SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ELFOGADTA A JANUÁR 22-EI ELNÖKSÉGI ÜLÉS

2 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat I. AZ EGYESÜLET NEVE ÉS SZÉKHELYE (1) Az Egyesület a) neve: Magyar Rákellenes Liga Hungarian League Against Cancer La Ligue Hongroise de l Anticancer (továbbiakban Egyesület) b) székhelye: 1123 Budapest, XII. ker. Ráth György u. 6. fszt. 2. c) alapítási éve: (2) Az Egyesület jogi személy. (3) Az Egyesület bélyegzője: Kör alakú, benne köriratban: Magyar Rákellenes Liga (4) Az alapszervezetek hosszú bélyegzőt használnak, benne az alapszervezet neve. (5) Az Egyesület képviselője az Elnök, ügyintéző szerve az Elnökség. (6) Az Elnökség címe: 1123 Budapest, Ráth György u. 6. Levelezési címe: 1507 Budapest, Pf.: 7; Telefon: (1) , (1) , Fax: (1) ; Gazdasági iroda: (1) ; Fax: (1) ; info@rakliga.hu; Honlap: Telefonos lelkisegély: (7) Az Elnököt akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti. A Gazdasági elnökhelyettest akadályoztatása esetén a főkönyvelő helyettesíti. II. AZ EGYESÜLET TAGJAI (1) Az Egyesület tagja lehet minden 18 éven felüli belföldi természetes személy, aki az Egyesület célkitűzéseit magáévá teszi, a megállapított tagdíjat rendszeresen és határidőben megfizeti, és nincsen elmaradása. (2) Az Egyesület tagjai az Alapszervezetekben gyakorolják jogaikat és kötelességeiket. Minden tag csak egy Alapszervezethez tartozhat. (3) A tagságról központi nyilvántartást kell vezetni. a) A központi nyilvántartás a tag nyilvántartásba vételéről 15 napon belül értesíti az alapszervezetet. b) A központi nyilvántartás a belépési nyilatkozatokat szervezetenként és sorszám szerint tartja nyilván. c) A központi nyilvántartás évente a tagok listáját december 31-ei dátummal lezárja, és január 31-ig elküldi az Alapszervezeteknek. d) A lista kézhezvételét követő 15 napon belül az Alapszervezet a saját nyilvántartása alapján javított taglistát postázza a központi nyilvántartás részére. Ha ez nem történik meg, akkor a központi nyilvántartást kell érvényesnek tekinteni. e) Eltérés esetén a tagnyilvántartás egyeztetésének február 28-ig le kell zárulnia. f) Az Alapszabály 8. (8) pontja szerinti felszólítást a tagdíjfizetésre az Alapszervezet elnöke küldi ki igazolható módon: az elsőt március 15-ig, a másodikat április 15-ig. (4) Ahol a Szervezeti és Működési Szabályzat tagra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ezen rendes tagot kell érteni.

3 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat III. TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE (1) A tag a felvételét az alapszervezet vezetőségénél kezdeményezi. (2) Eljárás tagsági viszony keletkezése esetén: a) a Magyar Rákellenes Ligába belépni szándékozóval meg kell ismertetni a Liga Alapszabályát, tevékenységét, különös tekintettel a célkitűzéseire, a tag jogaira és kötelességeire, b) a jelölt az egységes belépési nyilatkozatot kitölti, amivel egyúttal hozzájárul adatai nyilvántartásához, c) a felvételről az Alapszervezet vezetősége dönt d) a döntés eredményét az Alapszervezet elnöke igazolja aláírásával a belépési nyilatkozaton, (8. (2) pont) e) a belépési nyilatkozat egy példányát a központi nyilvántartásnak el kell küldeni a felvételt követő hónap 5-éig. (3) A tagsági viszony a belépési nyilatkozat elfogadásával kezdődik. (4) A tagság megszűnésének részleteit az Alapszabály 8. (5)-(8) pontja tartalmazza. IV. A MAGYAR RÁKELLENES LIGA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (1. melléklet) A Magyar Rákellenes Liga országos hatáskörű egyesület. Szervezeti egysége az Alapszervezet. Az Alapszervezeteken belül alakulhatnak klubok, ezek nem önálló szervezeti egységként működnek. (1) Az Egyesület vezető szervei: a) a Küldöttgyűlés, b) az Elnökség, c) az Ellenőrző Bizottság, d) az Etikai Bizottság. V. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK (1) Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. (2) A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásukkal kezdődik és (a rendkívüli megszűnés eseteit kivéve) a megválasztásukat követő ötödik évben tartandó választásig tart. (3) A vezető tisztségviselőnek kötelessége részt venni azoknak a szerveknek a munkájában, amelynek tagja. Akadályoztatásuk esetén ezt kötelesek írásban előre bejelenteni Elnökségi tag az Elnöknek, Bizottsági tag a Bizottság elnökének. Aki ez ellen súlyosan vét, annak a visszahívására az Elnöknek javaslatot kell tennie. (4) A megbízatás megszűnése a vezető tisztségviselő a) lemondása, b) visszahívása, c) halála esetén következik be. (5) Vezető tisztségviselő megbízatásáról csak írásban mondhat le. A lemondást az Elnökségnek kell benyújtani.

4 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat (6) Az Alapszabályban meghatározottnál kisebb létszámú Elnökség, Ellenőrző vagy Etikai Bizottság ügyvezetőként látja el feladatát a (7) szerinti választó Küldöttgyűlésig. (7) Vezető tisztségviselő megbízásának rendkívüli megszűnése esetén a tisztségre új tisztségviselőt kell választani a legközelebbi választó Küldöttgyűlésen, amit egy éven belül össze kell hívni. Az így megválasztott vezető tisztségviselő megbízása ugyanaddig az időpontig szól, mint ameddig azé a tisztségviselőé szólt, akinek a megbízása megszűnt. VI. A KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) A Küldöttgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok által választott küldöttekből álló testület. (2) A Küldöttgyűléssel kapcsolatos legfontosabb előírásokat az Alapszabály 10. -a tartalmazza. (3) A Küldöttgyűlésre a meghívót a Küldöttgyűlés időpontja előtt 8 nappal, írásban, igazolható módon ki kell küldeni a küldötteknek. A meghívó küldése történhet levélben, ben, faxon vagy személyesen. A kiküldés akkor igazolható, ha ajánlott levélként, a posta által lebélyegzett névsorral történik a feladás, vagy az és a fax dokumentálva van, személyes átadásnál a dátum és a címzett aláírása igazolja az átvételt. (4) A Küldöttgyűlés menete: a) A levezető elnök (a továbbiakban: elnök) felkéri a jegyzőkönyvvezetőt, aki a küldöttgyűlésről részletes a határozatok kivételével nem szó szerinti jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív. b) A Küldöttgyűlés az elnök javaslata alapján 2 főben megválasztja a jegyzőkönyvi hitelesítőket. c) Az elnök javaslatot tesz a 3 tagú Mandátum Bizottság tagjaira. d) A szavazatra jogosultak megválasztják a Mandátum Bizottságot, melynek feladata a küldöttek mandátumának ellenőrzése és a küldöttek létszámának megállapítása. e) A Mandátum Bizottság jelentést tesz az elnöknek az érvényes mandátummal rendelkező küldöttek létszámáról. f) Az elnök megállapítja és szóban kihirdeti, hogy a Küldöttgyűlés határozatképes-e. Határozatképtelenség esetén lásd a k) pontot. g) A napirend elfogadása. A Küldöttgyűlés szavaz a napirend-módosító javaslatokról. h) A Küldöttgyűlés megtárgyalja a napirendi pontokat és határozatokat hoz velük kapcsolatban az elnök által megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített határozati javaslatok alapján. i) Az elnök az egyes határozatokat a szavazásokat követően szóban kihirdeti, mely határozatokat a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. j) Az elnök bezárja a Küldöttgyűlést. k) Határozatképtelenség esetén az elnök a Küldöttgyűlést bezárja. Ebben az esetben a Mandátum Bizottság jelentését és a határozatlanképtelenség megállapítását jegyzőkönyvbe kell venni, határozat ilyenkor nem születik. VII. A KÜLDÖTTEK (1) Az Alapszervezet titkos szavazással minden megkezdett 50 fő tag után 1 fő küldöttet választ. A küldöttek mandátuma a megválasztásuk évére és az azt követő évre szól.

5 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat (2) Küldöttek: a) a küldöttek nyilatkozatot töltenek ki, amely szerint vállalják a megbízatásukat, b) a nyilatkozat tartalmazza a küldöttek adatait, c) a küldötteket az aktuális év március 31. napjáig kell megválasztani, d) a megválasztott küldött megbízatásának eleget téve köteles a Küldöttgyűlésen részt venni, kivéve, ha rajta kívül álló okok miatt történik a mulasztás, e) amennyiben a küldött előre láthatóan nem tud megbízatásának eleget tenni, köteles az Alapszervezet elnökének legalább harminc nappal előbb ezt bejelenteni, helyette az Alapszervezet közgyűlésen eseti küldöttet választ. VIII. AZ ELNÖKSÉG (1) Két Küldöttgyűlés között az Egyesületet az Elnökség irányítja. (2) Az Elnökség tagjai: a) elnök, b) általános elnökhelyettes, c) gazdasági elnökhelyettes, d) további 6 fő elnökségi tag. (3) Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe (Alapszabály, 12. (4)). IX. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG (1) Az Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatos szabályokat az Alapszabály 14. -a tartalmazza. (2) Az Ellenőrző Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg. Az ügyrend az Alapszabállyal illetve jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. X. AZ ETIKAI BIZOTTSÁG (1) Az Etikai Bizottsággal kapcsolatos szabályokat az Alapszabály 15. -a tartalmazza. (2) Az Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét az Etikai kódex tartalmazza. XI. AZ ALAPSZERVEZET (Az Alapszervezetek aktuális listáját az 1. számú függelék tartalmazza) (1) A Magyar Rákellenes Liga szervezeti egysége az Alapszervezet. A Magyar Rákellenes Liga minden tagja valamelyik Alapszervezethez tartozik. Az alapszervezet a Liga Alapszabályban megfogalmazott céljait valósítja meg az Alapszabályban leírt tevékenységekkel. (2) Az alapszervezet megalakulásakor tartandó közgyűlésre az alapszervezet közgyűlésére vonatkozó szabályok érvényesek az alábbi eltérésekkel: a) alapszervezetet legalább 20 fővel lehet létrehozni, b) alapító tagok csak olyan természetes személyek lehetnek, akik vagy már tagjai a Magyar Rákellenes Ligának (régi tagok), vagy az új alapszervezet megalakulásával egyidőben lesznek tagok,

6 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat (3) c) a megalakuláshoz alakuló gyűlést kell szervezni, d) az alakuló gyűlésen megjelentekkel ismertetni kell a gyűlés célját, a létrehozni kívánt alapszervezet elnevezését, a Magyar Rákellenes Liga Alapszabályát, tevékenységét, különös tekintettel a célkitűzéseire, a tag jogaira és kötelességeire, e) ha elegendően vannak jelen, akik az új alapszervezetet létre kívánják hozni, akkor Alakuló Közgyűlést kell tartani, f) akik az új alapszervezetet létre kívánják hozni, azok kitöltik a belépési nyilatkozatot az alakuló Alapszervezetbe (a továbbiakban: belépési nyilatkozat), vagy - régi tagok esetén - átlépési nyilatkozatot töltenek ki, g) közülük (és csak közülük) azok vesznek részt szavazati joggal az Alakuló Közgyűlésen, akik aláírják az Alakuló Közgyűlés (Alapító tagok) jelenléti ívét, h) az alakuló gyűlés szervezője legalább 20 fő alapító tag esetén kijelenti, hogy az alakuló közgyűléshez megvan a határozatképesség, i) határozatképesség esetén a közgyűlés megválasztja a levezető elnököt, innentől a közgyűlés az általános szabályok szerint zajlik, az alábbi eltérésekkel: a közgyűlés szavaz arról, hogy a Magyar Rákellenes Liga Alapszabályát megismerte, azt elfogadja és Alapszervezetet kíván létrehozni, j) levezető elnököt és jegyzőkönyv hitelesítőket csak az Alakuló Közgyűlésen szavazati joggal résztvevők (Alapító tagok) közül lehet választani, k) a létrejött Alapszervezet tagjai azok a személyek, akik a belépési (vagy átlépési) nyilatkozatot és a jelenléti ívet is aláírták, l) az alakuló közgyűlés a tagjai közül vezetőséget és küldött(ek)et választ az általános szabályok szerint, azzal az eltéréssel, hogy az alakuló közgyűlésen történő vezetőségés küldöttválasztáshoz nem kell előzetesen jelölőbizottságot létrehozni: jelölt lehet a létrejött alapszervezet bármely tagja, m) az alakuló közgyűlést követően (eredményes vezetőségválasztás esetén) az alapszervezet elnöke záradékolja a belépési (átlépési) nyilatkozatokat és ezek egy példányát 8 napon belül elküldi a központi nyilvántartásnak, n) a megalakulást követő 8 napon belül az országos elnökségnek el kell küldeni az Alapszervezet megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet, amelyben rögzítik: i) a megalakulást, ii) az elnevezést: Magyar Rákellenes Liga (helység, pl. Miskolci)) Alapszervezet, iii) a bélyegzőhasználatot: hosszú bélyegző - tartalma: elnevezés, iv) a vezetőség tagjainak nevét, címét, telefonszámát, címét, o) az Alapszervezet megalakulását az Elnökség hagyja jóvá a soron következő ülésén, p) a létrejött Alapszervezet tagjai az alakuló közgyűlés napjától az így megalakult Alapszervezetben gyakorolják jogaikat és kötelességeiket (Alapszabály 5. (2)). a) Az Alapszervezet háromtagú vezetőséget választ. Ha az Alapszabály 16. (4) szerint választott vezetőség létszáma három fő alá csökken, az alapszervezetnek három hónapon belül pótolnia kell rendkívüli közgyűlésen. Az itt megválasztott új vezető mandátuma az eredetileg megválasztott vezetőségi tag mandátumának lejártáig tart. b) Az Alapszabály 16. (14) pontjában foglaltakon túl a vezetőség feladata i) az alapszervezet közgyűléseinek előkészítése, választás esetén 3 tagú jelölőbizottság (elnök és két tag) felkérése, melyről a vezetőségnek határozatot kell

7 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat hozni. A jelölőbizottsági tagság elfogadását a vezetőség részére írásban kell visszaigazolni, a választó közgyűlés meghívója csak ezt követően küldhető ki. ii) döntés a csatlakozni kívánó Alapszervezet részére történő befogadó nyilatkozatról c) Az Alapszabály 16. (14) c) pontjában szereplő "éves program és költségvetési terv"- et a tárgyév január 1-től december 31-ig terjedő időszakra kell elkészíteni az erre rendszeresített nyomtatványon. A benyújtás határideje: tárgyév január 31. napja. (Év közben alakuló alapszervezet esetében a megalakulást követő 30 nap). (4) Az Alapszervezetek programját és költségvetését az Elnökség hagyja jóvá. (5) Az Alapszervezet önfeloszlatása, csatlakozása más alapszervezethez: a) Az Alapszervezet közgyűlésen dönthet arról, hogy feloszlatja önmagát vagy csatlakozik-e más Alapszervezethez. b) A csatlakozás feltétele a befogadó Alapszervezet vezetőségének befogadó nyilatkozata. c) A befogadó Alapszervezet nyilatkozik, hogy közgyűlése határozata szerint a csatlakozó Alapszervezet tagjait és megjelölt eszközeit átveszi. d) A csatlakozott vagy megszűnt Alapszervezet lezárja pénzügyi és egyéb nyilvántartásait, elszámol a Gazdálkodási Szabályzatban leírtak szerint. e) A megszűnt Alapszervezet minden iratanyagát a megszűnést követő 30 napon belül a központi iroda részére kísérőjegyzékkel át kell adni. f) A csatlakozó Alapszervezet minden iratanyagát a csatlakozást követő 30 napon belül a befogadó Alapszervezet részére kísérőjegyzékkel át kell adni. g) A csatlakozó Alapszervezet az összes eszközét a pénzeszköze kivételével átadja a befogadó Alapszervezetnek. (6) Az Alapszervezet megszüntetéséről az Elnökség dönt. (7) Az Alapszervezet megszűnéséről a központi nyilvántartás értesíti a tagokat. A megszűnt Alapszervezet minden tagja az Alapszervezet megszűnéséről küldött értesítést követően dönthet arról, hogy melyik Alapszervezetben kívánja gyakorolni tagi jogait a továbbiakban. XII. AZ ALAPSZERVEZET KÖZGYŰLÉSE (1) Az alapszervezet vezető szerve a közgyűlés. A közgyűlés az alapszervezet tagjainak összessége. (2) A közgyűlés a) vezetőséget választ és visszahívhat, b) küldötteket választ és visszahívhat, c) dönt az alapszervezet éves programtervéről, költségvetési tervének és a vezetőség előző évi beszámolójának elfogadásáról. (3) A közgyűlés időpontját a vezetőség határozza meg. (4) A közgyűlést az alapszervezet elnöke hívja össze évente legalább egy alkalommal, ülését ő vezeti. (5) Az alapszervezet elnöke a közgyűlés összehívásáról a tagságot a kitűzött nap előtt 8 nappal, igazolhatóan, írásban (levélben, -ben, faxon vagy személyesen) értesíti. A kiküldés akkor igazolható, ha ajánlott levélként, a posta által lebélyegzett névsorral történik a feladás, vagy az és a fax dokumentálva van, személyes átadásnál a dátum és a címzett aláírása igazolja az átvételt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a

8 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat közgyűlés helyét, időpontját, javasolt napirendjét, a határozatképtelenség esetén tartandó megismételt közgyűlés helyét, napirendjét, időpontját és azt, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül azonos napirendben határozatképes. Figyelmeztetni kell a tagokat, hogy a megismételt közgyűlésen távolmaradásuk esetén is döntés születik az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban (6) Az Alapszervezet közgyűléséről szóló meghívót a tagság kiértesítésével egyidőben, igazolható módon a Magyar Rákellenes Liga Elnökének is el kell küldeni. (7) A közgyűlés határozatképessége, szavazás meghatalmazással. a) A közgyűlés határozatképes, ha az alapszervezet tagjainak több mint 50%-a jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze, és a megjelentek számától függetlenül azonos napirendben határozatképes. b) A tag akadályoztatása esetén közokiratba vagy bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással képviseltetheti magát a közgyűlésen. A javasolt meghatalmazás minta az SzMSz 4. számú melléklete. c) A közgyűlés határozatképességének megállapításakor minden, a fenti rendelkezéseknek megfelelő (a továbbiakban: érvényes) meghatalmazással képviselt tagot jelenlevőnek kell tekinteni. A jelenléti íven a meghatalmazást adó aláírása helyett az általa meghatalmazott tag aláírásának és a meghatalmazás tényének kell szerepelnie. A meghatalmazások érvényességét a Mandátum bizottság ellenőrzi. A meghatalmazásokat a jelenléti ívek mellékleteként meg kell őrizni d) Nyílt szavazáskor egyértelműen jelezni kell (például egy lapra felírt szám felmutatásával), hogy az adott tag esetén hány szavazatot kell figyelembe venni. Titkos szavazás esetén minden tag annyi szavazólapot kap, amennyi szavazata az érvényes meghatalmazásokkal együtt van. (8) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1. -a szerinti közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. (9) A közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel hozza határozatait. Nyílt szavazáskor szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (10) A közgyűlés általában nyílt határozatot hoz: kivétel ez alól a választás és ha a közgyűlés titkos szavazásról határoz. (11) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek melléklete a jelenléti ív és amely tartalmazza a közgyűlés helyét és időpontját, a tagok számát, a megjelent tagok számát, a közgyűlés határozatképességét, a közgyűlés napirendjét, a határozatokat valamint a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát és a közgyűlés befejezésének időpontját. A határozatokat a Helyi Közgyűlési Határozatok Könyvében rögzíteni kell, megadva a határozat pontos szövegét, időpontját és hatályát valamint a támogatók, ellenzők és tartózkodók számát. A közgyűlés határozatai ellenkező rendelkezés hiányában az ülést követő napon lépnek hatályba. A határozatokról az alapszervezet tagjait tájékoztatni kell a következő módon: a) az alapszervezet tagja által megadott címre elküldéssel és b) az alapszervezet rendezvényein a Határozatok tárába való betekintési lehetőséggel. (12) A közgyűlés menete:

9 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat a) Az levezető elnök (a továbbiakban: elnök) felkéri a jegyzőkönyvvezetőt. b) A közgyűlés megválasztja a 2 fő jegyzőkönyvi hitelesítőt. c) Az elnök javaslatot tesz a 3 tagú Mandátum Bizottság tagjaira. d) A szavazatra jogosultak megválasztják a Mandátum Bizottságot. e) A Mandátum Bizottság jelentést tesz az alapszervezet megjelent tagjainak a létszámáról. f) Az elnök megállapítja és kihirdeti, hogy a közgyűlés a határozatképes-e, határozatképtelenség esetén pedig a XII. (12) j) pontot. g) A napirend elfogadása. A közgyűlés szavaz a napirend módosító javaslatokról. h) A közgyűlés megtárgyalja a napirendi pontokat és határozatokat hoz velük kapcsolatban az elnök által megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített határozati javaslatok alapján. i) Az elnök bezárja a közgyűlést. j) Határozatképtelenség esetén az elnök a közgyűlést bezárja. i) A Mandátum Bizottság jelentését és a határozatlanképtelenség megállapítását jegyzőkönyvbe kell venni, határozat ilyenkor nem születik. ii) Az elnök felhívja a figyelmet arra, hogy a megismételt közgyűlés a meghívóban közöltek szerint lesz megtartva. iii) A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint kell megtartani az a) ponttól kezdődően. XIII. A VÁLASZTÓ KÖZGYŰLÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (1) Az alapszervezet Választó Közgyűlését a Közgyűlésre vonatkozó általános szabályok betartásán túl - az alábbi szabályok figyelembevételével kell megtartani részleges vagy teljes vezetőségválasztás, továbbá küldöttválasztás esetén. (2) Az alapszervezet vezetőségének előzetesen 3 fős Jelölő Bizottságot kell felkérni. A Jelölő Bizottságnak a Választó Közgyűlésen jelentést kell tennie az elvégzett munkáról és az egyes tisztségekre jelölt személyekről, különös tekintettel arra, hogy a jelölést vállalják-e. Ha a jelölt nincsen jelen, előzetesen írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megválasztása esetén a megbízatást elvállalja-e. (3) A jelöltekre a jelölést a választó közgyűlés előtti nap 12:00 óráig lehet leadni. (4) A Közgyűlésnek minden egyes jelöltről nyílt szavazással szavaznia kell, hogy a jelölt felkerüljön-e a szavazólistára. A szavazólistára azok a jelöltek kerülnek, amelyeket a többség (több, mint 50 %) támogat. (5) A levezető elnöknek vagy az általa felkért személynek a szavazás megkezdése előtt ismertetnie kell a szavazólistára került jelölteket (tisztségenként), a szavazás menetét, valamint azt, hogy mi számít érvényes, illetve érvénytelen szavazatnak. (6) A Közgyűlésnek 3 fős Szavazatszedő Bizottságot kell választania, nyílt szavazással. A Szavazatszedő- és a Mandátumvizsgáló Bizottság tagja választó Közgyűlésen jelölt nem lehet. A Szavazatszedő Bizottság feladata a szavazás megkezdése előtt a szavazólapok előkészítése, az urna ellenőrzése és lezárása. (7) A szavazás titkos. (8) A szavazólap kitöltési útmutatóját és a szavazatok összeszámlálásának rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza.

10 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat (9) A Szavazatszedő Bizottság feladata a szavazás megkezdésétől kezdve: a) kiosztja a küldötteknek a szavazólapokat, b) a leadott szavazatok után felnyitja az urnát, c) jegyzőkönyvben rögzíti: i) a sértetlen urnabontást, ii) megszámolja a leadott szavazólapokat (érvényes-érvénytelen), iii) utána megszámolja a szavazatok számát, iv) megállapítja a választás eredményét, d) bejelenti a választás eredményét e) a szavazólapokat 30 napig megőrzi. XIV. A MAGYAR RÁKELLENES LIGA SZOLGÁLATAI A Magyar Rákellenes Ligában külön működési szabályzat szerint az alábbi szolgálatok működnek: (1) Segítő Szolgálatok (a Segítő Szolgálatokat a 2. számú függelék tartalmazza), (2) Önkéntes Szolgálat, (3) Telefonos Lelkisegély Szolgálat. XV. A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA (1) A Magyar Rákellenes Ligában ötévente történik tisztújítás. (2) Az Elnökség dönt a Választó Küldöttgyűlés időpontjáról. (3) Az Elnökség megválasztja a Jelölő Bizottság tagjait. a) A Jelölő Bizottság 3 tagú. Elnökét és tagjait az Egyesületet jól ismerő, köztiszteletben álló tagjai közül legalább 60 nappal a Választó Küldöttgyűlés előtt kell megválasztani. b) A Jelölő Bizottság tagjai nem fogadhatnak el jelölést semmilyen tisztségre. (4) Az Elnök a) dönt a Választó Küldöttgyűlés helyszínéről, napirendjéről, b) összeállítja a tisztségekre vonatkozó követelményeket, c) összehívja a Küldöttgyűlést: értesíti az Alapszervezeteket i) a választás idejéről, helyéről, napirendjéről, ii) a tisztségekre vonatkozó követelményekről, iii) a Jelölő Bizottság összetételéről. (5) Az Alapszervezeteknek a Választó Küldöttgyűlés előtt közgyűlést kell tartani, amelyen jelölteket javasolnak az egyes tisztségekre. Minden jelöltről szavazni kell. A többség által támogatott (több, mint 50% szavazatot kapott) jelöltek nevét az Alapszervezet elnöke a javaslattal együtt elküldi a Jelölő Bizottságnak. A jelöltekről elegendő nyílt szavazást tartani. (6) A Jelölő Bizottság feladata: a) feladatterv összeállítása, határidők megjelölése,

11 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat b) jelöltek összeállítása, c) javaslattétel az Elnök, általános és gazdasági elnökhelyettes személyére, d) az eddigi Elnökség tagjainak felkérése jelöltnek, és nyilatkoztatásuk a további terveikről, e) jelöltek felkérése, hogy nyilatkozzanak arról, vállalják-e a jelöltséget, f) az Elnökség tájékoztatása, g) a Küldöttek tájékoztatása. XVI. A VÁLASZTÓ KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) A Választó Küldöttgyűlést az alábbi esetektől eltekintve a Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok szerint kell megtartani. (2) A Jelölő Bizottságnak jelentést kell tennie az elvégzett munkáról és az egyes tisztségekre jelölt személyekről, különös tekintettel arra, hogy a jelölést vállalják-e. Ha a jelölt nincsen jelen, előzetesen írásban nyilatkoznia kell arról, hogy megválasztása esetén a megbízatást elvállalja-e. (3) A Küldöttgyűlésnek minden egyes jelöltről nyílt szavazással szavaznia kell, hogy a jelölt felkerüljön-e a szavazólistára. A szavazólistára azok a jelöltek kerülnek, amelyeket a többség (több, mint 50 %) támogat. (4) A levezető elnöknek vagy az általa felkért személynek a szavazás megkezdése előtt ismertetnie kell a szavazólistára került jelölteket (tisztségenként), a szavazás menetét, valamint azt, hogy mi számít érvényes, illetve érvénytelen szavazatnak. (5) A Küldöttgyűlésnek Szavazatszedő Bizottságot kell választania, nyílt szavazással. A Szavazatszedő- és a Mandátumvizsgáló Bizottság tagja választó Küldöttgyűlésen jelölt nem lehet. A Szavazatszedő Bizottság feladata a szavazás megkezdése előtt a szavazólapok előkészítése, az urna ellenőrzése és lezárása. (6) A szavazás titkos. (7) A szavazólap kitöltési útmutatóját és a szavazatok összeszámlálásának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. (8) A Szavazatszedő Bizottság feladata a szavazás megkezdésétől kezdve: a) kiosztja a küldötteknek a szavazólapokat, b) a leadott szavazatok után felnyitja az urnát, c) jegyzőkönyvben rögzíti: i) a sértetlen urnabontást, ii) megszámolja a leadott szavazólapokat (érvényes-érvénytelen), iii) utána megszámolja a szavazatok számát, iv) elkészíti a megválasztott elnökség névsorát, d) bejelenti a választás eredményét, felkéri az elnököt és a két elnökhelyettest programjuk ismertetésére, e) az Ellenőrző Bizottság megválasztását bejelenti, és felkéri a Bizottságot a bemutatkozásra, f) az Etikai Bizottság megválasztását bejelenti, felkéri a Bizottságot a bemutatkozásra, g) a szavazólapokat 30 napig megőrzi.

12 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat XVII. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén az Egyesület bármely tagja bejelentést tehet az Alapszervezet elnökének, vagy közvetlenül az Elnökségnek. A bejelentésről, ha nem írásban történik, jegyzőkönyvet kell fölvenni, vagy az elnökségi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Ha a bejelentés nem az Elnökségnek történt, akkor azt haladéktalanul továbbítani kell az Elnökségnek. (2) Az Elnökség ezt követően fegyelmi eljárást rendel el és kijelöli a Fegyelmi Bizottságot. (Alapszabály, 8. (8) bekezdés b) rész). (3) A Fegyelmi Bizottság: a) háromtagú, tagjait az elnökség jelöli ki, b) tagjai köztiszteletben álló, az Egyesület célkitűzéseit jól ismerő, elkötelezett személyek lehetnek, c) a fegyelmi eljárásba bevont személyt értesíteni kell az eljárás okáról, fel kell szólítani a védekezés előterjesztésére, tanúi megnevezésére a határidő megjelölésével, d) a levelet tértivevénnyel kell elküldeni legalább 15 nappal a kitűzött fegyelmi tárgyalás előtt; mely tartalmazza a tárgyalás időpontját és helyszínét, e) a Fegyelmi Bizottság lefolytatja az eljárást, melynek befejeztével javaslatot tesz az Elnökségnek, f) ha a fegyelmi eljárásba bevont személy nem jelenik meg az első határnapon, második határnap kitűzése szükséges. Ha a második határnapon sem jelenik meg, és magát nem menti ki, és távolmaradásának okát hitelt érdemlő módon nem bizonyítja a fegyelmi tárgyalás kitűzött határnapját követő 8 napon belül, abban az esetben a Fegyelmi Bizottság távollétében is meghozza határozatát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. XVIII. ADATVÉDELEM (1) Azokat az információkat, amelyekhez a Liga Alapszabályában és Szervezeti és Működési Szabályzatában felsorolt tevékenységek során a Liga különböző tagjai, illetve általuk megbízott külső személyek jutnak egyes személyekkel kapcsolatban, csak a személyes adatoktól elvonatkoztatva lehet további feldolgozás tárgyává tenni pl. statisztika, a Liga jövőbeli akcióinak megtervezése stb.- ezek a személyekre vonatkozó adatok pedig nem adhatók ki külső személyek/szervezetek számára (kivétel a hatósági ügyek). (2) Egyebekben az Adatvédelmi szabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. XIX. BETEKINTÉS AZ EGYESÜLET IRATAIBA Az Alapszabály 19. (2) pontja szabályozza az Egyesület irataiba való betekintést, amelynek módja a következő: (1) Igény esetén (amennyiben jogszabályba nem ütközik), az Egyesület részéről közreműködő munkatársat az Elnök, vagy a Gazdasági elnökhelyettes jelöli ki. (2) A megbízott egyezteti az időpontot, és igény esetén iratmásolatot készít a betekintő költségére. XX. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

13 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat (1) Az Egyesület a szükséges mértékben tájékoztatja a nyilvánosságot belső életéről, munkájáról és rendezvényeiről a médián keresztül az Elnök döntése alapján. (2) A nyilvánosságra hozatal előírásait az Alapszabály 19. (4) és (5) pontja tartalmazza. 1) Alapszabály, XXI. A MAGYAR RÁKELLENES LIGA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATAI: 2) Szervezeti és Működési Szabályzat, 3) Segítő Szolgálat működési szabályzata, 4) Gazdálkodási szabályzat, 5) Adatvédelmi szabályzat, 6) Számviteli politika, 7) Adományozási szabályzat, 8) Kötelezettségvállalási, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés szabályzata (Kötelezettségvállalási szabályzat) 9) Szerződéskötés rendjének szabályzata 10) Ellenőrző Bizottság ügyrendje, 11) Etikai kódex, 12) Tűzvédelmi szabályzat, 13) Munkavédelmi szabályzat, 14) Önkéntes Szolgálat Szabályzata, 15) Lelkisegély Telefonszolgálat Szabályzata. Mellékletek: 1) A Magyar Rákellenes Liga szervezeti felépítése 2) A szavazólap kitöltése és értékelése a Küldöttgyűlésen 3) Belépési nyilatkozat kitöltési útmutató 4) Meghatalmazás 5) A szavazólap kitöltése és értékelése az Alapszervezet közgyűlésén Függelékek: 1) Alapszervezetek 2) Segítő Szolgálatok

14 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat 1. me lléklet a Ma gya r Rákelle nes Liga Szerve ze ti é s Működési Szabályzat ához A Magyar Rákellenes Liga szervezeti felépítése K üld ö ttg yű lés Ellenőrző Bizo ttság Elnökség Etikai Bizottság Alapszervezetek Szo lgálatok Se gítő S zolgá latok Önké ntes Szolgá lat Tele fonos Lelk is egé ly Szolgá lat Az SZMS Z j óváh ag yása id ej én műkö dő Ala psze rveze tek fe lso rolá sát a z 1. sz., a Se gítő Szo lg ála to k fels oro lásá t a 2. sz. füg ge lék tartal mazz a

15 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat 2. melléklet A Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzatához A szavazólap kitöltése és értékelése a Küldöttgyűlésen 1. A szavazólap az Elnökség tisztségviselőinek (elnök és elnökhelyettesek), a további elnökségi tagoknak valamint az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság tagjainak a megválasztására szolgál. 2. Érvényes szavazatot leadni csak a Szavazatszedő Bizottság által kiadott és hitelesített szavazólapon lehet. 3. Szavazni úgy kell, hogy a jelölt neve melletti négyzetbe tollal X vagy + jelet kell tenni. 4. Az előző pontban említett négyzeteken kívül elhelyezett bármilyen jelet a szavazatok összeszámlálásakor figyelmen kívül kell hagyni. 5. Érvényes az a szavazólap, amelyik: a. az elnökre és az elnökhelyettesekre tisztségenként legfeljebb egy szavazatot tartalmaz, és b. az elnökségi tagokra legfeljebb kilenc szavazatot tartalmaz, és c. az Ellenőrző Bizottságra legfeljebb három szavazatot tartalmaz, és d. az Etikai Bizottságra legfeljebb három szavazatot tartalmaz. 6. Érvénytelen az a szavazólap, amelyik: a. nem egyértelmű jelölést tartalmaz, és emiatt nem állapítható meg egyértelműen a leadott szavazat (pl. nem X vagy + jelek vannak a szavazólapon, össze van firkálva, gyűrött, tépett a szavazólap, stb.), és/vagy b. az elnökre egynél több szavazatot tartalmaz, és/vagy c. az elnökhelyettesekre tisztségenként egynél több szavazatot tartalmaz, és/vagy d. az elnökségi tagokra kilencnél több szavazatot tartalmaz, és/vagy e. az Ellenőrző Bizottságra háromnál több szavazatot tartalmaz, és/vagy f. az Etikai Bizottságra háromnál több szavazatot tartalmaz.

16 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat A szavazatok összeszámlálása A Magyar Rákellenes Liga Alapszabályában (10. (9), 12. (3)) meghatározott legtöbb szavazatot az alábbiak szerint értelmezzük. 1. Az érvényes szavazólapokon lévő szavazatokat kell összeszámolni. 2. A szavazatokat tisztségek szerint, a szavazólapon feltüntetett sorrendben, felülről lefelé haladva kell értékelni. (Ha egy jelölt elnyer egy tisztséget, akkor az alatta álló tisztséget már nem nyerheti el.) 3. Az a jelölt lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ha egynél több jelölt kap egyenlő számú legtöbb szavazatot, akkor a szavazást rájuk vonatkozóan meg kell ismételni. 4. Az a jelölt lesz az adott elnökhelyettes, aki az adott tisztségre a legtöbb szavazatot kapja. Ha egynél több jelölt kap egyenlő számú legtöbb szavazatot, akkor a szavazást rájuk vonatkozóan meg kell ismételni. 5. Az elnökségi tagokra leadott szavazatok értékelése: a. Az elnökségi tagoknak jelöltekről listát kell készíteni a rájuk leadott szavazatok száma szerint nem növekvő sorrendben. b. Ebből a listából törölni kell azokat, akiket elnöknek vagy elnökhelyettesnek megválasztottak. c. Ha a fenti lista 7. és 8. helyén szereplő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, akkor a választást meg kell ismételni azokra a jelöltekre vonatkozóan, akikre ugyanannyi szavazatot adtak le, mint a lista 7. és 8. helyén szereplő jelöltekre. d. Azokra a szavazategyenlőségben nem érintett elnökségi tag jelöltekre vonatkozóan, akik a lista 7. és 8. helyén szereplő jelölteknél több szavazatot kaptak, a választást nem kell megismételni. Az ő nevüket tartalmazó listát kell kiegészíteni a szavazategyenlőségben érintett tagokról a rájuk leadott szavazatok száma szerint csökkenő sorrendben készített lista neveivel. e. Az Alapszabály 12. (2) d) szerinti elnökségi tag az a hat jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. (A fenti listán szereplő első hat nem törölt név.) 6. Az Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: EB) tagjaira leadott szavazatok értékelése:

17 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat a. Az EB tagoknak jelöltekről listát kell készíteni a rájuk leadott szavazatok száma szerint nem növekvő sorrendben. b. Ha a fenti lista 3. és 4. helyén szereplő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, akkor a választást meg kell ismételni azokra a jelöltekre vonatkozóan, akikre ugyanannyi szavazatot adtak le, mint a lista 3. és 4. helyén szereplő jelöltekre. c. Azokra a szavazategyenlőségben nem érintett EB tag jelöltekre vonatkozóan, akik a lista 3. és 4. helyén szereplő jelölteknél több szavazatot kaptak, a választást nem kell megismételni. Az ő nevüket tartalmazó listát kell kiegészíteni a szavazategyenlőségben érintett tagokról a rájuk leadott szavazatok száma szerint csökkenő sorrendben készített lista neveivel. d. EB tag az a három jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. (A fenti listán szereplő első három név.) 7. Az Etikai Bizottság tagjaira leadott szavazatok értékelése ugyanúgy történik, mint az Ellenőrző Bizottság tagjaira leadott szavazatoké.

18 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat 3. melléklet A Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzatához Tudnivalók Belépési nyilatkozat kitöltéséhez A Belépési nyilatkozatok formája, nyilvántartása 1. A Belépési nyilatkozatok 3 példányos, önátírós, A4 formátumú sorszámozott lapok, melyekből 50 darab nyilatkozat alkot egy tömböt. Ezeket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. Egy tömbön belüli nyilatkozatokat csak egy alapszervezet használhat fel. 2. Beszerzéskor a tömbök a központi nyilvántartásba kerülnek. Kiadásuk az átvétel igazolása ellenében történik. A központi nyilvántartó lapon rögzíteni kell a tömbök beszerzésének dátumát, az átvevő alapszervezet nevét, az átvétel időpontját és az átvett nyomtatványok sorszámát. 3. Az egyes lapokat egy-egy alapszervezeten belül növekvő sorszám szerint, egymást követően kell felhasználni. 4. Minden alapszervezet nyilvántartást vezet az általa átvett nyilatkozatok felhasználásáról (minden egyes kiadott, illetve kitöltött nyilatkozatról) sorszám és időpont, valamint név és lakcím szerint. A nyilatkozatok kitöltése 5. A nyilatkozatot nyomtatott betűkkel, olvasható írással kell kitölteni, ügyelve arra, hogy mindhárom példány olvasható legyen. 6. A nyilatkozat négy részből áll, melyeket egymástól egy-egy vízszintes vonal választ el. Az első részt a tag vagy az új belépő tölti ki. 7. A név- és cím adatokat a hivatalos okmányokban szereplő módon kell megadni. Az ettől eltérő levelezési címet az előbbi adatok mögött, zárójelben kérjük megadni, jelölve, hogy levelezési címről van szó. 8. Az cím és a telefonszám megadása nem kötelező. 9. A nyilatkozat kitöltésének okát és a tagdíjkategóriát aláhúzással kell jelölni. 10. Az éves tagdíj összegét a Küldöttgyűlés határozatában rögzített összegnek megfelelően kell kitölteni. 11. Az Alapszervezet neve és címe részt nem kell kitölteni, ha azokat az Alapszervezet lepecsételte. Ebben az esetben mindhárom példányon szükséges pecsételni. 12. A tag felvételéről az Alapszabály értelmében az Alapszervezet vezetősége dönt.

19 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat 13. Felvétel esetén ezt a tényt a nyilatkozat második részében az Alapszervezet elnöke aláírásával igazolja. 14. Ezt követően a nyilatkozat 3. példányát a tagnak át kell adni, illetve el kell juttatni. 15. A nyilatkozat első példányát az SZMSZ-ben meghatározott időn belül (tagrevízió esetén az erre szabott határidőig) ajánlott levélben vagy személyesen kell eljuttatni a központi nyilvántartásnak. 16. A központi nyilvántartásba vételt követően az Alapszervezet megkapja a nyilatkozat első példányát, amin szerepelnie kell a tag nyilvántartási számának. (A nyilvántartási számot célszerű tagdíjfizetéskor a befizetési bizonylaton feltüntetni.) 17. Az Alapszervezet a központi nyilvántartástól visszakapott nyilatkozatok első példányait külön dossziéban, növekvő sorszám szerint, egyenként genotherm tasakba helyezve tárolja. A taggal, ill. tagdíjjal kapcsolatos minden további feljegyzést ugyanitt kell megőrizni (a tag kilépése után is) és mindezekről a központi nyilvántartást 8 napon belül tájékoztatni kell. 18. Ha a belépő a nyilatkozatát elrontotta, a rontott példányt áthúzással érvényteleníteni kell. 19. A rontott nyilatkozatoknak csak a másolatát kell elküldeni a központi nyilvántartás részére, az első példány az Alapszervezetnél marad. Ezeket is a többi nyilatkozattal együtt, a sorszám szerinti helyen lefűzve kell tárolni. 20. Ugyanígy kell eljárni a belépés céljából kitöltött nyilatkozatokkal, ha a tag felvételét az alapszervezet vezetősége elutasítja. (Az ilyen nyilatkozatok minden példányára rá kell vezetni, hogy az alapszervezet a tag felvételét elutasította.) 21. Tagrevízió vagy több új tag belépése esetén megfelelő szervezéssel biztosítani kell, hogy a nyilatkozatok kitöltése és elfogadása megfelelően gyors ütemben történjen. A központi nyilvántartás a beküldött példány adatait rögzíti és legalább évente, a december 31-i állapotnak megfelelően elkészíti az SZMSZ-ben meghatározott alapszervezetenkénti nyilvántartásokat. E nyilvántartás alapján kell ellenőrizni az alapszervezeteknél az éves tagdíjfizetést.

20 Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzat 4. melléklet A Magyar Rákellenes Liga Szervezeti és Működési Szabályzatához MEGHATALMAZÁS A meghatalmazó neve: A meghatalmazó lakcíme: meghatalmazó meghatalmazom A meghatalmazott neve: A meghatalmazott lakcíme: meghatalmazottat, hogy a Magyar Rákellenes Liga alapszervezetének.. i közgyűlésén a nevemben és helyettem szavazzon. A meghatalmazás fenti napon tartott közgyűlés(ek)en érvényes. Keltezés:.. (meghatalmazó) A jelen meghatalmazást elfogadom:.. (meghatalmazott) Előttünk, mint tanúk előtt: Aláírás:.... Név:.... Lakhely: