T/3359/ A Házszabály ának (1) bekezdése alapján a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló T/3359. számú törvényjavaslathoz az alábbi

Átírás

1 AZ ORSZÁGGYŐLÉS BIZOTTSÁGA Bizottsági módosító javaslat T/3359/ Dr. Kövér László az Országgyőlés Elnöke részére A Házszabály ának (1) bekezdése alapján a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló T/3359. számú törvényjavaslathoz az alábbi terjesztem elı: b i z o t t s á g i m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t 1. A törvényjavaslat 3. -a az alábbiak szerint módosul: (1) A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévı feladatkörében a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlıdését, b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyőlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerı-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintı kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggı alapvetı kérdéseket, d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintı tervezett kormányzati intézkedésekrıl, e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyrıl tájékoztatja a Kormányt, f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekrıl, g) konzultációt folytat az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti, köz- és felsıoktatási, szakképzési és felnıttképzési kulturális és közmővelıdési közszolgáltatások nyújtásával, szervezésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekrıl, [g)] h) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tőz. 2. A törvényjavaslat 7. -a az alábbiak szerint módosul: 7.

2 (1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek elıkészítésében e törvény, valamint a Tanács által megalakított állandó vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok mőködhetnek közre. A szakmai munkacsoportok ellátják továbbá a törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi. (2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülı ügyekben a) konzultációt folytat, ennek alapján b) véleményt nyilvánít, c) állást foglal, d) javaslatot tesz, e) ajánlásokat fogad el, f) saját mőködésével kapcsolatban határozatokat hoz. (3) A Tanács a) a külön törvényben meghatározott foglalkoztatáspolitikai kérdések ellátására Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportot hoz létre, amelyben részt vesznek a 1. Kormány, 2. a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselıi. b) a társadalom széles körét érintı egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti, köz- és felsıoktatási, szakképzési és felnıttképzési kulturális és közmővelıdési közszolgáltatások nyújtásával és szervezésével kapcsolatos kérdések megvitatására Közszolgáltatási Szakmai Munkacsoportot hoz létre, amelynek tagjai 1. a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek, 2. az országos gazdasági kamarák, 3. a külön törvényben meghatározott egyházak, valamint 4. a tudomány képviselıi. [(3)] (4) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeirıl a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. [(4)] (5) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik. [(5)] (6) A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Ennek alapján: a) elısegíti a Tanács mőködésével összefüggı adminisztratív és információs feladatok ellátását, b) biztosítja a Tanács mőködésének infrastrukturális feltételeit. [(6)] (7) A Tanács tagjai egységes oldal-álláspontokat kötelesek kialakítani a konzultációk során.

3 Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerő többséggel hozza. [(7)] (8) A Tanács a mőködési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A mőködési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges. 3. A törvényjavaslat 12. -a a következık szerint módosul: (1) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény a következı 25. -sal egészül ki: 25. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba a Kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak delegálhatnak tagot. [(2) A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. (1) bekezdés helyébe a (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintı gazdasági okból történı munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytıl eltérı szabályokat, b) a kötelezı legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétıl függı garantált bérminimum mértékét. ] (2) A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 9. -a helyébe a 9. A Kormány az országos jelentıségő foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatási Szakmai Munkacsoportjában (NGTT FSZM) egyeztet. Ennek során az NGTT FSZM a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintı törvénytervezeteket, b) évente beszámoltatja a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületét, c) a munkájában résztvevı országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselıit, és javaslatot tesz a visszahívásukra. (3) A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 16. -a helyébe a 16. A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı országos jelentıségő kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjában egyeztet. (3) A Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. -a helyébe a

4 17. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjával folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg: a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintı gazdasági okból történı munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytıl eltérı szabályokat; b) a kötelezı legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétıl függı garantált bérminimum mértékét. (2) A Kormány évente szeptember 30-ig az országgyőlési képviselık általános választásának évében legkésıbb október 31-ig köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni. (3) Ha a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjában létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter intézkedik. (4) A foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjával folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminısítés rendszerét. [(3)] (4) A szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény 8. (1) bekezdésének helyébe a (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között valósul meg. (5) A munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény 8/D. -ának (3) bekezdése helyébe a (3) A Tanács konzultációs jogkörrel rendelkezı testület, melynek tagjai: a) az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti oldala által delegált hat tag, akik közül három tagot a munkavállalói, három tagot pedig a munkáltatói érdekképviseletek delegálnak, b) az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács kormányzati oldala részérıl a Kormánynak - a feladatköre szerint a foglalkoztatással érintett miniszterek közül kijelölt három tagja. [(4)] (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérıl szóló évi XXXIX. törvény 9/A. (6) bekezdése helyébe a (6) A Testület tevékenységérıl évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyőlés illetékes bizottságának. [(5)] (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérıl szóló évi XXXIX. törvény 9/B. (3) bekezdése helyébe a

5 (3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenırzı Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkezı országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idısügyi Tanács tesz javaslatot. [(6)] (8) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvény 4. -a helyébe a 4. A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere mőködésének alapvetı szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendezı elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti öt tevékenységi területet. [(7)] (9) A Szociálpolitikai Tanács összetételérıl, szervezetérıl és mőködésérıl szóló 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdés b) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkezı országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek egy-egy képviselıje, 4. A törvényjavaslat a 12. -t követıen az alábbi 13. -sal egészül ki, ezzel egyidejőleg a jelenlegi 13. számozása 14. -ra változik: 13. A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény a) 10/A. (1) bekezdésében az OÉT szövegrészek helyébe az NGTT FSZM b) a Miniszterelnöki Hivatallal, minisztériumokkal, az országos hatáskörő szervekkel szövegrész helyébe a Miniszterelnökséggel, minisztériumokkal, más központi államigazgatási szervekkel szövegrész lép. 5. A törvényjavaslat korábbi 13. az új számozás szerint 14. -a a következık szerint módosul: [13.] 14. Hatályát veszti a) az Országos Érdekegyeztetı Tanácsról szóló évi LXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet, [b) az Mt a, valamint a 17. (2)-(4) bekezdései,

6 c) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 38/A. (1) bekezdésében az - a Munkaerıpiaci Alap esetében a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testülete véleményének elızetes kikérésével -, szövegrész és a (3) bekezdés, d) a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 9. -a, 10. -a, 10/A. -a, 14. (3) bekezdése, 39/A. (1) bekezdésének a) pontja és (2)- (5) bekezdései, 39/B. (5) bekezdése, a 20. (4)-(5) bekezdésekben az - a MAT véleményének meghallgatásával szövegrész, a 39. (3) bekezdés c) pontjában az a MAT mőködtetésére, a munkaügyi tanácsok mőködéséhez való hozzájárulásra, szövegrész, a 39/A. (8) bekezdésében a MAT véleményének meghallgatásával szövegrész, valamint a 39/B. (1) bekezdésében a MAT, illetıleg szövegrész, e)] b) a munkavédelemrıl szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 78. -ában az Országos Érdekegyeztetı Tanács keretében szövegrész és az Mvt. 79. (1) bekezdés c) pontjában a továbbá az Országos Érdekegyeztetı Tanács által hozzá utalt szövegrész[,]. [f) a munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény 8/D. -a, g) a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény 8. (2) bekezdése.]

7 Indokolás A módosító indítvány célja egyrészt, hogy a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanács keretein belül alakítsa ki a társadalompolitikai egyeztetésnek a korábbi, számos társadalmi problémát sikeresen kezelı társadalmi érdekegyeztetés eredményeit megırzı keretrendszerét. Ezzel összefüggésben két, törvény által meghatározott, kötelezıen megalakítandó szakmai munkacsoport kialakítására tesz javaslatot, valamint ezzel összefüggésben javasolja a kapcsolódó törvények módosítását. A két munkacsoport közül az egyik a foglalkoztatáspolitikai, a másik pedig a humán közszolgáltatások kérdéseivel kapcsolatban végez konzultációt. A módosító indítvány másik célja, hogy bizonyos, a jogszabályváltozások miatt idejétmúlt törvényi szabályokat korrigáljon.