Zöld-pont rendszer lehetőségi a VTT tározók tájgazdálkodásában

Átírás

1 Zöld-pont rendszer lehetőségi a VTT tározók tájgazdálkodásában Podmaniczky László Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és az integrált tájgazdálkodás eredményeinek integrációs lehetőségei műhelybeszélgetés, Nagykörű, november 18.

2 A zöld- pont rendszer alapelvei

3 Közjavak és közpénzek market support decoupling targeting (piactámogatás) (leválasztás) (célzás) (1960s-1980s) (1990s-2000s) (2013 után) support per tonne per hectare per public good A támogatásoknak nem terület-alapon, hanem a közjavak (public goods) szolgáltatása alapján kellene működniük. Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013

4 A zöld- pont rendszerről mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére; Nincs előíráslista, adob eredmény többféle úton is elérhető, A nem forintosítható hatások (negagv- pozigv extern hatások) is értékelhetők, támogatási rendszerek megalapozója lehet, védjegyként működve elősegíthej a magasabb hozzáadob értékű termékek értékesítését.

5 Működő jó példák Ausztria Ökopont rendszer; Franciaország Solagro Dialecte; Svájc Suisse Credit Point rendszer.

6 Az osztrák Ökopunkt rendszer

7 Indikátorok csoportjai tápanyag- gazdálkodás indikátorai; talajvédelem indikátorai; vetésszerkezet indikátorai; gyepterületek indikátorai; növényvédelem indikátorai; természetes jellemzők és terek indikátorai; vízrendezésbe bevont területek indkátorai; energejka indikátorai; szocio- ökonómiai értékmérők.

8 Példák indikátorokra

9 Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát. A kapott értéket hektárra vetítjük. Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám. A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.

10 Vetésszerkezet növények diverzitása a növények diverzitása fontos: a betegségek, gyomok elterjedésének megakadályozásában; a kémiai szerek használatának csökkentésében; értékelésének alapja a részpont számítás (max. 10 részpont): egyéves\többéves növények: a terület 10 %- áig 0-1 részpont; u.a., mint az előző alávetéssel: a ter. 20%- áig 0-2 részpont; természetes gyepek: a terület pontos százalékában; a példagazdaság 4,22 részpontot szerzeb, így a 12 pont helyeb 5,06 pontot kapob.

11 EnergeJka energiafogyasztás Direkt energiák (gázolaj, földgáz, elektromos áram, öntözés energiája) MJ-ban Indirekt energiák (takarmányok, épületek, peszticidek, műtrágyák, gépműködtetés) MJ-ban Ezeket fejezzük ki gázolajfogyasztásban hektárra vetítve. 250 l\ha alatt kiváló, 1000 l\ha felett nem jár pont, közötte az adható pontok lépcsőzetesen változnak A példagazdaság 369,98 liter gázolajat használt fel hektáronként, így 5-ből 3,75 pont adható

12 Vizsgálatok a Beregben Közreműködők (Szent István Egyetem, KTI): Belényesi Márta (SZIE_KTI) Molnár Géza (BCE) Podmaniczky László (SZIE_KTI) Sipos Balázs (SZIE_KTI)

13

14 Eredmények nitrogén mérleg

15 Eredmények A növénytermesztés diverzitása

16 ÖsszesíteB eredmények egy kiválaszto6 gazdaságban Indikátor száma Indikátor tárgya Adható pontszám Kapott pontszám Elért eredmény százalékban (%) Környezeti terhelés mutatószám Környezeti indikátorok I. Tápanyag gazdálkodás Nitrogén mérleg Foszfor mérleg Kálium mérleg Szervestrágya aránya a tápanyag utánpótlásban II. Talajvédelem Téli talajborítottság aránya Nem szántott területek aránya III. Vetésszerkezet Növénytermesztés diverzitása Pillangós növények aránya a vetésszerkezetben Kalászosok és kukorica aránya a vetésszerkezetben IV. Gyepterületek indikátorai Gyepek kezelésének módja Művelési jelleg a gyepterületeken V. Növényvédelem Peszticidhasználat gyakorisága Alkalmazott szerek veszélyessége VI. Természetes jellemzők és terek Átlagos táblanagyság VII. Energetika Energiafogyasztás VIII. Szocio-ökonómiai értékmérők Hagyományos betakarítási és művelési módok közösségi alkalmazása

17 Diagramok 4 kiválaszto6 gazdaság Hagyományos Energiafogyaszt betakarítási és ás Átlagos táblanagyság Nitrogén mérleg Foszfor mérleg Kálium mérleg Szervestrágya aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál at gyakorisága Művelési jelleg Nem szántob területek Növénytermesz a Gyepek Pillangós tés diverzitása kezelésének növények Kalászosok és kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyaszt betakarítási és Kálium mérleg ás Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál Nem szántob at gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének Kalászosok és növények kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyasztá betakarítási és Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznála Nem szántob t gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének növények aránya Kalászosok és kukorica aránya Nitrogén mérleg Hagyományos Foszfor mérleg Energiafogyasztá betakarítási és Kálium mérleg s Átlagos Szervestrágya táblanagyság aránya a Téli talajborítobság PeszJcidhasznál Nem szántob at gyakorisága területek aránya Művelési jelleg a Növénytermeszt gyepterületeken Gyepek Pillangós és diverzitása kezelésének növények aránya Kalászosok és kukorica aránya

18 Vizsgálatok a Hanyi VTT tározó területén Közreműködők: Boros Szilvia (Public Sector Cosulting Kft.) Brezvai Péter (AKVIRON Kft.) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Podmaniczky László, Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI)

19 KEOP pályázat A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) című kétfordulós pályázat (KEOP )

20 A pályázat elvárásai a tervezeb vízhasznosításhoz (fölös vizek tározása, vízhiányok pótlása stb.) igazodóan vízkormányzási koncepció A vízhasznosításhoz igazodó gazdálkodás meghatározása - tájgazdálkodási koncepció Gazdálkodók bevonása a tervezésbe

21 Mit jelent a tájgazdálkodás? A KEOP pályázaj kiírás szerint: a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célzó beavatkozásokhoz rendelt haszonvételeken és az ide kapcsolható ökológiai szolgáltatások ellentételezésén alapuló gazdasági tevékenység. Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése a gazdálkodók ezirányú tevékenységének mérésén kell, hogy alapuljon. (Zöldpont- rendszer) Olyan javaslatot szeretnénk a pályázat keretében megfogalmazni, ami úgy próbál a környezet állapotán javítani, hogy közben a gazdálkodók életkörülményei is kedvezőbbé válnak.

22 Tájgazdálkodási területek

23 Tájgazdálkodási lehetőségek

24 Tájgazdálkodási lehetőségek és területek kapcsolata

25 Tájgazdálkodási lehetőségek - 1. prioritás

26 Tájgazdálkodási lehetőségek - 2. prioritás

27 Tájgazdálkodási lehetőségek - 3. prioritás

28 Javasolt vízi létesítmények

29 Gazdálkodói program Az egyes területeken a lehetséges gazdálkodási formák meghatározása a gazdálkodókkal közösen A gazdálkodási formák prioritási sorrendjének meghatározása a táji adobságokhoz való alkalmazkodás alapján Támogatás: a prioritási sorrend elején lévő gazdálkodási formákhoz magasabb támogatás (zöld- pont rendszer alapján) A támogatási rendszer működése től valósítható meg!

30 Gazdaságok és tájgazdálkodási egységek

31 Zöld- pont adatgyűtő lap Tábla területe (ha): Tájgazdálkodási kategória: Jelenlegi területhasználat: Sorszám Megnevezés M.E. Gazdálkodói év Gazdálkodói év Gazdálkodói év 2Gazdálkodói év011 1 Blokkazonosító 2 Tábla azonosító 3 SzántoB területek igen/nem 4 Direkt veteb területek igen/nem 5 Talajművelés nélküli terület igen/nem 6 TermeszteB növény (egy válasz lehetséges!) lista 01 7 Főtermés mennyisége t/ha 8 Melléktermés táblán marad? igen/nem 9 Másodvetés alkalmazása igen/nem 10 Takarónövény alkalmazása igen/nem 11 N- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 12 P- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 13 K- felhasználás (műtrágya hatóanyag) kg/ha 14 Szervestrágya Gpusa (tartástechnológia) (egy válasz lehetséges!) lista Szervestrágya mennyisége t/ha 16 Szervestárgyát adó állaqaj (egy válasz lehetséges!) lista 03

32 Gazdaságértékelő lap üzemi szint Gazdálkodó neve: 0 Táblák száma (db): 0 Gazdálkodói év: Gazdaság mérete (ha): 0.00 Összpontszám: 0.0 Indikátor száma Elnevezés Elérhető pontszám Elért pontszám ü1 Nitrogén mérleg ü2 Foszfor mérleg ü3 Kálium mérleg ü4 Szervestrágya aránya a tápanyagutánpólásban ü5 Gyepterületek kezelési módja ü6 Gyepterületek jellege (állandó - időszaki) ü7 Tájvédelem - téli talajborítottság aránya ü8 Tájvédelem - nem szántott terület ü9 Cserjesávval határolt oldalak aránya ü10 Vízrendezéssel érintett területek aránya ü17 Tájelemek területe a gazdaság összterületéhez képest ü20 Növényvédelmi kezelések - célszervezet szerint ü13 Növényvédelmi kezelések - forgalmazási kategória szerint ü14 Öntözött területek aránya (ha) ü15 Fajlagos gázolajfogyasztás ü16 Külső szolgáltatás ü17 Növénytermesztés diverzitása ü18 Pillangósok aránya a vetésszerkezetben ü19 Kalászosok és kukorica aránya a vetészerkezeben ü20 Átlagos táblanyagyság

33 Javaslatok a további lépesekre További empirikus kísérletek: milyen ökológiai, környezej szolgáltatás tud megjelenni a gazdálkodói tevékenység eredményeként Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába Tesztelés: miképpen lehetne a zöld- pont rendszert egy támogatási- kifizetési rendszerrel összekapcsolni Nagy hagsúlyt kellene fektetni a képzésre és a szaktanácsadásra

34 Köszönöm a figyelmet! podmaniczky.laszlo@kti.szie.hu 30/