BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA

Átírás

1 BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011-IG A BKF SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERTANA MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS DEMOGRÁFIAI ADATOK NEM ÉS ÉLETKOR LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG MUNKAHELY SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS KAPCSOLAT A BKF-FEL MELLÉKLET

3 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA április-májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzést végzetteinek körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat második hullámába tartozó vizsgálatának egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a szakirányú továbbképzést végzett diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is, valamint bemutatja a végzettek jelenlegi munkahelyének főbb jellemzőit. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzést 2011 decemberéig befejező hallgatók körében április 23. és május 4. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 364 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 109 db, amely összességében 30%-os kitöltési aránynak felel meg. Az -es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói 3

4 nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra 12 különböző képzés együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 30% volt, amely ugyan nem tekinthető alacsonynak, azonban az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Vélhetően a tanulmányaikat már befejezők esetében a pályakövetést jelentősen nehézkesebbé válik. Ebben a vizsgálatban a ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek adatait elemezzük. Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben súlyozatlan adatokat használunk, amelyek nem tekinthetők reprezentatívnak a sokaságra. Az adatfelvételre és az alapsokaságra vonatkozó összesített adatokat a melléklet tartalmazza. 4

5 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 68,8 százaléka nő (1. ábra). Neme (százalék) (N=109) f érf i 31,2 nő 68,8 1. ábra A szakirányú továbbképzésen végzettek átlagéletkora 34,2 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 24, a legidősebb 52 éves volt, ehhez azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy ez a kitöltéskori életkor, amely az esetek többségében nem azonos a továbbképzés végzése kori életkorral, mivel ezt a kérdőívet több szakirányú továbbképzésben résztvevő évfolyam számára elküldték, függetlenül attól, hogy melyik évben végzett. (2. ábra) 5

6 Százalék Az életkor százalékos eloszlása (N=109) Életkor (év) 2. ábra 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadó hallgatók többsége budapesti, 65,1 százaléknak jelenleg Budapesten van az állandó lakhelye, de az oklevél megszerzésének időpontjában is a többség a fővárosban lakott. (1. táblázat). Hol volt az állandó lakóhelye, amikor a BKFes szakirányú oklevelét megszerezte? gyakoriság Hol van jelenleg állandó, életvitelszerű lakóhelye? Főváros 57,4 65,1 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 21,3 17,9 Egyéb város 13,9 10,4 Község 7,4 5,7 Külföld 0,9 Total 100,0 100,0 1. táblázat A szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatóknak átlagosan 1,5 diplomájuk volt a továbbképzés elvégzése előtt, relatíve magas a már ekkor két diplomával rendelkezők aránya. (3. ábra) 6

7 Százalék Százalék A BKF szakirányú képzésének elvégzése előtt hány, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó oklevele volt? (N=109) ábra A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseken túl értelemszerűen a szakirányú továbbképzés is magas arányt képvisel, és többen részt vettek felsőfokú szakképzésben is. (4. ábra) Milyen felsőfokú képzés(ek)ben vett részt élete során? (N=109) ,4 56, ,4 23, Szakirány ú tov ábbképzés Hagy omány os f őiskolai képzés Hagy omány os egyetemi képzés Felsőf okú szakképzés 11,0 Bachelor képzés (BA/BSc) 5,5 5,5 Mesterképzés (MA/MSc) Egy éb f elsőfokú képzés 0,9 Doktori képzés (PhD/DLA) 4. ábra A szakirányú továbbképzés során a válaszadók csak nagyon alacsony aránya jelezte, hogy a meglévő végzettségét mélyítette el (11,2%), míg 88,8 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést. 7

8 3. MUNKAHELY A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége mind az oklevél megszerzésekor, mind jelenleg alkalmazottként dolgozik, közel tizedük vállalkozó. Az oklevél megszerzése és a jelenlegi állapot között nincs jelentős eltérés. százalék Foglalkoztatottsági helyzete a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor alkalmazott 78,0 75,0 vállalkozó 11,0 13,9 munkanélküli 7,3 6,5 alkalmi munkákból él 1,8 1,9 inaktív (pl. GYES, GYED, betegség) 1,8 0,9 egyéb 1,9 Total 100,0 100,0 2. táblázat Az alkalmazottként dolgozók minősége némileg változott az oklevél megszerzéséhez képest, relatíve nőtt azok aránya, akik középvezetőként dolgoztak, illetve adminisztratív alkalmazottak voltak, míg csökkent a jelenleg felsővezetők aránya, arról azonban nem rendelkezünk információval, hogy ez az átrendeződés vajon az oklevél megszerzésének köszönhető-e. (3. táblázat) százalék Alkalmazotti minősége, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor középvezető 33,7 39,5 ügyintéző 27,9 27,9 adminisztratív alkalmazott 17,4 18,6 egyéb 10,5 5,8 felsővezető 8,1 5,8 saját tulajdonú cég vezetője 2,3 2,3 Total 100,0 100,0 3. táblázat Az alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok jellege vegyes képet mutat. Közel azonos arányban találunk hazai és külföldi tulajdonú vállalkozásokat, ezek a cégek foglalkoztatják az oklevéllel rendelkezők csaknem 60 százalékát. Az állami és az 8

9 önkormányzati szféra kisebb mértékben van jelen, együttes arányuk megközelíti a 30 százalékot, a non-profit szféra részaránya nem éri el az egy tizedet. (4. táblázat) százalék Foglalkoztatója, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor külföldi tulajdonú vállalkozás 31,3 35,4 hazai tulajdonú vállalkozás 27,7 23,2 állami intézmény 10,8 14,6 önkormányzati intézmény 8,4 7,3 vegyes vállakozás 7,2 3,7 saját vállalkozás 4,8 2,4 önkormányzat 3,6 4,9 egyesület 3,6 2,4 központi államigazgatás 1,2 4,9 alapítvány 1,2 1,2 Total 100,0 100,0 4. táblázat Az alkalmazottak és a vállalkozók esetében a létszámkategóriák alapján elmondható, hogy az eloszlás némileg egyenetlen, mind a legkisebb mind a relatíve nagyobb vállalatoknál nagyobb arányt találunk, tehát mind a mikro- mind a kis-, közép- és nagyvállalati kategóriában dolgoznak a szakirányú továbbképzésben részt vettek. Az oklevél megszerzésének időpontja és a jelenlegi helyzet között nincs jelentős különbség, vélhetően néhány ember került át egy másik kategóriába (5. táblázat) 9

10 százalék Munkáltatójánál foglalkoztatott létszám, ha alkalmazott (volt) a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor 1-10 fő 21,5 21, fő 6,5 12, fő 15,1 14, fő 30,1 19,8 300 fő felett 26,9 31,3 Total 100,0 100,0 5. táblázat A szakirányú továbbképzésben részt vettek többsége (közel 80%) az oklevél megszerzése óta nem változtatott állást, az átlag ebben az esetben 1,2. A stabilitást jelzi az is, hogy többségük a közeljövőben sem tervez állást változtatni, csak közel 30 százalékuk jelezte azt, hogy ez szerepel a tervei között. 10

11 Százalék 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében csak részben köthető a szakon elvégzett képesítéshez, közel negyedük jelenleg nem használja a képzés során megszerzett képesítését. (5. ábra) Jelenlegi munkája, beosztása milyen mértékben köthető az elvégzett szakon szerzett képesítéshez? (N=109) 60 51, ,2 28,8 0 teljes mértékben csak részben egy általán nem 5. ábra A továbbképzésen oklevelet szerzett hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új lehetőségek megismerése mellett a pályamódosítási szándék játszott szerepet, illetve a piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére. (6. táblázat) Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, mindössze 14 százalékuk jelezte, hogy nem váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket. (6. ábra) A be nem igazolódott várakozások között első helyen említették az egyáltalán nem elégedettek, hogy a diplomájuk, véleményük szerint nem ér sokat. A szakirányú továbbképzést követően mindössze a végzettek 15 százaléka folytatott további felsőfokú tanulmányokat. 11

12 Százalék Mi motiválta a szakirányú képzésben való részvételre? százalék gyakoriság új szakterület megismerése 48,1 52 pályaváltoztatási szándék 15,7 17 piacképes lehetőségek megtanulása 14,8 16 meglévő alapképzettségem megújítása 9,3 10 munkáltatóm igénye 4,6 5 kapcsolatok építése 2,8 3 egyéb 2,8 3 jobb kereseti lehetőségek megtalálása 1,9 2 Total 100, táblázat Beigazolódott-e motivációs elvárása? (N=109) ,0 36,1 13,9 igen részben nem 6. ábra 12

13 Százalék 5. KAPCSOLAT A BKF-FEL A szakirányú továbbképzésen részt vett hallgatók közel 50 százaléka kap csak rendszeres tájékoztatást az intézményben folyó programokról és 5 százalékot meghaladó azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincs kapcsolata az intézménnyel. (7. ábra) Azok, akik nem foglalkoznak jelenleg az intézménnyel részben indoklásként leginkább az jelenítették meg, hogy nem kívánnak újabb képzésben részt venni. Információs kapcsolat (N=109) 60 52, rendszeresen kapok tájékoztatást a BKF-en f oly ó programokról 23,6 önállóan tájékozódom a BKF képzéseiről 17,9 nem f oglalkoztam a BKFf el az oklev él megszerzését köv etően 5,7 nem kapok tájékoztatást a BKF-től 7. ábra Az szakirányú továbbképzésen részt vettek több, mint fele tartja a kapcsolatot volt csoporttársaival, de viszonylag magas azoknak az aránya is, akik ezt a kapcsolatot nem aknázzák ki és relatíve nagyon alacsony azok aránya, akik volt oktatóikkal tartják a kapcsolatot. (7. táblázat) Szakmai kapcsolatok százalék gyakoriság rendszeres kapcsolatban vagyok a volt csoporttársaimmal 58,7 64 nincs szakmai kapcsolatom a volt csoporttársaimmal 38,5 42 rendszeres kapcsolatban vagyok a volt oktatóimmal 18,3 20 tagja vagyok egy szakmai team-nek a BKF-hez köthetően 3,7 4 oktattam/oktatok/kutatok a BKF-en 1, táblázat A kapcsolattartás további erősítését jelenthetné, ha a korábban a szakirányú továbbképzésen részt vettek újabb képzésekbe kapcsolódnának be, de erre relatíve kevés az esély, mindössze 20 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a vannak ezirányú jövőre vonatkozó tervei 13

14 Megkérdezettek Sokaság Kiküldött kérdőívek száma Visszapattanó ek száma Megkeresett Arány Válaszolt Arány MELLÉKLET SZTI , % SZTI , % SZTI , % A szakirányú oklevelét adó BKF-es szak, szakirány Gyakoriság Százalék teljes teljes férfi nő Public Relations kommunikáció 23 21,1 14,7 24,0 Stratégiai marketing 12 11,0 17,6 8,0 Digitális marketing 11 10,1 20,6 5,3 Szóvivő és kommunikációs vezető 8 7,3 11,8 5,3 Új média grafikus 8 7,3 8,8 6,7 CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás 7 6,4 2,9 8,0 EU projektmenedzser 7 6,4 8,8 5,3 Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező 6 5,5 8,0 Coach - üzleti edző 5 4,6 6,7 Kommunikációs tréner 4 3,7 5,9 2,7 Televíziós újságíró - szerkesztő 4 3,7 5,3 Arts & Business menedzser 3 2,8 4,0 Politikai kommunikációs elemző 3 2,8 2,9 2,7 EU pályázati projektvezető 2 1,8 2,7 Multilaterális diplomácia az EU-ban 2 1,8 2,7 Politikai kommunkiációs tanácsadó 2 1,8 5,9 Public Relations 2 1,8 2,7 Total ,0 100,0 100,0 14

15 A szakirányú oklevelét adó BKF-es szak, szakirány Százalék Első diplomájának szakját folytatta-e a szakirányú továbbképzésben? a meglévő végzettség elmélyítése új szakma keresése Public Relations kommunikáció 8,7 91,3 23 Stratégiai marketing 100,0 12 Digitális marketing 9,1 90,9 11 Szóvivő és kommunikációs vezető 25,0 75,0 8 Új média grafikus 100,0 8 CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás 14,3 85,7 7 EU projektmenedzser 14,3 85,7 7 Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező 100,0 6 Coach - üzleti edző 20,0 80,0 5 Kommunikációs tréner 100,0 4 Televíziós újságíró - szerkesztő 100,0 4 Arts & Business menedzser 33,3 66,7 3 Politikai kommunikációs elemző 100,0 3 EU pályázati projektvezető 50,0 50,0 2 Multilaterális diplomácia az EU-ban 100,0 2 Politikai kommunkiációs tanácsadó 50,0 50,0 2 Public Relations 50,0 50,0 2 11,2 88,8 109 N 15

16 Melyik felsőoktatási intézményben szerezte az első diplomáját? Százalék Általános Vállalkozási Főiskola 1,0 Budapesti Gazdasági Főiskola 2,9 Budapesti Kommunikációs Főiskola 9,5 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2,9 Eötvös Loránd Tudományegyetem 13,3 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 2,9 Debreceni Egyetem 2,9 Eszterházy Károly Főiskola 5,7 Gábor Dénes Főiskola 1,0 Heller Farkas Főiskola 1,9 IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola 1,0 Janus Pannonius Tudományegyetem 2,9 József Attila Tudományegyetem 1,0 Szegedi Tudományegyetem 2,9 Kaposvári Egyetem 1,0 Kodolányi János Főiskola 1,9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Szolnok 2,9 Miskolci Egyetem 1,9 Nyíregyházi Főiskola 1,0 Nyugat-magyarországi Egyetem 2,9 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 4,8 Semmelweis Egyetem 1,9 Széchényi István Egyetem 1,0 Szent István Egyetem 2,9 Szolnoki Főiskola 2,9 Veszprémi Egyetem 1,0 Zsigmond Király Főiskola 1,9 Károli Gáspár Református Egyetem 2,9 Államigazgatási Főiskola 1,0 Pécsi Tudományegyetem 7,6 Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Románia) 1,0 Kecskeméti Főiskola 1,9 Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 1,0 Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 1,9 Budapesti Tanítóképző Főiskola 1,0 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 1,0 Pénzügy és számviteli Főiskola 1,0 Temesvári "Traian Vuia" Műszaki Egyetem 1,0 Total 100,0 16