Joannes Kájoni Szakközépiskola

Átírás

1 Joannes Kájoni Szakközépiskola Miről olvashatsz? Interjúk, bemutatkozások *** Ez történt... *** Megkérdeztük a Kájonisokat *** Megmérettettünk *** Emlékeztető *** Irodalom-Colţ literar *** Kamasz-panasz *** SzakMa *** Végzős diákjaink és tanáraik *** Újból eltelt egy év Elmúlt még egy csodálatos év, mely tanulságos volt, barátságos és meglepetésekkel teli. Évünk utolsó két hónapjában is sok minden történt velünk, fontos és megható dolgok. Elsősorban május 16-án került megrendezésre a Kájoni - nap iskolánkban. A rossz időjárás miatt sajnos nem lehettünk kint Zsögödben, de biztos vagyok benne, hogy így is mindenki megtalálta a neki tetsző programot, és jól érezte magát. Majd következett a XII. osztályosok számára leginkább várva várt esemény, a Joannes Kájoni 2014-es évfolyamának kicsengetése. Az ünnepségre rengetegen eljöttek: szülők, barátok, városunk jeles képviselői. Mi is meghatódva néztünk rájuk, s hallgattuk a példás beszédeket, köszöntőket. Remélem, mindannyian jól éreztétek magatokat ebben a tanévben, és élményekkel gazdagon lépitek át a nyár kapuját. Tartalmas olvasást kívánok, a nyárra pedig sok kalandot, izgalmat, kikapcsolódást és azt, hogy valósítsátok meg az álmaitokat, hogy majd szeptemberben feltöltődve találkozhassunk, és vágjunk neki az elkövetkezendő kihívásoknak. Fülöp Orsolya, XI.A

2 Hol született? Interjúk, bemutatkozások Megkérdeztük Negru Réka tanárnőt Kemény tél volt, amikor megszülettem Széken (Kolozsvár megye), édesapám vágta a fát a szülészetnek, hogy meg ne fagyjunk, édesanyám pedig a köpenyét is rám terítette, hogy védjen a hidegtől. Hol töltötte gyerekéveit? Csak három éves koromig laktunk Széken (az ottaniak Sziknek mondják, mert i-vel beszélnek), majd Marosújvárra költöztünk, ahol csodálatos gyerekkorom volt. A kertünk kapuja a Banţa-ra (erdő neve) nyílott, fiatal tölgyfákkal a közelben. Ezek a fák jelentették a Paradicsomot számomra, ha tehettem, egész nap a fákon mászkáltam a barátnőmmel, Dana-val. Mivel egyedüli magyar család voltunk az utcában, hamar megtanultam a román nyelvet, aminek később az iskolában, de az egyetemen is, nagy hasznát vettem. Tíz éves koromban ide költöztünk, Csíkszeredába, amit először nehezen értettem meg, szegény szüleimet állandóan azzal kínoztam, hogy mikor költözünk vissza, vagy mikor küldenek engem vissza, mert én itt nem akarok élni. A mentés a sport részéről érkezett. Ötödik elején két nyolcadikos lány azzal állított le az iskola folyosóján, hogy szeretnék-e kézilabdára járni, hiszen jó magas vagyok, megfelelnék ennek a sportnak. Így kezdtem sportolni, először kézilabdáztam, majd vívtam, kosaraztam stb. Van valamilyen emlékezetes gyerekkori csínytevése? Inkább kedves emlékem. Marosújváron történt, pont az egyik tölgyfán ültem, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy róka oson a fák között, majd bemegy a szomszédasszony udvarába, elkapja a tyúkot, majd szalad ki vele. A többi tyúk kiabálására kiszaladt a szomszéd néni, és amikor meglátott a fán, elkezdett szidni, hogy miért nem kergettem el a rókát, meg kellett volna ijesszem, hogy ejtse el a tyúkot. Na, ezt sehogy sem értettem, mivel én épp a rókának drukkoltam, hogy fogja meg a buta tyúkot és vigye, hogy legyen, amit egyenek, mert szerintem még rókakölykök is várták otthon. Hol végezte tanulmányait? Szerencsésnek mondhatom magam, mert nagyon jó tanáraim voltak, igazi tanárok, nagy tudással, sok tapasztalattal, akikre fel lehetett nézni, akiktől volt, amit tanulni. Mindig tisztelettel és hálával gondolok rájuk. Az öt-nyolc osztályt a mostani Petőfi iskolában végeztem, ahol két tanárom volt nagy befolyással egyéniségemre: az osztályfőnököm, a magyar szakos Borbély Katalin, és a történelem tanárnő, Ferenczi Jolán. Mindkettő szigorú, következetes tanár volt, büszke lehetett, aki nagy jegyet kapott náluk. Líceumba a Matematika- Fizika Líceumba (mostani Márton Áron Líceumba) jártam, az első két évet matematika-mechanika szakon

3 Akkor még minden tantárgyból bizonyítani akartam, hiába, hogy a fő tantárgyaink a matek és a fizika voltak, nagyon szerettem a magyar és román irodalmat, képes voltam éjjelekig írni a házi dolgozatokat, hogy megmutathassam őket. A XI. és XII. osztályokat már a biológia-kémia szakhoz tartozó ipari-kémián végeztem. Ebből az osztályból, a kémia tanárnőnk nagy büszkeségére 13 kémia tanárnő került ki. Az egyetemet az Institutul Politehnic GH. Asachi Iaşi, Facultatea de Tehnologie Chimică, kémia-fizika szakán végeztem. Mikor fogalmazódott meg önben, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni? Már gyerekkoromban. Nagyon szerettem babákkal játszani, főleg gyógyítani őket. Sokáig az volt az álmom, hogy gyerekorvos legyek. Nyolcadikos voltam, amikor az osztályfőnököm beküldött a negyedikesekhez, hogy helyettesítsem a tanító bácsit, tartsak matek órát nekik. Nagyon tetszett, rájöttem, hogy tanítani is szeretnék. Hol, melyik iskolában dolgozott először? Mióta tanít a Kájoniban? Az egyetem után a mostani Márton Áronban tanítottam két évig, majd ebbe az iskolába kerültem, s azóta is itt tanítok. Szigorú tanárnak tartja-e magát? Igen. Tudom, a diákok is annak tartanak. Szerintem a mai világban nagy szükség volna szigorúságra, hiszen sok minden felhígult. Mi volt eddigi legszebb élménye az iskolával kapcsolatban? Ezelőtt egy jó pár évvel, amikor még négy éven keresztül tanítottam heti két órában a kémiát, az egyik osztályban azt kértem a diákoktól, írjanak verset a periódusos rendszer elemeivel. Örömömre nagyon jó versikék születtek, a legjobb, amire mindenki szavazott, és díjaztuk is, a periódusos rendszerről szólt, még ma is őrzöm. Szeret olvasni? Mi a kedvenc könyve? Egy könyv elolvasása mindig élményt jelentett számomra. Nagyon szerettem és szeretek olvasni, szeretem a könyveket. Gyerekként az indiános könyvek, majd a történelmi vonatkozásúak tetszettek. Azt sajnálom, hogy ma az orosz irodalom háttérbe szorult, kevesen olvasnak az orosz klasszikusoktól. Kedvenceim közé tartoztak: Golgota, Csendes Don, Apák és fiúk, Háború és béke. Szeretem Szabó Magdát, Csingiz Ajtmatovot, Thomas Mannt és még sorolhatnám. Szeret utazni? Melyek azok a helyek, ahová szívesen visszalátogatna? Nagyon szeretek utazni, kastélyokat, várakat, múzeumokat, templomokat látogatni, az utcákat róni, megfigyelni a házakat, parkokban sétálni, a természetet csodálni, ábrándozni. Általában úgy vagyok, hogy mindenhova visszamennék. Ha visszagondol az elmúlt évekre, mi az, ami büszkeséggel tölti el? Először is a családomra vagyok büszke. A volt osztályaimra, de a most végzett osztályomra is, büszke vagyok a suliújságra, a Diáktanáccsal szervezett tevékenységekre. Kérdezett: Szabó Sarolta, XII.C - 3 -

4 Négy év a DT-ben Sziasztok! Szabó Sarolta vagyok, és a XII.C osztályba járok/jártam ben jöttem az iskolába, és már akkor érdekelt a Diáktanács, így második félévtől csatlakoztam is a csapathoz elején sajtófelelős lettem, és mivel már korábban is írtam az újságba cikkeket, ezt követően rendszeres cikkíró lettem, én állítottam össze a kérdéseket a tanárok interjújához is. Majd kulturális felelősnek választottak. Ebben a tisztségben a feladatom különböző versenyek megszervezése volt, valamint az, hogy segítsek a társaimnak is a lebonyolításukban. Ötlet az volt rengeteg, csak a kivitelezés volt nehezebb, de kisebbnagyobb nehézségekkel sikerült megvalósítani néhányat, pl. hagyományőrző nap, tablóképkereső verseny, általános műveltségi vetélkedő. Tavalytól lettem pénztáros. Ez a tisztség felelősséggel járt, de örültem neki, mert tapasztalatot szereztem. A négy év alatt sok mindent elértem a DT-ben és azon kívül az iskolában is, de ezt mind együtt két sikeres csapattal: a DT-vel és az osztályommal. Negru Réka osztályfőnöknőmnek köszönöm a segítségét és a támogatását. Az iskolában nem csak a Diáktanácsban tevékenykedtem, ugyanis a mára oly népszerű Őszi szavalóversenyt az én ötletem alapján rendeztük meg. Ez a rendezvény most már Irisz Őszi szavalóversenyként szerepel, mivel szponzorunk az Irisz cég lett, akinek köszönhetően nagyon szép és értékes díjakkal jutalmazhattuk a versenyzőket. A Diáktanácson belül a hagyományőrző nap, a tablókép keresés a saját ötleteim voltak, az általános műveltségi vetélkedőt is lebonyolítottam, írtam immár harmadik éve a kérdéseket is hozzá. Számomra az iskolában eltöltött négy év sikerekben gazdag volt, sok tapasztalatot szereztem, mivel sok tevékenységen részt vehettem és sok mindent elértem, olyan dolgokat, amikről azt gondoltam, hogy én nem tudom megtenni. Minden Kájonis diáknak sok sikert és örömteli perceket kívánok a továbbiakban, és szeretnék mindenkit buzdítani, hogy vegyetek részt a Diáktanács rendezvényein. Ne feledjétek, értetek van, értetek dolgoznak, dolgoztunk, és érdemes értékelni a fáradozást! Szabó Sarolta, XII.C - 4 -

5 Cojocaru Monica PR felelős voltam Cojocaru Monica vagyok, XII. C osztályos tanuló. Már IX. osztály óta tevékenykedem a Diáktanácsban. Legelőször csak gyűlésekre jártam, majd a rendezvényekre, később, X. osztálytól már felkértek, hogy legyek sportfelelős. Nagyon tetszett, mivel én is sportoltam, így könnyű volt a sporttevékenységeken részt venni, tájékoztatni a többi diákot. XI. osztályban PR felelőssé kértek fel, mivel a sportfelelősséget át szerettem volna adni másnak. Szívesen készítettem okleveleket, plakátokat, mindig is vonzottak az ilyen jellegű dolgok. Örvendek, hogy 4 éven keresztül képviselhettem a Diáktanácsot. Sok emberhez közelebb kerültem és sok mindent tanultam a Diáktanács többi tagjától. Véleményem szerint egy iskolának szüksége van egy ilyen közösségre, mert lényegében ez tartja össze az iskola diákjait. Közös programokkal, rendezvényekkel próbáltuk összehangolni az embereket. Remélem, hogy az elkövetkezendő években is lesznek olyan emberek, akik szívesen vállalnak szerepet a Diáktanácson belül és szeretni fogják, amit tesznek. Végzős diákként elhagyom az iskolát, de szívesen gondolok vissza az eltelt négy évre, a sok rendezvényre, a tanórákra és a zenés szünetekre. Mindenkinek sikeres éveket kívánok! Ez történt Ilyenek vagyunk én reggel indultunk Csíkszeredából Szegedre, 4 napos programra, a Határtalanul pályázatnak köszönhetően, amelynek témája Ilyenek vagyunk. A kiránduláson 40 tanuló vett részt, akik a X.G, XD és XI.G osztályból voltak, és Baliga Erika, Barabás Csilla, Láposi Dia, Török Annamária tanárnők kísértek bennünket. Nagyon izgatottan vártuk az indulást, így reggel 7:00-kor már mindenki türelmetlenül várta az autóbuszt a Kaufland parkolójában, majd mindenki elfoglalta a helyét, megvolt a névsorolvasás, személyazonossági ellenőrzése, és már útnak is indultunk. Az első pihenő megállója Balázsfalván volt. Sajnos, az esős időjárás közbeszólt és nem tudtuk a várost gyalogosan körbesétálni, így alig fél óra múlva indultunk is tovább. Nagyon jó hangulat volt az utazás alatt, ezért Török Annamária tanárnő a Határtalanul kirándulások hagyományaihoz híven, videokamerával megörökítette ezt, és mindenki kedvére elmondhatta, hogy mit vár el ettől a kirándulástól, milyen érzésekkel indult útnak. A második megálló Gyulafehérváron volt, ahol a hideg eső ellenére meglátogattuk a várat. Itt több időt töltöttünk, és voltak diákok, akik a rossz időjárás miatt a buszon maradtak, de később megbánták, hogy kihagyták azt a sok szép és egyedi látnivalót

6 A harmadik megálló Aradon volt, célul tűztük ki, hogy megkeressük a 13 aradi vértanú műemlékét. Szegeden első utunk a vendéglátó iskolához vezetett, ahol a kapuban várt minket Keveiné Mészáros Erika igazgató asszony, valamint a szegedi diákcsapat. Nagyon örvendtek, hogy végre láthatnak bennünket és máris a meleg vacsorához voltunk hivatalosak. A vacsora befejeztével elkísértek bennünket a szállásra, amely Domaszéken, a Rózsakert panzióban volt. Következő reggel 7órakor keltünk, mert a reggeli 8:30 kor volt, azután indultunk Szegedre városnézésre, ahol már vártak bennünket a szegedi diákok, valamint kísérőjük Vágfalviné Kazy Eszter tanárnő. Mindenki kíváncsian várta az eső ellenére is, hogy ma mit láthatunk, és milyen történelmi, kulturális újdonságokat ismerhetünk meg. A tartalmas városnézés után ebédeltünk a vendéglátó iskolánál és visszamentünk a szállásra, rövid idő állt rendelkezésünkre, hogy ünneplőbe átöltözzünk, mivel ezen este kellett bemutassuk iskolánkat, hagyományainkat, kultúrájával, gasztronómiájával együtt. A péntek délután vetélkedővel kezdődött, amelyet Láposi Dia tanárnő vezetett, a szegedi vendéglató diákok részvételével, és közös diákcsoportok alakultak ki. A vetélkedő kezdetével egyidőben csapatunk 8 szakács diákja és Baliga Erika, Török Annamária tanárok elfoglalták a konyhát és nagy készülődéssel nekifogtak a vacsora elkészítéséhez. Amíg a csapat egy része szórakozott, ők szorgosan dolgoztak a konyhán, hogy estére elkészüljön a székely hagyományos vacsora. Ezután sorra került a csíki diákok előadása, amely egy előre meghatározott forgatókönyv alapján készült. Végül a szegedi diákcsapat zárta az esti műsort egy közös énekléssel, gitáros kísérettel, a Jó nekem című dallal, amelybe a csíki csapat is bekapcsolódott. Az előadás zárására már mindenki várta a csíki csapat főztjét, és ekkor került bemutatásra, felszolgálásra és elfogyasztásra a hagyományos menü: tárkonyos pityókaleves és borsos tokány puliszka körettel került a vendégek elé. A csíki estet 10 órakor fejeztük be, majd az útirány a domaszéki szállás volt, ahol a csíki csapat a napot egy kis ünnepléssel zárta. A szombat reggelünk is a már megszokott svéd asztalos reggelivel indult. Miután mindenki elfogyasztotta bőséges reggelijét és útra készen állt, elindultunk szálláshelyünkről Szeged felé autóbusszal. Szegedi diákok és tanáraik már vártak, együtt meglátogattunk pár szegedi nevezetességet, ami a pénteki városlátogatáskor kimaradt időhiány miatt

7 Az első célállomás a Vértó volt, majd a Móra Ferenc Múzeumhoz látogattunk el. A délutánt Ópusztaszeren töltöttük, ahová a vendéglátó iskola pár diákja, valamint Csüllög Imre és Gyuricza Zsolt tanárok kísértek el, és meglátogattuk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot. Itt megcsodálhattuk a művészet szépségét, visszaléphettünk a múltba, a honfoglalás idejére a Feszty-körkép által. A Skanzent körbejárva megnézhettük, milyen volt egy régi jurta, bejártunk a tanyai olvasókörbe, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási lehetőséget teremtsenek. Csodálatos volt a délutánunk, mindenkinek nagyon tetszett az Emlékparkban tett látogatás. Késő délután visszamentünk Szegedre, ahol a másfél órás szabadidővel mindenki saját maga rendelkezett. A pályázati kirándulás utolsó napjára ébredtünk, voltak, akik már várták, hogy induljunk haza és számos olyan diák is volt, aki szívesen maradt volna még pár napra, ám mindannyian úgy éreztük, hogy nagyon hamar eltelt ez a három nap. Ezen kirándulás alkalmával, utoljára együtt a nagy csapat elmentünk reggelizni, ahol tiszteletét tette a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Középiskola igazgatónője, valamint a pályázatfelelős Csüllög Imre tanár úr is. Déva volt a következő megálló, hiszen az útitervben volt a dévai vár romjainak megtekintése már kiutazáskor, de mivel esett az eső, úgy döntöttek tanáraink, hogy hazautazáskor látogassuk meg a várromot. Értékes, hasznos és tartalmas programnak lehettünk résztvevői. Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a pályáztató iskolának, a pályázatot irányító tanárnőknek, hiszen nekik köszönhetjük, hogy részt vehettünk a Határtalanul pályázatban, kitartottak, buzdítottak, irányítottak és helytálltak mellettünk X.G, XI.G

8 Suli-börze Május 7-én és 8-án került megrendezésre a Segítő Mária Gimnázium dísztermében a suli-börze, ahol bemutathattuk iskolánkat a VII, VIII. osztályos tanulóknak. Tőkés Éva tanárnő irányításával 10 diák készült fel a megmérettetésre. Első nap berendezkedtünk, plakátokat, fotókat tűztünk ki, suliújságokkal és kupákkal díszítettük standunkat. Nagy volt az érdeklődés az iskolánkkal kapcsolatosan, sok mindenkit vonz a könyvelés, érdekelte őket a szakács-pincér, illetve a fodrász szak is. Szórólapok segítségével mutattuk be a szeptembertől induló szakokat. A Diáktanács részéről 7 diák volt jelen, akik bemutatták a DT tevékenységeit. Sok olyan diák volt, aki már most kijelentette, hogy ő bizony Diáktanács tag lesz. Nagy volt az érdeklődés a sport-tevékenységek, a filmklub és a gitár est iránt is. Úgy gondolom, több diákot meg tudtunk győzni arról, hogy érdemes ebbe az iskolába jönni. A csapat tagjai: Varga Ivett (IX.F), Nicoleta Ungurean (IX.F), Sebastian Sabău (IX.F), Moldovan Marius (XI.F), Tála Zsolt (IX.F), Tankó Barbara (XI.A), Vörös Bianka (XI.A), Miklós Zsolt (XI.A), Szász Ervin (XI.F), Szabó Sarolta (XII.C) Tankó Barbara, XI. A Önkéntes díj A Nevezd meg a legjobbakat! verseny díjazása május 9-én, a Hargita Megye Tanácsának Márványteremében volt megtartva az Ifi napok keretén belül. Engem a Fiatal önkéntesek a közösségért kategóriába az iskola Baráti Kezek önkéntes csapatának vezető tanárai, Nagy Ildikó informatika tanárnő és Tőkés Éva pszichológusnő jelöltek, ahol a második helyezést kaptam. Nagyon örülök, hogy az önkéntes munkával, az embertársainkhoz való pozitív viszonyulással is van lehetőség kitűnni, és annak, hogy nemcsak a tanulást vagy az egyéb egyéni törekvéseket minősítik. Fontosnak tartom a közösségépítést, ezért lehetőségeim szerint próbálok tenni a közösségek megerősítése és előrehaladása érdekében. A Baráti Kezek önkéntes csoport keretében a zsögödi idősek klubjában zajló közös foglalkozásokon szoktam részt venni. Önkéntes tevékenységeink célcsoportja az időseken kívül a gyerekek és a fogyatékkal élők. Mindhárom olyan kategória, amely a legtöbb odafigyelést, elfogadást, gondoskodást és szeretet igényli. A Caritasnál a Megyei Kórházban zajló meseolvasó programban, az Őrangyal programban és a Családsegítő programokban rendszeresen részt veszek

9 Számomra az önkéntesség a jó cél érdekében való időráfordítást jelent egy olyan dologra, ami megérint, amit fontosnak tartok, ezért felvállalom, hogy lelkesen dolgozom érte. Az önkéntes munkáért pénzbeli fizetséget nem kap az ember, viszont új ismeretségekre tesz szert, új barátai lehetnek, sok újdonságot lehet megtanulni a programok során is. A programokon résztvevők pedig szeretettel várnak vissza. Az önkéntességben fontos a csapatszellem; az iskolai csapatban is jól együttműködünk, összerázó programokon veszünk részt. Ezen kívül következetes munkával, kitartóan kell hozzáállni a feladatokhoz. Szeretek ennek a csoportnak a tagja lenni, mert nyílt lehetek mindenkivel és őszinték lehetünk egymáshoz. Györfi Rita, X. E Kájoni-nap Idén a mi osztályunkat (XI.A) érte az a megtiszteltetés, hogy Ferencz Zsuzsa tanárnő segítségével megszervezhettük a Kájoni-napot. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy mi leszünk a szervezők. Mindent elterveztünk: kamionos felvonulás, bográcsozás, Zsögöd Talán a legnehezebb feladat a szponzorszerzés volt. Nagy szerencsénk volt azzal, hogy végül egy héttel később volt a Kájoni-nap, az eredeti tervhez képest, így utolsó két hétben behoztunk minden lemaradást, került elég sok szponzor, jól el tudtuk tervezni a játékokat, versenyeket. De sajnos az idő nem kedvezett nekünk, és a B tervet kellett válasszuk, nem mehettünk ki Zsögödbe, a hagyományokhoz híven. De ez sem hátráltatott meg minket, sőt a Mr. és Mrs. Kájoninak kedvezett, mert így a Kós Károly dísztermében szervezhettük meg, ami sokkal könnyebb és eredetibb volt, mint kint a szabadban. Ebbe fektettük bele a legtöbb munkát, és talán ez a program volt a legsikeresebb is. Előzőleg összeírtuk a résztvevőket és 12 csapat jelentkezett, végül mire a Mr és Mrs Kájonira került a sor, csak 6 csapat vetélkedett. Improvizálni, táncolni és lufit borotválni kellett, egy mini gólyabálhoz volt hasonlítható. A kötélhúzás is sok résztvevőt és nézőt vonzott, itt 6 fős csapatok küzdöttek meg egymás ellen. Ugyancsak erőpróba volt a szkander, de itt egyénileg kellett megállják a versenyzők a helyüket. A Ping-pong is népszerűségnek örvendett. Sajnos voltak olyan programok is, amelyeket nem tudtunk megszervezni, vagy nem volt túl sok résztvevője, annak köszönhetően, hogy a B tervet kellett válasszuk, mint például az akadálypálya vagy a kincskeresés. Egész napos program volt a filmklub, ahol olyan filmeket vetítettünk, amiből egy kicsit lehet tanulni is. Egy kis zumba oktatásra is sor került, amit Váncsa Renáta zumba oktatónak köszönhetünk. Ezen kívül a X.B osztályban néptáncolni lehetett. És elmaradhatatlan volt az osztály zászlók kiértékelése

10 Mindent összevetve, annak ellenére, hogy nem mehettünk ki Zsögödbe, szerintem egy eseménydús Kájoni napot tudhatunk a magunkénak. Ezúton is szeretném megköszönni Ferencz Zsuzsa tanárnőnek a kitartását, a türelmet és azt, hogy segített mindenben. Köszönettel tartozunk a csíkszeredai Polgármesteri Hivatalnak a támogatásáért. Tankó Barbara, XI. A A 2014-es évfolyam kicsengetése Június 2-án bekövetkezett egy izgalmas, ámde egyben szomorú nap, mely a XII. osztályos évfolyamot, valamint két szakosztályt és egy esti tagozatot érintett. Nyolc osztály ballagott el ezen a nyári délelőttön, könnyes szemmel emlékezve az elmúlt évekre. Az ünnepségre nagyon sokan eljöttek. Barátok, rokonok, szülők, nem utolsó sorban pedig Csíkszereda és Hargita megye számos képviselője. Vendégünk volt Antal Attila, Csíkszereda Megyejogú Város Alpolgármestere, Bogos Mária megyénk Tanfelügyelőségének képviselője, Meckl Tünde, gazdasági igazgató, Csíkszereda Önkormányzatának képviselője, Xántusz Attila, az Önkormányzat képviselője, Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság képviselője

11 Péter Árpád, a csíkszeredai Sportiskola igazgatóhelyettese, Todor Etelka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviselője, Székely Gyula, a Szülőbizottság elnöke, Szabó Előd, a városi Sportklub Kézilabda Szakosztályának képviselője, valamint Egyházaink képviselői: Czikó László, csíktaplocai plébános, Szatmári Szilárd, református lelkipásztor és Părintele Teodor is jelen voltak. Borbély Botond igazgató úr beszédével kezdődöt az ünnepség, elmondta ballagóinak szánt gondolatait. Utána következett Antal Attila alpolgármester, majd Burus Siklódi Botond és végül Székely Gyula közölte megható szavait a hallgatósággal. Ezek után a végzős évfolyamok osztályfőnökei osztották ki a jutalmukat a diákoknak, akik ügyeskedtek, jeleskedtek valamiben. Természetesen rengeteg díjat kellett átadni, hiszen rengeteg volt a tehetséges tanuló. Mihály Sarolta, diáktanácsunk volt alelnöke is rengeteg kitüntetést kapott. Végzős diákjaink sok-sok jutalomban részesültek, versenyeken való részvételekért, tevékenységeikért az iskolában, a sportban elért eredményekért, egyszóval mindenért, amiben sikert és tapasztalatot tudtak szerezni. Iskolánk Diáktanácsa is kiosztotta ajándékait azoknak, akik tagjai voltak a DT-nek. Ezúton gratulálunk: Mihály Saroltának, volt alelnök, Csíki Zsoltnak, volt elnök és alelnök, Szabó Saroltának, volt pénztáros, sajtó és kulturális felelős, Cojocaru Monikának, volt sportfelelős, majd PR-os és Dandu Davidnak, szintén volt PR-os. Köszönjük odaadó munkájukat és további sok sikert kívánunk nekik. Mint minden évben, iskolánk XI. osztályos tanulói is elbúcsúztatták a ballagókat, majd a végzős osztályok képviselői is elmondták búcsúbeszédüket. Ezután következett a hagyományos szalagtűzés és a kulcs átadás a következő generációnak. Ünnepünk végén pedig az iskola zenekara néhány szép dallal tette még érzelmesebbé a hangulatot. Minden végzősnek szívből kívánom, hogy teljesüljenek álmaik, vágyaik, találják meg kalandjaikat, a szerelmet és a szeretetet, s nem utolsó sorban önmagukat is, s ezzel együtt egy csodálatos új világot fedezzenek fel, mely a varázslatos boldogság felé viszi őket és még annál is tovább. Fülöp Orsolya, XI.A

12 Megkérdeztük a Kájonisokat Mi a véleményed az idei Kájoni-napról? Melyik program tetszett a legjobban? A Kájoninapon a kötélhúzó versenyen vettem részt, amely nagyon izgalmasan telt, mivel voltak erős csapatok. Azért csak ezen a programon vettem részt, mert szerintem ez az egyik legérdekesebb és szórakoztatóbb program, mivel sosem lehet tudni, mi lesz a végeredménye, hogy ki nyer, és ki veszít. Mivel lehetnek mindig erősebbek, ebben az egyben nem a kor, hanem az erő számít. István Beáta, XII.E Tetszettek a programok, minél többre próbáltam ellátogatni. Nekem tetszett ez a nap, de természetesen még jobb lett volna, ha jó idő lett volna, és lemehettünk volna Zsögödbe. A kedvenc programom a Mr. és Mrs Kájoni volt, nagyon kreatív ötletnek tartom, és szerintem jó volt a szervezése. IX.A Sajnos az idő beleszólt, és így nem tudtunk kimenni Zsögödbe, de így is sok jó program közül lehetett válogatni. Darvas Andor, XI.C A Mr. és Mrs Kájoni nagyon jó program volt, ügyesek voltak a résztvevők, és a próbák is jók voltak. Az egész nap tetszett, voltak szórakoztató programok. Péter Adél, X.D Az idei Kájoni-nap jól telt, csak kár, hogy az idő miatt nem tudtunk kint lenni. Nekem a legjobban a látványfodrászat és a filmklub tetszett. Nem csináltattam magamnak frizurát, csak végignéztem, hogy milyen ügyesen dolgoznak a fodrászlányok. A filmklubon a Legszebb ajándék című filmet néztük meg, ami nagyon tetszett. Petres Bernadett, XI.A Szerintem a Kájoni-nap igazán érdekes volt. Mindenki megtalálhatta az érdeklődésének megfelelő programot, így mindenki jól érezhette magát. Személy szerint a Mr & Mrs Kájoni versenyen vettem részt, ami egy mini gólyabálra hasonlított, érdekes próbatételekkel. Szerintem mindenkinek jól telt el ez a nap. Vizi Réka, IX.C Kérdezett: Tankó Barbara, XI.A

13 Megmérettettünk Takács Csaba Kémia Emlékverseny Molnár Norbert X.E osztályos tanuló vagyok, és már második éve veszek részt a Takács Csaba Kémia Emlékversenyen. Idén 5-en vettünk részt a versenyen: Mihály Noémi IX.A, György Roland IX.D, Nagy Noémi XII.E, László Robert XII.C és jómagam. Sikeres helyezéseket értünk el: László Róbert II. hely, Nagy Noémi III. hely, Molnár Norbert II. hely. E verseny során rengeteg új, hasznos és érdekes dolgot tanultunk. Az együtt töltött idő alatt, amikor készültünk fordulóról fordulóra, megismertük egymást és összebarátkoztunk. A versenyben elért eredményekért, sikerekért és élményekért mindannyiunk nevében köszönet jár Negru Réka tanárnőnek. Mindenkinek ajánlom ezt a versenyt, akit egy kicsit is érdekelnek a kémia csodái és szépségei. Molnár Norbert, X. E Mihály Noémi, György Roland, Nagy Noémi, Molnár Norbert László Róbert Rippl Rónai vetélkedő A városunkban megnyíló Rippl Rónai kiállítás előzményeként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csiki Székely Múzeum egy vetélkedőt hirdetett meg romániai magyar középiskolák számára Rippl Rónai József ( ) élete és művészete címmel. A vetélkedő célja az volt, hogy minél szélesebb körben ismertessék és népszerűsítsék a magyar festészet első modern mesterének életművét

14 Iskolánkban öt, 3 5 tagból álló diákcsapat jelentkezett a vetélkedőre. A résztvevők névsora a következő: XI.A: Tompos Regina, Nagy Eszter, Csiszár Edina, Szőcs Anita, Boga Imola, Marton Andrea, Bilibok Csilla, Tankó Barbara, Csutak Renáta, Balló Máté, Rodé Zsolt, Both István, Miklós L. Zsolt, Péter Ervin XI.C: Darvas Andor, László Teodóra, Gergely Anita, Csiszér Lóránd, Kristó Norbert, Máté Emőke X.A: Görbe Tünde, Lakatos Nóra, Tamás Anita, András P. Csongor. A könyvészeti anyag közzététele után elkezdődött a kéthetes felkészülési időszak, majd ezt követően, június 5-én került sor a vetélkedő lebonyolítására az iskolában. A felkészülésről és a megmérettetésről valljanak maguk a diákok: XI.A - fiúk csapata: Ez a verseny sokat jelentett nekem és a társaimnak. Nem csak sokat tanultunk Magyarország egyik eredményes és híres festőjéről, hanem mindezek mellett még jól is szórakoztunk a verseny alatt. Hasznosnak tartom az ilyenfajta versenyeket, mivel mi, diákok, könnyedén tudunk játszva, sőt motiváltan tanulni. XI.A - Tankó Barbara: Csapatunk nagyon jól szórakozott a vetélkedő ideje alatt. Felosztottuk magunk közt a munkát, volt, aki a képeket kellett memorizálja, mások az életrajzzal foglalkoztak. Voltak fejtörő feladatok, de meg tudtuk azokat is oldani, nem hátráltunk meg. A képfelismerős feladatnál is voltak elakadások, de könnyedén megoldottuk. Szerintünk ez egy jó módja volt annak, hogy megismerjük a művészt. Én mostanig nem hallottam róla, de most ha kell, többet tudnék róla mondani, mint bármely más festőről. XI.A - Boga Imola: A csapatunknak kihívást jelentett ez a verseny, de álltunk elébe. Buzgón készültünk a versenyre, és kíváncsian böngésztük az anyagot. Újabb és újabb érdekességeket tudhattunk meg a festő életéről. A verseny gond nélkül zajlott le, és a részvétel egy élmény volt számunkra. A vetélkedőt a XI.C osztály csapata nyerte meg, de elismerés illet minden versenyzőt a lelkiismeretes felkészülésért. A vetélkedő díjait, amely ajándékcsomagokból és a Rippl Rónai kiállításra szóló ingyenes belépőkből áll, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány biztosítja. Kedves kájonis diákok! Ezúton is szeretnénk ajánlani nektek a kiállítás megtekintését, mint hasznos és ugyanakkor szórakoztató szabadidős programot az idei nyárra. Tartalmas és kellemes időtöltést, jó vakációt kívánunk az iskolaújság minden olvasójának. Sárossy Gabriella György Géza tanárok

15 Beszámoló az Információ és Technológia Tantárgyversenyről (OTI) - megyei és országos szakasz- A Szatmáron megrendezett országos informatika tantárgyverseny résztvevőjeként szeretnék mesélni élményeimről, illetve tapasztalataimról. A felkészülés ideje alatt nagyon sok feladatot megoldottam, amely néhány iskolai óra alatt, illetve órák után történt. A felkészülések eredménye meg is lett, hiszen továbbjutottam az országos szakaszra. Először áprilisban a megyei szakasz, - amely nehéz és hosszú feladatsorokból állt- tartogatott néhány újdonságot is, amit még nem ismertem a számítógépekkel kapcsolatosan. Az országos szakaszon azonban jóval nehezebb feladatokkal kellett szembenéznem. Ez Szatmárnémetiben volt megrendezve, ahová a IX.E osztályból Gergely Róberttel és Nagy Ildikó tanárnővel mentünk el. Az országos verseny, a megyei versenyhez hasonlóan két részből állt: az első egy két órás gyakorlati részből, ahol a számítógépkezelés nehézségeit tárták elém a feladatlapokon, melyeket kisebb-nagyobb sikerrel sikerült megoldanom, majd egy óra szünet után a verseny második felében négy óra munkaidő alatt egy weboldalt kellett megszerkesztenünk. Ezzel a verseny nehezebb és egyben legfontosabb része lezárult. Ezután szerveztek számunkra Microsoft Workshopot, egy kirándulást a nagykárolyi kastélyba, illetve utolsó este egy záróbuli is volt egy helyi diszkóban. Nagyon sok tapasztalattal és pozitív élménnyel tértünk haza Szatmárnémetiből. Bárki, aki úgy érzi, hogy kipróbálná magát egy ilyen jellegű versenyen és vannak hozzá megfelelő képességei, ezt megteheti, hiszen bárki számára nyitott ez a lehetőség. Szeretném megköszönni tanáraimnak, akik elengedtek óráikról, ezzel hozzájárulva sikereimhez és nem utolsó sorban szeretném megköszönni Nagy Ildikó tanárnőnek a rengeteg segítséget és támogatást. Kencse Szabolcs, X.C április 26-án Silló Botond osztálytársammal a megyei számítástechnika versenyen vettem részt. A versenyt egy alapos felkészülés előzte meg, amelyben Kencse Szabolcs és Colcer Adorján, X.C osztályos tanulók (ők már tapasztalattal rendelkeztek, mivel előző évben is részt vettek ezen a versenyen), illetve Nagy Ildikó tanárnő segítettek nekünk. Készültünk, de nem igazán tudtuk, mire számíthatunk, hiszen ez a verseny egy éve újult meg és a programjavaslaton kívül kevés feladat állt a rendelkezésünkre. A megyei szakasz az iskolánkban volt megszervezve 9 és 15 óra között. Már aznap megtudtam a jó hírt: I. helyen végeztem és részt vehetek a Hargita megyei csapat IX. osztályos tagjaként a tantárgyverseny országos szakaszán is. Nagyon meglepett a jó hír, de nagyon örültem neki

16 Az országos OTI verseny május között volt megszervezve, amelyen Hargita megyét Kencse Szabolcs, X.C osztályos tanulóval képviseltük Nagy Ildikó tanárnő kíséretében. A hosszú és fárasztó utat másnap egy még fárasztóbb verseny követett. A verseny első felében leginkább operációs rendszerekkel kapcsolatos feladatokkal kellett szembenéznem, míg a második részében egy projektet kellett készíteni. Ezek a feladatok számomra nagyon nehezek voltak, de egy közgazdasági iskola diákjaként igyekeztem felvenni a versenyt azokkal, akik informatika kollégiumokból, informatika szakokról jöttek erre a tantárgyversenyre. Visszatekintve, nagyon jó élmény volt, sokat tanultam belőle. A következő tanévben is szeretnék részt venni rajta. Köszönöm a tanárnőnek, hogy erre a versenyre alkalmasnak talált engem, hogy buzdított, bátorított és támogatott. Gergely Róbert, IX.E. Talentumok Crăciun Richárd biatlonista A nevem Crăciun Richárd, XII. A osztályos tanuló. Csíkszeredában élek, bár az év legnagyobb részében külföldön vagy az ország különböző részein edzőtáborozok és versenyzek. Hat éves koromban csatoltam először sílécet, felváltva voltak lesikló és sífutóedzéseim. Körülbelül 13 éves lehettem, amikor eldöntöttem, hogy világklasszis biatlonista leszek, és elkezdtem komolyan edzésekre járni. Brassóban rendezték a 2013-as Ifjúsági Olimpiát, amelyen volt szerencsém részt venni. A versenyekre a továbbjutás nagyon nehéz volt, mert minden sportágban maximum négy fiú és ugyanennyi lány állhatott rajthoz. Abban az évben nagyrészt Ausztriában készültünk, az edzőtáborok egymást érték, és csak a síre koncentráltam. A es szezonom teljesen más volt, mert az érettségire készülődés miatt nagyon sok edzést kihagytam, ezért kicsit féltem az idei versenyeimtől. A versenyek decemberben kezdődtek és három verseny kivételével az egész évben dobogóra állhattam. Most jelenleg az érettségire készülök, remélem sikerülni fog, utána majd kiderül, hogyan tovább. Szeretnék a biatlon mellett tovább tanulni

17 Emlékeztető Május-júniusban születtek Albrecht Dürer:1471. május 21-én született Nürnbergben. Német festő, aki országa reformációjának ideje alatt egyik legjobb művésze, festője, grafikusa, könyvkiadója, valamint a német reneszánsz legismertebb képviselője. Tárházának jelentősebb részét oltárképei és vallásos témájú festményei alkotják. Készített ezen kívül még fametszeteket, könyvillusztrációkat, portrékat és önarcképeket április 6-án halt meg Nürnbergben. Richard Wagner: 1813-ban született, május 22-én. Szülővárosa Lipcse. Német zeneszerző, karmester és esztéta. Karrierje kezdetén az irodalom jobban érdekelte. Zenéjének egyik alapvető jellemzője volt a vezérmotívum-technika. Témáit és motívumait folyton váltotta, kombinálta, módosította őket. Nevéhez kapcsolódik a végtelen dallam terminusának megalkotása is. A jövő zenéje című tanulmányában vezette be a fogalmat. Zeneszerzőként operái tették halhatatlanná: A bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, stb február 13-án Velencében halt meg

18 Igor Stravinsky: június 17-én született, Oranienbaumban. Orosz zeneszerző, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjének tartanak. Műveiért szerzett elismerései mellett, zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert. Írt operákat, baletteket, zenekari és színpadi darabokat. Egészségi állapota 1962-től kezdett el megromlani. Végül április 6-án halt meg New Yorkban. Peter Paul Rubens: június 28-án született Siegen-ben. Flamand festő, Rembrandt mellett kora stílusának legfontosabb alakja. A 17. századi flamand festészet egységes arculatának teremtője. Egyéni alkotóereje nagy hatással volt az egész európai festészet fejlődésére. Képeinek létrejötte 4 időszakra osztható fel: itáliai útja, majd a spanyolországi, ezután az Antwerpenbe való visszatérése és végül 1620-tól halála napjáig. Flamand megnevezése származására és hazájának stílusára utal, melyhez mindvégig hűséges volt. Fülöp Orsolya, XI. A

19 Irodalom - Colţ literar A szivárványvarázsló The Rainbowmaker Most nem könyvről írok, filmélményemet szeretném veletek megosztani. Álmatlan éjszakáimat megpróbálom hasznosan eltölteni. Ilyenkor filmeket nézek, jó zenét hallgatok, jó könyveket olvasok. Így fedeztem fel ezt a filmet is, és szemem, szám tátva maradt tőle. Rég nem láttam ehhez hasonló filmet: csupa metafora, csupa szimbólum. Először is a helyzet, a gyerekeket egyedül nevelő nagyapát hozza közelképbe, aki gondoskodik két unokájáról, nemcsak testileg táplálja őket, hanem lelkileg, szellemileg is, meséket talál ki szüleikről, főleg apjukról, akit hőssé dagaszt gyerekei szemében, híres pilótává növeszti alakját. A szegényes környezet ilyenformán nem zavarja a gyerekeket, élik az átlag olasz falu átlagos hétköznapjait. Egy napon azonban minden szinte egy csapásra megváltozik, egy reggel idegent találnak a gyerekek a házban, egy átlagférfi alszik az ágyban, nagy érdeklődéssel fordulnak feléje, amíg ki nem derül, hogy az apjuk tért haza a börtönből, ahol csempészésért tartották fogva. Egy világ omlott össze bennük, a hőssé dagasztott apaképük romokban hever, ők ezt nem tudják elfogadni, de az apának se könnyű a dolga, ráadásul a feleségét is idegen férfi kerülgeti innen nagyon nehéz felállni, ő megpróbálja, dolgozni kezd, és furcsa dolgok kezdenek történni vele. Dolgozik és imádkozik, Istennel perel, kérdéseket tesz fel neki és válasz is érkezik kérdéseire. A film (The Rainbowmaker) különös helyzeteket vetít elénk, különös helyszíneken, különleges emberekkel találkozhatunk. Metaforák sorát hozza, Ég, Föld, Víz, Asszony, Férfi, Sátán, Halál, Élet, Pokol harcolnak a képernyőn vásznon. Széles értelmezési mezőn sétálgathat a néző, gondolatok fogalmazódnak benne, próbál párhuzamokat felállítani

20 Mint említettem, kapcsolat van a Föld és Ég között, ezt egy világítótoronnyal oldja meg a rendező, az Égből jön a pilótanő, aki egy nagyon érdekes figura, a pilóta gyakran megjelenik, gondoljunk a Nagyapa meséire. Még egy jó helyszín egy Állomás és az ott működő kocsma is, ahol az anya dolgozik, ahol új társra talál. A Halál is többször visszatér, nagyszerű színészi alakítást láthatunk. A rendező alaposan megválogatta a vele dolgozó színészeket. A gyerekek is nagyszerűek a filmben. A Nagyapa a tudást, az önfeláldozást példázza, ő mindent tud már az életről, miután bevégezte földi pályafutását, végtelen útra indul. Más metaforák még a Tűz, a Vihar, a Gömbvillám. Nézzétek meg, ha adódik rá alkalom, mindenképp beindítja az ember agyát, gondolkodását ez a film, megnézném, ahányszor csak lehetőségem adódna rá. Értelmes szórakozást kívánok hozzá. És elérkezett a tanév vége is, és újságunk utolsó száma, és jön, jön és jön a nagy vakáció is!!! A végzősök is elballagnak, utána megmérettetnek. Búcsúzásul csupa jót kívánok Nektek, napfényes napokat, jó jegyeket a vizsgákon, pihenjetek, szórakozzatok és tanuljatok valamit minden nap, és vigyázzatok magatokra, egymásra, jó zenéket, jó filmeket, jó könyveket kívánok Nektek a nyárra, Diénes Zsófia Anna.