A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja"

Átírás

1 A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja LEZÁRVA: november 6.

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYZETFELTÁRÁS... 7 BEVEZETÉS... 7 A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI... 8 TERMÉSZETI JELLEMZŐK... 8 TELEPÜLÉSSZERKEZET, KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI A kistérség gazdaságának általános jellemzői Jellemző ágazati szerkezet A kistérségben működő vállalkozások A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai Az agrárium helyzete Az ipar helyzete Kereskedelem és szolgáltatás helyzete Turizmus helyzete A RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI FOLYAMATAI Demográfiai helyzet Nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete Egészségügyi helyzet Szociális helyzet Oktatási helyzet Kistérség kulturális, sport és szabadidős tevékenységeinek helyzete A kistérség civil szervezetei, belső-és külső kapcsolatai A RINYAMENTI KISTÉRSÉG MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS HELYZETE Közlekedési infrastruktúra Infokommunikációs infrastruktúra Környezeti állapot SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK JÖVŐKÉP STRATÉGIAI CÉLOK STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK STRATÉGIAI CÉL: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZÓ FELZÁRKÓZÓ KISTÉRSÉGI GAZDASÁG prioritás: Helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása

4 intézkedés: Vállalkozások letelepedését és működését segítő kistérségi vállalkozói központ létrehozása intézkedés: Vállalkozói kapcsolatok erősítését és menedzsment ismeretek bővítését szolgáló programok kidolgozása intézkedés: Nagyatádi Ipari Park infrastrukturális fejlesztése prioritás: Gyógyvízre épülő turisztikai élménylánc kialakítása intézkedés: Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése intézkedés: Nagyatádi Városi Strandfürdő továbbfejlesztése intézkedés: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése és a turisztikai attrakciók ismertségének javítása intézkedés: Minősített szállásférőhelyek bővítése intézkedés: Konferenciaturizmus feltételeinek kialakítása intézkedés: Ökoturisztikai attrakciók fenntartható fejlesztése intézkedés: Kerékpár túraútvonal-hálózat fejlesztése intézkedés: Vadgazdálkodáson alapuló vadászati lehetőségek jobb kihasználása prioritás: Tradicionális és innovatív agrárágazatok fejlesztése intézkedés: Biogazdálkodás elterjesztése, bioélelmiszerek előállítása intézkedés: Legelőre alapozott állattartás elterjesztése intézkedés: Integrációk, termelői és értékesítési szövetkezetek szervezése intézkedés: Kistérségi agrármarketing tevékenységek ösztönzése prioritás: Helyi adottságokra épülő ipari ágazatok fejlesztése intézkedés: Faipari vállalkozások hozzáadott érték termelő képességének javítása intézkedés: A Nagyatádi Konzervgyárra épülő zöldség-gyümölcs klaszter kialakítása intézkedés: Helyi kézműves és hagyományos feldolgozó szakmák újraélesztése intézkedés: A fémfeldolgozás és gépipar fejlesztése prioritás: Alternatív vidéki jövedelemszerzési lehetőségek javítása intézkedés: Véd- és haszonerdők telepítése gyenge termőadottságú területeken intézkedés: Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása gyógynövénnyel, alternatív energiatermelésre alkalmas növényekkel STRATÉGIAI CÉL: STABILIZÁLÓDÓ NÉPESSÉGŰ, TUDATOS ÉS ÖSSZETARTÓ KISTÉRSÉGI TÁRSADALOM prioritás: Hozzáférhető, helyi szükségleteken alapuló és emberközeli egészségügyi szolgáltatások kiépítése intézkedés: Nagyatádi gyógykórház rehabilitációs szolgáltatásainak továbbfejlesztése intézkedés: Egészségügyi alap- és szakellátás hatékonyságának növelése prioritás: Emberközpontú, költséghatékonyan működtethető szociális ellátórendszer kiépítése intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése és piacosítása intézkedés: Idősek gondozása alternatív módszerek bevezetésével intézkedés: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése prioritás: Piaci igényekre alapozott gyakorlatorientált oktatási rendszer kialakítása intézkedés: Helyi igényekre épülő, költséghatékony alapfokú oktatási és nevelési intézményrendszer kialakítása

5 intézkedés: Munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzési struktúra továbbfejlesztése, gyakorlati képzőhelyek számának növelése intézkedés: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához, támogatásához igazodó speciális képzési programok lebonyolítása prioritás: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közösségi és munkaerőpiaci reintegrációjának támogatása intézkedés: Speciális foglalkoztatási program az alacsony képzettségű munkanélküliek számára intézkedés: Termelőiskola létesítése intézkedés: Pályakezdő fiatalok támogatása, letelepítése intézkedés: Komplex romaprogramok intézkedés: Integrációs programok kidolgozása fogyatékkal élők számára prioritás: A civil szféra aktivitásának növelése intézkedés: Egyesületek, civil szervezetek, kulturális csoportok támogatása, újak szervezése intézkedés: Régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése és működtetése intézkedés: Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, határon túli térségekkel STRATÉGIAI CÉL: MAGAS MINŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KISTÉRSÉGI KÖRNYEZET prioritás: Települési funkciók harmonikus fejlesztése intézkedés: Városrehabilitációs akciók lebonyolítása Nagyatádon intézkedés: Művészeti és kulturális aktivitás háttérfeltételeinek biztosítása intézkedés: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép érdekében prioritás: Infrastrukturális ellátás térségi igényeken alapuló fejlesztése intézkedés: Infokommunikációs infrastruktúra fejlesztések támogatása, intelligens kistérség kialakítása intézkedés: A kistérség külső és belső elérhetőségének javítása intézkedés: Közösségi közlekedési rendszer megalapozása intézkedés: Szennyvízkezelési infrastruktúra fejlesztése intézkedés: Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások megvalósítása intézkedés: Kapcsolódás a regionális hulladékgazdálkodási programhoz intézkedés: Helyi igényekre alapozott vezetékes földgáz-szolgáltatás bővítése prioritás: Természeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása intézkedés: Erdős és vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok, élőlények megóvása

6 1. BEVEZETŐ A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb érvényesítése és az eredményesebb együttműködés érdekében hozták létre társulásukat. A Rinyamenti kistérség fejlesztési céljait 2000-ben a Rinyamenti kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési Programjában fogalmazták meg. A program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintette. Jelen program a 2000-ben elkészített program komplex felülvizsgálata és ennek alapján egy új, egységes szerkezetbe foglalt stratégiai fejlesztési program kidolgozása a közötti időszakra. Jelen programot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (DDRFÜ) készítette. Témavezető: Márton György, fejlesztési igazgató, DDRFÜ Szakértők: Szilágyi Éva, projektfejlesztési csoportvezető, DDRFÜ Egyed Árpád, kistérségi menedzser, Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Hőnyi Pál, ügyvezető, Hozam Kft. Csiba Zsuzsanna, projektmenedzser, Hozam Kft. 6

7 2. HELYZETFELTÁRÁS Bevezetés A Rinyamenti Önkormányzati Területfejlesztési Társulás 1995-ben, 18 település közreműködésével alakult meg. A szervezetet alkotó települések elsősorban a közös érdekeik hatékonyabb érvényesítése és az eredményesebb együttműködés érdekében hozták létre társulásukat. A statisztikai kistérség az együttműködése során számtalan közös pályázaton szerepelt eredményesen, és több közös projektet valósított meg. Az elmúlt évek együttműködésének tapasztalatai egyértelművé tették és erősítették a települések további közös erőfeszítéseinek szándékát, és az együttműködés területeinek kiszélesítését. A tervszerű területfejlesztési és vidékfejlesztési munka végzése érdekében a társulás 2003-ban, a vidékfejlesztési munka erősítése érdekében a (a korábbi gyakorlattól eltérően) közvetlen irányítása és ellenőrzése alá vonta ezeket a tevékenységeket, és a kistérségi menedzsert. A vidékfejlesztési program általános célkitűzésének a vidéken, főként a falun élő lakosság megélhetési körülményeinek, életminőségének a javítását, a természeti erőforrások megóvását tekintettük. Jelen program a Rinyamenti Térségfejlesztési és Információ Közhasznú Társaság által 2000-ben elkészített program felülvizsgálata, illetve átdolgozása. A vidékfejlesztési kistérség területe egybeesik a statisztikai kistérséggel. A KSH által meghatározott határok módosítását semmi nem indokolta, ezért változatlan maradt. A jelenlegi program az egész kistérség területére kiterjed. 7

8 Pest Fejér Veszprém Vas Zala Baranya Somogy Tolna Heves Nógrád Komárom- Győr- Borsod- Hajdú- Jász- Szabolcs- Bács- Békés Csongrád A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. A változatos természeti adottságokkal rendelkező megye területe 6036 km 2, amely az ország területének 6,5%-a, és ezzel a Dunántúl legnagyobb területű megyéje. A megye 14 városában és 230 községében ember él, amely hazánk népességének mindössze 3,3%-a. Népsűrűsége 55 fő/km 2, amely messze elmarad a régiós, illetve országos értékektől.(a régiós népsűrűség 69 fő/km 2, az országos pedig 109 fő/km 2), Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy Somogy az ország legritkábban lakott megyéje. Megyék népsűrűsége Népsűrűség, fő/km2 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés Somogy megye kilenc kistérségből áll, ezek egyike a Rinyamenti kistérség, területe 647,07 km 2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fő/km 2 -es népsűrűség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott. Természeti jellemzők A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-dombság, ezen belül a Belső-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemző a síkvidéki 8

9 jelleg, amelyet É-D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. Helyenként a széles hátú, magasabbra tornyosuló buckaalakzatok is felismerhetők. A lapályokon gyakori a vízelöntés. A tengerszint feletti magasság minimuma 107 m, a maximuma 193 m, az átlagos magassága 140 m. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, réti erdőtalaj, sajnos átlagos aranykorona értékük nem túl magas. Az éghajlat szubmediterrán klímahatás alatt áll. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék, általában kiegyensúlyozottak. Az átlagos évi középhőmérséklet 10,5 C. Az átlagos téli hőmérséklet 3,8 C, a fagyos napok száma közötti, a hótakarós napok száma Az első fagyos napok október második felében fordulnak elő, míg az utolsó fagyokra márciusban lehet számítani. A leghidegebb hónap január, ekkor az átlagos hőmérséklet 0,9 C Az első havazás november második felében szokott elfordulni. Az átlagos nyári hőmérséklet 18,9 C, hőségnapok száma 16. A napsütéses órák száma között mozog. A legmelegebb hónap július, amikor az átlaghőmérséklet 20,4 C. Az éves átlagos csapadék mennyisége mm. A minimális éves csapadék alig több mint az átlagos évi csapadék fele, kb mm. A maximális éves csapadék meghaladja az évi 1200 mm-t. A legcsapadékosabb hónap június, ekkor az átlag meghaladja a 80 mm-t. Az uralkodó szélirány északi, észak-nyugati, észak-keleti. A kistérség jelentősebb vízfolyása a Rinya patak és ágai, átlagosan 50 m 3 /s vízhozammal. Ezen kívül a felszínt átszabdalják a kisebb vízfolyások. Ezek zömét, főleg a nagyobbakat valamilyen Rinya névvel illetik, a többi vízfolyást pedig az 9

10 eredés helyére utaló, vagy a folyásához kapcsolódó helynévről nevezték el. Ezek az árkok többségében csak a csapadékos időszakban szállítanak jelentősebb mennyiségű vizet, egyébként csak a belvíz elvezetésében van jelentős szerepük, mert a forrásaik nem képesek jelentősebb vízhozamra. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentős része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - őslápos -, a Baláta. A tavak jelentős része gazdasági társaságok tulajdonában van, de pár halastó magánkézbe került, ezen kívül önkormányzati tulajdonban is van pld. a nagyatádi csónakázó tó. A Nagyatádi kistérség ásványi kincsekben rendkívül szegény. Bányászat a területen csak az építkezéseknél felhasználható homokra terjed ki. A szomszédos Dráva menti területeken kavicskitermelés folyik. A térség jelentős felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A kutató fúrások szinte mindenhol találtak jelentős mennyiségű és hasznosításra alkalmas termálvizet. Geológiai vizsgálatok szerint a felszín alatt olyan jelentős mennyiségű termálvíz található, hogy a jelenleg kitermelt víz mennyisége növelhető anélkül, hogy ez veszélyeztetné a termálvíz- készletet. Ennek az oka, hogy Magyarország geotermikus adottságai rendkívül kedvezőek. A Pannon medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál és jó szigetelésű üledékek töltik ki, így lefelé haladva 100 m-enként a vizek hőmérséklete 5 C-kal emelkedik. Ez érvényes a Somogyi dombságra is, ezért van itt ilyen sok termálvízforrás. A magasabb hőfokú, 70 C hévizek a paleogén és mezoós rétegekben tárolódnak és törnek a felszínre m mélyről, a fúrások csővezetékein. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentősebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon működik, amely a gyógyfürdőt, illetve a városi termál-és strandfürdőt látja el termálvízzel. Nagykorpádon a 80-as évekig két termálmedencével üzemelt egy tisztasági fürdő. 800 m mélységből az 10

11 56 C-os vizet kompresszoros szivattyúzással emelték ki, így az üzemeltetés drága volt, ezért ezt a fürdőt bezárták. Taranyban szintén működik egy kút, melynek 65 C-os vizét 1300 m mélységről nyerik, naponta 160 m 3 -t. A kút pozitív, tehát üzemeltetése alacsony költségű, korábban kertészeti célokra is hasznosították. A taranyi kétmedencés fürdőt naponta átlagosan fő látogatja, így a kihasználtság hatásfoka igen alacsony. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb a Baláta tó és környéke, mely a Kaszói Erdőgazdaság Rt területén fekszik és mintegy 174 ha kiterjedésű től természetvédelmi terület, ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park része lett. A Baláta ősláp a történelem előtti idők tanúja, a mérsékelt égövi őstermészet megmaradt kis szigete. Sajátos mikroklímájával a jégkorszaki és trópusi eredetű állat- és növényfajok utolsó tenyésző helye. Az ember alig járta vidéken a láperdőkkel övezett nádas, mocsaras, zsámbékos, lefolyástalan ősláp a Belső-Somogyra jellemző homokhátak közötti mélyedésben kialakult hajdani nagy tó maradványa. A tál alakú mélyedésekben vizet át nem eresztő agyag rakódott le, mely megtartja a csapadékot. A tavat fűz- és égerláp szegélyezi. Egyedülálló növényfajai a hazánkban csak itt élő aldrovanda, mely trópusi eredetű és a passzív rovarfogók közé sorolják, valamint a szíveslevelű hidőr és tőzegeper. Itt él a fekete vipera, erdei sikló, lábatlan gyík, erdei béka, csalitjáró pocok, bibic és a fekete gólya is. A körülötte található erdő egy kis foltján a kárpáti sáfrány populációja is fellelhető. A tó azért is jelentős, mert sok madárfaj telelő és pihenőhelye. Ezrével keresik fel különböző récefajok, de találkozhatunk kócsaggal és szürke gémmel is. Ez az ősi lápszem folyton változó, magával ragadó környezet, mely a szárazság és az egyre nagyobb mértékű talajvízelvonás hatására állandóan zsugorodik. A megmentéséhez mesterséges beavatkozás szükségeltetne, ami azonban megzavarná és megbontaná érzékeny ökológiai egyensúlyát. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdő, melynek a madárvilága és fészkelő-helyei értékesek. A vadon élő állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külföldi természetvédelmi csoportok rendszeresen keresik fel ezt a területet. 11

12 Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott. Kiemelkedő jelentőségű további védett, vagy védelemre érdemes természeti-táji értékek: Lábod - "millenniumi hársfacsoport" 0,3 ha területe. - Kiserdei park (volt grófi vadaspark) 4 ha területe. Nagyatád - vadgesztenye fasor a Dózsa utcában - városháza melletti platán- és vadgesztenye facsoport 0,32 ha területe. - a Korányi és a Zrínyi utca sarkán a játszótéri liget 0,2 ha területe - Széchenyi park 3,1 ha területe. A parkot Éhn Sándor főszolgabíró és Kiszely László járásbíró létesítették. Sétaútjait hatalmas vadgesztenyefák teszik árnyékossá. A parkban megtalálható a hegyiés kőrislevelű juhar, a jegenyefenyő, a déli ostorfa, a júdásfa, az oregonciprus és a japánbirs, a keskenylevelű ezüstfa, a lucfenyő, a piros liliomfa, a nyugati platán. - a Dózsa és Rozsnyó utcák sarkán a "dohánybeváltó" parkja 1,5 ha területe - a simongáti kastély parkja 5 holdas területe. Az angolkert jellegű parkban cédrus, ezüst- és jegenyefenyők, juharfák, platánok láthatók. A park nyugati szélén kis halastó is van. Rinyabesenyő - tiszafák csoportja 0,2 ha területen Somogyszob - tölgyfák csoportja 0,2 ha területen Településszerkezet, közigazgatási rendszer A Dél-Dunántúl településszerkezetét a megyeszékhelyek dominanciája, a középvárosok alacsony aránya és az aprófalvak, kistelepülések túlságosan nagy súlya jellemzi. A településhálózat csaknem háromnegyedét aprófalvak alkotják, amelyek héttizedében az 500 főt sem éri el a lélekszám. A régióban vannak 12

13 kimondott városhiányos területek, ilyen Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, vagy a Somogyi dombvidék. Összességében a régióbeli lakosok csaknem egyötöde él aprófalvakban, ugyanakkor a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok a népesség 46%-át koncentrálják. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70%-a 500 lakos alatti törpefalu. (Tolnában ez az arány 28, Somogyban pedig 46%.) Tolnában és a Külső- Somogyban, a Villányi-hegység környékén, valamint a mohácsi síkságon a kisfalvak közép- és nagyfalvakkal keverednek. A szétforgácsolt településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. A év eleji közigazgatási besorolás szerint a régióhoz 34 városi ranggal és 620 községi jogállással rendelkező település tartozott. Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004 A lakosú Rinyamenti kistérség központja és egyetlen városa Nagyatád, ahol an laknak, ez a kistérség lakosságának 41,9%-a. A 17 községet felölelő kistérség lakóinak több mint fele a községekben él. A második legnépesebb település Segesd (2681 fő), míg a legkisebb lélekszámú település Kaszó (146 fő). A kistérségben hat zsáktelepülés van: Bolhás, Kisbajom, Tarany, Rinyabesenyő, Bakháza, Rinyaszentkirály. 13

14 Rinyamenti kistérség település szintű adatai 2003 Sorszám Település Terület km2, Lakónépesség az év végén Népsűrűség 1 Nagyatád 70, ,75 2 Bakháza 5, ,72 3 Beleg 17, ,02 4 Bolhás 31, ,08 5 Görgeteg 33, ,48 6 Háromfa 42, ,55 7 Kaszó 22, ,49 8 Kisbajom 13, ,70 9 Kutas 36, ,60 10 Lábod 66, ,35 11 Nagykorpád 33, ,79 12 Ötvöskónyi 27, ,24 13 Rinyabesenyő 28, ,00 14 Rinyaszentkirály 30, ,01 15 Segesd 73, ,68 16 Somogyszob 40, ,76 17 Szabás 18, ,62 18 Tarany 54, ,30 Σ 647, ,62 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye A kistérség településszerkezetében az aprófalvas jelleg a meghatározó, a települések 33%-a 499 lélekszám alatti, további 28%-ban pedig nem éri el az állandó lakosok száma az ezer főt. 14

15 Nagyatádi kistérség települései népességnagyság-kategóriák szerint (db) Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés A kistérség egyközpontú, a térség térszervező ereje egyértelműen Nagyatád. A várost is érintő tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erősen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (főleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfűződnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as főút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál, s a déli részen Görgeteg esetében megjelenik kis mértékben Barcs vonzása is. Ez leginkább a foglalkoztatottságban nyilvánul meg. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetők el: A kistérségben egyetlen város található, Nagyatád; 1000 fő feletti nagyközségek, melyek területi helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; További, 1000 fő feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg; Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fő alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fő alatti Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó. Ezen falvakban élők életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezőtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövőben is számítani kell. 15

16 A településrendszer az ellátó intézmények köre, funkciója és területi ellátó szerepköre alapján a távlati igényeket és lehetőségeket is figyelembe véve a következőképpen strukturált: Regionális alközponti és megyei ellátó központ Kaposvár. Mint regionális ellátó alközpont nemcsak közvetlen környezetére, hanem az egész megyére, sőt egyes funkciók tekintetében azon túl is vonzást gyakorol. Kaposvár a közigazgatás, az egészségügy, a felsőfokú képzés, valamint a pénzügyi szféra intézményrendszere tekintetében az egész megyét ellátja, de vonzásköre a megyén kívülre, sőt néhány vonatkozásban az országhatárokon túlra is kiterjed. Teljes körű kistérségi ellátást biztosító központ - a régi értelemben vett középfokú ellátási funkcióval a korábban is városi jogállású Nagyatád rendelkezik. A középfokú intézményi rendszer összességében alkalmas a kistérséghez tartozó települések ellátására és ez távlatilag is tervezhető. A nagyközségek a környezetükből magasabb lakosságszámmal és jól kiépített intézményhálózattal kiemelkedő települések, melyek elsősorban saját lakosságukat szolgálják ki, de településhálózati pozíciójuktól függően - besegítenek egy-egy környező település ellátásába. Ebből a településkörből a városhálózat további elemei kialakulásának nincs realitása. A térségen belül a legkilátástalanabb azoknak a községeknek a jövőképe, ahol a lélekszám 300 fő alatti (Bakháza, Rinyabesenyő, Kaszó). Az adatok azt mutatják, hogy drasztikus népesség fogyás nem következett be, azonban ennek veszélyével változatlanul számolni kell. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére közepes. Az ipari munkás múltból eredő magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján kooperációjával is 16

17 számolva jelentős feldolgozóipari fejlődésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerű, viszont sokszínű. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földművelésé valamivel gyengébbek, erdőben és vadban gazdag a vidék. A kistérség gazdaságának általános jellemzői A Dél-Dunántúlon a megyei GDP értékeket vizsgálva megállapítható, hogy a régióban Tolna megye mutatóértéke volt a legmagasabb, melyet a Paksi Atomerőmű pozitív hatása befolyásol. Tolna megye értéke 2002-ben az országos átlag 78%-át tette ki, s a régión belül egyedüliként haladta meg a megyék átlagát. A legalacsonyabb Somogy megye mutatója volt, 2002-ben az ország megyéit összevetve 14. helyen állt. Forrás: KSH A gazdasági fejlettséget kistérségi szinten vizsgálva jelentős különbségek tapasztalhatóak a régión belül. A KSH régióbeli három Megyei Igazgatóság munkatársai által végzett kutatás során statisztikai módszerekkel főkomponens elemzéssel 21 gazdasági indikátorból képeztek a gazdasági fejlettségre komplex 17

18 mutatót, mely alkalmas az egyes kistérségek gazdasági fejlettségét egy pontértékben jellemezni. A kutatás eredményeként a pécsi és a siófoki kistérség értéke volt kiugróan magas. A legalacsonyabb értékeket két baranyai kistérségben számítottak (sellyei és sásdi). Somogyban is jelentősebb különbségek figyelhetőek meg (Balaton part és Kaposvár térsége fejlettségi mutatója magas, míg a megye többi része elmaradottnak minősült). A Rinyamenti kistérség az elemzés alapján a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. Forrás: KSH, DDRFÜ Jellemző ágazati szerkezet Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemző, melyet a foglalkoztatottak ágazati megoszlásának vizsgálata mutat. Az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva a mezőgazdaságban dolgozók aránya 11,1%, amely jóval magasabb, mint a megyei 18

19 átlag (8,6%) és a régiós átlagértéket (8,2%) is meghaladja. A foglalkoztatottak 33,2 %-a dolgozik az ipari szektorban, ez az érték átlagosnak tekinthető, hiszen a megyei átlagot 3,8, a régiós átlagot fél százalékponttal haladja meg. A szolgáltatásban dolgozók százalékos aránya 55,7 %, a megyei (62,1%) és régiós átlag (59,1%) alatt marad. 62% Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Somogy megyében % 29% A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Foglalkoztatottak ágazati megoszlása a Nagyatádi kistérségben 2003 A mezőgazdaság és 11% erdőgazdálkodás 56% 33% Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Foglalkoztatottak ágazati megoszlása Dél-Dunántúlon % 8% 33% A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások Forrás: KSH - saját szerkesztés A kistérségben működő vállalkozások A kistérség egészét alacsony vállalkozás-sűrűség jellemzi, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma itt jóval alacsonyabb, mint régiós, illetve országos szinten. Az ezer főre jutó vállalkozások száma 30%-kal kevesebb a kistérségben, mint a megyében, 32%-kal marad el a régiós értéktől, az országos viszonylatban pedig 40 %-os a lemaradása. Különösen alacsony a külföldi tulajdonú vállalkozások száma. 19

20 Működő vállalkozások, 2003 Megnevezés összesen 1000 lakosra Nagyatádi Somogy megye Dél-Dunántúl Országos Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003 A kistérségben működő vállalkozások száma 2000 és 2003 között 2,7%-kal csökkent, miközben a régiós átlag a vizsgált időintervallumon 2,6%-kal növekedett. A kistérségben működő társas vállalkozások száma 2%-kal nőtt, miközben az egyéni vállalkozásoké 4,9%-kal csökkent, ennek ellenére a térség vállalkozási struktúrája változatlan maradt, jellemző a kisvállalkozások dominanciája Egyéni és társas vállalkozások, Rinyamenti kistérség, Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Forrás: KSH saját szerkesztés A kistérségben 2003-ban összesen 1472 vállalkozás működött, ezek 34%-a volt társas vállalkozás, 66%-a pedig egyéni vállalkozóként végezte tevékenységét. Ez az arány megközelíti a megyei átlagot (35%, 65%), de magasabb az egyéni vállalkozások százalékos aránya. 20

21 A kistérségi vállalkozói szféra méret szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 főt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerő bevonása nélkül működik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott. Társas vállalkozások méretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség 2003 Egyéni vállalkozások méretkategóriák szerint Nagyatádi kistérség % 3% 2%0% 20% 37% 52% 80% 0 és ismeretlen és több 0 és ismeretlen számú foglalkoztatott 1 9 foglalkoztatott Forrás: KSH saját szerkesztés A kistérségben működő társas vállalkozások ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb hányaduk (31%) a kereskedelemben tevékenykedik, magas még a gazdasági szolgáltató cégek részaránya (26%), de ez a részarány elmarad a régiós értéktől (34%), azaz nagy a kistérség lemaradása. Fontos még megvizsgálni az agrárszektorban működő vállalkozások részarányát, mely a kistérségben kiemelkedően magas a régiós arányhoz viszonyítva. A kistérségben működő cégek 18%-a, míg régiós szinten csupán 8%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%, a régiós szinten pedig 24%. A szolgáltatási, mezőgazdasági és ipari szektorokat együttesen vizsgáljuk, a kapott aránypárok a kistérség elavult gazdasági szerkezetére utalnak. Az egyéni vállalkozások tekintetében az elemzés hasonló eredményre vezet, szintén megfigyelhető az agrárszektor magas részaránya a kistérségben, a szolgáltatásban tevékenykedő cégek a kistérségi viszonylatban itt is elmaradnak a régiós értékektől. 21

22 26% Társas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása Nagyatádi kistérég 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar építőipar 18% kereskedelem, javítás 34% Társas vállalkozások ágazati megoszlása Dél-Dunántúlon 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat ipar, építőipar 8% 24% kereskedelem, javítás 5% 31% 20% szálláshelyszolgáltatá s, vendéglátás ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 6% 28% szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Forrás: KSH saját szerkesztés Forrás: KSH saját szerkesztés 25% Egyéni vállalkozások ágazati megoszlása Nagyatádi kistérség 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat 22% ipar, kereskedelem, javítás 34% Egyéni vállalkozások ágazati megoszlása Dél-Dunántúl 2003 mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat 12% 24% ipar, kereskedelem, javítás 33% 20% ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 30% ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Forrás: KSH saját szerkesztés Forrás: KSH saját szerkesztés 22

23 A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedő. Nagyatádon 150 termelő, kereskedő, és szolgáltató cég működik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely 1400 embernek ad munkát. A legnagyobb nagyatádi gazdasági társaságok az agráriumhoz kötődnek: a Nagyatád és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszer kereskedelemmel, a Nagyatád Szövetkezet mezőgazdasági árutermeléssel és termékértékesítéssel foglalkozik. A városban működő cégek közül jelentős fontosságú a ma már újra működő, kb. 600 főt foglalkoztató Coats Hungary Ltd., amely a budapesti anyavállalat gyáregysége. A vállalat varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik. Magyarországon monopolhelyzetben vannak, de Európában is jó pozíciót vívtak ki maguknak. A cég 100 %-ban angol tulajdonban van. Termékeik felét hazai, felét külföldi, elsősorban német és svéd piacon értékesítik. Az utóbbi években igen jelentős beruházásokat és létszámfejlesztést hajtott végre. Jelentős vállalkozás még a gépi forgácsolással és szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft. amely német, osztrák és cseh, valamint hazai piacra egyaránt termel. A vállalkozás folyamatos műszaki fejlesztésekkel (technológia, géppark), valamint marketing munkával igyekszik piaci pozícióit megőrizni, illetve bővíteni. Az utóbbi években szinte folyamatos és jelentős beruházásokkal növelte létszámát (~200fő) és versenyképességét. A cég ISO 9002 minősítéssel rendelkezik. A német tulajdonú D-Back Kft.-nél mirelit tésztát készítenek ipari mennyiségben, s ugyancsak német érdekeltségű az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez elsősorban az autóipar számára. Tradicionális a helyi nyomda, négy jelentős építőipari vállalkozás és számottevő a kereskedelem szerepe is. Segesden a Ferrokov Kft-nél folyik még számottevő ipari termelés, a cég jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkezik és megszerezte az ISO 9002 minősítést is. Tevékenységi területe a tüzihorganyzás és vasszerkezet-gyártás. Ugyanitt található 23

24 az egyre jelentősebb BÉTA-THERM Kft., amely napenergia hasznosításával és egyéb gépészeti tevékenységgel foglalkozik. Számottevő még a lábodi Autras Kft. gépjárműjavító tevékenysége. Ugyancsak Lábodon működik az állattenyésztéssel, húsfeldolgozással foglalkozó külföldi tulajdonú J és J Bt., valamint A.L.M. Kft., a szörp- és bor nagykereskedelemmel foglalkozó MÁRC Ipari és Kereskedelmi Bt. Meg kell említeni Görgeteg települést, ahol hat kft. működik. A Becker Kft. mezőgazdasági termékek, ipari gépek forgalmazásával; a külföldi tulajdonú D.F. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. elsősorban erdőgazdálkodással; az Awarding Gazdasági tanácsadó és Forgalmazó Kft mezőgazdasági termény-kereskedelemmel; a Kvalitás Kft. madáretető készítéssel; az Üveg-Tükör Kft. tükör- és üveggyártással foglalkozik. Görgetegen működik a Hartmann Transz Árufuvarozó Kft. Szabáson található a 10 főt foglalkoztató Cell-Metál Kft., mely lakatosipari termékeket, lemezmunkákat készít. Somogyszobon van bejegyezve a kistérség legnagyobb vállalkozása, a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévő Kaszó Erdőgazdaság Rt. Somogyszobon működik továbbá a Somogyfa Fafeldolgozó és Kereskedelmi Kft., a Berendiás és Társa Építőipari Kft., valamint a növénytermesztéssel foglalkozó Szalai-Farm Kft. jelentős. Itt található a kistérség legjelentősebb magánerdészete is, a Mocz és Társa Kft. Valamennyi cég és vállalkozás, amely a kistérségben működik, tevékenysége bővítéséhez, bevételeinek növeléséhez elengedhetetlennek tartja a műszaki fejlesztést, a géppark és a technológiai háttér javítását. Ennek akadálya azonban a legtöbb helyen a forráshiány. Néhány kivételtől eltekintve a vállalkozásokról elmondható, hogy nyugat-európai viszonylatban nem versenyképesek, innovációs hajlandóságuk alacsony. A vállalatok közötti együttműködés alvállalkozóként történő bevonásra korlátozódik, a közös fellépésből, megjelenésből, munkamegosztásból származó előnyöket nem használják ki. 24

25 A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején, a városban működő nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy első ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csődök és felszámolási eljárások is kedvezőtlenül érintették. Rövid idő alatt megszűnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelő struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségűek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezőgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ő elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Somogy megyében 2005 augusztusában a regisztrált munkanélküliek száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest emelkedett, melynek hatására a munkanélküliségi ráta (8,5%) 0,5 százalékponttal magasabb értéket mutat, mint az egy évvel korábbi (akkor 8,0%) szint. A Rinyamenti kistérség munkanélküliségi rátája 2005 augusztusában 13,4% volt, mely jóval meghaladja a megyeit és a 3. helyen áll a megye kistérségei között. A év különösen kedvezőtlen volt foglalkoztatási szempontból a Rinyamenti kistérségben. A munkanélküliek száma 2005 augusztusában 2449 fő volt, a munkanélküliségi adatok elérték, illetve meghaladták az as években tetőzött értékeket. Az elmúlt évben újabb leépítési hullám kezdődött, ami kedvezőtlen hatással volt a térség mélyponton lévő foglalkoztatási helyzetére. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom (32,4%), Rinyabesenyő (26,0%), Rinyaszentkirály (26,0%), Szabás (24,1%), Beleg (23,6%), Nagykorpád (22,2%) és Görgeteg (20,2%) vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezőbb a munkanélküliségi helyzet 25

26 Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. Megjegyzendő azonban, hogy még ez az érték is meghaladja a megyei és régiós munkanélküliségi rátákat. A kistérségben a bejelentett álláshelyek száma hónapjában közel 1400 volt. Sajnos ennek jelentős többsége támogatott munkahely (közel 77%), ami jellemző a térség munkaerő piaci folyamataira. Az ugyanezen időszak alatt megszűnt álláshelyek száma mindössze 18-cal kevesebb, mint a bejelentett munkahely. Így kézenfekvő az a következtetés, hogy a kistérségben a munkaerő piac helyzetére év közben a stagnálás, a téli időszakban a regisztráltak számának emelkedése a jellemző. Új, tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek hiányában csupán a decentralizált foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony működtetésével lehet elérni a foglalkoztatás szinten tartását, illetve az átmeneti foglalkoztatási formák (közhasznú és közmunka) alkalmazásával némiképp enyhíthető a kedvezőtlen folyamat. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezőtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fő tartós munkanélküli. A tartósság az ÁFSZ adatai alapján egy éves, vagy annál hosszabb idejű regisztrációt jelent, ami egyes embereknél lehet akár három év is. Munkanélküliségi helyzet, augusztus 40,0% 30,0% 36,5% 32,8% 28,2% 20,0% 10,0% 13,4% 8,5% 8,1% 0,0% Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Munkanélküliségi ráta Tartósan munkanélküliek aránya Forrás: ÁFSZ saját szerkesztés 26

27 A magas munkanélküliség egyik fő oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetőségeket jelentős mértékben befolyásolja a munkanélküliek képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítőleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezők, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelő, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsőfokú végzettségűek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnőttképzések szerkezetében egyaránt. A kistérség jövedelmi viszonyai jóval elmaradnak a megyei és régiós átlagtól. A 2003-as adatok alapján az ezer lakosra jutó adózók száma a kistérségben 6,3%-kal volt kevesebb, mint a megyében, régiós viszonylatban pedig 8%-os volt a lemaradás. A kedvezőtlen pozíció a magas munkanélküliséggel magyarázható, hiszen a kistérségben élő 60 év feletti lakosság össznépességhez viszonyított részaránya (19,8%) kisebb, mint Somogy megyében (20,9 %), illetve a Dél-Dunántúlon (20,7%) és a csökkenő születésszám mindhárom viszonylatban egyaránt jellemző. Az 1000 lakosra jutó adózók száma Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Forrás: KSH saját szerkesztés 27

28 2003-ban az egy főre jutó SZJA-alap 10,9%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyei átlag és 16,6%-kal maradt el a régiós értéktől. Az egy főre jutó SZJA ugyanezen évben 25%-kal volt kevesebb a kistérségben, mint a megyében, illetve 32%-kal volt kevesebb a régiós értéknél. A kistérség általános gazdasági elemzésénél bemutatott komplex gazdasági fejlettségi mutató értéke korrelál a jövedelmi viszonyok vizsgálatakor tett megállapításokkal, azaz mindkét elemzés a kistérség elmaradottságát emeli ki Egy lakosra jutó SZJA Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem Személyi jövedelemadó Forrás: KSH saját szerkesztés Az agrárium helyzete A régió történelmileg meghatározó ágazata a mezőgazdaság. Somogy megye területileg a Dunántúl legnagyobb megyéje, itt található Magyarország termőterületének 6.3%-a. A Rinyamenti kistérségben jelenleg a mezőgazdasági művelésbe bevont terület az összterület 49,87 %. A termelésből kivont terület 15,34 %. Az erdővel borított terület aránya 33,64 %. Vannak települések, ahol az erdősültség mértéke meghaladja az 50%-ot, pl. Kaszó, ahol 83,25 % és Rinyabesenyő, ahol 70,61 % az erdős területek aránya. A térség mélyen gyökerező agrártermelési tradíciókkal rendelkezik, az agrárgazdálkodás mindig meghatározó volt és a közelmúltig virágzott. Az 28

29 agrárszektor jelentősége a kisebb lélekszámú településeken erőteljesebb, sőt, szinte kizárólagos, így az itt élők foglalkoztatásában meghatározó jelentőségű. Az elmúlt években a mezőgazdaság helyzete alapvetően megváltozott, s ez leginkább a kisgazdaságok számában, méretében, gazdálkodásában tükröződik. A térséget az elaprózódott birtokszerkezet jellemzi. A privatizációval megszaporodott a saját tulajdonú földekkel rendelkező kisgazdaságok száma, ezek azonban általában nagyon kis földterületen gazdálkodnak. A rendszerváltást követően, főleg a falvakban, jelentős mértékű volt a kárpótlási földek visszaigénylése, Ennek egyik okaként említhető, hogy a térségben nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, másrészt a falvakban más munkalehetőség hiányában ezt tekintették egyetlen jövedelemszerzési lehetőségnek. Ennek következtében nagyon sok 3 ha alatti birtok jött létre. Az itt folyó gazdálkodásra az alacsony jövedelemtermelő képesség, korszerűtlen technológiák alkalmazása, kis mértékű és elavult gépesítettség, eszköz- és forráshiány, valamint a gazdák állandósuló értékesítési gondjai jellemzőek. A nagyüzemek lényegesen kisebb szerepet játszanak a mezőgazdasági termelésben, mint korábban, számuk néhányra csökkent. Az alkalmazotti létszámuk és jövedelmezőségük vonatkozásában is kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Településenként csak néhány nagyobb területen ( ha) gazdálkodó található. Piaci termelés inkább csak rájuk jellemző, míg a kisebbek önellátásra termelnek A mezőgazdaságot a rendkívüli tőkeszegénység jellemzi. Az ágazatot sújtó általános válság (finanszírozási, felvásárlási, túltermelési gondok, alacsony eladási árak) miatt fejlesztéseket finanszírozni szinte egyáltalában nem tudnak a gazdálkodók, egy részük az agrárgazdálkodással való teljes felhagyást fontolgatja. Az ágazat jövedelmezőségi szintje igen alacsony, ami a gyenge terméshozamokra, alacsony felvásárlási árakon történő értékesítésre megfelelő feldolgozó-kapacitások és terménytárolók hiányára vezethető vissza. A gazdák közötti együttműködés hiányzik, elszigetelten, egymástól függetlenül gazdálkodnak, így termékeiket önállóan csak nehezen és dömping áron tudják értékesíteni. A gazdálkodók az aktív piaci munka szükségességét még nem ismerték fel. 29

30 Növénytermesztés A Rinyamenti kistérség talajminősége általában gyenge, a mezőgazdasági területek átlagosan aranykorona érték közöttiek. A talaj homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több területen tetején lösztakaróval. A pangó-vizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos, savanyú homoktalaj, ebből következően a művelt területek nagy része nem alkalmas hagyományos szántóföldi növénytermesztésre. Mezőgazdasági alapadatok Települések Szántó átlagos AK értéke Mg.-ban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból (%) Használt mg.-i terület aránya az összterületből 3 ha alatti földtulajdonnal rendelkező családok száma Bakháza 11,80 26,7 69,59 92 Beleg 20,68 28,0 66, Bolhás 20,49 46,8 41,72 n.a. Görgeteg 11,84 45,2 46,48 79 Háromfa 20,32 45,3 64, Kaszó 11,03 0,0 10,56 n.a. Kisbajom 11,80 50,9 61, Kutas 17,07 48,3 57, Lábod 12,43 51,6 41, Nagyatád 15,79 9,9 54,85 n.a. Nagykorpád 11,16 57,5 54, Ötvöskónyi 16,44 0,0 66,17 40 Rinyabesenyő 11,51 60,6 24,27 37 Rinyaszentkirály 17,13 64,1 52,82 24 Segesd 17,88 33,3 54, Somogyszob 19,91 38,5 45, Szabás 21,04 42,6 77, Tarany 17,35 19,5 38, Kistérség 285,67 668,80 928, Forrás: ÁMÖ

31 A gazdálkodók az adottságok ellenére mezőgazdasági alaptevékenységből, hagyományos szántóföldi növénytermesztésből igyekeznek megélhetést biztosítani maguknak. Igen magas - 40% körüli - a gabonafélék részesedése a szántóterületből, a takarmánynövények részaránya %-os, amely meghaladja a növénycsoport országos átlagát. A gabonán és kukoricán kívül jelentős a burgonya és cukorrépa, valamint az olajos magvak termelése is, egyes vidékeken pedig a bogyós gyümölcsök és a szőlő termesztése a domináns. Az 1970-es években terjedt el a bogyós gyümölcsök termesztése. A térség éghajlati adottságai és talajviszonyai kitűnőek ezen gyümölcsök termesztéséhez és a lakosság - felismerve a többlet-jövedelem szerzés lehetőségeit - hagyományt teremtett a termesztésben. Elsősorban málna, feketeszeder, fekete ribizli termesztése folyt, és folyik napjainkban is. Ma is végzik a termelést elsősorban a családi házakhoz tartozó m2-es kertekben és a hasonló nagyságú zárkertekben. Fő foglalkozásként közel 20 őstermelő foglalkozik bogyós gyümölcstermesztéssel nagyobb területen. A feldolgozási, illetve értékesítési nehézségek itt is jelentkeznek. A rendszerváltás előtt a Nagyatádi ÁFÉSZ felvásárlói hálózata vette át a kistermelőktől a gyümölcsöt és adta át további feldolgozásra elsősorban a zalaegerszegi hűtőház részére. Jelenleg a megszűnt ÁFÉSZ felvásárló hálózatának pótlását egyes vállalkozások végzik, akik a feldolgozók megbízásából veszik át a terményeket. A kistérségben csak kevés hűtőház található, ezért a termés nagyobb részét feldolgozatlanul, vagy a kevesebbet fizető lé-gyümölcsként értékesítik. A nyugati piacon történő értékesítéshez szükséges a feldolgozó, elsősorban hűtőházi, illetve szárító kapacitás növelése, valamint közvetlen piacszerző képességekkel rendelkező értékesítési szövetkezetek működtetése. A térségben nincsenek nagy hagyományai a zöldség-, különösen a hajtatott zöldségtermelésnek, amelyhez a meglévő melegvizű források ma még 31

32 kihasználatlan energiaként vehetők számba. Kivételt képeznek a konzervipar számára termesztett zöldségfélék (elsősorban uborka). A térség éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően kiválóan alkalmas lenne biotermelésre és gyógynövénytermesztésre. A térségben ennek hagyományai sajnos nincsenek. Biotermelés csak egy határos településen, Babócsán folyik. Eredményeik megismerése ösztönzőként hathat a térség gazdálkodóira is. Állattenyésztés Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás, a juhtenyésztés és a sertéstenyésztés jellemzi a kistérséget. A tejelő, illetve húshasznosítású tehéntartás egyaránt jellemző. Sajnos az utóbbi időben a kedvezőtlen piaci hatások eredményeként az állatállomány jelentősen csökkent. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen adottságú területeken gyepgazdálkodás folyik, ami a jövőben húzó agrárágazattá válhat. A megyei adatbázis alapján valószínűsíthető, hogy a sertésállomány az elmúlt 10 évben közel 40%-kal, a szarvasmarha-állomány az elmúlt évben 5-6 %-kal csökkent. Háromfa területén működik egy, 8000 állományú sertéshizlalda jelenleg 40%-os kihasználtsággal. Bolhás községben van egy vállalkozó 300 db sertést hizlal évente. Jelenleg a volt Nagybaráti gazdaság területén 600 tejelő szarvasmarha illetve 800 sertés hízlalásával egy belga vállalkozó foglalkozik. A Nagyatád Szövetkezet területén működő juhtelepet szintén egy magánvállalkozó bérleti jogviszonyban működteti, évi átlag 500 juh tenyésztésével. Nagyatádon működik egy Brojlernevelő és hízlaló Kft. Erdő- és vadgazdálkodás Az erdő- és az arra épülő vadgazdálkodás számottevő somogyi sajátosság volt és maradt napjainkban is. A Rinyamenti kistérségben a területi adottságok miatt nagy 32

33 hagyományai vannak a vadászatnak, vadgazdálkodásnak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A nagyatádi kistérség területének több, mint egyharmadát (33,6%) borítja erdő. A települések jelentős részénél meghatározó az erdő. Az erdők jelentős része gazdasági, csekély a településvédelmi, de van természetvédelmi és talajvédelmi erdő és Nagyatád mellett található parkerdő is. A térségben előforduló természetes erdőtípusok: a gyertyános-kocsányos tölgyesek, cseres kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők égeres láperdők. A származék és kultúrerdők állománytípusai: erdei fenyvesek, nyarasok, akácosok. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (34 %) a meghatározó jelentőségű. A termőhelyi feltételek miatt a kocsányostölgy a domináns. Kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (9 %) térfoglalása és szerepe is lényeges, elsősorban a szárazabb buckatetőkön és a károsodott fenyvesek leváltásánál kell számolni vele. Az akác (21 %) területi jelenlétének létjogosultsága van a mai erdőterületeken és a majdani telepítések során is. A térségben az akác szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe - elegyfaként - az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együtt nevelés jó módszerét. Az éger (25 %) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az előző időszak szárazsága és területrendezések, meliorációk jelentősen befolyásolták, a csapadékviszonyok változása az életteret módosíthatja. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő (2 %). A felújításokban az aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Számolni kell a feketefenyő térarányának növekedésével. 33

34 Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes beerdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A fentiekből egyértelmű, hogy a térség faállománnyal borított földterületeinek elsődleges rendeltetése a profitorientált fatermesztés. A gazdasági célú erdőterületek felújításával az elmúlt években sok probléma volt, melynek eredményeképpen az erdőgazdálkodást folytató szervezetek fakitermelési korlátozást szenvedtek el. A korlátozás elrendelésének oka, hogy az erdőfelújítások eredményessége nem érte el a kívánt mértéket és ezáltal romolhatott volna az életkor szerinti arány. A helyzet kialakulásában döntő tényezőként a vadkárt nevesítették. A gazdálkodó szervezetek mindent megtettek a jövőbeni károk elkerülése érdekében. A terület erdőállományának korosztályszerkezete viszonylag kiegyenlített, állapota megfelelő. A területen működő erdő-birtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket. A szélsőséges talaj és időjárási viszonyoknak köszönhetően az utóbbi időben egyre több gondot okoz az erdők pusztulása is. Sajnos a falopások is előfordulnak, sőt az utóbbi időben a jelenség is felerősödni látszik. Sem a magánerdőket, sem pedig az állami erdőket nem kímélve. A nagyatádi kistérségben két erdőgazdaság működik: a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó HM Kaszó Erdőgazdaság Rt és az ÁPV Rt tulajdonában lévő Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. Mind a két gazdaság jelentősnek számít a térségben. Időközben a Somogyi Erdészeti Rt. a tevékenysége racionalizálása során a lábodi erdészetet megszüntette és a nagyatádi erdészethez csatolta. A HM Kaszó Erdőgazdaság Rt területe a legutóbbi időkig zárt terület volt, csak az engedéllyel rendelkezők látogathatták. Jelenleg sokkal nyitottabb az Rt területe - kivéve a Baláta-tó és környéke 500 ha természetvédelmi területét -, de jelenleg még a tömeges kirándulók elkerülik ezeket az erdőket. 34

35 A Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaság összesen ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az éves fakitermelése m 3 körül van. Összesen ~100 főt foglalkoztat elsősorban az erdőművelésben. A területén található a Nagyatád - Fácánosi Parkerdő mely 20 ha. Rendelkezik 63 ha természetvédelmi területtel is, mely a Somogy Természetvédelmi Felügyelethez tartozik. A nagyatádi kistérség adottságait figyelembe véve ésszerű lenne a jelenlegi parlagföldeken, az alacsony hozamú szántókon, valamint felhagyott réteken, kihasználatlan legelőkön további erdőtelepítéseket szorgalmazni. A kistérségben a vadászatra ideálisak a körülmények: a vadbőség, a táj szépségei és a tradicionális hazai és külföldi vadászkapcsolatok bizonyítják. A térség vadgazdálkodásában meghatározó vadfaj a gímszarvas mely kiváló és jó minőségű. A gímszarvasok minőségének megőrzése a jövő érdekében jelentős feladat. Az őzállomány sűrűsége viszonylag nagy, de a minősége nem kiemelkedő. A vaddisznó állomány megfelelő, a hasznosítása is igen erős. A körzetben található dám állomány az utóbbi években rendkívüli mértékben túlszaporodott, szinte meghatározóvá vált. A gazdálkodási és vadászati szerepe mellett, sajnos a mező és erdőgazdálkodásban nagyon sok gondot okoz kártételével. A területen több vadásztársaság működik: a Lábod Rt., a Nagybaráti Vadásztársaság, a Kutasi, a Jákói, és Segesdi vadásztársaság. Mindannyian sokat tettek a vadállomány minőségi és mennyiségi fejlesztéséért. Vadgazdálkodásuk évek óta jó, amit a nagyszámú kiváló trófeákért idelátogató külföldi vadász is bizonyít. A gazdaságban is jelentős bevételt képez a külföldiek vadásztatása és a vadhús értékesítése. 35

36 Mezőgazdasági infrastruktúra A mezőgazdaság számára oly fontos mezőgazdasági úthálózat fejlesztésében előrelépés nem történt a kistérségben. Az utak a helyenként még mindig rendezetlen tulajdonviszonyok miatt, gyakorlatilag gazdátlanok, vagy a gazdálkodók számára korlátozottan használhatóak. Karbantartásuk, fejlesztésük, kevés kivételtől eltekintve nehézkes, sokszor megoldhatatlan. A fejlesztésükhöz az amúgy is forrásszegényes gazdálkodóknak nincs lehetőségük. A nélkülözhetetlen önerő hiányában a pályázati források kihasználása is lehetetlen a számukra. A termelői infrastruktúra vonatkozásában is sok nehézséggel küzd a térség. A szövetkezeti rendszer megszűnése következtében elhagyott telepek és épületek jelentős része megsemmisült, magánkézbe került, illetve kis részben jelenleg is használják. Ezen a téren kettősség figyelhető meg. Egyrészt kialakulóban van egy, a korszerű igényeknek megfelelni képes termelő infrastruktúra, ilyen Segesden üzemelő hűtőház, ugyanakkor elsősorban a magángazdaságok körében mindennek a szinte teljes hiánya, vagy nagyon alacsony szintje figyelhető meg. A tárolókapacitások vonatkozásában is a tőkeszegénység akadályozza a nélkülözhetetlen fejlesztéseket. Az ipar helyzete A térség ipari tevékenysége Nagyatád városba koncentrálódik, 1998-ban itt került kialakításra az Ipari Park, mely Nagyatád Város Önkormányzata hivatali szervezetén belül működik. Az alapinfrastruktúra kiépítése már megvalósult, de számottevő gazdasági tevékenység még nem folyik. Az Ipari Park területén egyetlen vállalkozás működik, egy portugál vállalkozó fafeldolgozó és szárító üzeme. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján tervben van egy betonkeverő üzem létesítése, illetve egy vállalkozás nagy kapacitású hűtőház építéséhez szükséges építési tervekkel rendelkezik. 36

37 A központon kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. A működő iparágak között megtalálható a fafeldolgozás, a bútorgyártás, a szerszámkészítés, a gépi forgácsolás, a cérnagyártás, az élelmiszer-feldolgozás, a műanyag-feldolgozás, a fóliagyártás és az építőipar. Faipar A Rinyamenti kistérség területe erdők tekintetében jó adottságokkal rendelkezik. Az erdő faállománya változatos, általában jól kézben tartott. A kitermelt faanyag feldolgozását döntő többségében a kistérség területén kívül végzik. Így a helyben előállt érték máshol hoz hasznot, hiszen a magasabb szinten feldolgozott fa a magasabb hozzáadott érték miatt nagyobb értéket képvisel. A térség különböző erdőgazdálkodó szektoraiban kitermelhető fatömeg mennyiségében és minőségében (sarj, eredet) nagy a szóródás. Az értékesebb faanyagot biztosító állami szektor faanyagát csak részben hasznosítja saját feldolgozó üzemében, mert ilyennel csak a Kaszó Erdőgazdaság Rt. rendelkezik Szentán, ahol elsődleges fafeldolgozás folyik. A Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Rt.-nek nincs a térségben fafeldolgozó üzeme. A kitermelt fa egy részét elszállítják más területen lévő feldolgozó üzemükbe, nagyobb részét pedig más fafeldolgozó vállalatoknak értékesítik további feldolgozásra. Jelentős fafeldolgozás folyik a Nagyatád közigazgatási területéhez tartozó Kispusztán, ahol olasz tulajdonú Diófa Kft-nél elsősorban parkettát állítanak elő. A térség egyéb gazdálkodóinak (volt TSZ, ÁG) fafeldolgozói üzemei nem üzemelnek, tönkrementek, egyesek - kapacitásaikat nem kellőképpen kihasználva - magánvállalkozásban hasznosulnak. Az erdők vágás-érettségi kora és a hozzárendelt fakészlet adatai alapján egy visszafogottabb, természetszerűbb gazdálkodást is feltételezve, szükséges a 37

38 fafeldolgozó kapacitások korszerűsítése, technológiai fejlesztése. Hangsúlyt kellene fektetni az elsődleges feldolgozást meghaladó, másodlagos feldolgozás (pl. nagy méretpontosságú épületfa, szárított fűrészáru, bútor-alapanyag), ill. késztermék (bútor, játék stb.) gyártás lehetőségeinek vizsgálatára. Élelmiszeripar Az élelmiszeripar a kistérségben komoly hagyományokkal és többarcú jelennel rendelkezik. A legnagyobb élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás a Nagyatádi Zöldség- és Gyümölcs Feldolgozó Konzervgyár Kft. csökkentett kapacitással működik, a rendezetlen tulajdon viszonyok miatt hosszú távú fennmaradása a jelenlegi ismeretekre alapozva bizonytalan. A térség egyetlen nagy élelmiszeripari üzemének a leépülése az alapanyag termelő gazdaságok számára hihetetlen nehézségeket okoz, mert szinte minden termék elsődleges árszinten és kis haszonnal hagyja el a kistérséget. A kistérség településein ma nagyon gyenge az agrártermelés gazdasági bázisa, hiányoznak a "kisvertikumi" vállalkozások (mint pl. tej-hús feldolgozás). Jelentősebb húsfeldolgozás Lábodon az A.L.M. Kft.-nél végeznek, ezen kívül csak néhány kisebb vállalkozás vágóhídja működik, például Nagyatádon, Görgetegen és Segesden. Az erdei termékek gyűjtése, termesztése és feldolgozása rendkívül csekély, holott a természeti adottságok biztosítottak. Csupán néhány közvetítő vállalkozó foglalkozik felvásárlással. Közvetlen piaci kapcsolat és helyi feldolgozás nincs. Kézműipar A kistérség alternatív jövedelemszerző tevékenységek vonatkozásában rendkívül szegényes képet mutat. A korábban megélhetést jelentő kézműipari mesterségek (pl. kovács, bognár, stb.) a piaci igények hiányában kihaltak, ennek következtében e tevékenységek hagyományai sem igen fedezhetőek fel. 38

39 Aktívan egy keramikus, egy bábkészítő, néhány cipőjavító, néhány pék és cukrász, cserépkályhás, szeszfőző, sörfőző és viaszöntő működik a térségben. Leginkább ezek tevékenysége is a városra korlátozódik. Hobbi és kiegészítő tevékenységként sokan próbálkoznak, pl. szövéssel, kosárfonással, csontfaragással, üvegfestéssel, üvegművességgel. Gépipar A Rinyamenti kistérség jelentős szakmai hagyományokkal rendelkezik a fémfeldolgozás és a gépgyártás területén. A Komplex Gépipari Rt., a Büttner és Társa Kft. és a Ferrokov Kft. mellett kisebb vállalkozások is működnek a fémfeldolgozás, szerszámgépgyártás és gépi forgácsolás területén. Egyéb ipari ágazatok Igen jelentős Nagyatádon az építőipar is, amit 3-4 hatékony vállalkozás is képvisel. Somogyszobon működik a Berendiás és Társa Építőipari Kft. Kereskedelem és szolgáltatás helyzete A kereskedelem helyzetét a kereslet lehetőségei határozták meg. Nagyatád fejlődése során a város áruellátása kiemelt feladat volt. A honvédség jelenléte komoly vásárlóerőt képviselt. Ennek a vásárlóerőnek megfelelő áruválasztékkal történő kielégítése politikai feladatot jelentett a térség vezetése számára. Ennek megfelelően Nagyatád a legjobban ellátott területek közé tartozott. A rendszerváltást követően, mivel a honvédség nagyatádi laktanyáját felszámolták, átmeneti kereslethiány jelentkezett a terület kereskedelmében. Ezt a 90-es évek végéig ellensúlyozta a Horvátországból érkező kereskedelmi turizmus. A kistérség kereskedelmi feltételrendszerének alakulási trendje nem tekinthető optimálisnak. A helyi kiskereskedelmi egységek egyrészről a multinacionális kereskedelmi hálózatok kapacitásának folyamatos növekedésével, ezzel együtt a 39

40 fizetőképes vásárlóerő elvonásával, másrészről a kiskereskedelmi fogyasztás stagnáló szintjével néznek szembe. A multinacionális hálózatok terjeszkedése (Penny Market, SPAR, TESCO, METRO, stb.) a helyi kiskereskedelmi egységek piacát veszélyeztetik, a megváltozott vásárlási szokásokat követő, tehetősebb, hetihavi nagybevásárlásokat lebonyolító vásárló réteg átcsábítása a bolthálózat abszolút forgalmát csökkenti. Ezzel egyidejűleg a helyi boltok vásárlói köre egy kontraszelektált, alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező népességre szűkül. A magasabb haszonkulcsú áruk kivonása a bolti választékból, a vállalkozás jövedelemtermelő képességét csökkenti. A térségi falvak ellátását az Áfész bolthálózata - bérleményként kiadva - és a helyi érdekeltségű vállalkozók kisüzletei oldják meg, az alacsony falusi jövedelemszinthez igazodva a legalapvetőbb élelmiszerek, fogyasztási cikkeket kínálva. Az ezt meghaladó vásárlói igények kielégítésére Nagyatádon és Kaposvárott, kisebb részben Pécsett, Nagykanizsán van lehetőség. Kiskereskedelmi üzletek megoszlása a Rinyamenti Kistérségben 2003 élelmiszer jellegű 51% 26% ruházati vasáru-, festék-, üvegelektromos háztartási cikkek gépjármű- alkatrész 2%3% 2% 5% 11% bútor-, háztartási cikk egyéb Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés Nagyatádon számos, gazdasági súlyát és tőkeerejét tekintve azonban nem jelentős pénzügyi szolgáltató vállalkozás működik, ezek döntő többsége számviteli szolgáltatást nyújt a vállalkozói szféra számára. 40

41 Turizmus helyzete Nagyatád és környékén az idegenforgalom meghatározó jelentőségű. Az egyik fő fejlődési lehetőséget hordozza, mivel több termékcsoport is megtalálható itt, úgy mint termál- és gyógyfürdő, strandfürdő, különféle rehabilitációs kórházi szolgáltatások, vadászati-, horgászati-, természetjárási lehetőség, valamint a falusi turizmus. A kistérség egyik fő turisztikai vonzereje a termálvíz, a másik turisztikai erőssége a vadászat, területi adottságok miatt ennek nagy hagyományai vannak. A nagy kiterjedésű összefüggő erdők, ligetek, lápos területek, legelők vadeltartó képessége kiváló. A kistérség természeti kincsei (pl. Baláta tó, kaszói erdő, petesmalmi tórendszer és Vidrapark stb.), az öko- és szelíd turizmus feltételeit alapozzák meg. Az aktív turizmus lehetőséget biztosítana a kisebb településeknek is a turizmusba való bekapcsolódásra. A nagyatádi kistérségben a régióhoz hasonlóan nincs összefüggően kiépített kerékpár túraútvonal-hálózat. Nagyatád belterületén, valamint Lábod felé épült eddig kerékpárút. A fő probléma, hogy a turisztikai attrakciók egymástól teljesen függetlenül vannak jelen a térségben, nincsenek összehangolva és egymásra építve. Emellett a marketingjük sem kellő hatékonyságú, így nem tudják kihasználni a lehetőségeiket. Gyógy-termálturizmus A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdőben három fedett, különböző hőfokú medence található. Ezeknek a hőmérséklete 32, 38 és 42 C. A különálló, átriumos medencét a finn típusú szaunához kapcsolódóan is használják. Nyáron 30 C, télen pedig 17C -os a vize. A külső, szabadtéri részen két medence található. Az egyik 25 méteres feszített víztükrű, 27C -os, a másik melegvizes pancsoló a gyerekeknek. 41

42 Kádfürdő is igénybe vehető azoknak a turistáknak, akik valamilyen oknál fogva nem fürdenek, vagy nem fürödhetnek közös medencében. A gyógyvíz összetétele alkáli- hidrogénkarbonátos hévíz. A gyógyvíz többek között kopásos degeneratív izületi betegségek, gerincműtétek, sebészeti műtétek utókezelésére, gyulladásos izületi megbetegedések inaktív időszakában való gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet fürdőkúra mellett ivókúrára is használják. Javasolt az ivókúrát gyomorsavtúltengés, emésztési zavarok, epebántalmak, székrekedés esetén, de ezek mellett bárki fogyaszthatja orvosi ajánlás nélkül. A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő területén belül gyógyászati kezelés is folyik. A gyógyvíz valamint az ahhoz kapcsolódó és azzal összefüggő fizikoterápiás kezelések a fájdalmak csillapítására, megszüntetésére, izomlazításra és a gyulladások csökkentésére kiválóan alkalmasak. A kezelési módok mechanoterápiából, hydro- és balneoterápiából, elektroterápiából állnak. Alkalmaznak mind száraz, mind pedig víz alatti masszázst, illetve gyógytornát. A hydro- és balneoterápia alapja a gyógyvízzel való kezelés. Ehhez a terápiához tangentor, azaz víz alatti sugár, súlyfürdő, hidrogalván, valamint az újonnan bevezetett szénsavas fürdő tartozik. Az elektroterápiához kis- és nagyfrekvenciás géppark kapcsolódik. Ide tartozik az ionfotorézisek, minek során a gyógyszert a bőr alá jutatják, az ultrahangos kezelés, valamint a szelektív ingeráram kezelés. A kezelések közé tartoznak különféle pakolások és borogatások. Ezeknek a típusai: antiflogisztikus pakolások, ami gyulladáscsökkentő hatású, a kénpakolás, a ritex pakolás és az iszappakolás. A kezeléseket bárki igénybe veheti, de a gyógyfürdőben működő reumatológiai szakrendelésre csak beutalóval lehet bekerülni. A reumatológiai szakrendelésen két reumatológus főorvos dolgozik, mint szakrendelés vezetők, és 16 fős fizikoterápiás szakasszisztencia segíti a munkájukat. A Nagyatádi Városi Strandfürdő területén három medence található. Az egyik egy 50x21 méteres 8 pályás, feszített víztükrű, vízforgatós versenymedence. A hőfoka 42

43 24-26 C-os. A versenyekhez, edzőtáborokhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak a strandon. Minden évben több városból érkezik ide edző csapat, a nagyatádi triatlonisták is itt végzik felkészülésüket. Több nemzetközi hírű versenynek is ad helyet a strand, ilyen a Fuji Ironman triatlon verseny (minden év augusztus 3. hétvégéje), Nyílt Orvosi Triatlon Világbajnokság (június első hétvégéje), Európa Liga búváruszonyos verseny (május). A termálvizes pezsgőfürdő medence 1997-ben került átadásra, nagysága 225 m 2, hőfoka C-os. A medence szabadtéri, de az erős napsütés és a szitáló esőtől a felette elhelyezett tetőszerkezet védi a fürdőzőket. Ebben a medencében az ember egyszerre élvezheti a termálvíz jótékony hatását, a légfúvásos pezsgőfürdő és a tölcsér alakú szökőkútból lezubogó víz masszírozó hatását. A fürdő családbarát szolgáltatásokat is nyújt, kialakításra került egy gyermek kispancsoló, mely Cos vizű, és felállítottak egy fából készült játszóteret ban került átadásra egy élménymedence, nagy sikert aratva a vendégek körében. A Városi Strandfürdő területe kiválóan alkalmas sportolásra, szabadidő eltöltésére is. Erről 3 strandröplabda pálya, 2 kisméretű futballpálya, 2 streetball, egy nagyméretű sakktábla, ping-pong asztal gondoskodik. A kölcsönzőből játékhoz szükséges eszközök bérelhetők. A turizmus szerepe a kistérség gazdaságában A kistérségben kereskedelmi szálláshelyeken és magánszállásokon 2003-ban eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra vetített száma volt, amely messze elmarad a Balaton környéki adatokat is magába foglaló megyei értéktől, de még a dél-dunántúli átlag felét sem éri el. 43

44 Kereskedelmi szálláshely, Rinyamenti kistérség, Rinyamenti kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl ezer lakosra jutó férőhely ezer lakosra jutó vendégéjszaka Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés A kistérség szálláshelyeit tartalmazó táblázat adataiból jól kivehető, hogy kedvezőtlen a térség szállásférőhely kínálatának összetétele. Alacsony a magasabb komfortfokozatot biztosító szálláshelyek aránya, és ezek között is kevés a jó minőségű, magasabb osztályba sorolt szálloda. Két három csillagos szálloda működik a kistérségben (Hotel Solar, Vadászkastély Rinyatamási) és két ugyanilyen besorolású magánszálláshely. A többi ennél alacsonyabb komfortfokozatú. Az általuk nyújtott szolgáltatások köre néhol kiemelkedő, de általában alapszolgáltatásokat kínálnak. 44

45 Szálláshelyek a Rinyamenti Kistérségben 2005 ** *** **** Kereskedelmi szálláshelyek Nagyatád Hotel Solar X Semiramis Panzió X Viktória Panzió X Thermalcamping Castrum**** X József Attila Kollégium Lábod CE&MA Centrum Panzió X Vadászkastély Rinyatamási X Nagysallér Vadászház (1. panz) X Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Kaszó Vadászház és Üdülő X Kutas Hertelendy kastélyszálló X Magánszálláshelyek Jánosmajor 1 db - Nagyatád 3 db 2 db - Forrás: Nagyatádi Tourinform Iroda - saját szerkesztés Nagyatád: 1. Hotel Solar*** Nagyatád város főterén, a Termál- és Gyógyfürdővel szemben található az átriumos belső kiképzésű szálloda. A város század eleji hangulatát idézi a gyógyfürdő parkját körülölelő házak sora, amikkel kellemes harmóniát teremt az 1989-ben épült szálloda modern egyszerűsége. 45

46 A szállodában 60 db két, illetve háromágyas, fürdőszobás, színes televízióval, rádióval, telefonnal, minibárral felszerelt szoba áll a vendégek rendelkezésére. A modern három emeletes épület mellett zárt parkoló található. Szolgáltatásai: I. osztályú étterem terasszal, kávéház, szépségszalon, szolárium, konferencia terem, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, pénzváltás. 2. Semiramis Panzió A városközpontban, közel a gyógyfürdőhöz található a őszén átadott panzió. 2-4 ágyas légkondicionált, színes Tv-vel, mini bárral felszerelt apartmanok állnak a vendégek rendelkezésére. A panzió szolgáltatásait mozgáskorlátozottak is igénybe vehetik. Szolgáltatásai: zárt parkoló, tárgyalóterem, kávé-és teaház, kerthelyiség, lift, recepció postaszolgálattal 3. Viktória Panzió Nagyatád város szívében, a Gyógyfürdőtől 200 méterre egy csendes kis utcában található a családias hangulatú panzió. 8 db kétágyas szoba fürdőszobával, színes Tv-vel, minibárral várja a pihenni vágyókat. Szolgáltatásai: elegáns étterem, söröző, automata tekepálya, kerthelyiség, zárt parkoló. 46

47 4. Thermalcamping Castrum**** A Nagyatádi Városi Strand szomszédságában 150 lakókocsi, illetve sátor befogadására alkalmas kemping várja a nyaralni vágyókat. A kempinget 1999-ben hozták létre, s így európai színvonalú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a vendégek. Szennyvíz- ivóvíz 30 kijelölt helyre van vezetve, s minden területhez csatlakozik az áram szolgáltatás. A kempingben vizes blokk, mosó helyiség, konyha található. A kempingezők a strandot díjmentesen vehetik igénybe. A kemping területén vegyes bolt működik. Nyitva tartás: József Attila Kollégium A Városházával szemben a 68-as főút mellett található a kollégium. Tanítási időszakban 8 db 4 ágyas és 2 db 6 ágyas szobát tudnak kiadni, míg színidőben 200 fő elhelyezésére van lehetőség 4, illetve 6 ágyas szobákban. Napi három étkezést tudnak a kollégium étkezőjében biztosítani. Lábod A vadászházak kényelmes pihenést, igény szerinti napi háromszori érkezést biztosítanak. Nagysalléri, Petesmalmi, Ikladi vadászházaikban és a Rinyatamási vadászkastélyban összesen 52 főt tudnak elhelyezni. Egyes vadászházakban (Rinyatamási és Nagysallér) szauna is a vendégek rendelkezésére áll. A vadászait idényen kívül hazai és külföldi csoportok részére bemutatókat (vérebes utánkeresés), szakmai tanfolyamokat szerveznek. Esküvők, keresztelők (Szent Hubertus kápolna) különböző konferenciák és egyéb rendezvények lebonyolítását is vállalják. Kívánság szerint lovardai foglalkozáson, tereplovagláson és egész napos lovastúrán vehet részt az érdeklődő. 47

48 1. CE&MA Centrum Panzió Az ötszobás családi ház, vállalkozásban üzemel. Elsősorban vadászvendégek használják, de a holtszezonban várják a turistákat. Éttermük 70 fő befogadására alkalmas. 2. Vadászkastély Rinyatamási Lábod- MAVAD Rt. vadászterületén található vadászkastélyban kényelmes pihenést és vendéglátást biztosít vadász szezonban a vadászoknak, főszezonban pedig a természetet kedvelő turistáknak. A kastély kiválóan alkalmas különböző rendezvények lebonyolítására, négy teremben összesen 100 főt tudnak fogadni. Szolgáltatások: étterem, vendéglő várja a vadétel- specialitásokat kedvelőket, lovas oktatás, fogathajtás, lovasszán, túralovaglás várja a lovakat kedvelőket. A vadászkastélyban szauna, saját kert, parkoló, vadászat szervezés, a 10 db szobában minibár, telefon teszi kényelmessé az ott tartózkodást. 3. Nagysallér Vadászház A 8 db kétágyas szobás vadászház a természet közepén, messze a városi forgalomtól fekszik. A vadászházban vendéglő található. Szolgáltatások: horgászat, vadászatszervezés, lovas oktatás, fogathajtás, lovas szán, túralovaglás, szauna. 4. Lábod Szilágyi- Erdő - Erdei Iskola Lábod központjától 10 km-re fekszik az Erdei Iskola, melyet a Sefag Rt. működtet. Adottságaival nagyszerű lehetőséget biztosít a természet értékeinek megismerésére, pihenésre. Tavasztól őszig terjedő időszakban a vendégház két csoportszobában 15-48

49 15 gyermeket és két nevelői szobában egy- egy felnőtt kísérő elhelyezését tuja biztosítani. Konyha, étkező és tanterem is megtalálható a házban. Ily módon kiválóan alkalmas osztálykirándulásokra. A tematikus és szabadidős programokhoz tanterem és külső foglalkoztató áll rendelkezésre. 4,5 km-es tanösvényen szakvezetés kérhető. Kaszó Somogy megye zöld szívében, kulturált környezetben az aktív pihenést szolgáló szálláslehetőséget biztosít a vadászvendégeknek és a természetjáróknak a Kaszó Vadászház és Üdülő. Szolgáltatásaik: vendéglő, bár, söröző, orvosi ügyelet, kölcsönzési lehetőség: kerékpár, autóbusz, sporteszközök. Kikapcsolódást biztosít a sportcsarnok, teniszpálya, horgászat, szauna, erdei kisvasút kirándulás, sétakocsikázási lovaglási lehetőségek és a vadászat. A Klub Kaszó két- háromágyas szobákkal, illetve apartmannal és lakosztállyal várja vendégeit. Kutas- Kozmapuszta A Hertelendy kastélyszállóban 17 db fürdőszobás szobával, termál- wellness részleggel, férőhelyes rendezvényteremmel, borospincével várják az ideérkezőket. A kastély körül angolpark, 60 hektáros majorság, 6 lakásos apartmanház, zöldségeskert, őshonos állatfarm és lovarda található. 49

50 A Rinyamenti kistérség társadalmi folyamatai Demográfiai helyzet Dél-Dunántúl népesedési viszonyai az országos tendenciákkal összhangban, de az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak, fokozottabban jelentek meg az országosan is problémásnak mondható jelenségek, mint a csökkenő népességszám, az alacsony élveszületési és a magas halálozási arány, valamint az előrehaladott demográfiai öregedés. Dél-Dunántúl sajátos problémájaként kell kiemelni az alacsony népsűrűséget, melynek fő oka, hogy a településeinek közel 50%-a aprófalvas, kevés nagyváros található. A Rinyamenti kistérség a legritkábban lakott területek közé tartozik, a népsűrűsége nem éri el az 50 fő/km²-t (2005-ben 44 fő/km 2 ). Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH,

51 A kistérség lélekszáma évről évre csökken. A csökkenés mértéke magasan meghaladja az országos átlagot, a 2003 évben a kistérség népessége fő volt. A legutóbbi (2001) népszámlálási adatokhoz viszonyítva ez 1,4 %-os csökkenést mutat. A népességfogyás elsődleges okának tekinthetjük a növekvő természetes fogyást, mely az alacsony születésszámmal és a kedvezőtlen mortalitási viszonyokkal magyarázható. Az élveszületések száma erőteljesen visszaesett (születési arányszám 9,1 ), a halandóság magas szinten állandósult (16,8 ). Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a somogyi kistérségek közül a legkedvezőtlenebb halálozási aránnyal a Rinyamenti rendelkezik, itt 16,8 az ezer főre jutó halálozási arány, míg a megyei átlagérték 14,1., a régiós összehasonlításban még riasztóbb az eltérés, itt ugyanezen érték 13,9. A kistérségen belül Segesden kiugróan magas természetes fogyás, mely a nagy létszámú, időskorúak ellátását biztosító szociális otthon következménye. Az ezer lakosra vetített élveszületések száma kistérségi viszonylatban átlagos (9,1 ), meghaladva a megyei (8,9 ), illetve régiós (8,9 ) értékeket. A kistérségen belül Nagyatádon a legnagyobb mértékű a születések számának csökkenése. A természetes fogyás táblázatbeli értékei szerint a Rinyamenti kistérség az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik, (7,7 ), őt csak a Fonyódi kistérség előzi meg, ahol a halálozási arány jóval kisebb, mint a Rinyamenti érték, viszont rendkívül alacsony a születések száma. A természetes fogyás megyei értéke (5,2 ), míg régiós viszonylatban (5 ), ezeket a Rinyamenti érték jóval meghaladja. 51

52 Demográfiai adatok Somogy megye kistérségeiben, ,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 8,2 Bal.földvári 14,7 13,8 14,5 5,6 9,8 Barcsi 4,9 16,2 15,8 16,8 9,5 Csurgói 6,7 6,6 Fonyódi 13,2 11,6 10,6 9,2 8,8 9,1 7,9 7,0 Kaposvári 4,0 Lengyeltóti 1,0 Marcali Nagyatádi 14,8 12,1 8,5 8,4 7,7 6,4 3,6 Siófoki Tabi Élveszületés 1000 főre Halálozás 1000 főre Természetes fogyás 1000 főre Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés A demográfiai folyamatokat befolyásoló tényező még az elvándorlás. A népességvándorlás méreteit, irányát elsősorban a gazdasági-társadalmi tényezők határozzák meg, ezek közül is alapvető fontosságú a foglalkozási szerkezet átalakulása. Fő mozgatóerő korábban egyértelműen az ipar volt, napjainkban az infrastruktúra, a kedvezőbb életkörülmények és környezeti hatások közé kerülés válik a fő mozgatóvá. A Rinyamenti kistérség vándorlási egyenlege negatív, a belföldi vándorlási különbözet 2003 évi átlaga ezer főre vetítve 4,1, mely a megyében a harmadik legkedvezőtlenebb érték. Az elvándorlás különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül, a kistérség diplomás fiataljai közül kevesen térnek vissza a kistérségbe. Egyedül Nagyatád az, ami még nyújt valamiféle perspektívát a fiataloknak, de a rurális térségek semmiképpen. Ennek oka a bérek és jövedelmek - már korábban bemutatott - alacsony szintje, azok elmaradása a fejlett régiók, főként a főváros mögött, valamint az, hogy nincs a kistérségben vagy nagyon elenyésző a versenyképes fizetést nyújtani képes vállalkozások száma. 52

53 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv saját szerkesztés Hosszabb időintervallumon végzett elemzések kedvezőbb képet mutatnak, a kistérség vándorlási egyenlege hosszú távon egyensúly közeli értékű de ekkor is negatív előjelű. A 2001 és 2003 közötti időszakot vizsgálva az elvándorlási egyenleg 1,2, amennyiben az elmúlt tizenhárom év átlagos vándorlási különbözetét vizsgáljuk, a Rinyamenti kistérség értéke 0,5. Összességében az elmúlt évek statisztikai adatai azt jelzik, hogy az intenzív elnéptelenedés veszélye általában a kistérség egészében nem áll fenn. Lassú fogyás azonban megfigyelhető. A Rinyamenti kistérségben a hosszabbodó átlagos életkor miatt és az alacsony termékenységi mutatók mellett jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele és 2003 között megnőtt az idősebb korcsoportok, a 60 évesnél idősebbek társadalmon belüli aránya (2003-ban 19,8 ). Ezen arány és a vizsgált időszak értékeiből képzett öregedési index alapján elmondható, hogy a népesség elöregedése előrehaladt. 53

54 Forrás: A Dél-dunántúli régió és térségeinek felzárkóztatását és tőkevonzó képességének javítását meglapozó helyzetfeltáró tanulmány - Tolna Megyei Általános Művelődési Központ, KSH, 2004 A Rinyamenti kistérség korfájának struktúrája hasonló a Somogy megyeiéhez. A korfa alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező 10 éven belül drasztikusan kb. 20%-al csökkenni fog az iskoláskorú népesség száma, illetve ezzel egyidejűleg ugrásszerűen megnő a nyugdíjkorú népesség aránya. 54

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - jan. febr. márc. ápr. máj.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről

Tájékoztató Szuhakálló község évi foglalkoztatás-politikai helyzetéről KAZINCBARCIKAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGE Ügyiratszám: 25869-0/2014-0503 Tárgy: Tájékoztató- Szuhakálló Ügyintéző (telefon): Zsuponyó Nikolett Melléklet: Tájékoztató Szuhakálló község

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő-piaci adatok FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc. ápr. m áj. j ún. j

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2. sz. melléklet Okirat száma: RKTÖT/9-2/2015. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján arinyamenti Szociális Szolgáltató

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Nagyatádi Járás fejlesztési programja

Nagyatádi Járás fejlesztési programja Nagyatádi Járás fejlesztési programja Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Somogy megyei területfejlesztési tervezés 2014-2020.

Részletesebben

GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK. című kiemelt projekt

GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK. című kiemelt projekt GINOP 5.2.5-16-2016 BEMUTATKOZIK A GYAKORNOKI PROGRAM TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK című kiemelt projekt KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM A PROJEKT ALAPADATAI GINOP 5.2.5-16-2016-00001

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben