Szegediné Sepa Erika: A minorita templom és kolostor
|
|
- Zsanett Gáspár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szegediné Sepa Erika: A minorita templom és kolostor Az egyhajós, hosszú szentélyű és a szentélyhez észak felől csatlakozó toronnyal ellátott teremtemplom mind szerkezetében, mind részleteiben teljesen egységes alkotás: Ezt azért szükséges hangsúlyoznunk, mert többször felmerül az a vélemény, hogy e helyen már XIV. században ferences templom állt. Erről azonban nem maradt hiteles adat, s a mai épület sem mutat semmiféle korábbi részletet, annak ellenére, hogy a szentély és a hajó tengelye eltér egymástól. A hazai késő gótika egyszerű, de mégis nagyszabású művészetéről a 19 déli nézet tökéletes képet ad. A magasba szökkenő falakat háromosztású, karcsú támpillérek tagolják. Közöttük sorakozik az óriási, csúcsíves ablakok ünnepélyes rendje. A merészen felfelé törő ablakok sodrát a kettős osztósudarak csak fokozzák. A záródásokat változatos rajzú, halhólyag alakú és karéjos kőrácsok ékesítik. A benyomás mozgalmasságát emeli a ferenceseknél szokásos hosszú szentély némi visszaugrása és sokszögű záródása. A sokszög déli oldalán levő ablakot valószínűleg a barokk főoltár felállításakor falazták be. Talán kisebb csúcsíves ablak nyílhatott a hajó nyugatról számított első boltszakaszában is. A szentély záródásához észak felől simul a vaskos, négyszögletű torony. Nehéz tömbjét az aránylag kisméretű, egyszerű kőkeretes, szögletes ablakok alig lazítják fel. Csak a legfelső emelet enyhén csúcsíves ablakai nagyobbak, s ezáltal mintegy uralkodnak a torony hasábján. Ez az általában szokatlan toronyelhelyezés a ferences építkezések jellemző sajátsága. A meglehetősen nagyszámú szerzetes a naponta többször végzendő közös imára a templom szentélyében gyűlt össze. A hosszú szentélyre tehát azért volt szükség, hogy a kolostor lakói elférhessenek. Mivel zsolozsma közben gyakran kellett megkondítani á harangot, a torony szentély mellé építése sokkal előnyösebb volt. Így keletkezett gyakorlati szükségből ez a megoldás, mely egyszersmind új építészeti szerkezetet és művészi tömegelosztást kristályosított ki. A nagyméretű, erősen kiégetett téglákból emelt falak magas színvonalú építéstechnikáról tanúskodnak. A nyíláskeretek, a remekszép ablak kőrácsok és a támpillérek vízvetői viszont kőből készültek. Ezért a falakat eredetileg is vakolták, s így a nemesen faragott kőrészletek még nagyobb hangsúlyt kaptak. A teljesen zárt északi és az erősen fellazított déli fal között átmenetet alkot a nyugati homlokzat egyetlen széles, csúcsíves ablakával. Alatta nyílt az 1974ben felfedezett díszes gótikus nyugati bejárat. A belül csúcsíves, kívül meredek szamárhátívű, gazdagon tagolt ajtó
2 tengelyét fenn a falhoz simuló keresztvirág hangsúlyozza. A kapuzatot két oldalt ugyancsak a falhoz simuló egy-egy fiatorony keretezi. Ezt az eredeti bejáratot a XVIII. század közepe táján a homlokzat elé épített, ovális alaprajzú, dél felé eredetileg nyitott, szép barokk előcsarnok emelésekor súlyosan megrongálta a nyílásba helyezett kisebb, egyszerű barokk keret. Az új építmény a régi kapuzatot teljesen eltüntette. Az ban helyreállított gótikus kapuzat a barokk előcsarnok bizonyos módosításával ismét láthatóvá lett. Az eredeti belsőből csak a hajót a szentélytől elválasztó finoman tagolt, csúcsos diadalív maradt meg. A templom annyira egységes, hogy egyszerre épülése aligha lehet vitatható. Az a régi hagyomány, hogy az alapító Báthori István vajda 1493-ban ide temetkezett, arra vall, hogy akkor a templom lényegében készen állhatott. Belső berendezése teljesen ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy 1535 előtt orgona állt benne. Mivel egykorú adataink szerint a XVI. század első évtizedeiben az orgona használata országszerte elterjedt, feltehető, hogy a nyírbátori minorita templom orgonája eredeti berendezési tárgy lehetett. Bizonyára az egyházzal egyidejűen folyt a kolostor építése is, mégpedig nagyjából a mai barokk kolostorépület helyén, a templom északi falához csatlakozóan. Sajnos, a gótikus kolostorról csak a szórványos XVIII. századi adatok adnak valamelyes tájékoztatást. A reformáció a XVI. század közepén Nyírbátorban és környékén is erősen szervezkedett. A földesúr Báthori György az új vallás híve lett. A szerzetesek mind nehezebb körülmények közé kerültek. Sorsukat és épületeik sorsát Petrasko vajda 1587-i támadása pecsételte meg. A vajda hadai feldúlták és felgyújtották a templomot és a kolostort. A református lakosság a puszta kolostorral természetszerűen nem törődött, s így ez a romállapot mintegy százharminc évig tartott. Az 1717-ben hatalmasnak mondott romok azonban rövidesen újraéledtek. A fáradhatatlan szervező, Kelemen Didák minorita szerzetes, többszöri ház-, illetve tartományfőnök, Károlyi Sándor Szabolcs megyei főispán támogatásával néhány év alatt helyreállította először a templomot, majd valamivel később felemeltette a rendházat is. Úgy látszik, hogy a falak kitűnően tarthattak, mert az egykorú számadások lényeges faljavításról vagy építésről nem beszélnek. A munka ideiglenes tető építésével 1718-ban indult meg. Először a szentély, azután a hajó kerül sorra ben megtalálják az udvaron a szép faragott kövekből épült középkori kutat ban már a boltozás szükségességéről hallunk és 1724 között készült a mai barokk boltozat, mégpedig oly módon, mintha gótikus keresztboltozatok barokk átépítése történt volna. A lapos hármas falpillérek a szentélyben gyámszerűen végződnek, a hajóban a padlóig nyúlnak le. A mostani boltozat téglái a padláson jól látszanak. Jóval kisebbek, mint a falak középkori téglái. Lehetséges, hogy a gótikus boltozat helyén, esetleg a használható ma bedolgozásával emelték a barokk boltozatot. Erre vonatkozóan biztosat csak a belső vakolat legközelebbi leverésekor mondhatunk. Az viszont kétségtelen, hogy a feltételezhető gótikus boltozat máshol ne lehetett, mint a mostani barokk boltozat helyén, mert sehol nincsen nyoma más korábbi boltozatnak. A mai boltozat felett a padláson a templom egész hosszában, még a szentélyben is gerendalyukak sorakoznak, melyek világosan arra vallanak, hogy a templom karcsú arányú, könnyed terét bizonyos ideig lapos mennyezet fedte. Ez a megoldás a késő gótika idején ilyen magas 3 színvonalú építkezéseknél nemigen fordul elő. Valószínű tehát, hogy a templomot eredetileg boltozták. A famennyezet ideiglenes jellegű lehetett, valamikor a gótikus boltozat pusztulása és a barokk boltozat keletkezése közötti időben. Legvalószínűbb, hogy a XVIII, században közvetlenül a barokk boltozatot előzte meg és 1724 között a régi gótikus boltozat
3 helyén, annak feltehető fő formáinak megtartásával építették a mai barokk boltozatot. Ugyanekkor épült a nyugati, három ívvel a szentély felé nyíló boltozatos karzat is, mert 1724-ben orgonakészítő mester jár Nyírbátorban. Az elkészült épületet 1725-ben újra felszentelik ben az egész templomot a toronnyal és sekrestyével együtt gersei Pethá Rozália költségén ismét befedik. A XVIII. század második negyedében folyó munkák idején keletkezett az elliptikus nyugati előcsarnok is. A templom 1725-ben történt felszentelése után nemsokára, 1733-ban megindult az új kolostor építése, mely a számadások tanúsága szerint mintegy tíz éven át tartott. Erről ből részletes leírás maradt. Ebből kiderül, hogy az épület négyszög alakban csatlakozott a templom északi falához, középen nagy négyszögű udvarral. A sekrestyéhez merőlegesen kapcsolódó keleti szárny azonban fából készült, s ezt a leírás réginek nevezi. Ennek folytatásaképpen egy szintén réginek mondott, rövid, falazott kolostorrész következett. Mivel ez utóbbiakkal együtt régi romokról is szó esik, valószínű, hogy a középkori kolostor valaminő maradványai a XVIII. század közepén még láthatók voltak. A réginek nevezett falazott kolostorrész talán még a gótikus kolostorból származott. Ehhez épült először az ideiglenes jellegű faépület. Mikor azonban az között újonnan emelt és ma is meglevő kolostor elkészült, erre a toldozott és fából épített keleti szárnyra nem volt már szükség, s ezért azt 1749 után, valószínűleg még a XVIII. században, teljesen lebontották. A szögletes U alakot mutató barokk kolostor egyszerű, de főként boltozatos belsejében jó hatást keltő épület. Az emeletes homlokzatokat vakolatkeretes ablakok törik át. A nyugati homlokzat közepén vezet az épület belsejébe a kőkeretes ajtó. A folyosó mindkét szinten az udvar felé eső részen fut. A folyosók, a lépcsőház és a cellák barokk keresztboltozattal fedettek. Ugyanilyen a középkori torony nyugati oldalához csatlakozó sekrestye és a torony első szintjének boltozata is. A kolostor déli szárnya, mely a templom északi falához simul, csak folyosóból áll. A közös és a lakóhelyiségek tehát csak a nyugati és északi szárnyban találhatók. Ez utóbbi földszintjén foglal helyet a két hatalmas pillérrel megosztott, egyszerű, de jó hatású egykori ebédlő, amelyet ugyancsak barokk boltozat zár le. A volt kolostor 1959-től a helybeli múzeumnak ad hajlékot. A számadásokból, az építkezéseket irányító Kelemen Didák levelezéséből és a kolostor egykorú leltárából a munkában részt vevő mesterekről is megtudunk egyet-mást. A templom helyreállítását nagyrészt a környékről való magyar kőművesek és ácsok végezték. Az ben befejezett nagy újrafedési munkára 4 váradi német mestereket alkalmaztak. A kolostor építkezésénél egy debreceni cserepes, Miklós építész és Niczki Nikodémus kassai kőműves mester szerepel. Ez utóbbi lehetett a munka vezetője, az előbbi talán az épület tervezője. A XVIII. századi építkezéseknél művészi szempontból sokkal jelentősebb a templom remek barokk berendezése, mely a nyírbátori minorita templomnak egészen különleges helyet biztosít. Az egyszerű építészeti belsőben fokozottan érvényesülnek a formában és színben rendkívül változatos, jó művészi színvonalú, pazar és gazdag díszítéssel ellátott oltárok, valamint a szószék. Már első pillantásra feltűnik, hogy a hazai barokk fafaragás e kitűnő emlékei egy műhely egységes terv szerint kialakított alkotásai. Csak a Passió-oltár származik egészen más kéztől, de ez is szervesen beleillik a művészi együttesbe. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az oltárok megfogalmazása és felépítése a gótikára emlékeztet. Különösen figyelemre méltó e szempontból az erős magassági sodrás, a kompozíciók függőleges elrendezése. Az igen jellegzetesen megfaragott alakok, de főként a dúsan alkalmazott növényi díszítések a reneszánsz továbbéléséről tanúskodnak. E gótikus és reneszánsz hagyományok természetesen nem visznek dántő szerepet, de valami egészen sajátságos színezetet adnak a formák és színek vérbeli barokk szimfóniájában. A nyírbátori barokk fafaragványok még
4 nagyon erősen a XVII. század gyakorlatában gyökereznek. Ez különösen a szószék testén feltűnő. Így érthető a már említett reneszánsz zamat is. Az aránylag világos tagolás, az alakok nyugodtabb, nehéz veretű megfogalmazása, a változatos színezés, a növényi és virágékítmények gyakori szerepeltetése mind olyan jellemző vonások, melyek a már bomló és túlhajtottan mozgalmas XVIII. században idegenül és régiesen hatnak. A csavart oszlopok hangsúlyos alkalmazása a Nyírbátorban dolgozó szobrászműhely kedvelt sajátossága. A főoltáron és a két mellékoltáron dúsan hullámzanak azok az áttört növényi széldíszek, melyek az oltárépítmények körvonalait oly festőien elmossák. Ezzel az oldottsággal érdekes ellentétet alkotnak a szilárdan, aránylag kevés mozgalmassággal felépített szobrok, melyek nemcsak mint önálló alkotások, hanem mint az oltár szerkezetének gyújtópontjai is magukra hívják a figyelmet. Az.alakos és díszítő fafaragás művészi színvonalát meg sem közelítik az oltárok festményei, melyek legfeljebb folthatásukban jelentenek értéket. A főoltár hatalmas építménye a szentélyt méltóan zárja le. A pompás széldíszítések keretében három, egyre karcsúbbá váló szint bontakozik ki. A legalsót egy csavart és egy sima oszloppár képezi, köztük Péter és Pál apostol lendületes szobraival A középső tengelyben helyezkedik el a Szt. Ferenc stigmatizációját ábrázoló oltárkép. A második szint Szentlélek eljövetelét megjelenítő festményét négy szent szobra fogja körül (Keresztelő János, Ferenc, Antal és András). A legfelső szinten az Atyaisten látható Szt. Klára és Erzsébet szobrai közt. Az oltár csúcsán sárkányölő Mihály arkangyal áll. A főoltár alapbeosztása kisebb méretekben a diadalív két sarkában álló mellékoltárokon újra felcsendül. Az északi mellékoltár közepén Szt. András és 5 Sebestyén között Szt. Anna és a kis Mária gyöngéd hangulatú szoborcsoportja rajzolódik elénk. A déli oldalon mintegy drámai ellentétként a Pieta szenvedélyes jelenete bontakozik ki. A halott Krisztust ölében tartó Mária mellett István király és István első vértanú állnak őrt. Az oltárok második szintjén Szt. Klára és Antal képét látjuk női, illetve férfiszentek szobraitól kísérve (Krisztus, Cortonai Margit Imre herceg és László király). Végül Szt. Kázmér, illetve József szobrai zárják le az oltárt, melynek címerei az alapítókra utalnak: Az Anna-oltárt Pexa Imre gróf és felesége, Ördögh Zsuzsanna, a Fájdalmas Anya-oltárt pedig Jósa István állíttatta. Szorosan kapcsolódik a három oltárhoz a gyönyörű szószék. Testén kettős csavart oszlopok között a négy evangélista jelenik meg. Az alsó végződésen reneszánsz jellegű növényi dísz duzzad. Igen szép a szószék áttört koronája angyalkákkal és a csúcson Krisztus áldó alakjával. A nagy jelentőségű szobrászműhely méretben és kivitelben is szerényebb alkotása az ún. pócsi oltár, melyet Radics Menyhért nyírbátori minorita édesapja készítetett. A barokk keretes kegyképet (Madonna) pillér és oszloppár fogja közre a két Szt. János, Mária és Páduai Antal szobraival. A kegykép alatt Szt. Rozáliát ábrázoló szobor húzódik meg. Az oltárok pápai kiváltságleveleinek szövege gazdagon kiképzett barokk keretes kőtáblán olvasható a szentélyből a sekrestyébe vezető kőkeretes barokkajtó két oldalán, 1751-es és 1753-as évszámokkal. Formában és tartalomban az előbbi alkotásoktól határozottan elüt az orgonakarzat előtt az északi falnál álló Passio-oltár. Rajta Krisztus szenvedése szokatlan, szinte örvénylő szenvedélyességgel játszódik le szemünk előtt. Az oltár építménye hatalmas színpadként görnyedve hordja az egymás mellé és fölé tornyosuló jeleneteket. A középkori misztériumjátékok komor hangulata és cselekménysorozata szabta meg e
5 félelmetes erejű kompozíciót. A dráma az oltár bal alsó sarkán az Olajfák hegye jelenetével indul Az alsó szint keretének gyámján Krisztust ostorozza két szolga. A dús volutával alátámasztott felső gyámokon a kigúnyolás és töviskoszorúzás kegyetlen gyötrelme emeli ki az erkéllyé kialakított második szint Ecce homo jelenetét. Felette kétoldalt a gyámokon két angyalka ül Veronika kendőjével és Krisztus szenvedésének eszközeivel. Az ostorozásnak jobbra a Keresztvitel, az Olajfák hegyének pedig a Keresztrefeszítés felel meg. A középső képen a Golgota magaslik. Alatta fejeződik be a dráma a predella sírban fekvő halott Krisztusával. A kompozíció egy felfelé körben hullámzó vonalra fűződik, melynek középpontja a keresztre feszített Krisztus halállal tusakodó, lecsukló feje. A kezdő és befejező jelenet kivételével az összes jelenet háromalakos. Az alakok megfaragása, színezése egészen különleges. A testek nyújtottak, szinte a késő gótikus realizmus jegyében fogantak. Feltűnő a Krisztust kínszolgák és katonák robusztus népiessége. A viseletek és arckifejezések pompás valóságérzésekről tanúskodnak, hogy annál inkább aláhúzzák a szörnyű fájdalmat és szenvedést. Nem kétséges, hogy a késő középkor hangulati és formai tekintetben ezen az 6 oltárop szinte kézzelfoghatóan jelen van. De a dráma a halállal nem ér véget. Még mélyebbre süllyed: az oltár menzáján lenn megjelenik Krisztus a pokol tornácán, hogy kiszabadítsa az őt váró lelkeket. S ekkor a művész utolsó szava hirtelen felszökken, és az oltár csúcsára felállítja a feltámadt Krisztus diadalmas alakját. Tér és idő csodálatos összhangba fonódik. A térkompozíció az időt is visszadja. A Passió-oltárt Krucsay János és felesége, Pogány Borbála készíttették. Mestere a késő gótikus fafaragás remekeit bizonyára ismerte, és keleti Felvidékről származott. Láttuk már, hogy az építkezésnél kassai kőművesmester szerepelt. A templom déli külső oldalán Kálváriát is építettek, és 1736-ban meg 1738-ban szó volt arról, hogy az kassai híres jó képíró Istvánnal" fognak rajta festetni. Nem tudjuk, hogy erre sor került-e, mert a Kálvária nyomtalanul eltűnt. Ezek az adatok, valamint az a tény, hogy az Alföld faszobrászata a XVIII. században aligha állhatott magas színvonalon, arra vallanak, hogy olyan helyről hívták a szobrászokat, ahol a régi művészi és mesterségbeli hagyományok töretlenül éltek. A nyírbátori minorita rendház számadásai világosan megmondják, hogy a Krucsay-oltárt egy eperjesi, a főoltárt és a két mellékoltárt egy lőcsei szobrász készítette. Ez utóbbi valószínűleg azonos Strecius János Györggyel. A kifizetések közt történtek. A főoltár és a pöcsi oltár 1729-ben, a mellékoltárok és a Passió-oltár 1731-ben már helyükön állhattak. Ez utóbbiakat 1731-ben szállítják Tokajon át Nyírbátorba. A Krucsay-oltár Ecce homo jelenete alatt helyezték el az alapítók címerét. A rajta látható 1737-es évszám tehát csak e körülményre vonatkoztatható. Az összes oltárok legkorábbi pontos leírását a nyírbátori minoriták leltára 1749-ből őrizte meg. A barokk berendezéssel kapcsolatban meg kell említenünk két barokk fafeszületet, a jelenleg a pócsi oltárt közrefogó két négyes ülőpadot Cupertinus József minorita szent ból való képét és négy szépen faragott barokk fagyertyatartót. A gazdag XVIII. századi felszerelésből ma már csak két kehely van meg, az egyiken gersei Pethő Rozália neve és az 1756-os évszám. A templomhoz közel levő mocsár veszedelmet jelentett, mert a talajvíz az épületek alatt állandóan emelkedett. Az építkezések befejezése után rögtön, 1752-ben már felmerült a templom padozatának emelése és a víz elvezetésének terve. Ez azonban csak 1775-ben következett be, midőn Szobek Béla házfőnök a padozat alatti kriptákat víztelenítette, és a kriptákat újra boltoztatta, a templombelsőt helyrehozatta. Ekkor természetszerűen le kellett
6 szerelni az oltárokat is. A szószéket és a Passió-oltárt ez alkalommal tették át a szentélyből a hajóba, mostani helyükre. A XVIII-XIX. században sokan temetkeztek a templomba, így saját oltáraik előtt Krucsay János, Pexa Imre és Jósa István. A múlt században 1834-ben földrengés, 1889-ben pedig tűzvész okozott az épületen súlyos károkat. A tűzben pusztult el a torony feltehetőleg XVIII. századi lanternás zsindelysisakja és a három régi harang (1720, 1737, 1825). A nagyjából való helyreállítás 1890-ben befejeződött, de a torony csak lapos lefedést kapott. A nagyon elhanyagolt templomot 1925-ben Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei szerint kívülről megjavították. A rendkívül rossz állapotban levő oltárokat és szószéket Németh Kálmán szobrászművésszel az Országos Műemléki Felügyelőség hozatta, rendbe (1954, 1955, 1957). Ugyanekkor az egyházközség a templom belső festését végeztette el (1957). Ez alkalommal került a pöcsi oltár a karzat alól mai helyére. Irodalom Hidegkúti Mihály: A nyírbátori minorita-templom. H. n Szalontai Barnabás: Nyírbátor barokk emlékei. Nyírbátor, A Bátori István Múzeum füzetei. Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor
A NYÍRBÁTORI MINORITA TEMPLOM NYÍRBÁTOR Elnevezésében régi személynévvel találkozhatunk: Buthur, Bathor, Bator. Ez a szó a
A NYÍRBÁTORI MINORITA TEMPLOM NYÍRBÁTOR Elnevezésében régi személynévvel találkozhatunk: Buthur, Bathor, Bator. Ez a szó a Volga menti törökségből került a magyar nyelvbe; a törökben batur, a mongolban
RészletesebbenNegyedik, átdolgozott kiadás Entz Géza-Szalontai Barnabás, 1959 ISBN 963 13 1487 1
Negyedik, átdolgozott kiadás Entz Géza-Szalontai Barnabás, 1959 ISBN 963 13 1487 1 Deutschsprachige Zusammenfassung und Bilderverzeichnis auf S. 49.-52. A fényképfelvételeket Dobos Lajos, Elek Emil, Gyökér
RészletesebbenSárközújlak, református templom
Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban
RészletesebbenJavaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.
RészletesebbenKor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;
Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi
RészletesebbenKrasznabéltek, római katolikus templom
Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.
RészletesebbenFőoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval
RészletesebbenKÉPJEGYZÉK. 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal felvétele)
KÉPJEGYZÉK 1. A gyulafehérvári székesegyház nyugati kapuja, 1270 körül (Entz Géza Antal 2. A gyulafehérvári székesegyház kelet felől az 1270-es években újjáépített főszentéllyel (Josef Fischer felvétele,
RészletesebbenBudapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez
Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi
RészletesebbenGÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
RészletesebbenNyárád. Református templom
Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.
RészletesebbenDénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain
Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának 1906. évi képe Pörge Gergely rajzain A Bódva-parti Szalonna község református templomának mai szentélye eredetileg kerek templomocskaként épült, feltehetőleg
RészletesebbenNyitra felől Turóc-völgyébe
Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma
RészletesebbenHOMLOKZATFELÚJÍTÁS MŰSZAKI LEÍRÁS
HOMLOKZATFELÚJÍTÁS Budapest, VIII. Rákóczi tér 2. HRSZ.: 34898 MŰSZAKI LEÍRÁS településképi bejelentéshez Megrendelő: Red Loft Invest Kft. 1212 Budapest, Tiborc utca 22. Tervező: Invenio Studio 1114 Bp.,
RészletesebbenCsengersima, református templom
Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor
RészletesebbenÁlmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...
2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe
RészletesebbenÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 072/3 Zsejke-puszta, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Szűz-Mária szobor. Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
RészletesebbenAz Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom
Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek
RészletesebbenCsopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
RészletesebbenCsopak helyi építészeti értékei egyedi értékek leltára
0 1 Csákányhegyi u. 18. 1476 RENDELTETÉS: pince, présház érték jellege: védett további védelemre nem javasolt építés és a rendeltetés története: Az 1983-ban épült pince a helyi formát követi. A bejárat
RészletesebbenIGAZ - HAMIS Várostörténeti sétány
Várostörténeti sétány 1. A Szentvér Legenda Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevéhez köthető. 2. Leonardo Da Vinci a Báthoriak meghívására Nyírbátorba utazott, ezért található a szobra a sétányon. 3. V.
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat
RészletesebbenBélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.
Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,
RészletesebbenLevelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy
RészletesebbenA gótikus szobrászat
A gótikus szobrászat A gótikus szobrászat kezdetének a Chartres-i székesegyház Király kapujának bélletszobrait szoktuk tekinteni. Ezzel veszi kezdetét a monumentális stílus a középkorban. Közvetlen előképe
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenA keszegi leányegyház (filia) története
A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött
RészletesebbenAz erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése
Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #
RészletesebbenDéry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok
Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok
RészletesebbenKulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés
Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,
RészletesebbenA Kassa utcai zsinagóga újjászületése
A Kassa utcai zsinagóga újjászületése Végh József építész vezető tervező Art Vital Kft VI. Hajdúböszörményi Örökségvédelmi Konferencia 2016. május 4. 1 I. A tervezés előkészítése - Építéstörténeti kutatási
RészletesebbenHELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek:
HRSZ.: 2270 CÍM: Ady Endre utca 1. Katolikus templom szabadonálló 15% A templom és parókia minden eleme, az I. világháborús emlékmű, az udvari kegyeleti kereszt HRSZ.: 1207 CÍM: Arany János u. 10. lakóház
RészletesebbenLloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve
GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,
RészletesebbenVaja, református templom
Juan Cabello Vaja, református templom A kastély közvetlen közelében, a fôúttal párhuzamosan áll a keletelt szentélyû, egyhajós teremtemplom (1. kép). A nyolcszög három oldalával záruló szentély szélessége
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT
1. sz. melléklet ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Az Eger, Dobó utca páros és páratlan oldalának (HT) helyi területi védelem alá, valamint a az utca épületeinek (H1; H2) egyedi helyi védelem alá helyezéséhez
RészletesebbenÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök
MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97
RészletesebbenSzent Mihály- Székesegyház. Veszprém
Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;
RészletesebbenTornyospálca, református templom 1
Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos
RészletesebbenA siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata
RészletesebbenF O T Ó D O K U M E N T Á C I Ó
F O T Ó D O K U M E N T Á C I Ó 1088 BUDAPEST, BRÓDY SÁNDOR U. 15. Hrsz.: 36623, A jelű főépület műemléki törzsszám: 15613 UDVARI B ÉS C JELŰ ÉPÜLETSZÁRNYAK, A TELKEN ÁLLÓ KISZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK, VALAMINT
RészletesebbenA jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58.
Az iskolapalota A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. A diákok számának növekedése is indokolttá
RészletesebbenJavaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Cserépfalu népi építészete, parasztházak című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fila József (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
RészletesebbenMeglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
Részletesebben3. Függelék a /2017.(..) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség A műemlékek területe, a műemlék telke és a műemléki környezet védett értékei
3. Függelék a /2017.(..) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség A műemlékek területe, a műemlék telke és a műemléki környezet védett értékei A B C D E 1. törzsszám helyrajzi szám cím védelem megnevezés
RészletesebbenAz erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése
Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #
RészletesebbenHetedhéthatár Barangolások Erdélyben 12. Zetelaka (kürtöskalács),... http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9783 1 / 4 2013.09.21. 11:32 Keresés Keresés: Go RSS Facebook Impresszum Nagyvilág Barangolások
Részletesebben1. A javaslatot benyújtó személy (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Velencei Helytörténeti Egyesület
Velencei Értéktár A Velencei Értéktár Bizottság 2015. december 7-i ülésén VÉB/2015/ 40 határozatszám alatt a Római katolikus templomot a Velencei Értéktár részének nyilvánította. A döntés az alábbi javaslat
RészletesebbenESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet
Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA
RészletesebbenKiskastély krónika. Róna Katalin
Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-
RészletesebbenEgyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint
Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek
Részletesebbenm e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs
E-3 FŐHOMLOKZAT főhomlokzat Ajánlati vázlatterve 2012. 10. 07 helyszínrajz a l a p r a j z m e t s z e t Kapy Jenő DLA, YBL díjas építész Botzheim Bálint építész-munkatárs oldalhomlokzat hátsóhomlokzat
RészletesebbenAhol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu.
21 Ahol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu. Előfordul a homlokzat tengelyére illesztett három ablakos változat is, itt vélhetően két helyiség néz az utcára. Mint korábban
RészletesebbenCsipkeház. Javaslat a. települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez.
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Csipkeház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Szabóné Gőgh Henriett. Kiskunhalas, 2014. január 6. Javaslat a Kiskunhalasi
RészletesebbenJavaslat a A Szent Imre templom épülete
Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
RészletesebbenTESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ
TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy
RészletesebbenDéri Múzeum Debrecen. Kolozs megye
V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött
RészletesebbenCÍM 5609 sz. út mellett. HELYRAJZI VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA 09 hrsz. H1. FUNKCIÓ Szent Vendel kápolna
5609 sz. út mellett 09 hrsz. H1 Szent Vendel kápolna Az állatvész elmúltávalhálából, a falu Állagmegóvás. egykori legelője szélén 1866-ban épített kápolna és az előtte álló kereszt jelentős építészeti
RészletesebbenTemplomok. Dabas-Sári városrész
Dabas-Sári városrész Sári Római Katolikus Egyházközség: Dabas-Sári Mária Mennybemenetele Templom Pásztor Győző plébános kanonok 2371 Dabas, Szent János út 143. Telefon: 06/29/364-247 Sári egyik legrégebbi
RészletesebbenÖt kápolna a Szent György-hegyen túramozgalom
Öt kápolna a Szent Györgyhegyen túramozgalom Összeállította: Orbán Imre Ezen túrafüzet sporttárs tulajdona, aki a egyesület tagja. Lakcím:.. Anyja neve:. Születési idő:.. A túramozgalom teljesítését igazoljuk
RészletesebbenSOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER Somberek, Kossuth Lajos u. 68. 658 H1 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés A fésűs beépítési mód szerint épült falazott tornácos hagyományos
RészletesebbenJavaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat az Apátfalvi temetőkápolna Települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)
RészletesebbenABÁDSZALÓK VÁROS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA
E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁRS MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLATA Szolnok, 2005. június E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok,
Részletesebben1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK'
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK' KATEGÓRIA I. Postai cím Hsz. Hrsz. Rendeltetés 1. Ady Endre u. 1. 2270 Katolikus templom, parókia,
RészletesebbenA Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára
A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára rendezvényi ajánló A Wenckheim-palota A Belsõ-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektõl kezdõdõen épült ki a palotanegyed. A historizáló
RészletesebbenEgy főállás keresztmetszete
Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr
Részletesebben4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára További egyedi értékek, javaslat védési és vizsgálati eljárásokra az értékvédelmi rendelet kereteihez igazodva, új típusú értékvizsgálattal
RészletesebbenA régi és új Kolozsvár fényképekben
HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan
RészletesebbenKIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET
KIMLE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 470 Horvátkimle, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Megyimóri Szűz-Mária szobor Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása
RészletesebbenA MAGYAR SZENT KORONA
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos
RészletesebbenNÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
RészletesebbenA szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése
A szentesi Petőfi szálló nyíláskeretekhez kapcsolódó fémszerkezeteinek restaurátori felmérése 2007 Készítette: Csányi Szabolcs, okl. restaurátor, K3_447 A Petőfi szálló ajtó és ablaknyílásaiban, a fa nyílászárók
RészletesebbenSzentkirályi Miklós - Gránátalma a szárnyasoltáron
Gránátalma a Bepillantás a középkori oltárépítő műhelybe Amit az olvasni tudóknak az írás, a tanulatlan szemlélőnek ugyanaz a festészet, hogy azok, akik a betűket nem ismerik, legalább nézelődve olvassák
RészletesebbenReformátus parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció
Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente
RészletesebbenKépzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság
Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság 7. Ltsz.: 60. 167. 84. Korong alakú cserépfedő.; 8. Régi ltsz.: 1756. Yasttg, dombordíszes kályhacsempe vagy épületdisz Középkori és XVI XVII. századi
RészletesebbenTűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig. Heizler György Kecskemét,
Tűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig Heizler György Kecskemét, 2019.06.28. Tűzvédelem és koncepció Tűzvédelem Építészeti (passzív, aktív) Szervezési (Szervezeti, használati) Beavatkozói
RészletesebbenBálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY
dr. SzabóTARTÓSZERKEZETI Bálint Kirizsán Imola A BÖGÖZI REFORMÁTUS TEMPLOM KÉRDÉSEI A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi A
RészletesebbenTervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó
Budapest, VIII. Horánszky u 9. hrsz: 36617 az UTcai homlokzat felújítása Tornyai János:Felhők az Alföld felett Engedélyezési tervdokumentáció Megbízó: Társasház. Horánszky u. 9. Közös képviselő: Halász
RészletesebbenInformációtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja
1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!
RészletesebbenPályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91
Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően
RészletesebbenJavaslat a NAGYDOROGI REFORMÁTUS TEMPLOM
Javaslat a NAGYDOROGI REFORMÁTUS TEMPLOM Megyei Értéktárba történő felvételéhez Készítette: a Nagydorogi Református Egyházközség 7044 Nagydorog Kossuth u. 66. Surányi Réti Katalin lelkipásztor Jaksa János
RészletesebbenB Á T A A P Á T I K Ö Z S É G
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
RészletesebbenHiemer-Font-Caraffa ház
Hiemer-Font-Caraffa ház A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, védett műemlék épületegyüttese, mely hajdani tulajdonosai után kapta a nevét. Nemcsak központi
RészletesebbenSzecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna
Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az
RészletesebbenZalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
RészletesebbenELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.
ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király
RészletesebbenElőszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
RészletesebbenBáta középkori plébániatemplomának feltárása
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó
RészletesebbenIPICS-APACS, CSÍKSZEREDA! VIII. honismereti játék Emléktáblák, domborművek MEGOLDÁSOK
IPICS-APACS, CSÍKSZEREDA! VIII. honismereti játék Emléktáblák, domborművek Rég elmúlt események emléke népesíti be a szív és virágok városát. Eredjünk néhányuk nyomába! MEGOLDÁSOK Név, osztály, iskola,
RészletesebbenZalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.
Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi
RészletesebbenA Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben
A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben Prof. Dr. Szlávik János, tanszékvezetı egyetemi tanár, doktori iskola vezetı szlavikj@eik.bme.hu www.kornygazd.bme.hu BME-GTK
RészletesebbenKÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK
KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FOGALOMMAGYARÁZAT PLÉBÁNIA: Olyan egyház, ahol az istentiszteletet nem a püspök, hanem egy pap végzi. Őt
RészletesebbenA címer, a zászló és a pecsét leírása
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról
RészletesebbenKiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez
Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,
RészletesebbenFeltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala
Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti
RészletesebbenA Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti.
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2016. (III.25.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV.3.) számú rendelet módosításáról 1 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenA művészettörténetírás atyja: Vasari
Reneszánsz művészet A név jelentése: újjászületés, olaszul: rinascimento, franciául: renaissance A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak
RészletesebbenA Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt.
A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt. A nagy barokk városrendezés során, a téren épültek fel a ma is látható legszebb
RészletesebbenVlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.
Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:
RészletesebbenAz építészet társművészetei a romanika korában
Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008 Az építészet társművészetei a romanika korában A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikus értelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma
Részletesebben