Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka"

Átírás

1 Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás I. rész (2011. október 21.) Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar es tanév I. félév Bevezetés Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni képes, és több hulladékot/szennyező anyagot termel, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon való kielégítéséhez feltétlenül szükség volna. Fontos cél a környezetminőség iránti igény kialakítása a jobb jövőben való hit kialakítása környezettudatosság Magyarországon a fenntartható fejlődés (SD) megvalósítása még nem a fogyasztás visszaszorítását/korlátozását jelenti, hanem a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást és a kisebb környezetszennyezést. Természet Társadalom- Gazdaság Ökológiai közgazdaságtan: A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak a természet mintájára való zárása. Természet Társadalom (gazdaság nyílt folyamatok, természet zárt rendszer) Környezetgazdaságtan: A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra. Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése, a gazdaság környezetbarát fejlesztése. Gazdaság Érzékennyé tenni a társadalmat Paradigma Dimenzió Fő célkitűzés Ember/ természet kapcsolat A legfőbb fenyegetések Fő témák Ki viseli a költségeket? Alapvető hiányosságok Prériközgazdaságtan végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás Környezetgazdaságtan az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagyvagy jellegű kapcsolat) Ökológiai gazdaságtan fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásrautaltság a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol Föld eltartóképessége (carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna) Hulladékasszimiláló képesség (a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke) Termodinamika I. törvénye (megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését mennyiségi korlát) Termodinamika II. törvénye (entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása minőségi korlát) THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be) A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere 1

2 A gazdaság nyitott láncainak zárása A környezet és természetvédelem történeti áttekintése (elméletek, nemzetközi gyakorlat) 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése A gyökerek XIX. Századig nyúlnak vissza (természetjáró turizmus, cserkészmozgalom), de társadalmi mozgalommá csak az 1960-as évek második felétől vált. Elméletek, publikációk 1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows 0 növekedés 1976 Leontief világmodell (ENSZ) Nemzetközi gyakorlat 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása : EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram Magyar gyakorlat 1972 UNEP tagság 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH) Elméletek, publikációk 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) a fenntartható fejlődés módszertana Nemzetközi gyakorlat Brundtland Bizottság működése (ENSZ) Magyar gyakorlat 1987 Montreali Jegyzőkönyv KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) NKP 2002 Johannesburg NKP II VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk) 1960-as évek 1962 Rachel Carson: Néma tavasz Gyors technológiai fejlődés a II. vh. után (légiközlekedés, híradástechnika, tudományos vívmányok) Gyorsuló termelés: Nyersanyagkészletek feltárása (a nem újratermelődő nyersanyagok készlete egyre csökken) Fogy a termőtalaj Romlik a levegő és a vizek minősége Növekednek az ipartelepek és a városok Melléktermékül pedig hihetetlen mennyiségű hulladék keletkezik. Siedentopf (csillagász MODELLÉV (Láng I o.) Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban 2

3 1960-as évek 1962 Néma tavasz Rachel Carson megkongatja a vészharangot, ennek hatására a környezetvédelem bevonul a társadalmi tudatba 1964 Nemzetközi Biológiai Program (IBP) a környezetvédelem alapelveinek lefektetése: A növény- és élővilág produktivitásának megőrzése Kutatók összefogása, együttműködése Az élelmiszermennyiség növelése (az alultápláltság megszüntetése) Természeti erőforrások ésszerű felhasználása Intenzív kutatás, nemzetközi együttműködés Eredménye: felkeltette az érdeklődést a súlyos gondokkal szemben, nemzetközi tudományos összefogást hozott as évek Népességnövekedés: demográfia robbanás ,5 mrd fő mrd fő ,3 mrd fő mrd fő mrd fő (Probléma: 100-ból 95 a fejlődő országokban születik, a népességnövekedés sokkal gyorsabb a fejlődő országokban a népesség arányai eltolódnak ) Következmények: egyre több vízre, energiára, élelemre, lakásra, munkára, egészségügyi ellátásra van szükség! A városokba költözés folyamata nem áll meg, sőt gyorsul (2050-re a 8 mrd földlakóból 6,5 mrd fog városokban élni, míg csak 1,5 mrd fő egyéb településeken) 1960-as évek 1960-as évektől az ENSZ egyre többet foglalkozik a környezetvédelemmel a környezetvédelem átlépi az országhatárokat 1969: U Tant (burmai elnök) kiáltványa az egész emberiséget fenyegető környezeti válságról (Láng I., o.) Az ENSZ kitűzi a Stockholmi ENSZ világkonferencia időpontját: 1972 (ide magyar delegáció is készült, de a szovjet állami nyomásra nem vettünk részt a tanácskozáson) 1970-es évek 1970: az USA-ban először rendezik meg 1970 április 22-én a Föld napját rendezvények, felvonulások a föld rombolása elleni tiltakozás jegyében innen számítják a modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését. A Föld napját a mai napig ünneplik szerte a világon április 22-én. 1970: UNESCO: Ember és Bioszféra Program (MAB) a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló komplex kormányközi egyezmény az UNEP Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (kp: Kenya, Nairobi) Segítségével sikerült a nemzeti kormányok környezetvédelmi politikáinak összehangolása és egységesítése es évek 1972: Növekedés határai Római Klub jelentése 1972-Római Klub A növekedés határai Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával Vizsgálat ( ): népesedés iparosodás élelmiszertermelés környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Eredmény: Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát Ajánlat: Zéró gazdasági növekedés 3

4 1970-es évek Növekedés határai Római Klub jelentése Hiányosságok: Alábecsülték az emberiség beavatkozásának várható hatékonyságát A fejlődő országokban a záró növekedés koncepció egyet jelentett volna a szegénység és az elmaradottság konzerválásával Minden kritika ellenére azonban felrázta a világ lelkiismeretét! 1972 június Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (113 ország) Azóta június 5. Környezetvédelmi Világnap es évek A Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia dokumentumai: Nyilatkozat az emberi környezetről (problémák) Nyilatkozat az irányelvekről (26 irányelv) Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések 1976: Leontief Világmodell (ENSZ) tól (1992-ig): az EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogramok Leontief féle világmodell 1970-es évek 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett: az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy, az agrárreform, és az új és megújuló energiaforrások kérdésében. Elméletek, publikációk 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) a fenntartható fejlődés módszertana Nemzetközi gyakorlat Brundtland Bizottság működése (ENSZ) Magyar gyakorlat 1987 Montreali Jegyzőkönyv KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) NKP 2002 Johannesburg NKP II VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk) 1980-es évek GLOBÁLIS SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A nemzetközi szervezetek felismerték, hogy: a környezetvédelem globális, hosszú időhorizontban kell gondolkodni és cselekedni a környezet- és gazdaságpolitikát át kell hangolni 4

5 Fenntartható Fejlődés Sustainable Development Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtald Bizottság (1983) (22 tag, Magyarországról: Láng István akadémikus) Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása. A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. (Meadows [2000] 271. o.) A fenntartható fejlődés kilenc alapelve: 1.Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2.Az ember életminőségének javítása 3.A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4.A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5.A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6.Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7.Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8.Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9.Globális szövetséget kell létrehozni A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/, részben megújulóak /talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/. A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára; léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli. 5

6 Természeti tőke: Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők: Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások Környezeti szolgáltatások A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével Gazdaság Bioszféra Társadalom Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra Társadalom Gazdaság Környezeti fenntarthatóság Environmental Sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni. A természeti tőke hozadékát, a természeti tőke által nyújtott javakat és szolgáltatásokat kell szinten tartani és nem csak a tőke értékét. A fenntarthatóság szintjei 1980-es évek globális szint nagyregionális (pl. EU) szint nemzeti szint helyi (lokális) és kisregionális szint Agenda 21 Feladatok a 21. századra 1987: Montreáli jegyzőkönyv A montreali jegyzőkönyv az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC-k és az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987 szeptember 16-án bocsátották aláírásra, 1989 január 1-jével lépett életbe es évek 1992 június 3-11, Rió: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (Bergeni előkészítő konferencia 1990-ben, ahol 5 szakmai érdekcsoport ülésezett: ipar, tudomány, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak és ifjúsági szervezetek) A konferencia dokumentumai: Miniszteri Nyilatkozat: 1. Fenntartható gazdaság 2. Fenntartható ipari tevékenység és energiahasználat 3. Környezettudatosság 4. Elővigyázatosság Közös feladatok a cselekvésre 1990-es évek A Riói konferencia (172 állam) Célja: olyan stratégiák és megoldások kidolgozása, amelyek révén a világ minden részében megállítható és megfordítható a környezet pusztulása úgy, hogy nagyobb nemzetközi erőfeszítések történjenek a fenntartható környezettudatos fejlődés érdekében. Egyezmények: Föld Charta (kötelezettségvállalások) Feladatok a 21. századra (Agenda 21) a SD átfogó programja és a Riói Nyilatkozat a SD alapelvei Éghajlatváltozási keretegyezmény (Riói egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásnak visszaszorításáról) Biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény Erdők védelméről szóló egyezmény 6

7 1990-es évek 1990-es évek Agenda 21 - Biblia (4 rész, 40 fejezet): A fenntartható fejlődés alapvető társadalmi és gazdasági témakörei Környezeti és természeti problémák Társadalmi csoportok szerepe, feladatai, igényei A fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges eszközök: oktatás, nevelés, pénzügyi formák, intézményrendszer, tudomány, jogi eszközök, technológiák 1997: Rió+5 New York: A riói világkonferencia után öt évvel az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a Riói Konferencia programjának megvalósítását a világkonferencia óta eltelt időszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a júniusi göteborgi ülésen fogadtak el es évek A kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.) 21. század 2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia III. ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia (Rió+10, Stockholm+30) Cél: áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. Agenda 21 megvalósításának értékelése Új kihívások számbavétele, amelyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre Specifikus intézkedések, finanszírozási lehetőségek számbavétele Intézményi keretek erősítésének vizsgálata 2009 Koppenhágai Klímacsúcs: a globális átlaghőmérséklet emelkedés veszélyei KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK Zöldülő nemzetgazdasági elszámolások a valódi jólét mértékét kifejező mutatók 1. Mit mérünk és hogyan? 2. A GDP GNP korlátai 3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI 4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI) 5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21) Makromutatók hiányosságai: A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált értékösszeg) -A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat - A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt - GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) - A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re 7

8 Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP + szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka csináld magad tevékenységek - környezetszennyezésnek, a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cob A NEW-hoz hasonlóan flow típusú Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest: - fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában A GPI kiszámítása Genuine Progress Indicator, 1995 (ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok) Az új mutatóknak is vannak hiányosságai Nem veszik figyelembe a következőket: Biológia diverzitás csökkenése A munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok) Fekete gazdaság Vízügyi beruházásokkal okozott károk + Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei) Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató 1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át 8

9 Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató Az ökológiai lábnyom összetevői Energiatermelés fosszilis tüzelőkből Épített környezet Élelmiszertermelés Erdőterület faipari termékekhez Definíció: Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak értéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot területegységekben mérik. Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. HDI Human Development Index HDI Human Development Index Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) -születéskor várható élettartam További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság, kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet. 9

10 HDI Human Development Index Komplex környezet indikátorok - PSR-modell - DPSIR- modell - ECO-21 indikátor D Driving force (hajtóerő) P Pressure (terhelés) S State (állapot) I Impact (hatás) R Response (válasz) A PSR modell elvi felépítése DPSIR modell elvi felépítése Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése Az ECO-21 mutató jellemzői - Aggregált mutató: a PSR model mindhárom összetevőjének megfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegi statisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni - Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatok környezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és a válaszintézkedésekre - Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőleg előállítható és a legalább 10 évre előretekintő jövőképe is viszonylag egyszerűen számítható - Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mind regionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető - Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható, megjegyezhető 10

11 A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (a házidolgozat elkészítéséhez nyújt elméleti hátteret) 1. A természeti tőke mérésének sajátosságai 2. A teljes gazdasági érték (!) 3. Környezetértékelési módszerek 4. Környezeti kárértékelés 5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés A természeti tőke sajátos mérésének okai A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele, hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékben tájékozott az árúk mennyiségi és minőségi jellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről. Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javak válnak a gazdasági értékelés tárgyává. Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani (K. Boulding, 1993) A természeti tőke sajátos mérésének okai A környezet értékelésekor ugyanakkor nem használhatók a közgazdasági elemzések során széles körben alkalmazott értékelési módszerek. Ennek okai a környezeti javak sajátos közgazdasági természetével függenek össze: Okok: szabad javak, közjavak diszkontálási sajátosságok externáliák Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0 S i (1+r) i S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma A természeti tőke sajátos mérésének okai Szabad javak közjavak (Free Goods) Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára hozzáférhetők, használatukból senki nem zárható ki. (oszthatatlanság: egy valaki által történő fogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget) Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás Közrosszak (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása, savas esők) Közlegelő tragédiája Közjavak tragédiája Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének a hiányából fakad) A természeti tőke sajátos mérésének okai A diszkontláb megválasztásánál a következőket javasolt figyelembe venni: Nem használható az aktuális kamatlábbal szinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknál alkalmazott kamatláb Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazható a normál diszkontláb Hosszú távú környezeti döntéseknél javasolt csökkentett (nullához közeli) diszkontlábat használni. A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetleg negatív diszkontlábat alkalmazni. A természeti tőke sajátos mérésének okai Az externáliás hatásokra a következők jellemzők: Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg a kárát) A negatív externális hatások növelik a közrosszat A negatív externális hatások által okozott kárt a termelők nem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le az externális költségeket Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatók vállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak) amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintve károsak. A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitív gazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdei szférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően a tevékenység fokozódik, aminek következtében a társadalmi jólét egyre csökken. 11

12 A természeti tőke sajátos mérése A természeti erőforrások értékösszetevői A környezet gazdasági értékelésének az eredményei az alábbi területek alkalmazhatók: A környezetet érintő beruházások költség-haszon elemzése során A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzók kidolgozása során, a szabályozás módjának és mértékének a meghatározásához Különböző hatásokra a természeti erőforrásokban bekövetkezett értékváltozások becslésére A környezetszennyezés hatására felmerülő externális költségek meghatározására A természeti vagyon értékének a meghatározására a nemzetgazdasági elszámolások készítése során A környezetértékelési módszerek típusai Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek Megfigyelt piac - Költségalapú értékelési módszerek Kinyilvánított egyéni preferenciák: - Utazási költség módszer -Hedonikus értékelés Haszonátvitel Feltárt egyéni preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek - Feltételes rangsorolás - Feltételes választás - Feltételes értékelés : -WTP -WTA A környezetértékelési módszerek típusai A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk: Helyettesítési költség-módszer (degradáció utáni helyettesítés költsége) Árnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer (árnyékberuházás egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás - költségeinek becslése) Helyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti állapot helyreállításának költsége ex post értékelés) Védekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár) Termelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés) A környezetértékelési módszerek típusai A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.) Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak). Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják. A környezetértékelési módszerek típusai A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.) Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására. Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani. Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP), vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe. 12

13 A környezetértékelési módszerek típusai A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére. Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul, hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva. Az értékelés lépései: 1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése 2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak) kiválasztása 3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése 4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése A környezeti kárértékelés A negatív externális hatások értékének becslése Környezeti károk: Emberi egészségre gyakorolt hatás Élő természetben okozott károk Az épített környezetben keletkezett károk A kár nagyságának becsléséhez: meg kell határozni az érintett kategóriákat; meg kell becsülni a szennyező emissziók és az érintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikai kapcsolatot; meg kell becsülni az érintett felek reakcióit a károkozás mérséklésére; és gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai, biológiai károknak Költség-haszon elemzés (CBA) Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés) "Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) A teljes társadalom számára jelentkező költségeket és hasznokat figyelembe kell venni. Költség-haszon elemzés A költséghaszon elemzés lépései: 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak az azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása) 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenységelemzés Költség-hatékonyság elemzés (CEA) A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent, a legköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Az optimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egy szisztematikus módszer a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására. 13

14 A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni és figyelembevételükről nekik kell dönteni. KHV hatásmátrix Környezeti szempontú technológia és termékértékelés A termékértékelés életciklus-elemzés szakaszai Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt. Termékértékelés életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre. 14

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Bevezetés. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan. Bevezetés. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka Dr. Szlávik János: Környezet- és erőforrásgazdaságtan Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka főiskolai i docens Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék E-mail: hcsafor@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA Megújuló erőforrások A halpopuláció mérete és növekedése közötti kapcsolat Halállomány növekedése (t) G(S*) G(S ) S 1 S* S S 2 Halállomány (t) 1 A halpopuláció növekedési

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév

Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév A Vízililiom-metafora Környezetgazdaságtan 2007/2008. II. félév Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Befedett felszín 100 % 80 60 40 20 0 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 napok 2008. 02. 06. 1 2008. 02. 06. 2

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS

KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 1 Teljes gazdasági érték (TGÉ) 2 KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATELEMZÉS Pomucz Anna Boglárka Az előadás egy része Dr. Szlávik János, Csigéné Dr. Nagypál Noémi és Dr. Csete Mária előadás diáinak felhasználásával

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14.

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14. Környezetgazdaságtan Dr. Princz-Jakovics Tibor adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A 234. Telefon: 463 1987 E-mail: tprincz@eik.bme.hu Hét Dátum Téma Tematika

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

AGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07

AGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 AGENDA 21, Jövőbarát Energia MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 A föld lakóinak a száma több 6 Md fő ez 2Md lakás (fűtés hűtés) 8 m fő nagyváros 1992 ben 2 db 2001 ben 25 db 2008 ban 30 db Édesvíz fogyasztás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Kunszt György építési világmodellje és a fenntartható építés magyar problémakörének strukturálása Referátum Készítette: Tiderenczl Gábor

Kunszt György építési világmodellje és a fenntartható építés magyar problémakörének strukturálása Referátum Készítette: Tiderenczl Gábor Kunszt György építési világmodellje és a fenntartható építés magyar problémakörének strukturálása Referátum Készítette: Tiderenczl Gábor Budapest, MTA, 2004.11.09. Kunszt György építési világmodellje.

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A tárgy célja A tárgy a műszaki-, ökonómiai-

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Ökoszisztéma-szolgálatások

Ökoszisztéma-szolgálatások Ökoszisztéma-szolgálatások Koncz Péter MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs pkoncz@gmail.com 2014/04/01 Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások? Mit szolgáltatnak nekem az

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő A módszertani fejlesztés szükségessége Elhúzódó projekt előkészítések

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés

Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos

Részletesebben

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8.

Karbon lábnyom. dr. Biczó Imre László. Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA. Eger, 2012. március 8. Karbon lábnyom dr. Biczó Imre László Környezetvédelmi tréning a fémipari szektor szereplőinek HITA Eger, 2012. március 8. 1 Karbon lábnyom Gazdasági / környezeti indikátorok szerepe, célja Amikor a GDP

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Környezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség

Környezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség Környezeti kárértékelés KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS emberi egészségre gyakorolt hatás élő természetben okozott károk Dr. Csete Mária Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál

Részletesebben