Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz első félév Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz 2007. első félév Kommunikációs és Üzleti Főiskola"

Átírás

1 Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz első félév Kommunikációs és Üzleti Főiskola összeálította: Dr. Csüllög Gábor

2 TEMATIKA 1. A világgazdaság és a nemzetgazdaságok kapcsolata. A világ országainak csoportosítása. A fejlettség és a gazdasági növekedés eltérései. 2. A világ népesedési folyamatai, a népességnövekedés következményei. 3. Az urbanizáció és az urbanizációs folyamatok fejlettségi különbségei. 4. A gazdasági szektorok jellemzői. A világ agrárgazdálkodása. Élelmezési problémák. 5. Az ipar és a globális folyamatok. Az ipari fejlettség eltérései. 6. A harmadik szektor jellemzői. A kereskedelem és közlekedés globális folyamatai. 7. Integrációk és nemzetközi szervezetek. 8. A világ kultúrkörei, történeti kultúrák. 9. A világnépesség nyelvi megoszlása, világvallások. 10. A világnépesség etnikai tagolódása, kisebbségi problémák. 11. Válsággócok és a világnépesség migrációja. 12. A világ erőtéri tagolódása: centrumok és perifériák. 13. A világ meghatározó centrumtérsége az Európai Unió. 14. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: történeti földrajz, közigazgatás, népesség, településhálózat. 15. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: agrárgazdaság, ipar, közlekedés, régiók.

3 Kötelező irodalom: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, o. Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, , , oldalak Ajánlott irodalom: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó Budapest Pécs, , , , , , , , oldalak Bernek Ágnes Sárfalvi Béla: Általános Társadalomföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

4 A VILÁG GAZDASÁGA ÉS A VILÁGGAZDASÁG A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA Egyszerű: a nemzetgazdaságok összessége Összetett: 1. a nemzetgazdaságok összessége 2. a nemzetgazdaságok kapcsolat és viszonyrendszerei 3. a globális gazdasági folyamatok erőtere 4. önálló hierarchizált struktúra

5 A világgazdaság összetevői 1. NEMZETGAZDASÁGOK/ÁLLAMOK száma adottságai méret, népességszám, erőforrások, történet adottságok eltérése teljesítőképesség fejlettségi állapot eltérése 2. NEMZETGAZDASÁGOK KAPCSOLATRENDSZEREI gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi politikai katonai etnikai kulturális

6 3. NEMZETGAZDASÁGOK HIERACHIÁJA hatóterek szerint erőviszonyok szerint 4. NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZER INTÉZMÉNYEI politikai szövetségek integrációk nemzetközi szervezetek 5. A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÖNÁLLÓ SZERVEZETEI multinacionális vállaltok transznacionális vállalatok

7 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 1. ÖNÁLLÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA ie.3/2. ÉVEZRED Koncentrálódó és fejlődő magterületek Passziv köztes terek 2. KIHATÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA ie. 1. ÉVEZRED- iu Vertikális-horizontális terjeszkedés Időbeli és térbeli egymásrahatás Afro-eurázsiai kulturális tengely magaskultúrái

8 A KORAI MAGASKULTÚRÁK MAGTERÜLETEI

9 A JELENTŐSEBB MAGASKULTÚRÁK TÉRSÉGEI A 15. SZÁZADIG

10 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 3. ÖSZEKAPCSOLÓDÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA AZ EURÓPAI KULTÚRA EXPANZIÓJÁNAK KORSZAKA Megjelenése más, nem szomszédos magaskultúrák területén - felfedezések és gyarmatosítások. Gazdasági rendszerük kiépítése a magaskultúrák területén Folyamatos áramlási rendszer működtetése más magaskultúrák erőforrásainak megszerzése és hasznosítása a saját rendszerükben A KERESKEDELMI KAPITALIZMUS KORSZAKA Az európai gazdasági érdekek érvényesítése A kereskedelmi tőke domináns szerepe

11 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 4. A MODERN VILÁGGAZDASÁG KIÉPÜLÉSÉNEK KORSZAKA 1780-TÓL A FELHALMOZÁS AZ IPARI KAPITALIZMUS KORSZAKA Az ipari szerkezet kialakulása az ipari tőke dominanciája o o o o A MUNKAERŐ, A NYERSANYAG, A TECHNOLÓGIA, A TERÜLET, Felhalmozása koncentrálása, folyamatos innovatív fejlesztése, a gyáripar kialakulása CENTRUMÉPÍTÉSEK- A MONOPOLKAPITALIZMUS KORSZAKA A TŐKEÁRAMLÁS ÉS A HIERARCHIZÁLÓDÁS KORSZAKA A GLOBALIZÁCIÓ KORA től

12 A korai modern világgazdasági tér területi munkamegosztása a 19. században és a 20. század elején

13 NEMZETGAZDASÁG JELLEMZŐI: lehatárolt politikai (természeti, települési, gazdasági, infrastrukturális) tér kötött, bővíthető, fogyó természeti erőforrások egyedi és részben lehatárolt demográfiai struktúra részben szabályozott demográfiai folyamatok szektorgazdaság differenciálódott társadalom állami szerveződés érdekegyeztetett társadalmi/gazdasági viszonyok törvények intézmények érdekérvényesítő jövedelem és funkció csoportok egyedi teljesítőképesség nagyságrendi, hatékonysági SZÁMA: 268 nemzet 192 ENSZ tagállam 162 gazdaságilag értékelhető adottságai méret, népességszám, erőforrások, történet

14 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján NAGYSÁGRENDI ADATOK területnagyság népességszám NÉPESEDÉSI ADATOK népességnövekedési ütem természetes szaporodási ráta születési ráta termékenységi ráta halálozási ráta élettartam adatok születéskor várható élettartam 60 év felett várható élettartam EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK csecsemőhalandósági ráta az 5 éves kor alatti halálozási ráta felnőttkori halandósági ráta

15 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján KÉPZETTSÉGI ADATOK analfabétizmus aránya / írni-olvasni tudók aránya az analfabétizmus aránya nők körében a 15 év alatti korosztályból az alapfokú képzésben résztvevők aránya a 18 és 30 év közötti korosztályból a felsőfokú képzésben részvevők aránya A NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG VALLÁSI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSÁNAK JELLEMZŐI népsűrűség agrárnépsűrűség a városi lakosság aránya migrációs egyenleg

16 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján GAZDASÁGI ADATOK GDP Gross Domestic Product- bruttó hazai termék hol kelettkezett a jövedelem GNP Gross National Product - bruttó nemzeti termék hol kapták meg a jövedelmet GNI Gross National Income - bruttó nemzeti jövedelem teljes - folyóár, vásárlóerőre - egy főre eső érték a szektorok aránya GDP-ben foglalkoztatásban az ipari termelés volumene az ipari termelés növekedése az ipari ágazatok részesedési megoszlása a GDP-ből az energia termelés mutatói egy főre eső energiafogyasztás

17 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján foglakoztatási adatok gazdasági aktivitás foglakoztatottak száma munkanélküliek száma külkereskedelmi mutatók az export és import részesedése a GDP-ből külkereskedelmi egyenleg pénzügyi mutatók államháztartási hiány államadósság infláció

18 A nemzetgazdaságok csoportosítási szempontjai nagyság népesség földrajzi helyzet/térség iparosodottsági szint humán fejlettség gazdasági fejlettség jövedelemszint szövetségi rendszer

19 A NEMZETGAZDASÁGOK FEJLETTSÉGE A nemzetgazdaság/állam gazdasági teljesítőképességének megjelenése a gazdasági/társadalmi jellemzőkben adott időtartamra vonatkozó állapot fontosabb mutatószámai: egy főre eső gabonafogyasztás szegény országok is mérhetőek ipari teljesítmény szektor megoszlás foglalkoztatott GDP arány export/import összetétele egészségügyi mutatók élettartam 60 év felett várható élettartam - csecsemő halandóság -felnőttkori férfi/nő - halandóság fenntartható gazdasági jóléti index termelés, fogyasztás, elosztás, környezet- csak gazdag országok változásaira

20 A HUMAN DEVELOPMENT INDEX HDI KISZÁMÍTÁSÁNAK ÖSSZETEVŐI anyagi, szolgáltatási javak előállítása jövedelem GDP, GNI várható élettartam (egészségügyi ráfordítás és állapot) tudásszint (képzési ráfordítás és állapot) a kapott érték 0 és 1 közötti az 1-hez közelítő a magas fejlettség mutatója Az öt legmagasabb és az öt leglacsonyabb HDI értékű ország 2005-ben: 1. Norvégia 0, Izland 0, Ausztrália 0, Írország 0, Svédország 0, Guinea-Bissau 0, Burkina Faso 0, Mali 0, Sierra Leone 0, Niger 0,311 forrás: The World Bank Group

21 szint magas közepes HDI 2005 alacscsony nincs adat forrás: The World Bank Group

22 A HDI értékek változása néhány országcsoportnál 1975 és 2002 között

23 A VILÁG GDP (GWP) ÉRTÉKE 2006-ban millió USA dollár (IMF 2007) A GDP megoszlása országcsoportok szerint (millió USA dollár) fejlett országok fejlődő Ázsia Afrika A GDP megoszlása országok szerint (millió USA dollár) 1. USA Japán Németország Kína Egyesült Királyság Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson dollár/fő (2005) 1. Luxemburg USA Norvégia Svájc Izland

24 forrás: The World Bank Group A GDP MEGOSZLÁSA A FONTOSABB ORSZÁGCSOPORTOK KÖZÖTT 2001-ben (%) A GDP megoszlása országcsoportok szerint 2006 (millió USA dollár) fejlett országok G euró térség egyébb fejelett EU fejlődő Ázsia Afrika

25 forrás: The World Bank Group A GDP megoszlása országonként

26 A GDP megoszlása Európában

27 forrás: The World Bank Group A GDP megoszlása országonként (%)

28 A GDP ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA TERÜLETNAGYSÁGRA TORZÍTVA

29 A GDP ÉS A NÉPESSÉG ARÁNYA részesedés nagysága százalékban a WDP-ből és a világnépességből NÉPESSÉG GDP

30 forrás: The World Bank Group

31 Az egy főre eső GDP nagysága a nagy városi térségekben 2000-ben népesség nagyság millióban az egy főre eső GDP nagysága

32 Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005 forrás: The World Bank Group

33 forrás: The World Bank Group Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005

34 A JÖVEDELEM MEGOSZLÁSA

35 AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A CSOPORTOK SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSE A VILÁG NÉPESSÉGÉBŐL ÉS GDP-jéből NÉPESSÉG % GDP % alacsony jövedelmű 800 dollár alatt 40 3,4 közepes jövedelmű alacsonyabb fejlettségű 800 és 3000 dollár között közepes jövedelmű magasabb fejlettségű 3000 és dollár között magas jövedelmű 39 10, ,8 6 5, ,8

36 AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI TAGOLÓDÁSA

37 forrás: The World Bank Group

38 forrás: The World Bank Group A GDP ÉS A VÁLLALATI JÖVEDELMEK ARÁNYA milliárd dollárban (2004) USA EU JAPÁN KÍNA A TÖBBI ORSZÁG összes nemzetgazdaság AZ 500 LEGNAGYOBB VÁLLALAT forrás: The World Bank Group

39 A VESZTESEK a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya százalék

40 A VESZTESEK A súlyosan eladósodott szegény afrikai országok forrás: The World Bank Group

41 A NYERTESEK forrás: The World Bank Group A világ 25 leggazdagabb embere

42 A GLOBALIZÁCIÓ ROBBANÁS SZERŰEN NÖVEKVŐ NÉPESSÉG KONCENTRÁLT TERÜLETI MEGJELENÉS TÚLNÉPESEDÉS AZ URBANIZÁCIÓS TEREKBEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI IGÉNY ÉLELMISZER VÍZ ENERGIA NÖVEKVŐ TECHNOLÓGIAI IGÉNY EREDMÉNY ROBBANÁSSZERŰEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI EGYENSÚLY FELBORULÁS KÖZVETLENÜL URBANIZÁCIÓS IPARI TEREKBEN KÖZVETVE TELJES KÖRNYEZET TOTÁLIS IPARI FÜGGÉS ELTÉRŐ ERŐFORRÁS HOZZÁFÉRÉS FEJLETT TELJES RENDELKEZÉS GLOBÁLISAN FEJLETTLEN TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG - LOKÁLISAN ELTÉRŐ HASZONÉLVEZET A GLOBÁLIS FOLYAMATOK NYERTESEI A FOLYAMATOK IRÁNYÍTÓI - A VILÁGNÉPESSÉG 15%-A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALTOK NEMZETGAZDASÁG ELITJE ÉS KÖZÉPOSZTÁLYA A GLOBÁLIS FOLYAMATOK TEHERVISELŐI A VILÁGNÉPESSÉG 25%-A A FEJLETTORSZÁGOK ÉS KÖZEPESEN FEJLETTORSZÁGOK MUNKAVÁLLALÓI A GLOBÁLIS FOLYAMATOK VESZTESEI A VILÁGNÉPESSÉG 60%-A A FEJLETTLEN, SZEGÉNY ORSZÁGOK NÉPESSÉGE POLARIZÁLÓDÓ HATÁSOK ÉS CÉLOK FEJLETT TECHNOLÓGIAILAG KIVÉDETT ÉS KEZELT KÖRNYZETI KÁROK - KÖRNYEZETVÉDELEM LOKÁLISAN A KÁROK FEJLETTLEN TÉRSÉGEKRE SZORÍTÁSA FEJLETTLEN TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG A HATÁSOKNAK CÉLOK NÉLKÜL

43 A GLOBÁLIS JELEN ÉS A JÖVŐ?

44 A VILÁGNÉPESSÉG SZÁMA szeptember fő forrás: U.S. Bureau of the Cencus (statisztikai becslés)

45 A világnépesség kontinensek szerinti megoszlása KONTINENSEK NÉPESSÉGSZÁM 1994 millió fő NÉPESSÉGSZÁM 2004 millió fő VÁLTOZÁS % Ázsia ,31 Európa ,02 Afrika ,31 Közép- és Dél-Amerika Észak- Amerika Ausztrália és Óceánia , , ,36

46 A világ 100 milliós népességnél nagyobb országai ország népesség 1. Kína India USA Indonézia Brazília Pakisztán Banglades Oroszország Nigéria Japán Mexikó forrás: The World Bank Group

47 A népesség területi eloszlása, a népsűrűség Egy bizonyos terület népsűrűségét az ott élő népesség egészének és az összes terület nagyságának a hányadosával fejezik ki - ezt nyers/matematikai népsűrűségnek is nevezik - - mutatószáma - fő/km 2 fiziológiai (vagy tiszta) népsűrűség - a teljes népességet a hasznosítható /hasznosított területtel osztják táplálkozási (néhol agrár) népsűrűség a teljes népességet osztják a mezőgazdaságilag művelt területekkel

48 A világnépesség területi eloszlásának természeti/földrajzi okai 1. A szárazföldek eloszlása és kiterjedése, partvonali tagoltsága: - a kontinensek területének közel 80%- a az északi féltekén található a világnépesség 88%- a él az északi féltekén - tengerpart a partvonaltól 500km-es távolságon belül él a világnépesség döntő hányada 200 km-en belül 50%-a 2. Függőleges tagozódás - domborzat, tengerszint feletti magasság: méter között - 56 % méter között - 24 % méter között % felett % Dél-Amerikában a legmagasabb a népesség átlagos lakó magassága méter

49 3. Éghajlati tagozódás - klímatájak szerinti tagozódás: Magas népsűrűségű klímatájak Terület 17% világnépesség 53 % Közepes népsűrűségű klímatájak Terület 45,5% világnépesség 39% Alacsony népsűrűségű klímatájak Terület 37,5 % világnépesség 8% Összegezve: A legsűrűbben lakott területek: a tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) a folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők

50 Társadalmi/gazdasági okai: agrártermelés - az intenzív szántóföldi gabona (rizs, búza, kukorica) termesztés térségei. Van ahol már több ezer év óta jelentős népesség koncentrációk vannak (Ázsia). Kapcsolódva a kedvező természeti tényezőkhöz: éghajlat- csapadék, hőösszeg, domborzat, folyóvízhálózat, tengerpart Gangesz, Indus, Keleti- és Nyugati-Gátok, kínai nagy folyam völgyek, európai folyam völgyek, Nílus-völgy, délkelet- afrikai partvidék, brazíliai- argentínai atlanti partvidék, északnyugatatlanti partvidék ipari urbanizációs folyamatok A klasszikus ipari fejlődés időszakában kialakult népességkoncentrációs területek: észak-atlanti térség: Nyugat-Európa, Észak Amerika más európai variszkuszi zóna: Közép- és Kelet- Európa Második hullámos ipari fejlődés: ÉK-Kína, Korea, Japán demográfiai robbanás urbanizációja DK-Ázsia, Ny-és Közép-Afrika, Közép-Amerika, Dél-atlanti térség

51 Nagy népesség-tömörülések 1. Kelet-Ázsia: Kelet- és Dél-Kína, Korea, Japán 2. Dél-Ázsia: India, Pakisztán, Banglades, Sri Lanka 3. Nyugat-Európa: La Manche övezet 4. Észak-Amerika: Nagy-tavak és az atlanti partvidék között Ebben a négy népességkoncentrációban él a világnépesség 65%-a Kettőben ma is jelentősen nő a népességszám India és Kína

52 forrás: U.S. Departmen of Agriculture

53 A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %-a Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek Jelentősen lakott térségek Mérsékelten lakott térségek fő fő fő 9 Ritkán lakott térségek 1-10 fő 78 Alig lakott és lakatlan térségek 1 fő alatt 1 A szárazulatok átlagos népsűrűsége A legsűrűbben lakott ország: Banglades A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)

54 Az 5 legnagyobb népsűrűségű ország (5000 km 2 feletti területű) ország terület km 2 népesség népsűrűség fő/km 2 1. Banglades Tajvan Dél Korea Hollandia Libanon The World Factbook CIA.

55 A világnépesség számának változása egy területi kategórián belül a népességszám változását a következők alakítják természetes demográfiai folyamat születések száma halálozások száma vándorlások vándorlási egyenleg bevándorlás kivándorlás a demográfiai folyamat népességszám változásának mutatója a természetes szaporodás rátája ez a születési ráta adott évben 1000 lakosra jutó élveszületések száma és a halálozási ráta - adott évben 1000 lakosra jutó halálozások száma viszonyításából kapott érték ezrelékben ha több a születés mint a halálozás, akkor pozitív azaz természetes növekedésről beszélünk ha kevesebb a születés mint a halálozás, akkor negatív és természetes fogyásról beszélünk a teljes népességszám változáshoz hozzászámolják a vándorlási egyenleget ami pozitív, ha többen vándoroltak be, mint ki ami negatív, ha többen vándoroltak ki, mint be

56 A világnépesség számának történeti változása korszak becsült népességszám megkétszereződési időszak ie. 10 ezertől 7 ezerig 6- ról 10 millióra 3000 év ie. 7 ezertől 4500-ig 10-ről 20 millióra 2500 év ie tól 2500-ig 20-ról 40 millióra 2000 év ie tól ig 40-ről 80 millióra 1500 év ie től az isz-ig 80-ról -160 millióra 1000 év isz. kezdetétől 900-ig 160-ról 320 millióra 900 év ról 600 millióra 800 év ról 1200 millióra 150 év ról millióra 100 év ról 5300 millióra 40 év ról millióra 95 év

57 lassú, egyenletes növekedés rövidülő megkétszereződési időszakokkal változás történik 1700-tól erőteljesen gyorsul a népesség növekedése a korábbi időszakokhoz képest az előtte lévő időszakot nevezzük tradicionális növekedési időszaknak 1700-ig lassú növekedés az ekkor megindulót a demográfiai átmenet időszakának gyors növekedés 2004-ig az utána következőt a modern demográfia folyamatok időszakának 2005-től először egyszerre növekvő és csökkenő népességű területek 2080-ig majd általános és gyors népességszám csökkenés 2080-tól

58 NÉPESSÉGTÖBBLET

59 A demográfiai átmenet két megvalósulási formája 1. A demográfiai forradalom 1700-tól 1920-ig Európa Észak-Amerika fejlett világ átlagosan 8-9 ezrelékes természetes szaporodás belső gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás következménye ipari forradalom urbanizáció kivándorlás Amerika, Ausztrália, Afrika nemzetállamok kialakulása nemzetgazdasági szerveződés egészségügyi fejlődés egyensúlyban van a gazdasági és a népességnövekedés

60 A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK

61 2. A demográfiai robbanás 1950-től külső folyamatok által kikényszeríttet felbomlása a tradicionális gazdálkodásnak egyensúly bomlás begyűrűző technológia változások» élelmezés» egészségügy térbeli változtatási kényszer harmadik világbeli urbanizáció globális folyamatok hatásai» erős infrastrukturális és jövedelmi különbségek nagyon gyors, robbanás szerű növekedés az átlagos természetes szaporodási ráta 21 ezrelék» a szélsőséges értékek az 50 ezreléket is elérik» eltérő intenzitás a különböző térségekben a világnépesség nagyobb hányadát érintik sok és jelentős kihatású válságfolyamatot indított el élelmezési környezeti vízkészleti nincs egyensúlyban a népesség és a gazdaság növekedése

62 A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK

63 forrás: The World Bank Group A világnépesség növekedése 1950 és 2050 között

64 A legnagyobb népességű országok népességnövekedése 1950 és 2050 között

65 A DEMOGRÁFIAI SZERKEZET 1. a demográfiai folyamat által alakított szerkezet életkor szerinti megoszlás nemek szerinti megoszlás 2. a gazdasági társadalmi folyamatok által alakított szerkezet foglalkoztatottsági megoszlás képzettségi megoszlás 3. a kulturális folyamatok által alakított szerkezet nyelvi megoszlás vallási megoszlás etnikai meoszlás

66 forrás: The World Bank Group Az alapkorosztályok arányának országonkénti szélső értékei 0 és 14 év között - a világátlag 30,1% magas Uganda 51% Csád 48% Etiópia 47% alacsony Japán 15% Spanyolország 15% Görögország 15% 15 és 64 év között - a világátlag 63% magas Bosznia-Hercegovina 71% Dél-Korea 71% Thaiföld 70% alacsony Burkina Faso 49% Belize 54% Pakisztán 55% 65 év felett - a világátlag 6,9% magas Svédország 18% Görögország 18% Japán 17% alacsony Mauritánia 2% Angola 2% Afganisztán 3% a világnépesség átlagéletkora 38 év

67 A nemek szerinti megoszlás mutatószámai maszkulinitási index 1000 lakosra hány férfi jut nemi részarány férfiak/nők százalékos aránya világ 50,2% férfi, 49,8% nő 1000 férfira jutó nők száma korosztályonként különbségek mutatkoznak természetes szaporodás folyamata újszülötteknél fiú többlet 1000 lányszületésre 1050 fiú születés jut a születéskor várható élettartam a születéskori fiú többlet 40 év körül kiegyenlítődik ez utáni korosztályoknál nőtöbblet a nők tovább élnek» 60 év felett 100 férfira 120 nő jut jelentős különbségek országok között 900 és 1150 közötti érték férfitöbbletű országok India Kína Afganisztán nőtöbbletű országok Oroszország Magyarország Ausztria

68 a korfa függőleges tengelyén 5 (10) évenkénti korbeosztás, alján a fiatal korosztályokkal, tetején a legidősebbel bal oldalán a férfiak száma (százaléka) az öt éves korosztályonként jobb oldalán a nők száma (százaléka) az öt éves korosztályonként mutatja a népességnövekedés mértékét szoros kapcsolatban van az átmenet szakaszaival

69 korfa típusok Afganisztán Németország

70 1. demográfiai A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI a demográfiai folyamat differenciálódása gyorsan növekvő népesség lassan növekvő népesség csökkenő népesség poláris szerkezeti torzulás a korosztályok arányában fejlett országok idős korú népessége közepes népességszámon fejlettlen országok fiatal népessége óriási népességszámon

71 A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2. környezeti a föld eltartó képességének romlása a természeti erőforrások egy főre eső aránya csökken termőföld víz ásványi energiahordozók, nyersanyagok a környezet állapotának gyors romlása 3. gazdasági - társadalmi növekvő teljesítőképességi különbség a közepes népességű, gazdaságilag fejlett, magas életminőségű lassan növekvő országok és a gyorsan növekvő, fejlettlen, szegény, egyre nagyobb népességű országok között egyre erősödő migrációs kényszer a fejlett területek felé erősödő finanszírozási kényszer a gyorsan növekvő népesség fiatal aktív korosztályának foglalkoztatására energiaigény növekedése

72 A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI 4. az urbanizációs folyamat felgyorsulása a népsűrűség növekedése a lakható térségekben AZ URBANIZÁCIÓ FOGALMA: 1. VÁROSODÁS 2. VÁROSIASODÁS

73 Az urbanizáció folyamata

74 A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KORAI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN korai ipari urbanizáció kései ipari urbanizáció

75 A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KÉSEI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN A FEJLŐDŐ VILÁG VÁROSROBBANÁSI TEREI

76 A VÁROSI ÉS FALUSI NÉPESSÉG ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA n é p e s s é g s z á m m i l l i á r d forrás: The World Bank Group

77 A városi és vidéki népesség arányának a változása 1950 és 2030 között a legfejletteb országok világ a legelmaradottabb országok forrás: The World Bank Group

78 AZ URBANIZÁCIÓ TÍPUSAI 1. A FEJLETT VILÁG A CENTRUM TERÜLETEK URBANIZÁCIÓJA NYUGAT-EURÓPA, ÉSZAK-AMERIKA, JAPÁN, DÉL- KOREA, HONKONG, TAJVAN TÖBBSZAKASZOS TÖRTÉNETI INDÍTTATÁSÚ EGYSÉGES FEJLETTSÉGŰ, NAGY ÉS KISVÁROSI TEREK KONÚRBÁCIÓK ÖSSZENŐTT VÁROSOK FUNKCIONÁLISAN TAGOLT SZERKEZETEK KÖZTÜK IPARI TEREK LINEÁRISAN FELFŰZVE FEJLET KÖZLEKEDÉSI HÁLÓK AZ URBANIZÁCIÓS TÉRBEN JELENTŐS, DE SZABÁLYOZOTT KÖRNYEZETI TERHELÉS KÖZBEZÁRT RURÁLIS TEREK DOMINÁNS VÁROSI NÉPESSÉG

79 A fejlett világ urbanizációjána szakaszai 1. Urbanizáció - városrobbanás 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció

80 1. NAGYVÁROS 2. BOLYGÓVÁROS 3. ALVÓVÁROS 4. URBANIZÁCIÓS ÖVEZET 6. A NAGYVÁROSI TÉR HATÁRA A NAGYVÁROSI TEREK FELÉPÍTÉSE A NAGYVÁROS NÖVEKEDÉSE 1. KONCENTRÁLÓDÁS AGGLOMERÁCIÓ 2. VÁROSBŐVÜLÉS 3. SZUBURBANIZÁCIÓ KONURBÁCIÓ

81 2. A BELSŐ PERIFÉRIÁK KÖZTES URBANIZÁCIÓJA hiányos szakaszok lassú fejlődés jelentős fejlettségi különbségek Közép- és Kelet-Európa, Oroszország, Argentína 3. A FEJLETTLEN ÉS NÖVEKVŐ NÉPESSÉGŰ VILÁG URBANIZÁCIÓJA szakaszok nélküli történeti magokra épülő intenzív városrobbanás erőteljes belső fejlettségi differciálódás kasztosodás fejlett modern city köztes városias gyűrű ipari magok óriási külső nyomornegyed gyűrűk jelentős rurális terek között népesség gyűjtők jelentős migrációs célok népesség termelők a lakosság 70 százaléka vezetékes infrastruktúra nélkül egyoldalú környezet felemésztés össznépességük több mint a fejlett urbanizációs tereké kitörő gyorsan fejlődő másoló hightcht városok Kína, India

82

83 A VILÁG 20 LEGNAGYOBB NÉPESSÉGŰ NAGYVÁROSI TERE

84 TECHNOPOLIS

85 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK

86 forrás: The World Bank Group NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK A legnagyobb agglomerációk népességnövekedése

87 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK JAPÁN kb. 700 km USA EURÓPA

88 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK EURÓPA Randstad HOLLANDIA

89 AZ URBANIZÁCIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS ÉLELMISZER SZENNYEZETT LEVEGŐ ÉPÍTŐANYAG FA KITERMELT KÖRNYEZET I P A R VÁROS I P A R HULLADÉK TERMÉSZETI-TÉR ENERGIA- HORDOZÓ MEGSZÜNTETETT KÖRNYEZET SZENNYVÍZ VÍZ VÁROSI-TÉR MEGTERMELT KÖRNYEZET KULTÚR-TÉR

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió

Részletesebben

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség

A világnépesség térbeli eloszlása, a népsûrûség A világn gnépesség g térbeli t eloszlása, sa, a népsûrûség 60 30 0 Fõ/km 2 < 1 30 1-10 11-25 26-50 51-100 101-200 > 200 A világn gnépesség g rasszok, nyelvek és s vallások szerinti megoszlása sa Rassz

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba

Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században. Horváth Csaba Bevándorlási válság és annak kezelése a 21. században Horváth Csaba Az előadás szerkezete Migrációs trendek és útvonalak, célországok eltérő stratégiái Kibocsátó területek, átrendeződés a globális népesedési

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK

EXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A területi egyenlőtlenségi vizsgálatok jelentősége A népesség és a gazdaság térben egyenlőtlenül helyezkedik el, okai: Eltérő természetföldrajzi

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a grafeia (=

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A főbb növényi termékek

A főbb növényi termékek UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Tálas Péter NKE NETK SVKK

Tálas Péter NKE NETK SVKK Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu A nemzetközi hatalom forrásai katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető modern hadsereg; gazdasági hatalom: a világgazdaságban való

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Az egyenlőtlenség határai. Szigeti Cecília Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az egyenlőtlenség határai. Szigeti Cecília Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az egyenlőtlenség határai Szigeti Cecília Széchenyi Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Mi az egyenlőtlenség? Az egyenlőtlenség elkerülhető, erkölcsileg nem igazolható hierarchikus különbség. Göran

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ció Magyarországon gon 2009

ció Magyarországon gon 2009 Kutatás, a fejlesztés és s innováci ció Magyarországon gon 2009 Pálinkás József Kinőni Magyarországot Konferencia tudományról, kutatásról, innovációról 2009. május 20. 1 1. A Parlament feladatai: törvényi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI

MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI NEMZETI ÁGAZATFEJLESZTÉS NEMZETKÖZI RECEPTJE Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencia MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAR FOGÁSZATI TURIZMUS FEJLESZTÉSI PROGRAM HAZAI ÉS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI VONATKOZÁSAI

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan 11.

Nemzetközi gazdaságtan 11. Nemzetközi gazdaságtan 11. FEJLİDİ ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Fogalma: Az 5-es években alakult ki Fejlıdı országok: latin-amerikai, afrikai, dél-és délkelet-ázsiai perifériák Centrum országokhoz történelmi,

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben