A.D.U. Építész Iroda Kft

Átírás

1 A.D.U. Építész Iroda Kft TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 2015.

2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Tervezők: A.D.U. Építész Iroda Kft Településtervezés dr Gajdos István okl. építészmérnök TT Tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem Vincze Attila okl. tájépítész TK/ Infrastruktúra, közlekedés, közmű Püski Ottó okl. építőmérnök TRk-T Dima András okl. építőmérnök TV-T TE-T TH-T

3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TARTALOM Szöveges munkarészek 1.0. Előzmények Monorierdő Településfejlesztési koncepció vázlat előzetes véleményezése összefoglaló értékelés 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (OTK, megyei koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata - OTrT 1.4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.7. A település társadalma 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.9. A település gazdasága Lakás- és helyiséggazdálkodás, lakásellátás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Zöldfelületi rendszer vizsgálata Az épített környezet vizsgálata Közlekedés Közművesítés Környezetvédelem Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma Rajzi munkarészek Vizsgálat-Állag Vizsgálat-Földhivatali feltüntetés Vizsgálat-Funkció Vizsgálat-Szintszám Vizsgálat-Útburkolat Vizsgálat-Jelenlegi közúthálózat 2015.

4 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - MONORIERDŐ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Előzmények Monorierdő csak 2006-ban vált el Monortól, amelynek addig része volt, és mint településrész fejlődött. A település képviselete egyre többször került konfliktusba a fejlesztési szándékokat illetően a város önkormányzatával, ezért népszavazáson az önállóság mellett döntöttek. Jelenleg még az öröklött településrendezési eszközöket használja a település, de az önkormányzat elhatározta, hogy önálló terveket készíttet, melynek első lépcsője a Településfejlesztési Koncepció elkészítése ben elkészült egy előzetes koncepció, melyet szétküldött az önkormányzat egyeztetésre. A vélemények a következőket tartalmazzák:

5 Monorierdő Településfejlesztési koncepció vázlat előzetes véleményezése összefoglaló értékelés Véleményező szervezet Előzetes vélemény összefoglalása, tartalma Tervezői értékelés 1. PMKH Állami Főépítész 2. Pest Megyei Főépítész 3. Pest Megyei Földhivatal Ismerteti a vonatkozó jogszabályokat, felhívja a figyelmet az egyeztető szervezetek változására. Kéri igazolását, hogy minden érintett meg volt keresve, valamint kéri az előírások maradéktalan betartását. A véleményezési eljárásban részt kíván venni. Ismerteti, hogy a megyei terület és településfejlesztéssel foglalkozó dokumentumok hol érhetők el. Felhívja a figyelmet, hogy a január1-től hatályos OTrT előírásait figyelembe kell venni és a fejlesztési koncepció kidolgozásánál a meghatározott országos- és kiemelt térségi övezetek előírásait és alkalmazásuk lehetőségeit. Tájékoztat, hogy 2014 febr. 25-től megváltozott az egyeztetők köre, és kéri mindenkinek a bevonását. A FH a levelében felsorolt településközpont vegyes és lakóterületbe átsorolni kívánt földrészletek az átlagosnál gyengébb minőségűek, valamint a zártkerti területek átminősítése és a gazdasági területek egy részének átminősítése ellen kifogást nem emel. Az ugyancsak gazdasági területnek kijelölt 0248/6-25 hrsz-ú 13,3 hektár területből 11,9 hektár az átlagosnál jobb minőségű termőföld terület, így ennek a 13,3 hektárnak az átsorolásához nem járul hozzá. Jelenleg intézkedést nem igényel, végleges koncepció és a tervek esetén az egyeztetési folyamatot a jogszabályok és a partnerségi egyeztetetési szabályok szerint kell lefolytatni. Jelenleg intézkedést nem igényel, mint áll. főépítész esetében. A január1-től hatályos OTrT mint törvény, esetünkben felülírhatja a jelenleg érvényben lévő megyei területrendezési terv előírásait, ennek kiemelt vizsgálata szükséges az alátámasztó anyagokban szeptember 10-én is változott a véleményezők köre. A Földhivatal kifogásolja a Monor irányában tervezett gazdasági terület egy részének igénybevételét. A hatályos Földtörvény alapján ez a terület nem vonható ki a mezőgazdasági művelésből, így az ismert gyakorlat alapján nem várható hogy hozzájáruljanak a koncepcióban felvázolt elképzeléshez. Testületi döntés szükséges, hogy továbbra is szerepeltessük ezt a területet, vagy esetleg törlésre kerül! Jelzi, hogy az egyeztetési folyamatban részt kíván venni, valamint ismerteti a közigazgatási terület földminőségi besorolását. Tájékoztatásul leírja a belterületbe vonás eljárását.

6 4. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A település területét érinti az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete. Az ökológiai folyosó területén új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (OTrT 18. (1) bek. Kivételesen lehet, ha..) Olyan koncepció kidolgozását tartja szükségesnek, ami figyelembe veszi, hogy a természeti- és táji értékek és az ökológiai folyosó funkció megőrizhető legyen. A koncepció kidolgozásához ki kell térni a település természeti, tájképi és településképi adottságaira, értékeire. A mellékelt térképvázlaton ábrázoljuk az ökológiai folyosó területét. Jelenleg nem tervezett e területek semmiféle igénybevétele. A megadott szempontokat a részletes kidolgozásnál figyelembe vesszük. 1. Az erdő fogalma az Erdő Tv-ben meghatározott, nem az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ághoz kötött. Gyakran előfordul így, hogy a terv tervező az Etv-vel ellentétes övezeti besorolást tervez. A tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni az erdészeti igazgatóság véleményét. Egyéb intézkedést nem igényel. 5. PMKH Erdészeti Igazgatósága 2. Gyakran előfordul, hogy az erdőterületek rendeltetését önkényesen megváltoztatják, az elsődleges rendeltetetés meghatározása az erdészeti hatóság állapítja meg. A HÉSZ ezt nem változtathatja meg. 3. Az erdő igénybevétele csak kivételes esetben lehetséges. 4. Az OTÉK bizonyos ponton ellentétes az Etvvel. Beépíthetőség csak az erdőgazdálkodáshoz szükséges építmények esetén jöhet szóba. 5. Az erdőtelepítést az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell. 6. Erdő és erdőterületként besorolt terület igénybevétele esetén a település biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet. A dokumentációt digitális formában kérik.

7 6. NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal 7. NKH Légügyi Hivatal 8.PMKH Érdi Járási HivatalJárási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A települést gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés érinti. Szerepel a gyorsforgalmi- és főhálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat alapján - az I. programciklus (munkaütemezés között) szerint - az alábbi fejlesztés várható: - Az M4 autópálya 89,8 km tervezett hosszban, Üllő Törökszentmiklós nyugat között Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (véleményét az NKH ÚVH kiegészítésként kéri kezelni) Az elfogadás alatt álló Nemzeti Közlekedési Stratégiában (NKS) megfogalmazottak szerint a tervezési területen az alábbi országos közúthálózati fejlesztés várható: - Az NKS középtávon (2020-ig) tartalmazza az M4 autópálya Pest megyei szakaszának kiépítését (befejezését). A terv az alábbi, meglévő országos közúthálózati elemeket érintheti: - 4. sz. Budapest Debrecen Záhony elsőrendű főút jelű Felsőnyáregyháza bekötő út Felhívja a figyelmet a kapacitás esetleges kimerülése miatt a csomópontok, felhajtók esetleges áttervezésének igényére, valamint a betartandó védősávok és a közútkezelői hozzájárulások, engedélyezés szükségességére. PDF, vagy nyomtatott dokumentációt kér. A hatóság a település településrendezési eszközeinek, terveinek kialakításához hozzájárul. A további véleményezési eljárásban nem kíván részt venni. Ismerteti az örökségvédelemmel kapcsolatos elsődlegesen az örökségvédelmi hatástanulmány készítésének szabályait, valamint a régészeti örökséggel kapcsolatos eljárás szabályait. Ismerteti Monorierdő két régészeti területét. A véleményezési eljárásban részt kíván venni. A tervezett M4 autópálya nyomvonalát a hatályos útépítési engedélyezési terv alapján vesszük figyelembe és beépítjük a településrendezési tervbe. Jelenlegi információink szerint Monorierdő területét nem érinti az itt felsorolt utak területén történő esetleges beavatkozás. A közlekedési munkarész kidolgozásakor kell a szükséges kapcsolódó közlekedésfejlesztési beavatkozásokat meghatározni és kidolgozni. Nem kíván részt venni. (Továbbiakban nem kell a véleményezési anyagból küldeni számukra. Önálló, örökségvédelmi hatástanulmány Monorierdő területére nem készült. Ismereteink szerint értékes építészeti örökség nem található a településen. Össze kell állítani örökségvédelmi hatástanulmányt. (Régész bevonása?)

8 9. BFKH Népegész ségügyi 10. Honvédelmi Minisztériu m 11. MBFH Budape sti 12. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 13. KDV Vízügyi Igazgatóság 14. PMKH Növény- és Talajvédelmi Közegészségügyi szempontból észrevételt nem tesz. A véleményezési eljárásban részt kíván venni. Monorierdő Község közigazgatási területén kiemelt fontosságú honvédelmi, illetve honvédelmi terület nem található. Az anyaggal kapcsolatban észrevételt nem tesz, a további egyeztetésben nem kíván részt venni. A tervezési területen nyilvántartott ásványvagyon nincs, a további egyeztetésben nem kíván részt venni. Tájékoztatást ad a hírközlési és médiaszolgáltatók elérhetőségéről. Kéri a hírközlési- és postai szolgáltatók tevékenységéhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezhetőségének biztosítását a településrendezési tervekben, hivatkozva a vonatkozó jogyszabályokra. Javasolja, hogy a hírközlési szolgáltatók legyenek bevonva az előkészítésbe, ismertethessék a településre vonatkozó fejlesztési terveiket és azok várható lefolyását. A dokumentáció papír vagy digitális formájú anyagát kéri megküldeni. Monorierdő a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolsáról szóló 27/2004.(XII.25) KvVM rendelet alapján érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, ezért a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet erre vonatkozó előírásait be kell tartani. Felhívja a figyelmet, hogy a közműkontingenseket érintő módosításokhoz be kell szerezni a közmű üzemeltetők hozzájárulási nyilatkozatait. Ismerteti a vonatkozó jogszabályokat. A véleményezési eljárásban részt kíván venni, digitális anyagot kér. Talajvédelmi szempontból nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat elkészítését. Ismerteti a talaj védelmével kapcsolatban betartandó feltételeket. Részvételi szándékáról és a véleményezési dokumentáció formájáról nem nyilatkozik. Jelenleg intézkedést nem igényel. Nem kíván részt venni. Nem kíván részt venni. Jelenleg intézkedést nem igényel. Jelenleg intézkedést nem igényel. Jelenleg intézkedést nem igényel.

9 15. Pest Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság 16. PM Rendőr- Főkapit A településrendezési eszközök megalkotása során a tűzvédelmi követelmények közül kiemelt figyelmet kell fordítani az oltóvíz hálózat és a föld feletti tűzcsapok kiépítésére, épületek közötti és melletti tűztávolságokra, az épületek megközelíthetőségére, tűzoltási felvonulási út és terület szükségességére. Az oltóvíz biztosítása a településen az önkormányzat feladata és ismerteti az OTSZ előírásait a létesítéssel kapcsolatban. Figyelemmel kell lenni a vízelvezető rendszerek kiépítésére és a vízkárelhárítási feladatok ellátására. A véleményezési eljárásban részt kíván venni, digitális anyagot kér. Megkeresés a Monori Rendőrkapitányságra továbbítva illetékesség miatt. Jelenleg intézkedést nem igényel. Jelenleg intézkedést nem igényel. Budapest, szeptember 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település továbbra is a Monori Járáshoz tartozik, mint a város egykori önállóvá vált része. Korábbi kapcsolatai tovább élnek elhelyezkedése közlekedési hálózatban elfoglalt helye nem változott. Elsődleges oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltatási igényeinek ellátását továbbra is Monor városa illetve a Főváros jelenti, de törekszik a saját területén megvalósítani az eddig hiányzó kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket pl. kispiac, faluház.

10 MONORIERDŐ MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS 1.2. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési koncepció A január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. A magyarországi városhálózati struktúra szerint Monorierdő a Budapesti agglomerációhoz tartozik, Budapest vonzáskörzetében, a főváros körüli rekreációs zónában, illetve annak határán fekszik. Monorierdő Monorierdő Városhálózati struktúra Magyarországon (Forrás: OFTK)

11 Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a társég az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatásinevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települése többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű városai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a belső gyűrű városai kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok nagytérségi csomópontok közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató

12 szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. 2. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban - megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

13 Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Monorierdő településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Gateway Ráckevei kistérség északi része, Gyál, Monor A térség fejlődését az M0 határozza meg. Az iparterületek, ipari parkok kijelölése ellenére a gyűrű övezetén ne terjeszkedett túl az ipari, kereskedelmi övezet (különösen a Ráckevei kistérségben), illetve a nem eredményeztek jelentősebb gazdasági növekedést a városközponti területeken (Monor), vagy a főutak (4-es, 51-es mentén) A térség fejlődése jelenleg Budapest környéki ipari ingatlanfejlesztési övezet irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, komplex logisztikai projektek részeként valósul meg. Az M0 déli szektora, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyedülálló adottságot jelent a nagy léptékű fejlesztésekhez. Ez a térség lehet a KAPU. Ennek megfelelően a térséget nagyfokú bizalom övezi; ugyanakkor a várakozások (lakásépítés, ingatlanpiac) és a tényleges gazdasági teljesítmény egyelőre nincsen egyensúlyban.

14

15 1.3. Az Országos Településrendezési Terv (OTrT) és Monorierdő település kapcsolata Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a évi L. törvényt az Országgyűlés június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. -a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel december 9-én elfogadta, a törvény január 1-jén hatályba lépett. A ban módosított Országos Településrendezési Terv Monorierdő községre vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze. MONORIERDŐ 2. számú melléklet Az Ország Szerkezeti Terve Az Ország Szerkezeti terve szerint Monorierdő települési térségét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és vegyes területfelhasználási térség veszi körbe.

16 Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani. (szürke színnel a törvény szövege) III. Fejezet AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Térségi területfelhasználási kategóriák 5. (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség. (2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek:

17 aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. (3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat. A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Monorierdő község területe: települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, yízgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriákra osztható. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

18 A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Monorierdő tervezett Településszerkezeti Terv módosításai nem érintenek az erdőtérkép szerint nyilvántartott erdőterületeket. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 9. (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák. 1/1. melléklet a évi XXVI. törvényhez Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 1. Gyorsforgalmi utak

19 15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia) 2. Főutak 2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.) sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) 1/4. melléklet a évi XXVI. törvényhez Országos törzshálózati vasúti pályák (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna) V. Fejezet TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK Térségi övezetek 12. (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat, b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület, g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület. (2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó, c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvízjárta terület, g) földtani veszélyforrás területe, h) honvédelmi terület, i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

20 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti MONORIERDŐ Országos ökológiai hálózat övezete 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Monorierdő területén az övezetben Pest Megye Területrendezési Terv Szerkezeti Terve vegyes, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területfelhasználási térséget jelölt. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az övezetben jelenleg sem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Monorierdő településen az országos ökológiai hálózat övezetét Pest Megye Területrendezési Terve ökológiai folyosó övezetbe sorolta. 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti MONORIERDŐ

21 3/3. számú melléklet Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti MONORIERDŐ Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő Településszerkezeti Tervében az övezet által érintett területek általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységhez tartoznak. 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti MONORIERDŐ Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő hatályos és tervezett Településszerkezeti Terve alapján a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett.

22 3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti MONORIERDŐ Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A PMTrT Térségi Szerkezeti Terve szerint Monorierdő településen az övezet területén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térség került kijelölésre. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Monorierdő Településszerkezeti Tervében tervezett területfelhasználás-változások nem veszélyeztetik a tájképi értékek fennmaradását. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet területén nem folyik bányászati tevékenység és nem is tervezett. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

23 3/6. számú melléklet - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete - az övezet a közigazgatási területet nem érinti MONORIERDŐ 3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete - az övezet a közigazgatási területet érinti MONORIERDŐ Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

24 3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete - a Nagyvízi meder övezete nem érinti a közigazgatási területet - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete nem érinti a közigazgatási területet MONORIERDŐ 3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - az övezet nem érinti a közigazgatási területet MONORIERDŐ

25 Monorierdő község területének érintettsége OTrT Országos övezetek 3/1 Országos ökológiai hálózat övezete + 3/2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - 3/3 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete + 3/4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete + 3/5 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete + 3/6 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő - terület övezete 3/7 Országos vízminőség-védelmi terület övezete + 3/8 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete 3/9 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete - Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani.

26 1.4. A Pest Megyei Településrendezési Terv (PMTrT) és Monorierdő település kapcsolata A megyei területrendezési terv célja a megye és a szomszédos térségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének elősegítése oly módon, hogy a különböző térszerkezeti elemek hosszú távú fejlesztése feleljen meg úgy a helyi gazdasági, ökológiai, társadalmi elvárásoknak, mint annak a követelménynek, hogy azok illeszkedjenek a tágabb környezet (országos, európai) elhatározásaihoz és a kisebb térségek és települések távlati elképzeléseihez egyaránt. Pest Megye Közgyűlésének a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete és a hozzá tartozó rajzi mellékletek előírásai a Pest megye közigazgatási területéhez tartozó, nem agglomerációs települések településrendezési eszközeinek készítése során kötelezően figyelembe veendők. 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 2. A rendelet területi hatálya 2. A rendelet hatálya Pest megye a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény hatályán kívüli területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó települések felsorolását a rendelet 1.1. melléklete tartalmazza melléklet Pest Megye Területrendezési Terve hatálya alá tartozó települések Abony, Acsa, Albertirsa, Apaj, Aszód, Áporka, Bag, Bernecebaráti, Bénye, Bugyi, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csévharaszt, Csővár, Dabas, Dánszentmiklós, Dány, Domony, Dömsöd, Farmos, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gomba, Hernád, Hévízgyörk, Iklad, Inárcs, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kakucs, Kartal, Káva, Kemence, Kiskunlacháza, Kismaros, Kisnémedi, Kocsér, Kosd, Kóka, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Makád, Márianosztra, Mende, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros, Nyáregyháza, Nyársapát, Örkény, Pánd, Penc, Perőcsény, Péteri, Pilis, Pusztavacs, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rád, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szob, Szokolya, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tésa, Tóalmás, Törtel, Tura, Újhartyán, Újlengyel, Újszilvás, Úri, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Valkó, Vasad, Vámosmikola, Verőce, Verseg, Zebegény, Zsámbok 3. Értelmező rendelkezések 3. A rendeletben szereplő fogalmakra az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 2. -ában foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

27 4. A megye Térségi Szerkezeti tervét M=1: méretarányban a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Részlet a PMTrT Térségi Szerkezeti Tervéből 5. A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználási térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség Monorierdő közigazgatási területe a megyei Térségi Szerkezeti Terv szerint: erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség hagyományosan vidéki települési térség vegyes területfelhasználású térség Az OTrT 6. szerint: (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

28 b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. 6. (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az mellékletek tartalmazzák. Pest megyei műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények rendszere ( mellékletek) 1.2. A közúthálózat fő elemei Gyorsforgalmi utak M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) Szolnok Püspökladány -Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része) Főutak A főúthálózat elemei 4.sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Budapest - Szolnok - Debrecen Nyíregyháza - Záhony -(Ukrajna) 8. (1) Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriái szerinti területi mérlegét a rendelet melléklete tartalmazza melléklet Területi mérleg Település Térségi területfelhasználási kategória hektár % 261. Monorierdő Hagyományosan vidéki települési térség 328,44 21, Monorierdő Vegyes területfelhasználású térség 474,30 31, Monorierdő Erdőgazdálkodási térség 499,43 33, Monorierdő Mezőgazdasági térség 206,27 13, Monorierdő Számított területe összesen 1508, (2) Az egyes települések mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet melléklete tartalmazza.

29 1.16. melléklet Pest megye településeinek térségi övezetek általi érintettsége 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet * 3.5. sz. melléklet * 3.5. sz. melléklet * 3.6. sz. melléklet * 3.7. sz. melléklet * 3.8. sz. melléklet * 3.9. sz. melléklet * sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet * sz. melléklet ** sz. melléklet sz. melléklet Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Puffer terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Történeti települési terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Nagyvízi meder övezete Rendszeresen belvízjárta terület övezete Földtani veszélyforrás területének övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete település 52. Monorierdő - x - - x x x x x - - * Az övezetet az OTrT megszüntette

30 7. (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1: méretarányban a rendelet mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint: 3/1. sz. melléklet Magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete - Magterület övezete nem érinti a település közigazgatási területét - Ökológiai folyosó övezete érinti a település közigazgatási területét - Pufferterület övezete nem érinti a települést Ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. Monorierdő településrendezési tervében a természetvédelmi szempontból védett területek lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint megtörtént, feltüntetésre került az ökológiai hálózat, a Natura 2000, a helyi természetvédelme alatt álló területek lehatárolása.

31 3/2. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - nem érinti a közigazgatási területet 3/3. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti a közigazgatási területet - Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti a közigazgatási területet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 2. E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az övezet területén nem folyik és nem is tervezett bányászati tevékenység.

32 Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az OTrT módosítás az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete helyett az erdőtelepítésre javasolt terület övezetet alkalmazza. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 2. E törvény alkalmazásában: 5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Monorierdő településen az övezet területére vonatkozóan nem tervezett beépítésre nem szánt területfelhasználás változás és nem tervezett beépítésre szánt terület kijelölése sem. Mivel az övezetre vonatkozó pontos adatszolgáltatás (FÖMI) nem áll rendelkezésre, ezért a PMTrT övezeti lehatárolása alapján kerülhet sor az övezet pontosítására. 3/5. sz. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet 3/10. sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - érinti a közigazgatási területet

33 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 2. E törvény alkalmazásában: 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 3/11. sz. melléklet Nagyvízi meder övezete, rendszeresen belvízjárta terület övezete - nem érinti a közigazgatási területet 3/12. sz. melléklet Földtani veszélyforrás terület övezete nem érinti a közigazgatási területet

34 3/15. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, Honvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet

35 Pest Megye Közgyűlésének a Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló 19/2012. (04.27.) sz. Kgyh. határozata a hozzá tartozó rajzi mellékletekkel javaslatokat, ajánlásokat és információkat tartalmaz a megye összes települése számára. Ezek betartása ugyan nem kötelező, de a településrendezési eszközök készítése, módosítása során a határozat szem előtt tartása javasolt. A Kgyh 1.1. melléklete: Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete - érinti a közigazgatási területet A Kgyh 1.2. melléklete: Történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás - nem érinti a közigazgatási területet A Kgyh 1.3. melléklete: Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete - érinti a közigazgatási területet