Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői"

Ádám Tóth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell Vörös Mihály - Rajkai Kálmán Keszthelyi Szilárd A modell általános jellemzői A modell jelenlegi változata négy mezőgazdasági növény (a gabonafélékre: búza, rozs, árpa, kukorica, valamint a lucernára és gyepre) képes vizsgálni a terméshozam alakulását az alábbi termelési feltételek függvényében: - Talajjellemzők (humuszréteg-vastagság, humusztartalom, gyökérmélység, a talaj agyagtartalma alapján számított hasznos vízkészlet, a vízmérleg alapján számított aktuális felvehető nedvességtartalom, a szervesanyag ásványosodó hányada, az ásványosodó nitrogén mennyisége, stb.) - Éghajlati jellemzők (éves átlagos hőmérsékleti és besugárzás értékek, havi csapadékmennyiség) - Művelési módok (műtrágya-, szerves-trágya, öntözés, talajművelés, az aratás után a táblán maradt növényi biomassza beszántása, stb.). A modell a talajadottságok, a környezeti feltételek, valamint a közgazdasági környezet (input, output árak) feltételeinek figyelembevételével kiszámítja az ágazati költségeket, árbevételeket és jövedelmeket. Továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdálkodó által befolyásolható input ráfordításokat a jövedelem alapján optimalizálja. Az ökonómiai adatok forrása a Magyarországi Tesztüzemi Hálózat. Az Európai Unió tagországai a közös agrárpolitika hatékonyabb megvalósításához 1965-tól működtetnek egy reprezentatív üzemgazdasági információs rendszert (angol megnevezése: Farm Accountancy Data Network, FADN). Ez a rendszer a mezőgazdasági vállalkozások különböző csoportjainak jövedelmezőségéről

Talajjellemzők (humuszréteg-vastagság, humusztartalom, gyökérmélység, a talaj agyagtartalma alapján számított hasznos vízkészlet, a vízmérleg alapján számított aktuális felvehető nedvességtartalom, a

2 szolgáltat információt a régiók, illetve a tagországok szintjén. Az adatgyűjtést és feldolgozást saját területükön a tagországok szervezik meg, majd a szükséges adatokat előírt formában átadják az Európai Bizottság részére. Magyarországon a Tesztüzemi Hálózat szerves részét képezi az ágazati költség- és jövedelem elszámolás. Ennek keretében a vállalati szintű üzemi költségeket felosztják az egyes ágazatok között, ezáltal kiszámítható az ágazatok önköltsége, illetve fedezeti hozzájárulása (termelési érték és a változó költségek különbözete). A modellszámításokban ezek az adatok kerültek felhasználásra. A modell jelenlegi változatában a számítások a 2000-es év egyéni gazdálkodók adatai alapján történtek. Ez a későbbiekben kiegészíthető a társas vállalkozások adataival, illetve a fontosabb növénytermesztési ágazatokra régió és megyei szintű adatok is rendelkezésre állnak. Az integrált farmgazdaság színtű modell alapvetően két jól elkülöníthető alrendszerből épül fel: - növényi növekedést szimuláló rész; - ökonómiai számítási és optimalizáló rész. A kutatás fontosabb következtetései, ajánlásai. Az agrárkörnyezeti szempontokat előtérbe helyező Európai mezőgazdasági modell, az egyre szigorodó állat- és növény-egészségügyi, munkavédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági rendelkezések, az új CAP reform szabályozásában várható keresztellenőrzési követelmények tükrében megállapítható, hogy a piaci versenyképességet megőrizni akaró mezőgazdasági termelők számára egyre tarthatatlanabbá válik, sőt komoly veszélyekkel jár a jövőben az egyoldalú, output centrikus a környezeti szempontokat elhanyagoló termesztési, tartási, gazdálkodási módok fenntartása. A fogyasztói igények, a minőségi szempontok, valamint a pénzügyi támogatási korlátok várható jövőbeni alakulása miatt a környezetorientált intézkedések további bővülésével és szigorodásával kell számolni.

Magyarországon a Tesztüzemi Hálózat szerves részét képezi az ágazati költség- és jövedelem elszámolás.

3 Az agrár-környezeti hatások vizsgálatát egyre több nemzeti és Közösségi szintű szabályozás fogja előírni az EU-ban. A már érvényben lévő előírások és az új CAP reformban megfogalmazott új keresztellenőrzési szempontok és követelmények új mérések, adatgyűjtések és elemzések bevezetését követelik meg az agrártermelőktől, farmgazdaságoktól, agrobusiness vállalkozóktól, amelynek megvalósításához egyrészt jelentős szemléletváltásra, másrészt új farm menedzsment módszerek és eszközök alkalmazására lesz szükség. A környezeti megfigyelésekhez, a környezeti teljesítmény információ biztosításához ma még sok esetben hiányzik nemcsak a környezettudatos menedzsment szemlélet, hanem az elvégzendő teendők egzakt, közérthető, helyes értelmezése a gazdálkodók szintjén. A modellstratégia megalapozását szolgáló számításainkkal egy konkrét üzem példáján sikerült bemutatni, hogyan lehet az optimális tápanyag-utánpótlást meghatározni, úgy, hogy a döntéshozó egy fontos környezetvédelmi szempontot, a nitrogén kimosódás korlátozását is figyelembe tudja venni. Számításink beigazolták, hogy egy viszonylag jól gazdálkodó üzem is nagymértékben tudná javítani pénzügyi eredményeit a környezet veszélyeztetése nélkül, figyelemmel a fenntartható gazdálkodás szempontjaira. Az ilyen, illetve az ehhez hasonló modellekkel, modellezési technikákkal számszerűsíthető egy-egy környezeti paraméter korlátozásának költsége. Az elvégzett kutatás eredményeire építve, a modell továbbfejlesztésével ezek a számítási eljárások reálisan elkészíthetők, kipróbálhatók és bevezethetők a gyakorlatban. A modellalkalmazás segítheti a döntéshozókat az optimális, az állam és a gazdálkodók számára egyaránt elfogadható, normatív alapokon nyugvó támogatási rendszer kialakításában. A modell segítségégével több gazdaság példáján kiszámítható a nitrogén kimosódás csökkentésének elmaradó haszna, mely lehetőséget biztosít a környezetbarát mezőgazdasági termelés fejlesztési támogatási igényének pontosabb becsléséhez. A hazai viszonyokra alkalmazható integrált környezeti-gazdasági modell stratégiai fejlesztésére irányuló kutatási projekt indoka, egyrészt hogy a fenti szemléleti,

agrártermelőktől, farmgazdaságoktól, agrobusiness vállalkozóktól, amelynek megvalósításához egyrészt jelentős szemléletváltásra, másrészt új farm menedzsment módszerek és eszközök alkalmazására lesz

4 humán, információs és módszertani hiányosságok az EU csatlakozásra váró hazai gazdálkodási gyakorlatra még fokozottabban jellemzőek. Másrészt, a hazai agrárkörnyezeti jogharmonizáció további szakaszában a mennyiségi szemléletet, a jogalkotási dömpinget fel kell, hogy váltsa a korlátozott támogatási források normatív alapú pályázatása, amely csak modellszámításokkal alapozható meg. Az EU követelményeknek való megfeleléshez hazánkban is célszerű megkezdeni a környezeti teljesítmények farm színtű mérését megalapozó agrárinformációs fejlesztéseket. Ennek érdekében a projekt eredményeire építve javasoljuk olyan pilot modellek fejlesztését, amelyek a gyakorlatban könnyen érthető és elsajátítható demonstrációs példákat szolgáltatnak a környezeti nyilvántartások és a könyvelés összekapcsolására, a pénzügyi nyilvántartások környezetorientált vezetésére. Az EU-ban végzett legfrissebb kutatások (Brenners, 2002) és a jelen projektben elért eredmények egyaránt alátámasztják a farm szintű környezeti információs kutatások és fejlesztések jövőbeni irányait az alábbiak szerint: - A környezeti hatásokat a könyveléstől elkülönítetten is regisztrálni kell, másrész a pénzértékben is meg kell jeleníteni az üzemi nyilvántartásokban; - A nyilvántartásoknak nemcsak retrospektív információkat kell nyújtani, hanem alapot kell szolgáltatni a jövőbeni döntéshozatalhoz; - A komplex, környezeti és regionális gazdasági problémaköröket egyaránt felölelő kutatásoknál ma már nem nélkülözhető az információ és kommunikáció technológia (IKT) teljes körű eszköztárának alkalmazása, valamint a - több tudományterület (ökológia, agrár-közgazdaságtan, talajtan, agrárinformatika, matematika, szervezés és vezetéstudományok, szociológia, településpolitika stb.) összekapcsolására épülő - interdiszciplináris szemléletmód érvényesítse. - A farmgazdaságok szintjén fel kell ismerni, és meg kell határozni a kapcsolatokat a teljes élelmiszer "értéklánc" mentén kialakítandó környezeti információs rendszerekkel.

pályázatása, amely csak modellszámításokkal alapozható meg.

5 A kutatási projekt keretében kifejlesztett modellstratégia, a modell valós üzemi adatokon nyugvó gyakorlat tesztje alapján levont következtetések, a megszerzett tapasztalatok és tanulságok a külföldi kutatások eredményeivel (EU, USA, ill. a nemzetközi farm menedzsment IFMA konferenciák) való összevetések hasznosíthatók lehetnek: - Makroszinten a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) további megvalósítása, kutatási megalapozása és monitorozása során, a kormányzati munkában, másrészt - Mikro-szinten a hazai farm szintű információ-menedzsment feladatok meghatározása, a környezetorientált farm menedzsment információs rendszerek fejlesztés területén. Figyelemmel a fent vázolt csatlakozási követelményekre, a gyorsan bővülő és szigorodó EU agrárkörnyezeti jogszabályokhoz való folyamatos alkalmazkodásra, a farm szintű versenyképesség megtartásának, vagy elérésének kényszerére, a jelen kutatási projektben elért, továbbá a modell továbbfejlesztése révén potenciálisan a későbbiek során elérhető és hozzáférhető kutatási eredmények iránti igények gyors növekedésére lehet számítani. Budapest, március 16.

a nemzetközi farm menedzsment IFMA konferenciák) való összevetések hasznosíthatók lehetnek: - Makroszinten a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) további megvalósítása, kutatási megalapozása

Hasonló dokumentumok

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei