Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz első félév Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Átírás

1 Előadásvázlat és illusztrációk A VILÁG GAZDASÁGI ÉS KULTÚRÁLIS FÖLDRAJZA című tárgyhoz első félév Kommunikációs és Üzleti Főiskola összeálította: Dr. Csüllög Gábor

2 TEMATIKA 1. A világgazdaság és a nemzetgazdaságok kapcsolata. A világ országainak csoportosítása. A fejlettség és a gazdasági növekedés eltérései. 2. A világ népesedési folyamatai, a népességnövekedés következményei. 3. Az urbanizáció és az urbanizációs folyamatok fejlettségi különbségei. 4. A gazdasági szektorok jellemzői. A világ agrárgazdálkodása. Élelmezési problémák. 5. Az ipar és a globális folyamatok. Az ipari fejlettség eltérései. 6. A harmadik szektor jellemzői. A kereskedelem és közlekedés globális folyamatai. 7. Integrációk és nemzetközi szervezetek. 8. A világ kultúrkörei, történeti kultúrák. 9. A világnépesség nyelvi megoszlása, világvallások. 10. A világnépesség etnikai tagolódása, kisebbségi problémák. 11. Válsággócok és a világnépesség migrációja. 12. A világ erőtéri tagolódása: centrumok és perifériák. 13. A világ meghatározó centrumtérsége az Európai Unió. 14. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: történeti földrajz, közigazgatás, népesség, településhálózat. 15. Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői: agrárgazdaság, ipar, közlekedés, régiók.

3 Kötelező irodalom: Kovács Zoltán: Népesség és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, o. Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, , , oldalak Ajánlott irodalom: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Kiadó Budapest Pécs, , , , , , , , oldalak Bernek Ágnes Sárfalvi Béla: Általános Társadalomföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

4 A VILÁG GAZDASÁGA ÉS A VILÁGGAZDASÁG A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA Egyszerű: a nemzetgazdaságok összessége Összetett: 1. a nemzetgazdaságok összessége 2. a nemzetgazdaságok kapcsolat és viszonyrendszerei 3. a globális gazdasági folyamatok erőtere 4. önálló hierarchizált struktúra

5 A világgazdaság összetevői 1. NEMZETGAZDASÁGOK/ÁLLAMOK száma adottságai méret, népességszám, erőforrások, történet adottságok eltérése teljesítőképesség fejlettségi állapot eltérése 2. NEMZETGAZDASÁGOK KAPCSOLATRENDSZEREI gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi politikai katonai etnikai kulturális

6 3. NEMZETGAZDASÁGOK HIERACHIÁJA hatóterek szerint erőviszonyok szerint 4. NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZER INTÉZMÉNYEI politikai szövetségek integrációk nemzetközi szervezetek 5. A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÖNÁLLÓ SZERVEZETEI multinacionális vállaltok transznacionális vállalatok

7 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 1. ÖNÁLLÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA ie.3/2. ÉVEZRED Koncentrálódó és fejlődő magterületek Passziv köztes terek 2. KIHATÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA ie. 1. ÉVEZRED- iu Vertikális-horizontális terjeszkedés Időbeli és térbeli egymásrahatás Afro-eurázsiai kulturális tengely magaskultúrái

8 A KORAI MAGASKULTÚRÁK MAGTERÜLETEI

9 A JELENTŐSEBB MAGASKULTÚRÁK TÉRSÉGEI A 15. SZÁZADIG

10 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 3. ÖSZEKAPCSOLÓDÓ MAGASKULTÚRÁK KORSZAKA AZ EURÓPAI KULTÚRA EXPANZIÓJÁNAK KORSZAKA Megjelenése más, nem szomszédos magaskultúrák területén - felfedezések és gyarmatosítások. Gazdasági rendszerük kiépítése a magaskultúrák területén Folyamatos áramlási rendszer működtetése más magaskultúrák erőforrásainak megszerzése és hasznosítása a saját rendszerükben A KERESKEDELMI KAPITALIZMUS KORSZAKA Az európai gazdasági érdekek érvényesítése A kereskedelmi tőke domináns szerepe

11 A VILÁGGAZDASÁG TÖRTÉNETE 4. A MODERN VILÁGGAZDASÁG KIÉPÜLÉSÉNEK KORSZAKA 1780-TÓL A FELHALMOZÁS AZ IPARI KAPITALIZMUS KORSZAKA Az ipari szerkezet kialakulása az ipari tőke dominanciája o o o o A MUNKAERŐ, A NYERSANYAG, A TECHNOLÓGIA, A TERÜLET, Felhalmozása koncentrálása, folyamatos innovatív fejlesztése, a gyáripar kialakulása CENTRUMÉPÍTÉSEK- A MONOPOLKAPITALIZMUS KORSZAKA A TŐKEÁRAMLÁS ÉS A HIERARCHIZÁLÓDÁS KORSZAKA A GLOBALIZÁCIÓ KORA től

12 A korai modern világgazdasági tér területi munkamegosztása a 19. században és a 20. század elején

13 NEMZETGAZDASÁG JELLEMZŐI: lehatárolt politikai (természeti, települési, gazdasági, infrastrukturális) tér kötött, bővíthető, fogyó természeti erőforrások egyedi és részben lehatárolt demográfiai struktúra részben szabályozott demográfiai folyamatok szektorgazdaság differenciálódott társadalom állami szerveződés érdekegyeztetett társadalmi/gazdasági viszonyok törvények intézmények érdekérvényesítő jövedelem és funkció csoportok egyedi teljesítőképesség nagyságrendi, hatékonysági SZÁMA: 268 nemzet 192 ENSZ tagállam 162 gazdaságilag értékelhető adottságai méret, népességszám, erőforrások, történet

14 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján NAGYSÁGRENDI ADATOK területnagyság népességszám NÉPESEDÉSI ADATOK népességnövekedési ütem természetes szaporodási ráta születési ráta termékenységi ráta halálozási ráta élettartam adatok születéskor várható élettartam 60 év felett várható élettartam EGÉSZSÉGÜGYI ADATOK csecsemőhalandósági ráta az 5 éves kor alatti halálozási ráta felnőttkori halandósági ráta

15 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján KÉPZETTSÉGI ADATOK analfabétizmus aránya / írni-olvasni tudók aránya az analfabétizmus aránya nők körében a 15 év alatti korosztályból az alapfokú képzésben résztvevők aránya a 18 és 30 év közötti korosztályból a felsőfokú képzésben részvevők aránya A NÉPESSÉG ETNIKAI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG VALLÁSI ÖSSZETÉTELE A NÉPESSÉG TERÜLETI MEGOSZLÁSÁNAK JELLEMZŐI népsűrűség agrárnépsűrűség a városi lakosság aránya migrációs egyenleg

16 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján GAZDASÁGI ADATOK GDP Gross Domestic Product- bruttó hazai termék hol kelettkezett a jövedelem GNP Gross National Product - bruttó nemzeti termék hol kapták meg a jövedelmet GNI Gross National Income - bruttó nemzeti jövedelem teljes - folyóár, vásárlóerőre - egy főre eső érték a szektorok aránya GDP-ben foglalkoztatásban az ipari termelés volumene az ipari termelés növekedése az ipari ágazatok részesedési megoszlása a GDP-ből az energia termelés mutatói egy főre eső energiafogyasztás

17 A nemzetgazdaságok szerkezete a jellemző adatok alapján foglakoztatási adatok gazdasági aktivitás foglakoztatottak száma munkanélküliek száma külkereskedelmi mutatók az export és import részesedése a GDP-ből külkereskedelmi egyenleg pénzügyi mutatók államháztartási hiány államadósság infláció

18 A nemzetgazdaságok csoportosítási szempontjai nagyság népesség földrajzi helyzet/térség iparosodottsági szint humán fejlettség gazdasági fejlettség jövedelemszint szövetségi rendszer

19 A NEMZETGAZDASÁGOK FEJLETTSÉGE A nemzetgazdaság/állam gazdasági teljesítőképességének megjelenése a gazdasági/társadalmi jellemzőkben adott időtartamra vonatkozó állapot fontosabb mutatószámai: egy főre eső gabonafogyasztás szegény országok is mérhetőek ipari teljesítmény szektor megoszlás foglalkoztatott GDP arány export/import összetétele egészségügyi mutatók élettartam 60 év felett várható élettartam - csecsemő halandóság -felnőttkori férfi/nő - halandóság fenntartható gazdasági jóléti index termelés, fogyasztás, elosztás, környezet- csak gazdag országok változásaira

20 A HUMAN DEVELOPMENT INDEX HDI KISZÁMÍTÁSÁNAK ÖSSZETEVŐI anyagi, szolgáltatási javak előállítása jövedelem GDP, GNI várható élettartam (egészségügyi ráfordítás és állapot) tudásszint (képzési ráfordítás és állapot) a kapott érték 0 és 1 közötti az 1-hez közelítő a magas fejlettség mutatója Az öt legmagasabb és az öt leglacsonyabb HDI értékű ország 2005-ben: 1. Norvégia 0, Izland 0, Ausztrália 0, Írország 0, Svédország 0, Guinea-Bissau 0, Burkina Faso 0, Mali 0, Sierra Leone 0, Niger 0,311 forrás: The World Bank Group

21 szint magas közepes HDI 2005 alacscsony nincs adat forrás: The World Bank Group

22 A HDI értékek változása néhány országcsoportnál 1975 és 2002 között

23 A VILÁG GDP (GWP) ÉRTÉKE 2006-ban millió USA dollár (IMF 2007) A GDP megoszlása országcsoportok szerint (millió USA dollár) fejlett országok fejlődő Ázsia Afrika A GDP megoszlása országok szerint (millió USA dollár) 1. USA Japán Németország Kína Egyesült Királyság Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson dollár/fő (2005) 1. Luxemburg USA Norvégia Svájc Izland

24 forrás: The World Bank Group A GDP MEGOSZLÁSA A FONTOSABB ORSZÁGCSOPORTOK KÖZÖTT 2001-ben (%) A GDP megoszlása országcsoportok szerint 2006 (millió USA dollár) fejlett országok G euró térség egyébb fejelett EU fejlődő Ázsia Afrika

25 forrás: The World Bank Group A GDP megoszlása országonként

26 A GDP megoszlása Európában

27 forrás: The World Bank Group A GDP megoszlása országonként (%)

28 A GDP ORSZÁGOK SZERINTI MEGOSZLÁSA TERÜLETNAGYSÁGRA TORZÍTVA

29 A GDP ÉS A NÉPESSÉG ARÁNYA részesedés nagysága százalékban a WDP-ből és a világnépességből NÉPESSÉG GDP

30 forrás: The World Bank Group

31 Az egy főre eső GDP nagysága a nagy városi térségekben 2000-ben népesség nagyság millióban az egy főre eső GDP nagysága

32 Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005 forrás: The World Bank Group

33 forrás: The World Bank Group Az egy főre eső GDP értékek vásárlóerő paritáson 2005

34 A JÖVEDELEM MEGOSZLÁSA

35 AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A CSOPORTOK SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSE A VILÁG NÉPESSÉGÉBŐL ÉS GDP-jéből NÉPESSÉG % GDP % alacsony jövedelmű 800 dollár alatt 40 3,4 közepes jövedelmű alacsonyabb fejlettségű 800 és 3000 dollár között közepes jövedelmű magasabb fejlettségű 3000 és dollár között magas jövedelmű 39 10, ,8 6 5, ,8

36 AZ ORSZÁGOK EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEMSZINT SZERINTI TAGOLÓDÁSA

37 forrás: The World Bank Group

38 forrás: The World Bank Group A GDP ÉS A VÁLLALATI JÖVEDELMEK ARÁNYA milliárd dollárban (2004) USA EU JAPÁN KÍNA A TÖBBI ORSZÁG összes nemzetgazdaság AZ 500 LEGNAGYOBB VÁLLALAT forrás: The World Bank Group

39 A VESZTESEK a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya százalék

40 A VESZTESEK A súlyosan eladósodott szegény afrikai országok forrás: The World Bank Group

41 A NYERTESEK forrás: The World Bank Group A világ 25 leggazdagabb embere

42 A GLOBALIZÁCIÓ ROBBANÁS SZERŰEN NÖVEKVŐ NÉPESSÉG KONCENTRÁLT TERÜLETI MEGJELENÉS TÚLNÉPESEDÉS AZ URBANIZÁCIÓS TEREKBEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI IGÉNY ÉLELMISZER VÍZ ENERGIA NÖVEKVŐ TECHNOLÓGIAI IGÉNY EREDMÉNY ROBBANÁSSZERŰEN NÖVEKVŐ KÖRNYEZETI EGYENSÚLY FELBORULÁS KÖZVETLENÜL URBANIZÁCIÓS IPARI TEREKBEN KÖZVETVE TELJES KÖRNYEZET TOTÁLIS IPARI FÜGGÉS ELTÉRŐ ERŐFORRÁS HOZZÁFÉRÉS FEJLETT TELJES RENDELKEZÉS GLOBÁLISAN FEJLETTLEN TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG - LOKÁLISAN ELTÉRŐ HASZONÉLVEZET A GLOBÁLIS FOLYAMATOK NYERTESEI A FOLYAMATOK IRÁNYÍTÓI - A VILÁGNÉPESSÉG 15%-A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALTOK NEMZETGAZDASÁG ELITJE ÉS KÖZÉPOSZTÁLYA A GLOBÁLIS FOLYAMATOK TEHERVISELŐI A VILÁGNÉPESSÉG 25%-A A FEJLETTORSZÁGOK ÉS KÖZEPESEN FEJLETTORSZÁGOK MUNKAVÁLLALÓI A GLOBÁLIS FOLYAMATOK VESZTESEI A VILÁGNÉPESSÉG 60%-A A FEJLETTLEN, SZEGÉNY ORSZÁGOK NÉPESSÉGE POLARIZÁLÓDÓ HATÁSOK ÉS CÉLOK FEJLETT TECHNOLÓGIAILAG KIVÉDETT ÉS KEZELT KÖRNYZETI KÁROK - KÖRNYEZETVÉDELEM LOKÁLISAN A KÁROK FEJLETTLEN TÉRSÉGEKRE SZORÍTÁSA FEJLETTLEN TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG A HATÁSOKNAK CÉLOK NÉLKÜL

43 A GLOBÁLIS JELEN ÉS A JÖVŐ?

44 A VILÁGNÉPESSÉG SZÁMA szeptember fő forrás: U.S. Bureau of the Cencus (statisztikai becslés)

45 A világnépesség kontinensek szerinti megoszlása KONTINENSEK NÉPESSÉGSZÁM 1994 millió fő NÉPESSÉGSZÁM 2004 millió fő VÁLTOZÁS % Ázsia ,31 Európa ,02 Afrika ,31 Közép- és Dél-Amerika Észak- Amerika Ausztrália és Óceánia , , ,36

46 A világ 100 milliós népességnél nagyobb országai ország népesség 1. Kína India USA Indonézia Brazília Pakisztán Banglades Oroszország Nigéria Japán Mexikó forrás: The World Bank Group

47 A népesség területi eloszlása, a népsűrűség Egy bizonyos terület népsűrűségét az ott élő népesség egészének és az összes terület nagyságának a hányadosával fejezik ki - ezt nyers/matematikai népsűrűségnek is nevezik - - mutatószáma - fő/km 2 fiziológiai (vagy tiszta) népsűrűség - a teljes népességet a hasznosítható /hasznosított területtel osztják táplálkozási (néhol agrár) népsűrűség a teljes népességet osztják a mezőgazdaságilag művelt területekkel

48 A világnépesség területi eloszlásának természeti/földrajzi okai 1. A szárazföldek eloszlása és kiterjedése, partvonali tagoltsága: - a kontinensek területének közel 80%- a az északi féltekén található a világnépesség 88%- a él az északi féltekén - tengerpart a partvonaltól 500km-es távolságon belül él a világnépesség döntő hányada 200 km-en belül 50%-a 2. Függőleges tagozódás - domborzat, tengerszint feletti magasság: méter között - 56 % méter között - 24 % méter között % felett % Dél-Amerikában a legmagasabb a népesség átlagos lakó magassága méter

49 3. Éghajlati tagozódás - klímatájak szerinti tagozódás: Magas népsűrűségű klímatájak Terület 17% világnépesség 53 % Közepes népsűrűségű klímatájak Terület 45,5% világnépesség 39% Alacsony népsűrűségű klímatájak Terület 37,5 % világnépesség 8% Összegezve: A legsűrűbben lakott területek: a tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) a folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők

50 Társadalmi/gazdasági okai: agrártermelés - az intenzív szántóföldi gabona (rizs, búza, kukorica) termesztés térségei. Van ahol már több ezer év óta jelentős népesség koncentrációk vannak (Ázsia). Kapcsolódva a kedvező természeti tényezőkhöz: éghajlat- csapadék, hőösszeg, domborzat, folyóvízhálózat, tengerpart Gangesz, Indus, Keleti- és Nyugati-Gátok, kínai nagy folyam völgyek, európai folyam völgyek, Nílus-völgy, délkelet- afrikai partvidék, brazíliai- argentínai atlanti partvidék, északnyugatatlanti partvidék ipari urbanizációs folyamatok A klasszikus ipari fejlődés időszakában kialakult népességkoncentrációs területek: észak-atlanti térség: Nyugat-Európa, Észak Amerika más európai variszkuszi zóna: Közép- és Kelet- Európa Második hullámos ipari fejlődés: ÉK-Kína, Korea, Japán demográfiai robbanás urbanizációja DK-Ázsia, Ny-és Közép-Afrika, Közép-Amerika, Dél-atlanti térség

51 Nagy népesség-tömörülések 1. Kelet-Ázsia: Kelet- és Dél-Kína, Korea, Japán 2. Dél-Ázsia: India, Pakisztán, Banglades, Sri Lanka 3. Nyugat-Európa: La Manche övezet 4. Észak-Amerika: Nagy-tavak és az atlanti partvidék között Ebben a négy népességkoncentrációban él a világnépesség 65%-a Kettőben ma is jelentősen nő a népességszám India és Kína

52 forrás: U.S. Departmen of Agriculture

53 A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %-a Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek Jelentősen lakott térségek Mérsékelten lakott térségek fő fő fő 9 Ritkán lakott térségek 1-10 fő 78 Alig lakott és lakatlan térségek 1 fő alatt 1 A szárazulatok átlagos népsűrűsége A legsűrűbben lakott ország: Banglades A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)

54 Az 5 legnagyobb népsűrűségű ország (5000 km 2 feletti területű) ország terület km 2 népesség népsűrűség fő/km 2 1. Banglades Tajvan Dél Korea Hollandia Libanon The World Factbook CIA.

55 A világnépesség számának változása egy területi kategórián belül a népességszám változását a következők alakítják természetes demográfiai folyamat születések száma halálozások száma vándorlások vándorlási egyenleg bevándorlás kivándorlás a demográfiai folyamat népességszám változásának mutatója a természetes szaporodás rátája ez a születési ráta adott évben 1000 lakosra jutó élveszületések száma és a halálozási ráta - adott évben 1000 lakosra jutó halálozások száma viszonyításából kapott érték ezrelékben ha több a születés mint a halálozás, akkor pozitív azaz természetes növekedésről beszélünk ha kevesebb a születés mint a halálozás, akkor negatív és természetes fogyásról beszélünk a teljes népességszám változáshoz hozzászámolják a vándorlási egyenleget ami pozitív, ha többen vándoroltak be, mint ki ami negatív, ha többen vándoroltak ki, mint be

56 A világnépesség számának történeti változása korszak becsült népességszám megkétszereződési időszak ie. 10 ezertől 7 ezerig 6- ról 10 millióra 3000 év ie. 7 ezertől 4500-ig 10-ről 20 millióra 2500 év ie tól 2500-ig 20-ról 40 millióra 2000 év ie tól ig 40-ről 80 millióra 1500 év ie től az isz-ig 80-ról -160 millióra 1000 év isz. kezdetétől 900-ig 160-ról 320 millióra 900 év ról 600 millióra 800 év ról 1200 millióra 150 év ról millióra 100 év ról 5300 millióra 40 év ról millióra 95 év

57 lassú, egyenletes növekedés rövidülő megkétszereződési időszakokkal változás történik 1700-tól erőteljesen gyorsul a népesség növekedése a korábbi időszakokhoz képest az előtte lévő időszakot nevezzük tradicionális növekedési időszaknak 1700-ig lassú növekedés az ekkor megindulót a demográfiai átmenet időszakának gyors növekedés 2004-ig az utána következőt a modern demográfia folyamatok időszakának 2005-től először egyszerre növekvő és csökkenő népességű területek 2080-ig majd általános és gyors népességszám csökkenés 2080-tól

58 NÉPESSÉGTÖBBLET

59 A demográfiai átmenet két megvalósulási formája 1. A demográfiai forradalom 1700-tól 1920-ig Európa Észak-Amerika fejlett világ átlagosan 8-9 ezrelékes természetes szaporodás belső gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás következménye ipari forradalom urbanizáció kivándorlás Amerika, Ausztrália, Afrika nemzetállamok kialakulása nemzetgazdasági szerveződés egészségügyi fejlődés egyensúlyban van a gazdasági és a népességnövekedés

60 A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK

61 2. A demográfiai robbanás 1950-től külső folyamatok által kikényszeríttet felbomlása a tradicionális gazdálkodásnak egyensúly bomlás begyűrűző technológia változások» élelmezés» egészségügy térbeli változtatási kényszer harmadik világbeli urbanizáció globális folyamatok hatásai» erős infrastrukturális és jövedelmi különbségek nagyon gyors, robbanás szerű növekedés az átlagos természetes szaporodási ráta 21 ezrelék» a szélsőséges értékek az 50 ezreléket is elérik» eltérő intenzitás a különböző térségekben a világnépesség nagyobb hányadát érintik sok és jelentős kihatású válságfolyamatot indított el élelmezési környezeti vízkészleti nincs egyensúlyban a népesség és a gazdaság növekedése

62 A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK

63 forrás: The World Bank Group A világnépesség növekedése 1950 és 2050 között

64 A legnagyobb népességű országok népességnövekedése 1950 és 2050 között

65 A DEMOGRÁFIAI SZERKEZET 1. a demográfiai folyamat által alakított szerkezet életkor szerinti megoszlás nemek szerinti megoszlás 2. a gazdasági társadalmi folyamatok által alakított szerkezet foglalkoztatottsági megoszlás képzettségi megoszlás 3. a kulturális folyamatok által alakított szerkezet nyelvi megoszlás vallási megoszlás etnikai meoszlás

66 forrás: The World Bank Group Az alapkorosztályok arányának országonkénti szélső értékei 0 és 14 év között - a világátlag 30,1% magas Uganda 51% Csád 48% Etiópia 47% alacsony Japán 15% Spanyolország 15% Görögország 15% 15 és 64 év között - a világátlag 63% magas Bosznia-Hercegovina 71% Dél-Korea 71% Thaiföld 70% alacsony Burkina Faso 49% Belize 54% Pakisztán 55% 65 év felett - a világátlag 6,9% magas Svédország 18% Görögország 18% Japán 17% alacsony Mauritánia 2% Angola 2% Afganisztán 3% a világnépesség átlagéletkora 38 év

67 A nemek szerinti megoszlás mutatószámai maszkulinitási index 1000 lakosra hány férfi jut nemi részarány férfiak/nők százalékos aránya világ 50,2% férfi, 49,8% nő 1000 férfira jutó nők száma korosztályonként különbségek mutatkoznak természetes szaporodás folyamata újszülötteknél fiú többlet 1000 lányszületésre 1050 fiú születés jut a születéskor várható élettartam a születéskori fiú többlet 40 év körül kiegyenlítődik ez utáni korosztályoknál nőtöbblet a nők tovább élnek» 60 év felett 100 férfira 120 nő jut jelentős különbségek országok között 900 és 1150 közötti érték férfitöbbletű országok India Kína Afganisztán nőtöbbletű országok Oroszország Magyarország Ausztria

68 a korfa függőleges tengelyén 5 (10) évenkénti korbeosztás, alján a fiatal korosztályokkal, tetején a legidősebbel bal oldalán a férfiak száma (százaléka) az öt éves korosztályonként jobb oldalán a nők száma (százaléka) az öt éves korosztályonként mutatja a népességnövekedés mértékét szoros kapcsolatban van az átmenet szakaszaival

69 korfa típusok Afganisztán Németország

70 1. demográfiai A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI a demográfiai folyamat differenciálódása gyorsan növekvő népesség lassan növekvő népesség csökkenő népesség poláris szerkezeti torzulás a korosztályok arányában fejlett országok idős korú népessége közepes népességszámon fejlettlen országok fiatal népessége óriási népességszámon

71 A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2. környezeti a föld eltartó képességének romlása a természeti erőforrások egy főre eső aránya csökken termőföld víz ásványi energiahordozók, nyersanyagok a környezet állapotának gyors romlása 3. gazdasági - társadalmi növekvő teljesítőképességi különbség a közepes népességű, gazdaságilag fejlett, magas életminőségű lassan növekvő országok és a gyorsan növekvő, fejlettlen, szegény, egyre nagyobb népességű országok között egyre erősödő migrációs kényszer a fejlett területek felé erősödő finanszírozási kényszer a gyorsan növekvő népesség fiatal aktív korosztályának foglalkoztatására energiaigény növekedése

72 A GYORS NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI 4. az urbanizációs folyamat felgyorsulása a népsűrűség növekedése a lakható térségekben AZ URBANIZÁCIÓ FOGALMA: 1. VÁROSODÁS 2. VÁROSIASODÁS

