On-line megjelenés: február PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "On-line megjelenés: 2012. február http://www.mnm-nok.gov.hu/kiadvanyok/topografiai-tanulmanyok.html PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK"

Átírás

1 On-line megjelenés: február LELŐHELY-DIAGNOSZTIKA: PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK, ELŐZETES DOKUMENTÁCIÓ REMÉNYI LÁSZLÓ 1 Absztrakt: A nagyberuházások kapcsán végzett megelőző régészeti feltárások pontos pénzügyi tervezhetősége, előzetes ütemezése alapvető megbízói igényként merül fel. A tanulmány a lelőhely-diagnosztikai eljárások megbízhatóságával kapcsolatos problémák okainak (régészeti jellegű okok, illetve az örökségvédelmi hatástanulmányok rendszerével kapcsolatos okok) bemutatásán túl, megoldási javaslatokat is kínál. A nagyberuházások esetén kötelező Előzetes dokumentáció elkészítésével javulhat a feltárások tervezhetősége, ugyanakkor a megoldást csak egy komplex rendszer jelentheti, amelyben már a középtávú beruházáselőkészítésben szerepet kell kapnia a korszerű módszerekkel készített örökségvédelmi kockázatelemzéseknek Kulcsszavak: régészeti lelőhely-diagnosztika, örökségvédelmi hatástanulmányok, Előzetes dokumentáció, örökségvédelmi kockázatelemzés, nagyberuházások előkészítése. Az 1990-es években, elsősorban az évtized közepétől meginduló nagyberuházások kezdetben főleg infrastrukturális állami nagyberuházások (autópályák) később magánberuházások (ipari parkok, bevásárló központok, lakóparkok, stb.) korábban nem tapasztalt volumenű régészeti, örökségvédelmi feladatellátást tettek szükségessé. Az elmúlt két évtizedben a régészeti feladatokat ellátó intézmények megfelelő szakmai színvonalon, alapvetően jól végezték el a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárásokat (vö: RACZKY 2007) ugyanakkor az ezek előkészítéseként végzett lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok eredményessége nem mindig volt megfelelő. 1 Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Topográfiai Osztály, 1

2 A beruházók oldaláról, az EU forrásokból finanszírozott projektek kapcsán fokozódó igényként jelent meg a kivitelezési munkák, ezek között az örökségvédelmi feladatok minél pontosabb tervezhetősége. Ez egyrészt egy pénzügyi tervezhetőséget, költségkeretet, másrészt a kivitelezés ütemezésére vonatkozó tervezést, határidőket jelent. A korábbi évtizedben a hatósági eljárások szakmai háttéranyagaként örökségvédelmi hatástanulmányok készültek, ezek adatai alapján történt meg a szerződéskötés a beruházóval. A régészeti lelőhelyek területe azonban a humuszolás során sok esetben lényegesen megnőtt, vagy új lelőhelyek váltak ismertté esetleg a beruházás megvalósulását is veszélyeztető helyben megtartandó örökségi elemekkel a hatástanulmányban prognosztizáltakhoz képest. Ennek köszönhetően folyamatos problémaként jelentkezett a költségkeretek átlépése, a határidők be nem tartása, a többször megismételt szerződésmódosítások. A felmerült problémák nem köthetők konkrét feladatellátókhoz, múzeumokhoz, intézményekhez: azaz általánosak. Így általánosak lehetnek a háttérben álló okok is, amelyeket két fő csoportra bonthatunk: 1. Régészeti jellegű problémák, 2. A lelőhely-diagnosztika (az örökségvédelmi hatástanulmányok) rendszere. A tanulmány első felében ezek áttekintésére teszünk kísérletet. Régészeti jellegű problémák A régészeti lelőhelyek felderíthetősége A régészeti jellegű problémák közül az első a régészeti lelőhelyek felderíthetőségének általános kérdése. A felszíni jelenségek alapján azonosítható lelőhelyek többsége az emberi területhasználat olyan színhelye volt, ahol az egykori tevékenység nyomai a felszínen, vagy a felszín közelében azonosíthatók (pl.: település, temető, templom). Amikor egy település elnéptelenedik, elpusztul, változó mennyiségű leletanyag, használati eszköz (leggyakrabban kerámiatöredékek), építési törmelék halmozódik fel, a felszínen. Ezt a törmelék és hulladék réteget általában a természetes talajképződés miatt változó vastagságú humuszréteg, vagy öntéstalaj, futóhomok, növényzet, esetleg modern kori település, egyéb beépítés fedi el. A lelőhely-diagnosztika alapmódszerének számító terepbejárás (Vö: JANKOVICH 1993, JANKOVICH-BÉSÁN 2011, RENFREW-BAHN 1999, 70-75, 84-85, RACZKY 2008, 8) elsősorban azon lelőhelyek esetében eredményes, amikor a fedő talajréteget, illetve a régészeti leleteket, jelenségeket tartalmazó régészeti rétegeket valamilyen földmunka során (a terepbejárás 2

3 szempontjából ideális esetben szántás, talajművelés) megbolygatják, így az elfedett lelőhely leletanyaga, építési törmeléke, stb. a felszínre kerül. A terepbejárás során ezeket a felszíni jelenségeket, a későbbi elemzésekhez (elsősorban datálás) összegyűjtjük, felszíni szóródásukat kézi GPS műszerrel rögzítjük (1. ábra). 1. ábra. A terepbejárás során elsősorban a felszíni leletanyag szóródását tudjuk vizsgálni A terepbejárás során tehát elsősorban a felszíni leletanyag szóródását tudjuk felmérni, ez pedig nem minden esetben egyezik meg a lelőhely valódi kiterjedésével. Mivel a legbiztosabban azokat a területeket tudjuk azonosítani, ahol a felszíni leletanyag megfelelően koncentrálódik, így a lelőhely perifériája ahol a régészeti jelenségek intenzitása alacsony, ezzel együtt a leletanyag mennyisége eleve kevesebb nehezen mérhető fel pontosan. Ráadásul, azokban az esetekben, amikor a régészeti lelőhelyet fedő talajréteget nem bolygatják (pl. gyep, erdő, beépített területek), vagy túl vastag (pl. több méter vastag öntéstalaj, futóhomok) ahhoz, hogy bármilyen bolygatás elérje és felszínre hozza a régészeti leleteket, jelenségeket, a terepbejárás kevés sikerrel alkalmazható lelőhely-diagnosztikai módszer. A terepbejárással nem azonosítható lelőhelyek felderítésére (a terepbejárási eredmények pontosítására, hitelesítésére), más lelőhely-diagnosztikai módszerek alkalmazása ad lehetőséget. Ezek közül az utóbbi évtizedekben általánosan elterjedt módszer a légirégészeti 3

