SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz

Átírás

1 SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz ALAPJOGOK ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék /17. tanév őszi félév 0

2 AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1

3 I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Megfelelnek-e az alapjogok fogalmának az alábbi szemelvények? A Magyar Népköztársaság Alkotmánya (1972) 54. (1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől. 9. (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. (2) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. (3) A dolgozók munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják. (4) A Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. Észak-Korea alkotmánya 63. cikk Az Észak-Koreai Demokratikus Köztársaságban az állampolgárok jogai és kötelezettségei az egy mindenkiért, mindenki egyért kollektivista elven alapulnak. Egyiptom alkotmánya (2012) 2. cikk: Egyiptom államvallása az iszlám, a törvényhozás meghatározó alapelve a saría. 36. cikk: A férfiak és nők egyenjogúak mindaddig, amíg ez nem sérti az iszlám jogot. I.2. Az emberi jogok elvi megalapozására és cáfolatára számos elmélet szolgál. A ma uralkodó morális igazolással versengő legismertebb felfogás az alapjogokat konzekvencionalista (következményelvű) alapon tartja legitimálhatónak. E szerint az állam cselekedeteinek megengedhetősége következményeinek vizsgálata alapján dől el. Olvassa el az alábbi rövid szemelvényeket Jeremy Bentham, John Stuart Mill és Sajó András haszonelvű felfogásáról, majd gondolkodjon az alábbi fiktív jogeseteken! Michael Sandel: A legnagyobb boldogulás elve / Haszonelvűség. In (uő): Mi igazságos, és mi nem? Budapest, Corvina, (részlet) à ITT letölthető ( Sajó András: Jogok nem emberi jogi alapon. In (uő): Jogosultságok. Budapest, Seneca, 1996, o. à ITT letölthető ( a) Képzelje el, hogy egy néhány fős utasszállító gépet lázadó terroristák szállnak meg! Úti céljuk ismeretlen, a rádióadón a terroristák csak annyit közölnek, hogy olyan véres cselekedetre készülnek, amire évtizedek múltán is mindenki könnyes szemmel fog emlékezni. Mit tehet az állam ebben a helyzetben az alapjogok különböző igazolásai alapján? b) Képzelje el, hogy az állam betiltja a nagy nyilvánosság előtti csúnya, a másik embert sértő, lealacsonyító véleménynyilvánítást, ideértve a politikusok és hatalomgyakorlók bírálatát! A szabályozás indokolása szerint az ilyen beszédekkel az emberek csak fájdalmat okoznak másoknak, azok nem járulnak hozzá a társadalom erkölcsi, szellemi fejlődéséhez, egyszóval haszontalanok, s így védelemre érdemtelenek. Megteheti-e ezt az állam az alapjogok különböző igazolásai alapján? 2

4 c) Képzelje el, hogy az állam az ország egész területén betiltja a hajléktalanságot, a hatóságok valamennyi hajlék nélküli embert összegyűjtik és kötelezően ún. munkaházakban helyezik el, ahol a szállásért és az ételért cserébe kell dolgozniuk mindaddig, amíg az önálló életre és munkára alkalmassá válnak! Megteheti-e ezt az állam az alapjogok különböző igazolásai alapján? I.3. Karikázza be az alábbi esetek közül azokat, amelyek szereplője alanyi alapjogát gyakorolja! 1) P. ZS. a szombathelyi ügyészség egyik forgalmas utcára nyíló bejárata előtt reggel 8 órakor egy mérőrúdra rögzített A3-as méretű transzparenssel várja a rend munkába érkező őreit. A transzparensen a következő felirat olvasható: Számolják fel a rasszista ügyészséget! 2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal levélben fordul az egyik ellenzéki képviselőhöz, hogy a képviselő bocsássa rendelkezésre a képviselői megbízatása időtartama alatt részére juttatott, forintot meghaladó ajándékok listáját. Levele tárgyában feltünteti: közérdekű adatigénylés. 3) Z. Z. rendőr százados egy utcai demonstráció erőszakos oszlatása közben észleli, hogy tevékenységét egy televíziós csatorna munkatársa filmezi. Pillanatokon belül odalép, kezével a kamerát eltakarja, és közli az operatőrrel, hogy nem járult hozzá, hogy róla felvételt készítsenek. 4) R. család évek óta viharos viszonyban áll a szomszédságban élő K. családdal. A viszályt kiváltó ok az, hogy R. családot minden évben megkárosítják azzal, hogy a veteményes kertet megrongálják, és a zöldségeket ellopják, legutóbb a medvehagymákat. Az R. család meg van győződve róla, hogy az ügy hátterében K. család áll. Az R. család feje, Károly, családi házuk kertbejáratára a következő molinót függeszti ki: Hogy ízlik a medvehagymám szomszéd? 1000 éve ezért a kezedet is levágták volna! Ajánlott irodalom: Halmai Gábor Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris, Budapest, II. TESZTKÉRDÉSEK Tananyag Alapjogok tankönyv: o., valamint az előadáson elhangzottak (lásd a közzétett előadásvázlatot) Alaptörvény I. cikk a 21/1996. (V. 17.) AB határozat elvi tétele az alapjogi cselekvőképesség vonatkozásában a 64/1991. (XII. 17.) AB határozat az alapjogokat érintő szabályozás megkövetelt jogforrási szintje (törvény ~ rendelet), valamint az alapjogi jogképesség vonatkozásában II. 1. Húzza alá azokat az alapjogokat, illetve alapjogi részjogosultságokat, amelyek abszolút jogi védelmet élveznek! Mi ennek a védelemnek a következménye? az ártatlanság vélelme a véleménynyilvánítás szabadsága az egyesületalapítás szabadsága a kínzás, kegyetlen bánásmód tilalma a foglalkozás megválasztásának szabadsága 3

5 az emberi méltósághoz való jog az önrendelkezési jog, az élethez való jog a közérdekű adat megismeréséhez való jog II.2. Osztályozza az alapjogokat 1) generációs; 2) alanyi jogi jellegük alapján! Jelölje X-szel a megfelelő helyen! első generációs második generációs harmadik generációs alanyi alapjog nem alanyi alapjog egészséges környezethez való jog személyes adatok védelméhez való jog sajtószabadság művelődéshez való jog a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyülekezési jog sztrájkhoz való jog II.3. Kinek a nevéhez fűződik? A) Locke B) Bentham C) Dworkin D) Montesquieu Az államnak politikai és morális szempontból mindenkivel egyenlőként (egyenlő tisztelet), és egyenlő gondossággal (egyenlő figyelem) kell bánnia. A törvény akkor helyénvaló, ha maximalizálja a boldogságot, és minimalizálja a szenvedést. A cél tehát: a lehető legnagyobb boldogság a lehető legtöbb ember számára. Az emberi szabadság érvényesülésének legfőbb államszervezeti garanciája a hatalommegosztás. A természeti törvény alapján mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz. II.4. Értékelje az alábbi összefüggéseket az alábbi szempontok szerint (relációanalízis): 1. az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás teljesen megmagyarázza az állítást; 2. mindkettő külön igaz, de az indoklás nem magyarázza meg kielégítően az állítást; 3. az állítás igaz, az indoklás hamis; 4. az állítás hamis, az indoklás igaz; 5. mindkettő hamis. Az Alaptörvény tartalmazza az alapjog-korlátozás alkotmányos jogalapját és határait, mert rögzíti a szükségesség, az arányosság és a lényeges tartalom tiszteletben tartásának követelményét. Az alapvető jogokat csak törvényben lehet korlátozni, mert a jogalkotásról szóló törvény azokat törvényhozási tárgykörként jelöli meg. Az alapvető jogok a magánszemélyeket is kötelezik, mert az Alaptörvény előírja, hogy az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Különleges jogrendben bármely alapjog lényeges tartalma korlátozható, mert ekkor az Alaptörvény alkalmazása is felfüggeszthető. 4

6 III. JOGESET Régi álma megvalósítása céljából a sportminiszter javaslatot tesz a Kormánynak egy magyar futballtörténeti múzeum létrehozására. A Kormány támogatja a tervet, a rendelkezésre álló gyűjtemény kiállításának helyszínéül pedig egy budapesti közgazdasági szakközépiskolát jelöl ki. A miniszter tájékoztatja az iskolaigazgatót, hogy a következő tanévtől már egy másik, később kijelölendő épületben kell megszerveznie az oktatást. A hír kitudódását követően a szakiskola diákjai a közeli gimnázium diákjainak támogatásával egész napos tüntetésekbe kezdenek a szakiskola felszámolása ellen. Reakciójában az oktatási miniszter leszögezi, hogy a Kormány nem tud elállni a tervétől, közleményében pedig arra figyelmeztet, hogy az iskola és a szülő felelős a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséért, ennek keretében azért is, hogy a diákok tanítási időben az iskolában legyenek. A közlemény hatására a diáktüntetések nappal helyett éjszakára szerveződnek, mely még nagyobb sajtónyilvánosságot kap. A rendezvényeken meginterjúvolt diákok úgy nyilatkoznak, hogy így átlagosan 2-3 órát alszanak, azt is az iskolában, de ha elérik a céljukat, megéri ez az áldozat. A Kormány végül javaslatot terjeszt be a gyülekezési törvény módosítására, amit az Országgyűlés a kormánypárti képviselők támogatásával elfogad. Így a törvény a következő paragrafussal egészül ki: 11/A. (1) A rendezvényen önállóan az vehet részt, aki a 14. életévét betöltötte. A 14. életévét még be nem töltött személy gyülekezési jogát kizárólag törvényes képviselője, vagy az általa meghatalmazott más nagykorú személy felügyelete mellett gyakorolhatja. (2) Aki a 14. életévét már betöltötte, de még nem nagykorú, a rendezvényen a törvényes képviselő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, írásbeli jóváhagyó nyilatkozata alapján vehet részt. A résztvevő a jóváhagyást a szülői nyilatkozat felmutatásával igazolja. A köztársasági elnök alkotmányossági vétót fontolgat az ügyben. Ön a Köztársasági Elnöki Hivatal Alkotmányossági Főosztályának munkatársa. Foglaljon állást az alábbi kérdésekben! Megilleti-e a gyülekezési jog a gyermekeket (nem nagykorú személyeket)? Ha igen, milyen mértékben? Alapjogi szempontból vizsgálja meg gyülekezési jogi törvény módosítását, és az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata alapján foglaljon állást annak alkotmányosságáról! Elemzésében a két rendelkezést külön-külön és egymásra figyelemmel is vizsgálja! IV. KULCSFOGALMAK morális jog emberi jog alapjog * alapjogok generációi (klasszikus alapjogok / szabadságjogok * ECOSOC jogok * csoportjogok és más harmadik generációs jogok) * alanyi és nem alanyi alapjogok * individuális és kollektív jogok * alapjogok forrásai * alapjogi jogviszony *alapjogi jogalanyiság * alapjogi kötelezett * az alapjogok horizontális hatálya * alapjogi cselekvőképesség * az állam intézményvédelmi kötelezettsége * az alapjogok korlátozása * abszolút jogok * a szükségességiarányossági teszt, a teszt elemei 5

7 AZ ALAPJOGOK VÉDELME 6

8 I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I végén Magyarországot ismételten elmarasztalta egy nemzetközi szervezet a betegjogok, az egészségügyi önrendelkezési jog, a tájékoztatáshoz való jog, illetve a méltósághoz való jog érvényesülése kapcsán. Válaszként az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők is felvetik, hogy indokolt lenne egy a betegek jogainak érvényesülésével foglalkozó intézmény létrehozása. Az intézményalakításban konszenzus is mutatkozik, azonban abban már megosztott a bizottság, hogy egy új független hatóság (A), egy miniszteri biztos (B), egy önálló országgyűlési biztos (C) vagy esetleg az alapvető jogok biztosának egy újabb, külön szakosított helyettese (D) lássa el a feladatot. Önnek az Alkotmányügyi Bizottság elnöke által felkért szakértőként kell javaslatot tennie arra, hogy a felsoroltak közül melyik megoldást látja alapjogi szempontból a leginkább megfelelőnek. Ajánlott irodalom: Somody Bernadette: Alapjogvédelem a bíráskodáson túl Ombudsmanok és alapjogvédő hatóságok Magyarországon: Az AJB-995/2011. számú ombudsmani jelentés (III. 2. rész): I áprilisában, az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulóján a kormánypártok és az ellenzék konszenzusos javaslatára egy ún. kontroll-bizottságot állítanak fel, amelynek az a feladata, hogy a tízéves tapasztalatok alapján tekintse át az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályait. A bizottságon belül az egyik leghevesebb vita a populáris akció, azaz a személyes érdekeltség nélküli utólagos normakontroll indítványozás visszaállításának kérdése kapcsán alakult ki. A bizottság meghallgatja a) az egyik legnagyobb magyar civil jogvédő szervezet elnökét, b) az Alkotmánybíróság elnökét, c) az igazságügyért felelős minisztert. Szerepválasztása szerint, annak megfelelően érveljen a populáris akció intézménye mellett, illetve ellene alkotmányjogi érvekkel! Ajánlott irodalom: A Velencei Bizottság állásfoglalása a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült három kérdésről: I.3. Alkotmányjogi érvekkel foglaljon állást a következő kérdésekben: a) indokolatlan volt eltörölni az ügyvédkényszert az alkotmányjogi panasz eljárásban; b) indokolatlan, hogy nincs pontos határidő az alkotmányjogi panasz eljárás befejezésére; c) indokolt, hogy az alkotmányjogi panasz csak bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be 7

9 II. TESZTKÉRDÉSEK Tananyag az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) Alapjogok TK o. At cikk, 30. cikk, 37. cikk (4)-(5) bek. az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 1. ; 24. ; ; 33/A. ; 34/A. ; 39. ; 41., 43., 45., 51., 52. (1) bek.; 56. az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény 1-4., , , , az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi. CXXV. törvény 14., 15. (1)-(2) bek., 17. és 17/A. (1) és (5) bek., 17/B. (1) bek., 33. és 35. információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló évi CXII. törvény 22., 31. (4) bek., 38., 40., 52. (1) és (4) bek.; 56., 57., 60. (1) és (3)-(4) bek,; 61. (1) bek.; 62. (1) és (3)-(4) bek., 64. (1) bek. 38., 39. (1) bek.; 40., 52. (1).; 53. ; ; ; 64. (1) bek. az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4- én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XXXI. törvény 34. cikk, 35. cikk. 1. bek. II.1. Melyik alapjogvédő szervre igaz? Jelölje a megfelelő betűvel! Egy helyre több betű is írható! A: rendes bíróság B: az alapvető jogok biztosa C: Egyenlő Bánásmód Hatóság D: mindegyik E: egyik sem a) autonóm jogállású államigazgatási szerv: ; b) döntése nem kikényszeríthető: ; c) nincs normakontroll-indítványozási jogköre: ; d) eljárása során nem utasítható: ; e) döntése mindenkire kötelező hatályú: ; f) nem jogosult hivatalból vizsgálódni: II. 2. Jelölje a megfelelő betűjellel, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak, illetve hamisak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra! a) Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával. ; b) Vizsgálatát bejelentéssel bárki, érintettség vagy érdekeltség igazolása nélkül kezdeményezheti. ; c) Általános jelleggel vagy meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki. ; d) Feladatkörében kizárólag a köztársasági elnök és az Országgyűlés által utasítható. e) Kérelemre és hivatalból egyaránt folytathat adatvédelmi hatósági eljárást. ; f) Elnöke az országgyűlési képviselők által kérdezhető. ; g) Adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozata bíróság előtt megtámadható. 8

10 II. 3. Relációanalízis keretében jelölje a megfelelő betűjellel az alábbi állításokat! A: az első és a második tagmondat is igaz, és van köztük ok-okozati összefüggés; B az első és a második tagmondat is igaz, de nincs köztük ok-okozati összefüggés; C: az első tagmondat igaz, a második hamis; D: az első tagmondat hamis, a második igaz; E: mindkét tagmondat hamis a) Hazánkban van ún. valódi alkotmányjogi panasz, ezért az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezheti és megváltoztathatja az egyedi ügyekben született bírósági ítéleteket. ; b) Magánszemély ma már nem kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, mert kizárólag az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti a jogszabályok alkotmányosságának absztrakt vizsgálatát. ; c) A jogszabályok alkotmányellenességének kötelező erejű megállapítása hazánkban az Alkotmánybíróság monopóliuma, ezért a bíróságok kötelesek az egyedi ügyben alkalmazandó, alaptörvénysértő normát az Alkotmánybíróságnak megküldeni. II.4. Az alábbi szervek, intézmények közül melyeket vizsgálhatja az alapvető jogok biztosa? a) Köztársasági Elnöki Hivatal b) Központi Nyomozó Főügyészség c) Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület d) Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság e) Szentgotthárd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala f) Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal g) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság III. JOGESETEK III.1. A parlament a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása keretében a törvényt egy új értelmező rendelkezéssel is kiegészíti, amelynek értelmében nem minősül a törvény hatálya alá tartozó rendezvénynek az olyan tüntetés, amelyen legalább öt fő nem vesz részt. Az új szabályozás hatályba lépését követően XY demonstrációt szervez a havasi cincérek védetté nyilvánítása érdekében. A bejelentett várható 500 fős létszám helyett azonban csak 3 további tüntető érkezik a demonstráció helyszínére, a Margit hídra. A rendőrség észlelve, hogy a rendezvény nem felel meg a törvényben foglalt létszámfeltételnek a programot megszakítja és a forgalmat akadályozó demonstrálókat előállítja. A rendőrség intézkedésével szemben az érintettek panasszal élnek, amelynek elutasítása után az ügy a bíróság elé kerül. A perben a tüntetők arra hivatkoznak, hogy bár csak négyen voltak, a gyülekezési jogukat gyakorolták. A bíróság azonban jogerős ítéletében a tüntetők keresetének elutasítja, mivel a rendőrség eljárása összhangban állt az újonnan bevezetett törvényi szabállyal. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna a tüntetőknek: milyen eszközökkel érvényesíthetik gyülekezési jogukat, illetve hogyan léphetnek fel a gyülekezési törvény létszámkorlátozásával szemben? III.2. Egy újságíró hetente vezetett politikai blogján indulatos hangvételű bejegyzést tesz közzé egy miniszterről, amelyben őt korruptnak, hazaárulónak és impotensnek minősíti az oknyomozó újságírást 9

11 erősen korlátozó törvényjavaslatok előkészítése miatt. A miniszter az őt sértő megjegyzések miatt az újságíróval szemben személyiségi jogi pert indít, amelyben az újságíró arra hivatkozik, hogy a miniszternek közszereplő politikusként tűrnie kell az ilyen kritikát. A bíróság azonban ezeket az érveket nem fogadja el és az újságírót jogerősen elmarasztalja, mivel a bírálatot aránytalanul túlzónak, indokolatlanul bántónak, megalázónak ítéli. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna az újságírónak: milyen eszközökkel érvényesítheti véleményszabadságát? III.3. A nemzetgazdasági miniszter javaslatára az Országgyűlés törvényt fogad el, amelyben előírja, hogy az elfogadást követő hónap első napjával csak olyan személyek működtetnek gyógynövényboltot, akik rendelkeznek egy 10 évnél nem régebbi szakirányú egyetemi diplomával, erkölcsi bizonyítvánnyal, továbbá magyar állampolgárok vagy valamelyik európai uniós tagállam állampolgárai. D. M. is értesül az új törvényi előírásról, aki magyar nemzetiségű ukrán állampolgárként 1999-ben végzett a Kijevi Természettudományi Egyetemen és hosszú ideje üzemeltet gyógynövényboltot a fővárosban. A törvény nyomán azonnali hatállyal vissza kellene adnia a működési engedélyét, ami véleménye szerint sérti a jogállami követelményeket, a tulajdonhoz való jogát és a vállalkozás szabadságát. Ön ügyvédként milyen jogi tanácsot adna D. M.-nek: milyen eszközökkel érvényesítheti jogait? Ajánlott irodalom: Somody Bernadette (szerk.): Alapjogi bíráskodás alapjogok az ítélkezésben. L Harmattan, Budapest, Somody Bernadette Szabó Máté Dániel Vissy Beatrix: Az alapjogi bíráskodás kézikönyve. HVG-Orac, Budapest, IV. KULCSFOGALMAK alanyi alapjogok kikényszeríthetősége * alapjogi igény *alapjogi katalógus * végrehajtó törvények * intézményrendszer * nemzetközi egyezmények * alapjogsérelem orvoslása * jogsérelmek megelőzése * független jogállás * alapjogi bíráskodás * alkotmánybírósági alapjogvédelem * konkrét normakontroll * alapjogi panasz eljárás * alapjogi törvények * szakjogági szabályok * ombudsmani alapjogvédelem * ombudsmani hatáskör * intézkedések * utólagos normakontroll indítványozás * alapjogvédő hatóságok * panaszkezelés * hivatalból eljárás * nemzetközi fórumok * komplementer védelem * civil jogvédő szervezetek Az alkotmányjogi panasz körében: panaszfajták (kvázi, valódi, közvetlen) * érintettség, kvalifikált érintettség * rendkívüli jogorvoslat * befogadhatóság * alkotmány-eljárásjog * formális szubszidiaritás * tartalmi szubszidiaritás * a panasz visszautasítása * a panasz elutasítása * jogkövetkezmények 10

12 AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG. AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOG 11

13 I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában (halálbüntetés-határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! I.2. Az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) és 24/2014. (VII. 22.) AB határozataiban (eutanázia- és élő végrendelet-határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! I.3. Kérdések az 54/2004. (XII. 13.) AB határozathoz (droghatározat) Btk (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( ) (6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( ) 180. (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Gyűjtsön alapjogilag releváns érveket a) a csekély mértékű, saját használatú kábítószer-fogyasztás dekriminalizációja mellett! b) a hatályos szabályozás mellett! Ajánlott irodalom: Győrfi Tamás: Üzenet az elefántcsonttoronyból: az Alkotmánybíróság droghatározata. Fundamentum 2005/1. szám: A német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése: I.4. Kérdések a 43/2005. (XI. 11.) AB határozathoz (művi meddővé tétel) Értékelje alapjogi szempontból a családtervezési célú művi meddővé tétel alábbi szabályozásait! a) Családtervezési célból a művi meddővé tétel negyvenedik életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. b) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes személynél végezhető el. c) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, huszonhatodik életévét betöltött, cselekvőképes személynél végezhető el. 12

14 II. TESZTKÉRDÉSEK Tananyag az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) Alapjogok tankönyv: o. Alaptörvény II. cikk és IV. cikk (2) bekezdés (2. mondat) A magzati élet védelméről szóló évi LXXIX. törvény Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény /1990. (IV. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai 23/1990. (X. 31.) AB határozat fő elvi megállapításai 64/1991. (XII. 17.) AB határozat fő elvi megállapításai 48/1998. (XI. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai 22/2003. (IV. 28.) AB határozat fő elvi megállapításai 24/2014. (VII. 22.) AB határozat fő elvi megállapításai II.1. Mely jogokat vezette le az emberi méltóság fogalmából az Alkotmánybíróság? Húzza alá valamennyi helyes választ! az általános cselekvési szabadság a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog a lelkiismereti- és vallásszabadság a véleménynyilvánítás szabadsága az önrendelkezési jog a közérdekű adat megismeréséhez való jog a magánszférához való jog II.2. Mely alaphatározatában fektette le az Alkotmánybíróság az alábbi alapjogi dogmatikai megállapításokat? Párosítsa össze az elemeket! a) a halálbüntetés alkotmányosságát vizsgáló 23/1990. (X. 31.) AB határozat b) ún. első abortuszdöntés [64/1991. (XII. 17.) AB határozat] c) ún. eutanázia határozat [22/2003. (IV. 28.) AB határozat] d) a rendőri lőfegyverhasználat alkotmányosságát vizsgáló 9/2004. (III. 30.) AB határozat Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az állam életvédelmi kötelezettsége nem merül ki az egyes emberek egyedi életvédelmében, hanem az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. Az egyén autonómiájának, önrendelkezésének van egy mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany maradhat, és nem válik eszközzé vagy tárggyá. Az állam objektív életvédelmi kötelezettségének arra kell irányulnia, hogy az önrendelkezési jog befolyástól mentesen alkotmányosan szükséges korlátozás mellett az érvényesülését biztosító jogi eljárás útján, valóságos jogként nyerjen elismerést. Aki más életének kioltásával megsérti az élethez való jogot, magára vonja azt a kockázatot, hogy a saját élete kerül veszélybe. II.3. Értékelje az összefüggéseket az alábbi szempontok szerint (relációanalízis): 13

15 A: az első és a második tagmondat is igaz, és van köztük ok-okozati összefüggés; B az első és a második tagmondat is igaz, de nincs köztük ok-okozati összefüggés; C: az első tagmondat igaz, a második hamis; D: az első tagmondat hamis, a második igaz; E: mindkét tagmondat hamis Az emberi méltóság sérthetetlen, ebből adódóan az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. Magyarországon az abortusz törvényben meghatározott határidőben indokolás nélkül kérhető, mert az állam objektív életvédelmi kötelessége nem terjed ki magzati élet védelmére. Az emberi élethez és méltósághoz való jog elidegeníthetetlen, sérthetetlen, oszthatatlan és általában korlátozhatatlan, azonban különleges jogrend esetén akár külön-külön, akár együttesen korlátozható. Az emberi élethez és méltósághoz való jog szubszidiárius jellegű jog, vagyis csakis abban az esetben lehet felhívni az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra más nevesített alapjog nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagának szabadon csak az árthat, aki képes a tájékozott és felelős döntésre, ezért az önkéntes passzív eutanáziát csak cselekvőképes betegek gyakorolhatják. III. JOGESETEK III.1. A második gyermekük megszületése után a házaspár főként anyagi okok miatt úgy dönt, hogy további gyermeket már nem szeretnének vállalni, és a fogamzásgátlás legbiztosabb módjaként a feleség művi meddővé tételét választanák. A feleség 35 éves. A lehetőségeket keresve észlelik, hogy családtervezési célból csak a 40. életév betöltése vagy 3 vér szerinti gyermek vállalása után kezdeményezhető ilyen beavatkozás, míg egészségügyi indikáció esetén már a 18. életév betöltése elegendő [Eütv ]. A házaspár az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni annak érdekében, hogy a testület semmisítse meg a hatályos szabályokat, mivel azok alkotmányellenesek, sértik az önrendelkezési jogot, a fogamzásgátlási módszer drasztikus korlátozása voltaképpen a terhességmegszakítások potenciális növekedéséhez vezet, és a törvényhozó indokolatlanul különböztet az egészségügyi, valamint a családtervezési indikáció között. Milyen módon érvényesíthetik az igényüket? Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? III.2. P.D. 15 éves kora óta súlyos, az orvostudomány mai állása szerint halálhoz vezető, gyógyíthatatlan betegséggel küzd. 17. születésnapja után szenvedése már-már elviselhetetlen, folyamatos kórházi kezelésre és fájdalomcsillapításra szorul, csak a kezelés tartja életben, ugyanakkor belátási képessége nem csökkent. A hatályos szabályozás miatt nem utasíthatja vissza az életfenntartó kezelést nagykorúsága eléréséig. Úgy dönt, hogy ügyvédje útján Alkotmánybírósághoz fordul az Eütv. korlátozó szabályai alaptörvény-ellenességének megállapítása érdekében. Készítse el ügyfele nevében az alkotmányjogi panaszt! Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? III.3. K.Z. ismert zsebtolvaj a kerületben, akivel szemben már számos büntetőeljárás indult. Egy alkalommal egy kisboltba tért be, majd egy csomag kávé kifizetése után távozott. Az eladónak és több vásárlónak is feltűnt zavart viselkedése, és az, hogy egyik kezét mindvégig bő, kapucnis felsője zsebében tartotta, kezében láthatóan fogott valamit. Mivel a kisboltban tartózkodó polgárőr 14

16 felismerte, az eladóval K.Z. távozása után rögtön visszanézték a biztonsági kamera felvételeit: ez alapján kiderült, hogy K.Z. ellopott egy parfümöt, amit a táskájába rejtett. A polgárőr telefonon értesítette rendőr ismerősét, akivel közölte, hogy a tettes milyen irányban távozott a boltból, és azt is, hogy elképzelhető, hogy fegyver van a zsebében. K.Z.-t rövidesen utolérte autójával két rendőrjárőr. Az autóból kiszállva megállásra szólították fel, és közölték vele, hogy lassan vegye ki a kezeit a zsebéből és emelje azokat a feje fölé. K.Z. nem tett eleget a felszólításnak, és kezeit mindvégig zsebében tartva, futva menekült a helyszínről egy szűk, autóval nem megközelíthető sikátor felé. Mivel a rendőrök nem láttak arra esélyt, hogy utolérjék, figyelmeztették, hogy lőfegyver használatára kerül sor, ha nem áll meg, K.Z. azonban tovább futott. Ezt követően a rendőrök egy figyelmeztető lövést, majd röviddel azután egy másik lövést adtak le, amely eltalálta a menekülő K.Z.-t, aki röviddel a kórházba szállítását követően meghalt. A rendőrség jelentése szerint az intézkedő rendőrök eljárása szabályos volt, arra tekintettel, hogy alappal feltételezhették, hogy fegyver van nála, és a rendőri felszólításnak sem tett eleget. Az ügyészség hivatalból meginduló nyomozása során arra jut a legfőbb ügyész, hogy a rendőrségi törvény vonatkozó előírásainak alaptörvény-ellenessége miatt kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását. Milyen szempontokat mérlegel, hogyan dönt az Alkotmánybíróság? Készítse el az legfőbb ügyész alkotmánybírósági beadványát, illetve annak érdemi érvelését! III.4. A Kormány a nemdohányzók életének és egészségének fokozott védelme érdekében elfogad egy olyan tartalmú kormányrendelet-módosítást, amely általános jelleggel, kivételt nem engedve tiltja a bentlakásos szociális és egészségügyi intézmények egész területén a dohányzást. A kormányrendelet előírása szerint a bentlakó 18 év feletti személyek (köztük idős, illetve beteg emberek), az intézményekben dolgozók, illetve a bentlakókhoz érkező látogatók az intézményektől legalább 100 méter távolságra dohányozhatnak, amennyiben ez megoldható, illetve amennyiben erre az intézmény vezetője engedélyt ad. Z. Szociális Intézmény igazgatója figyelemmel az intézmény körül található iskola, illetve gyermekvédelmi központ közelségére nem jelöl ki dohányzásra külön helyet. Sérült-e álláspontja szerint a szabályozás, illetve az igazgatói döntés folytán az érintett 1) bentlakók, 2) dolgozók, 3) látogatók önrendelkezéshez való joga? Mit tehetnek az érintettek, hova fordulhatnak jogorvoslatért? Válaszát az alkotmánybírósági gyakorlatot felhasználva indokolja! VJE nyarán több hetilap arról számol be, hogy Magyarország egyre több pontján van már lehetőség az ún. lézersport nevű szabadidős tevékenység űzésére. A játék lényege, hogy a játékosok egy támaszfalakból kiépített labirintusban géppisztolyszerű lézeres célzókészülékekkel lövöldözhetnek rögzített célponttárgyakra, valamint egymásra. Az öldöklős sportként elhíresült játék rendkívüli népszerűségnek örvend, ugyanakkor jelentősen megosztja a közvéleményt. A konzervatív pártok amellett érvelnek, hogy a játékot be kell tiltani, mivel az emberölési cselekmények szórakoztató jelleggel való szimulálása károsan befolyásolja az emberi személyiségfejlődést, rombolja a közmorált és alapjaiban ellentétes az Alaptörvényben kifejezésre juttatott erkölcsi értékekkel. Más vélemények szerint az államnak nincs joga korlátozni az embereknek azt a döntését, hogy belátásuk szerint ilyen formában szórakoztassák magukat és egymást. Az Országgyűlés első lépésben gyermekvédő civil szervezetek és aggódó szülői csoportosulások nyomására törvényben megtiltja, hogy a szolgáltatást 18. életévüket be nem töltött személyek igénybe vehessék, majd pár nappal később váratlanul újabb törvényt fogad el a szórakoztató tevékenység teljes betiltásáról. A törvény hivatalos indokolása szerint a betiltás oka a játék személyiségfejlődésre gyakorolt hatásainak tisztázatlansága. 15

17 Az ezt követő hetekben számos kamasz és felnőtt személy élt panasszal az alapvető jogok biztosánál arra hivatkozással, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alapvető jogait sérti. 1. Alapjogi érvekkel támassza alá, hogy alkotmányos védelmet élvez az egyénnek az a magatartása, hogy a fent írt lézersport nevű szabadidős tevékenységet űzze! 2. Igazolható-e alkotmányosan az a törvényi szabályozás, amely a 18. életév alatti gyermekeket eltiltja a játéktól? 3. Összhangban állna-e az Alaptörvénnyel egy olyan törvényi szabály, amely megtiltaná, hogy a szülők gyermekeikkel saját otthonukban lézersportot vagy ahhoz hasonló lövöldözős játékot játszanak? 4. Milyen szempontokat mérlegel az alapvető jogok biztosa annak eldöntése érdekében, hogy történt-e alapjogsérelem a törvényi tilalom következtében? 5. Ha Ön lenne az alapvető jogok biztosa, megállapítaná-e az alapjogsérelmet a játék abszolút tilalmát kimondó szabályozás vonatkozásában? 6. Milyen úton érhetné el az alapvető jogok biztosa a jogsérelem orvoslását? VJE 2. A drasztikus népességfogyás megállítása érdekében 2017 márciusában a Kormány törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé, amely szigorítana a terhességmegszakítás feltételrendszerén. Mivel még a kormánypárti képviselők jó része is ellenzi a javaslatot, az végül nem is kapja meg a szükséges többséget, így a törvényi szabályozás változatlan marad. A Kormány ezt követően szeptember 1-jei hatállyal rendeletben írja elő azt, hogy ha az állapotos nő házasságban él, akkor a terhesség-megszakítás elvégzéséhez a férj hozzájáruló nyilatkozata szükséges. B. Z., házasságban élő háromgyermekes nő, augusztusában kezdeményezi a nem kívánt terhessége megszakítását, ám az egészségügyi intézmény vezetője megtagadja a beavatkozás elvégzését, mivel B. Z. férje, B. V. nem adta meg az írásbeli hozzájárulását. B. Z. egyik barátnője, M. M. mélységesen felháborodik a férj eljárásán és a Szabad Döntés jogvédő civil szervezet figyelmét is felhívja a barátnőjével történtekre júliusában a Kormány újabb törvénymódosítási javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely a családtervezési célú művi meddővé tételi eljárásokhoz kapcsolódik. Mivel a javaslat elfogadásának szükségességéről sikerült meggyőzni a képviselők többségét, a törvény alapján január 1-jei hatállyal a művi meddővé tétel családtervezési célból csak negyven éves kor felett, vagy három, vérszerinti gyermekkel rendelkező kérelmező esetén végezhető el. B. Z. szomszédja, K. L. 32 éves, kétgyermekes családapa, aki március 1-jén úgy dönt, hogy szeretné elvégeztetni magán a művi meddővé tételi eljárást. Az egészségügyi intézményben azonban közlik vele, hogy erre egészen addig nincsen lehetősége, amíg nem születik még egy gyermeke, vagy be nem tölti a negyvenedik életévét. K. L. szintén a Szabad Döntés nevű jogvédő szervezetet keresi meg a szabályozás alkotmányosságát érintő problémájával. 1. Alkotmányosan bővíthette-e a Kormány a terhességmegszakítás törvényi szabályozását? 2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján tartalmi szempontból alkotmányos-e a terhességmegszakítás elvégzésére vonatkozó, a Kormány által benyújtott, de végül el nem fogadott módosítás? 3. A Szabad Döntés jogvédő civil szervezet munkatársaként mit tanácsolna M. M.-nek, aki el szeretné érni, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja kormányrendelet alkotmányosságát? 4. Milyen elvi tételekre és szempontokra lehetne hivatkozni az alkotmánybírósági gyakorlat nyomán a művi meddővé tételre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatos alkotmánybírósági indítványban? Válaszában térjen ki arra is, hogy az indítványban milyen alkotmányos érvek alapján támadható a meddővé tétel feltételéül szabott 40 éves korhatár! 16

18 5. A Szabad Döntés jogvédő szervezet munkatársaként mit tanácsolna K. L.-nek, aki azt szeretné, hogy az ügye az Alkotmánybíróság elé kerüljön? IV. KULCSFOGALMAK emberi méltóság * élethez való jog * oszthatatlansági elmélet * az emberi méltóság fogalmából levezetett jogok * általános személyiségi jog * szubszidiárius alapjog * önrendelkezési jog * önrendelkezési képesség/alapjogi cselekvőképesség * önsorsrontó döntések * az állam életvédelmi kötelezettsége * halálbüntetés *a magzati élet védelme * súlyos válsághelyzet * aktív/passzív, önkéntes/nem önkéntes eutanázia * tényleges életfogytiglani szabadságvesztés * rendőri lőfegyverhasználat * egészségügyi önrendelkezési jog * ellátás visszautasítása * abszolút jogok * az emberi méltóság az alapjogok rendszerében * 17

19 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYE 18

20 I. ALAPJOGELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK I.1. Egy nyomdaipari cég főnöke, Jancsi nagyszabású házibulit rendez otthonában, ahová családtagjait, barátait és valamennyi alkalmazottját meghívja, kivéve... a)...julcsit, akivel korábban szerelmi afférba keveredett. Julcsi több mint 10 éve dolgozik a cégnél, többszörösen előléptetett, kiváló munkaerő. Julcsi sérelmezi, hogy rajta kívül mindenki más kapott meghívót a rendezvényre, úgy érzi, főnöke hátrányosan megkülönböztette őt. b)...az arab származású informatikus kollégáját. Bár neki nincs személyes ellentéte a munkatársával, kifejezetten kiváló munkaerőnek tartja, de mivel sógora a madridi terrortámadásban vesztette életét, nem akarja a kollégája meghívásával felkavarni a tragikus emlékeket. c)...a roma származású biztonsági dolgozókat. A biztonsági személyzet egyébként nem roma származású főnökének a cégvezető döntését azzal indokolta, hogy mivel a biztonsági dolgozók nem a cég érdemi nyomdai munkájában vesznek részt, így nem is alakult ki szorosabb, baráti jellegű viszonyuk az érdemi munkatársakkal. Történt-e alkotmányosan tiltott hátrányos megkülönböztetés ezekben az esetekben? Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint megállapítható-e az egyenlő bánásmód követelményének sérelme? Elméleti megfontolások alapján Ön az alapjogi kötelezettek szűkebb vagy tágabb körét érintően határozná meg a törvény hatályát? Ajánlott irodalom: Részlet Kovács Kriszta: Diszkrimináció és magánszféra. Részlet Kovács Kriszta: Az egyenlőség felé. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és a támogató intézkedések c. monográfiájából (Budapest, L Harmattan, 2012, o.) I.2. Egy falu önkormányzati képviselőtestületének a helyi bűnözéssel foglalkozó nyilvános ülésén vitába keveredik egymással a város polgármestere, rendőrkapitánya és az egyik ellenzéki képviselő. A rendőrkapitány a közbiztonság helyzetét értékelő beszédében arról számol be, hogy a településen csúcsokat döntöget a cigánybűnözés, a napi minimum a két-három kisebb értékű lopás, ami heti rendszerességgel erőszakos bűncselekményekkel, tipikusan rablással párosul. Az elkövetők szinte kivétel nélkül cigány származásúak. A polgármester a rendőrfőnök által elmondottakat azzal egészíti ki, hogy a bűncselekmények elkövetése ráadásul egy bűnöző életmód része, a döntő többségükben roma elkövetők munka helyett szociális segélyekből akarnak megélni, ennek érdekében akár nyolc-tíz gyereket is hajlandóak szülni. Amint a polgármester kifejti, nyílt titok az is, hogy a cigányok lakta településeken a nők a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy tudja, családi pótlékot kapjanak. Az ellenzéki képviselő felszólalásában tűrhetetlennek minősíti, hogy ilyen, nyíltan diszkriminatív, rasszista a felszólalásokra sor kerülhet egy a népet, ebbe beleértve a romákat is képviselő, közhatalmi testület ülésén, amelynek elkötelezettnek kellene lennie az alapvető emberi jogi értékek iránt még akkor is, ha a polgármester így akar szavazatokat szerezni a következő választásokon. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint megállapítható-e a hátrányos megkülönböztetés? Ajánlott forrás: LB ítélete az edelényi polgármester ügyében 19

21 ( I.3. Oszkár és halmozottan hátrányos helyzetű osztálytársa, János beadták felvételi kérelmüket a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karára. A felvételi sikerességéhez mindketten megszerezték német nyelvből a középfokú nyelvvizsgát, és két tárgyból is emelt szintű érettségi vizsgát tettek. Az érettségi vizsgaeredmények szerint Oszkár lényegesen jobban szerepelt a roma származású Jánosnál, százalékos eredményei tizenöt ponttal verték Jánosét. Oszkár év végi bizonyítványban szereplő jegyei alapján is tizennyolc ponttal több pontra tett szert Jánosnál. Az emelt szintű érettségik teljesítéséért, valamint a középfokú nyelvvizsgáért kapott többletpontok beszámításával így Oszkár 408 pontot szerzett, míg János elért pontszáma ezekkel a többletpontokkal csak 379-re rúgott. Oszkár osztályában kiemelkedőnek számító eredményei sem bizonyultak azonban elegendőnek a pécsi orvostudományi karra, mert a bejutáshoz 412 pontra lett volna szükségese. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendelet alapján azonban János szociális helyzetére és roma származására tekintettel további 40 többletpontra volt jogosult, így ő bár teljesítménye Oszkárénál jóval gyengébbnek bizonyult felvételt nyert a megjelölt egyetemre. Oszkár igazságtalannak tartja a szabályozást, úgy érzi, büntetik azért, mert rendezett szociális körülmények között él és nem roma származású. Megsérti-e a jogalkotó az egyenlőség morális követelményét a fent írt szabályozással? Tisztességtelenül, igazságtalanul bánik-e a jogalkotó Oszkárral? Alappal követelheti-e Oszkár, hogy a szociális helyzetet determináló körülmények figyelembevétele nélkül, kizárólag érdem szerint (tanulmányi eredmények, képességek) alapján lehessen bekerülni a felsőoktatásba? Érvelésében legyen figyelemmel az Alkotmánybíróság 9/1990. (IV. 25.) AB határozatára! Ajánlott irodalom és multimédia: A megerősítő intézkedések sikeresek. Michel Rosenfeld amerikai alkotmányjogásszal Krizsán Andrea beszélget. Fundamentum, szám, o. Szente Zoltán: A pozitív megkülönböztetés problémái. Fundamentum, 2006, 4. szám, o. Angolul beszélőknek: Arguing Affirmative Action Harvard University s Justice with Michael Sandel II. TESZTKÉRDÉSEK Tananyag az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) Alapjogok o. (a kulcsfogalmak fényében) Alaptörvény II. és XV. cikk az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény ; 14. (1)-(3) bek.; 15. ; 17-17/B. ; , 33. és 35. 9/1990. (IV. 25.); 14/1995. (III. 13.) AB határozatok főbb elvi tételei 20

22 II.1. Nevezze meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének mely formáját valósítják meg az alábbi tényállások! a) K. P. munkáltató megvonja női munkavállalóitól az év végi jutalmat, miután egy jogvédő szervezetnél csoportosan elpanaszolták, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak férfi munkatársaiknál. b) Egy multinacionális cég érettségi végzettséget ír elő takarítói munkakör betöltéséhez. c) Az Esély SC focicsapat leigazolja az arab származású M. K.-t. A klub szurkolói csoportjának néhány tagja idegengyűlöletből folyamatosan inzultálja M. K.-t az edzéseken és meccseken, és minden igyekezetükkel próbálják a csapatot és szurkolótársaikat M. K. ellen hangolni. d) Egy újságban a következő hirdetés olvasható: Könyvelőirodánkba keresünk 30 évnél fiatalabb mérlegképes könyvelő hölgyet. Szőkék kíméljenek! II.2. Mely hátrányos megkülönböztetések minősülnek ab ovo önkényesnek az Ebktv. alapján? II.3. Milyen alapjogi teszt alkalmazásával döntendő el az alábbi tényállások alkotmányossága? Az a törvényi szabály, amelynek értelmében élettársak nem, csak házastársak vehetik igénybe a Kormány családpolitikai reformjának részeként bevezetett lakhatási támogatást. Az a törvényi szabály, amelynek értelmében az iszlám vallás követői személyazonosító okmányaik készítéséhez nem fényképezkedhetnek fejkendőben Az a szabályozás, amelynek értelmében művi meddővé tétel kizárólag a 40. életévét betöltött személyeken végezhető el. Az a szabályozás, amelynek értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók mentesülnek a felsőoktatási képzésért fizetendő tandíj megtérítése alól. III. JOGESETEK III.1. XY hétvégi bevásárlás céljából vakvezető kutyájával szeretett volna bejutni az egyik nagy szupermarket-lánc üzletébe. Az üzlet biztonsági őre azonban a bejáratnál útját állta, és közölte vele, hogy kutyát tilos az üzletbe bevinni. Mindezt annak ellenére tette, hogy XY jelezte, kutyája vakvezető kutya, akinek a segítsége nélkül a boltban nem lenne képes tájékozódni. A vitát észlelve odajött a főpénztáros is, aki megerősítette, hogy az üzlet szabályai egészségügyi okokból általánosan tiltják bármiféle állat bevitelét. Történt-e diszkrimináció? Hova fordulhat XY jogorvoslatért? Milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az ügyben? 21

23 III.2. Kockás Roland munkába menet autójával megáll az egyik útba eső település benzinkútjánál, hogy tankoljon. A benzinkút gépházain és a shop bejáratán az alábbi felirat fogadja: Az elmúlt időszakban számos nem fizetéses tankolás történt a cigány kisebbséghez tartozók részéről. Ezért ha február 15-ig az alábbi forgalmi rendszámú autók nem jelentkeznek a tartozásuk rendezésére, akkor ezen időponttól kezdődően a cigányságot a benzinkúton nem szolgáljuk ki. Tesszük ezt a dolgozóink fizetése és családjuk megélhetése érdekében, miután az elmúlt hónapokban számos roma származású személy fizetés nélkül távozott a benzinkúttól, és ezzel mintegy Ft összegű kárt okozott. Rolandot, bár maga nem roma származású, mélységesen felháborítja a felirat. A látottak után nem is hajlandó a benzinkúton tankolni, visszaül kocsijába, és dühösen elhajt. Útközben elhatározza, hogy jogi útra tereli az ügyet, mert a benzinkút üzemeltetői legálisan biztosan nem tanúsíthatnak ilyen kirekesztő magatartást. Roland a jogi tanácsadásért végül Önt keresi fel az ügyben mint a helyi roma nemzetiségi jogvédő szervezetének elnökét. Köteles-e a benzinkút üzemeltetője megtartani az egyenlő bánásmód követelményét? A felirat elhelyezésével megsértette-e a benzinkút üzemeltetője az egyenlő bánásmód követelményét? Történt-e diszkrimináció, és ha igen, akkor van-e lehetőség a kimentésre? Fordulhat-e Roland maga az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy bírósághoz az ügyben? Jogosult-e a nemzetiségi jogvédő szervezet az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy a bírósághoz fordulni az ügyben? Eljárhat-e az eset kapcsán az alapvető jogok biztosa? III.3. Az egyik újság álláshirdető oldalán az alábbi hirdetés olvasható: XY biztosító társaság budapesti telephelyére keres erős testalkatú munkatársat karbantartói-munkakör betöltésére. Szakmunkás végzettség elegendő. Érdeklődni lehet:. A hirdetést olvasván K. Ilona is jelentkezett a munkára, ám a személyes meghallgatáson nem járt sikerrel, mert a biztosító társaság a munkakör betöltéséhez legalább 180 cm-es magasságot és 75 kg-os testsúly követelt meg. Mivel K. Ilona csak 177 cm magas, nem felelt meg az erősebb testalkat követelményének. A hátrányos megkülönböztetés mely formájára gyanakszunk a fenti jogeset kapcsán? Hogyan, milyen tesztek alkalmazásával vizsgálandó, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés? Mely szervek, milyen eljárásban orvosolhatnák K. Ilona sérelmét? Melyik fél mit köteles bizonyítani az eljárás során? Milyen jogkövetkezmények jöhetnek szóba? III.4. D. Sándor és felesége roma származásúak, mindhárom gyermekük a budaörsi... Általános Iskola tanulója. Gyermekeik az általános iskola speciális tagozatán tanulnak. A speciális tagozat diákjai csak tanítási idő alatt ebédelhetnek, így normál tagozatos iskolatársaikkal az ebédlőben nem találkoznak. A speciális tagozat speciális tanterve abban is különbözik az általános tantervtől, hogy az idejáró gyerekek számára az iskola nem szervez napközit, és logopédiai ellátásuk sem biztosított. A normál és a speciális tagozat épületrészét összekötő folyosó ajtaját az átjárást megakadályozandó a pedagógusok kulccsal zárják. A legutóbbi farsangi rendezvényen a speciális tagozaton tanuló gyermekek - fertőzésveszélyre hivatkozással - nem vehettek részt. Az eltérő bánásmódot az iskolaigazgató a speciális tagozat hátrányos helyzetű tanulóinak különleges igényeivel indokolja. Történt-e diszkrimináció az adott ügyben? Milyen eszközökkel léphet fel az iskola gyakorlatával szemben D. Sándor? Felléphet-e harmadik személy az egyenlőség követelményének védelmében? 22