2.2. Országbeszámoló Magyarország
|
|
- Dezső Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2.2. Országbeszámoló Magyarország A magyar társadalombiztosítási rendszer jellemzői A magyar társadalombiztosítási rendszer védelmet nyújt betegség és anyaság, időskorban, munkaképesség megváltozása, hozzátartozó elvesztése, gyermekek iskoláztatása, valamint munkanélküliség esetén. Minden keresőtevékenységet végző, vagy ennek megfelelő státusú személy biztosítottnak minősül. Ezen személyek közé soroljuk a fizetett alkalmazottakat (beleértve a közszolgálatban dolgozókat), a magánszektorhoz tartozó személyeket (a szövetkezeti tagokat is ideértve), a segélyezett személyeket és a munkanélküli ellátásokban részesülőket. Magyarországon a munkába lépést követően mindenki automatikusan kapcsolatba kerül a társadalombiztosítási rendszerrel, amennyiben nem élvez mentességet a kötelező biztosítás alól. A törvényi előírásoknak megfelelően a magánszektorban dolgozók saját magukat regisztrálják, ahogy a foglalkoztatók is a foglalkoztatottjaikat, az illetékes helyi adó- és pénzügyi hivatalban és/vagy az illetékes társadalombiztosítási szervnél. A munkáltatók és a munkavállalók járulékot fizetnek. A fentieken túl lehetőség van megállapodás megkötésével a társadalombiztosítási rendszerhez önkéntesen is csatlakozni. A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik jelentős változása, mely közel 3 millió biztosítottat érint, hogy immár nem kötelező a második pillérhez való csatlakozás. A törvény március 1-ig lehetővé tette, hogy a nyugdíjrendszer első és második pillérében kötelezően biztosítottak vagy megmaradjanak az első pillérnél, vagy önkéntes alapon kizárólag a második pillérhez csatlakozzanak. Az utóbbi esetben, a kizárólag a második pillérbe tartozók a döntésüket követően elesnek az első pillér biztosította további jogoktól, a korábban elnyert jogaik azonban megmaradnak. Természetbeli egészségbiztosítási ellátások igénybevétele céljából a gazdaságilag inaktív Magyarországon tartózkodó személyek önkéntes alapon egy bizonyos átalányt fizetnek. A magyar társadalombiztosítási rendszer öt fő ágazatra oszlik. A nyugdíj- és egészségbiztosítási ágat társadalombiztosításként határozzuk meg. A fennmaradó három ág a munkanélküli ellátások, a családtámogatási rendszer és a szociális ellátások rendszere, melyek kívül esnek a társadalombiztosítás rendszerén. A társadalombiztosítási rendszer irányítását ellátó szervek központosítottak; míg az ellátásokat nyújtó, illetve az igényeket befogadó intézmények decentralizáltak. Nyugdíjbiztosítás (öregségi nyugdíj és hozzátartozói nyugdíj) A kötelező nyugdíjrendszer átfogó reformjára 1997-ben került sor. A társadalombiztosítási járulékot érintő új törvény január 1-jén lépett hatályba. Eredetileg a rendszer két pillért tartalmazott. A reformot követően az első pillér megmaradt kötelező állami nyugdíjként, mely közösségi alapon szerveződött, és felosztó-kirovó elven finanszírozódott. A terület a Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozik és az Országos Nyugdíjbiztosítási
2 Főigazgatóság (ONYF), valamint a nemzeti kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai látják el a feladatokat. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, az ONYF-hez tartozó speciális intézmény felelős mindennemű állami nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás folyósításáért. A kötelező rendszer teljes egészében állami maradt novemberéig a kötelező magánnyugdíj-rendszert tekintették a rendszer második pillérének. A biztosítottak által fizetett járulékok nagyobbrészt magánnyugdíjpénztári tagdíjként kerültek átutalásra, mely befizetések alapján egyösszegű, vagy havi rendszerességgel utalandó nyugdíjjáradékként kerülhettek (volna) kifizetésre. Ahogy a bevezetésben már említésre került Magyarország 2010-től visszatért egyrészt a kötelező társadalombiztosítási rendszerhez, másrészt az önkéntes megtakarításon alapuló kétpilléres nyugdíjrendszerhez. A második pillér fennmaradó része november 3-tól önkéntes jellegű, több engedélyezett és független nyugdíjpénztár által működtetett, melyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőriz. A kötelező nyugdíjbiztosítás a következő juttatásokat biztosítja: - Öregségi nyugdíj; - Nők kedvezményes öregségi nyugdíja, legalább 40 év biztosítási idővel; - hozzátartozói nyugdíjak; - Baleseti jellegű hozzátartozói nyugdíjak január 1-től a rokkantsági nyugdíjrendszer megszűnt, azaz ezt követően nem állapítható meg újabb rokkantsági és baleseti jellegű rokkantsági nyugdíj (üzemi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén folyósított nyugdíj). A rokkantsági nyugdíjakat helyettesítő új juttatások a munkaerőpiac szempontjából megváltozott munkaképességű személyek reintegrációjára, valamint a rehabilitációra összpontosítanak. (Az új társadalombiztosítási ágazat rövid leírását lásd lentebb.) Egészségkárosodáson alapuló ellátások A rokkantsági juttatások rendszerét A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alakította át, mely január 1- jén lépett hatályba. Az említett törvénnyel összhangban a rokkantsági nyugdíjak, a baleseti eredetű rokkantsági nyugdíjak, a rehabilitációs járadékok, az egészségkárosodott személyeknek folyósított rendszeres szociális járadékok, az átmeneti járadékok és a bányászok dolgozók egészségkárosodási járadékai január 1-től kezdődően nem állapíthatóak meg. Az egészségkárosodáson alapuló ellátások célja egyrészt az, hogy bevételt biztosítsanak azon személyek számára, akik egészségi állapotukból kifolyólag alkalmatlanok a munkavégzésre. A cél másrészt a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő piaci reintegrációja, a foglalkoztatásba való visszavezetésük, illetve a munkaképességüknek megfelelő munkahelyek biztosítása.
3 Az egészségkárosodáson alapuló ellátások új rendszere kétfajta juttatást ajánl az igénylő személyek számára az egészségi állapotuknak és a fennmaradó munkaképességüknek megfelelően: rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. A komplex rehabilitációs folyamat során további cél a korábban már megállapított egészségkárosodás mértékének felülvizsgálata. Egészségbiztosítás (pénzbeli és egyéb juttatások) Csupán egyfajta kötelező egészségbiztosítási rendszer létezik Magyarországon. A kötelező egészségbiztosításra vonatkozó törvény széles körű pénzbeli vagy természetbeni juttatásokat biztosít az igénylők számára, melyet az Egészségbiztosítási Alap fedez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel az egészségbiztosításért és az egészségügyi szektorért. A Minisztérium ellenőrzi a biztosító működését, az egészségbiztosítási alapot, valamint a közegészségügyi szolgáltatókat. A Minisztérium emellett az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek eljárásaival kapcsolatos panaszokkal is foglalkozik. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap a budapesti központján, valamint a 19 megyei hivatalán keresztül végzi tevékenységét. Törvény állapítja meg a kötelező biztosítás kereteit, egyben arra kötelezi a munkáltatókat, hogy jelentsék be a foglalkoztatottjaikat és fizessék be utánuk az országosan egységesen meghatározott járulékokat az illetékes adóhatóságnál. Az adóhatóság továbbítja a biztosítottak adatait a megfelelő megyei egészségbiztosítási szerv felé. Az egészségügyi szolgáltatások a szakosodott egészségügyi szolgáltatóktól vehetők igénybe, köztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alappal szerződésben álló magán szolgáltatóktól. Az egészségbiztosítás főbb szolgáltatásai: - Orvosi ellátás Az egészségbiztosítással rendelkezőket megilletik mindazon szolgáltatások, melyeket az állapotuk megkövetel. Magyarországon az orvosi szolgáltatás alapvetően ingyenes. Ha a kezelést nem orvos írja fel, illetve ha nem a normál kórházi rendszeren keresztül biztosított illetve ha a beteg az egészségügyi rendszer által felajánlott orvos helyett mást választ, akkor a felmerülő költségeket a beteg fizeti meg. - Gyógyszerek A kórházban alkalmazott gyógyszerek ingyenesek. Más esetekben a költségek egy részét az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a felírt készítmény a társadalombiztosítási rendszer listáján szerepel. A gyógyszerekkel kapcsolatos hozzájárulás szabályait minisztériumi rendelet állapítja meg. A támogatandó gyógy Munkanélküliség biztosítás
4 A magyar munkanélküliségi rendszer szintén biztosítás-elvű, mely a foglalkoztatók és a munkavállalók hozzájárulásán alapszik. A foglalkoztatottság előmozdítására léteznek aktív és passzív munkaerő piaci intézkedések. A munkaközvetítői szolgáltatások nyitva állnak a lakosság egésze számára, az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárait is ideértve, függetlenül a biztosítási viszonyuktól. A Nemzetgazdasági Minisztérium felel a munkanélküliségi biztosítási rendszerért. A magyar foglalkoztatás-politikai rendszer intézményi szerkezete két fő típusra osztható: egyrészt autonóm szervekre, másrészt adminisztratívakra. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat az adminisztratív szerv, mely a foglalkoztatási rendszer felügyeletéért felelős. Magában foglalja a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, a Regionális Munkaügyi Központokat, a Regionális Munkaügyi Központok és a Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központok helyi hivatalait. Az autonóm szervek az Országos Érdekegyeztető Tanács [időközben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett a helyébe], a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete, és a Regionális Munkaügyi Tanácsok. Családtámogatási rendszer Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel a családi juttatásokért. A családtámogatási rendszer általános érvényű rendszer, ami azt jelenti, hogy a jogosultsági kritériumoknak megfelelő valamennyi állampolgár részesül belőle. Az adott kor alatti gyermekkel rendelkező valamennyi állampolgár jogosult a családtámogatás valamely formájára. A családtámogatási juttatásokat részint a Magyar Államkincstár, részint a Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Szervei kezelik és osztják szét. A szociális segítségnyújtás rendszere A helyi önkormányzatok a szociális segítségnyújtás rendszerének legfontosabb résztvevői. A szociális juttatások számos formáját a helyi önkormányzatok ítélik meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel a juttatások felügyeletéért. A szociális juttatások széles spektruma fedezi a legkülönfélébb eshetőségeket, és fontos szerepet tölt be azok segélyezésében, akiknek nincsenek megfelelő erőforrásaik a megélhetéshez A 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek hatályba léptetése Az alábbi szakasz általános értékelést ad a 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek hatályba léptetéséről, az Önértékelési táblázat információi alapján, és felsorolja a rendeletek által bevezetett legfontosabb jogszabályi változásokat (a kommunikáció és az adatcsere, az alkalmazás szabályzata, a juttatások kalkulációja és a periódusok aggregációja fogalmai mentén). Az illetékes magyar intézmények az új rendeletek hatályba léptetésekor szembesültek az új koordinációs rendszer összetettségével, valamint az új, és bizonyos esetekben korábbi rendeletek együttes alkalmazásának nehézségeivel. Az új rendeletek által előírt alkalmazásbeli eljárások közel sem egyszerűsödtek; sőt, az egyes rendelkezések nem tiszta megfogalmazásaiból és értelmezéseiből adódóan esetenként jogi bizonytalanságot szültek. Örömmel fogadtuk az egyszerűsítésre és modernizációra vonatkozó együttműködést, ami nélkülözhetetlen a 31 ország
5 közti koordináció zökkenőmentessége szempontjából. Remélhetőleg további instrukciókat fogunk kapni arra vonatkozólag, hogy hogyan egységesítsük a legellentmondásosabb intézkedéseket. Határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy az egyszerűsítés egy és ugyanazon intézkedés közös értelmezését igényli valamennyi tagállam részéről; illetve, hogy az alkalmazás szabályainak átláthatósága csakis a tagállamok közti fokozottabb együttműködésből következhet. Igen nagy különbségeket tapasztaltuk a tagállamok eljárásrendjeit illetően. A legtöbb esetet számláló országok Németország, Ausztria és Románia voltak. Ismerjük ezen országok problémáit a rendeletek végrehajtására vonatkozólag, és sokat tanultunk az eljárásaikból. A más országok tapasztalataival és a határozataik végrehajtásával történő összevetésekkor jelentős különbségeket tapasztalunk, ami nem jelenti azt, hogy elutasítanánk a saját gyakorlatunktól való eltéréseket. A tagállamok közti koordináció napi gyakorlatát illetően hangsúlyoznunk kell a közös módszer fontosságát a vonatkozó helyi törvények követelményeinek megfelelően. Az alapelvek valamennyi ország esetében azonos módon kerülnek alkalmazásra; azonban a részleteket tekintve kijelenthetjük, hogy egyes rendelkezések értelmezése és foganatosítása kudarcot vallott. A kudarc a korábbi biztosítási jogviszony különböző megítéléseire vezethető vissza, az migráns státusz indokolatlan túlbecsülésére, valamint az illetékes tagállamok által biztosított juttatások egymást átfedő jellegére. A magunk részéről szorgalmazzuk az olyan gyakorlatok megszüntetését, melyek a jogi rendelkezések nem megfelelő értelmezéséből következnek. Ennek érdekében különösen fontosnak tartjuk a kapcsolattartó szervek közti rendszeres találkozókat; ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy a találkozók nem oldják meg a Közösséget érintő problémákat. A kapcsolattartó szervek találkozóinak keretrendszerében minden esetben egy olyan közös alkalmazásbeli szabályozás megteremtésére törekszünk, ami jól illeszkedik az illetékes országok gyakorlatához és a közös esetek mennyiségéhez, illetve hozzájárulhat a koordinációs elvek tökéletesebb végrehajtásához. A partnereinknek bemutatott speciális gyakorlatok esetében nagy figyelmet fordítunk a rendeletek követelményeire, valamint arra, hogy az eljárás mely így vagy úgy különbözik a más tagállamokban alkalmazottaktól könnyen követhető és megérthető legyen a biztosított személyek és a folyamatban érintettek számára. Örömmel fogadjuk a partnereink rugalmasságát, és előnyben részesítjük a más országokkal való partneri kapcsolatok létrejöttét. Az illetékes intézmények és a kapcsolattartó szervek közti sikeres kommunikáció alapvető előfeltétele a hatékony működésnek és a koordinációnak. Következésképpen egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az elektronikus adatok cseréjére valamennyi országban. A rendeletek speciális rendelkezései kapcsán világosan láthatjuk, hogy az EESSI bevezetésének késleltetése korlátozza a koordinációs rendszer által védett migránsok jogait, miközben ugyanezen rendelkezések legtöbbje az elektronikus kommunikáció módjait és eszközeit feltételezi. Az EESSI valamennyi tagállamban való bevezetését követően valamennyi érintett szereplő az illetékes intézményeket és személyeket is ideértve részesülhet a flexibilis és gyors adatcsere előnyeiből. Az EESSI bevezetésének előfeltételei különösen ösztönzőleg hatnak a nemzeti nyilvántartási rendszerek fejlődésére, ami pozitív mellékhatásának tekinthető az EESSI előkészítése és engedélyezése folyamatában. A nyugdíjszektor járulékainak kalkulációja és a biztosítási idő összesítése tekintetében azt mondhatjuk, hogy ezek a műveletek nem vetnek fel semmiféle kétséget a tagállamok körében a közös értelmezés és alkalmazás tekintetében. A más társadalombiztosítási szektorok képviselői saját állításuk szerint nehézségekbe ütköztek a régi rendeletekről az újakra történő átállás során, melyeket mára sorra megoldottak.
6 2.2.3 A munkavállalók szabad mozgásának korlátai Jelen szakasz képezi az Országbeszámoló lényegét, és az alábbi alszakaszok szerint oszlik fel: A társadalombiztosítási járulékok hordozhatóságának eljárásbeli korlátai A társadalombiztosítási ellátások hordozhatósága az egyik meghatározó előnye az unió társadalombiztosítási összehangolásának. Valamennyi tagállam elkötelezett amellett, hogy végrehajtják a vonatkozó uniós jogszabályok rendelkezéseit, és megvédik a mobil munkavállalók és mindazok jogait, akik a rendeletek hatálya alá esnek. A hordozhatóság korlátlan érvényű, kivéve az uniós jogszabály által előírt esetekben; a célja az, hogy fejlessze és megkönnyítse az európai munkavállalók mobilitását. A hatékony megvalósítás, illetve a hordozhatósági jogok korlátainak és akadályainak alapos vizsgálata után hosszú listát állíthatunk össze a vonatkozó rendelkezések foganatosítását akadályozó tényezőkről. Az első és legfontosabb akadály, amivel a gyakorlatunk során szembesültünk és az uniós csatlakozásunk után meghatároztunk, az alapelvek és néhány központi rendelkezés egységes értelmezésének hiánya volt. A koordinációs előírások az eljárásrendi rendelkezések széles körét tartalmazzák, melyek egyesítik és lefedik az uniós tagállamok legkülönfélébb társadalombiztosítási formáit. Ma azt látjuk, hogy a koordinációs rendszer összetettsége az, ami megakadályozza a tagállamokat a közös eljárások követésében, illetve a közös jogi kérdésekre adott közös válaszok megfogalmazásában. A tagállamok kapcsolattartó szervei kifejezetten arra törekednek, hogy feloldják a kölcsönösen megtapasztalt akadályokat; az eredményeiket azonban nem viszik át társadalombiztosítási szabályok megvalósításának gyakorlatába. A mögöttes okokat vizsgálva érthetőek az egyes tagállamoknak a saját társadalombiztosítási rendszerük védelmére vonatkozó indítékai, miközben megpróbálnak érvényt szerezni az Európai Unión belüli tagságukból adódó kötelezettségeknek. A nemzeti hatáskörök és a nemzetek feletti jogszabálynak való megfelelés közti egyensúly igen sérülékeny; különösen, ha figyelembe vesszük a migráns munkavállalók szerzett társadalombiztosítási jogai és a rendeletekben foglalt jogok közti mozgástér szűkösségét. A gazdasági oldal felől nem látunk a migrációra vonatkozó akadályokat. A magyar társadalombiztosítási rendszer juttatásait egyenlő elbánás alapján nyújtják; a Magyarországról más uniós országokba történő mozgás nem jár kedvezőtlen következményekkel a megítélhető juttatások minőségére vonatkozólag (a biztosítási folyamat alatt sem). A más európai társadalombiztosítási rendszerekkel összevetve a magyar rendszer igen nagyvonalúnak mondható a külföldre átvihető juttatások feltételeit illetően. Ezúton említenénk meg a külföldre átvitt juttatások közvetlen kifizetésének jogi és technikai problémáit. A más uniós tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy ott élő személyek hosszú távú juttatásainak (különösen nyugdíjának) kifizetése csupán indirekt módon lehetséges. Hadd hangsúlyozzuk, hogy az Európai Unión, illetve az EGT területén belül nincsenek akadályai a közvetlen kifizetéseknek, tekintve, hogy a Magyar Nemzeti Bank közvetlen utalást biztosít az övezeten belül. A helyzet egészen más az olyan országok esetében, melyek nem tartoznak az EGT tagállamai közé. Ezen ügyfeleknek választaniuk kell a közvetett kifizetési módok közül, azaz vagy számlát nyitnak valamely magyar kereskedelmi bankban, vagy meghatalmazást adnak valamely Magyarországon élő személynek. Jelenleg is keressük a megfelelő jogi és technikai megoldást arra vonatkozólag, hogy a kifizetést illetően azonos jogokat biztosítsunk a jogosultaknak a tartózkodási vagy lakhelyüktől függetlenül. ( től a közvetlen utalás már lényegesen szélesebb körben lehetséges). Az állami és magán társadalombiztosítási rendszerek kölcsönviszonya
7 Az állami és magán társadalombiztosítási rendszerek kölcsönviszonyának nincsen relevanciája Magyarországon. A magán-rendszerek nem töltenek be kiemelt szerepet a magyar lakosság életében, illetve kizárólag önkéntes alapon szerveződnek. Az január 1-jén bevezetett magyarországi magánnyugdíjrendszer mely egy fenntartható állami nyugdíjrendszer kialakítását célozta a magyar kormány részéről elvesztette a korábbi fontosságát október 1. után, a magánnyugdíj-alapokba történő befizetések /átutalások eltörlésével azok a nyugdíjpénztári tagok, akik meg kívánták őrizni a magánnyugdíjukra vonatkozó korábbi jogaikat, nyugdíjba vonulásukkor immár csupán csökkentett hányadára jogosultak az állami nyugdíj összegének, feltéve, hogy elérték a megfelelő biztosítási időt. Azok, akik megszüntették a magyarországi magánnyugdíjrendszerbeli tagságukat és visszaléptek a kötelező állami rendszerbe, immár jogosultak a teljes állami nyugdíj összegére (feltéve, hogy megfelelnek az előírt kritériumoknak). A magyarországi magánnyugdíjrendszer történetének rövid összefoglalása alapján képtelenség megítélni az állami és a magánrendszer kölcsönviszonyát, illetve az előbbinek az migrációs nyugdíjakat érintő következményeit. Ugyanakkor hozzátehetjük, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok nem vették kellőképpen figyelembe a döntésük határokon átnyúló következményeit, azaz nem a hordozhatóság szempontja állt a döntésük középpontjában. A rendelkezésre álló információ minősége A társadalombiztosítási jogok és jogosultságok széles spektrumát érintő információk és állásfoglalások minősége és mennyisége döntő fontossággal bír. A magyar társadalombiztosítási intézmények kommunikációs stratégiái rendszerint az aktuális jogi helyzethez alkalmazkodnak. Az új rendeletek hatálybalépését egy jól kidolgozott információs kampány előzte meg, az illetékes ágazatok vezetésével, részint az illetékes minisztériumok által koordináltan. A kampány legjelentősebb céljai a következők voltak: - hirdetések a médiában; - információs fórumok szervezése a különböző csoportok számára (foglalkoztatók, munkavállalók, önkormányzatok, nyugdíjasok stb.) - informatív szóróanyagok; - weboldalak és a Bizottság vonatkozó weboldalára mutató linkek. Az egyedi esetekre vonatkozó összetett információk biztosítása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közös információs brosúrákat hozott létre és összehangolta a kommunikációját. Tudjuk, hogy az összehangolt információ biztosítása mindenkor hasznos, a rendelkezésre álló erőforrások és kapacitás ugyanakkor nem teszik lehetővé a további elmélyítését. Az illetékes magyarországi szervek közti fokozott együttműködést igénylő törvénymódosítások esetében a tevékenységek köre jól meghatározott és összehangolt, az illetékes személyek pedig folyamatos tájékoztatást kapnak. Az uniós tagállamok társadalombiztosítási rendszerei és a lehetséges juttatásokkal kapcsolatos információk esetében egy egyszerű, mégis hasznos információs eljárást alkalmazunk. Az egyes országokra vonatkozó alapvető információkat rendszeresen frissítjük a weboldalunkon. A hasonló információk legfőbb forrása a MISSOC [Mutual Information System on Social Protection], és a
8 partnereinktől kapott, a rendszerük változásairól tájékoztató információs levelek. A más uniós tagállamok rendelkezései iránt érdeklődő valamennyi igénylőt és biztosított személyt az illetékes intézményeink segítik a tájékozódásban és a vonatkozó információk megszerzésében, melyek a külföldre történő migráció során döntőnek bizonyulnak a juttatások igénylése, vagy a családi változások kapcsán. Az a tapasztalatunk, hogy az igénylők tisztában vannak az információszerzés lehetőségeivel a legkülönfélébb, őket érdeklő témakörök kapcsán, és megfelelő módon használják a különböző információs csatornákat. Különösen fontos ez a koordinációs szabályok alkalmazása és az illetékes szervek szempontjából, a jól informált igénylők és biztosított személyek pedig kooperatívabbak és pozitívabb attitűddel fordulnak a nemzetközi eljárások felé. A nyugdíjszektor információinak terjesztése az érintettek körében egy jól működő információs csatornán alapul, mely összehangolja a nyugdíjra vonatkozó információkat és a konzultáció időpontjait a más uniós tagállamok partnereivel. A nyugdíjkonzultációs napok nagyszerű lehetőséget biztosítanak azok számára, akik meg kívánnak ismerkedni a részletekkel és az esetük sajátosságaival, mivel az érintett országokat képviselő professzionális szakemberekkel tárgyalhatnak. Ebben az értelemben Magyarország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Ausztriával és Németországgal, és igyekszik más országokkal is kialakítani hasonlóan jó viszonyt. Az európai szintű információkat illetően az a tapasztalatunk, hogy idővel egyre többen folyamodnak a Bizottság által és a Közösség más szolgáltatásai által ajánlott információs forrásokhoz. Az európai szintű információk a nemzeti szintűeknél továbbra is relevánsabbak, mivel az érintett személyek nagyobb bizalommal fordulnak az európai szolgálatok felé; különösen akkor, ha nincsenek megelégedve a nemzeti szinten szerzett információk tartalmával. Ebből kifolyólag szükségszerűnek tekintjük a naprakész európai információk meglétét.
ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.
RészletesebbenI. A 883/2004/EK RENDELET 1. CIKKÉNEK L) PONTJÁBAN EMLÍTETT NYILATKOZATOK ÉS AZ IDŐPONT, AMELYTŐL A RENDELET ALKALMAZANDÓ
Magyarország nyilatkozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerint a 2016. december 31-én véget érő
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
Részletesebben[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január
RészletesebbenA biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól Az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
RészletesebbenMKTB (MA) KÉPZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR június. Társadalombiztosítási nyugdíj
Társadalombiztosítási nyugdíj 1. A nem társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások kapcsolata a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénnyel 2. Határolja el a társadalombiztosítási nyugdíjakat
RészletesebbenTájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.
RészletesebbenKozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete
Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.
RészletesebbenKÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...
1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,
RészletesebbenKÉRELEM települési ápolási támogatás
KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.
IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó
RészletesebbenGYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
RészletesebbenA társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenRendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:
Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:. 1.1.2. Születési neve:..
RészletesebbenA magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.
A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:...
RészletesebbenIdőskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes
Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító
RészletesebbenAz ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra
Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.
RészletesebbenAz így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j
~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj
TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat
RészletesebbenFoglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy akinek esetében a munkanélküli-járadék álláskeresési járadék álláskeresési segély vállalkozói
RészletesebbenTartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott
RészletesebbenEllátások, kedvezmények, támogatások
Ellátások, kedvezmények, támogatások Gyakran ismételt kérdések gyűjteménye 1. Fogyatékossági támogatás 2. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 3. Családi kedvezmények, szociális és egyéb ellátások
RészletesebbenKÉRELEM. az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, idő (év, hó, nap):..
4. számú melléklet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1 Neve:. 1.1.2 Születési neve:..
RészletesebbenA gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)
RészletesebbenJÖVEDELEMNYILATKOZAT
JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi
RészletesebbenT/3812. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember
RészletesebbenTájékoztató. I. Új igények
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA
ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4
RészletesebbenA tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok
Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Kőszárhegy Község Önkormányzatának
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenElőterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.
Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /.... (........) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 4/2011. (II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenAz egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013
Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő
RészletesebbenZsámbék Város Polgármesteri Hivatala
Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
RészletesebbenÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása
ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenHatósági ügyek, ügyleírások. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
Hatósági ügyek, ügyleírások Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály I. Osztályok: Családtámogatási és Pénzbeli Ellátási Osztály Egészségbiztosítási
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör
RészletesebbenÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó
ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:
RészletesebbenKÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására
KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására 1. Személyes adatok 1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési helye,
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenHOGY IS LESZ EZ? - ORSZI
Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. de miért dudál? HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Szabóné Varga Valéria ORSZI Szociális Főigazgató-helyettes HOGY IS VAN EZ? - ORSZI VOLT VAN LESZ MUCSÖ OOSZI ORSZI?????NSZRH
RészletesebbenK É R E L E M Az időskorúak járadékának megállapításához. I. Személyes adatok. 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok:
I. Személyes adatok K É R E L E M Az időskorúak járadékának megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely,, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási
RészletesebbenRENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)
2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK
RészletesebbenKÉRELEM az ápolási díj megállapítására
sz. r. 11. -ához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...
RészletesebbenAdatlap. az időskorúak járadékának hivatalból történő megállapításához
2/A számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez Adatlap az időskorúak járadékának hivatalból történő megállapításához 1. Személyi adatok 1.1. [A HATÓSÁG TÖLTI KI] 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Anyja
RészletesebbenA szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor
A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi
RészletesebbenTAJ szám: - - Kelt:,...
ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenJÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe:
1. számú melléklet a 15/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási
RészletesebbenLeggyakoribb munkajogi esetek
Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.
AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban
RészletesebbenBékés Megyei Kormányhivatal
A JÖVŐ BIZTONSÁGA TB Oktatási Mintaprogram Békés megyében Békés Megyei Kormányhivatal Ellenőrzési Szakosztály Szociális biztonság Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden
RészletesebbenKÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására. Lakóhely:
KÉRELEM az időskorúak járadékának megállapítására I. Személyi adatok 1.A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási
Részletesebben- - Baracska Község Önkormányzata 2471 Baracska, Kossuth u. 29. Tel.: 22/ , Fax: 22/
Baracska Község Önkormányzata 2471 Baracska, Kossuth u. 29. Tel.: 22/454-050, Fax: 22/454-052 1. melléklet a 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM a 18. életévét betöltött tartósan beteg
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE
8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest
RészletesebbenKÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására
I. Személyi adatok 3. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenA Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv Ügyrendje.
Fejér Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve feladat, hatáskör, alaptevékenységet meghatározó alapvető jogszabályok megtekinthetők a : www.nrszh.kormany.hu weboldalon A Rehabilitációs
RészletesebbenK É R E L E M ápolási díj megállapításához
K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:
RészletesebbenIgényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához
I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...
RészletesebbenTAJ szám: - - Kelt:,...
ONYF. 3515276/A. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján szülői nyugdíj elbírálásához [ONYF. 3515276/A.] E nyomtatvány pontos kitöltése a kérelem elbírálását segíti és csak aláírással együtt
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata
SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási
RészletesebbenKérelem a rendszeres szociális segély megállapítására
I. Személyi adatok Kérelem a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...
RészletesebbenFelhívjuk szíves figyelmét, hogy január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát.
TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Páciensünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy 2008. január 1-jétől valamennyi egészségügyi szolgáltató ellenőrzi a betegek jogviszonyát. Tájékoztatásul alább felsoroljuk a teljesség
RészletesebbenKérelem a rendszeres szociális segély megállapítására
Kérelem a rendszeres szociális segély megállapítására I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...
RészletesebbenGYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. Tel: , ; Fax:
GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. Tel: 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu I. Személyes adatok 2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez
RészletesebbenTelepülési támogatás kérelem. Név... születési név:... születési hely:... születési idő... anyja neve;...adóazonosító jele:...
Gomba Község Polgármestere részére Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Települési támogatás kérelem Név... születési név:... születési hely:... születési idő... anyja neve;...adóazonosító
RészletesebbenHatósági ügyek, ügyleírások. Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
Hatósági ügyek, ügyleírások Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály I. Osztályok: Családtámogatási és Pénzbeli Ellátási Osztály Egészségbiztosítási
RészletesebbenA rehabilitációs hatósági feladatok változásai. Horváth Anikó Katalin
A rehabilitációs hatósági feladatok változásai Horváth Anikó Katalin A 2011. évi CXCI törvény (Mmtv.) A rendszer átalakításának indokai: széttagolt ellátórendszer új egységes rendszer kialakítása, az egészségbiztosítási
RészletesebbenEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes
térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL
TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek
RészletesebbenAz egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása.
Az egészségkárosodáson alapuló ellátásokat igénybe vevők meghatározott körének felülvizsgálata. Az ellátórendszer átláthatóságának javítása. A lehető legteljesebb értékű társadalmi reintegráció érdekében
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenA Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra
A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége
RészletesebbenMELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.12.13. COM(2016) 815 final ANNEX 1 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,
RészletesebbenAz Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására
Az Európai Bizottság javaslata a munkavállalók szolgáltatások keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv módosítására dr. Bodgál Ildikó Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály
RészletesebbenTÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről
Iktatószám: TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről. Székhely:. Adószám: Számlavezető bank:. Bankszámlaszám: Cégjegyzék száma: KSH száma: TB törzsszám:.. Levelezési cím:. Képviseletre jogosultak:
RészletesebbenNyilatkozat a rendszeres szociális segély felülvizsgálatához
Nyilatkozat a rendszeres szociális segély felülvizsgálatához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...
RészletesebbenAláírás: TAJ szám: - - Kelt:,...
Kérelem-adatlap az egyszeri segély igényléséhez A *-gal jelölt kérdésekre kötelező a válaszadás * TAJ száma: - - * Neve (családi neve és utóneve) Korábbi neve (családi neve és utóneve) * Születéskori neve
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
Részletesebben