4 felderítés (lásd pl.: RENFREW-BAHN 1999, 75-80, RACZKY 2007, 7-8, CZAJLIK 2009, MIKLÓS 2011). Azon túl, hogy a módszer speciális ismereteket és technikát (pl. döntött kamerás felvételezés) igényel, alkalmazhatóságának számos külső korlátja is van. A repülések ideális feltételeit és időpontját a környezeti tényezők (időjárás, vegetációs ciklusok) nagymértékben meghatározzák, ugyanis bizonyos anomáliák csak megfelelő növényzetben látszódnak (vö. Magyarországon általános a négy éves vetésforgó), más típusú anomáliákat pedig éppen a friss hótakaró segít felismerni. Ebből következően a légirégészeti felderítés eredményessége nem biztosítható abban az esetben, ha nem a megfelelő időszakban végzik, tehát a módszer, leginkább középtávon (legalább 1 év, de a vetésforgó miatt akár hosszabb időszak), szisztematikusan alkalmazva lehet a beruházásokat előkészítő lelőhely-diagnosztika hatékony eszköze. Feltétlenül fontos megemlíteni még a legújabb távérzékelési eszközök (elsősorban a LiDAR és hiperspektrális felmérés) alkalmazhatóságát a régészeti lelőhely-diagnosztikában (vö.: MCCOY-LADEFOGED 2009). 2. ábra Egy erdős területen fekvő őskori erődített telep LiDAR felmérés alapján generált domborzati modellje (TÉKA tájérték-felmérés; LiDAR felmérés és feldolgozás: ODD Kft. ) 4

5 Ezek az eljárások azonban egyelőre túl költségesek ahhoz, hogy széles körben elterjedhessenek a magyar régészetben, így alkalmazásuk csak tesztelési fázisban jár Magyarországon (2. ábra). A megoldás az lehetne, ha a más célokra is kiválóan alkalmas, nagy pontosságú felület és domborzati modelleket használnák a tervezők, a környezetvédelmi hatáselemzés készítői, stb., így a költségek megoszlanának. A hagyományos (légifotó) és innovatív távérzékelési módszerek esetében egyaránt fontos a térinformatikailag feldolgozott, értelmezett felmérési eredmények a légirégész-specialista, vagy a LiDAR adatokat értelmező régész által szakmailag megtervezett és koordinált terepi hitelesítése (terepbejárás, próbafeltárás, shovel-test), mivel az előzetesen régészeti jelenségként értelmezett anomáliák pontos kora és jellege csak így határozható meg. Ma már szintén a hagyományos non-destruktív lelőhely-diagnosztikai módszerek közé tartoznak a különböző geofizikai vizsgálatok (RENFREW-BAHN 1999, 88-97, RACZKY 2007, 8, RACZKY ET AL 1997, GAFFNEY 2008, HEILIG-KOVÁCS-PATTANTYÚS 2011). A módszer sikeres alkalmazhatóságának, régészetileg is értelmezhető felhasználhatóságának alapfeltétele a vizsgálatok előzetes pontos szakmai megtervezése. Ennek során alapvető, hogy tisztázzuk, milyen kérdésekre várunk választ: helyben megtartandó (kő) emlékeket keresünk, vagy egy lelőhely kiterjedését, belső struktúráját, rétegtani viszonyait akarjuk alaposabban felderíteni. Vagy esetleg egy más non-destruktív módszerekkel nem vizsgálható régészeti érdekű területről akarjuk eldönteni, hogy ténylegesen várható-e ott régészeti jelenségek előkerülése. Ezek alapján kell kijelölni a felmérendő területeket, illetve megtervezni az alkalmazandó módszereket, amelyek megválasztását egyéb szempontok (pl. zavaró tényezők) is befolyásolnak. Ezért már a vizsgálatok megtervezésébe is feltétlenül be kell vonni a geofizikus specialistát. Ugyanakkor a geofizikai módszerek alkalmazásához régészeti adatokra is szükség van: a felmérések megtervezésénél, a korábbi non-destruktív felderítési adatokra (terepbejárás, légifelvételezés stb.), a mérések során kimutatott anomáliák értelmezéséhez pedig pl. kis felületre kiterjedő szondázó ásatásokra, amelyek alapján elvégezhető az eredmények interpolációja, illetve régészeti jelenségek datálása, jellegének meghatározása, stb. Valamennyi hagyományos és innovatív non-destruktív lelőhely-azonosítási módszer alkalmazása mellett is jelentős számban vannak olyan régészeti lelőhelyek, amelyek felszíni jelenségek, illetve felszín közeli anomáliák alapján egyszerűen nem vizsgálhatók, ezek az úgynevezett rejtőzködő lelőhelyek (MESTERHÁZY-STIBRÁNYI 2011, 20). Ilyenek például a nagyon vastag talajréteggel fedett területek, ahol a felszínen semmilyen jel nem utal régészeti 5

6 lelőhely előkerülésére, de ilyen a beépített (tartósan elfedett) területeken található lelőhelyek többsége is. Ezek a lelőhelyek kizárólag destruktív, a régészeti lelőhely, kutatással érintett részét (dokumentáltan) elpusztító módszerrel: próbafeltárással kutathatók (3. ábra). 3. ábra. Próbafeltárás, egy non-destruktív módszerekkel nem kutatható, városi környezetben előkerült őskori lelőhelyen. A dokumentálható nyesett felszín A vizsgálat célja tehát: a lelőhely kiterjedésének és rétegtani viszonyainak előzetes felderítése2, elsősorban más módszerekkel nem vizsgálható lelőhelyek esetén. Ezen kívül természetesen alkalmas a non-destruktív felderítési eredmények hitelesítésére, pontosítására is. A fentiekből adódóan a próbafeltárás a lelőhely-diagnosztika egyik legalapvetőbb módszere, ezzel szemben az eddig hatályos jogszabályok alapján3 és a gyakorlatban is a 2 Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (továbbiakban:kötv.) 7. (15). A próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás mértékének meghatározása, a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. Kötv A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen - a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. Kötv (2). A Kötv. legújabb módosítása, az Előzetes dokumentáció készítésénél már lehetővé teszi a próbafeltárás alkalmazását: Kötv

7 próbafeltárás a megelőző régészeti feltárás része volt. Azaz azt a módszert, amely a leginkább képes olyan megbízható diagnosztikai eredményeket szolgáltatni (részben önállóan, részben más módszerekkel kombinálva, azokat hitelesítve), amelyekre tényleges garancia vállalható, már a lelőhely-diagnosztikai munkafázis lezárása, a hatástanulmány elkészítése, a szerződés megkötése után alkalmaztuk. Pedig a szükséges megelőző feltárások valódi teljes költsége csak a próbafeltárások eredménye alapján kalkulálható olyan biztossággal, amelyre pénzügyi és szakmai garancia vállalható, így a folyamatos szerződésmódosítások lehetősége eleve bele volt kalkulálva a rendszerbe. A próbafeltárásokkal kapcsolatban két ellenérv vethető fel: egyrészt a non-destruktív módszerekhez képes költséges, másrészt destruktív, mivel a jelenségek elpusztításával jár, ami káros, ha esetleg a beruházás mégsem valósul meg. A próbafeltárás ugyanis módszertanában is azonos a megelőző feltárással, hiszen ennek során általában az érintett terület 10-15%-át érintő, reprezentatív szondákat nyitnak, és feltárják az ezekben előkerülő régészeti jelenségeket, azaz lényegében elvégzik a megelőző feltárást. Pedig a lelőhely horizontális kiterjedése 4 a több rétegű, illetve városi lelőhelyek kivételével csupán gépi és kézi nyeséssel, foltdokumentálással is tisztázható lenne, a rétegtani viszonyok (esetleg talajréteggel, futóhomokkal elfedett további, mélyebben fekvő lelőhelyek) tisztázása, ellenőrzése szisztematikus mintavételezéssel is történhetne. Az eljárás így nemcsak olcsóbb, de örökségvédelmi szempontból is ideálisabb lenne: a próbafeltárás ugyanis csak a lelőhely, egyébként is nagyrészt bolygatott felső rétegét pusztítaná el, a beruházás meghiúsulása esetén a szondák visszatemetésével a lelőhely érintetlen részének védelme is megoldható. Ráadásul ha az eljárást más, non-destruktív diagnosztikai vizsgálatok pontosítására, hitelesítésére akarjuk használni, nincs feltétlenül szükség a teljes terület 10-15%-ra kiterjedő szondaárkok rendszerére, hanem elegendőek lehetnek a területen szisztematikusan, előzetesen célzottan, illetve reprezentatív módon kijelölt szondák (1X1 m), vagy talajfúrások is (vö.: RENFREW- BAHN 1999, 72-73, RACZKY 2007, 8). 4 Vö.: 5/2010 (VIII. 18.) NEFMI rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól (továbbiakban: 5/2010 NEFMI rendelet): 15. (1) A Kötv. 22. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő, ha: a) az érintett terület régészeti érintettségének mértéke egyéb módon nem tisztázható, b) a régészeti jelenségek előfordulása (gyakorisága) a lelőhelyre vonatkozóan elvégzett előzetes vizsgálatok alapján olyan alacsony, hogy a teljes körű megelőző feltárás nem indokolt. (2) A régészeti megfigyelés előírása keretében a hatóság meghatározhatja a régészeti jelenségeket fedő talajrétegek elengedhetetlenül szükséges mértékű eltávolítását és a láthatóvá váló régészeti jelenségek felszíni dokumentálását. A beavatkozást a beruházással érintett terület legfeljebb 15%-án végezhető el, elsősorban a lelőhely horizontális kiterjedésének és jellegének tisztázása érdekében. 7

8 A fentiek alapján, a régészeti lelőhelyek felderíthetőségével kapcsolatban, összefoglalásképpen leszögezhetjük, hogy mind a magyar (vö.: RACZKY et al. 1997), mind a nemzetközi (vö.:gojda 2004) tudományos tapasztalatok egyértelműen azt igazolják, hogy kizárólag a különböző lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok komplex, előzetesen alaposan megtervezett alkalmazása nyújthat biztos eredményeket. A régészeti lelőhelyek ismertsége Egy másik régészeti jellegű probléma, a régészeti lelőhelyek magyarországi ismertsége, amely természetes módon következik a régészeti lelőhelyek felderíthetőségével kapcsolatos, fent bemutatott általános problémákból. A régészeti lelőhelyek magyarországi közhiteles adatbázisa (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) jelenleg cca rekordot tartalmaz. Mindez, egy közelmúltban elvégzett számítás szerint, a téradattal nem rendelkező lelőhelyek és duplumok nélkül összesen cca lelőhelynek felel meg (MESTERHÁZY-STIBRÁNYI 2011, 2-4, REMÉNYI-STIBRÁNYI 2011), azaz a hatályos örökségvédelmi törvény definíciójának értelmében 5, ennyi régészeti lelőhelyet ismerünk. A magyarországi lelőhely-állomány nagysága, a tudományosan megalapozott becslések alapján: lelőhelyre tehető (WOLLÁK 2009, Fig. 6.5), így a lelőhelyek maximum 25-30%-át ismerjük, ráadásul nagyok a területi anomáliák is. Az ország jelenlegi topográfiai felderítettsége mellett, a beruházások örökségvédelmi előkészítése ezért nem támaszkodhat kizárólag a nyilvántartott lelőhely-állományra, ezért minden esetben szükség van a beruházásokat megelőzően lelőhelydiagnosztikai vizsgálatokra. Szakmai okok A fenti objektív régészeti jellegű okok mellett létezik egy harmadik, szubjektív, szakmai probléma is. A Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) program amely a 60-as években egyedülállóan progresszív vállalkozás volt sajnálatos módon lelassult, megállt. Ennek a következménye nemcsak az, hogy csupán az ország 11%-át sikerült módszeresen felderíteni, de hosszabb távon azt is eredményezte, hogy elmaradtak azok a topográfiai alapkutatások, amelyek biztosíthatták volna a lelőhely-diagnosztikai módszerek folyamatos fejlesztését, tökéletesítését, tesztelését. Nincs módszertani központ, nincsenek szakmai módszertani viták, stb., ráadásul a nagyberuházások során szükségessé vált ásatási munka és 5 Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett (Kötv ). 8

9 ennek eredményeinek publikálásának árnyékában, a topográfia ma nem tartozik a magyar régészet vezető kutatási irányzatai közé. Mindeközben Nyugat-Európában de már Közép-Európában is (vö.: GOJDA 2004) jelentős mértékben az úgynevezett újrégészeti iskolák 6 megtermékenyítő hatásának (vö.: kvantitatív szemlélet, természettudományos és innovatív módszerek, GIS, stb.) is köszönhetően, a lelőhely-diagnosztika, jelentős, önálló interdiszciplináris kutatási irányzattá nőtte ki magát. A lelőhely-diagnosztika jelenlegi rendszeréből adódó problémák A bemutatott régészeti jellegű objektív és szubjektív nehézségek mellett, úgy véljük, hogy a lelőhely-diagnosztika eredményességét nagyban meghatározta az a kialakult rendszer, amelyben a feladatellátók kénytelenek voltak az örökségvédelmi hatástanulmányokat elkészíteni. A különböző örökségvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi jogszabályok számos esetben írják elő (vagy a hatóságok számára biztosítják ennek lehetőségét) örökségvédelmi hatástanulmányok, szakvélemény, adatszolgáltatás benyújtását, amelyek azonban általában nem alkotnak hatékonyan működő komplex rendszert. Településrendezési eljárásokhoz készített örökségvédelmi hatástanulmányok Az örökségvédelmi törvény (Kötv.) településrendezési eljárások esetén örökségvédelmi hatástanulmányok készítését írja elő 7. A hatástanulmányokat a legtöbb magyarországi önkormányzat elkészítette és eredményeit elvileg beépítette rendezési, szabályozási terveibe. Azonban mivel a hatástanulmányok készítésének leginkább csak a formai kritériumai voltak meghatározva, a szakmai tartalom nem, az elkészült munkák színvonala nem egységes és így valódi felhasználhatósága is bizonytalan. Mivel a vizsgálatokhoz nem volt kötelező semmilyen terepi vizsgálatot elvégezni, sok esetben a tanulmány kizárólag a nyilvántartott régészeti lelőhelyek katasztere volt, érdemi lelőhely-felderítést nem végeztek készítésekor 8. Ezért a tanulmányok jelentős része, a fejlesztési területek kijelölése során nem alkalmas megbízható örökségvédelmi kockázatelemzésre. 6 Magyar nyelvű összefoglalás: RENFREW-BAHN 1999, 36-44, az Újrégészet hazai hatásáról: BÁNFFY Kövt Vö.: örökségvédelmi hatástanulmány nem készülhet úgy, hogy nem előzte meg terepbejárás. JANKOVICH- BÉSÁN 2011, 18. 9

10 Tájérték-felmérés Az elmulasztott lehetőségek (MRT, településrendezési eljárások) pótlására egy új lehetőség nyílhat a tájérték felmérési programok során végzett régészeti felmérési-felderítési munkák kapcsán. Magyarország, felismerve kulturális és természeti örökségünk együttes védelmének fontosságát, csatlakozott az Európai Táj Egyezményhez 9. Mindez egy lehetőség lehet a szisztematikus régészeti szemléletű tájérték-felmérésre (vö.: SÁROSI 2003), egységes adatfelvételi szabvány 10 alapján. A több intézménnyel együttműködve, a Norvég Alap által finanszírozott TÉKA Tájérték-kataszter készítése során az MNM-NÖK Topográfiai osztálya kifejlesztette és a gyakorlatban is tesztelte a tájérték-szemléletű régészeti topográfiai módszertant, jelenleg az adatok térinformatikai feldolgozására és kezelésére alkalmas adatbázis fejlesztése folyik (vö.: REMÉNYI-STIBRÁNYI IN PRINT). Környezeti hatásvizsgálat Bizonyos, külön jogszabályban meghatározott beruházások esetén, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet 11 örökségvédelmi hatáselemzés elvégzését írja elő. Ennek azonban semmilyen meghatározott szakmai tartalma nincs, így egyaránt elfogadható egy egyszerű régészeti adatszolgáltatás, vagy úgynevezett előzetes örökségvédelmi hatástanulmány (amely elsősorban archív adatokra támaszkodik), de akár elsősorban a megrendelő döntésétől és pénzügyi lehetőségeitől függően teljes hatástanulmány is készülhet, már ebben a tervezési, engedélyezési fázisban. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során készített hatástanulmányok Bizonyos beruházások esetén, az illetékes örökségvédelmi hatóság, szakhatósági hozzájárulását, örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti 12 (2007 és 2010 között évi CXI. Törvény a Firenzében, október 20-án kelt, Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről. 10 MSZ /2005. (XII. 25.) kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. Vö.: 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról, 1.. (2): A környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek engedélyezési eljárása során e rendelet szabályait a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 12 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról, 3..: A Hivatal hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági hozzájárulásának megadását: a) a régészeti lelőhelyen megvalósítandó tereprendezési eljárás, illetve olyan beruházás vagy fejlesztés esetén, ahol az engedélyezés alá vont terület legalább 1 hektár nagyságú, vagy a tervezett építmény szintterülete legalább 500 négyzetméter, b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII. 13.) ÉVM rendelet 1. számú mellékletének 6. pontjában felsorolt vízügyi létesítmények, valamint az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM 10

11 ez minden nagyberuházás esetén kötelező volt 13 ). A különböző nagyberuházások esetén el is készültek az örökségvédelmi hatástanulmányok, azonban a tapasztalatok a legtöbb esetben azt mutatták, hogy az objektív szakmai okokon és esetleges hiányosságokon túl, önmagában a kialakult rendszer az, amely lehetetlenné teszi azt, hogy a hatástanulmányok megfeleljenek a hozzájuk fűzött elvárásoknak. Az alapvető probléma, hogy a lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok elvégzésének idejét (mind a rendelkezésre álló időt, mind a vizsgálati időszakot) az engedélyezési eljárások határideje határozta meg, függetlenül a régészeti, szakmai szempontoktól. A tervező nyilván csak akkor tudta a terveket átadni a régészeti lelőhely-diagnosztika számára, ha azok már egy bizonyos tervezési fokot elértek, ugyanakkor a végleges engedélyezési tervek, a legtöbb esetben éppen a hatósági engedélyezési eljárás határidejére készülnek el. Így a lelőhelydiagnosztika számára általában olyan kevés idő állt rendelkezésre, amely alatt csupán az archív adatgyűjtést és a terület egyszeri bejárását lehetett elvégezni, ráadásul a vegetációs ciklusok és egyéb zavaró tényezőktől függetlenül kiválasztott időszakban. Méltányolható megrendelői igény az, hogy a hatástanulmány tartalmazzon számszerűsített adatokat, a feltárandó területek kiterjedésére, esetleg a feltárások költségeire vonatkozóan. Erre egyrészt a lelőhely-diagnosztika korábbi rendszerében, fent bemutatott szakmai jellegű problémák miatt eleve nem volt mód (vö. pl. próbafeltárásokkal kapcsolatos problémák). De a legtöbb esetben az örökségvédelmi hatástanulmányok megrendelésekor még a beruházás sem áll olyan tervezési szinten, ami megfelelő megrendelői adatszolgáltatást tenne lehetővé. Az engedélyezési tervek készítésekor legtöbbször maga a megbízó sem rendelkezik olyan pontos, végleges tervezési adatokkal, amelyek alapján a különböző kalkulációkat el lehetne végezni. A megrendeléskor ugyanis legtöbbször még csak a nyomvonal vagy a fejlesztési terület kijelölése történik, így a földmunkával érintett területek valódi mérete (a pontos és részletesen kidolgozott nyomvonalszélesség, a csomópontok kialakítása, a pihenők helye, a földmunkák műszaki paraméterei, az építés-technológiai eljárás) nem ismert. Azaz ebből a szempontból az örökségvédelmi hatástanulmány túl korán készül. Más szempontból azonban az örökségvédelmi hatástanulmány túl későn készül. Nagyon fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy az örökségvédelem általános célja így, elvileg konkrét együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése, továbbá folyók, csatornák medrének módosítása esetén, 13 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról nyara óta nem hatályos. 11

12 feladata is elsődlegesen nem a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, hanem sokkal inkább az örökségi elemek eredeti állapotának megőrzése. Azaz olyan javaslatok kidolgozása, amelyek alapvetően a régészeti lelőhelyek elkerülésére pontosabban olyan területek, térségek, zónák lehetséges elkerülésére, amelyekben régészeti lelőhelyek koncentrált előkerülésére lehet számítani vonatkoznak (BELÉNYESY-VIRÁGOS 208, 74). Mivel az örökségvédelmi hatástanulmány az esetek túlnyomó részében már csak a véglegesen kiválasztott, engedélyezésre beadandó tervekkel dolgozik, valós örökségvédelmi kockázatcsökkentő (egyben költségcsökkentő) ajánlásokat már nem fogalmazhat meg, hiszen ebben a tervezési fázisban már csupán kisebb korrekciókra van mód, nagyobb területek örökségvédelmi célú és egyben a költséghatékonyságot célzó elkerülésre már nincs lehetőség. Megoldási javaslatok és lehetőségek A lelőhely-diagnosztika eredményességével kapcsolatos problémák okai tehát leginkább abban kereshetők, hogy bár a lelőhely-állomány sajátosságait, vizsgálhatóságának lehetőségeit figyelembe vevő, hatékony lelőhely-diagnosztikai módszerek adottak a hazai szakemberek számára, ezeket a szakmai ismeri is, azonban beruházás-előkészítés eddigi csak az engedélyezési eljárás határidejét figyelembe vevő, a szakmai szempontokat mellőző rendszere, nem nyújtott lehetőséget a vizsgálati eljárások komplex, hatékony és eredményes alkalmazására. A hosszú távú megoldást természetesen az ország szisztematikus és folyamatos topográfiai kutatása jelentheti, azonban az aktuális feladatok (beruházások) azonnali megoldást igényelnek. Az ország teljes területének szisztematikus régészeti-topográfiai felderítése Az ország jelenlegi régészeti topográfiai kutatottságából, a lelőhelyek alacsony ismertségéből (25-30%) adódó problémákat hosszútávon csak az ország szisztematikus régészeti felderítése oldhatja meg. Azaz valamilyen formában a MRT program folytatása, interdiszciplináris kutatások, együttműködések formájában. Erre, a már említett tájértékfelmérés program is alkalmas lehet. A nemzetközi példák ismertek (vö.: MESTERHÁZY- STIBRÁNYI 2011, 5), a módszerek adottak, azonban a jelenlegi helyzetben a kutatások egyébként nem túl magas pénzügyi forrása hiányzik. 12

13 További problémát jelent az is, hogy az ország régészeti felderítését tulajdonképpen soha nem zárhatjuk le véglegesen. Azaz nem csupán egyetlen, több éves kutatási kampányról van szó, hanem egy olyan folyamatos tevékenységről, amelynek eredményeképpen állandóan bővülnek az ország lelőhely-állományára vonatkozó információink, de végleges eredményt soha nem garantálhatunk 14. Azaz a szisztematikus felderítés bár nagyságrendekkel növeli a lelőhely-diagnosztika eredményességét, megbízhatóságát, továbbra is szükség lesz a különböző földmunkával járó változtatások örökségvédelmi kockázatainak konkrét, a beruházásokat megelőzően elvégzett felmérésére. A nagyberuházások örökségvédelmi előkészítésének hatékonyabb rendszere: Az előzetes dokumentáció Jelentős részben az EU forrásokból megvalósuló beruházások szoros elszámolási rendszerének következtében, egyre markánsabbá vált az igény arra, hogy a korábbiakhoz képest pontosabban lehessen kalkulálni a szükséges megelőző feltárások pénzügyi keretét, ütemezését. A beruházók, elsősorban a jelenlegi nagyberuházásokat koordináló NIF Zrt. részéről az az elvárás fogalmazódott meg, hogy a lelőhely-diagnosztikai eljárások eredményei alapján, olyan szintű adatszolgáltatást kapjon, amely konkrét pénzügyi becslést, ütemezést tartalmaz és amelyre a feladatellátó pénzügyi garanciát is vállal. Mint az a korábbiakból talán egyértelműen kiderült, az örökségvédelmi hatástanulmányok jelenlegi rendszere nem alkalmas ilyen jellegű adatszolgáltatásra. Erre csak a szakmai szempontokat fegyelembe vevő határidők (legalább 1 év) mellett van lehetőség, amely időszak alatt lehetőség nyílik komplex (a próbafeltárást is magába foglaló) lelőhelydiagnosztikai vizsgálatok megfelelő vegetációs ciklusban történő elvégzésére, szükség szerinti megismétlésére, pontosítására. Ugyanakkor a végleges pénzügyi becsléshez a végleges kiviteli tervekre és műszaki dokumentációra van szükség. A probléma megoldására a jogalkotók egy új tanulmánytípus, az Előzetes dokumentáció elkészítését tették kötelezővé nagyberuházások esetén 15. A dokumentációt a feltárási 14 Egy-egy újabb vizsgálat során, még a legalaposabban felmért MRT területeken is kerülhetnek elő új lelőhelyek. Ez nem az MRT, vagy a módszerek hibája, egyszerűen a régészeti lelőhelyek, illetve felderíthetőségük sajátossága. 15 Kötv. 7.. (29); 20/A. (1): A külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterület-kiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek. 13

14 engedélykérelemhez kell csatolni, azaz a beruházás megvalósításának olyan késői fázisában, amikor a végleges kiviteli tervek rendelkezésre állnak, azaz az ásatások valóban pontosan megtervezhetők (amennyiben a régészeti adatok elég biztosak). A rövid jogszabályi megfogalmazáshoz kapcsolódó jogi, gazdasági és régészeti szakmai részletek kidolgozását a NEFMI kultúráért felelős államtitkára által felkért szakmai munkacsoportok végezték el 16. A Jogi és Gazdasági Munkacsoportba a NIF Zrt. is delegált tagokat, így a beruházói oldal közvetlenül részt vett a koncepció kidolgozásában. A munkacsoportok közötti egyeztetések során egy olyan kétlépcsős vizsgálati rendszer körvonalazódott, amely egyrészt figyelembe veszi a megrendelői elvárásokat és a régészeti szakmai szempontokat, másrészt az környezetvédelmi és építésügyi engedélyezési eljárások során készülő örökségvédelmi hatástanulmányok rendszeréhez is illeszkedik. A koncepció lényege, hogy az első vizsgálati fázis lényegében azonos az örökségvédelmi hatástanulmányok készítése során végzett vizsgálatokkal (adattári, szakirodalmi, térképészeti kutatás/előkészítés/elemzés, terepbejárás, légirégészeti felderítés), a dokumentáció tartalmilag és formailag megfelel az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó jogszabályi előírásoknak 17, így ehhez az engedélyezési eljárási fázisban is felhasználható. Azon túl azonban, hogy tartalmazza az elvégzett vizsgálatok során azonosított lelőhelyekre vonatkozó örökségvédelmi hatáselemzést, egyben javaslatokat fogalmaz meg, illetve konkrét kutatási 5/2010. NEFMI rendelet, 21. (1): A beruházó a megelőző feltárásra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően, a nagyberuházás által érintett területen a terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázása, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzése és pontosítása, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározása érdekében, a 4. (1) bekezdésében meghatározott régészeti feltárási módok - a régészeti megfigyelést kivéve - alkalmazásával előzetes dokumentációt köteles készíttetni a régészeti feltárásra jogosulttal. (2) Az előzetes dokumentáció elkészítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is. 16 A munkacsoportok feladata az volt, hogy szakmai irányelvek megfogalmazásával segítsék az 5/2010. NEFMI rendelet 14. -ban előírtak betartását: A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárási jogosultsággal rendelkező intézményekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a miniszter egyetértésével megállapítja, és minden év február 10-ig a honlapján nyilvánosságra hozza: a) az előzetes dokumentáció elkészítésére, a régészeti feltárás folytatására és dokumentációjának készítésére, az elsődleges leletfeldolgozásra, a leletanyag befogadására, feldolgozására vonatkozó szakmai irányelveket, b) a régészeti feltárással, a leletek elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos költségek kalkulációja készítésének szempontjait, c) az olyan, sűrű beépítésű, intenzíven közművesített városi területeken (különösen a történeti városmagokon belül) folytatott régészeti kutatás, amely a városok intenzíven, több rétegben, nagy mélységben, bonyolult rétegviszonyok között jelentkező településszerkezeti elemeire, az egymásra települt különböző régészeti korszakok emlékeire irányul, azaz a városi régészeti feltárás vonatkozásában irányadó speciális irányelveket az a) és b) pontokban meghatározottak szerinti bontásban, d) a megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti szerződésmintára vonatkozó javaslatot és e) az illetékes múzeum és a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum) középtávú együttműködési megállapodásának megkötésére és annak tartalmára vonatkozó javaslatát. 17 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról

15 terveket dolgoz ki a második lépcsőben elvégzendő non-destruktív (megismételt terepbejárás, légifotózás, bizonyos területek geofizikai kutatása), illetve destruktív (próbafeltárás) lelőhelydiagnosztikai vizsgálatokra vonatkozóan. Mindezek miatt fontos, hogy a vizsgálatokat szakmailag koordináló régész már ebben a fázisban egyeztessen az egyes szakterületek specialistáival, az alkalmazandó módszerek kiválasztásakor. Az így megtervezett komplex vizsgálatok az ekkora már véglegesített kiviteli tervekre és műszaki dokumentációra alapulva, a második vizsgálati fázis végére (megelőző feltárások engedély-kérelmének benyújtása, illetve a szerződés megkötése) már alkalmasak olyan színtű adatszolgáltatásra, amelyre akár pénzügyi garancia is vállalható. Még egyszer hangsúlyozzuk azonban, hogy ennek az az alapfeltétele, hogy komplex vizsgálatokra legyen lehetőség, amelyek elvégzésére legalább 1 év álljon rendelkezésre, amely gyakran egyébként más okok miatt is eltelik az építési engedély benyújtása és a megelőző feltárások megkezdése között. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a garancia-vállalást nem lehet mechanikusan a teljes országra, minden projektre egységesen szabályozni és meghatározni egy egységes 90-95%-os hibahatárt. A lelőhely-diagnosztika megbízhatósága ugyanis nagyban függ a környezeti feltételektől, azaz szinte kistájanként eltérő. Ebből következően minden esetben egyedileg kell megegyezni a garancia feltételeiről a %-os hibahatárokról. Ennek során feltétlenül figyelembe kell venni a kiválasztott módszerek költség-hatékony alkalmazásának szempontjait is, hiszen a közel 100%-os arány (a jelenleg elvárt 95%) csak abban az esetben garantálható, ha a komplex lelőhely-diagnosztika részeként nagy területeken (rosszul kutatható területeken akár szinte a teljes nyomvonalon) végzünk destruktív és költséges próbafeltárást 18. Az első vizsgálati fázis után a megbízóval közösen kell mérlegelni, hogy a kisebb régészeti kockázat (95%) előnyei pénzügyileg arányosak-e a költséges próbafeltáráson alapuló lelőhely-diagnosztika költségeivel. Elsősorban a pénzügyi garancia-vállalásra tekintettel, a Jogi és Gazdasági Munkacsoport javaslata szerint, az Előzetes dokumentáció elkészítésére a feltárásokat is végző területileg illetékes múzeumok jogosultak. Előnyök, hátrányok, kockázatok Az Előzetes dokumentáció amennyiben készítésénél mind a megrendelők, mind a készítők elfogadják és alkalmazzák a munkacsoportok ajánlásait számos olyan kérdést megoldhat, amelyre a hatástanulmányok eddigi rendszere nem volt alkalmas. Mivel a 18 A Kötv novemberében életbe lépett változása erre lehetőséget is biztosít: Kötv. 7. (29). 15

16 végleges kalkulációk elkészítését egy legalább 1 éves kutatási periódus előzi meg, megoldódnak azok a kérdések, amelyek az engedélyezési eljárásokhoz kötődő határidőkből adódtak. Ha a munkacsoportok ajánlásai szerint lehetőség nyílik arra, hogy a próbafeltárásokat a lelőhely-diagnosztika fázisában végezzék el, az ebből adódó tervezhetőségi kérdések (szerződés-módosítások) rendeződnek. A rendszer további előnye, hogy kompatibilis az örökségvédelmi hatástanulmányok rendszerével, így nem kell semmilyen vizsgálatot feleslegesen megismételni. A régészek számára jelenleg ijesztőnek látszó pénzügyi garancia-vállalás pedig hosszabb távon egy olyan, kölcsönös érdekeken alapuló minőségbiztosítási elemmé válhat, amely a lelőhely-diagnosztikai módszerek folyamatos fejlesztésére, az eredmények pontosabbá, megbízhatóbbá tételére ösztönzi a szakmát. Ugyanakkor ez a rendszer sem kínál teljes megoldást: a komplex módszerek eredményességének is vannak korlátai (80-85%-os legjobb hibahatár). További problémát jelent, hogy a rendszer nem teszi érdekeltté az érintett feleket a humuszolás során, váratlanul előkerülő lelőhelyek feltárásában, egyáltalán észlelésében. Ha ugyanis a humuszolás régészeti megfigyelését ugyanazon feladatellátó végzi, mint a feltárási munkákat, az Előzetes dokumentációra vállalt pénzügyi garancia miatt, egyik fél sem érdekelt a váratlanul előkerült lelőhelyek bejelentésében, feltárásában. A veszélyeztetett örökségi elemeket, ezekben az esetekben valószínűleg csak a hatékony hatósági ellenőrzés rendszere védheti meg a dokumentálatlan pusztulástól. A határidők kapcsán már megállapítottuk, hogy az Előzetes dokumentáció rendszere megoldja azokat a problémákat, amelyek abból adódnak, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány túl korai tervezési fázisban készül. Ugyanakkor továbbra sem szolgálja az örökségvédelem elsődleges célját: a védett örökségi elemek állapotának megőrzését, elkerülését 19, azaz azokat a problémákat, amelyek abból adódnak, hogy az érdemi örökségvédelmi kockázatelemzések, lelőhely-diagnosztikai vizsgálatok túl későn készülnek el ahhoz, hogy szempontjaikat a tervezésénél figyelembe lehessen venni. 19 A preventív örökségvédelem valós célja a bolygatások megelőzése (beleértve ebbe az elkerülhető ásatásokat is), nem a feltárások előírása. BELÉNYESY-VIRÁGOS 2008,

17 További lehetőségek: örökségvédelmi szempontok érvényesítése a tervezés legkorábbi fázisától Az Előzetes dokumentáció örökségvédelmi hatástanulmányokkal kompatibilis rendszere, megteremti a már veszélybe került régészeti lelőhelyek felderítésének, megelőző feltárásának megtervezésének lehetőségét, egyben alkalmas arra, hogy megfelelően használható szakmai háttéranyagként szolgáljon a hatósági eljárások, és a szerződéskötések során. Ugyanakkor az örökségvédelem alapvető szempontját (a lelőhelyek elkerülését) ebben a fázisban már nem lehet érvényesíttetni, erre ugyanis a tervezés legkorábbi fázisában, a helyszín- illetve nyomvonalválasztás, a rendezési tervek módosításának időszakában, azaz a középtávú beruházás-előkészítés során nyílhatna lehetőség. A fentiekben bemutattuk annak okait, hogy miért csak a komplex lelőhely-diagnosztikai módszerekkel végzett kutatások szolgáltathatnak megfelelő megbízhatóságú adatokat. Ezek a vizsgálatok azonban túl költségesek és időigényesek ahhoz, hogy a tervezés legkorábbi fázisában, nyomvonalverziók és fejlesztési területek kiválasztásnak időszakában lehetőség legyen alkalmazásukra. Jelentős többletterheket jelentene, ha például minden potenciális autópálya-nyomvonalverziót többször bejárnának, berepülnének, geofizikai vizsgálatokat, próbafeltárásokat végeznének, már több évvel a beruházás megvalósulása előtt, a középtávú beruházás-előkészítés során. Ugyanakkor a tervezés legkorábbi fázisában (fejlesztési terület, nyomvonal kijelölés) az örökségvédelmi kockázatok előzetes felméréséhez nem feltétlenül szükséges valamennyi lelőhely pontos felderítése. A középtávú beruházás-előkészítés (fejlesztési terület, nyomvonal választás, kijelölés) során örökségvédelmi kockázati zónák, régészeti érdekű területek kijelölése, a kockázati fokozatok térbeli ábrázolása lenne elsősorban a fontos, az örökségvédelmi szempontból legkevésbé kockázatos változatok, helyszínek kiválasztása céljából. Az eljárás jogi keretei tulajdonképp ma is adottak, hiszen az örökségvédelmi törvény előírja a régészeti érdekű területek (azaz lényegében kockázati zónák) védelmét, sőt definiálja is a fogalmat. 20 Az általános jogi megfogalmazáson túl azonban a régészeti érdekű területek kijelölésének semmilyen egységes szakmai szempontrendszere, tudományos módszertana nincs, a kijelölt régészeti érdekű területek a hatósági nyilvántartásban sem szerepelnek. Kijelölésük jelenleg változó módszerekkel, leggyakrabban empirikus módon történik, azaz 20 Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része,amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Tv

18 régészeti érdekűnek tekinthetünk valamennyi olyan területet, amelyen régész régészeti lelőhely előkerülését feltételezi. Nyilvánvaló, hogy ez a megközelítés alkalmatlan arra, hogy valódi örökségvédelmi kockázatelemzések tudományos alapjául szolgáljon. Létezik ugyanakkor egy elsősorban Hollandiában és Észak-Amerikában használt általánosan elterjedt módszer, a régészeti prediktív modellezés, amely alkalmas arra, hogy előzetesen kevéssé ismert területek örökségvédelmi kockázati zónáinak, régészeti érdekű területeinek kijelölését elvégezzük. Lényegében a természettudományokban általánosan használt geostatisztikai előrejelző modellezés régészeti felhasználásáról van szó, megfelelő térinformatikai alkalmazások segítségével. Az első, már gyakorlatban is tesztelt modellek elkészültek a MNM-NÖK Topográfiai osztályán (lásd: MESTERHÁZY-STIBRÁNYI 2011). Nagyberuházások tervezési, engedélyezési fázisai A vizsgálati fázis célja, várt eredménye Tanulmányok és dokumentumok, alkalmazott módszerek Közép- és hosszú-távú beruházás-előkészítés Fejlesztési területek, nyomvonalak kijelölése, kiválasztása, rendezési tervek módosítása Környezetvédelmi, Építésügyi engedélyezési eljárás Az engedélykérelemhez csatolandó melléklet Megelőző feltárások engedélyezési eljárása Az engedélykérelemhez csatolandó melléklet, a megbízói szerződés alapja Örökségvédelmi kockázatelemzés A potenciális fejlesztési területek, nyomvonalak rangsorolása, örökségvédelmi kockázatok szempontjából, javaslatok az elkerülésre Örökségvédelmi hatáselemzés A szükséges örökségvédelmi intézkedések (ásatások, megfigyelés) továbbá a 2. fázisban elvégzendő lh. diagnosztikai vizsgálatok meghatározása, tervezése A megelőző feltárások költségkeretének, időigénynek, ütemezésének meghatározása Garanciális elemek Prediktív modellezés Örökségvédelmi kockázati zónák (régészeti érdekű területek) kijelölése, tudományos módszerekkel Örökségvédelmi hatástanulmány, Előzetes dokumentáció, 1. vizsgálati fázis - Előzetes adatgyűjtés -Terepbejárás -Légi felderítés Előzetes dokumentáció, Komplex lh. diagnosztika alapján - Non-destruktív módszerek -Próbafeltárások 4. ábra. Az örökségvédelem és nagyberuházások költséghatékonysága és tervezhetősége szempontjából ideális lelőhely-diagnosztikai rendszer szintjei, vizsgálati fázisai 18

19 Irodalom BÁNFFY E Földindulás? A régészet válsága és változása napjainkban. Archeometriai Műhely 2009/ BELÉNYESY K. - VIRÁGOS G Régészet az ezredforduló után: A régészet helye és szerepe a 21. századi fejlett piacgazdaságban és a tudásalapú társadalomban. (Archaeology after the Millennium: The Position of Archaeology in the Market Economy and Knowledge-based Society of the 21 th Century.) ArchÉrt 133, CZAJLIK Z Légi régészet Magyarországon. In: Anders A. - Szabó M. - Raczky P. (szerk.) Régészeti dimenziók. Tanulmányok az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tudományos műhelyéből. Bibliotheca Archaeologica 3, L Harmattan, Budapest, GAFFNEY, C Detecting trends in the prediction of the buried past: A rewiew of geophysical techniques in archaeology. Archaeometry 50, (2), GOJDA, M. (ED.) 2004 Ancient Landscape, Settlement Dynamics and Non-Destructive Archaeology Czech Research Project Praha. HEILIG B. - KOVÁCS P. - PATTANTYÚS Á. M Geofizikai mérések. In: Gróf P. - Horváth F. - Kulcsár V. - F. Romhányi B. - Tari E. - T. Biró K. (szerk.): Régészeti Kézikönyv. CD ROM, Budapest, JANKOVICH-BÉSÁN D A felszíni leletgyűjtés módszerei és szerepe a régészeti kutatásban. Régészeti Továbbképző Füzetek 4. Budapest. JANKOVICH-BÉSÁN D Terepbejárás. In: Gróf P. - Horváth F. - Kulcsár V. - F. Romhányi B. - Tari E. - T. Biró K. (szerk.): Régészeti Kézikönyv. CD ROM, Budapest, MCCOY, M., D. - LADEFOGED, T., N New Developments in the Use of Spatial Technology in Archaeology. J. Archaeol Res 17,

20 MESTERHÁZY G. - STIRBRÁNYI M 2011 Prediktív régészeti modellek és a magyar örökségvédelem. Topográfiai Tanulmányok 1. On-line megjelenés, szeptember. MIKLÓS ZS Légi fényképezés. In: Gróf P. - Horváth F. - Kulcsár V. - F. Romhányi B. - Tari E. - T. Biró K. (szerk.): Régészeti Kézikönyv. CD ROM, Budapest, (Bödőcs A., Czajlik Z., Szbó M., Visy Zs. köreműködésével) MRT Magyarország Régészeti Topográfiája. 1 (1966) 10 (1998). Budapest. RACZKY P Az autópálya-régészet helyzete Magyarországon. Módszerek és tapasztalatok az 1990 és 2007 közötti munkálatok alapján. (The state of Motorway Archaeology in Hungary. Methods and experience based on the work out between 1990 and 2007) ArchÉrt 132, RACZKY, P. - PUSZTA, S. - CZAJLIK, Z. - HOLL, B. - MARTON, Á GIS and evaluation of rescue excavations along the M3 Motorway in Hungary. Poročilo o raziskovanju paleolitika, neolitika in eneolotika v Sloveniji 24, REMÉNYI L.- STIBRÁNYI M Régészeti topográfia ugyanaz másként. In: Kővári K. Miklós Zs. (szerk.) Fél évszázad terepen Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Budapest REMÉNYI L.- STIBRÁNYI M. IN PRESS A táj történetének kutatása régészeti módszerekkel. In: Kollányi L. (Szerk.) Rejtett kincseink (TÉKA Tájéréték-felmérés). Budapest. (megjelenés alatt) RENFREW, C.- BAHN, P Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest. SÁROSI, E Landscape and the Possibilities of Archaeological Topography. In: Laszlovszky, J. - Szabó, P. (ed.) People and Nature in Historical Perspective. CEU Medievievalia 5, STIBRÁNYI M Gondolatok a régészeti topográfia lehetőségeiről. Thoughts on the possibilities of 20

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések JAVASLAT A 2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJA ALAPJÁN A módosító javaslatot

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A Magyar Régész Szövetség 2011. október 21-én kelt, Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, Szőcs Géza kultúráért felelős

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

SZAKMAI ÚTMUTATÓ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ

SZAKMAI ÚTMUTATÓ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTÉSÉHEZ 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 2 2. AZ AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM RENDSZERÉBEN... 3 3. AZ TARTALMI ELEMEI... 11 4. A LELŐHELY-FELDERÍTÉS MÓDSZEREINEK RÉSZLETES SZAKMAI IRÁNYELVEI ÉS DOKUMENTÁCIÓS

Részletesebben

Szigetbecse TSZT módosítása

Szigetbecse TSZT módosítása Szigetbecse TSZT módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. augusztus I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Szigetbecse

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

SZAKMAI ÚTMUTATÓ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ

SZAKMAI ÚTMUTATÓ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTÉSÉHEZ 2013 TARTALOM 1. Bevezetés... 4 2. Az Előzetes régészeti dokumentáció az örökségvédelem rendszerében... 5 2.1. Az ERD elkészítésének célja, szakmai tartalma és módszerei, a jogszabályi előírások

Részletesebben

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZ Adatgyűjtés, alapján M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ A UNITEF '83 MŰSZAKI TERVEZŐ ÉS FEJLESZTŐ

Részletesebben

Stibrányi Máté MNM-NÖK

Stibrányi Máté MNM-NÖK LELŐHELY-AZONOSÍTÁS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEMBEN KÖVETELMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK Stibrányi Máté MNM-NÖK MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT LELŐHELYEI Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, [a 2001. évi

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes

Szerzıdésmódosítás. Dr. Erdei Csaba. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály. Fıosztályvezetı-helyettes Szerzıdésmódosítás Dr. Erdei Csaba Fıosztályvezetı-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közbeszerzési Felügyeleti Fıosztály Tartalom Irányelvi szabályozás Magyar szabályozás Aktuális problémák, tipikus

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30 VÖMNB_2012_1_02 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 10.30 A napirend 2. pontja: A 2012. január 1-jén hatályba lépett, a Világörökségről

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER../2007. TERVEZET

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER../2007. TERVEZET OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER../2007. TERVEZET ELŐTERJESZTÉS a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001.

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás.

VT - MMK Elektrotechnikai tagozat 2015.02.02. Villámvédelem. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 2015. február 2. #1. Szabvány és jogszabályi környezet változása, dokumentálás Tartalom, tervezői jogosultságok A tervezés

Részletesebben

2015. évi VII. törvény

2015. évi VII. törvény 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban Mohai Ágota és Farkas Károly 2012. október 19. Hajdúszoboszló Előadásunk célja elsősorban gondolatébresztés rámutatni egy-egy olyan területre a

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKÁGI MUNKARÉSZ. Megrendelő: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. (1183 Budapest, Üllői út 455.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKÁGI MUNKARÉSZ. Megrendelő: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. (1183 Budapest, Üllői út 455. RÉGÉSZETI HATÁSTANULMÁNY KEREPES M31 ÉS 3. SZ. UTAK KÖZÖTT TERVEZETT ÖSSZEKÖTŐ ÚT MENTI GAZDASÁGI ÉS KÜLÖNLEGES TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYOZÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSÁHOZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló T/3486. számú törvényjavaslat

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló T/3486. számú törvényjavaslat ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA T/3486/11. szám Érkezett : 2011 S2EPT 1 2. Az Országgyűlés Kulturális és sajt ó bizottságának ajánlás a a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár

Részletesebben

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK

TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK ÁROP SZERVEZETFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK GŐRI MELINDA MINISZTERELNÖKSÉG IRÁNYÍTÓHATÓSÁG TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FŐBB TUDNIVALÓK Cél : Pályázatban foglalt tartalom megvalósítása

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Múlt jelen jövő BUDAPEST, 2015. MÁJUS 11 13. MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ A 2015. május 11

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT

TERVEZŐI NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ 1. Az építtető(k) neve (megnevezése) és címe (székhelye): a). b). 2. A tervezők adatai: a) felelős tervező neve, címe, jogosultsági száma: b) szakági

Részletesebben

II. Rendelettervezet

II. Rendelettervezet A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló./2010. (......) NEFMI rendelet tervezete I. Szakmai indokolás A kulturális

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2011. március 17. 1 Lépések a projektfolyamatban 1. Projektötlet, koncepció 2. Tanulmányterv és MT

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Érd Városközpont és Mihály telep Szabályozási terv

Érd Városközpont és Mihály telep Szabályozási terv Érd Városközpont és Mihály telep Szabályozási terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Érd Városközpont és Mihály-telep

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2015.I.1.) hatályos állapota A jel a legutoljára

Részletesebben

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás

A fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON LIBANYOMÁS TERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI (RÉGÉSZETI) HATÁSTANULMÁNYA HAJDÚ BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA DEBRECEN

HAJDÚSÁMSON LIBANYOMÁS TERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI (RÉGÉSZETI) HATÁSTANULMÁNYA HAJDÚ BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA DEBRECEN HAJDÚSÁMSON LIBANYOMÁS TERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI (RÉGÉSZETI) HATÁSTANULMÁNYA HAJDÚ BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA DEBRECEN 2009 1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya, célja, feladata és főbb részei

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője

Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője Németh József Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala 2014. október 8. Építésügyi szabályozás helyzete, jövője Előzmények 2 Magyar közlöny 157. szám Új NMHH rendeletek megjelenése Az új jogszabály

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Közbeszerzési tapasztalatok a Kohéziós Alap projektek kapcsán. Dr. Velikovszky László

Közbeszerzési tapasztalatok a Kohéziós Alap projektek kapcsán. Dr. Velikovszky László Közbeszerzési tapasztalatok a Kohéziós Alap projektek kapcsán Dr. Velikovszky László Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység 1 Értékelések - minőségbiztosítás amire a tapasztalatainkat

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás:

10. sz. melléklet. A jegyzőnek címzett megállapítások a következők; /. Megállapítás: 10. sz. melléklet INTÉZKEDÉSI TERV az Állami Számvevőszék által készített a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről XVI. Kerületi örmény önkormányzat" című jelentéshez A jegyzőnek

Részletesebben

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29.

Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása. 2013. július 29. Vas megyei és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2013. július 29. 1 A. M86 autóút Szombathely - Csorna 80+775 139+165 km sz. 1.) 86. sz. főút (távlati M86) Szombathely - Vát szakasz

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok. Hatály: 2014. január 1.

Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok. Hatály: 2014. január 1. Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok Hatály: 2014. január 1. Az alábbi táblázatok 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet mellékletei alapján készültek, de a mellékletek szerinti felbontást

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Szociális és kulturális igazgatás Tételsor

Szociális és kulturális igazgatás Tételsor Szociális és kulturális igazgatás Tételsor A vizsgán 2 Szociális igazgatás, 1 Kulturális örökségvédelem és 1 Közművelődési igazgatás tételt kell húzni! Szociális igazgatás: 1. közeli hozzátartozó fogalma

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató, NIF Zrt. Csicsely Gábor projektvezető, NIF Zrt. Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben