BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÖVEGES JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Átírás

1 ikt. sz.: 222/2016. BUDAPESTI GÉPÉSZETI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM ÖVEGES JÓZSEF SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1117 Budapest, Fehérvári út Budapest, Beregszász út 10. HÁZIREND

2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A házirend célja, feladata A házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend nyilvánossága A MŰKÖDÉS RENDJE Az intézmény munkarendje Az egyéb foglalkozások rendje Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Védő, óvó intézkedések Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények, tanórán kívüli foglalkozások Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai Tantárgyválasztás A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI A tanulók jutalmazásának elvei és formái A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulók jogai A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása A tanulók közösségei Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok Az iskolai diákönkormányzat Egyéb szabályozások a tanulói jogok körében A tanulók kötelességei Egyéb szolgáltatások A tanulók és a szülők tájékoztatása A TANULÓK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGŐRZÉSÉT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

3 7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A házirend hatályba lépése, felülvizsgálata A házirend nyilvánosságra hozatala Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A házirend elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék...25 MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Védő, óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során bekell tartani A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele Balesetmegelőzési előírások, intézkedések baleset esetén SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje A számítógéptermek használati rendje A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata A tornaterem használati rendje Az ebédlő használatának rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...32 FÜGGELÉK...33 Jogszabályi háttér

4 1. BEVEZETÉS 1.1. A házirend célja, feladata A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait A házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános, minden érintett számára megismerhető. Annak érdekében, hogy az érintettek megismerhessék a házirend előírásait, az iskola biztosítja hozzáférhetőségét az alábbi helyeken: az iskola honlapja, az iskola könyvtára, tanári szoba, az iskola titkársága, iskolavezetés, osztályfőnökök, a szülői szervezet vezetője. A házirendet a tanuló és a szülő is megkapja, annak érdemi változása esetén a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskola nyitvatartási ideje: 6 20 óra. Az iskolában ügyeleti rendszer működik. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. 4

5 Az elméleti tanórák 45, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra- és szünetrövidítést rendkívüli esetekben a tagintézményvezető (a továbbiakban: igazgató) rendelhet el. Az elméleti oktatás 7.15 és órakor, a gyakorlati foglalkozás 7.00 és órakor, a tanórán kívüli foglalkozások óra után kezdődnek. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 5 perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. Az iskola tanulói a főbejáraton keresztül érkezhetnek és távozhatnak az iskolából. Azok a diákok, akik első órájukra érkeznek, az óra megkezdéséig a büfé előterében várakozhatnak, hogy ne zavarják az oktatást. A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanóra kezdete előtt 3 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanteremhez menni, ott rendezetten megjelenni. Tanári felügyelet nélkül a tanulók a tantermekben szünetben sem tartózkodhatnak. Becsengetéskor a tanterembe csak a tanárral léphetnek be. Az óraközi szünetekben, az őszi és tavaszi időszakban az időjárási viszonyoknak megfelelően a tanulók kimehetnek az udvarra, kimondottan levegőzés céljából. A tanórán kívüli foglalkozások a kijelölt tantermekben a tanórák után kezdődnek, a foglalkozást tartó tanár munkarendjének megfelelően. A tanuló a tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, osztályfőnöke vagy az órát tartó szaktanár és szakoktató írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra csak az igazgató vagy a helyettesei adhatnak engedélyt. Távozáskor a kilépőt a tanulónak le kell adnia a portán. Az iskola tanulói tanulmányi ügyeiket és óra közötti időpontban intézhetik a tanügyigazgatáson. Ebédszünet: az 5. órát követő szünetben. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskola épületébe érkező szülőket, látogatókat a portaszolgálat fogadja, a látogatókat belépővel látja el és nyilvántartja. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett rendezvényekre a belépés külön szabályozás alapján történik. 5

6 A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a gyakorlatioktatás-vezető engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait az iskola tanulói igénybe vehetik. A könyvtárba történő beiratkozás egyénileg történik. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20 óráig befejeződik, illetve pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó, felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 6

7 2.3. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi-, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatába, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után rendet hagyjon. A tantermek tisztaságának megőrzése érdekében évente 2 alkalommal dekoráló és szépítő napot tartunk az osztályfőnök irányításával a kijelölt tantermekben és a folyosókon. A tanulók felelősek annak a tanteremnek a rendjéért és tisztaságáért, amelyben tartózkodnak, az észlelt károkat azonnal jelenteniük kell a gondnoknak, osztályfőnöknek, szaktanárnak. A tanműhely tisztaságára vonatkozó szabályokat a gyakorlati oktatás szabályzata tartalmazza. Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, a gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve a gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. Kicsengetés után és az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállítójegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. 7

8 3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, ipod, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Az iskola területén ezen eszközökhöz csatlakoztatható hangszóró használat sem megengedett. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre kérvényezik, és arra behozatali engedélyt töltenek ki. Nagyobb értékű tárgyat, ékszert, mobiltelefont, értékes órát, valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak saját felelősségükre hozhatnak be, ezek megőrzéséért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló előzetes bejelentés vagy engedély nélkül hoz az iskolába tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni megőrzésre az óra végéig a szaktanárnak, a tanítás végéig az osztályfőnökének, esetleg az iskolavezetésnek. Első alkalommal a tanuló az iskolába hozott dolgot a tanítási nap végén visszakapja, továbbiakban a fiatalkorú tanulók esetében ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. A tanulók az iskolába kerékpárral is járhatnak. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. 8

9 A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére felelősségbiztosítást köteles kötni Védő, óvó intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezen kívül fizika, kémia, informatika, testnevelés és sport tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be semmilyen készített vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 9

10 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények, tanórán kívüli foglalkozások Az iskola által szervezett kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tanulószoba, konzultációs klub Az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban tanulószoba működik, önkéntes jelleggel vagy a szülők kérésére. A konzultációs klubban szaktanárok adnak felügyeletet, akik segítik a diákok felzárkóztatását. A foglalkozásokon minden érdeklődő kérelem benyújtása és létszámkorlátozás nélkül részt vehet a évfolyam diákjai közül. A klub működéséről az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Céljuk a tehetséggondozás, illetve a hátrányos helyzetű tanulók és a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az igazgató dönt a munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek javaslata alapján. Szervezésük a szaktanárok és a segítő pedagógusok munkaközösségének feladata. Időszakos tanórán kívüli foglakozások Tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából indított szervezeti forma. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok, szakoktatók javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja, jellegük évről évre változik. Az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A sportkörön kívül tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt az iskola tanulói a hét öt napján a tanítási órák után, minden alkalommal ig. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és a versenyekre való felkészülésre. A tömegsport foglakozásain való részvétellel a heti öt kötelező testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár által vezetett foglakozási napló részvételi adatai alapján történik. Gyógytestnevelés Az iskolában a szakorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók az iskolán belül kapják meg képzésüket, a foglalkozások részben az iskola épületében, részben a kerület uszodájában zajlanak. A foglalkozásról való hiányzást igazolni kell, a foglalkozásról való igazolatlan távolmaradás igazolatlan mulasztásnak tekintendő. A 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben foglaltak szerint a gyógytestnevelés szervezéséről a pedagógiai szakszolgálat gondoskodik. 10

11 Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése, melyet először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, ezért tanulóink folyamatosan bekapcsolódnak ennek elvégzésébe. Kirándulások Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése, illetve a tanulmányok megerősítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek, szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. 20 tanulóra 1 kísérő tanárt kell biztosítani. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár(ok) felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak a kísérő tanár engedélyével lehet. A tanulónak csak rendkívül indokolt orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola múzeumi, sport, művészeti, technikai stb. programokat és színházlátogatást szervez. Az ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak, az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, a foglalkozások és óra között szerveződhetnek. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár látogatható a tanórák közti szünetekben és a tanítási órák után. A könyvtár hétfőtől csütörtökig 8 12 óráig és óráig, pénteken 8 10 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait az iskolai tanulók igénybe vehetik. A beiratkozás díjtalan, a tagság megújítása évenként szükséges, és a tanulói jogviszony fennállásáig szól Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a fenntartóval való egyeztetést követően az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. Térítésidíj-köteles: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése, a köznevelési közfeladatok, a független vizsga, 11

12 az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. Tandíjköteles: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás; középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése; a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. A térítési- és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. A térítési díjakat szeptember 15. napjáig kell befizetni az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki: az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja, a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők, a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, igazgatóhelyettes, tankönyvfelelős, tankönyvtáros, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola tankönyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). 12

13 3.6. Tantárgyválasztás A belépő 9. évfolyamos tanulók megválaszthatják a tanulni kívánt idegen nyelvet (angol vagy német nyelv). A szakgimnázium 11., illetve 12. évfolyamos tanulói azokat a tantárgyat választhatják, amelyből a kötelező tantárgyakon kívül érettségit kívánnak tenni. Ezt heti két órában tanulják. Erről a tanuló a 10., illetve 11. évfolyam végén dönthet. A tanulónak május 20-ig kell írásban jelentkezni az igazgatónál. A választott tárgy óráit egy évig köteles a tanuló látogatni, arról való hiányzását igazolnia kell. A tanuló egyszer a tanév elején módosíthatja választását az igazgató engedélyével. Emelt szintű érettségi felkészítés választható a következő tantárgyakból: kötelező érettségi tantárgyak, informatika, fizika A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő) vagy a nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy en köteles bejelenteni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az előbb megjelölt időponttól számított nyolcadik tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. A tanuló mulasztása igazolt, ha szakgimnáziumi tanuló távolmaradását a szülő által is aláírt orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel igazolja; szakközépiskolai oktatásban tanuló távolmaradásához táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges; hatósági intézkedés vagy állampolgári kötelezettségei teljesítése miatt maradt távol és ezt igazolni is tudja; előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől vagy az intézményvezetőtől. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Távolmaradásra 1 napig az osztályfőnök, 1 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról engedheti el a tanulót szakmai vagy pedagógiai indokkal, illetve az iskolaközösség érdekében (előzetes egyeztetést követően), ebben az esetben az osztályfőnöknél igazolhatja mulasztást. 13

14 A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb.) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. 1 napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő bejegyzi a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Az iskola értesíti a szülőt - kollégista tanuló esetében a kollégiumot is, ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha a tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 igazolatlan órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek: ha egy tanévben meghaladja a 250 órát, szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, a vonatkozó jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozó vizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. A nevelőtestület az osztályózó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt. 14

15 Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Igazolatlan órákért járó fegyelmi intézkedések és azok formái Igazolatlan órák száma Következmény Egyéb következmények Magatartás Beírandó az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba Tanköteles korú tanuló esetében Nem tanköteles korú tanuló esetében Nagykorú tanuló esetében Felnőttoktatásban résztvevők esetében 1-2 Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés Az iskola a szülőt és a kollégiumot is értesíti. 3-7 Osztályfőnöki Felhívás a rendszeres iskolába A tanuló hivatalos Még példás (5) írásbeli járásra. A szülő írásbeli értesítése. írásbeli értesítése, magatartási figyelmeztetés figyelemfelhívás a osztályzat következményekre Osztályfőnöki Az iskola igazgatója értesíti a A szülő és a A tanulói jogviszony Legfeljebb jó (4) írásbeli intés gyermek tényleges tartózkodási nagykorú tanuló megszűnik. magatartási helye szerint illetékes jegyzőt és a értesítése. osztályzat gyermekjóléti szolgálatot. Nem indulhat A jegyző szabálysértési eljárást szabálysértési indíthat. eljárás Igazgatói írásbeli Az illetékes A gyermekjóléti Legfeljebb figyelmeztetés kormányhivatal szolgálat változó (3) az osztályfőnök és a értesítése. magatartási és a szülő gyermekjóléti Intézkedési terv: osztályzat bevonásával. szolgálat mediációs értesítése. megbeszélés a Intézkedési terv: szülő, a tanuló mediációs és a Fegyelmi megbeszélés a Bizottság szülő, a tanuló részvételével. és a Fegyelmi Bizottság részvételével Igazgatói írásbeli Fegyelmi vizsgálat megindítása. A tanuló hivatalos Rossz (2) intés az Indokolt esetben áthelyezés iskolán írásbeli értesítése, magatartási osztályfőnök és belül másik osztályba vagy figyelemfelhívás a osztályzat a szülő tagozatra. következményekre. személyes bevonásával Fegyelmi Az iskola tájékoztatja a vizsgálat gyermekjóléti szolgálatot, amely lefolytatása az közreműködik a tanuló szülőjének SZMSZ alapján. értesítésében. Áthelyezés másik azonos típusú iskolába. 15

16 31-50 Fegyelmi vizsgálat lefolytatása az SZMSZ alapján. Az illetékes szabálysértési hatóság, a gyermekjóléti szolgálat és a szülő tájékoztatása. 30 tanóra igazolatlan mulasztást követően a tanulói jogviszony megszűnik. 51-től Védelembe vétel. Szabálysértési eljárás. Iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt, megküldi a tankötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát. Áthelyezés másik azonos típusú iskolába Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.7. alfejezetében (A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások) felsorolt esetekben, vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló). A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, témaköreit a vizsga időpontja előtt legalább 2 héttel a tanuló tudomására kell hozni és javítóvizsga esetén a honlapon megjelentetni. 16

17 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti, melyet hagyományosan a Karácsonyi ajándékkosár, a ballagás és az évzáró alkalmával vehet át. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, szakoktatói osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi dicséret. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az egész évben kiemelkedő tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredményt elérő végzős tanulók az alábbi elismerésben részesülhetnek: Az év tanulója A szakma kiváló tanulója A kulturális versenyek győztese Az év sportolója Jutalmukat a ballagási ünnepélyen vehetik át, nevük az Öveges Emlékfalra is felkerül. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, osztályt csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanévi programot az Öveges Kupa versenysorozata fogja össze, melyben az osztályok küzdenek. Az Öveges Kupa első hat helyezettje oklevelet, az első három egy tanítás nélküli munkanapot kap, amelyet osztálykirándulásra, tanulmányi útra fordíthat. A legjobb helyezést elért szakközépiskolai osztály amennyiben nem az első három hely valamelyikén végzett külön jutalomban részesül. A győztes osztály neve minden évben felkerül az Öveges Emlékfalra. Az eredmények folyamatos regisztrálása a diákönkormányzatot segítő tanár feladata. 17

18 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, intés; osztályfőnöki figyelmeztetés, intés; igazgatói figyelmeztetés, intés. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben fegyelmi eljárás indítandó. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló osztályfőnöke, az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a tanulói fegyelmi bizottság vezetője dönt. A fegyelmi lebonyolítását külön szabályzat tartalmazza, mely melléklete az intézményi SZMSZ-nek. A fegyelmi eljárást egyeztető beszélgetések (mediációk) előzik meg, melynek résztvevői a fegyelmi bizottság tagjai, valamint az érintett diákok és szülők. A fenti fegyelmező intézkedések a gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés is kiszabható. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: durva verbális agresszió; a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; az elektronikus eszközök figyelmeztetés ellenére történő használata; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1. A tanulók jogai A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitvatartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat. 18

19 Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát írásos megállapodás alapján átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. Az iskolai gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tuladonjoga az oktatási intézményé A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők: diákgyűlés, osztály és iskolai diákönkormányzat, diákparlament. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közösen tanuló diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint a közösségi munka megszervezésére osztály diákbizalmit (ODB) és helyettest választanak, akiket delegálnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére szakkörök, önképzőkörök, amatőr művészeti csoportok, sportkörök stb. szerveződhetnek. A tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük és a tanév végéig részt kell venniük. Kizáró tényező lehet a tanulmányi eredmény erős romlása, melyről konzultálni kell a diákot tanító tanárokkal. Ezen csoportok létrehozására javaslatot tehet az igazgatónak az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az iskola vezetősége. Ezek létrehozásáról minden tanév elején, az adott lehetőségek figyelembevételével, a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. Az indításhoz általában 8-8 fő szükséges. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes heti váltásban A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. 19

20 A hetesek feladata: minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesznek az órát tartó pedagógusnak; ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum öt perccel, jelentik a tanári szobában vagy a titkárságon; gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra az órát tartó nevelő utasításai szerint Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből (ODB) álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az igazgató által megbízott, a diákok által is elfogadott pedagógus segíti, ő látja el az iskolai diákönkormányzat képviseletét. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Tanévenként két alkalommal az iskola diákgyűlést hív össze. Az első alkalom szeptember első tanítási napja, a második a félévi értesítő kiadását követi. A diákgyűlés szervezése külön rend szerint történik, melyért az igazgató felelős. Rendkívüli diákgyűlés összehívását a DÖK, illetve az igazgató is kezdeményezheti. A iskola diákönkormányzata minden évben egy alkalommal a Gyermekjogok világnapjához (november 20.) kapcsolódóan diákparlamentet hív össze. A diákparlamenten a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat elnöke beszámol az előző parlament óta eltelt időszak munkájáról, és igény szerint az igazgató is tájékoztatást ad az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben megfogalmazottak tapasztalatairól. Meghallgatja a diákság kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskola életének egészére vonatkozóan. A diákparlamenten a tanulók DÖK elnököt választanak maguk közül. A diákparlament napirendi pontjait a diákönkormányzat állítja össze és hozza nyilvánosságra az iskola hirdetőtábláján a megrendezés előtt 15 nappal. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a köznevelési törvény szerint az iskolai diákönkormányzatot megillető ügyekben. Azokra az értekezletekre, gyűlésekre, amelyek témájában a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. A meghívót és az előterjesztést a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Minden tanuló egyénileg is fordulhat jogorvoslati kérelemmel a diákönkormányzathoz. Az önbíráskodás fegyelmi intézkedést von maga után. A diákönkormányzat jogait, kötelességeit a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza Egyéb szabályozások a tanulói jogok körében A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozás napján kezdődik. A tanulói jogokat a diák az első tanítási naptól gyakorolhatja. Kivételt képeznek ez alól a tanévkezdés előtti, az iskola által szervezett programok, táborok. 20