizmusok széles skálán mozognak, kezdve az átfogó törvénykezéstől a szelektíven át az önkéntesig. Európában találunk példát választott nagyvárosi helyhatóságokra, amelyeknek átfogó tervezési feladatkörei, működési és irányítói hatalma van, de vannak kinevezett hatóságok is, amelyeknek csak stratégiai tervezési jogosítvánnyal rendelkeznek. A regionális együttműködés tartalma szintén nagyon eltérő: sok funkció koncentrálása (pl. Skócia), néhány funkció átruházása a regionális szintre (Stuttgart), vagy egyszerűen önkéntes megállapodás. Ennek megfelelően a nagyvárosi kormányzat eszközei és intézményei is különbözőek, vannak, amelyek adóalap-megosztást és redisztributív támogatásokat alkalmaznak az adó-csata csökkentése érdekében, mások egy, vagy többcélú nagyvárosi ügynökségeket hoznak létre, s ismét mások nagyvárosi-regionális kormányzattá olvadnak össze (Montreal). A modellek vizsgálata azt mutatja, hogy minél nagyobb régiót definiálunk a magját alkotó város körül, annál lazább kooperációt találunk, ami a nagyobb városok esetében csak a mindenki-nyer-rajta (win-win) elemekre korlátozódik. A funkcionális városi terület és ugyanazon városok adminisztratív régiója (NUTS) viszonyának elemzései azt mutatják, hogy a legjobb az az eset, ha a kettő egybeesik, vagyis hátrányos lehet a funkcionális városi területet több adminisztratív régióra bontani. A nemzetközi példák alapján a következő megoldásokat tekinthetjük a tágabb értelemben vett versenyképességet javító előfeltételeinek: Erős városi szint, amely teljes tervezési kontrollal bír a városi szint alatti egységekre Szoros együttműködés funkcionális városi terület szinten: vagy közigazgatási együttműködés, vagy pénzügyi kiegyenlítés és közös gazdasági és fejlesztési tervezés Nagyobb fejlődési korridorokhoz, pályákhoz való csatlakozás (ld. MEGA, Metropolitan European Growth Areas /Európai Nagyvárosi Növekedési Területek/ az ESPON programban). A szubsztantív szempontok részletesebb elemzése azt mutatja ki, hogy a területi egységek versenyképességének több speciális követelménye van. Az OECD tanulmány (OECD, 2003a:14) a területi versenyképesség alábbi tényezőit sorolja fel: Specializáció és szektor struktúra (a régió előnyös lokációs tényezőire épülő klaszterképzés) Innováció és tudás (az innováció megteremtésének és elterjesztésének elősegítése, vállalkozói magatartás, az oktatási intézmények megnövekedett szerepe) 10

11 Hozzáférhetőség és összekapcsolhatóság (a fizikai és kommunikációs infrastruktúra legyen közel a nemzetközi összeköttetésekhez és kapcsolatokhoz, legyen azok felé nyitott) Stratégia, kapcsolatok és helyi kormányzat (világos stratégia, a gazdasági és egyéb célkitűzések összekapcsolása, jó horizontális és vertikális intézményi kapcsolatok) Specializáció és klaszter-képzés A klaszter jelentése: egymással összefüggő tevékenységek széles skálája egy földrajzi területen belül, ahol a teljesítményt az azonos szektoron belüli és más szektorokbéli, komplementer erőforrásokat és hasonló szakképzettségű munkaerőt stb. használó termelők egymáshoz való közelsége javítja. (OECD, 2003a:15). A klaszter-képződést támogatni szándékozó közpolitikáknak ösztönözniük kell a vállalatközi kapcsolatokat, a magán és állami laboratóriumok technológiájának átgyűrűző hatását, továbbá támogatniuk kell a termelőknek nyújtott szolgáltatásokat az egyes vállalatoknak nyújtott közvetlen segély helyett a fizikai és a puha infrastrukturális beruházások (hálózatépítés, tapasztalat-csere fórumai, klaszter-képződés beindítása) támogatására kell helyezni a hangsúlyt, mert ezek teremtik meg a helyi társadalmi tőkét. (Uott, 16) A közpolitika tervezőinek számos nehézséggel kell számolniuk, ha sikeresen akarnak beavatkozni a klaszter-képződés folyamatába. Nem csak, hogy a klaszterek sikeréhez hozzájáruló reálpiaci folyamatok nem eléggé ismertek, hanem arról is tenniük kell, hogy a nyilvánosság alaposan megismerje a régió struktúráját, nevezetesen az előnyös lokációs tényezőket. E tekintetben azok az országok, illetve régiók a sikeresebbek, ahol a tervezés és a gazdaságba való állami beavatkozás elfogadott, szemben azokkal, ahol az állam szerepét szűken, csak mint szabályozót értelmezik. Innováció és tudás A megfelelően tervezett közpolitika nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy régióból tudás régió váljék. Ennek módja az, hogy beleavatkozik a munkaerő-piaci folyamatokba (ha egyebet nem is tesz, megszünteti a felesleges korlátokat), visszaszorítja a magasan képzett munkaerő elszívását, megerősíti a kutatóintézetek közti kapcsolatokat, sajátos modelleket hoz létre a tudás elterjesztésére (tudományos parkok, oktatási intézmények) és becsatolja az FDI (külföldi tőke) beruházással létrehozott cégek tudását a regionális innovációs rendszerbe (OECD, 2003a:18). Hozzáférhetőség és összekapcsolhatóság A hozzáférhetőség egy szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a gazdasági növekedésnek, főként a tudás-alapú fejlődésnek. Az innovatív régiók szélesebb alapokon nyugvó stratégiákat alkalmaznak már a nagyobb infrastrukturális elemek megtervezésétől kezdve. Jó példa erre Bécs, ahol már most intenzív tervezést folytatnak a városi és a regionális gazdaságpolitika átalakítására, hogy időben felkészültek legyenek egyrészt re, amikorra a Bécs és Pozsony közötti infrastrukturális kapcsolatok teljeskörűen kiépülnek, másrészt 2011-re, amikorra a munkaerőpiac teljesen egységessé válik. Stratégia, kapcsolatok és regionális kormányzat A regionális versenyképesség-erősítő politikák a hosszú-távú stratégiai tervezés egy sajátos változatát képezik, amelyek kihatnak a régiónak a nemzeti szintű, a szomszédos régiókkal, az NGO-kal, stb. való külső kapcsolataira. Ha a helyi vagy regionális vezetés erős, a régió fejlődésére óriási befolyást gyakorló hathatós stratégiákat tudnak kidolgozni: az innovatív kormányzás különféle típusait alkalmazó politikák akár meg is változtathatják a fejlődés várható irányát. Az idézett OECD tanulmányban Glasgow, Helsinki és Barcelona esetét 11

12 emelik ki, amikor is egy innovatív térségi stratégia segítette ki alapvetően a várost és környékét a gazdasági nehézségekből, megteremtve a prosperáló fejlődés alapjait. Az egyértelműen megfogalmazott stratégiának a különféle szereplőknek és a politika különféle területeinek együttműködésén kell alapulnia; és az ilyen stratégia alkalmazásakor különösen nagy szerep jut a kormányzás szokásos eszközeinek (etalonok kidolgozása /benchmarking/, monitoring, értékelés), ezek tudatos felhasználásának. A metropoliszok versenyképességének javításában szerepet játszó további tényezők A versenyképesség-javító stratégia kidolgozásában a kulcsszerepet a helyi és a regionális vezetés játssza. Ugyanakkor fontos a régió feletti egységek szerepe is, mint például a nemzetállam és az Európai Unió. A nemzetállam szerepe az, hogy megteremtse a gazdasági növekedés feltételeit (OECD, 2003a:11). Ennek érdekében csökkentenie kell a munkanélküliséget, növelnie az aktivitási rátát, az emberek iskolai végzettségét, a munkaerő képzettségét és a tudástőkét, és javítania kell a szabályozási politikákat. A nemzet feletti szinten az Európai Unió is aktívan részt vállalhat a versenyképesség javításában. Az EU-nak a versenyképességre gyakorolt hatásairól készített elemzésekből azonban némiképp ellentmondásos kép bontakozik ki. Az EU kohéziós politikája ösztönzi főként a fejlődésben elmaradt régiók együttműködését. A Strukturális Alapok finanszírozásában végzett programok rendszere megköveteli a regionális szintű együttműködést, ami elősegíti az igen lényeges kooperációs intézményi struktúra kialakítását. Az EU politikájának azonban vannak negatív vetületei is. A Strukturális Alapok szabályozása arra ösztönzi a funkcionális városi területeket, hogy több közigazgatási régióra bomoljanak szét, mert így maximalizálni tudják a megszerezhető EUtámogatásokat (ezzel a támogatás elosztás és a gazdasági racionalitás ellentmondásba kerül). Több EU direktíva, kiváltképp azok, amelyek a környezetminőség megóvását célozzák, túlságosan merevek, s ez nem optimális, sőt akár ellentétes hatású eredményekhez vezethet (például a levegőminőségi direktíva megnehezíti a többfunkciós földhasználatot). 1. ábra: Centralizált és decentralizált gazdasági pólusok. Forrás: Schön, Mehlbye (2000) 12

13 Mindent összevetve, az EU politikákat az új szempontok alapján több ponton is módosítani kell. Mivel a régiók versenyképességének növelése fontos célnak tekintendő, nagyobb flexibilitást kell biztosítani a metropolisz szintnek, hogy meg tudjanak felelni az EU követelményeknek. Az EU szintjén pedig a jogok és kötelezettségek átruházhatóságának bevezetése segíthetné elő a keretek rugalmasabbá tételét. Az EU politikákat érintő másik elképzelés az, hogy meg kellene teremteni a valódi területi decentralizációs politikát. Az USA és Európa többek között abban is különböznek egymástól, hogy a nagyságrendileg hasonló méretű gazdaság Amerikában négy nagy körzetre oszlik, míg Európában a Pentagon -nak nevezett központi körzet (London- Hamburg-München-Milánó-Párizs) óriási erőfölényben van, dominálja az egész gazdaságot. Európa túlzott centralizációját több-központúságot támogató aktív városi és territoriális politikákkal kell ellensúlyozni. Ez olyan EU támogatási rendszert jelentene, amely ösztönzi a makroszintű együttműködést az európai fejlődés alsóbb szintű pólusait (pl. fejlődési pályák) képező területeken. 2.2 A nagyvárosi régiók szerepe az európai kohézió erősítésében (empirikus elemzés) Az európai szintű kohézió az Alapszerződés értelmében az Unió régióinak gazdasági teljesítményében mutatkozó konvergencia szempontjából mérhető. A jelenlegi keretek közt működő kohéziós politika első időszakában, az 1990-es évek első felében, az általános recesszió alatt a gazdaságilag leginkább elmaradott tagországok GDP-je az EU-átlagnál lassabban nőtt, sőt Görögországban és Portugáliában egyenesen csökkent. A Harmadik Kohéziós Jelentés szerint azonban az 1990-es évek második felétől csökkentek a jövedelmi és foglalkoztatási különbségek az Unióban, mind az országok, mind a régiók között, s a legszegényebb régiók versenyképessége az átlag felett nőtt. Különösen igazak ezek a pozitív tendenciák a kohéziós országokban, ahol a gazdasági növekedés messze meghaladta az EU átlagát. (Olyannyira, hogy Írország jelenleg Luxemburg után a második legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik nagyrészt a külföldi befektetések nyomán.) Általánosságban is elmondható, hogy az 1. célkitűzés alá eső régiókban ahol a GDP az uniós átlag 75%-a alatt maradt az 1994 és 2001 közötti időszakban az átlagos növekedés majdnem 3%-ot tett ki, míg az EU többi részén ez az adat 2% körül volt, azonban ez a növekedési hatás nem volt egyenletes az 1. célkitűzés minden régiójában. Elsősorban az amúgy is nagyobb nemzeti GDP növekedést mutató kohéziós országokban figyelhető meg az EU átlagot messze meghaladó növekedés. (New Partnership for Cohesion, 2004) A legjobban teljesítő régiók tehát a legjobban teljesítő országokban vannak, és az alacsony növekedést mutató országok legelmaradottabb régiói sem fejlődnek az országos átlagnál lényegesen jobban. (Pl. a keletnémet tartományok növekedési mutatója 1994 és 2001 között az EU-átlag szintjén volt, míg az országé csak valamivel alatta, de a kritikus helyzetben lévő olasz Mezzogiorno növekedése közel azonos volt, mint Olaszországé általában, tehát viszonylag alacsony.) Ezen jelenség eredményezheti azt a helyzetet, amelyet a kohéziós szakirodalom a globális konvergencia, lokális divergencia kifejezéssel ír le, és ami szerint az országok közti gazdasági konvergencia erősödött az elmúlt évtizedekben, tehát gazdasági teljesítményük közelebb került egymáshoz, a leszakadó régiók országon belüli pozíciója azonban nagy általánosságban tovább romlott. A nagyvárosoknak hagyományosan a tagországok nemzeti szintű felzárkóztatásában, tehát a nemzeti GDP konvergenciájában van szerepe. Ez a szerep azonban nem egyértelműsíthető a számok tükrében. A kohéziós országok tapasztalata alapján az 13

14 országok GDP-jének növekedése nem függ egyértelműen attól, hogy a nagyvárosi régiók hogyan teljesítenek Görögország Spanyolország Írország Portugália ábra A kohéziós országok konvergenciájának folyamata, a GDP alakulása (EU 15=100) Forrás: First progress report on economic and social cohesion, 2002 Kérdéses azonban, hogy ebben a konvergenciafolyamatban a nagyvárosi régiók milyen szerepet játszanak. A részletes GDP adatokból ld. 3-6 ábrák úgy tűnik, hogy a négy kohéziós ország közül Írország egyértelműen, Portugália és Görögország elsősorban és Spanyolország jelentősen nagyvárosi központú fejlődési utat járt be. Írországban, Portugáliában és Spanyolországban már a 90-es évek közepén is a fővárosi, nagyvárosi régiók rendelkeztek a legjelentősebb gazdasági potenciállal, és ez az előnyük 2001-re is megmaradt. Nem ezekben a régiókban volt a GDP-növekedés mértéke rendszerint a legnagyobb, de ezek a régiók produkálták a legmagasabb GDP-t 2001-ben is, és nagyszámú lakosságuk révén az ország gazdasági konvergencia folyamatához is alapvetően tudtak hozzájárulni. Görögország azonban némileg más helyzetűnek tűnik. A 2004-es olimpiai készülődések ellenére az Athént is magában foglaló Attika régió GDP-je 1995-ről 2001-re némileg visszaesett. 1 Amennyiben összehasonlítjuk az országok felzárkózási folyamatát a régiók GDP-jének alakulásával, akkor azt láthatjuk, hogy önmagában a fővárosi régió teljesítménye nem feltétlenül magyarázat az ország gazdasági felzárkózásának dinamikájára. Görögország és Portugália gazdasági növekedése közel hasonló volt 1995 és 2001 között, miközben az 1 A statisztikai következtetést ez esetben óvatosan kell kezelni, mert az első és a harmadik kohéziós jelentés - ahonnan a regionális GDP-adatok származnak - más módszertannal készülhetett, hiszen pl. Görögország esetében 2001-re az első kohéziós jelentés 70,9%-os EU 15 GDP-t jelöl meg, a harmadik kohéziós jelentés ugyancsak 2001-re csak 67,1%-ot. Minden más országnál is általában ilyen irányú eltérést tapasztalunk. Azt mondhatjuk tehát, hogy azonos módszertani bázis esetén a régiók GDP-növekedése minden esetben jelentősebb lett volna, mint ahogyan jelenleg a regionális felbontású grafikonokon látszik. Ennek ellenére, lévén, hogy a torzítás minden országra egyformán kiterjed, a folyamatok irányának meghatározására a két különböző adatbázis összehasonlítása is lehetőséget nyújt. 14

15 athéni régió teljesítménye látványosan elmaradt a Lisszabon környéki régióétól. (A két régió népességszáma közel megegyező.) A másik oldalról pedig azt láthatjuk, hogy Spanyolországban a nagy népességszámú madridi és barcelonai régió kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ennek ellenére az ország konvergenciájának üteme nem haladja meg Görögországét és Portugáliáét. (Spanyolország már 1988-ban is egy lényegesen magasabb GDP-szintről indult, ahonnan nehezebb tovább növekedni, de a növekedés üteme alatta is maradt a görög és a portugál ütemnek.) Nem állíthatjuk tehát egyértelműen, hogy azok a kohéziós országok voltak sikeresebbek, amelyek fővárosi régióinak növekedése kimagasló volt; úgy tűnik, hogy ez a faktor nem döntő magyarázója a növekedési ütemnek. Írország (The territorial effects of the Structural and Cohesion Funds Ireland alapján) Írország 1994 és 1999 között egy NUTS 2 régiót alkotott ez jó taktika volt, hiszen a Dublin környéki térség (Southern and Eastern Ireland) már akkor is jóval az EU 15 GDP-szintjének 75%-a fölött volt. Írország alapvetően centralizált ország volt az 1990-es években, ami praktikusan azt jelenti, hogy NUTS 3 szinten voltak ugyan fejlesztési ügynökségei, de azok nem kaptak szerepet a strukturális források elosztásában. A főváros környéki NUTS 3 térség a források körülbelül negyedét kapta, miközben lakosságaránya körülbelül 30%-os. Fajlagosan a Dublin környéki térség kapta szinte a legkevesebb forrást az országban. A támogatás tematikus felhasználása nem mutat specifikus jegyeket a fővárosi területen, az ír specialitásoknak megfelelően itt is 35% felett volt a humán jellegű beruházások aránya. Dublin egyike volt azon két ír városnak, amelyben Urban közösségi kezdeményezés működött. Az infrastruktúra tekintetében a reptéri és a kikötői fejlesztéseket kell megemlíteni, az infrastruktúra egyéb elemei nem kaptak akkora hangsúlyt, mint más kohéziós országokban. A fejlődés hatására Dublin körül önálló high-tech központok jöttek létre, és a város elkezdett terjeszkedni. (A legnagyobb területi és népességbeli növekedés továbbra is Dublinban és környékén várható.) 3. ábra: Az ír régiók konvergenciája, a GDP alakulása (EU15=100) Forrás: First progress report on economic and social cohesion, 2002 és New Partnership for Cohesion, Third Cohesion Report, 2004 Spanyolország (The territorial effects of the Structural and Cohesion Funds Spain alapján) Spanyolország 18 régiójából 11 jogosult volt az 1. célkitűzés támogatására 1994 és 1999 között, de Madrid és a katalán területek csak a 2. célkitűzésből kaphattak EU-forrásokat illetve a Kohéziós Alapból. Ennek megfelelően a legjelentősebb városrégiók egy részében, Madrid, Barcelona és Bilbao környékén a támogatás mértéke az országos átlag alatt maradt, de elérte a euró/fő közötti mértéket. (Spanyolország nem olyan egypólusú, mint általában a kohéziós országok már csak méretéből fakadóan sem, hanem a tartományi önállóság történelmileg megalapozott, s 1978 óta az ország közigazgatása háromszintű, amelyben az autonóm régiók nagyon jelentős közigazgatási hatalommal bírnak. Így fordulhat elő, hogy az 15

16 országban több, milliónál nagyobb lakosságszámú városi régió található: Madrid, Barcelona, Bilbao, Sevilla és Valencia.) 4. Ábra: A spanyol régiók konvergenciája, a GDP alakulása (EU 15=100) Canarias Ceuta y Melilla Region de Murcia Andalucia Illes Balears Comunidad Valenciana Cataluna Extremadura Castilla-la Mancha Castilla y Leon Comunidad de Madrid Aragon La Rioja Comunidad Foral de Navarra Pais Vasco Cantabria Principado de Asturias Galicia Forrás: First progress report on economic and social cohesion, 2002 és New Partnership for Cohesion, Third Cohesion Report, 2004 A növekedés láthatóan a legnagyobb strukturális támogatást nélkülöző régiókban volt a legnagyobb, amelyek megőrizték fejlődésbeli előnyüket, sőt tovább növelték azt. (Pais Vasco Bilbao régiója, Cataluna pedig Barcelonáé.) A 2. célkitűzés területein a források felhasználása hasonló az 1. célkitűzéséhez, amely Spanyolországban elsősorban infrastruktúra-irányultságot tükrözött 1994 és 1999 között. A közvetlenül városfejlesztésre költött strukturális támogatások értéke Spanyolországban rendkívül magas volt, a 2. célkitűzés területén körülbelül 20%-os. Görögország (The territorial effects of the Structural and Cohesion Funds Greece alapján) Fajlagosan Görögországban sem Athén és környéke kapta a legtöbb strukturális támogatást, hanem az északi határ menti régiók, annak ellenére, hogy az ország teljes területe az 1. célkitűzésbe tartozott 1994 és 1999 között. Görögország strukturális kerete volt a legnagyobb fajlagosan a négy kohéziós ország közül, de Athén elsősorban a Kohéziós Alapból profitált: új repülőteret, új metrót, új sztrádákat kapott. (Görögországban volt mellesleg a legalacsonyabb a humán infrastruktúra fejlesztésének aránya az operatív programok között.) 16

17 5. Ábra: A görög régiók konvergenciája, a GDP alakulása (EU 15=100) Kriti Notio Aigaio Voreio Aigaio Attiki Peloponnisos Sterea Ellada Dytiki Ellada Ionia Nisia Ipeiros Thessalia Dytiki Makedonia Kentiki Makedonia Anatoliki Makedonia Forrás: First progress report on economic and social cohesion, 2002 és New Partnership for Cohesion, Third Cohesion Report, 2004 Portugália (The territorial effects of the Structural and Cohesion Funds Portugal alapján) Mind a 7 portugál régió az 1. célkitűzésbe tartozott 1994 és 1999 között. Átlagosan 1300 euró körüli strukturális támogatási keret állt rendelkezésre fejenként. A lisszaboni régió az ország legnagyobb gazdasági és népességkoncentrációja, amely a lakosságnak körülbelül 35%-át foglalja magában. A kohéziós forrásokból kapott támogatása nagyjából ennek a népességkoncentrációnak volt megfelelő az 1990-es években. A lisszaboni régió a legvonzóbb célterület a külföldi befektetések számára, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a gazdasági teljesítménye kiemelkedő. 6. Ábra: A portugál régiók konvergenciája, a GDP alakulása (EU 15=100) Madeira Acores Algarve Alentejo Lisboa e Vale do Tejo Centro Norte Forrás: First progress report on economic and social cohesion, 2002 és New Partnership for Cohesion, Third Cohesion Report,

18 A rövid és szelektív elemzés alapján tehát még csak azt sem állíthatjuk, hogy a nagyvárosi régiók nagysága és a nemzeti GDP növekedése között lenne összefüggés. A lisszaboni és az athéni régió közel egyforma méretű, s az ország is az. Ennek ellenére a dinamikus lisszaboni régió sem tudta jobban dinamizálni az országot, mint a kevésbé dinamikus athéni régió. Más kérdés, hogy a dinamikus lisszaboni régió nélkül Portugália GDP növekedése messze elmaradt volna a valóságban realizált eredménytől, tehát a nagyvárosi régió igenis hatékony volt. Azonban a statisztikai adatok tükrében az bizonyítható, hogy ez a dinamizmus önmagában nem volt elegendő az ország gazdasági fejlődésének biztosítására. Fontos kérdés az is, hogy a dinamikus nagyváros hogyan képes átadni a fejlődési impulzusokat az ország egésze számára, milyen az ország belső szerkezete. Erre vonatkozóan a policentrikusság tehát a kiegyensúlyozott városszerkezet vizsgálata hozhat eredményeket. 1. tábla: A kohéziós országok városhálózatának értékelése* Forrás: Potentials for polycentric development in Europe, 2004 Városi térségek száma Méret index Elhelyezkedési index Elérhetőségi index Összesített mutató Spanyolország ,6 30,7 62,3 53,6 Görögország 45 36,6 95,9 73,6 63,4 Írország 7 63, ,6 76,1 Portugália ,8 73,3 58,3 Magyarország 77 61,6 57,7 50,4 56,1 *Az indexek kialakítása egy meglehetősen komplex módszer alapján történt: a kutatók a méretindexnél a főváros és a többi nagyváros gazdasági és népességsúlyának eloszlását hasonlították össze, az elhelyezkedési indexnél a várostérségek koncentráltságát vagy egyenletes szétszórtságát vizsgálták, az elérhetőségi indexnél a főváros és külön a nagyvárosok egymáshoz képesti elérhetőségét a világ bármely pontjáról, majd ezen mutatókat súlyozva aggregálták. (Egy index értéke minél nagyobb, annál inkább mutat a policentrikusság irányába.) Spanyolországban a méretindex magas értéke arra utal, hogy Madrid mellett több gazdasági központ is életképes ilyen nagy országban ez el is várható, de ezek nagyon limitált számúak, és az ország sok régiója nem rendelkezik megfelelően erős városi térségekkel. A kevés igazán versenyképes nagyvárosi térség kedvezőtlen elhelyezkedése okozza azt, hogy Spanyolországot alapvetően monocentrikusnak tartja a szakirodalom. Görögországban Athén előnye elsöprő a koncentrációt tekintve bár a részletes adatok azt mutatják, hogy kissé elméretezték az elemzésben az athéni régió nagyságát, az Athén alatt eggyel elhelyezkedő városhálózat azonban meglehetősen kiegyensúlyozott, elsősorban elhelyezkedését tekintve. (Ez annak is köszönhető, hogy Görögországban már az 1960-as évek végétől tudatos ellenpólus kialakítási stratégia folyik.) Írországban Dublin jelentősége egyértelműen kimagasló az országon belül, de ez alatt létezik egy területi értelemben nagyon kiegyensúlyozott és fizikailag jól elérhető középváros hálózat. Ezért lett Írország az egyik leginkább policentrikusnak kinevezett ország Európában. 18

19 Portugáliában Lisszabon súlya az országon belül nagyon meghatározó, erre utal az alacsony méretindex, és a nagyvárosok eloszlása is meglehetősen előnytelen de nem annyira, mint Spanyolországban. Az érdekes következtetés, hogy a városhálózat rossz kialakítása ellenére a városok elérhetősége meglehetősen jó, ami valószínűleg az elmúlt évtized infrastruktúra fejlesztéseire vezethető vissza. (Magyarország csak az összehasonlítás kedvéért szerepel a táblázatban, hogy a nemzeti sajátságaink ismeretében megítélhessük a táblázat hitelességét. A számadatokból látható, hogy Magyarország is erősen főváros centrikus, de a városhierarchiában ennél eggyel lejjebb elhelyezkedő középvárosok hálózata viszonylag kiegyensúlyozott, ám azok elérhetősége vélhetően a rossz infrastrukturális feltételek miatt elég nehézkes, ezért összességében inkább monocentrikusnak mondható az ország területi szerkezete.) Ha az országok GDP-ben mérhető felzárkózását és a policentrikusság mértékét vizsgáljuk, akkor a négyelemű mintából levonhatnánk azt a következtetést, hogy a leginkább policentrikusnak értékelt Írország könyvelheti el a legnagyobb GDP növekedést, míg a többiek a középmezőnyben helyezkednek el mind a növekedés mértéke, mind a felzárkózás lendülete tekintetében. Ez azonban nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést. Figyelembe véve, hogy a kohéziós országokban volt az elmúlt években a legnagyobb a GDP növekedés üteme, ugyanakkor a policentrikusság mértéke az index alapján az EU átlagán van (56,2), látható, hogy nincsen egyenes összefüggés a dinamikus gazdaság és a kiegyensúlyozott térszerkezet között. (Sőt, az egyik legmagasabb indexel rendelkező Németország évek óta súlyos recesszióval küzd.) A nagyvárosi gazdasági dinamika és a térszerkezet nemzetgazdaságra kifejtett hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egy ország gazdasági teljesítményének alakulásában a térszerkezeti hatások és a nagyvárosok teljesítménye alapvető hatással van, azonban nem ezek a változók a leginkább döntőek az ország egészének teljesítménye szempontjából. Meghatározóbb faktor a politikai kultúra, az adaptációs készség, a munkaerőpiac rugalmassága, a befektetett tőke jó pozícionálása. Ennek ellenére a városok gazdaságélénkítő szerepe nemzetközileg kevéssé vitatott, hiszen a jelentősebb városok hozzájárulása az országos GDP értékekhez a lakosságarányuknál nagyobb, tehát a befektetett tőke hasznosulása nagyobb hatásfokú, mint az országok más térségeiben. A nagyvárosok támogatását, mint gazdaságélénkítő tényezőt nem csak a kohéziós országok alkalmazzák, hanem a régebbi tagországok is. Az ellentmondás tehát a kohéziós országokban tapasztalt statisztikai adatok és a nagyvárospolitika mint gazdaságélénkítő eszköz között úgy oldható fel, ha megállapítjuk: a gazdasági fejlettség alacsonyabb fokán álló, alapvető infrastrukturális hiányosságokkal küszködő országok esetében a nagyvárosi alapú fejlődés önmagában nem hatásos, csak akkor, ha a gazdasági fejlődés általános feltételeiben, a gazdasági klíma kialakításában is megtörténnek a megfelelő lépések. 2.3 A policentrikus Európa elképzelése Az Európai Unió gazdaságilag legerősebb térsége, az úgynevezett Pentagon a London, Párizs, Milánó, München és Hamburg által határolt ötszögben helyezkedik el, és termeli meg az Unió GDP-jének mintegy felét míg népességének körülbelül 40%-át adja. Egy gazdasági koncentrációról van tehát szó, amely egyben az Unió legversenyképesebb térsége. 19

20 Városkutatás Kft. Az 1999-ben megalkotott ESDP-ben (Európai Területfejlesztési Perspektíva) azonban megfogalmazódott az európai szinten is kiegyensúlyozott területi fejlődés igénye, amely policentrikusabb szerkezetet feltételez az Unió nagyvárosainak hálózatában. 3. térkép: A funkcionális városi területek (FUA) elhelyezkedése. Forrás: ESPON Az ESDP elfogadását követő szakmai kutatások (ESPON az Interreg III. c keretében) szerint az Unió - beleértve Romániát, Bulgáriát, Svájcot és Norvégiát -városhálózatából kiemelkedik 64 növekedési pólus (Metropolitan European Growth Engine). Ezek különböző pozíciókat foglalnak el, az alábbi táblázat megosztása szerint. 20

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Regionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek

Regionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek Regionális gazdaságtan gyakorlat 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek 1 Közlekedési infrastruktúra, úthálózat IAMO: THE FUTURE OF RURAL AREAS IN THE CEE NEW MEMBER STATES, JANUARY 2004, Halle,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI SZINT VÁLTOZÁSAIRA 1994-1999 KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI SZINT VÁLTOZÁSAIRA 1994-1999 KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN A TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI SZINT VÁLTOZÁSAIRA 1994-1999 KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓBAN KARLIK CSILLA A kontinensünk tizenöt tagállamát tömörítő Európai Unió közismert társadalmigazdasági

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési

Részletesebben