73 Az urbanizáció folyamata

74 A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KORAI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI FORRADALOM ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN korai ipari urbanizáció kései ipari urbanizáció

75 A MODERNKORI URBANIZÁCIÓ KÉSEI SZAKASZA A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEKEN A FEJLŐDŐ VILÁG VÁROSROBBANÁSI TEREI

76 A VÁROSI ÉS FALUSI NÉPESSÉG ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA n é p e s s é g s z á m m i l l i á r d forrás: The World Bank Group

77 A városi és vidéki népesség arányának a változása 1950 és 2030 között a legfejletteb országok világ a legelmaradottabb országok forrás: The World Bank Group

78 AZ URBANIZÁCIÓ TÍPUSAI 1. A FEJLETT VILÁG A CENTRUM TERÜLETEK URBANIZÁCIÓJA NYUGAT-EURÓPA, ÉSZAK-AMERIKA, JAPÁN, DÉL- KOREA, HONKONG, TAJVAN TÖBBSZAKASZOS TÖRTÉNETI INDÍTTATÁSÚ EGYSÉGES FEJLETTSÉGŰ, NAGY ÉS KISVÁROSI TEREK KONÚRBÁCIÓK ÖSSZENŐTT VÁROSOK FUNKCIONÁLISAN TAGOLT SZERKEZETEK KÖZTÜK IPARI TEREK LINEÁRISAN FELFŰZVE FEJLET KÖZLEKEDÉSI HÁLÓK AZ URBANIZÁCIÓS TÉRBEN JELENTŐS, DE SZABÁLYOZOTT KÖRNYEZETI TERHELÉS KÖZBEZÁRT RURÁLIS TEREK DOMINÁNS VÁROSI NÉPESSÉG

79 A fejlett világ urbanizációjána szakaszai 1. Urbanizáció - városrobbanás 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció

80 1. NAGYVÁROS 2. BOLYGÓVÁROS 3. ALVÓVÁROS 4. URBANIZÁCIÓS ÖVEZET 6. A NAGYVÁROSI TÉR HATÁRA A NAGYVÁROSI TEREK FELÉPÍTÉSE A NAGYVÁROS NÖVEKEDÉSE 1. KONCENTRÁLÓDÁS AGGLOMERÁCIÓ 2. VÁROSBŐVÜLÉS 3. SZUBURBANIZÁCIÓ KONURBÁCIÓ

81 2. A BELSŐ PERIFÉRIÁK KÖZTES URBANIZÁCIÓJA hiányos szakaszok lassú fejlődés jelentős fejlettségi különbségek Közép- és Kelet-Európa, Oroszország, Argentína 3. A FEJLETTLEN ÉS NÖVEKVŐ NÉPESSÉGŰ VILÁG URBANIZÁCIÓJA szakaszok nélküli történeti magokra épülő intenzív városrobbanás erőteljes belső fejlettségi differciálódás kasztosodás fejlett modern city köztes városias gyűrű ipari magok óriási külső nyomornegyed gyűrűk jelentős rurális terek között népesség gyűjtők jelentős migrációs célok népesség termelők a lakosság 70 százaléka vezetékes infrastruktúra nélkül egyoldalú környezet felemésztés össznépességük több mint a fejlett urbanizációs tereké kitörő gyorsan fejlődő másoló hightcht városok Kína, India

82

83 A VILÁG 20 LEGNAGYOBB NÉPESSÉGŰ NAGYVÁROSI TERE

84 TECHNOPOLIS

85 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK

86 forrás: The World Bank Group NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK A legnagyobb agglomerációk népességnövekedése

87 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK JAPÁN kb. 700 km USA EURÓPA

88 NAGYVÁROSI TÉRSÉGEK - AGGLOMERÁCIÓK EURÓPA Randstad HOLLANDIA

89 AZ URBANIZÁCIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS ÉLELMISZER SZENNYEZETT LEVEGŐ ÉPÍTŐANYAG FA KITERMELT KÖRNYEZET I P A R VÁROS I P A R HULLADÉK TERMÉSZETI-TÉR ENERGIA- HORDOZÓ MEGSZÜNTETETT KÖRNYEZET SZENNYVÍZ VÍZ VÁROSI-TÉR MEGTERMELT KÖRNYEZET KULTÚR-TÉR