Korszakváltás a daganatgyógyászatban?

Átírás

1 Korszakváltás a daganatgyógyászatban? Dr. Boros G. László professzor a rákkutatás távlatairól Számos nemzetközi és hazai fórumon, többek között az Amerikai Rákkutatók Szövetségének idei, San Diegóban megrendezett konferenciáján kerültek bemutatásra azok a kutatási eredmények, amelyek a daganatgyógyászat szempontjából kiemelkedő jelentőségű adatokat szolgáltatnak egy, az eddigiektől merőben eltérő terápiás eljárás, az ún. deutériummegvonás hatásmechanizmusáról. A rákbetegség szemléletét új alapokra helyező tudományos modellt itthoni és nemzetközi együttműködésben kidolgozó Dr. Boros G. László, a Kali fornia Egyetem (UCLA, Los Angeles) professzora, az USA Nyugati Parti Magyar Tudósklub elnöke lapunknak adott interjújában beszámolt kutatócsoportja munkájáról és elképzeléseiről, melyekkel a magyarországi orvosképzés és egészségügy fejlődését kívánja elősegíteni. Professzor úr, Ön a napokban vette át Jász- Nagykun-Szolnok Megye Tudományos Díját, amelyhez ezúton gratulálok magam és az IME Az egészségügyi vezetők szaklapja nevében. Mit jelent Önnek ez az elismerés a korábban elnyert hazai és külhoni kitüntetések sorában? Különösen becses számomra ez a díj, hiszen Jász- Nagykun-Szolnok Megye a szűkebb hazám, Szolnokon születtem, Törökszentmiklóson végeztem az általános iskolát és a gimnáziumot biológia-fizika tagozaton, Farkas Éva tanárnő munkáját külön köszönve. Ez a város indított el azon a hosszú úton, amelynek végállomása az Amerikai Egyesült Államok lett. Immár két és fél évtizede élek és dolgozom a tengerentúlon, de a UCLA professzori kinevezéssel járó alkotói szabadságomat itthon töltöm, és örömmel tölt el, hogy az itthoniak büszkék a tudományos életben elért eredményeimre. A díj családomnak is szól, szüleim, unokaöcsém is az egészségügyben dolgoztak/dolgoznak. Hogyan kapcsolódott be a rákkutatásba? 1981-ben kezdtem meg tanulmányaimat a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, ahol 1987-ben szereztem diplomát. Egyetemi éveim alatt kezdtem el, majd a végzést követően akadémiai ösztöndíjasként másfél éven át folytattam kutatásokat krónikus hasnyálmirigy-gyulladás témakörben a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinikán, Dr. Pap Ákos irányítása alatt. Alapjában véve tehát pályám kezdetétől fogva krónikus szervi bántalmakkal, illetve azok állatkísérletes modelljeivel, a kórfolyamatok mechanizmusával foglalkoztam. Kutatásaimat 1989-től az Esseni Orvos - tudományi Egyetemen folytattam, majd 1990-ben Ohio állam orvosegyetemére kerültem, ahol a nagyhírű Ellison- Zollinger kutatópáros akkor még élő tagja, Robert M. Zollinger professzor kutatásaiba kapcsolódhattam be. Bár a két tudós eredetileg klinikus sebészorvos volt, nevüket mégis az endokrin tumorokkal kapcsolatos sokak véleménye szerint Nobel-díjra érdemes kutatásaik révén ismerhette meg a világ. Pályafutásom meghatározó állomását jelentette Zollinger professzor munkáját folytatni Ohió Állami Egyetemén, Columbusban. SZENT-GYÖRGYI ALBERT NYOMDOKAIN Dr. Paul Lee, a metabolomika metamatikai modellezésének megalkotója, adjunktusának hívott 1998-ban a Kalifornia Egyetem Gyermekgyógyászati Intézetének Endokrinológiai és Anyagcsere Kutatóközpontjába, mivel akkor már konkrét elképzeléseim voltak azzal kapcsolatban, hogyan lehet 13 C-vel jelzett cukormolekulák nyomon követésével vizsgálni egy betegség pathomechanizmusát, pontosan igazolni, hogy milyen rendellenes biokémiai reakciókkal áll összefüggésben egy kórfolyamat. Az általunk kidolgozott és alkalmazott módszer segítségével fel tudtuk térképezni a sejtek pontos működését, és mérni tudtuk a bennük lezajló biokémiai változásokat. Ehhez általában emberi kötőszöveti sejteket vizsgálunk in vitro körülmények között, mivel ezt a sejttípust könnyű izolálni, viszonylag jól tenyészthető, szomatikus sejtnek számít, azaz a szervezet biokémiai ujjlenyomata. Módszerünk ma már a funkcionális biokémia stabil, nem-sugárzó izotópokkal végzett klinikailag alkalmazott módszere az izobolomika lett, a metabolomika tudományán belül. Gyakorlatilag arról van szó, hogy izotópok beépülésével precízen átláthatóvá tudjuk tenni a sejtekben zajló anyagcsere folyamatokat. Az anyagcsere hálózat transzparenssé tételével folyamatosan vizsgáljuk a molekulák ún. kereszt-társalgását. Ezt az általunk kifejlesztett eljárást ma már széles körben alkalmazzák a gyógyszeripari kutatásokban, az USA kormányszintű kutató helyeit is bevonva [19]. Jómagam is számos gyógyszerteszteléses vizsgálatban veszek részt, illetve mint tudományos tanácsadó a Stanford, Harvard es Johns Hopkins egyetemek és a Kalifornia Egyetem SiDMAP (Stable isotope-based dynamic metabolic profiling) intézeteiben is folyamatosan közreműködök. Milyen eredményre jutottak a jelzett cukormolekulákkal végzett kísérletek során? A széles körű alkalmazási területeink közül egy itthoni aktuális példát említek: mint azt Dr. Somlyai Gábor biológus kollégámmal már számos fórumon publikáltuk, egészséges sejtjeinkben egy természetes deutériumcsökkentő mechanizmus működik, amelynek eredményeképpen sejtjeink alacsony deutériumtartalmú anyagcsere vizet termelnek. 27

2 Ebben az anyagcsere folyamatban kulcsszerepet játszik egy bizonyos enzim, az ún. fumársav hydratáz, a reakció felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez kötődik Szent- Györgyi 1937-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat, a hivatalos indoklás szerint a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis terén tett felfedezéseiért. Arra viszont nemrég jöttünk rá, hogy ha a fumársav hidratálása kiesik az anyagcseréből, akkor ez igen agresszív rákot idéz elő. Kutatásaink során sikerült tisztáznunk azt a deutériumcsökkentő mechanizmust, amelyet a fumársav végez a mitochondriumokban, valamint oxygén segítségével zsírsavak égetése közben [9]. Itt teszek egy kis kitérőt, hogy elmondjam, 2009-ben megkeresett az Egyesült Államok állami központi rákkórháza urológiai osztályának vezetője, Dr. W. Marston Linehan, Washingtonból, aki egy genetikailag mutált betegből származó vese rák sejtvonalat tanulmányozott. Azt kérte, hogy mi is vizsgáljuk meg ezt a mintát a 13 C-vel jelzett cukor módszerünkkel, ugyanis a fumársav hidratáz génmutáció és enzim kiesés következtében egy rendkívül agresszív daganat fejlődött, míg az enzim visszaültetése a mitochondriumba megszüntette azok daganatos voltát [16], de nem értették ennek az okát. A klinikai eset tisztázása során a deutériumcsökkentő mechanizmust ugyanahhoz a molekulához a fumársavhoz tudtuk kapcsolni, amelyet Szent-Györgyi Albert 77 évvel ezelőtt felfedezett. Abban az esetben ugyanis, ha a mitokondrium sérül, és ennek következtében nem képes visszajuttatni a mátrix vizét a fumársavon keresztül a mitochondriumon belsejébel, ún. sejtproliferatív betegség fejlődik ki. Mindez előidézheti a daganatos, vagy az immunsejtek burjánzását, és ennek megfelelően daganatos, illetve autoimmun betegség alakul ki a T-sejtek aktivizálódásával. A csökkentett deutériumtartalmú víz szervezetbe juttatásával azt a helyzetet tudjuk szimulálni a beteg sejtekben, mintha a mitokondrium jól működne, és ehhez kapcsolódóan alacsony deutériumtartalmú anyagcserevíz hydrogénjével redukálna DNS-t, illetve membránokat. Magyarán deutériummegvonással gátolni tudjuk a daganatos és T sejtek aneuploid DNS nehezülését miközben a pentóz ciklusukat favorizálják mitochondriumaik rovására. Milyen jelentősége van ezeknek a kutatásoknak a daganatgyógyászat szempontjából? Már 1998-ben leírtuk, hogy a rákbetegség egy sejtszintű anyagcsere-betegség [1], Somlyai doktor korábban igazolta a deutérium sejtosztódást szabályozó szerepét [2]. Sokáig úgy látszott, hogy két fecske sem csinál nyarat, viszont mára a minket közel tizenöt év elteltével az MD Anderson texas-i rákkórházból követő egész gólyaraj immár a Hosszú forró nyár küszöbét jelzi [3-5]. Az történt ugyanis, hogy a célzott rákterápiák sorozatos bukása mögött gének közreműködése nélküli anyagcsere okokat találtak, melyek mechanizmusait jómagam már 2005-ben pontosan leírtam [6]. Ez a tudományos modell időközben számtalan, tőlünk független megerősítést nyert [7]. A rák kialakulásához a csapvíz (~150 ppm) és a mitochondriumban termelődő mátrix víz (~110 ppm) között meglévő jelentős, mintegy ~25%- nyi deutérium terheltség eltérés jelentősen hozzájárul. Ezeket a sajátos mechanizmusokat tártuk fel pontosan az elmúlt években három nagy intézettel a Stanford Nemzetközi Kutatóintézetével (SRI International), az északkarolinai Duke Egyetemmel rákos sejtekben, valamint a Michigan egyetem Merck céggel együttműködő gyógyszerfejlesztő részlegével (Lycera) immun-aktivált T-sejtek esetében. Egyéb közlemények is arra utalnak, hogy az onkogének hatását a rendelkezésre álló oxigén és az ahhoz felhasznált zsírok hidrogénje gátolja [8,9] a mátrix víz termelése közben. Ez sérül, amikor a mitokondrium oxigén hiányában, fumársav hydratáz, vagy izocitrát dehidrogenáz mutációk miatt inaktív lesz [10-12]. Fontos, hogy az oxigén transzport és a mátrix víz termelése génmentes környezetben történik, hiszen sem a vörösvértestek, sem a mitokondriumok nem tartalmaznak magot, vagy átírható géneket. Áttétes aggresszív tumorokban sem kötődik kritikus transzkripciós faktorok egész sora a génekhez, onkogénjeiket vagy azok funkcióit elvesztik [8]. Ez pedig azt jelenti, hogy a sejtburjánzás befolyásolása két egyszerű, 1937 óta ismert anyagcsere pilléren nyugszik, a gének hatása nem jelentős. Egy régi magyar felfedezés merőben új szemlélettel a daganatos betegségek megértéset átírni látszik. E munkáinkat a világ legrangosabb biologiai kémiai szaklapjai, a Journal of Biological Chemistry (JBC), Journal of Pharmacology & Experimental Thera peutics (JPET) teszik közzé, mindhárom közlemény közel egy időben szeptemberben jelenik meg nyomtatásban [10-12]. KI FIZETI A RÉVÉSZT? Amennyiben az onkogéneket támadó gyógyszerek hatástalanok, miért fizetnek ki világszerte milliárdokat ezekre a terápiákra? Rátapintott a lényegre től, amióta a gyógyszerfejlesztések célpontjait a genomika diktálja, a daganatos betegségek kezelési költségei megtöbbszöröződtek. Ugyan - akkor a betegek életminősége nem javult, miközben a legtöbb ráktípus előfordulása jelentősen nőtt és a halálozás sem csökken mérhetően, a költségek arányában a kép egyre rosszabb. Az USA törvényei szerint az orvosok kötelessége felvilágosítani a betegeket arról, hogy a számukra javasolt készítménytől mekkora túlélés várható és milyen mellékhatásokra lehet számítani, ők pedig az információ birtokában eldönthetik, hogy kívánnak-e élni a felajánlott kezeléssel, vagy sem. Ma már ott tartunk, hogy az Egyesült Államokban maguk a betegek utasítják egyre gyakrabban viszsza a gyógyszereket azzal, hogy nem hajlandóak megfizetni a drága, ám viszonylag hatástalan terápiákat. Gondol jon bele: a 2012-ben törzskönyvezett tizenkét új gyógyszer közül mindössze három rendelkezik mérhető hatással... Neves klinikusok szerint az, hogy a célzott terápiában részesülő rákbetegekben valamilyen minimális állapotjavulás kimutatható, pusztán annak tudható be, hogy a klinikai vizsgálatokat végző centrumokban a komplikációk nagyobb biztonsággal, eredményesebben kezelhetők. Hang súlyo- 28

3 zom, hogy nem a saját véleményemet mondom, ha nem tényeket idézek, amelyeket többek között az Amerikai Hematológus Társaság publikált a Blood című rangos szakfolyóiratban [13]. Ennek kapcsán a New York Times élni akaró túszként tartott anyagi áldozatoknak (financial victims) tekinti korunk rákos betegeit. A gyógyszercégek onkológiai működését szó szerint fenntarthatatlannak, orvosként hadd tegyem hoz zá, jogosan, elvtelennek, csillagászatian magas árúnak és immorálisnak tartja [14]. Kérdésére viszszatérve, a telhetetlen révészt mind a betegek, mind családjaik és még gyermekeink is fizetni fogják. Ezért hozta létre az USA elnöke az Affordable Care Act törvény csomagot 2012-ben, ahol a megelőzés mindenkinek ingyenes, és amely nem fizet hatástalan terápiákért. Több mint nyolcmillióan választották már ezt a biztosítási formát az USA polgárai közül 2012 óta 2014 májusig. Ön szerint tehát teljesen fölöslegesek a célzott terápiák? Mint orvos, azt kell mondjam, hogy minden lehetőségbe kapaszkodni kell, amíg nincsenek annál jobbak. A fő problémát abban látom, hogy a tudományos közvélekedés jelenleg még mindig genetikai betegségnek tekinti a rákot. Emiatt a daganatos betegségek kutatása, a célpont és a gyógyítás is ugyanabba a zsákutcába terelődött. Innen nagyon nehéz kitalálni, látnunk kell többek között, hogy a rák nem csak gyógyszerekkel kezelhető, hanem sokkal inkább a betegség revideált, átértékelt megértése szükséges most. Amint ez megtörténik, és ennek tanúi vagyunk ma, olyan beavatkozásokat tudunk megtervezni, amelyek pontosan ismert sejtszintű anyagcsere betegséggel összhangba hozott célpontokat szolgálnak ki. Ismerve az Amerikai Rákkutatók Szövetsége által idén prezentált munkáinkat, a rák súlyos formáiban bizonyos módszerekkel, például deutériumcsökkentéssel meg tudjuk többszörözni azt a csekély mértékű túlélést, amely a célzott terápiával elérhető. Nyilván senkit nem beszélünk le a már alkalmazott kemoterápiás kezelésről, hanem annak kiegészítéseképpen javasoljuk a deutériumcsökkentést, amellyel mint mondottam többszörösére tudjuk nyújtani a túlélést. Ahogy például azt nemrégiben az amerikai rákkongresszuson ismertettük: az egyik legagresszívebb daganat, a hasnyálmirigyrák esetében a várható túlélés közel hat és félszeresre 6-ról 39 hónapra nő, ha a kemoterápiát deutériummegvonással kombinálva alkalmazzuk. Minderről több publikáció megtalálható a szakirodalomban [17], illetve a terveink szerint még idén megkezdődhetnek az ezzel kapcsolatos kettősvak klinikai vizsgálatok, amelyekre a hatóságok engedélyét várjuk. Van tehát esély arra, hogy a daganatos betegségek újfajta szemléletén alapuló biokémiai eljárások bekerüljenek a terápiás irányelvekbe? Igen, de teljességgel majd akkor, amikor a célzott gyógyszeres kezelések végképp megfizethetetlenné válnak. Úgy néz ki, hogy a befektetői és a gyógyszer-szabadalmi szakadékokat rövidesen a gyógyszer-szedési szakadék követi. Amerikában már ismert a gazdasági gyógyszerbukás fogalma, ami azt jelenti, hogy hiába engedélyezik új rákgyógyszerek forgalmazását, a kezelés finanszírozhatatlan a teljes népesség körében, hogy óvatosan fogalmazzunk. Előbbutóbb ebbe belerokkannak mind a betegek, családjaik, az orvosok, kórházak, s végül a gazdaság is. Ezen megfontolásból Obama elnök új egészségügyi programja, az Affordable Care Act már nem fizet azon gyógyszerekért, amelyeknek nincs biológiailag mérhető, egészségjavító hatása. Ugyanakkor a betegségmegelőzést, mint mondtam, ingyenes egészségügyi szolgáltatásként biztosítja. Mindezt több fontos és lényeges elem mellett Magyarországon is alkalmazni kell, jobb előbb, mint utóbb. Azért Amerika nagyon messze van... Ez így van, de nem csak földrajzi értelemben, hanem időben is. Az Országos Egészségügyi Pénztár júliusi 8.-i kimutatásában az áll, hogy az onkológiai kiadások majdnem 70 százaléka az aktív korházi fekvőbeteg ellátást, beleértve sugár-, kemo- és célzott terápiák költségeinek fedezését teszik ki. Ahhoz, hogy följebb felzárkóztassuk Magyar orszá got, körülbelül tízévnyi USA tapasztalatokat előnyösen felhasználva, a jelenlegi kiadások helyett az egészségügyi ellátásra szánt források jelentős hányadát át kell emelni a valóban hatásos terápiákba, illetve természetesen a megelőzésbe is a tudomány fent leírt eredményeit is alkalmazva. Több pénzt kell allokálni az orvosok bérezésére is, hiszen a humán erőforrás jelenlegi helyzete kivülről szemlélve is tarthatatlan. Az orvosi fizetések jelentős emelésével lehet csak megakadályozni, hogy az eddiginél még több jól képzett szakember keresse külföldön a boldogulását. Véleményem szerint az anyagi erőforrások elmondottak szerinti fokozatos átcsoportosítása egy év leforgása alatt megvalósítható lenne. FELZÁRKÓZUNK, VAGY LEMARADUNK? Mindezt az elképzelést megosztotta már az egészségügyi kormányzattal? Igyekszem minél több fórumot találni, ahol klinikusokkal, illetve egészségpolitikusokkal is találkozhatok. Olyan szakemberekkel, akik hajlandóak meghallgatni egy tengerentúlon élő, jelentős szakmai kutatói háttérrel rendelkező magyar orvos véleményét. Ezt tűztem ki magyarországi tartózkodásom egyik fő céljaként, hogy segítő szándékkal minél több helyre eljuttassam a fentiekben megosztott naprakész információkat. Ennek célja ez a megtisztelő riport is. A Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biokémiai Intézetében, Dr. Dux László professzor katedráján előadásokat tartottam az anyagcserét szabályozó enzimreakciók azonosításáról, a mitokondriális fumársav hidratáz csökkent aktivitásáról rákos sejtekben. Ezeket a speciális szemináriumokat a Kalifornia Egyetem a saját kurzusai között tartja nyílván, tehát aki elsajátítja és levizsgázik belőlük, az UCLA által is elfogadott képzésként tüntetheti fel ezt a szakmai önéletrajzában [7, 15]. A munkám másik fontos részeként olyan programokat próbálok meghonosítani, illetve egyetemek közötti szerződés formájában létrehozni, amelyek lehetővé teszik, hogy klinikai rotációban magyar szakorvosjelöltek gyakorlati kép- 29

4 zésben részesülhessenek az Egyesült Államokban, illetve amerikai rezidensek részt vehessenek magyarországi klinikai egyetemi gyakorlatokon. Hadd mondjak erre egy konkrét példát. Az USA-ban ma már szinte kizárólag robotokkal végzik az urológiai és nőgyógyászati műtéteket. A da Vinci elnevezésű operációs rendszer gyakorlatilag uralja ezt a két szakmát, s nem véletlenül. Az optikai rendszer segítségével sokkal precízebben, ráadásul minimális vérveszteséggel végezhetők el műtétek. A posztoperatív gyógyulási szakasz így jóval rövidebb, felére zsugorodik, a betegek kétszer gyorsabban állnak munkába, mint a hagyományos módszerrel végzett műtéteket követően. Az USA-ban a páciensek esztétikai okokból is ragaszkodnak a robottechnikával végzett műtétekhez. Gondoljon bele: egy veseműtét során, ha az klasszikus feltárásos módszerrel történik, ki kell venni a csontos mellkas egy részét, amihez óriási vágást kell ejteni alkalmanként. Ugyanez a műtét da Vinci robottal egyetlen kis nyíláson keresztül elvégezhető. A robotsebészet gyakorlatilag forradalmasította a minimálisan invazív sebészeti eljárásokat: az elmúlt évben a világon közel 300 ezer robotműtétet végeztek, míg hazánkban tudomásom szerint egyet sem. Véleményem szerint, ha Magyarország nem tudja követni a világ nagy technológiai mozgásait, óhatatlanul veszíteni fog a gyógyászati turizmusban elfoglalt státuszából, az operatív szakmákban hallgatóink, a külföldieket is beleértve, nem látnak fontos módszereket. Tudomásom szerint a da Vinci robot annyira drága, hogy a magyar közkórházak számára jószerével megfizethetetlen. Jelenleg még valóban elérhetetlennek tűnnek, mivel a da Vinci robotok beszerzési és üzemeltetési ára 800 ezer és 1,8 millió dollár között mozog. Ez a helyzet azonban rövidesen megváltozik, mivel ban lejárnak a robotokhoz kapcsolt szabadalmak, ami azt jelenti, hogy jelentős árcsökkenés következik be. Néhány éven belül körülbelül 300 ezer dollár körül állapodik majd meg a végleges ár a becslések szerint, ennyibe kerül mondjuk egy jobb európai sportautó az Egyesült Államokban. Érdemes lenne megfontolni legalább egyetemenként egy-egy berendezés beszerzését, de addig is kihasználni azokat a szakmai kapcsolatokat, amelyek révén lehetővé tehetnénk, hogy a magyar rezidensek gyakorlati oktatásban részesüljenek a robotsebészet terén. Miről is van szó? Az USA rezidensképzésében az urológiai és nőgyógyászati sebészetben már csak komputerrel irányított laparoszkópos roboteljárások végzésére képezik ki a sebészjelölteket, miközben a klasszikus műtéti eljárásokat gyakorlatilag már alig oktatják. Ez egyben hiányosságnak is felfogható, hiszen az amerikai rezidensek nem találkoznak klasszikus műtétekkel, pedig ezek ismerete számukra is fontos. Egy robottal végzett operáció során ugyanis előfordulhat olyan szituáció, amikor le kell állni a robottal és feltárásos módszerrel kell tovább folytatni a műtétet, ezt abortnak hivják. Magyarországon éppen fordított a helyzet: a sebészjelöltek nem ismerik meg a robottechnikát, mivel egyetlen ilyen berendezés sincs tudtommal még a hazai egyetemeken. Megjegyzem, Romániában és Szlovákiában kettő, Benelux államokban kb. ötven da Vinci robot üzemel... A javaslatom tehát az, hogy amerikai hallgatók jöhessenek hozzánk feltárásban végzett klasszikus sebészeti eljárásokat tanulni, illetve magyar rezidensek tanulmányozhassák a robotsebészetet az Egyesült Államokban. Már fel is kértem a Kaiser Kórház urológiai minimál invazív sebészeti osztályának vezetőjét Los Angelesben, hogy magyar sebészjelölteknek oktassa a robotsebészeti technikát, aki nagy megtiszteltetésünkre elvállalta a feladatot. Itthoni tartózkodásom alatt pedig személyesen mérem fel a hazai lehetőségeket, és azon fáradozom, hogy összeköthetővé tegyük a magyar orvosképzést a tengerentúlival. Ugyanezt a célt szolgálják az általam tartott kurzusok is, amelyek internetes felületen hozzáférhetők intézményi preferencia nélkül. Az előadások és a vizsgaanyag a Kalifornia Egyetem hivatalos kiadványán keresztül lehívhatóak, magyar [7] és angol [15] nyelveken hallgathatóak a világhálón, és az egyetem által ajánlott csekély 20 euros díj ellenében vizsgák is letehetők. Több vegyes magyar-amerikai klinikai szabadalom a UCLA-n keresztül kerül jegyzésre, az ezekkel kapcsolatosan benyújtott igényeket folyamatosan publikáljuk, amint azok az USA szabadalmi hivatala által közlésre kerülnek [18]. Minderre az előremutató javaslatra milyen a fogadókészséget tapasztalt a hazai egészségügy szereplői részéről? Biztató tárgyalásokat folytattam, de még nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy az információ minél szélesebb körben ismertté váljon. Ezért minden eszközt megragadok ilyen a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szövetség közelgő országos konferenciáján tartandó előadásom is, hogy a gyakorló klinikusokat tájékoztathassam a tudomány mai állásáról, és átadhassam nekik a rangos szakfolyóiratokban publikált referenciáinkat. Hasonló témában csak két héttel később tartok előadást az Amerikai Analitikai Kémiai Társaság SciX 2014 konferenciáján Nevadában, így magyar kollegák hamarabb hallanak egy rangos USA klinikai alkalmazások szekciójába meghívott előadást, ráadásul ízes magyar nyelven. Nagyon szívesen segítek, akár a betegeknek is, ha megkeresnek, és egy-egy eset kapcsán kikérik a véleményemet, de nem avatkozom bele egyik klinikusunk nagybecsű munkájába sem, terápiás eszközrendszerébe. Pusztán megosztom ismereteimet és tapasztalataimat, mert azok alapján esetleg közösen választ tudunk találni egyedi problémákra. Úgy gondolom, hogy a fejlődés, a változtatás lehetősége akkor adatik meg, ha a döntéshozók, az orvosok és persze a betegek és családtagjaik is minden alternatívát megismernek, és az információk birtokában közösen dönthetnek kezelésüket illetően. Ehhez minden rendelkezésemre álló információt legjobb tudásom és tapasztalataim szerint szándékomban áll megosztani, akár tudományos, akár szervezési szinten. Boromisza Piroska 30

5 IRODALOMJEGYZÉK [1] Boros LG, Lee PW, Brandes JL, Cascante M, Muscarella P, Schirmer WJ, Melvin WS, Ellison EC: Nonoxidative pentose phosphate pathways and their direct role in ribose synthesis in tumors: is cancer a disease of cellular glucose metabolism? Med Hypo - theses, Jan;50(1):55-9. [2] Somlyai G, Jancsó G, Jákli G, Vass K, Barna B, Lakics V, Gaál T: Naturally occurring deuterium is essential for the normal growth rate of cells, FEBS Lett, Feb 8;317(1-2):1-4. [3] Viale A, et al: Oncogene ablation-resistant pancreatic cancer cells depend on mitochondrial function, Nature, Aug 10. doi: /nature [4] [5] Kapoor A, et al.: Yap1 activation enables bypass of oncogenic Kras addiction in pancreatic cancer, Cell, Jul 3;158(1): doi: /j.cell [6] Boros LG. Metabolic targeted therapy of cancer: current tracer technologies and future drug design strategies in the old metabolic network, Metabolomics 2005, Volume 1, Issue 1, pp doi: /s [7] [8] Poff AM, Ari C, Arnold P, Seyfried TN, D'Agostino DP: Ketone supplementation decreases tumor cell viability and prolongs survival of mice with metastatic cancer, Int J Cancer, Oct 1;135(7): doi: /ijc [9] Poff AM, Ari C, Seyfried TN, D'Agostino DP. The ketogenic diet and hyperbaric oxygen therapy prolong survival in mice with systemic metastatic cancer, PLoS One, Jun 5;8(6):e doi: /journal.pone [10] Reitman ZJ, et al: Cancer-associated Isocitrate De - hydrogenase 1 (IDH1) R132H Mutation and D-2- hydroxy glutarate Stimulate Glutamine Metabolism under Hypoxia, J Biol Chem, Jul 1. pii: jbc.m [11] Laderoute KR, et al: 5'-AMP-Activated Protein Kinase (AMPK) Supports the Growth of Aggressive Experi - mental Human Breast Cancer Tumors, J Biol Chem, Jul 3. pii: jbc.m [12] Glick GD, et al: Targeting increased anaplerotic metabolism of pathogenic T cells to treat immune disease, J Pharmacol Exp Ther, 2014 Aug 14. pii: jpet [13] Experts in Chronic Myeloid Leukemia. The price of drugs for chronic myeloid leukemia (CML) is a reflection of the unsustainable prices of cancer drugs: from the perspective of a large group of CML experts, Blood, May 30;121(22): doi: /blood [14] [15] [16] Tong WH, et al. The glycolytic shift in fumarate-hydratase-deficient kidney cancer lowers AMPK levels, increases anabolic propensities and lowers cellular iron levels, Cancer Cell, Sep 13;20(3): doi: /j.ccr [17] DOI: /HYD2014AACRPOST [18] WO A1; Application number PCT/US2013/ [19] /s NÉVJEGY Dr. Boros G. László 52 éves, biokémikus orvos, egyetemi tanár Orvosi tanulmányait Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi egyetemen végezte között között a Magyar Tudo má - nyos Akadémia, között a né metországi Essen Orvostudományi Egyetem ösztöndíjas kutatója volt júniusától az Egyesült Államokbeli Ohio Egyetemen folytatta kutatásait tól a Kalifornia Egyetem (UCLA, Los Angeles) Gyermekgyógyászati Intézetének Endokri no - lógiai és Anyagcsere Kutatóközpontjában egyetemi adjunktus, 2004-től egyetemi docens, 2014 júliusától társprofeszszor től a Kalifornia Egyetem SiDMAP intézetében tudományos főtanácsadó, a UCLA Transzlácios Kutató Intézetének munkatársa ben az USA Nyugati Parti Magyar Tudósklub elnökévé választották. Számos, az USA Szabadalmi Hivatalában bejegyzett szabadalom kidolgozója. Több nemzetközi tudományos társaság, többek között az American Society for Leukocyte Biology, American Association for Cancer Research, American Pancreatic Association, American Physiological Society, American Gastroenterological Association, Metabolomics Society tagja, elnökségbe választott vezetője. Tudományos munkásságát rangos kitüntetésekkel ismerték el hazánkban és az Egyesült Államokban, az Academy of Surgical Research of the USA, a Harbor-UCLA és az FDA kiváló klinikai kutatója, Richard E. Weitzman emlékdíjas, a Magyar Gasztro - enterológusok Társasága Hetényi Géza és Jász-Nagykun- Szolnok Megye díjazottja, a Harvard, Johns Hopkins és Stanford egyetemek állandó kozultánsa. Publikációinak száma (ISI): 247, impakt faktora: 447, Hirsch indexe: 32, több mint kétezer kétszáz irodalmi idézettséggel, a doktori fokozat megszerzése óta 2014-re vetítve. 31