Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Bevezetés. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Bevezetés. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka"

Átírás

1 Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka főiskolai i docens Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar es tanév II. félév Bevezetés Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni képes, és több hulladékot/szennyező anyagot termel, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon való kielégítéséhez éh feltétlenül szükség volna. Mottó: Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető elő természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát. Amikor ezt majd gazdaságilag is megérzi, valószínűleg felismeri hibáját, de megeshet, hogy akkor már késő lesz K. Lorenz, Természet Társadalom - Gazdaság 1. Ökológiai közgazdaságtan és környezetgazdaságtan 2. A környezetgazdaságtan családfája 3. A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere, a gazdaság nyitott láncainak zárása 4. A fenntartható fejlődés 5. A fenntartható fejlődés értelmezései Természet Társadalom- Gazdaság Ökológiai közgazdaságtan: A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak a természet mintájára való zárása. Természet Társadalom (gazdaság nyílt folyamatok, természet zárt rendszer) Környezetgazdaságtan: A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra. Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése. Gazdaság Érzékennyé tenni a társadalmat A környezetgazdaságtan családfája a természeti környezet kezelése alapján Paradigma Dimenzió Fő célkitűzés Ember/ természet kapcsolat A legfőbb fenyegetések Prériközgazdaságtan Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan végtelen gazdasági az ökológia és a gazdasági fenntarthatóság, amely a zöld növekedésben és növekedés közötti átváltások (vagyvagy növekedés megkerülhetetlen prosperitásban jellegű kapcsolat) korlátja megtestesülő haladás rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus éhség, szegénység, a szennyezés egészségügyi hatásai, Erőforrás-kimerülés; szegénység, betegség, természeti veszélyeztetett fajok népességnövekedés katasztrófák Fő témák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásrautaltság Ki viseli a költségeket? a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) Alapvető hiányosságok kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol Kocsis Tamás: A jövő közgazdaságtana? 1

2 A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere A gazdaság nyitott láncainak zárása 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése Fenntartható Fejlődés Sustainable Development Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtald Bizottság (1983) Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása. A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. (Meadows [2000] 271. o.) A fenntartható fejlődés kilenc alapelve: 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9. Globális szövetséget kell létrehozni A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/, részben megújulóak /talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/. 2

3 Föld eltartóképessége (carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna) Hulladékasszimiláló képesség (a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke) Termodinamika I. törvénye (megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését mennyiségi korlát) Termodinamika II. törvénye (entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása minőségi korlát) THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be) A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára; á léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli. Természeti tőke: Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők: Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások Környezeti szolgáltatások A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével A Föld eltartóképességének és gazdaságának lehetséges kölcsönhatásai (Meadows-modellek) Bioszféra Bioszféra Társadalom c.) d.) Gazdaság Gazdaság Társadalom Környezeti fenntarthatóság Environmental sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni 3

4 2. KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK Zöldülő nemzetgazdasági elszámolások 1. Mit mérünk és hogyan? 2. A GDP GNP korlátai 3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI 4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI) 5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21) Makromutatók hiányosságai: A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált értékösszeg) -A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat - A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt - GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) - A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP + szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka csináld magad tevékenységek - környezetszennyezésnek, a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cob A NEW-hoz hasonlóan flow típusú Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest: - fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában A GPI kiszámítása Genuine Progress Indicator, 1995 (ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok) 4

5 Az új mutatóknak is vannak hiányosságai Nem veszik figyelembe a következőket: Biológia diverzitás csökkenése A munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok) Fekete gazdaság Vízügyi beruházásokkal okozott károk + Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei) Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató 1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató Az ökológiai lábnyom összetevői Energiatermelés fosszilis tüzelőkből Épített környezet Élelmiszertermelés Erdőterület faipari termékekhez Definíció: Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak értéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot területegységekben mérik. Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban tá élők külön fogyasztóként t való kezelésére é (például l egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. 5

6 HDI Human Development Index Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: -azegy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) -születéskor várható élettartam További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság, kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet. HDI Human Development Index Rangsor Ország Norvégia Izland Svédország Ausztria Hollandia Belgium USA Kanada Japán Svájc Írország Egyesült Királyság Finnország Ausztria Németország Portugália Görögország Szlovénia Cseh Köztársaság Lengyelország HDI Human Development Index Rangsor Ország Magyarország Szlovákia Horvátország Oroszország Románia Ukrajna Kína Guinea Sierra Leone Forrás: "Human Development Report 2003", United Nations Development Programme Kategóriák: 1. Magas: 0,8-tól 2. Közepes: 0,5-0,8 3. Alacsony: 0,5 alatt Komplex környezet indikátorok - PSR-modell - DPSIR- modell - ECO-21 indikátor D Driving force (hajtóerő) P Pressure (terhelés) S State (állapot) I Impact (hatás) R Response (válasz) A PSR modell elvi felépítése DPSIR modell elvi felépítése 6

7 Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése Az ECO-21 mutató jellemzői P -- Ágaza tok terhelése Környezeti elemek, ökológiai rendszerek "R" -- Ágazatok Levegõ Víz Föld, talaj Természet Emberi ágazati válaszai (élõ, egészség, lenyomat élettelen) éltmód Energia-termelés P11 P12 P13 P14 P15 I1 R1 Ipar P21 P22 P23 P24 P25 I2 R2 Mezõgazdaság P31 P32 P33 P34 P35 I3 R3 Közlekedés P41 P42 P43 P44 P45 I4 R4 háztartás, P51 P52 P53 P54 P55 I5 R5 lakosság, társadalom határokon P61 P62 P63 P64 P65 I6 R6 begyûrûzõ hatások elemek U1 U2 U3 U4 U5 PECO-21 RECO-21 használata S -- Állapot S1 S2 S3 S4 S5 SECO-21 körny.minõségi mutatók - Aggregált mutató: a PSR model mindhárom összetevőjének megfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegi statisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni - Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatok környezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és a válaszintézkedésekre - Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőleg előállítható és a legalább 10 évre előretekintő jövőképe is viszonylag egyszerűen számítható - Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mind regionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető - Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható, megjegyezhető 3. A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI 1. Az externáliák fogalma és jellemzőik 2. Az externália gazdaságilag optimális szintje 3. Az externáliák internalizálása 4. Állami szabályozási módok (közvetlen szabályozás és piaci eszközök) 5. Magánmegoldások (Coase-tétel) Az externáliák fogalma Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés, vagy a fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Pontosabban, a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban. /Samuelson-Nordhaus/ Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére. /Mischan/ Az externáliák típusai Az externáliák jellegzetességei, közgazdasági következményei Jellegzetességek Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Védőoltás egy Méhészfertőző betegség gyümölcsöskert ellen Negatív Rádió zaja egy parkban Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja. Nincs ellentételezés. Az előidézett hatás nem szándékolt. Következmények A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz. Túl sok szennyezést termelnek. Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére. A szennyezésért felelős termékek ára túl alacsony. Nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására. 7

8 A termelés magán és társadalmi költségei* Piaci elosztás környezetszennyezéssel (negatív externális hatás) Ár, költség Kereslet A kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket) p* p m b i A kínálat (ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe) h *Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, o. Q* Q m Termelés Az externália gazdaságilag optimális szintje Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B - az externália gazdaságilag optimális szintje A+B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma A - a társadalmi tiszta haszon maximuma C+D -az externália azon része, amit el kell kerülni C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje Qm - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon Az externáliák internalizálása A pigou-i adó optimális nagysága Arthur Pigou ( ) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni. Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. 8

9 Magánmegoldások: A Coase-elmélet Ronald Coase (1910- ) 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költség problémája) Coase Pigou-val szemben azt állítja, hogy nincs szükség állami beavatkozásra, mert a piac magától is eléri a társadalmi optimumot, ha a tulajdonjogok meghatározottak. Coase-tétel: függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot. Például: fafeldolgozó üzem mellett, ami a fát a folyón úsztatva kapja az erdőgazdaságtól. A folyó a tóba torkollik, amelynek partján egy szálloda működik (főleg horgász vendégekkel). A fát a gombásodás ellen impregnáló anyaggal kezelik, aminek egy része a folyóba oldódik, utána a tóba és az ott élő halak szervezetébe kerül. a) A szállodás a tulajdonosa a fafeldolgozónak b) Nincs a tulajdonosok között semmilyen kapcsolat A jogok definiálása 1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez Tulajdonjog A Coase tétel szerinti megoldás használat joga a jövedelmek megszerzésének és megtartásának joga a tulajdon lényeges tulajdonságának megváltoztatásához t tá áh való jog az előbbi tulajdonjogok összességének vagy csak egyes elemeinek átruházási joga. A Coase-tétel ellentmondásai Az alku soha nem kétszereplős Az alku lebonyolításának is költségei vannak, amik nagyon magasak is lehetnek Gyakorlati tapasztalat, hogy a felek nem hajlandók az alkura A Coase-elmélet kritikája tökéletes versenyt feltételez nehéz az alkuban résztvevők azonosítása nagyszámú érintett károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása jövő generáció tagjai a tranzakciós költségek összege nem nulla 4. A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE 1. A természeti tőke mérésének sajátosságai 2. A teljes gazdasági érték 3. Környezetértékelési módszerek 4. Környezeti kárértékelés 5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés 9

10 A természeti tőke sajátos mérésének okai A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele, hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékben tájékozott az árúk mennyiségi és minőségi jellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről. Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javak válnak a gazdasági értékelés tárgyává. A természeti tőke sajátos mérésének okai A környezet értékelésekor ugyanakkor nem használhatók a közgazdasági elemzések során széles körben alkalmazott értékelési módszerek. Ennek okai a környezeti javak sajátos közgazdasági természetével függenek össze: Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani (K. Boulding, 1993) Okok: szabad javak, közjavak diszkontálási sajátosságok externáliák Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0 S i (1+r) i S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma A természeti tőke sajátos mérésének okai A természeti tőke sajátos mérésének okai Szabad javak közjavak (Free Goods) Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára hozzáférhetők, használatukból senki nem zárható ki. (oszthatatlanság: egy valaki által történő fogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget) Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás Közrosszak (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása, savas esők) Közlegelő tragédiája Közjavak tragédiája Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének a hiányából fakad) A diszkontláb megválasztásánál a következőket javasolt figyelembe venni: Nem használható az aktuális kamatlábbal szinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknál alkalmazott kamatláb Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazható a normál diszkontláb Hosszú távú környezeti döntéseknél javasolt csökkentett (nullához közeli) diszkontlábat használni. A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetleg negatív diszkontlábat alkalmazni. A természeti tőke sajátos mérésének okai Az externáliás hatásokra akövetkezők jellemzők: Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg a kárát) A negatív externális hatások növelik a közrosszat A negatív externális hatások által okozott kárt a termelők nem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le az externális költségeket Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatók vállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak) amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintve károsak. A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitív gazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdei szférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően a tevékenység fokozódik, aminek következtében a társadalmi jólét egyre csökken. A természeti tőke sajátos mérése A környezet gazdasági értékelésének az eredményei az alábbi területek alkalmazhatók: A környezetet érintő beruházások költség-haszon elemzése során A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzók kidolgozása során, a szabályozás módjának és mértékének a meghatározásához Különböző hatásokra a természeti erőforrásokban bekövetkezett értékváltozások becslésére A környezetszennyezés hatására felmerülő externális költségek meghatározására A természeti vagyon értékének a meghatározására a nemzetgazdasági elszámolások készítése során 10

11 A természeti erőforrások értékösszetevői A környezetértékelési módszerek típusai Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek Feltárt egyéni preferenciákon alapuló köz-gazdasági értékelési módszerek Megfigyelt piac - Költségalapú értékelési módszerek Kinyilvánított egyéni preferenciák: - Utazási költség módszer -Hedonikus értékelés - Feltételes rangsorolás - Feltételes választás - Feltételes értékelés : -WTP -WTA Haszonátvitel A környezetértékelési módszerek típusai A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk: Helyettesítési költség-módszer (degradáció utáni helyettesítés költsége) Árnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer (árnyékberuházás egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás - költségeinek becslése) Helyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti állapot helyreállításának költsége ex post értékelés) Védekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár) Termelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés) A környezetértékelési módszerek típusai A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.) Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak). Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják. A környezetértékelési módszerek típusai A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.) Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására. Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani. Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP), vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe. A környezetértékelési módszerek típusai A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére. Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul, hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva. Az értékelés lépései: 1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése 2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak) kiválasztása 3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése 4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése 11

12 A környezeti kárértékelés A negatív externális hatások értékének becslése Környezeti károk: Emberi egészségre gyakorolt hatás Élő természetben okozott károk Az épített környezetben keletkezett károk A kár nagyságának g becsléséhez: meg kell határozni az érintett kategóriákat; meg kell becsülni a szennyező emissziók és az érintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikai kapcsolatot; meg kell becsülni az érintett felek reakcióit a károkozás mérséklésére; és gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai, biológiai károknak Költség-haszon elemzés (CBA) Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés) "Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) A teljes társadalom számára jelentkező költségeket és hasznokat figyelembe kell venni. Költség-haszon elemzés Költség-hatékonyság elemzés (CEA) A költséghaszon elemzés lépései: 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak az azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása) 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenységelemzés A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent, a legköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Az optimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egy szisztematikus módszer a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására. Projekt Költségek Részhatékonyságok A 1 K 1 w 11 w 12 w 1m A 2 K 2 w 21 w 22 w 2m A n K n w n1 w n2 w nm A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni és figyelembevételükről nekik kell dönteni. 12

13 KHV hatásmátrix Környezeti szempontú technológia és termékértékelés Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt. Termékértékelés életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre. A termékértékelés életciklus-elemzés szakaszai 5. Környezeti szabályozás 1. A gazdálkodás hatáslánca (szennyezési lánc) 2. A környezetpolitika fogalma, típusai 3. Környezetszabályozási alapelvek 4. Környezetszabályozási eszközök 4.1. Fő környezetszabályozási típusok 4.2. Közgazdasági szabályzók típusai 4.3. Környezeti szabályozók az OECD országokban 4.4. Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 4.5. Környezetszabályozási eszközök Magyarországon 76 A környezetpolitika fogalma A környezetvédelem területén megfogalmazott fő célok, alapelvek és a megvalósítás eszközrendszere, valamint a meghozott intézkedések. A lehetséges és hatékony környezetpolitikának a céloknak megfelelően többféle típusa különböztethető meg. Típusai Gyógyító 2. Hatásorientált 3. Forrásorientált 4. Szerkezetváltó 78 13

14 1. Gyógyító környezetpolitika A környezetpolitikának ez a típusa a környezetpolitikák tűzoltója vagy mentőorvosa. A gyógyító környezetvédelmi tevékenység iránya, amint az ábránkból is látható, a hatások négyszögére mutat. A már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni. Általában ez a fajta környezetpolitika a legdrágább és a legkevésbé hatékony megoldás. 2. Hatásorientált környezetpolitika A környezetpolitikának az eszközei ez esetben az immissziós állapoton, a környezetminőségen kívánnak javítani olyan körülmények között, amikor a kibocsátások nem csökkennek. Például: elkerülő utak Forrásorientált környezetpolitika Ez a környezetpolitika eszközeivel és módszereivel együtt a legszélesebb körben elterjedt. Célja a káros-anyag-kibocsátás csökkentése. A klasszikus end of pipe csővégi eljárások többnyire a direkt szabályozóeszközök (normák, határértékek, bírságok) negatív ösztönzésére jöttek létre. 4. Szerkezetváltó, megelőző környezetpolitika A környezetpolitikák közül ez a típusú az, amely a legpozitívabb értékelést kaphatja. Lényegét tekintve ez egy olyan hatásmechanizmus, amely a gazdaságot, ill. az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli. Célja a társadalom mikro- és makroszerkezetének olyan átalakítása, amely a hosszú távú, a természettel harmóniában levő átalakulást segíti elő. E környezetpolitika végső célja a fenntartható fejlődés biztosítása. 80 Környezetszabályozási alapelvek A környezetszabályozás alapvető feladata: a gazdaság rövid távon a környezet ellenében ható folyamatait A környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozni. Környezetszabályozási alapelvek: 1. A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle PPP) 2. A szennyező és a felhasználó fizet elv ( Polluter and User Pays Principle P(U)PP) 3. Megelőzés és elővigyázatosság elve 4. Költséghatékonyság alapelve 5. Szubszidiaritás elve 6. Környezeti információs irányelv 7. Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés elve (IPPC) Környezetszabályozási eszközök Fő környezetszabályozási típusok: Direkt szabályozó eszközök: közvetlenül a szennyezőre hatnak Command and control utasítás és ellenőrzés Pl. korlátozás, tiltás, átmeneti szüneteltetés, nem teljesítés esetén büntetés Közgazdasági/piaci eszközök: magatartást eredményez. használatuk a motivációra épül, a környezetkímélő viselkedés nagyobb értékkel bír és társadalmilag is ez a kívánatos. A szennyezők maguk döntenek a számukra legelőnyösebb lehetőségről, amely költséghatékony magatartást eredményez. Pl. díjak, adók, adódifferenciálás, anyagi támogatások Egyéb eszközök: a meggyőzés eszközei (közvetett, vagy közvetlen módon). Pl. egyezmények, megállapodások 83 A direkt vagy közvetlen szabályozás struktúrája A szabályozás közvetlenül hat a szennyezőre. Környezeti hatás környezetpolitika, tervezés közigazgatási eszközök esetleg önkéntes jogkövetés jogalkotás visszacsatolás ellenőrzés szankcionálás, ill. jogkövetkezmény 84 14

15 A gazdasági befolyásolás szabályozási struktúrája Közgazdasági szabályozók jellemzői és típusai Indirekt szabályozás. Környezeti hatás környezetpolitika, tervezés a környezethasználók értékelik a szabályzást és a piaci reakciókat a piac reagálása jogalkotás visszacsatolás a közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás szerkezetváltás, önszabályozás á a környezeti és piaci válasz korrekciós intézkedések 85 Jellemzői: Pénzügyi ösztönzők megléte Önkéntes tevékenység lehetősége A szabályozó kormány- (vagy egyéb) hatóságok előírásán alapul Fennáll a környezetminőség fenntartásának vagy javításának szándéka Típusai: 1) Környezeti díjak/adók 2) Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere 3) Végrehajtási ösztönzők 4) Támogatások 5) Önkéntes megegyezések 6) Környezeti felelősségbiztosítás Környezeti díjak/adók (Environmental Charges/Taxes) A környezeti díjakat úgy lehet tekinteni, mint a szennyezésért fizetendő árat. A szennyezőknek fizetniük kell a környezeti szolgáltatásokra benyújtott igényeikért, amelyek ennélfogva bizonyos mértékben részét képezik az egyéni költség-haszon számításoknak. Kibocsátási i vagy környezetterhelési díjak (Charges on Emissions or Effluent Charges) Ezeket a díjakat a szennyező anyagok levegőbe, vízbe vagy a talajba történő juttatása, vagy zajártalom okozása miatt szabják ki, a szennyező anyagok mennyisége és minősége alapján. Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a szennyezőnek lehetősége van a kibocsátás csökkentésére. Pl.: vízszennyezés, repülőgépek zajterhelése. A szennyező már az első kibocsátott szennyező egység után fizet. 87 Termékdíjak vagy adók (Product Charges or Taxes) A termékdíjakat olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, a fogyasztási vagy az értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, amelyek környezeti problémákat okozhatnak mennyiségük miatt, vagy pedig mert a környezetre különösen veszélyes anyagokat tartalmaznak. Helyettesíti a kibocsátási díjat azokban az esetekben, amikor annak pénzügyi szankcionálása nem lehetséges. Pl.: Erőmű (kibocs. díj) gépkocsik (termékdíj) Különösen üzemanyagok estében alkalmazzák, illetve a hulladékgazdálkodásban. Erősen mérgező termék estében nem alkalmazható, zaj és vízszennyezés esetében közepesen. 88 Betétdíjak (letét-visszatérítés) rendszere (Deposit-Refund Systems) A betétdíjat a potenciálisan szennyező termékeknél számolják fel, amelyet visszatérítenek, amikor a terméket visszaviszik a tárolóba, a kezelőhelyre vagy a recycling pontra. Jutalmazza a helyes környezeti magatartást. Pl.: italok csomagolóanyagai (betétdíj) Nagyobb tömegű termékek, pl. autók, hűtőszekrények Az eszköz alkalmas a hulladékmennyiség csökkentésére és a veszélyes anyagok (akkumulátorok, műanyagok, növényvédő szerek) összegyűjtésére és ösztönzi a termékek újrahasznosítását. 89 Szolgáltatási, felhasználói díjak (User Charges): Ezeket a díjakat a szennyező anyag vagy hulladék közüzemi kezeléséért, annak költségei fejében fizetik, ideértve az adminisztratív szolgáltatásokért történő befizetéseket is. A díjszabás lehet egységes vagy a kezelt kibocsátás mértékétől függően differenciált. Pl.: szemétdíj 90 15

16 2. Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable Permits) E sajátos szabályozási forma esetében a cél mesterséges piacok létrehozása, melynek keretében a szereplők jogokat vásárolhatnak valós és potenciális szennyeződésekre vagy ahol eladhatják szennyezési jogaikat. (E szabályozástípust elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazzák, de már megjelent az Európai Unióban is.) Buborék politika (Bubble Policy) Alapja az emissziós és az imisszós szabályozás kombinációja. Egy adott terület fölé egy buborékot képzelnek el, amelyben meghatározzák a szennyezettségi szint mértékét (vagyis az imissziós szintet). Ez alatt a búra alatt határozzák meg az imissziós szintet, és osztják szét a szennyezési jogokat, amelyeket összességében a cégek nem léphetnek át. Főbb elemei: Buborék politika (Bubble Policy) Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset) Emissziós bankügyletek (Banking) Együttes szennyezéskibocsátás (Netting) 91 Működéséhez elengedhetetlen: - jelentős különbségeknek kell lenni a szennyezés csökkentés határköltségei között -kellő számú vevő és eladó kell - egyszerű és világos előírások - nem alakulhatnak ki ökológiailag kritikus ún. forró pontok 92 Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset) Új beruházásokat egy adott régióban csak akkor valósíthatnak meg, ha a keletkezett újabb szennyezéskibocsátást ellensúlyozza a már meglévő forrásokból származó szennyezéskibocsátás nagyobb mértékű csökkentése. Emissziós bankügyletek (Banking) Lehetővé teszik az előírtnál nagyobb mértékű csökkentések tárolását. Emissziócsökkentési hitel (Emission reduction Credit) : a cégek később is felhasználhatják, de adhatják és vehetik is, vagyis egyfajta valutaként funkcionál. Együttes szennyezéskibocsátás (Netting) Egy adott üzem fölé képzelt mini buborékban lényegesen egyszerűbb lesz egy új beruházás v. technológia bevezetése, ha az nem növeli az üzem összes szennyezőanyag kibocsátását (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement Incentives) A gazdasági eszközöknek ezt a kategóriáját inkább jogi, mintsem gazdasági eszköznek tekinthetjük: a hatóságok a nem teljesítést büntetik, vagy előzetesen megkövetelve egy befizetést, ami a teljesítéskor visszafizethető, vagy utólag bírság behajtásával, amikor a nem teljesítés bekövetkezett. Nem teljesítési illeték (ha a szennyező nem tart be bizonyos szabályokat) Teljesítési óvadék (olyan hatósági befizetések, amit a teljesítés megtörténtével visszafizetnek) 4. Támogatások (Subsidies) A támogatások a pénzügyi segítség különböző formáinak általános megfogalmazása. Ösztönzőként működnek a vállalatok számára, hogy az előírt normákat tartsák be. Juttatások (nem visszatérítendő támogatás a szennyezéscsökkentő beruházásra) Kedvezményes puha kölcsönök (alacsonyabb kamatlábak, ha a szennyezéscsökkentés megvalósul Kérdés: Mi lesz a szennynező fizet elvvel? Önkéntes megegyezések Az Európai Unió környezetpolitikájának egyik legújabb potenciális intézménye. Környezetvédelmi célok elérésére önkéntes szerződéseket kötnek vállalatok vagy szakmai vállalatszövetségek az állammal vagy egyéb hatóságokkal. Az állam kötelezettséget vállal hogy a szerződés ideje alatt nem nem hárít újabb kötelezettségeket A cégek arra kötelezik magukat, hogy a szerződésben foglaltakat betartják, és az eredményeket nyilvánosságra hozzák. (A vállalatoknak ez a jó hírüket növelő tényező CSR) 6. Környezeti felelősségbiztosítás A biztosító társaság a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a biztosított által okozott, a szerződésben foglalt károkért helytáll. Alapvető cél, hogy az olyan kárvallottakat is kártalanítsák, akiknek járna a kártérítés, de a törvény szerint azt nincs kitől behajtani: - a szennyező személye nem állapítható meg - a szennyező személye fizetésképtelen - a kártérítési igény elévült Fajtái: Kötelező körny. felelősségbiztosítás és Önkéntes körny. kockázati bizt. 95 Közgazdasági eszközök alkalmazása az OECD országokban Közgazdasági eszközök* számának alakulása hét európai fejlett OECD-országban, Finnország Franciaország Németország Olaszország Hollandia Norvégia Svédország Forrás: 1987, 1992-es adatok: Managing the Environment, The Role of Economic Instruments OECD Paris, es adatok: Environmental Taxes and Green Tax Reform OECD Paris, * A közgazdasági eszközök körén belül a kibocsátási díjakat, termékdíjakat, betéti díjakat, piacosítható engedélyeket és a végrehajtási ösztönzőket vettük számba

17 Kritériumok a megfelelő szabályozó eszközök kiválasztásához 1. Statikus hatékonyság Extenzív környezetvédelem, a szennyezéscsökkentés egy adott technológia és az adott földrajzi környezet elhelyezkedése mellett történik. Optimális díjak, adók és engedélyek. 2. Dinamikus hatékonyság Preventív (forrás- vagy szerkezetváltó) környezetvédelemre ösztönöz. Lehetőséget teremt a technológiák megváltoztatására, vagy más kevésbé szennyezett környékre való áttelepülésre. Díjak, adók és engedélyek meghatározása. á 3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény Megszabja, hogy mennyi adatnak kell rendelkezésre állnia az ellenőrző hatóságnak, hogy a szóban forgó eszközt használni tudja. Minden eszköz esetében alkalmazható. 4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás Az eszközök jól alkalmazkodjanak a gazdaságban végbemenő változásokhoz (pl. árváltozás, infláció, stb.) 5. Politikai megfontolások Az eszközök közötti választás lehetőségét jelenti. Érvrendszer: disztribúció, etika, gazdasági stabilizáció. 97 A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon 70-es években kezd kialakulni a környezetpolitikát kialakító és felügyelő intézményi rendszer 1974: a környezetvédelem sajátos elveinek a megfogalmazása 1976: környezetvédelmi törvény (1995-ig) 1995: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (összhangban az EU és az ECD szabályozásaival) 2003: környezetterhelési díj bevezetése Magyarországon a levegő- víz és talajterhelés csökkentés érdekében (2004, január 1-től csatornadíj) Indirekt szabályozó eszközök Magyarországon: Termékdíj az alábbi termékekre: gumiabroncs, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezés, csomagolás, kereskedelmi csomagolás, reklámhordozó papír, (hűtőközeg január 1-től már nem) Betétdíj: főleg italcsomagolások esetében Környezetterhelési díj: lásd. Fent. Igénybevételi járulék Támogatások: Központi költségvetésből. Központi környezetvédelmi Alaptól, települési Önkormányzatok Környezetvédelmi Alapjaitól Környezetvédelmi bírságok (és díjak) A FENNTARTHATÓSÁG HELYI- KISREGIONÁLIS SZINTJE 1. A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban 2. A fenntarthatóság lokális programjának lényege, jelentősége 3. A fenntarthatóság lokális programjának (LA 21) szerkezete 4. Indikátorok a fenntartható fejlődés lokális programjaiban 5. A Local Agenda 21 feladatai és tapasztalatai az Európai Unióban és Magyarországon A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban A fenntartható fejlődés megvalósítási kísérletei különféle szinteken - globális, regionális kistérségi-helyi szint Lokális programok: viszonylag sikeresek Háttér: 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés világkonferencia (Rió) Agenda fejezete: A helyi hatóságok kezdeményezése az Agenda 21 támogatására ICLEI (International Council for Local Environmental Initiatives Helyi Környezeti Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa) A helyi-kisregionális szint szerepe a fenntarthatóságban A fenntartható fejlődés lokális programja (Local Agenda 21 LA 21) azt célozza, hogy a természet gazdaság társadalom hármasában úgy teremtse meg helyi, kisregionális szinten az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. A Local Agenda 21 egy komplex rendszerépítő és működtető program, amely a fenntartható fejlődésnek arra a szigorú értelmezésére épül,, amely a természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak a bioszféra követelményeit betartva, szigorú határok között tartja megvalósíthatónak, emberitársadalmi szükségletkielégítőként számbavéve a természeti tőkét is. A gazdaság-kontra természet konfliktusban az externáliák gazdaságilag optimális szintjének megteremtésére kell törekedni. A Local Agenda 21 indokoltságát a XXI. századi otthon levés igénye adja Az LA 21 lényege, jelentősége A Local Agenda 21 (LA21) alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. Komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. 17

18 Környezet és fejlődés helyi szint Környezetvédelmi kezdeményezéseknek Kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében Local Agenda 21 A Local Agenda 21 dimenziói 1. Stratégiai terv, jellemzői: Az Agenda 21 globális perspektíváját helyi szintre helyezi. A fenntarthatóság elérését tűzi ki célul, olyan struktúrák kialakításával, amelyek hosszú távon fenntarthatóak. A gazdasági, társadalom és környezeti fejlődést integrálja, szemlélete és céljai hosszú távúak, megvalósítás-orientált. A Local Agenda 21 dimenziói A Local Agenda 21 dimenziói 2. Komplex tervezési folyamat, elemei: Érdekcsoportokat tömörítő testület felállítása/ LA 21 fórum létrehozása. Közösségi konzultáció. A közösség jövőképének kialakítása A közösség jövőbeli fejlődésével/fejlesztésével kapcsolatos, tervek és stratégiák felülvizsgálata. Fenntarthatóságot jelző mutatók kidolgozása. A menedzsment és a környezet állapotának felülvizsgálata. Célok definiálása, prioritások kijelölése. Ellenőrző és beszámolási mechanizmusok. A helyi perspektíva összekapcsolása a globális dimenzióval. A Local Agenda 21 elfogadtatása a helyi képviselőtestülettel. 3. Az a politikai kultúra, amiben a komplex tervezési folyamat szervesen képes létezni. Jellemzői: Párbeszéd a jövőképről, a fejlődés lehetséges irányairól, a közösség jövőjének értékeiről és alapvető döntéseiről a társadalom minden csoportjával. Az általános megegyezés (konszenzus) elvén alapszik. Az LA21 folyamatának szerkezeti vázlata I. Terület Az önkormányzat, mint szervezet a ténylege irányítás hivatalok különleges funkciók Az önkormányzat, mint szervezet II. Terület Kommunális vállalatok és saját üzemek kórház építésügy tisztítóművek városgazdálkodás III. Terület Az önkormányzat, mint környezet- politikai szereplő közgyűlés bizottságok, grémiumok IV. Terület Az önkormányzat szereplői Lakosság, gazdaság, szövetségek, szervezetek (helyi Agenda 21) (Forrás: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv) 18

19 A partnerségi kapcsolatok egy általános modellje SW Belső-Külső Erôsségek és gyengeségek SWOT elemzés Helyzetértékelés OT Külső-Belső Lehetôségek és veszélyek Döntéshozói értékek Értékelés Stratégiaépítés Alternatív lehetôségek Külső elvárások, partnerség Stratégiaalkotás LA21 indikátor lépései (példa) Stratégiai cél: A nem megújuló erőforrások használatát és a hulladékképződést csökkentő technológiák, termékek és gyakorlat elterjedésének támogatása. Akciócél: 2015-re a háztartási szilárd hulladékképződés szintjét az 1995-ös szint felére csökkenteni. Küszöbérték: Amennyiben a háztartási szilárd hulladék mennyisége 2005-re nem csökken 1995-höz képest 25%-kal, akkor a mennyiség-alapú hulladékszállítási és lerakási díjak kerülnek bevezetésre. Teljesítmény indikátor: Egy háztartás által produkált szilárd hulladék átlagos évi mennyisége. Bellagio elvek Orientáló jövőkép és stratégiai célok Holisztikus perspektíva Szükséges elemek Megfelelő megfigyelési kör Gyakorlati összpontosítás Nyitottság Hatékony kommunikáció Széleskörű részvétel Folyamatos értékelés Intézményi kapacitás Gazdaság Erőforrások Közlekedés LA21 indikátortémák Üzleti mutatók Foglalkoztatási mutatók Pénzügyi mutatók Jövedelmi mutatók Erőforrás-felhasználás mutatói Idegenforgalmi mutatók Közlekedési mutatók Kereskedelmi mutatók Energiafelhasználás mutatói Újrahasznosítás mutatói Infrastruktúra mutatói Tömegközlekedés mutatói Járműállománnyal kapcsolatos mutatók Alternatív közlekedés mutatói Társadalom Kulturális mutatók Könyvtárhasználati mutatók Lelki egészségmutatói Kapcsolódás mutatói Önkéntes munka mutatói Demográfiai mutatók Gyarapodás mutatói Vándorlás mutatói Összetétel mutatói Kormányzás Hatékonyság mutatói részvételi mutatók Adókkal kapcsolatos mutatók Szolgáltatások lálttá mutatói ttói Lakásügy Rendelkezésre állás mutatói Állapotmutatók Költség-mutatók Oktatás és képzés Felnőtt mutatók Gyermekekkel kapcsolatos mutatók Írástudatlanság Felsőoktatási mutatók Egészségügy Ellátás elérhetőségének mutatói Költségmutatók Születések/halandóság mutatói Fitness mutatók Rekreáció Elérhetőség mutatói Részvételi mutatók Költségmutatók Közbiztonság Baleseti mutatók Bűnözési mutatók Fiatalkorúak bűnözési mutatói Szolgáltatások mutatói Környezet Levegőminőség mutatói Biodivrzitás mutatói Területhasznosítás mutatói Felszíni vizek mutatói Vizenyős területek mutatói Felszín alatti vízkészlet mutatói Szennyvíz-mutatók Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Az épület kiemelkedő építészeti Az épület tömege egyszerű nyeregtetővel fedett hajóból, az északkeleti oldalon kvalitása hozzá csatlakozó félnyeregtetős sekrestyéből, és főhomlokzat síkjában emelkedő toronyból épül fel. A belső térszervezés követi a tömeget: a tér egyhajós, kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, az íves záródású szentnély is csehsüvegboltozattal fedett. A sekrestye kolostorboltozatos lefedésű, az egyik sarkából egy mosdót választottak le utólag. A belépéskor a toronyaljba jutunk, mely fölött koráíves orgonakarzat húzódik. A templom északi sarkán, falba rejtve helyezkedik el a karzatra illetve a padlásra és a toronyba vezető csigalépcső. A templombelső két-két nagyméretű, félköríves záródású ablakon keresztül kapja a megvilágítást, hasonló ablakok helyezkednek el a sekrestyéből megközelíthető későbarokk szószék. Gazdag a templom díszítése: a főhomlokzaton falfülkében Szent Péter és Szent Pál kőszobra áll. A belső tér legértékesebb művészeti kincsei a boltozatok freskói: az első boltmezőben magyar szerntek láthatók, a másodikban Szent Péter átveszi a mennyország kulcsait Krisztustól, háttérben a római Szent Péter bazilika kupolájával, a szerntély botozatán pedig az utoló vacsora jelenetét láthatjuk. A templom belsejét több szobor is dísziti. Szép a klasszicizáló főoltár, az oltárképen Szent József és a szent család látható. A keresztelőmedencét Keresztelő János Jézus aranyozott alakja dísziti. Falu, utcaképben épített örökségéhez A templom a település központjában, két főútvonal találkozásánál kialakult való hozzájárulás teresedésen, kis dombon áll. Az épület hossztengelye északnyugat-délkeleti irányú. Az épület állapota Jó, fal nedvesedik, beton padló Az épület jelenlegi használata Állandó Az épület veszélyeztetettsége Nem Történelmi jellegűnek itélt épületrész Egész épület Beépítési mód Szabadonálló Tömegforma és tetőforma/burkolat Nyeregtető, nyugati oldalon torony, pala, fémlemez tető, é-i oldalon sekrestye Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Hagyományos Nyilászárok anyaga, színe Fa Környezet idegen elemei Egyéb épülettartozékok A templom előtti téren áll egy barokk kori fehérre festett Nepomuki Szent János kőszobor, egy első világháborús emlékmű, Horváth Béla domborművével. Az egykor második világháborús emlékművet ledöntötték, csak a talapzata és törmelékei vannak. 19

20 Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Mintatérképek térinformatikai elemzésekhez Törzsszám: 5 Cím : 4069 Egyek, Petőfi út 7 Hrsz : 2062 Tulajdonos/Megnevezés: Turchany Dávid Építési év : 1922 Fotó: Értékelés (1 és 10 között): 7 Nem: Lakóház Kategória: TKE Illeszkedés: FK,NÉ Az épület kiemelkedő építészeti é kvalitása Jó illeszkedés az utcaképbe Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Jó Az épület állapota Felújítva Az épület jelenlegi használata Használat Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Lakóépület, Beépítési mód OH, utcavonalon, Tömegforma és tetőforma / burkolat Nyeregtető, nád Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Fehér, sárga, vályog Nyilászárók és falfelületek aránya Hagyományos, 2 ablak Nyilászárok anyaga, színe Fa, fehér Környezet idegen elemei Egyébb épülettartozékok Kút, ámbitus Mintatérképek térinformatikai elemzésekhez 20

Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Környezeti szabályozás. Dr. Csáfor Hajnalka. A gazdaság nyitott láncainak zárása (ism.

Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Környezeti szabályozás. Dr. Csáfor Hajnalka. A gazdaság nyitott láncainak zárása (ism. Dr. Szlávik János: A gazdaság nyitott láncainak zárása (ism.) Környezet- és erőforrásgazdaságtan Környezeti szabályozás Dr. Csáfor Hajnalka tszv. főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék

Részletesebben

A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben

A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben Prof. Dr. Szlávik János, tanszékvezetı egyetemi tanár, doktori iskola vezetı szlavikj@eik.bme.hu www.kornygazd.bme.hu BME-GTK

Részletesebben

Fenntarthatóság-regionalitás

Fenntarthatóság-regionalitás Fenntarthatóság-regionalitás Dr. Szlávik János egyetemi tanár 1957 Római Szerződés 1972 Növekedés határai, MIT csoport, Meadows 0 növekedés 1972 Stockholm, ENSZ konferencia az emberi környezetről, UNEP

Részletesebben

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1

A szennyezési lánc 2009. 04. 06. 1 A szennyezési lánc Társadalmi-gazdasági tevékenység Emissziók Immissziók Hatások Mikro és makro szerkezet Transzmisszió Hatások Értékelés Gyógyító Hatás orientált Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás I. rész (2011. október 21.) Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék E-mail: hcsafor@ektf.hu

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezetszennyezés gazdaságtana

A környezetszennyezés gazdaságtana A gazdaság és a környezet A környezetszennyezés gazdaságtana R P C r R W A környezet a hulladék befogadója 2008. 02. 06. 1 ER RR 2008. 02. 06. 2 Az externáliák Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Negatív

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14.

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14. Környezetgazdaságtan Dr. Princz-Jakovics Tibor adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A 234. Telefon: 463 1987 E-mail: tprincz@eik.bme.hu Hét Dátum Téma Tematika

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 1 Teljes gazdasági érték (TGÉ) 2 KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Pomucz Anna Boglárka Az előadás egy része Dr. Szlávik János, Csigéné Dr. Nagypál Noémi és Dr. Csete Mária előadás diáinak felhasználásával

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1 A halpopuláció növekedési

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 10. Környezetvédelmi szabályozás 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A környezetvédelmi szabályozás indokoltsága, szükségessége

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet

Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Tóth I. János SZTE BTK Társadalomelméleti intézet Környezeti elınyök hatása az árakra - externáliák internalizálása Fenntartható hulladékgazdálkodás Visegrád, 2008. fenruár 5-6. 1. Externália Ha nincs

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Budapesti Műszaki Egyetem. Környezetgazdaságtan. Rövid elméleti összefoglaló a második ZH-hoz. Kovács Levente és Mihályi László 2014.

Budapesti Műszaki Egyetem. Környezetgazdaságtan. Rövid elméleti összefoglaló a második ZH-hoz. Kovács Levente és Mihályi László 2014. Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdaságtan Rövid elméleti összefoglaló a második ZH-hoz Kovács Levente és Mihályi László 2014. őszi félév A jegyzet a 2014-es előadás diák alapján készítette Kovács

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben