Asztmás és COPD-s betegek ellátásának jellemzői a magyar egészségügyben
|
|
- Henrik Gulyás
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Asztmás és COPD-s betegek ellátásának jellemzői a magyar egészségügyben dr. Kontz Katalin 1, dr. Tomisa Gábor 2, Szénási Georgina 2, dr. Farkas Árpád 3, Jókay Ágnes 3, dr. Horváth Alpár 2 1Budapest XV. kerületi Tüdőgyógyászati Szakrendelés és Tüdőgondozó, Budapest 2 Chiesi Hungary Kft., Budapest 3 Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Környezetfi zikai Laboratórium, Budapest Az asztmás és COPD-s betegek minőségi ellátásának fontosságát támasztja alá, hogy az elmúlt évtizedben világszerte, így hazánkban is tovább emelkedett a nyilvántartott betegek száma. Ezzel párhuzamosan az új terápiás lehetőségeknek köszönhetően javultak a betegek életkilátásai, növekedett a panaszmentesen eltölthető napjaik száma. A minőségi ellátás feltételeinek megítélésére online kérdőíveket, illetve pulmonológus szakorvosok bevonásával fókuszcsoportos megbeszéléseket alkalmaztunk. 262 pulmonológus, 102 asztmanővér, 321 háziorvos, 43 gyógyszerész vett részt a felmérésben. Felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a betegek ellátásában érintett egészségügyi szakemberek átlagosan naponta mennyi beteget látnak el, illetve mindemellett mennyi időt tudnak a betegek ellátásával, oktatásával eltölteni. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy igen magas az ellátott napi betegszám (az átlag eléri a 30 beteg/napot), ami ahhoz vezethet, hogy a beteg szakszerű kivizsgálása mellett már nem jut elegendő idő a betegek oktatására, és gyakran elmarad az eszközhasználat ellenőrzése is. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy sem az alapellátás, sem pedig a gyógyszertárak szintjén nem állnak rendelkezésre megfelelő oktatóanyagok, betanító eszközök, amelyek segítenék a szűkös időkeret optimális kihasználását. A betegek nem rendelkeznek elegendő ismerettel betegségükről, magas az eszközhasználati hibák száma. Az egészségügyre jellemző szűkös humán erőforrás mellett az ellátó rendszer hatékonyságának növelése jelenthet megoldást úgy a betegek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Kulcsszavak: betegvizsgálati és -oktatási idő, betegellátás, inhalációs eszközök használata, asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség Characteristics of medical care of asthma and COPD patients in the Hungarian healthcare system. The importance of the high quality care is supported by the fact that the number of registered patients with asthma and COPD has increased worldwide and also in our country in the last decade. In parallel with this, the life expectancy of the patients has improved and the number of days, during which the patient remains asymptomatic have increased due to the new therapeutic options. To assess the conditions of quality care we used on-line questionnaires and data were also collected from targeted focused populations involving pulmonologists. A total of 262 pulmonologists, 102 asthma nurses, 321 GPs and 43 pharmacists took part in the survey. Our survey aimed to investigate the average number of asthmatic and COPD patients treated by health professionals and in addition, the average MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF
2 SZPONZORÁLT KÖZLEMÉNY AUGUSZTUS el. Érdekességképpen a szoros követés alatt lévő, szinte kizárólag pulmonológus szakorvos által ellátott, súlyos asztmás betegek száma igen közel áll a nemzetközi irodalmi adatokhoz (5). Ezen körülményeket és nemzetközi irodalmi adatokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az asztmás betegek valós prevalenciája Magyarországon 4 10% között lehet. Hasonló a helyzet a COPD-s betegek esetében is. A regisztrált COPD-s betegek száma 2000-ben mindössze 0,48%-os prevalenciának felelt meg, amely 2010-re 1,46%-ra, 2015-re 1,86%- ra növekedett. Ez utóbbi nyilvántartott betegnek felel meg. A betegek valós száma a hazai dohányzási szokások alapján elérheti az főt is (2). A különbség itt is abból adódhat, hogy hiányoznak a nyilvántartásból azon felnőtt betegek adatai, akiket a jelentési kötelezettséggel nem rendelkező kórházi szakambulanciák és pulmonológiai magánrendelések javaslatai alapján a háziorvosok gondoznak. A betegek számának növekedése ellenére az elmúlt években fokozatosan csökkent az őket ellátó háziorvosok és szakorvosok száma. Ennek fő oka az utánpótlás hiánya és az orvosok elvándorlása (6). A betegek diagnosztizálását, a kezelés alapját jelentő, kiemelt társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek felírását kizárólag a pulmonológus szakorvosok végezhetik. A háziorvosoknak a már diagnosztizált betegek aktuális állatime health professionals can spend on their care and education. Results of the survey show that the daily number of patients treated by the healthcare professionals is considerably high (an average of 30 patients a day). This leads to lack of time for patient education after the qualifi ed medical care and the control of the proper use of the device is often skipped as well. The situation is made more diffi cult by the fact that appropriate educational materials and training tools are missing both in the basic care and in pharmacies which nevertheless could contribute to more effective exploitation of the tight time frame. Patients are not likely to have suffi cient knowledge of their disease and the number of errors due to the inappropriate use of their inhalation devices is high. Beside the improvement of the scarce human resources characteristic for the healthcare system, the increase of its effectiveness may provide solution for both patients and healthcare professionals. Key-words: patient examination and education time, patient care, use of inhalation devices, asthma, chronic obstructive pulmonary disease Az asztmás és COPD-s betegek ellátása az ellátórendszer több szintjén is megvalósul, de jelentőségét tekintve kiemelkedik ebből a szakrendelői és tüdőgondozói hálózat. Az európai szinten is egyedülálló struktúra eredetileg a TBC-s betegek ellátására jött létre. Az antituberkulotikumok sikeres bevezetését követően ezen betegek számának fokozatos csökkenésével a hangsúly egyre inkább az obstruktív tüdőbetegek ellátása felé tolódott. Napjainkban a hálózatban dolgozók munkájának jelentős részét a háziorvosok vagy más társszakmák által kiemelt obstruktív tüdőbetegek diagnózisának megerősítése, ezen betegek megfelelő kezelése és élethosszig tartó utánkövetése képezi. Az elmúlt évtizedben világszerte, így Magyarországon is folyamatosan nő az asztmás, és a halálozás tekintetében vezető helyet elfoglaló COPD-s betegek száma. Hazánkban 2015-ben a regisztrált asztmás betegek száma beteg volt, amely 2,94%-os prevalenciának felel meg (előzetes adatok: 2000-ben 1,28%; 2010-ben 2,47%) (1, 2). A magas betegszámot az európai prevalencia adatokkal (5 6%) összehasonlítva jelentős különbséget tapasztalunk (3, 4). A különbség oka lehet, hogy jelentési kötelezettség hiányában nem szerepelnek a nyilvántartásban a 18 év alatti asztmás gyerekek, illetve azon betegek, akiket alkalmanként vagy folyamatosan a belgyógyászati osztályok, sürgősségi betegellátó központok és magánrendelések látnak 244 MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF. 4.
3 potfelmérésében, állapotuk utánkövetésében, szakorvosi javaslat alapján receptjeik felírásában, az új betegek kiszűrésében és szakorvoshoz való irányításukban van kiemelt szerepük. Vizsgálatunkban célunk volt felmérni, hogy a szak- és alapellátásban tapasztalható szűkös humán erőforrások mellett átlagosan mennyi idő jut az asztmás, COPD-s betegek kivizsgálására, majd kontrollvizsgálatukra panaszmentes és panaszos állapotukban, a betegoktatásra, beleértve az inhalációs eszközök betanítását, valamint használatuknak ellenőrzését is. Ez utóbbiakat azért is tekintettük kiemelt célnak, mivel megfelelő betegségkontrollt bizonyítottan csak életen át tartó rendszeres és helyes eszközhasználat mellett lehet elérni. A nem megfelelő eszközhasználat rontja az életminőséget, növelheti az állapotromlások, exacerbációk számát és ezáltal csökkenti a várható élettartamot (7). Vizsgálati módszerek Az adatgyűjtés online kérdőívek segítségével anonim módon zajlott az ország teljes területén, 2014 május júliusa között, a kiválasztás pedig random módon történt. A kiküldött kérdőívekre 262 pulmonológus, 102 asztmanővér, 321 háziorvos és 43 gyógyszerész válaszolt. A pulmonológusok, asztmanővérek, háziorvosok esetében a felmérés reprezentatívnak minősül, míg a gyógyszerészek esetében a kis mintaszám miatt nem. A válaszadási hajlandóság a pulmonológusok esetében igen magas (74,8%) volt. A kérdőívekre a kiválasztott asztmanővéreknek közel a fele (46,4%), míg a háziorvosok megközelítőleg 10%-a válaszolt. A felmérést megelőzték, illetve a kiértékelést segítették azok a 4 8 fős csoportlétszámú, március április, illetve szeptember október között lezajlott fókuszcsoportos megbeszélések, amelyek 42, illetve 46 fő pulmonológus bevonásával zajlottak. Az elemzéshez R statisztikai programot használtunk az xtable, gplots, hwriter és hwriter- Plus programkönyvtárakkal. A függetlenség vizsgálatokat Fisher próbával végeztük (8). Eredmények és megbeszélés Magyarországon a krónikus obstruktív tüdőbetegek (asztma, COPD) ellátásában döntően a pulmonológiai kórházi osztályok, pulmonológiai szakrendelések, tüdőgondozók, belgyógyászati osztályok, sürgősségi betegellátó centrumok és az alapellátásban dolgozó háziorvosok vesznek részt. A tüdőgondozói hálózat elsősorban az obstruktív tüdőbetegek diagnosztizálására és gondozására specializálódott. A betegek állapotának rendszeres ellenőrzése, az ezzel párhuzamosan végzett betegoktatás és életmód tanácsadás kulcsfontosságú lehet a beteg compliance növelése tekintetében (9). A WHO által közzétett becslések szerint a krónikus betegségben szenvedők kevesebb mint 50%-a használja hosszú távon előírt rendszerességgel, javasolt dózisban, jó inhalációs technikával a gyógyszereit (10). A nem megfelelő adherencia csökkenti a terápia hatékonyságát, a betegség súlyosbodásához, soron kívüli orvosi vizitekhez, sürgősségi ellátáshoz és végső soron a mortalitás növekedéséhez vezet, jelentősen növelve az egészségügyi kiadásokat. Obstruktív tüdőbetegség gyanúja esetén a háziorvos rendszerint a területileg illetékes tüdőgondozóba irányítja a beteget, ahol az anamnézis, fizikális, légzésfunkciós és egyéb vizsgálatok (pl. provokációs teszt, reverzibilitási teszt, röntgen, CT) alapján a pulmonológus alátámasztja vagy elveti az asztma, illetve COPD diagnózisának lehetőségét. A szakorvosi kontrollvizsgálatok gyakorisága ideális esetben 3 6 hónap. Panaszok jelentkezésekor (rövid hatású hörgtágítókra nem oldódó roham, exacerbáció) a beteg háziorvosához, a sürgősségi betegellátó centrumokhoz, illetve tüdőgyógyászati szakambulanciához, tüdőgondozókhoz és pulmonológiai magánrendelésekhez fordulhat. Munkahely, életkor, betegszám A felmérésünk eredményei alapján a megkérdezett pulmonológusok fő munkaidőben döntően szakrendelőben, illetve tüdőgondozóban, egyharmaduk kórházban és mindössze 6% magánrendelőben dolgozik. A 35 év alatti szakorvosok a kórházi ellátásban vesznek részt és magánpraxissal nem MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF
4 SZPONZORÁLT KÖZLEMÉNY AUGUSZTUS 1. táblázat Az asztma és COPD ellátásában résztvevő egészségügyi szakemberek életkor szerinti eloszlása, munkahelye és az általuk ellátott napi átlagos betegszám. Tüdőgyógyász Asztmanővér Háziorvos Gyógyszerész Életkor (%) Munkahely (%) Napi betegszám (%) 35 év alatt 4,6 Kórház 30, , év 27,5 Szakrendelő/Gondozó 64, , év 51, ,4 Magánrendelés 5,7 65 év felett 16,4 41 felett 13,7 35 év alatt 5,9 Kórház 23, , év 51,0 Szakrendelő 74, , év 40, ,5 Magánrendelés 2,0 65 év felett 2,9 41 felett 35,3 35 év alatt 4,7 Felnőtt praxis 55, , év 24,0 Gyerekpraxis 24, , év 54,8 Vegyes praxis 18, ,8 65 év felett 16,5 Helyettesítő 1,8 41 felett 60,4 35 év alatt 37,2 Közforgalmú gyógyszertár * 44, év 30,2 4 8* 51, év 25,6 65 év felett 7,0 9 felett* 4,6 *gyógyszerészek esetében az asztmában/copd-ben indikált gyógyszert kiváltó betegek számára kérdeztünk rá rendelkeznek. Az orvosok átlagéletkora igen magas. Az év közöttiek aránya mind a pulmonológusoknál, mind a háziorvosoknál 50% feletti. A már nyugdíjas korúak, de aktívan dolgozók aránya mindkét csoport esetében többszörösen meghaladja a 35 év alattiak számát. A válaszadó asztmanővérek jellemzően szakrendelőben/tüdőgondozóban dolgoznak. A gyógyszerészek koreloszlása viszont a fiatalabb generáció irányába tolódik. Több mint egyharmaduk 35 év alatti. A fenti adatokat, illetve az ellátott betegszámokat részletesen az 1. táblázat tartalmazza. A beteggel töltött idő A tüdőgyógyászok több mint egyharmadát 21 30, ezzel szemben a háziorvosok közel kétharmadát 40 fő feletti beteg keresi fel naponta. Természetesen ez a betegszám a tüdőgyógyászok esetében a légúti megbetegedések teljes palettáját lefedi, míg a háziorvosok esetében ez csak néhány asztmás/copd-s beteget jelent napi szinten. A felmérésünk azt mutatja, hogy a diagnózis felállításakor amikor első alkalommal történik meg a betegoktatás az esetek többségében perc, negyedében pedig perc jut egy betegre. Ez rövid időnek tűnik, még akkor is, ha a feladatok megoszlanak a szakorvos és az asztmanővér között. Meglepő módon az asztmanővérek a szakorvosnál is több asztmás/copd-s beteggel találkoznak naponta, viszont tény, hogy nekik kevesebb a feladatuk az egyéb tüdőbetegségben szenvedő betegekkel (részletes adatok 1., 2. táblázat). A fókuszcsoportban résztvevők véleménye alapján erre az lehet a magyarázat, hogy a kontroll vizitek egy kis részében a panaszmentes beteg nem kíván vagy nem tud a kezelőorvosával közvetlenül találkozni, így kizárólag a nővér ellenőrzi a beteg eszközhasználatának helyességét, javítja a felmerülő hibákat. Valószínűleg a betegek ezen alkalmakkor a lehető legkevesebb időt szeretnék a szakorvosi vizsgálatra való várakozással tölteni. Ez azon helyeken lehet jellemző, ahol még nem működnek 246 MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF. 4.
5 2. táblázat A beteggel töltött idő betegségük diagnosztizálásakor, illetve kontrollvizsgálatok alkalmával. Diagnosztizáláskor* Kontrollvizsgálatkor panaszmentes Kontrollvizsgálatkor panaszos Beteggel töltött idő Pulmonológus (%) Asztmanővér (%) Háziorvos (%) 1 10 perc 16,8 15, perc 42,7 53, perc 26,0 19, perc 9,5 8,8 25 perc 5,0 2, perc 58,4 42,2 91, perc 34,7 50,9 6, perc 4,6 6,9 1, perc 0, perc 1, perc 7,2 6,9 39, perc 47,7 46,1 43, perc 33,9 31,3 13, perc 7,3 11,8 3,7 25 perc 3,9 3,9 0 * Átlagosan mennyi időt foglalkozik betegével a betegség diagnosztizálásakor (beleértve a vizsgálatot, inhalatív gyógyszer használatának bemutatását, betanítását, a betegség hátterének és jövőbeli lefolyásának elmagyarázását - betegoktatást)? megfelelő hatékonysággal a beteg előjegyzési rendszerek. A háziorvosok fele a krónikus obstruktív betegekkel, függetlenül alapbetegségüktől, legfeljebb 5 percet tölt. Náluk a betegek állapotfelmérő tesztjeinek kitöltése, az inhalációs eszköz használatának ellenőrzése csak ritkán történhet meg. A panasszal érkező betegekre legfeljebb percet tudnak fordítani. Eszközhasználat betanítása Az asztmás, COPD-s betegek terápiájában kiemelkedően fontos az inhalatív eszköz megfelelő használata. A gyógyszer dobozban található képekkel illusztrált gyógyszerhasználati útmutató nem helyettesítheti a placebo eszközzel történő oktatást. Ilyenkor a beteg az orvos vagy asztmanővér felügyelete mellett begyakorolhatja az eszköz helyes használatát, a hatóanyag túladagolásának veszélye nélkül. Kiemelt pontként vizsgáltuk, hogy az egészségügyi szakemberek közül ki/kik végzik az eszközhasználat betanítását, milyen gyakran ellenőrzik a helyes alkalmazást, rendelkeznek-e megfelelő számú placebo, illetve tréning eszközzel, valamint azt, hogy mit tapasztalnak az ellenőrzés során, megfelelően alkalmazza-e a beteg az inhalációs eszközét. Eredményeink alapján a tüdőgondozókban/szakambulanciákon az esetek csaknem felében a pulmonológusok végzik elsődlegesen az eszközbetanítást. A fennmaradó részben ez az asztmanővérek vagy más egészségügyi személy (pl. gyógytornász) feladata. A háziorvosi praxisban az orvosok csak minden 7., a nővérek minden 10. obstruktív betegnek mutatják meg vagy magyarázzák el szóban az eszköz döntően a rohamoldó spray-k helyes használatát. Gyakran azt feltételezik, hogy a betanítást a gyógyszertárban, szakrendelésen vagy tüdőgondozóban elvégzik, ezért ezzel külön foglalkozniuk nem kell, még eszközhasználati kontroll szintjén sem. A gyógyszerészek még kisebb arányban foglalkoznak rendszeresen az eszközhasználat betanításával. Ennek egyik oka az lehet, hogy a háziorvosokhoz hasonlóan ők sem rendelkeznek tréning eszközökkel, a gyógyszerkészítmények dobozait pedig nem bonthatják fel. Másik ok lehet, hogy úgy a gyógyszerészeknek, mint a háziorvosoknak MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF
6 SZPONZORÁLT KÖZLEMÉNY AUGUSZTUS Értékelés megoszlás (%) ,8 27,1 19,6 14,7 26,8 Egysze N 14 11,6 18,6 1. ábra Az eszközhasználat betanítási nehézségének megítélése. 5 0 Pulmonológus Asztmanővér Háziorvos Gyógyszerész a kísérőiratokban foglaltakon túl az eszköz helyes használatát bemutató oktatásra is szükségük lenne. A betanításának nehézségére az Előfordul-e, hogy egyes eszközök használatának bemutatása túl bonyolult (nehézséget okoz bemutatása)? kérdést használtuk. A résztvevők vizuális analóg skála (VAS) segítségével adhatták meg válaszaikat 1 7 közötti tartományban. Amennyiben a válaszadó az 1, illetve 2 értéket választotta, úgy a betanítást könnyűnek, 3 5 között közepesen nehéznek, míg 6, illetve 7 esetében kifejezetten nehéznek ítéltük. Az 1. ábrából látható, hogy a pulmonológusok, akik jól ismerik az eszköz helyes használatát, könynyen észreveszik a betegek által elkövetett apró hibákat is, nagy százalékban tartják nehéz feladatnak a terápia betanítását. Az utóbbi időben az alapvető nehézséget a nagyszámú eszköz és azok kombinációinak jelentős száma, az eszközök gyakran gyökeresen eltérő alkalmazási módja adja. Az oktatás szempontjából kiemelt figyelmet érdemel az originális készítményről generikumra való áttérés. Ugyan a hatóanyag lehet megegyező, de az eszköz működése jelentősen eltérhet a beteg által korábban megszokottól. Napjainkban ez lehet az egyik fő oka annak, hogy originális készítményről generikumra csak szakorvos válthat. Az asztmanővérek a szakorvosnál kevesebb hibát vélnek felfedezni, könnyebbnek ítélik az eszközök betaníthatóságát. Ezzel ellentétben, meglepő módon a háziorvosok, akik ritkán foglalkoznak a betanítással 27%-ban úgy vélik, a betanítás nem okoz nehézséget. A kedvező arány magyarázata lehet, hogy ők szinte kizárólag a rohamoldó készítmények (döntően pmdi) betanításával foglalkoznak. Ennek betanítását érthető módon egyszerű használhatósága miatt könnyűnek ítélik. A háziorvosok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem állnak rendelkezésére bemutató eszközök, míg 32%-nak csak korlátozottan. A gyógyszerészek 84%-a nem rendelkezik bemutató eszközzel, ezzel szemben 56%-uk úgy gondolja, hogy erre nagy szüksége lenne. Eszközhasználat ellenőrzése A gondozásba vett beteggel való találkozáskor az asztmanővérek és a gyógyszerészek fele kérdez rá és ellenőrzi, hogy a beteg ismeri-e az inhalációs eszközének a helyes használatát. A pulmonológusoknál ez az arány 29%. Esetükben szignifikáns az összefüggés a panaszmentes beteggel töltött idő és az eszközhasználat ellenőrzésének gyakorisága között (p=0,031). Aki több időt tölt a beteggel, az gyakrabban is ellenőrzi az eszközhasználatot. Továbbá szignifikáns az összefüggés (p=0,039) a kor szerinti eloszlás és az eszközhasználat bemutatása és megtanítása között is. A fiatal, kizárólag kórházban dolgozó orvosok több mint fele nem ellenőrzi az eszközhasználatot. Az idősebb korosztály, akik inkább a tüdőgondozókban dolgoznak, nagyobb arányban fektetnek hangsúlyt a eszköz megfelelő használatának ellenőrzésére. A háziorvosok az eszközhasználatra szinte kizárólag csak akkor kérdeznek rá, ha felvetődik annak gyanúja (tünetek alapján), hogy a beteg rosszul használja az eszközét. A panaszos betegekre fordított idő 248 MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF. 4.
7 100 0,9 A válaszok százalékos megoszlása ,9 34,3 10,8 28,6 44,7 26,7 Asztman vér Pulmonológus 40,2 58,9 Háziorvos 48,8 41,8 9,4 Gyógyszerész Ige mi ig Kiz l e ese é Nem 2. ábra Eszközhasználat ellenőrzése (legalább rákérdezés szintjén) a vizitek alkalmával. 40 Százalékos megoszlás Pulmonológus Asztma Gyógysz sz ábra Hibás eszközhasználat súlyosságának megítélése az egészségügyi szereplők (pulmonológus, asztmanővér, gyógyszerész) által (1 előfordulnak hibák, 7 kizárt a hiba lehetősége) 80 Százalékos megoszlás Pulmonológus Asztma Gyógysz sz A fiatalabbak gyakrabban hibáznak A kor nem befolyásolja Az idősebbek hibáznak gyakrabban 4. ábra Hibás eszközhasználat és a kor összefüggése és az eszközhasználat ellenőrzésének gyakorisága között esetükben szignifikáns az összefüggés (p=0,0001). (Részletes eredmények lásd 2. ábra.) Hibás eszközhasználat A betegek helyes eszközhasználatának felmérésére 1 7-ig terjedő VAS skálát (1-előfordulnak hibák, 7-kizárt a hiba lehetősége) alkalmaztunk. Vizsgáltuk azt, hogy az egészségügyi személyzet beteggel töltött ideje, a beteg életkora befolyásolja-e az eszközhasználat helyességét (3, 4. ábra). Mindhárom vizsgált csoport azt tapasztalta, hogy a beteg gyakran helytelenül használja inhalációs eszközét. A legtöbb hibát a pulmonológusok fedezik fel. Ennek magyarázata az lehet, hogy gyakrabban kérik meg a beteget az eszközhasználat MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF
8 SZPONZORÁLT KÖZLEMÉNY AUGUSZTUS bemutatására, nem csak rákérdeznek arra, így apróbb hibák is felszínre kerülnek. Úgy gondolják, hogy az idősebb betegek gyakrabban és többet hibáznak, továbbá az iskolai végzettség szintjét is fontos befolyásoló tényezőnek tartják. Azt tapasztalják, hogy a magasan képzettek kevesebbet hibáznak. Az asztmanővérek közepes gyakoriságúnak ítélik a hibás eszközhasználatot. Úgy vélik, hogy az idősebb betegek gyakrabban használják helytelenül az inhalációs eszközüket (50%), de az iskolai végzettségnek ők már kisebb jelentőséget tulajdonítanak. A fiatalabb gyógyszerészek vélik leginkább úgy, hogy a hibás eszközhasználat életkorfüggő. Kétharmaduk az iskolai végzettséggel hozza összefüggésbe a helyes eszközhasználatot. Betegoktatás A betegek terápiahűségének növelése az egyik legnagyobb probléma a krónikus betegségek kezelése során. A gyógyszer adherencia mértéke alacsony, betegségtől függően 30 70% közötti értékkel (11, 12). Hazai és nemzetközi vizsgálatok bizonyítják, hogy a betegek ismerete a betegségükről, a betegoktatás minősége jelentősen befolyásolja terápiahűségüket (13, 14). A krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők megfelelő egészségügyi ellátásának elengedhetetlen feltétele a betegek és családjuk megfelelő tájékoztatása. A megfelelő színvonalú, részletes betegoktatás segíti a beteget abban, hogy elfogadja betegsége hosszútávú kezelésének szükségességét, továbbá azt is, hogy felelősségteljesen és tudatosan legyenek képesek meghozni a kezeléssel kapcsolatos rövid- és hosszútávú döntéseiket. Napjainkban a betegoktatás legelterjedtebb és leghatékonyabb módja az, amikor képzett egészségügyi szakember (pl. orvos, nővér, gyógyszerész) közvetlen tájékoztatásban részesíti a beteget. A betegoktatás hatékonyságának növelése kiemelkedő fontossággal bír, ezért a felmérésünkben arra is kerestük a választ, hogy hogyan növelhető ennek hatékonysága. A válaszok alapján a pulmonológusok 39%-a, a háziorvosok 40%-a, az asztmanővérek 42%-a és a gyógyszerészek 51%-a úgy véli, hogy a magas színvonalú szakmai továbbképzésükkel lehetne a legtöbbet javítani munkájuk hatékonyságán. Következtetések Kutatásunkban felmértük, hogy az asztmás és COPD-s betegek ellátásában aktívan résztvevő egészségügyi szakemberek átlagosan mennyi időt töltenek a betegek kivizsgálásával, ellátásával, kontrollvizsgálatával, illetve a betegek oktatásával. Az eredményekből több megoldandó feladat is kirajzolódik, melyek közül legfontosabb az inhalációs eszközök használatának betanítása, hatékony ellenőrzése. Az igen magas napi betegszám miatt az elvártnál kevesebb idő jut a betegek oktatására, gyakran elmarad a helyes eszközhasználat ellenőrzése. Az alapellátásban és a gyógyszertárakban nem állnak rendelkezésre megfelelő oktató anyagok és betanító eszközök. Az egészségügyi szakemberek gyakran a beteg által visszahozott üres eszközök segítségével tudják korrigálni a beteg által elkövetett hibákat. Új gyógyszer (eszköz) felírásnál ennek hiánya rontja a betanítás lehetőségét, ugyanis közvetlenül a hatóanyagot tartalmazó eszközt használva fennáll a túladagolás veszélye. A fentiek alapján kiemelt fontosságú lenne, hogy a gyógyszerforgalmazók megfelelő számú placebót, illetve tréningeszközt biztosítsanak az ellátás minden szintjén. Az inhalációs eszközök számának növekedése, együttes alkalmazási lehetőségük akár többszörös kombinációk formájában is, csökkenti annak esélyét, hogy gyorsan és könnyen oktatható legyen a terápia a betegek számára. Felmerül a kérdés, hogy ha maguk az orvosok is problémásnak ítélik egyes eszközök használatát, betaníthatóságát, mit várhatunk a betegektől? A hibák számának csökkentése érdekében minden esetben törekedni kell arra, hogy egy betegnek a lehető legkisebb számú eltérő eszköze legyen. A fókuszcsoportban résztvevő pulmonológusok véleménye alapján a beteggel töltött idő úgy növelhető, ha bizonyos feladatok a finanszírozó által támogatva, megoszthatók lennének a szakorvos, az asztmanővér és a háziorvos között. A háziorvosok magasabb szintű bevonása, kompetenciakörük bővítése 250 MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF. 4.
9 úgy a betegoktatás, mint a beteg compliance szintjén jelentős eredményeket hozhatna már rövid távon is. A felmérésünk, a fókuszcsoport, valamint egy a magyarországi helyzetet korábban vizsgáló közlemény alapján a betegek ellátásában résztvevő szakemberek tehermentesítése kulcsfontosságú tényező lehet, melyet az aktív és krónikus betegellátás hatékonyabb szétválasztásával is el lehetne érni (15). Ezáltal hatékonyabban kihasználhatók lennének az ellátórendszer anyagi és humánerőforrás kapacitásai. További fontos tényező lehet a gyógyszerészek bevonása az inhalációs eszközök használatának oktatásába (16). A jól informált betegnél nagyobb az esély arra, hogy megfelelő módon és az előírt terápiás rend szerint használja gyógyszerét, amely növekvő terápiás hatékonyságot, életminőség javulást, az állapotromlások, exacerbációk számának csökkenését, valamint a halálozási adatok javulását eredményezheti. Ezáltal az egészségügyi ellátó rendszer oldaláról csökkenthetők a kiadások, és kevesebb lesz a munkából kiesett napok száma. A pulmonológusok és a háziorvosok igen magas átlagéletkora és az utánpótlás hiánya az ellátási rendszer átalakítása nélkül a közeljövőre nézve súlyos ellátási zavart vetít előre. Közleményünk a Journal of Public Health folyóiratban megjelent, The characteristics of diagnosis, patient care and education of asthma and COPD patients from the perspective of the actors in the Hungarian healthcare system című cikk alapján készült (17). Köszönetnyilvánítás: A Chiesi Hungary Kft. nevében a szerzők köszönetüket fejezik ki a szakértői csoport minden tagjának aktív közreműködésükért. Konstruktív részvételükkel jelentősen hozzájárultak az obstruktív betegek problémáinak a megértéséhez, ellátásuk jobb megismeréséhez. A szakértő kollégák javaslatai segítenek a betegek igényeihez igazított, a jelenleginél jobb minőségű betegtájékoztató anyagok kidolgozásában, illetve hozzájárulhatnak az ellátó rendszer hatékonyságának növeléséhez. Továbbá köszönetünket fejezzük ki minden háziorvosnak, szakorvosnak, asztmanővérnek és gyógyszerésznek, aki időt szakított arra, hogy kérdőívünkre válaszoljon. A cikk megjelenését a Chiesi Hungary Kft. támogatta. IRODALOMJEGYZÉK 1. The Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease (GOLD 2016). Global Strategy for Diagnosis, Management, and Prevention of COPD (letöltve: ) 2. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet. Korányi Bulletin ; (letöltve: ) 3. OECD, Health at a glance 2013: OECD Indicators, OECD Publishing. (letöltve: ) 4. Accordini S et al. The cost of persistent asthma in Europe: an international population-based study in adults. Int Arch Allergy Immunol 2013; 160: Csoma Zs et al. Severe asthma database in Hungary, initial steps. Clin Transpl Allergy 2013;3 (1) P33 6. Krasznai É. A házi gyermekorvosi utánpótlás helyzete és jövője, Orvosok Lapja 2014; 12: Virchow JC et al. Importance of inhaler devices in the management of airway disease. Respir Med 2008, 102: R Core Team (2015): Statistical software: the R project for statistical computing. (letöltve: ) 9. Abdulwadud O et al. Evaluation of a randomised controlled trial of adult asthma education in a hospital setting. Thorax 1999; 54: World Health Organization (WHO) Adherence to long-term therapies. Evidence for action. (letöltve: ) 11. Bender BG, Bender SE. Patient-identified barriers to asthma treatment adherence: responses to interviews, focus groups, and questionnaires. Immunol Allergy Clin N Am 2005; 25: Rand CS, Wise RA. Measuring adherence to asthma medication regimens. Am J Respir Crit Care Med 1994; 149:S69 S Ágh T, Inotai A, Mészáros Á. Factors associated with medication adherence in patients with chronic obstructive pulmonary disease. Respiration 2011; 82: Trinn CS, Molnar P. Patient education in Hungary. Patient Educ Couns 2001; 44: Szentes T, Vályi-Nagy I. Restructuring the healthcare system: redesigning based on needs. Orvosi Hetilap 2015; 156: Dóczy V, Mészáros Á. Beteg-együttműködés, módszertani kérdések és hazai vizsgálatok. Acta Pharm Hung 2013; 83: Horváth A et al. The characteristics of diagnosis, patient care and education of asthma and COPD patients from the perspective of the actors in the Hungarian healthcare system. J Public Health (2016) 24: 21. doi: /s MEDICINA THORACALIS 69. ÉVF
COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA. Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó
COPD-BEN SZENVEDŐ BETEGEK GONDOZÁSA Dr Huszár Tamás Budapest. II. ker. Tüdőgondozó 1964 US Surgeon General Report on Smoking and Health Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease WHO helyzetelemzés
RészletesebbenGyógyszerészi kommunikáció
Gyógyszerészi kommunikáció Előadás vázlat Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hibás feltételezések a betegek gyógyszerhasználatával kapcsolatban 1. Az orvos már megbeszélte
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenTerápiahűség, életminőség és betegségteher krónikus obstruktív tüdőbetegségben
Terápiahűség, életminőség és betegségteher krónikus obstruktív tüdőbetegségben DOKTORI TÉZISEK Dr. Ágh Tamás Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati
RészletesebbenKrónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Útmutató egészségügyi szakemberek részére. Linde: Living healthcare 02 Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Útmutató
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenINVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3
Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Health Economics Study Circle, Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economic Association in cooperation with: Semmelweis
RészletesebbenPARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest
PARADIGMA VÁLTÁS AZ ASZTMA BRONCHIALE MEGÍTÉLÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika Budapest ASZTMA GONDOZÁS SZEMPONTJAI Triggerek Aktuális tünetek Légzésfunkció KONTROLLÁLTSÁG
RészletesebbenAsthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése
CSALÁDORVOSI GYAKORLAT Asthma bronchiale és krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenése Müller Veronika dr. Gálffy Gabriella dr. Tamási Lilla dr. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi
RészletesebbenBeteg-együttműködést befolyásoló tényezők; az együttműködés elősegítésének lehetőségei
Beteg-együttműködést befolyásoló tényezők; az együttműködés elősegítésének lehetőségei Dr. Mészáros Ágnes SE Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet more health benefits worldwide would
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenGyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése
Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk
RészletesebbenPulmonológiai Mozaikok 2015
Pulmonológiai Mozaikok 2015 Tüdőgyógyászati Továbbképző Konferencia Miskolctapolca, 2015. október 16-17. 1 tudogyogyaszati_mozaikok.indd 1 14/10/15 12:12 PULMONOLÓGIAI MOZAIKOK 2015. Tüdőgyógyászati Továbbképző
RészletesebbenGyógyszerészi gondozás
Gyógyszerészi gondozás A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete (GYTE)
RészletesebbenA tüdőgondozás időszerű témái. DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23.
A tüdőgondozás időszerű témái DR RAKVÁCS MARIANNA KMOK Tüdőgondozó vezető főorvos 2013.05.23. Rendszeres időszakos ellenőrzést,gondozást igénylő tüdőbetegségek TBC Asthma COPD Tüdőrák Intersticiális tüdőbetegségek
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenRhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között
Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenAZ ALLERGIA MORBIDITÁSÁNAK KUTATÁSI PROBLÉMÁI EGY EMPIRIKUS VIZSGÁLAT SEGÍTSÉGÉVEL
Bán Attila 1 bana@geo.u-szeged.hu ABSTRACT AZ ALLERGIA MORBIDITÁSÁNAK KUTATÁSI PROBLÉMÁI EGY EMPIRIKUS VIZSGÁLAT SEGÍTSÉGÉVEL A kistérségek, települések, városrészek, stb. morbiditásáról meglehetősen kevés
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés. 2440-06 Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat. 2011. november 10.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenA rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás
A rákbetegek körében végzett, a betegellátással kapcsolatos közvélemény kutatás Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke Kiss Katalin, vezető kutató, Szinapszis Kft. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI
RészletesebbenVIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.
VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017. Pécsvárady Zsolt Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Központi Rizikófelmérési Kérdőív 2012-2016. évi eredmények, és a visszérbetegség kockázat összefüggésének
Részletesebbenható gyógyszerjel Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform, Gyógyszerhatásossági munkaértekezlet 2008 Nov. 26.
Légzőrendszerre ható gyógyszerjel gyszerjelöltek ltek hatásoss sossága Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform, Gyógyszerhatásossági munkaértekezlet 2008 Nov. 26. Tudományos
RészletesebbenGyógyításra váró pulmonológiai betegségek
Gyógyításra váró pulmonológiai betegségek Herjavecz Irén Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2009.április 20. Népbetegségek a pulmonológiában Epidemiológiai és morbiditási súlyukat tekintve a
RészletesebbenA Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)
A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenLÉGZÕRENDSZER. (Management of stable chronic obstructive pulmonary disease COPD) European Respiratory Society. Megjegyzések
A stabil krónikus obstruktív tüdôbetegség (COPD) kezelése (Management of stable chronic obstructive pulmonary disease COPD) European Respiratory Society A stabil COPD kezelése A kezelés céljai A tünetek
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATHOZ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés Légzőszervi szakápolás modul. 1.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenIV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN
IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:
RészletesebbenSTUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:
STUDENT LOGBOOK 1 week general practice course for the 6 th year medical students Name of the student: Dates of the practice course: Name of the tutor: Address of the family practice: Tel: Please read
RészletesebbenMIHÓCZY LÁSZLÓ EMLÉKÜLÉS
MIHÓCZY LÁSZLÓ EMLÉKÜLÉS 4. Kazuisztikai Fórum Programfüzet Debrecen, Aquaticum Debrecen Termál & Wellness Hotel 2015. november 20-21. Összefogás a Hörgőrák Megelőzéséért Alapítvány és a DEKK Tüdőgyógyászati
RészletesebbenA BEGONIA JELENTŐSÉGE A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS JÓ GYAKORLATÁBAN. dr. Bezsila Katalin DEMIN XV május 29.
A BEGONIA JELENTŐSÉGE A GYÓGYSZERÉSZI GONDOZÁS JÓ GYAKORLATÁBAN dr. Bezsila Katalin DEMIN XV. 2015. május 29. Gyógyszertár = egészségügyi intézmény A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenAz gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%
Terápiahűség javulása Teljes éves egészségügyi költség A gyógyszeripar folyamatosan dolgozik olyan új gyógyászati segédeszközök kifejlesztésén, melyek megfelelnek a betegek elvárásainak, javítják a terápiahűséget
RészletesebbenA modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató
A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató How to apply modern e-learning to improve the training of firefighters Jenő Dicse Director of
RészletesebbenDr. Péter Ádám Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
A személyre szabott ellátás és az ellátó tapasztalata számít, nem a protokollok Dr. Péter Ádám Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Milyen ellátótválasztanánk
RészletesebbenPublikációs Jegyzék Dr. Papp László
Publikációs Jegyzék Dr. Papp László Jegyzetek, tankönyvek 3. [2015] Betegvezetés az ápolásban. e-tankönyv. elérhető: www.tankonyvtar.hu 2. [2013] Neurológiai szakápolástan (2. átdolgozott kiadás) Juhász
Részletesebben3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)
A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes
RészletesebbenTHE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
RészletesebbenÚj terápiás irányelv a COPD kezelésében. Dr. Hangonyi Csilla Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet Tüdőgondozó Budapest 2014. Szeptember 12.
Új terápiás irányelv a COPD kezelésében Dr. Hangonyi Csilla Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézet Tüdőgondozó Budapest 2014. Szeptember 12. COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség A COPD egy gyakori,
RészletesebbenDr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata
igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Szakorvosi rendelési idő: 14 óra Dietetikai tanácsadás: 4 óra Szakasszisztensi tanácsadás 6 óra Gondozott betegek száma: 1793 Éves esetszám: 4391
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenAmbuláns betegoktatás, egy reményteljes jobb életminőségért
Ambuláns betegoktatás, egy reményteljes jobb életminőségért IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2012. Szeptember 13-15. Balatonfüred Konczné Molnár Ibolya Diabetologia szakápoló, Karcag A diabetes
RészletesebbenBetegbiztonság az alapellátásban
Betegbiztonság az alapellátásban Dr. Kolozsvári László Róbert, MBA, PhD 1 A betegbiztonság az egészségügyben Az egészségügy világszerte közismerten magas kockázatú terület A nem kívánt események bekövetkezése
RészletesebbenPrevenció: Elsődleges megelőzés: laikusok tájékoztatása a mozgásszervi betegségek megelőzésének
egészségügyi intézmények országos gerincgyógyászati ko zpont integrált betegedukációs tevékenység - 16 - Az Országos Gerincgyógyászati Központ támogatja pácienseit az egészségügyi kérdésekben való tájékozódásban
RészletesebbenTÜDŐGYÓGYÁSZATI KLINIKA 4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222
4012 Db., Nagyerdei krt. 98. Tel/fax: (52) 255-222 Klinikaigazgató: Klinikai főorvos: Szakorvos: Szakorvos jelölt: Központi gyakornok: Tanulmányi felelős: Dr. Szilasi Mária egyetemi docens Dr. Fodor Andrea
RészletesebbenKi, ha Mi nem? Egy megvalósult álom a Felső-Szabolcsi Kórházban
Ki, ha Mi nem? Egy megvalósult álom a Felső-Szabolcsi Kórházban Készítette: Kővári Georgina (diabetológiai szakápoló és edukátor) 2018. szeptember 19. A 2017-es adatok alapján közel 425 millióra tehető
RészletesebbenGyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezelési napló
Gyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezelési napló Általános tájékoztató a gyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezeléséről A kezelés célja a teljes tünetmentesség elérése, tünetek jelentkezésekor
RészletesebbenEz az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.
II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye
RészletesebbenMiért nem működik? bevezetésének lehetőségei
XXII. Betegbiztonsági Fórum Miért működik? Miért nem működik? Az ismert jó gyakorlatok bevezetésének lehetőségei 2013. Február 14. Tervezett program Követésre alkalmas jó gyakorlatok bemutatása Belicza
RészletesebbenTüdőtranszplantáció Magyarországon:
Tüdőtranszplantáció Magyarországon: (nem)utópia (vagy) realitás? Gál János Indikációk Parenchymás betegségekben: fibrosis, sarcoidosis, histiocytosis-x cystás fibrosis emphysema, alpha-1 AT hiány Vascularis
RészletesebbenSERDÜLİKORI ASZTMA BRONCHIALE. Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest
SERDÜLİKORI ASZTMA BRONCHIALE Dr. Kovács Lajos SE. I. sz. Gyermekklinika, Budapest AZ ASZTMA BRONCHIALE TERMÉSZETES LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK Genetikai faktorok Környezeti tényezık életmód, allergének,
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenMiskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért
Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016
RészletesebbenA prokalcitonin prognosztikai értéke
A prokalcitonin prognosztikai értéke az első 24 órában Dr. Tánczos Krisztián SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet Carlet et al. Antimicrobial Resistance and Infection Control 2012, 1:11 Carlet
RészletesebbenMegoldás kórházi gyógyszertár számára VP485 színes címkenyomtatóval
Megoldás kórházi gyógyszertár számára VP485 színes címkenyomtatóval Gyógyszer adagolási statisztika A statisztikák szerint 44,000 és 98,000 halálesetet okoz orvosi hiba az USA-ban évente. * Több mint 770,000
RészletesebbenIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin
III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat
RészletesebbenLovas Kornélia 2010. június 3.
A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:
RészletesebbenEsetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?
Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga? Dr. Zemplényi Antal Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóság 2017.10.05. Magyarországi Egészségügyi Napok
RészletesebbenRotavírus infectio Adatok az alapellátók oltási gyakorlatáról
Rotavírus infectio Adatok az alapellátók oltási gyakorlatáról D R. DOLOWSCHIÁK ANNAMÁRIA K Á V É S Z Ü N E T K O N F E R E N C I A S I Ó F O K 2 0 1 2. Az előadás a GlaxoSmithKline Kft. támogatásával készült
RészletesebbenCsoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során
Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során Hodován Zsófia 1, Gyimesi Zsófia 2, Dr. Varga János Tamás 3 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése, Miskolc 2013.
RészletesebbenKUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL
11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK
RészletesebbenHÁZIORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK KÉRÉSE A JÓSA ANDRÁS OKTATÓKÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.-BEN
Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Betegközpontúság, magas szakmai színvonal... M i n ı s ég i r án yí t ás i O s z tá l y www.josa.hu HÁZIORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK KÉRÉSE A JÓSA
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenSzükség van-e kamarai nyilvántartásra?
Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést
RészletesebbenDEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN
RészletesebbenOMRON - Medistance egészséggondozási rendszer. Személyre szabott egészséggondozás az egyéni egészségügyi célértékek eléréséhez, megtartásához
OMRON - Medistance egészséggondozási rendszer Személyre szabott egészséggondozás az egyéni egészségügyi célértékek eléréséhez, megtartásához OMRON egészség megőrzési divízió Omron Healthcare France SAS
RészletesebbenDr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010
Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,
RészletesebbenEgy javasolt krónikus betegellátási modell. Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium
Egy javasolt krónikus betegellátási modell Tóth Tamás Alkalmazott Logikai Laboratórium Alkalmazott Logikai Laboratórium Alapítás éve:1986 Nemzetközi K+F tevékenység Orvos-informatikai rendszerek Beszéd-
RészletesebbenA klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
RészletesebbenA korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont
A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik
RészletesebbenA COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban
A COPD gyógyítása, ápolása, gondozása a járóbeteg szakellátásban Dr. Alföldi Ibolya Bp. XV.ker. TG 2014. 09. 12. Gordon Snider (1989): Chronic obstructive pulmonary disease a definition and implications
RészletesebbenKözvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán
Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.
Részletesebben1. Az eljárásrend tárgyát képező betegség, betegcsoport megnevezése
36. melléklet a 31/2010. (V. 13.) EüM rendelethez 43 A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájának és gyógyszeres kezelésének finanszírozási eljárásrendje 1. Az eljárásrend tárgyát képező
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenSH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram
SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai
RészletesebbenDIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL
1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában
RészletesebbenKépzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak
Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájának és gyógyszeres kezelésének finanszírozási protokollja 2014-ben felülvizsgált TERVEZET 2014.11.06 Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség,
RészletesebbenA stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből
ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás
RészletesebbenVarga J, Pogány B, Máthéné Köteles É, Somfay A
Oxigén, vagy sűrített levegő szuplementációval végzett intervallum tréning hatása a dinamikus hyperinflációra nem hypoxias krónikus obstruktív légzőszervi betegek rehabilitációjában Varga J, Pogány B,
RészletesebbenKORSZERŰ EGÉSZSÉGÜGYI KÉPZÉSEK - A KITERJESZTETT HATÁSKÖRŰ ÁPOLÓK
KORSZERŰ EGÉSZSÉGÜGYI KÉPZÉSEK - A KITERJESZTETT HATÁSKÖRŰ ÁPOLÓK LEHETSÉGES FELADATAI AZ IDŐSELLÁTÁSBAN Dr. Balogh Zoltán Ph.D. Egymást Értő Szakemberek Szociális Klaszter Egyesület Ünnepi Konferenciája
RészletesebbenTávdiagnosztika és konzultáció -Távgondozás háziorvosok és szakorvosok együttműködésével az EFOP projekt keretében
Távdiagnosztika és konzultáció -Távgondozás háziorvosok és szakorvosok együttműködésével az EFOP 1.9.6-16 projekt keretében Dr. Margitai Barnabás - Dr. med. habil Kósa István BALATONFÜRED, 2018. SZEPTEMBER
RészletesebbenÚj alapokon az egészségügyi informatika
Új alapokon az egészségügyi informatika XXVIII. Neumann Kollokvium Új alapokon az egészségügyi informatika A XXVIII. Neumann Kollokvium konferencia-kiadványa Pannon Egyetem, Veszprém, 2015.november 20-21.
Részletesebben2018. március 5. - hétfő. Dr. Losonczy György. Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika 9:00-9:45. egyetemi tanár
Szakvizsga előkészítő kötelező tanfolyam Szervező: ÁOK -, Tanfolyam ideje: 2018. március 5 - március 20. A tanfolyam helye: ÁOK - Tanterem II. emelet 1125 Budapest, Diós árok 1/C. 1. nap 2018. március
RészletesebbenFELNŐTTKOR CISZTÁS FIBRÓZISBAN Nem nagyra nőtt gyerek. Dr. Kelemen Krisztina Csillebérci Családi Találkozó 2014. 05. 17.
FELNŐTTKOR CISZTÁS FIBRÓZISBAN Nem nagyra nőtt gyerek Dr. Kelemen Krisztina Csillebérci Családi Találkozó 2014. 05. 17. ÁTADÁS ÁTVÉTEL: KRITIKUS IDŐSZAK Miért? Beteg: Tizenéves, serdülő, fiatal felnőtt
Részletesebben"Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek
"Surviving Sepsis Campaign" irányelv: reszuszcitációs protokollok NEM kellenek Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Az ellenfél: Prof. Rudas László, Szeged A vizsgálat célja:
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenTüdőgyógyász tapasztalatai az asztmás gondozásról háziorvosként
Tüdőgyógyász tapasztalatai az asztmás gondozásról háziorvosként TÖRÖKBÁLINTI TÜDŐGYÓGYINTÉZET GYERMEKOSZTÁLYA TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 2018.09.08. 1 1. Nehéz kiemelni a NEM súlyos asztmást 2 A súlyost könnyű
RészletesebbenVédősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
A Pécsi Tudományegyetem Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Pécs 1 és az LKH Gyermekklinika, Sebészeti Osztály, Graz 2 közleménye Védősisak viselés és a kerékpáros fejsérülések összefüggése gyermekkorban
RészletesebbenEgészségügyi humán erőforrás (HRH) terminológia és adatok Egy közös nyelv és értelmezés esélyei és veszélyei
Egészségügyi humán erőforrás (HRH) terminológia és adatok Egy közös nyelv és értelmezés esélyei és veszélyei Dr. Cserháti Zoltán (cserhati.zoltan@nefi.hu) 2016/03/18 1 Merre járunk majd? A termiológiai
RészletesebbenFolyamatcentrikus betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása és eredményei az onkológiai ellátás területén
Folyamatcentrikus betegút menedzselés gyakorlati megvalósítása és eredményei az onkológiai ellátás területén Király Gyula 2016. október 6., Debrecen XXIII. MAGYARORSZÁGI EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK 1 A fejlesztés
Részletesebben