GKI GAZDASÁGKUTATÓ Rt. KOPINT-DATORG Rt. TÁRKI TÁRSADALOMKUTATÁSI INTÉZET Rt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GKI GAZDASÁGKUTATÓ Rt. KOPINT-DATORG Rt. TÁRKI TÁRSADALOMKUTATÁSI INTÉZET Rt."

Átírás

1 GKI GAZDASÁGKUTATÓ Rt. KOPINT-DATORG Rt. TÁRKI TÁRSADALOMKUTATÁSI INTÉZET Rt. Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon 2006-ig különös tekintettel a társadalompolitikai feladatokra Budapest, március

2 Készítették a GKI GAZDASÁGKUTATÓ Rt. KOPINT-DATORG Rt. TÁRKI TÁRSADALOMKUTATÁSI INTÉZET Rt. munkatársai: Adler Judit Akar László Balassa Ákos Barta Judit Bartha Attila Benyó Balázs Bíró Péter Bogó Rozália Butt László Fábián Zoltán Gábos András Gál Róbert Gyulavári Tamás Havas Éva Hárs Ágnes Hegedűs Miklós Hüttl Antónia Jávor András Karsai Gábor Klauber Mátyás Kolosi Tamás Köves András Lannert Judit Losoncz Miklós Malatinszky Jenő Matheika Zoltán Medgyesi Márton Molnár László Nagy Ágnes Nagy Katalin Némethné Pál Katalin Palócz Éva Papanek Gábor Pásztori Veronika Petz Raymund Pénzes Petra Pichovszky Kristóf Róbert Péter Sági Matild Sik Endre Skultéty László Sulok Zoltán Szabó László Szívós Péter Tóth István György Vanicsek Mária Vértes András Viszt Erzsébet Zongor Gábor Szerkesztette: Karsai Gábor A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.

3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 I. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KILÁTÁSAI A 25 TAGÚ EURÓPAI UNIÓBAN A világgazdasági helyzet a keleti bővülés előtt A nemzetközi konjunktúra és az EU15 növekedési kilátásai A csatlakozó országok várható gazdasági fejlődése Fő irányzatok és problémák Demográfiai mutatók, gazdasági fejlettség és növekedés Külső egyensúly Maastrichti kritériumok, GMU-csatlakozási esélyek Növekedés és integráció Európában 32 II. AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA A GAZDASÁGRA Általános hatások Támogatások Üzleti várakozások az EU-csatlakozás piaci hatásaival kapcsolatban 39 III. A 2006-IG SZÓLÓ MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZIS FŐ JELLEMZŐI 46 IV. GAZDASÁGPOLITIKAI KÖVETELMÉNYEK, VÁRHATÓ ÉS JAVASOLT SZEMPONTOK Úton a Gazdasági és Monetáris Unió felé Az államháztartási reformok irányai Fejlesztés Az üzleti szféra fejlesztései Az állam szerepe a versenyszféra fejlesztéseiben Lakásépítés Az infrastruktúra és a közszolgáltatás fejlesztése Finanszírozási szerkezet 73 V. AZ ÜZLETI SZEKTOR FEJLŐDÉSE Tőke Tulajdonosi és méretstruktúra Verseny Versenyképesség Innováció Kis- és középvállalati szektor 85 VI. AZ ÜZLETI SZEKTOR EGYES ÁGAZATAINAK FEJLŐDÉSE Ipar és építőipar Mezőgazdaság Közlekedés Távközlés, e-business Kereskedelem, turizmus A külkereskedelemi struktúra változása 109

4 2 VII. ÁR- ÉS BÉRKONVERGENCIA, ADÓHARMONIZÁCIÓ Gazdasági fejlettség, ár- és bérszint európai összehasonlításban Árkonvergencia Határmenti árkülönbségek, bevásárlóturizmus Reálgazdasági konvergencia: az EU tagországainak tapasztalatai Adóharmonizáció 124 VIII. BÉRARÁNYOK ÉS MIGRÁCIÓ Az ágazati bérarányok összehasonlítása Migráció: Magyarországról az Európai Unióba Migráció Magyarországra 135 IX. AZ EU-CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI HATÁSA A társadalom fő jellemzői A társadalmi rétegződés várható tendenciái Területi és regionális egyenlőtlenségek Oktatás és munkaerőpiac A jövedelmi egyenlőtlenségek Az egészségügy rövidtávú kilátásai Jogkövető magatartás 162 MELLÉKLETEK 1. Az EU-csatlakozás középtávú gazdasági-társadalmi hatásai Magyarországra 2. Az energiaszektor és -felhasználás fejlődése 2006-ig 3. Vállalati konjunktúra és előrejelzés 4. Társadalmi rétegződés 5. Életszínvonal, jövedelem, fogyasztás, vagyoni egyenlőtlenség 6. A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra 7. Háttérstatisztika az agráriumhoz 8. A határmenti bevásárlóturizmus néhány jellemző szegmense 9. Nemzetközi adatbázis 10. Az EU-csatlakozás hatásainak kérdőíves vizsgálata

5 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. EU-tagság: lezárás és nyitány Az EU-csatlakozás középtávú társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatakor abból indultunk ki, hogy a belépés egy csaknem másfél évtizedes folyamat lezárását és egyben egy új szakasz nyitányát jelenti. Magyarország ebben a folyamatban mindig arra törekedett, hogy az előnyös hatások minél korábban jelentkezzenek. Így a vámok eltörléséből, a piacok megnyitásából, a befektetések növekedéséből, továbbá a piacgazdaság intézményeinek kiépítéséből eredő pozitív hatások a magyar gazdaságban és társadalomban már sok-sok éve érvényesülnek. Ezért a csatlakozási folyamat lezárulásának közvetlen pozitív hatásai között viszonylag mérsékeltek. Az uniós csatlakozás további szerkezeti átalakulással jár a magyar gazdaságban és társadalomban. Ennek mechanizmusa, nyertesei és vesztesei nagyon hasonlatosak lesznek ahhoz, amit a rendszerváltás, a piacgazdasági átalakulás során eddig is tapasztalhattunk, hiszen a csatlakozás csak felgyorsítja, olyan területekre is kiterjeszti a változásokat, ahol azok eddig kevésbé érvényesültek. A gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatások mértéke azonban sokkal kisebb lesz az elmúlt másfél évtizedben tapasztaltnál. A változásokban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a piacgazdasági átmenet folytatódásából és a speciálisan az EU-tagságból fakadó jelenségek. Számítani kell arra, hogy a társadalom a növekvő versenyből származó előnyöket természetesnek tekinti, a hátrányokat viszont automatikusan a hazai vagy európai kormányzat számlájára írja. A csatlakozás a magyarországi politikai és intézményi szerkezetet az uniós politikai és közösségi intézményekhez való illeszkedésre kényszeríti. A belépés a hazai közszféra és politikai élet szakszerűsödését, civilizálódását hozhatja magával. A kormányzat mozgástere ugyan szűkül abban, hogy sajátos politikai eszközeivel beavatkozzon a gazdaság működésébe, ez azonban pozitív hozadékkal járhat, jótékonyan tompíthatja a politikai üzleti ciklusokat, fegyelmező erőként működik a kormányzati költekezési szándékokkal szemben. Ugyanakkor a csatlakozás a (mindenkori) kormányzat számára csábítást is jelent, hogy a népszerűtlen intézkedések és reformok meghozatalakor az EU-ra hivatkozzon.

6 2 Az EU-szkepticizmus elkerülésének ezért elemi előfeltétele, hogy a kormányzat ne "járadékvadász", egyoldalú "nemzetállam kontra EU" megközelítést alkalmazzon, hanem nyíltan azonosuljon a többségben levő nyertesek piaci versennyel egybeeső érdekeivel, miközben tartsa napirenden a vesztesek problémáit. 2. Európai Unió: javuló konjunktúra - strukturális gyengeségek Az Európai Unió keleti bővülésére 2004 májusában javuló nemzetközi konjunkturális helyzetben kerül sor. Az EU azonban most sem tartozik a világ dinamikusan fejlődő régió közé, világgazdasági súlya folyamatosan csökken. Ezért a kedvezőbb globális feltételek csak ahhoz elegendőek, hogy kilépjen a évek stagnáláshoz közeli helyzetéből, s GDP-je 2006-ig évi 2% körüli, azt esetleg kevéssel meghaladó ütemben nőjön. Az EU mai gyengeségei elsősorban belső eredetűek. Tágabb értelemben az európai integráció további fejlődési irányainak bizonytalanságairól, szűkebb értelemben a maastrichti kritériumok erőltetésének növekedést visszafogó hatásairól, egészen póriasan a német egyesülés hihetetlenül nagynak bizonyult hatékonyságrontó következményeiről van szó. A kemény társadalmi és politikai ellenállást kiváltó részben folyamatban lévő, részben tervezett strukturális reformok (hatékonyabb állam, versenyképesebb gazdaság) hatása csak hosszabb idő után érvényesülhet. Kelet-Közép-Európában a következő három évben átlagosan bő 4% körüli növekedést tartunk elérhetőnek. Ez az eddigi tendenciáknak megfelelően kb. 2 százalékponttal gyorsabb ütem, mint az EU-é. Ha az utolsó öt évben megfigyelt konvergencia nagyjából változatlan ütemben folytatódna, a most csatlakozóknak átlagosan közel 20 évre lenne szükségük a 15 tagú EU legszegényebb tagországai (Görögország és Portugália) relatív fejlettségének eléréséhez. 3. EU-transzferek: szerény pozitív szaldó A gazdasági folyamatokat az EU belépés főleg közvetetten, a várakozások és a megítélés javulásán, a stabilitás erősítésén keresztül befolyásolja. Az államháztartás deficitje ugyan önmagában romlik a közösségi pénzügyi források igénybe vételéhez kapcsolódó társfinanszírozás biztosítása és a vámbevételek egy részének

7 3 elmaradása miatt, de ezt a gyorsabb gazdasági növekedésből adódó forrásnövekedés jórészt ellensúlyozza, a közös költségvetésbe történő befizetést pedig az onnan származó támogatás bőven fedezi. A gazdaság egésze többlet-forrásokhoz jut. Az Európai Közösség 5,1 milliárd euró összegben vállalt kötelezettséget a Magyarországnak nyújtandó támogatásra 2004 és 2006 között (ebből fejlesztési célra 2,8 milliárd eurót). Az utófinanszírozás miatt az EU kifizetési előirányzata ennél kisebb, 3,6 milliárd euró. E pénz megszerzéséhez is jól működő intézményrendszerre van szükség. A közösségi költségvetésbe pedig Magyarországnak e három év alatt mintegy 2,3 milliárd eurót kell hozzájárulásként befizetnie. A nettó EU-támogatás így ban összesen 1,3 milliárd euró. Ez azonos a 2002 őszén az EU által jóváhagyottal, de jóval kevesebb a kilencvenes évek végén reméltnél, vagy bármely korábbi bővítés fajlagos mutatójánál. 4. Üzleti várakozások: az országnak jó az EU-csatlakozás A GKI Rt tavaszán végzett kérdőíves felmérése szerint (közel 1800 válaszoló, a megkérdezettek 14%-a) a cégek fele úgy gondolja, hogy hazánk csatlakozása az EU-hoz kisebb vagy nagyobb mértékben javítja a magyar nemzetgazdaság középtávú fejlődési lehetőségeit. A cégvezetők mintegy harmada szerint viszont a csatlakozás hátrányai nagyobb súllyal esnek latba, mint a potenciális előnyök. Az integráció makrogazdasági hatásainak megítélésében tehát elég erős a polarizáció, de az optimista cégvezetők vannak többségben. A csatlakozásnak a magyar gazdaság egészére kifejlett hatását illetően az átlagosnál jóval derűlátóbbak a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok, a külföldi többségi tulajdonban lévők, a szállítás- távközlés területén, illetve a központi-régióban működő cégek. 5. Az EU-csatlakozás hatása a cégekre: szektoronkénti eltérés A GKI Rt. felmérése szerint az európai integrációnak a cégek saját üzletmenetére illetve szektoruk egészére kifejtett hatásának megítélésében nincs jelentős különbség: a pesszimisták vannak enyhe többségben. A felmérés válaszadóinak döntő többsége úgy gondolja, az EU csatlakozás hatásait illetően szakágazatának egészével együtt sír vagy nevet. Az integráció várható következményeit tehát igen erősnek érzik a cégek, amely elől szerintük akár jobb felkészüléssel és hatékonyabb gazdálkodással is csak nagyon nehezen lehet kitérni.

8 4 A saját vállalkozásuk fejlődésére várható integrációs hatást az átlagosnál jóval derűlátóbban ítélték meg a külföldi többségi tulajdonban lévő, az üzleti szolgáltató illetve a központi-régióban működő cégek, viszont az átlagosnál sokkal pesszimistábban a mezőgazdasági termelők, valamint az alföldi, a közép- és nyugat-dunántúli vállalkozások. A csak hazai piacon megjelenő vállalkozások között a derűlátók és borúlátók arányai 26 és 42%, míg a jelentős exportőrök körében 44 és 28%. Saját magát a legnagyobb nyertesnek a távközlés, a bányászat, az ingatlanügyletek, a szálláshely-szolgáltatás, a gépjármű- és üzemanyag-kereskedelem, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások és a gépipar tekintette. Legnagyobb vesztesnek viszont az állattenyésztés a szállítást kiegészítő tevékenység, a textil és ruházati ipar, a élelmiszeripar, a vegyes gazdálkodás, a fa-, papír-, nyomda- és a bútoripari termékek gyártása, a közúti teherszállítás és az erdőgazdálkodás. A felmérésben részt vevő cégvezetők várakozásai szerint hazánk EU csatlakozásának következményeként jelentősen nőnek a környezetvédelmi, az adminisztrációs, valamint a munka- és egészségvédelmi terhek. A válaszadók döntő többsége nem valószínűsít számottevő mértékű munkaerő-elvándorlást. Egyértelmű többségben vannak azok a cégek (ezek a válaszadók több mint felét teszik ki), amelyek 2006-ig a bérköltségek jelentős növekedésével számolnak. (Azonban az EU-ra jól vagy kiválóan felkészült vállalkozások alacsony hányada számít jelentős bérköltségnövekedésre, míg a gyengén felkészült cégek jóval magasabb arányban valószínűsítik ugyanezt.) A csatlakozás után a magyar vállalkozások a belföldi értékesítési lehetőségek romlására, de az exportlehetőségek javulására számítanak. A belpiaci lehetőségeket illetően a kisvállalkozások és az iparvállalatok a leginkább pesszimisták (azaz az e téren romlásra számítók aránya jelentősen meghaladja a javulásra számítókét), míg a külföldi többségű cégek, az üzleti szolgáltatók, illetve a saját integrációs felkészültségüket jónak minősítő gazdálkodó szervezetek gyakorlatilag változatlan értékesítési feltételekkel számolnak (azaz az e téren romlásra és javulásra számítók aránya megegyezik). Az exportlehetőségek kedvezőbbé válására a válaszadó cégek 36%-a számít, ezek kedvezőtlen változásától egynegyedük tart, tehát az előbbiek vannak határozott többségben. Az exportlehetőségek javulására leginkább az ipari, a 250 főnél többet foglalkoztató, valamint a külföldi többségű vállalkozások számítanak.

9 5 A vállalati jövedelmezőség csatlakozás utáni romlására a válaszadó vállalatok 45%-a számít, míg ennek javulását csak 15%-uk valószínűsíti. E negatív vélemény kialakításakor a cégvezetők vélhetően figyelembe vették: a verseny várható erősödését, a bérköltségek valószínű növekedését, illetve az adminisztrációs és egyéb költségek emelkedését. Különösen az 50 fő alatti kisvállalkozások tartanak magas arányban a profitabilitás várható romlásától, a külföldi többségű cégek viszont a legkevésbé. A jelentős exportőr vállalatok jóval optimistábbak e téren, mint a csak belföldi piacon megjelenő vállalkozások. A tőkebevonási lehetőségek jelentős változása a kapott vállalati válaszok alapján nem valószínű: az e tekintetben javulásra és romlásra számítók aránya gyakorlatilag megegyezik. A cégvezetők várakozási szerint viszont javulnak a technológia-import esélyei. Elsősorban a 250 fő feletti nagyvállalatok, a külföldi többségű és a jelentős exportőrcégek számítanak kedvező változásra. 6. Ipar és építőipar: nyertesek és vesztesek A GKI Rt. felmérésében szereplő üzleti várakozások többsége reálisnak tűnik. Az exportorientált cégek helyzete javul, a belföldi piacra termelőké viszont az erősödő verseny miatt romlik. Minden jel arra mutat, hogy a magyar feldolgozóipar az elmúlt évek erőteljes béremelkedése és a reálértelemben számottevően erősödő árfolyam nyomán végleg elvesztette versenyképességét azokban az ágazatokban, ahol az már korábban is csekély volt (textilipar, ruházati ipar, cipőipar, stb.), de a magasabb feldolgozottságot, nagyobb szakmai felkészültséget igénylő területeken (híradástechnika, elektronika, járműrészegység-gyártás, gyógyszeripar, stb.) európai méretekben továbbra is hatékony, befektetésre érdemes lesz. Az építőipar hazánk EU-csatlakozásának az egyik legnagyobb nyertese lehet. A csatlakozás után beáramló - az EU Strukturális és Kohéziós alapjaiból érkező - fejlesztési források nyilvánvalóan jelentősen bővítik az építés iránti keresletet. A Magyarország viszonylagos infrastrukturális elmaradottságának felszámolására irányuló projektek még jó ideig biztos piacot jelentenek az építőipari cégek számára.

10 6 7. Mezőgazdaság: kedvezményezettek és ellehetetlenülők Magyarország energiáit a 2006-ig tartó időszakban bizonyosan le fogja kötni az EU intézmény- és szabályrendszerének befogadása, s az a törekvés, hogy a források igénybevételének feltételeit biztosítsa. Ez nem kizárólag a pályázatok megírásából és a saját erő biztosításából áll, hanem a megfelelő nyilvántartási és azonosító rendszerek felállításából és működtetéséből. A magyar mezőgazdaság az EU csatlakozást követően esély kap a felzárkózásra. A mélyreható szerkezeti átalakulás (ha lesz!) nem egy tényező markáns hatásának lesz köszönhető, hanem több tényező (támogatási rendszer, piacbővülés, a világ élelmiszeriparának koncentrációja stb.) azonos irányú változásokat eredményező hatásának. A változások eredményeként négy-öt év múlva a magyar mezőgazdaság hatékonyabb, korszerűbb, méreteiben kisebb és összefogottabb lesz a mainál, a változások már 2006-ban érezhetők lesznek. Ennek azonban sok kistermelő ellehetetlenülése lesz az ára. Az EU csatlakozás elsőszámú kedvezményezettjei a közvetlen támogatáshoz hozzájutó, termelési kvótával rendelkező termékek és termelők lesznek. Elsősorban a gabonaipar (ezen belül különösen a takarmánygabona) az, amely az összes támogatás mintegy 70%-ára számíthat (kb. a jelenlegi vetésterületen), másodsorban a hússzarvasmarha-ágazat, amelynek ugyan nem tér vissza régi mérete, de helyzete stabilizálódik, és az állomány versenyképessége javul. Kedvezményezett lesz továbbá a cukor és a dohányipar is. A kvóták elosztása a cukor és a tejkvóta esetében már megtörtént, itt a többlettermelést az EU bünteti. A kvótával nem szabályozott termékek, pl. sertés és baromfi esetében a hazai támogatások megszűnése az első években sokkot fog okozni, hiszen e területek mintegy évi milliárd forintos támogatástól esnek el. Ezen enyhíthet: a várható gabona árcsökkenés, a kibővülő piaci lehetőségek és a kedvezőbb export lehetőségek. Kedvező változás lesz, hogy az export visszatérítési rendszer az EU-ban a WTO egyezmény szerint - szélesebb termékkört érint, mint Magyarországon, de ez természetesen csak az EU-n kívüli kereskedelemre vonatkozik. A szarvasmarha hízlalás és a juhászat számára az EU csatlakozás a piaci és jövedelmezőségi viszonyok javulását eredményezi. A tejágazatban az árak radikális csökkenése következtében valószínűsíthető a kistermelők versenyképtelensége.

11 7 8. Szolgáltatók: bővülő piac - jó lehetőségek Az üzleti szolgáltatások piaca jelentősen bővülni fog, különösen a távközlés (és e-business), az ingatlanszektor, a kereskedelem valamint a gazdasági szolgáltatás, tanácsadás területén. Ez jó bővülési lehetőségeket kínál, miközben differenciálódással és összességében a verseny erősödésével jár együtt. Az EU előírásainak megfelelni nem képes (kis, elavult) cégek a szabályok szigorú betartása esetén ellehetetlenülhetnek. A verseny a nagy cégek között - például a kereskedelemben - is folytatódó koncentrációhoz vezet. 9. Növekedés: fokozatosan gyorsul A gazdasági növekedés ban fokozatosan gyorsul. Üteme éves átlagban meghaladja a közötti dekonjunktúrás időszakot, de elmarad az re jellemző dinamikától. A GDP növekedési üteme a vizsgált 3 év átlagában 4-4,5% között lesz. A gyorsulást főleg a világgazdasági élénkülés hatására bővülő export, kisebb részben a beruházások dinamikájának fokozódása eredményezi, miközben a fogyasztás növekedési üteme az elmúlt évekhez képest mérséklődik. Ha a korábbinál mérsékeltebben is, ismét jellemzők lesznek a 2000 előtti évekre jellemző strukturális átrendeződések: a GDP húzóereje ismét az ipar (ezen belül a feldolgozóipar) lesz, emellett nő az építőipar, a távközlés és egyes üzleti szolgáltatások aránya is. 10. Bérkonvergencia: előreszaladtunk Magyarországon 2002-ben viszonylagos összhang érvényesült az ár-, termelékenységi és bérkonvergencia között ban a bérek további gyors emelkedése folytán ez az összhang megbomlott, de a gazdaságpolitikai kiigazítások hatására körül egy némileg magasabb relatív fejlettségi, termelékenységi, illetve árszint mellett ismét létrejöhet a reálgazdasági, a nominális és bérkonvergencia mutatói közötti konzisztencia. Ezt követően a bérek fenntartható mértékű felzárkóztatását csak a termelékenység növekedésével együtt, de attól kissé elmaradó ütemben indokolt lehetővé tenni.

12 8 11. Árkonvergencia: lassú közeledés A csatlakozó országok esetében a gazdaságpolitikát már most nagymértékben befolyásolják a maastrichti kritériumok, ami korlátot szab a jelentős inflációs különbözet kialakulásának és ezzel a gyors árszint-konvergenciának. Ugyanakkor, mivel az euróövezethez történő csatlakozásra való felkészülés jegyében az árfolyam tendenciájában erősödő, a csekélyebb inflációs többlet is lassú, de érzékelhető árszint-felzárkózáshoz vezethet. A Balassa-Samuelson hatás miatt Magyarország esetében - melynek árszínvonal-elmaradása az EU-15 átlagához képest megfelel a gazdasági fejlettségben mutatkozó különbségnek is - ez utóbbi valószínű. 12. Reálgazdasági konvergencia: nem egyenletesen, de valószínű A reálgazdasági konvergencia világgazdaságilag távolról sem általános irányzata az Európai Unió mai tagországai között egyértelműen kimutatható. A mai EU-hoz tartozó, egykor relatíve szegény országok lemaradása az elmúlt négy évtizedben számottevően csökkent. Ez azonban korántsem bizonyult egyenletes folyamatnak: a felzárkózást hosszabb-rövidebb stagnálással, relatív lemaradással jellemezhető periódusok szakították meg. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jár a felzárkózás sebességének automatikus gyorsulásával. Hosszabb távon nagy valószínűséggel számíthatunk az EU átlagát meghaladó gazdasági növekedésre és a termelékenység hasonló mértékű emelkedésére. 13. Adókonvergencia: igazodás a csökkentőkhöz Az EU-országok átlagos adóterhelése nagyjából elérte a gazdaságok teljesítőképességének és adóztathatóságának felső határát, ezért ebben az évtizedben inkább az átlagos adóterhelés mérséklődése lesz jellemző. Ezt valószínűsíti, hogy az adókedvezmények és a támogatások nyújtásának korábbinál szigorúbb tiltása és ellenőrzése miatt a tagországok egyre inkább a standard adókulcsok csökkentéséhez folyamodnak. Magyarországon az adók formájában központosított jövedelem aránya a GDP-ben 38%, amely alig marad el az EU átlagos 40,5%-os mutatójától. A fokozódó adóversenyre a magyar gazdaságpolitikának is fel kell készülnie, s az adókulcsok csökkentésére terveket kell kidolgoznia.

13 9 14. Migráció: alaptalan félelmek Nem várható jelentős magyarországi migráció az EU-ba. Ezt támasztják alá a lakosság körében végzett vizsgálatok, a várható reálgazdasági konvergencia és a viszonylag kis összegű bértöbblet. A többi csatlakozó országból sem valószínű, hogy sokan akarnának Magyarországra jönni, ugyanis a magyar kereseti lehetőség nem olyan vonzó a számukra. 15. Gazdasági és Monetáris Unió: belépni, de milyen gyorsan? Az újonnan csatlakozó országok számára nincs választás abban a kérdésben, hogy csatlakoznak-e a Gazdasági Monetáris Unióhoz (GMU), az viszont már a csatlakozó országokon múlik, hogy mikorra tervezik ennek megtételét. Ehhez össze kell vetni a csatlakozásra való felkészülés terheit, áldozatait a csatlakozással szerezhető előnyökkel, s mindezt az országnak leginkább megfelelő távlatba kell beilleszteni. A Stabilitási és Növekedési Paktummal szemben a csatlakozó országok nézőpontjából a fő kifogás az, hogy a hosszú távon egyensúlyban lévő államháztartási pozícióra való törekvés gátolja a közepesen fejlett országok költségvetésből finanszírozott beruházásainak növelését, ezáltal a reál konvergenciát. A monetáris politikával szembeni fő kifogás az, hogy az Európai Központi Bank 2 százalék körüli inflációs célja túlságosan szigorú, nincs összhangban a GMU-országok jelentős részének adottságaival, gátolja a gazdasági növekedést, egyes tagországokban deflációs irányzatokat erősít. A szigorú pénzpolitika különösen olyan időszakban növekedés-visszafogó hatású, amikor az euró erős a főbb devizákkal szemben. Mindebből az a következtetés is levonható, hogy Magyarországnak nem kell siettetnie a GMU-hoz történő csatlakozást, hanem célszerű megvárnia a Stabilitás és Növekedési Paktum folyamatban lévő reformjának és az Európai Központi Bank monetáris politikája felülvizsgálatának eredményeit, és azok függvényében meghatározni a GMU-csatlakozás menetrendjét. Egyébként lehet, hogy feleslegesen hoznánk áldozatokat olyan célok érvényesítése érdekében, amelyek módosulhatnak.

14 10 Ugyanakkor az ország helyzetének más szempontból történő elemzése alapján ettől eltérő következtetésre lehet jutni. A liberalizált devizagazdálkodást folytató, a világgazdaságra nyitott kis országok devizái nagyságrendi összefüggések miatt különösen alkalmas célpontok spekulációs támadásokra. A lehetséges árfolyamrendszerek elemzése arra enged következtetni, hogy nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas egy világgazdaságra nyitott kis ország devizája elleni támadás kivédésére és a viszonylagos árfolyam-stabilitás biztosítására. Ez az euró-övezethez való gyors csatlakozást indokolja. A politikai és a közgazdasági viták középpontjába ezért nem a GMUcsatlakozás időzítését, hanem a fenntartható fejlődést és a GMU-ba való belépést egyaránt lehetővé tevő reformok megvalósítását célszerű állítani. 16. Államháztartási reformok: csak kis lépések várhatók Az államháztartási reformok szükségességéből nem vezethetők le a 2006-ig megteendő konkrét lépések, mivel a politikai ciklusból adódóan komolyabb döntések már csak legfeljebb 2004-ben várhatók, s ezek tartalmánál is tekintetbe kell venni, hogy a kormánynak nincs 2/3-os parlamenti többsége. A közigazgatásban a területi megjelenést biztosító minisztériumi szervezeteket regionális alapon célszerű összevonni. Ha nem sikerül törvényben előírni a kötelező kistérségi társulásokat (körjegyzőségeket), ezt pénzügyi eszközökkel is el lehet érni. Így például a szakapparátusi tevékenységet kistérségi társulások (körjegyző) révén megszervező önkormányzatok részére nagyságrendileg magasabb településüzemeltetési támogatás folyósítása, továbbá az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkörmányzatok támogatásából az ilyen társulásban részt nem vevő önkormányzatok kizárása is kellő ösztönzést adhat. Egy átfogó egészségügyi reform szakmai körvonalai nem látszanak, de a különböző elképzeléseknek (és az őket képviselő lobbiknak) elég erejük van szinte bármilyen komolyabb változtatási javaslat blokkolására. Jó lenne egy hosszabb távra szóló konszenzusos reformprogram elfogadása, de ennek valószínűsége mérsékelt.

15 11 A haderőreform és ennek keretében a hivatásos hadseregre való átállás előkészítése jól halad. A rendőrségnél is folyamatban van az átszervezés, ami a vezetési szintek egyszerűsítését és a tényleges végrehajtó állomány erősítését szolgálja. A nyugdíjreform volt az elmúlt évtized legsikeresebb reformlépése, ezzel együtt bizonyos korrekciós lépések itt is indokoltak. Mindenekelőtt a nyilvántartási, információs rendszer igen nehézkesen működik, ennek javítása az első és a második pillér esetében egyaránt szükséges. Hiányzik a nyugdíjpénztári megtakarítások nyugdíjszolgáltatásra való átváltási mechanizmusa (nincsenek ilyen ajánlatok), noha ez az önkéntes pénztáraknál már lassan aktuálissá válik. A felsőoktatásban a tanulólétszám nemzetközi összehasonlításban is igen magasra futott fel, miközben hiány van a szakmunkásképzésben, s a felnőttoktatásban is alacsony a részvétel. Az oktatási rendszernek jobban kellene igazodnia a munkaerőpiac igényeihez. A képzés vezérelte kínálati piacot mindinkább fel kellene váltania a munkaadók által vezérelt keresleti piacnak. A közoktatásban ugyanakkor a kapacitások jóval meghaladják az igényeket, a középiskolák eltérő képzési ideje pedig eleve rontja az általános iskolák működésének gazdaságosságát. Ezért komoly gazdasági előnye lenne az egységesítésnek. 17. Szürke gazdaság: a fehérítés ára A kiskereskedelem és a lakossági szolgáltatások egy része jelenleg maszatos jogi feltételekkel működik. A kisvállalkozások tömegesen kerülik meg kisebb-nagyobb mértékben a szabályozókat, állandó kiskapukat keresnek, és tömegek vesznek igénybe ilyen szolgáltatásokat. Ugyanakkor általában a lakosság nem jogkerülő: a biztonság iránti igény a jogi biztonságra is érvényes. Ha törvénytisztelő módon is boldogulni tudnak, a többség nem keresi a jogsértő megoldásokat. Az uniós szabályozó rendszer érvényesítése esetén a kiskapukra épülő vállalkozói és fogyasztói beállítódás ütközni fog a lehetőségekkel. Ha a szabályozás szigorodását követően a gazdasági és jövedelmi viszonyok változása lehetővé teszi, hogy a szürke gazdaság kifehéredjen, ez kedvező lakossági fogadtatásra talál. Ha viszont a szabályozás szigorodását követően úgy szűnik meg a szürke gazdaság, hogy a jelenlegi kisvállalkozói és fogyasztói rétegei kielégítetlenek maradnak, ez jelentős feszültségekhez vezethet.

16 Osztályszerkezet: stabilizálódóban Mára kialakulni látszik egy stabilizálódó osztályszerkezet. A 10-12%- nyi felső középosztály belsőleg erőteljesen differenciált, de az elmúlt másfél évtizedben egyértelműen javult a társadalmi státusza. A további 30%-ot kitevő klasszikus polgári középosztály belsőleg szintén differenciáltan élte meg a rendszerváltást, de többségüket inkább a nyertesek közé sorolhatjuk. Más a helyzet a közel 40%-ot kitevő munkásosztállyal. A kilencvenes évek elejének gazdasági válsága és szűkülő munkaerőpiaca az ő státuszukat rengette meg leginkább, s a beindult gazdasági növekedésből és a politikai ciklusoknak megfelelő állami osztogatásokból is relatíve ők részesültek a legkevésbé. Végül a mintegy 20%-nyi (leszakadt) folyamatos szegénységben és az államtól való függőségben él, még akkor is, ha az elmúlt 2-3 évben jövedelmük az átlagosnál jobban nőtt. Hosszabb távon a társadalom gazdaságilag potens felső szegmense és a középosztály esetében is a társadalmi helyzet javulására számítunk, a csatlakozás következtében kiszámíthatóbb gazdasági környezet, a jelenleginél átláthatóbb szabályok mellett folytatott verseny körülményei között. A hazai új tőkésosztály már kellő mértékben megszilárdította anyagi és társadalmi helyzetét ahhoz, hogy megfelelően helyt álljon a kibővült uniós piacon is, s valószínűleg felkészült a versenyre. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozók alkotják a középosztály leginkább sérülékeny, instabil rétegét. Az agrártermelők és a szolgáltatók bizonyos csoportjai mellett alapvetően a belső piacra termelő ipari cégek helyzete ugyancsak nehezedhet. 19. Társadalmi egyenlőtlenségek: sok helyen nagyobbak Számos uniós és csatlakozó országban lényegesen nagyobbak az egyenlőtlenségek, mint Magyarországon. A hazai jövedelem-eloszlási mutatók a csatlakozó országok egyenlőtlenségeihez viszonyítva magasabbak mint Csehországban és Szlovéniában, de alacsonyabbak mint Lengyelországban vagy a balti köztársaságokban. Rövidtávon a társadalmi különösen a kereseti egyenlőtlenségek némi emelkedésére számítunk. Ezzel együtt is az várható, hogy az abszolút szegénység az Uniós szegénységi normák alatt élő népesség aránya némileg már rövid távon is csökkenni fog. Ez is indokolhatja a szociálpolitikai források erős koncentrálását a leginkább rászorultakra.

17 13 I. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KILÁTÁSAI A 25 TAGÚ EURÓPAI UNIÓBAN 1. A világgazdasági helyzet a keleti bővülés előtt Az Európai Unió keleti bővülésére 2004 májusában javuló nemzetközi konjunkturális helyzetben kerül sor. A évi recesszió, illetve stagnáláshoz közeli állapot után 2003-ban a világgazdasági folyamatok kedvezőbbre fordultak: Amerikában és Japánban már tavasztól kezdve határozott élénkülés volt tapasztalható. Nyugat-Európa növekedési teljesítménye viszont az év egészét tekintve még romlott is; a javulás csak az év vége felé indult meg, s a növekedés mindmáig meglehetősen vontatott. A 10 csatlakozó ország jó részének növekedése saját korábbi teljesítményéhez képest mérsékelt ütemű, nemzetközi összehasonlításban mégis számottevő. Ez a növekedés azonban több helyütt makacsul folytatódó (részben a csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban fokozódott) bel- és külgazdasági egyensúlyi zavarok közepette megy végbe. A világgazdaság motorja változatlanul az Egyesült Államok maradt 3%- ot meghaladó GDP-növekedéssel. A nemzetközi konjunktúra és egyben a világkereskedelem jelenlegi fellendülésében azonban növekvő súlyt képvisel Kína, ahol hosszú évek óta folyamatos és lendületes a gazdasági fejlődés. Vásárlóerő-paritáson számítva a világtermelés közötti növekményéből az USA-ra 20% jut, Kínára ennél jóval több, 25%, és Délkelet-Ázsia hozzájárulása a növekményhez 18%! A Kínai Népköztársaság részesedése a világtermelésből az évi 3,5%-ról 2000-re 11,6%-ra nőtt (vásárlóerő-paritáson számolva), részesedése a világimportból a 80-as évek eleji alig 1%-ról a 90-es évek közepére 3,5%-ra, mostanára pedig 4,5-5%-ra emelkedett. A Kína részét képező, de külön közigazgatású (és a nemzetközi statisztikákban külön soron nyilvántartott) Hongkongot is figyelembe véve ennél egy százalékponttal lehet nagyobb az import-részarány. A világexportban Kína kb. egy százalékponttal nagyobb arányban részesedik. Ráadásul Kína dinamizáló szerepe egyre kevésbé korlátozódik a délkelet-ázsiai térségre; a világ legnépesebb állama a belföldi kereslet felfutása mellett dinamikus kivitelével, behozatalával, óriási működőtőke-vonzó kapacitásával, kiemelkedően magas devizatartalékaival és nem utolsó sorban nagyméretű hazai infrastrukturális beruházásaival a nemzetközi munkamegosztás számottevő tényezőjévé lépett elő.

18 14 Kína dinamizmusa az amerikai fellendüléssel együtt nagymértékben hozzájárult a délkelet-ázsiai és latin-amerikai országok ugyancsak élénkülő növekedéséhez. És persze fordítva is: a délkelet-ázsiai térség élénk kereslete maga is növekedést generáló tényező, nemcsak a közeli Japánban, hanem egyebek között némiképp még az európai országokban is. Oroszország és a többi FÁK-ország gazdasága évek óta gyorsan fejlődik, bár ezek az országok még messze vannak a rendszerváltás előtti GDP-szintjük helyreállításától. Mostani növekedési periódusok nem általában a globális konjunktúrához kötődik, hanem a magas világpiaci kőolajárhoz és az orosz fűtőanyag-export gyors növekedéséhez. Az úgyszólván valamennyi földrajzi térségre különböző mértékben kiterjedő gazdasági expanzió az exportőrök versengése és a verseny éleződése közepette egyelőre sem a fejlett, sem a fejlődő világban nem vezetett az infláció feléledéséhez. Az Egyesült Államokban és az eurózóna országaiban az áremelkedés éves átlagban kevéssel haladta meg a 2%-ot. A világátlag sem sokkal magasabb, a távol-keleten ugyanis az árak egyenesen stagnálnak, a világ fontosabb gazdaságai országai közül pedig nagyon kevés akad, ahol kétszámjegyű volt a tavalyi infláció. Az általános költségcsökkentés mellett (amelynek alapvető eszköze a munkabérrel és a létszámmal való takarékosság) a nemzetközi porondon a verseny másik alkalmas és hagyományos eszköze maga az árfolyam. A dollárhoz rögzített és/vagy a dollárral szemben a közel- vagy nem túl távoli múltban leértékelt valutájú távol-keleti és latin-amerikai országok az USA-val együtt mind a mai napig haszonélvezői a dollár leértékelődésének. A dollár árfolyamesésének fő kárvallottja az egységes európai valuta és a japán jen. A keresztárfolyamok alakulása országonként eltérő mértékben tükröződik a világkereskedelmi folyamatokban is. A dollár értékvesztésének, illetve az euró erősödésének kétségtelen szerepe volt és van az amerikai export élénkülésében, és persze a nyugat-európai kivitel stagnálásában is. Gyökeresen más a helyzet azonban Japán esetében, ahol a jennek egyébként az eurónál kisebb mérvű felértékelődése ellenére a verseny élvonalában maradt ágazatok, vállalatok és termékcsoportok dinamikusan növekvő kivitele új szerkezeti átalakulást látszik magával hozni a feldolgozóiparban. A valósághű képhez természetesen az is hozzátartozik, hogy Japán kivitelének több mint 40%-a irányul a környező ázsiai országok dinamikusan bővülő piacaira, s ennek megközelítőleg egynegyede Kínába.

19 15 A világkereskedelemnek az ugyancsak a múlt év derekától bekövetkezett élénkülése nyomán volumenének éves növekedési üteme 2003-ban 5% körül alakulhatott, a jelenlegi tendenciák alapján idén ennek a kétszerese is elképzelhető. Noha a fejlett világ teljesítménye továbbra is elmarad a világátlagtól, az amerikai és a japán export és import volumene több mint 10%-kal nőhet. Nyugat-Európában ennél jóval lassabb lehet a növekedés üteme; arra számítunk, hogy az import 6-7%-os bővülése meghaladja az export 5% körüli növekedését. A világgazdaság helyzete azonban 2004 tavaszán, bár bizakodásra ad okot, nem nélkülözi a bizonytalan, kényes, illetve veszélyes elemeket sem. Ezek között tartjuk számon egyebek mellett a foglalkoztatottságot, illetve a munkanélküliséget (az utóbbi rátája 2000 óta minden OECD-térségben megnőtt), továbbá az igencsak aggályos amerikai kettős deficitet, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyensúlyhiányát. Az eurózónában a Maastrichti Szerződés, illetve a Növekedési és Stabilitási Egyezmény adta keretek a dekonjunktúrából való nehéz kilábalás körülményei között a nemzeti gazdaságpolitikák béklyójává váltak. A keleti bővítés történelmi távlatban az európai integrációs folyamat egyik legjelentősebb lépése akkor valósul meg, amikor a nyugat-európai gazdaságok helyzete nem igazán kedvező, a strukturális gondok megoldása nehézségekbe ütközik, az EUintegráció jövőbeli stratégiája (részben persze a bővítés okán) homályos, alapkérdések vitatottak. A legutóbbi gazdasági recesszió Amerikában a korábbi alacsony munkanélküliség tetemes romlását hozta magával. Nyugat-Európában a dekonjunktúra ugyancsak visszájára fordította a kedvező irányú munkaerő-piaci folyamatokat. A munkanélküliség az Egyesült Államokban a évi 4%-ról 2003-ra 6%-ra emelkedett, az eurózóna országaiban között 8%-ról mintegy 8,8%-ra. (Különösen súlyos volt a munkanélküliség növekedése Németországban: 7,8-ról 9,4%-ra.) A munkaerő-piac gyengélkedése csak lassan enyhül, ami főként Európa esetében a nemzetközi összehasonlításban amúgy is nyomott belső fogyasztás lassú növekedésének tartóssá válásához vezethet, és értelemszerűen fékezheti a gazdasági növekedést. Az amerikai költségvetés egyensúlyának felborulása, a évi a GDP bő 1%-át kitevő többlet átalakulása 5-6% közötti GDP-arányos deficitté önmagában is példátlan mértékű az USA történetében. A változásnak a körülményei és nemzetközi következményei ugyancsak rendkívül figyelemreméltóak.

20 16 A külföldről az USA-ba beáramló működőtőke a 90-es évek második felének páratlan gazdasági prosperitását finanszírozta, s abból jelentős hasznot húzott, ami egyebek mellett a dollár tetemes felértékelődéséhez is vezetett. A évi recesszió nyomán fokozatosan, de végeredményét tekintve radikálisan visszaesett a külföldi működőtőke beáramlása, s ezzel egyidejűleg megindult az amerikai állam újbóli eladósodásának a folyamata. Az amerikai költségvetési bevételeket ugyanis nemcsak a recesszió és az ezt kísérő tőzsdei árfolyamesés, hanem a folyamatos adócsökkentésekben materializálódó fiskális ösztönzés is megfaragta. Ráadásul ezzel egyidejűleg megindult a kiadások növelése is, kisebb részt gazdaságösztönzési, jobbára azonban hadi, biztonsági célokból. Miután a költségvetési deficitet elegendő belföldi megtakarítás híján sem a lakosság, sem pedig az üzleti világ nem képes ellentételezni, marad a külföldi eladósodás, azaz az állami értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek stb.) ellenében történő hitelfelvétel. Mindez jól nyomon követhető az amerikai folyó fizetési mérleg alakulásán: 1999-ben a hiányt még teljes egészében finanszírozta a nettó működőtőke-beáramlás ben ugyanez a tétel a deficit 10%-át sem fedezte. Ez kényszerítette ki a dollár árfolyam-irányzatának a megfordulását. Némiképpen leegyszerűsítve: itt és emiatt kezdődött meg a dollár értékének a lemorzsolódása, ami megszakításokkal, illetve ellentétes irányú kilengésekkel tarkítva a legutóbbi időkig is tart. 2. A nemzetközi konjunktúra és az EU15 növekedési kilátásai A világfejlődés legvalószínűbb (bár korántsem egyetlen lehetséges) variánsának azt tartjuk, hogy az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés az idén 4-5% közötti ütemmel eléri a ciklikus csúcsot, majd a következő években az amerikai gazdaság valamivel lassabban (3-3,5%-os éves ütemben) fejlődik, alacsony infláció, egyelőre gyenge dollár, enyhén szigorodó fiskális és monetáris politika, de ennek ellenére súlyos belső és külső egyensúlyi gondok közepette. Miközben a fogyasztás növekedése nagyjából az előző évek ütemében folytatódik, azaz meg fogja haladni az évi 3%-ot, rendkívül dinamikusan növekvő beruházásokra és a közelmúltbeli stagnálás után gyors ipari növekedésre is számítanak a prognoszták. A évi hanyatlást és a tavalyi mérsékelt ütemű növekedést követően idén és jövőre az üzleti beruházások évi 9%-ot meghaladó bővülését várják. Az ipari termelés növekedése elérheti az évi 5%-ot. Az amerikai konjunktúra a

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. március 214 szeptemberében és októberében nyolcadik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKK Gazdaság és Vállalkozáskutató ntézet (GV) együttműködésében

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND

NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND NÉGY MEGHATÁROZÓ TREND Az összetett makrogazdasági folyamatok közül a jelentés négy meghatározó trendet emel ki, melyek a legnagyobb befolyással voltak a világgazdaság alakulására 2014ben (ugyanis a kiadvány

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Üzleti előrejelzés 2017-ig

Üzleti előrejelzés 2017-ig GKI Gazdaságkutató Zrt. Üzleti előrejelzés 2017-ig 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023;

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben