SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014 november 03.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FELADATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNY NEVE, CÍME, TÍPUSA, KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA AZ ALAPTEVÉKENYSÉGET, MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL, A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, FELTÉTELEK A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYA, A KIADMÁNYOZÁSI JOG AZ INTÉZMÉNYI BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA, KEZELÉSE AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE. (R 4. (1) E.) AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézményvezetés feladata VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS Az intézmény vezetője Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minta R. 4.. t) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök A dolgozók munkaköri leírásának mintája Kollégiumvezető Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes Közismereti és nevelési igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gazdasági csoportvezető A VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁI R. 4. (1) E) Igazgatótanács Nevelőtestület, alkalmazotti értekezlet A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések R. 4. h) Szakmai munkaközösségek R. 4. (1) k) Az intézményi közösségek működése, a vezetők és az intézményi tanács, intézményi szék, valamint az intézményi szülői közösség kapcsolattartásának formája, rendje R. 4. (1) g.) Intézményi tanács Intézményi szék Intézményi szülői közösség A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása R. 4. (2) c) A kapcsolattartás formái A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA, ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL, A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST (R. 4. (1) I) Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Intézményegységek, feladat-ellátási helyek közötti kapcsolatok R. 4. (1) d) A MŰKÖDÉS RENDJE R. 4. (1) A) A TANÉV MUNKARENDJE A TANULÓK FOGADÁSÁNAK RENDJE (A NYITVA TARTÁS) A tanítási nap rendje

3 4.3. A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG, ANYAGI FELELŐSSÉG A SZABADSÁG ÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE R. 4. (1) B) A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FOGALMA, CÉLJA A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉRE JOGOSULTAK A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁJA A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK HELYE AZ ISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERÉBEN A belső ellenőrzés területei az iskolában A pedagógiai ellenőrzés színterei A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL R. 4. (1) C) AZ IGAZGATÓ VAGY IGAZGATÓHELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE R. 4. (1) F) ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK R. 4. (1) J) A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI AZ INTÉZMÉNY EGYÉB HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS, SPORT- ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE R. 4. (1) L.) AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK R. 4. (1) M) AZ NKT. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN AZ ISKOLA FELADATAI AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETET MEGELŐZŐ FELADATAI Az igazgató feladata A munka-, és tűzvédelmi megbízott, valamint a munka-, tűz- és balesetvédelmi felelős feladatai Az iskola dolgozóinak tanuló- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai Az iskola tanulóinak tanulói- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége R AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK R. 4. (1) N) A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND R. 4. (2) F) A TANULÓK ÁLTAL NEM, VAGY CSAK FELÜGYELET MELLETT HASZNÁLHATÓ ESZKÖZÖK, GÉPEK R AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK, AMELYET JOGSZABÁLY ALAPJÁN KÉSZÍTETT SZABÁLYZATBAN NEM KELL, ILLETVE NEM LEHET SZABÁLYOZNI R. 4. (1) U) AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA NYILATKOZAT MÉDIA RÉSZÉRE AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI R. 4. (2) A) A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI R. 4. (2) B) A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI INTÉZMÉNYÜNKBEN: Iskolarendszerű felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE R. 4. (2) D) A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

4 15. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE R. 4. (2) G), R A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ALAPDOKUMENTUMAI: A KÖNYVTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ALAPKÖVETELMÉNYEI A KÖNYVTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK EGYÉB TECHNIKAI FELTÉTELEI AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁRAK FELADATA: A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár fenntartása, felügyelete Az intézményi könyvtár feladatai A könyvtár használói és a használat szabályai A könyvtárhasználat módja A könyvtár használat szabályai A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A beiratkozás módja és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A könyvtár állományának alakítása, gyűjteményszervezés Az állomány egységei és azok raktári rendje Az állomány nyilvántartása Az állomány védelme Az állomány feltárása Szolgáltatások GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A főgyűjtőkör és mellékgyűjtőkör Az intézményi könyvtárak gyűjteményjellege Részletes gyűjtési szabályok A műveltségterületek fontosabb dokumentumai MUNKAKÖRI LEÍRÁS TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT, A TARTÓS TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének A kölcsönzés rendje KATALÓGUS SZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS, VALAMINT A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI (R. 4. (1) Q) VITÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS A FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE AZ ISKOLÁBAN AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍR ALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK, A HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE R 4. (1) R) - S) A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE, A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI AZ INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI NKT (9) (11) KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS FELKÉSZÍTÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉS A SZAKMAI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTELEINEK, VALAMINT A TANULMÁNYI VERSENYEK FELADATSORAINAK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A KOLLÉGIUM SZERVEZETÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSA ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK AZ SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI SZMSZ MELLÉKLETEK BELSŐ SZABÁLYZATOK, INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg a közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. - A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és miniszteri rendeletek: évi LXXIX. törvény a közoktatásról, továbbiakban Kt., - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, továbbiakban Nkt. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, továbbiakban R /2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről - 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1. melléklete, a továbbiakban KLIK SZMSZ - 26/2013. (VIII.5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás módosításáról Az intézmény SZMSZ-e a magasabb szintű jogszabályokon, valamint rendelkezéseken túl elveiben és tartalmában illeszkedik a közös igazgatású köznevelési intézmény alapdokumentumaihoz A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa az iskolai és kollégiumi intézményegység működésének közös és eltérő szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az igazgató, illetékes helyettese és a kollégiumvezető hozhat intézkedést. 5

6 A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó ellenőrzésének/egyetértésének időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ 512-2/2012. számú november 22. napján kelt döntésével jóváhagyott SZMSZ (valamint a március 27-én és a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott SZMSZ). 6

7 2. Az intézmény általános jellemzői A módosított KLIK SZMSZ Melléklet 3. függelék tartalmazza a köznevelési intézmények szakmai dokumentumait. (Hivatalos Értesítő évi 39. szám). Intézményünk szakmai alapdokumentuma a II alatt található Az intézmény neve, címe, típusa, köznevelési és egyéb alapfeladata A köznevelési intézmény Megnevezései: Hivatalos neve: Rövid neve: Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Mohácsi Radnóti Szakképző Iskola Feladatellátási helyei: Székhelye: 7700 Mohács, Kossuth L. u telephelye: 7700 Mohács, Liliom u telephelye: 7700 Mohács, Mohácsi Jenő u. 1/b. 3. telephelye: 7700 Mohács, Mohácsi Jenő u. 2/b. 4. telephelye: 7700 Mohács, Pécsi út 6/b. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Államháztartási szakágazati besorolás 8532 Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása Üdülői szálláshely-szolgáltatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 7

8 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az intézmény a KLIK jogi személyiségű szervezeti egysége április 1-jétől Az alaptevékenységet, működést meghatározó jogszabályok - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt) évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet évi LXXIX. törvény a közoktatásról - Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény - 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (Ávr) - 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Bkr) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - A munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény - A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény - A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvény - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 8

9 - 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól - A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény módosításáról - A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet - 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet - Az Országos Képzési Jegyzékről és az OKJ módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet - 8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet - 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról - 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - A nemzetgazdasági miniszter 14/2013. (IV.5.) NGM rendelete a szakképzési kerettantervekről - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról - 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről - 26/2001. (VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről - 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 9

10 - 22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás (KLIK SZMSZ) évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről - 28/2011. (IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról - 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatai - 23/2011. (III.8.) Kormányrendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről - A költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvények A költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a gazdálkodással kapcsolatos előírások, feltételek A gazdálkodás rendszerével, a költségvetéssel, a pénzellátással a KLIK SZMSZ foglalkozik. Intézményünk a decentralizált gazdálkodás szempontjából önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező szervezeti egység. A KLIK SZMSZ 33. (4) bekezdése szerint a Pécsi Tankerület funkcionális költségvetéssel rendelkezik, mely az elemi költségvetés szabályai szerint épül fel a tankerületi igazgató döntési kompetenciájának és feladatinak megfelelően. Előirányzatai felett a tankerületi igazgató rendelkezik. Ennek keretén belül kell meghatározni az egyes intézmények költségvetési keretszámait, melynek terhére az intézményvezető ellátmányt kap, és melynek előirányzatai felett a tankerületi igazgató a kötelezettségvállaló. A költségvetés tervezését úgy kell megszervezni, hogy az intézmény a tárgyév március végéig jóváhagyott gazdálkodási kerettel rendelkezzen. A munkabér, illetmény, valamint az egyéb juttatások kifizetéséhez kapcsolódó feladatokat az elnök a Költségvetési Gazdálkodási Főosztályon keresztül, illetve a területi szervekkel megosztva gyakorolja az intézményvezetők által szolgáltatott adatok és dokumentumok figyelembevételével (KLIK SZMSZ 13. (3)). A köznevelési intézmény tevékenységéről származó bevételt annak az intézménynek a gazdálkodási kereteiben kell felhasználásra biztosítani, ahol a bevétel keletkezett. (KLIK SZMSZ 31. (5)) Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata (2/2013. (II.11.)) tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében A kiadmányozás szabálya, a kiadmányozási jog A kiadmányozás az ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog 10

11 magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős. Az intézmény vezetője az Nkt-ban meghatározott önálló jogkörei tekintetében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. A kiadmányozás és a helyettesítés rendjét a KLIK elnökének 2/2013. (I.15.) utasítása szabályozza. Az utasítás 13. -a szerint az intézményvezető kiadmányozza: a) a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; b) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; c) a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; d) az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; e) az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; f) a közbenső intézkedéseket; g) a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető akadályoztatása esetén távollétében- szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján a nevelő-oktató munkával kapcsolatos levelek, jelentések, egyéb iratok esetében kiadmányozási joga van a közismereti-nevelési igazgatóhelyettesnek, szakmai igazgatóhelyettesnek és a kollégiumvezetőnek. Gazdasági-pénzügyi, továbbá üzemeltetési feladatok esetében a gazdasági csoportvezető jogosult kiadmányozni. Tanügyi dokumentumok (napló, bizonyítvány, törzslap stb.) aláírására az igazgatóhelyettesek is jogosultak Az intézményi bélyegzők használata, kezelése Az intézményben használatos bélyegzőkről, a használók köréről, a bélyegzők nyilvántartásáról a nyilvántartás vezetésével megbízott személyről, továbbá a bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, cseréjéről és az évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető dönt. A bélyegzőt írásban átvevők személyesen felelősek a bélyegző megőrzéséért. 11

12 3. Az intézmény vezetése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R 4. (1) e.) 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti felépítését, struktúráját az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza Az intézmény vezetése Az igazgató feladatait vezető beosztású - munkatársai közreműködésével látja el. A vezető beosztásúak köre: igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető. Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, aki egyben az iskolai intézményegység vezetője is, a kollégiumi intézményegység-vezető, a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatási feladatokért felelős igazgatóhelyettes és a gazdasági csoportvezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az intézményvezetés tagjainak hatásköre és felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel Az intézményvezetés feladata Az intézményvezetés a nevelés-oktatási célok gyakorlati megvalósításának munkáját szervezi, vezeti, irányítja. Az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. Az intézményvezetés kötelezettsége, hogy a pedagógusok, a tanulók, és az intézményi közösségek szervezeteit a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegítse. A vezetői tevékenység fontos része a rendszeres értékelés. Ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a közösségek saját ügyüknek tekintsék az intézmény problémáit, az intézmény támogatásáért és fejlesztéséért felelősséget érezzen a nevelőtestület és a dolgozói kollektíva valamennyi tagja Vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény vezetője Az intézmény élén magasabb vezetői beosztásban az intézményvezető áll, akit az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázat útján bíz meg öt évre. 12

13 A KLIK-es új struktúra lényege, hogy a köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért, képviseli az intézményt. Alapvető felelőssége, feladatai - Nkt. 69. (1) a) f) és (2) a) k) pontjaiban meghatározottak szerint. (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, (a KLIK SZMSZ és az 5/2013. (V.31.) KLIK utasítás szerint) c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt, (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) -- e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. - KLIK tájékoztatás szerint (3305-1/2013/KIK/01 elnöki tájékoztató; ) Az intézmény vezetése körében az intézményvezető szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; 13

14 gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minta R. 4.. t) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettesek számára a tantárgyfelosztás és az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási-, illetve a tantárgyak beszámításával kapcsolatos kérelmek döntési jogát, a gazdasági csoportvezetőnek a gazdasági és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, a szabadságok engedélyezésének/kiadásának jogát, a kollégiumvezetőnek a kollégiumi nevelők és technikai dolgozók szabadságolási rendjének megállapítását, a szabadságok engedélyezésének/kiadásának jogát, a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények és a közösségi szolgálattal kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletének jogát, az igazgatóhelyettesek számára a pályaválasztási rendezvényeken, szülői értekezleteken az intézmény képviseletének jogát, a kollégiumvezetőnek a kollégiumi intézményegység szakmai működtetésével kapcsolatos dokumentumok/határozatok (Kollégiumi Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program, felvételi értesítés, stb.) aláírásának jogát, a szakmai- és gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyetteseknek az igazgatóval való előzetes egyeztetés után a gazdasági kamarákkal, gazdálkodó szervezetekkel folytatott tárgyalásokon, konferenciákon az intézmény képviseletének jogát A dolgozók munkaköri leírásának mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. 14

15 b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről Kollégiumvezető A kollégiumvezető az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelt vezető, tagja az intézmény vezetőségének és igazgatótanácsának. Jogköre: Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az intézményegységben folyó szakmai munkát. Külső és belső kapcsolatrendszer építése. Fegyelmi és jutalmazási eljárások kezdeményezése, fegyelmi tárgyalás lefolytatása (tanulók, munkavállalók). Hatásköre: Az intézményegység feladatellátásának megszervezése, a működtetési rend meghatározása, irányítása. A kollégiumi nevelőtestület vezetése, a kollégiumi életrend, az oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, irányítása. Az intézményegység képviselete az igazgató egyetértésével a kollégiummal kapcsolatos ügyekben. A kollégiumi nevelők és alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítása, a szabadságok engedélyezése. Feladatköre: Feladata a kollégiumi intézményegység szakszerű és törvényes működtetése. A kollégiumi nevelőtestület jogkörébe utalt döntések, határozatok előkészítése, a döntések/határozatok végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése. Elkészíti a jogszabályok előírásainak figyelembevételével a kollégiumi SZMSZ-t, a Pedagógiai programot és Házirendet. Elkészíti a kollégium éves munkatervét a Pedagógiai/nevelési programban megjelölt célok és feladatok tervszerű megvalósítása érdekében. 15

16 Elkészíti, illetve jóváhagyja a tantárgyfelosztást, a munkarendet, megszervezi az ellenőrzés folyamatát. Nyilvántartja a kollégiumi nevelők távollétét, gondoskodik helyettesítésükről. Biztosítja, hogy valamennyi nevelő, munkatárs megismerje az intézményi/kollégiumi szabályzatokat, dokumentumokat és ellenőrzi ezek előírásainak betartását. Gondoskodik az alkalmazottak és tanulók egészségének és testi épségének védelméről, a munka-, tűz-, balesetvédelmi előírások megismeréséről és betartásáról, részt vesz a hatósági és intézményi szemléken. Felel a tanulóbalesetek megelőzéséért. Gondoskodik a vagyonvédelemről, az állagmegőrzésről. A gondnokkal együttműködve karbantartási-, fejlesztési tervet készít, jelzi a működtetéssel kapcsolatos problémákat. Összesíti és ellenőrzés után átadja a gazdasági csoportvezetőnek a munkaidő nyilvántartásokat. Szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja a gazdasági csoportvezetőnek a kollégiumban jelentkező rendkívüli munkavégzést. Véleményezi az igazgató döntését a tanulók kollégiumi felvételével kapcsolatban, a felvételről értesíti a diákokat. Szervezi és ellenőrzi az intézményegység ügyviteli, tanügy-igazgatási munkáját a mindenkor érvényes jogszabályok szerint. Figyelemmel kíséri az ügyviteli és a tanügyi dokumentumok naprakész állapotát. Együttműködik a kollégiumi diákönkormányzattal és az intézményi szülői szervezettel. Elkészíti az év eleji, félévi és év végi statisztikai jelentéseket. Elkészíti a kollégiumra vonatkozó adatszolgáltatást, gondoskodik az irattári iratok kezeléséről, a szükséges nyomtatványok megrendeléséről és szakszerű használatáról. Támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, továbbképzését, elősegíti a korszerű módszerek bevezetését. A lehetőségeknek megfelelően biztosítja a tanulók zavartalan tanulásához szükséges feltételeket. Irányítja és figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, szabadidejük kulturált eltöltését. Segíti a tanulók testkultúrájának fejlesztését és a kollégium lehetőségeihez mérten gondoskodik a testedzés és a sportolás feltételeiről. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulók fejlődését. Irányítja és ellenőrzi a kollégiumi nevelők pedagógiai és adminisztrációs munkáját. Jóváhagyja a nevelők tervező munkáját, a kollégiumi foglalkozási terveket, a pedagógiai munkaközösség és a DÖK munkatervét. A kollégiumi foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelőktől bekért beszámolók alapján, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalát, eredményességének alakulását. Tapasztalatai alapján félévkor és év végén beszámolót, elemzéseket készít. Értékeli a kollégiumi nevelőtestület munkáját, az alkalmazottak munkáját és a működés hatékonyságát. Elkészíti a kollégiumi nevelők, alkalmazottak munkaköri leírását, ha szükséges módosítja azokat. Gondoskodik a kollégiumban a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Felelős a tanulók és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a pedagógusokkal/alkalmazottakkal, csoportokkal és az intézménnyel, kollégiummal kapcsolatos információkat. Pályázatokat ír a kollégium fejlesztése céljából 16

17 Havonta ad jelentést a kollégium tanulói létszámáról. Együttműködik a gondnokkal az alkalmazottak feladatkiosztásával, munkaidő beosztásával kapcsolatban. A kollégiumi szálláshely és egyéb termek kiadását az erre vonatkozó folyamatszabályozás/ellenőrzési nyomvonal alapján végzi. Felelős a fenntartó Pénzkezelési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően a szakmai teljesítési igazolásért. Intézkedik a kollégiumi tanulók jutalmazásáról, illetve szükség esetén a fegyelmi felelősségre vonásáról, kártérítési felelősségük megállapításáról. Ellenőrzéseit a belső kontrollrendszernek megfelelően, éves belső ellenőrzési terv alapján, valamint igazgatói utasításra végzi Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes A gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes az intézményvezetőnek közvetlenül alárendelt vezető, tagja az intézmény vezetőségének. A szakmai igazgatóhelyettest akadályoztatása vagy távolléte esetén a gyakorlati oktatást érintő kérdésekben teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti. Jogköre: Az intézmény gyakorlati oktatásának szervezése. A köznevelési és szakképzési törvényekben, a végrehajtási rendeletekben és egyéb jogszabályokban meghatározott, a gyakorlati oktatással összefüggő vezetői feladatok ellátása. Az intézmény tűz-, munka- és balesetvédelmi tevékenységének ellátása (együttműködve a fenntartó által megbízott vállalkozással). Hatásköre: Az intézmény gyakorlati oktatásának megszervezése, az intézményi szintű gyakorlati képzési feladatok koordinálása, ellenőrzése. Igazgatói megbízás alapján az intézmény képviselete gyakorlati oktatási, valamint tűz-, munka- és balesetvédelmi ügyekben. A tűz-, munka- és balesetvédelmi feladatok intézményre háruló feladatainak ellátása. Feladatköre: Szervezi, irányítja, ellenőrzi a tanulók gyakorlati oktatását a szakiskolai és a szakközépiskolai oktatásban a szakmai dokumentumoknak, jogszabályoknak megfelelően. Az iskolai gyakorlóhelyek (tanműhelyek, tankonyha, taniroda, oktatási kabinetek) tevékenységét irányítja, működését biztosítja, az e területen folyó nevelő-oktató-képző munka felelős vezetője. Állandó kapcsolatot tart fenn a tanulószerződés, együttműködési megállapodás alapján képzést folytató gazdasági szervezetekkel, segíti szakmai munkájukat. A tanulószerződések megkötésének érdekében kapcsolatot tart fenn a gazdasági kamarákkal, gazdasági szervezetekkel. Ellenőrzi a Tanműhelyi SZMSZ-ben foglaltak megtartását. Gondoskodik a tanműhelyek (tankonyha/taniroda) éves karbantartási, anyag- és szerszámgazdálkodási terveinek elkészítéséről, ellenőrzi ezek megvalósulását. 17

18 Gondoskodik arról, hogy a tanműhelyi csoportok megfelelő mennyiségben el legyenek látva az előírt témaköröknek megfelelően a munkafeladatok elvégzéséhez szükséges anyaggal, szerszámmal, rajzzal és egyéb dokumentációval. Gondoskodik az anyagok tárolásáról, a raktári kiadás forgalmi rendjéről. Elkészíti és pályázatok írásával támogatja az iskolai tanműhelyek műszaki fejlesztésének tervét, a korszerű oktatási technológiák feltételeinek megteremtését. Megszervezi és lebonyolítja a szintvizsgákat, előkészíti a szakmai vizsgák gyakorlati részét egyeztetve a szakmai igazgatóhelyettessel. Részt vesz a vizsgáztatásban. Felügyeli az egyes szakmák gyakorlati szakköreinek munkáját. Megszervezi az iskolai szintű gyakorlati versenyeket, gondoskodik a továbbjutók felkészítéséről, további versenyzésük feltételeinek biztosításáról. Elkészíti a szakoktatók foglalkozási és óratervét, a tanév összevont gyakorlatainak, nyári gyakorlatainak tervét a szakmai igazgatóhelyettessel egyeztetve. Ellenőrzi ezek megvalósulását. Jóváhagyja a szakoktatók tanmenetét. Gondoskodik a szakoktatók szükség szerinti helyettesítéséről. Félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző beszámolót készít. Adatot szolgáltat a statisztikai és egyéb jelentésekhez. Folyamatosan gondoskodik a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírások betartásáról, ezen feladatok intézményi szintű ellátásáról. A feladatokat minden tanév elején egyezteti a fenntartó által megbízott vállalkozás képviselőjével. Közreműködik a pályaválasztási és beiskolázási feladatok koordinálásában. Szervezi és irányítja a hatáskörébe tartozó selejtezést, leltározást. Szükség esetén intézkedik a tanulók fegyelmi- és kártérítési felelősségének megállapításáról. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására, szükség esetén fegyelmi felelősségvonásra. Figyeli a szakmai továbbképzési kínálatot és aktualitás, valamint a pénzügyi lehetőségek függvényében delegálja a szakoktatókat a továbbképzésre. Felelős a tanulók és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a pedagógusokkal/alkalmazottakkal és az intézménnyel kapcsolatos információkat. Ellenőrzéseit a belső kontrollrendszernek megfelelően, éves belső ellenőrzési terv alapján, valamint igazgatói utasítás alapján végzi (gyakorlati oktatás, munka-, tűz- és balesetvédelem) Közismereti és nevelési igazgatóhelyettes Az igazgató első számú helyettese, munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. Alapvető felelőssége, feladatai Elkészíti a tantárgyi és órafelosztási tervet a szakmai igazgatóhelyettessel közösen. Elkészíti a tantermek leterhelési és az intézmény műszakbeosztási tervét. Elkészíti félévkor és tanév végén munkaterületét érintő elemző jelentését (pedagógiai hatékonyság). Elkészíti az év eleji, a félévi és az év végi statisztikai jelentéseket, aktualizálja a közzétételi listát. Elkészíti a kollégiumi elhelyezést igénylő tanulók jegyzékét, rendezi az esetenként felmerülő problémákat. Előkészíti a kompetenciamérését, értékeli eredményeit. 18

19 Szakmai kapcsolatot tart fenn a Pécsi Tankerülettel, a Kormányhivatallal és a Járási Hivatalokkal. Az igazgatóval történt egyeztetés után gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek elintézéséről. Gondoskodik az osztályfőnöki tevékenység koordinálásáról, ellenőrzéséről. Gondoskodik a szülői értekezletek, fogadóórák megtartásáról. Gondoskodik a tanári ügyelet megszervezéséről. Gondoskodik a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről. Gondoskodik a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök stb. terv szerinti megtartásáról, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos, vezetéséről, ellenőrzéséről. Javaslatot tesz az iskolai sportkör és a mindennapos testnevelés (gyógy-testnevelés) tárgyi, személyi feltételeinek biztosítására. Gondoskodik a megjelenő pályázatok közzétételéről és gondozásáról. Gondoskodik a pedagógusok helyettesítéséről. Gondoskodik az intézménnyel munkaviszonyban álló, irányítása alatt tevékenykedő dolgozók továbbképzéséről, önképzéséről. Javaslatot tesz a közismereti termek, szertárak tárgyi eszközeinek fejlesztésére. Felelős az érettségi-, a javító-, különbözeti- vizsgák szakszerű és törvényeknek megfelelő megszervezéséért. Gondoskodik a szakközépiskolai belső vizsgák megszervezéséről. Felelős a nappali és esti rendszerű felnőttoktatás szakszerű és törvényes működtetéséért. Felelős a diákönkormányzat és Szülők Közössége törvényes működéséért. Felelős a Pedagógiai program, helyi tanterv és a Házirend felülvizsgálatáért. Felelős a nevelési és a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért. Felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért és irattározásáért, (KIR, KIFIR), ellenőrzéséért. Felelős a különböző beszerzések szükségességének igazolásáért. Ellenőrzéseit a belső kontrollrendszernek megfelelően, éves belső ellenőrzési terv alapján, valamint igazgatói utasítás alapján végzi. Felelős az irányítása alá tartozó munkaközösségek és egyéb iskolai közösségek munkatervének jóváhagyásáért. Felelős a közismereti tantárgyak valamint az osztályfőnöki tanmenetek jóváhagyásáért. Felelős a tanulók szociális juttatásainak megállapításáért, ellenőrzéséért. Felelős a tanulók kül- és belföldi üdültetésével kapcsolatos teendők ellátásáért, a külföldi iskolákkal való kapcsolattartásért. Felelős a tanulók vétségével és szabálysértésével összegfüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért. Felelős a közegészségüggyel kapcsolatos teendők ellátásáért, az iskolaorvos és a védőnő munkájának segítéséért. Felelős a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyek szervezéséért. Felelős a tanulók szabadidős tevékenységének, programjainak felügyeletéért. Felelős a kulturális programok szervezéséért, az iskolai hagyományok ápolásáért, a kulturális versenyek, vetélkedők lebonyolításáért. Felelős a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok intézményi szintű koordinálásáért, a tanuló esélyegyenlőség biztosításáért. Felelős a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásért. 19

20 Irányítja a könyvtárosok munkáját, felelős az iskolai és a kollégiumi könyvtár szakszerű működéséért. Felelős az esélyegyenlőségi program megvalósításáért. Felelős a program aktualizálásáért. Felelős a fenntartó Pénzkezelési Szabályzatában rögzítettnek megfelelően a szakmai teljesítés igazolásért Irányítja az intézmény szervezeti felépítéséből adódóan az illetékességi körébe tartozó, szervezeti egységeket, tevékenységeket az éves munkaterv alapján. Koordinálja a tankönyvrendelést, tankönyvtámogatást. Közreműködik a pályaválasztási és beiskolázási feladatok megvalósításában. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. A tanév helyi rendjében, illetve a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak Szakmai igazgatóhelyettes Munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. Alapvető felelőssége, feladatai Irányítja a szakmai elméleti tantárgyak oktatását, gondoskodik az oktatás szakszerűségéről és törvényességéről. Elkészíti a gazdálkodó szervek igényeinek figyelembe vételével a tanulói beiskolázási létszámtervet. Elkészíti a tantárgyi és órafelosztási tervet az általános és a közismereti-nevelési igazgatóhelyettessel közösen. Elkészíti a szakmai vizsgák ütemtervét. Elkészíti a nevelőtestületi értekezletek szakmai tantárgyakkal kapcsolatos anyagát. Elkészíti az év eleji, a félévi és az év végi statisztikai jelentéseket. Elkészíti félévkor és a tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentést (pedagógiai hatékonyság). Kapcsolatot tart a kamarákkal és a gazdálkodó szervezetekkel. Felelős a Pécsi Tankerület szakképzési osztályával való kapcsolattartásért. Szervezi a Szakma Kiváló Tanulója és a szakmai, elméleti tantárgyi tanulmányi versenyekre való felkészülést. Szervezi a szakmai elméleti tantárgyak szakköreit, és a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítését. Gondoskodik a pedagógusok helyettesítéséről. Közreműködik a szakmai tantermek és szertárak tárgyi eszközeinek fejlesztésében. Gondoskodik a tantárgyi és szakmai vizsgák szakmai elméleti tételeinek összeállításáról. Gondoskodik a szakmai vizsgák szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Gondoskodik az intézménynél munkaviszonyban álló, irányítása alatt tevékenykedő dolgozók továbbképzéséről. Szervezi és irányítja a felnőttképzési tanfolyamokat. Felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért és irattározásáért (KIR, KIFIR), ellenőrzéséért. Felelős a különböző beszerzések szükségességének igazolásáért. Felelős a belső szabályzatokban foglaltak ellenőrzési tevékenység megszervezéséért. 20

21 Felelős a szakmai elméleti tanárok tanmeneteinek, a szakmai munkaközösségek munkaterveinek jóváhagyásáért. Felelős az iskolai pályaválasztási kiállítások, Nyílt Nap/ok koordinálásáért. Felelős a szakképzési pályázatok intézményi előkészítéséért. Felelős az intézmény minőségfejlesztési munkájának irányításáért. Felelős a Szakmai program és a helyi tanterv felülvizsgálatáért. Felelős a fenntartó Pénzkezelési Szabályzatában rögzítettnek megfelelően a szakmai teljesítés igazolásért Irányítja az intézmény szervezeti felépítéséből adódóan az illetékességi körébe tartozó, szervezeti egységeket, tevékenységeket az éves munkaterv alapján. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. A tanév helyi rendjében, illetve a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak Gazdasági csoportvezető A KLIK és a Tankerület kiadásra kerülő gazdasági szabályzatai után határozható meg a pontos feladat- és hatáskör. Munkáját az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. Alapvető felelőssége, feladatai Felelős a gazdasági ügyekben az igazgató megbízásából az intézmény képviseletéért. Közreműködik az intézmény költségvetési tervezetének elkészítésében és felelős a szakmai feladatok ellátásához szükséges előfeltételek biztosítását célzó valamennyi egyéb intézkedések megtételéért. Felelős a jogszabályok és a gazdaságosság szem előtt tartásával a fenntartó Pénzkezelési Szabályzatában rögzítettnek megfelelően a szakmai teljesítés igazolásért. Felelős az intézmény kezelésében lévő vagyon gazdaságos, előírásszerű kezelésének biztosításáért. Felelős a leltározás megszervezéséért, a selejtezés szabályszerűségének biztosításáért. Felelős a bizonylati fegyelem biztosításáért. Közreműködik a költségvetési beszámolók előírásszerű összeállításában. Felelős az árképzési, piackutatási és értékesítési tevékenységben az oktatási érdekek és a gazdálkodási szempontok érvényesüléséért. Felelős a belső kontrollrendszer szerinti ellenőrzési tevékenység megszervezéséért. Felelős a munkafolyamatba épített ellenőrzés működéséért/működtetéséért a gazdasági területen. Közreműködik a pénzügyi, bér- és munkaügyi, társadalombiztosítási és adóügyi jogszabályok betartatásában. Felelős a gazdasági csoport ügyrendjének elkészítéséért valamint az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályzatok kimunkálásáért. Felelős az épületek és berendezések távlati és következő évi felújítási terveinek összeállításáért. Felelős a fenntartó felé továbbítani az igazgatóhelyettesekkel való előzetes egyeztetések után intézményi tanműhelyekben a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati oktatásának zavartalan működéséhez szükséges igényeket. 21

22 Közreműködik az intézmény munkaügyi és egyéb nyilvántartási feladatainak ellátásában. Felelős a gazdasági csoport dolgozóit illetően a munkaviszony létesítésére illetőleg megszüntetésére vonatkozó javaslattételért. Közreműködik a munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátásában. Szervezi az intézmény dolgozóinak munkaalkalmassági vizsgálatát. Gondoskodik az intézmény tulajdonában, kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáról, üzemképes állapotának biztosításáról. Gondoskodik az álló- és fogyóeszköz karbantartásáról, javításáról. Gondoskodik az intézmény rendjéről, tisztaságáról. Javaslatot tesz az intézménynél munkaviszonyban álló, irányítása alatt dolgozó alkalmazottak továbbképzésére. Elkészíti a tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentést. Elkészíti az intézmény szervezeti felépítéséből adódóan az illetékességi körébe tartozó tevékenységi területeken foglalkoztatottak munkaköri leírását, gondoskodik a feladatellátásról. Irányítja az intézmény szervezeti felépítéséből adódóan az illetékességi körébe tartozó tevékenységi területeket az éves munkaterv alapján. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. Ellenőrzéseit a belső kontrollrendszernek megfelelően éves belső ellenőrzési terv alapján, valamint igazgatói utasítás alapján végzi. A tanév helyi rendjében, illetve az ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak. A vezetők részletes felelősség-, és munkamegosztását a munkaköri leírásuk tartalmazza. 22

23 3.4. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formái R. 4. (1) e) Kapcsolattartás, információáramlás Tagjai Ideje Célja Intézményvezetés Kibővített vezetőség Munkaközösségvezetők Intézményi nevelőtestület Közalkalmazotti értekezlet Alkalmazotti megbeszélés Iskolai munkaközösség Kollégiumi munkaközösség Szakszervezeti értekezlet Diákönkormányzat Intézményvezető Igazgatóhelyettesek Kollégiumvezető Gazdasági csoportvezető Intézményvezetés Közalkalmazotti Tanács Elnöke Gyermek- és ifj. véd. segítő pedagógus Szülők Közösségét segítő pedagógus Diákönkormányzatot segítő tanárok Munkaközösség-vezetők Intézményvezetés Munkaközösség-vezetők Pedagógusok Gazdasági csoportvezető Szükség szerint: Szülő Közössége elnöke DÖK elnök és helyettese Intézményi Tanács elnöke Közalkalmazottak Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló nem pedagógus munkakörben lévők Munkaközösség tagjai Kollégiumi nevelők Szakszervezeti tagok Diákönkormányzati tagok Diákönkormányzat munkáját segítő tanárok A témákban érintettek Hetente Havonta Aktualitáskor Havonta egy délután Aktualitáskor Aktualitáskor Aktualitáskor Aktualitáskor Aktualitáskor Aktualitáskor Beszámolás és értékelés az előző hét eseményeiről. Soron következő feladatok kitűzése, döntések. Aktuális problémák megbeszélése A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról. Vezetők egységes informálása, beszámoltatás, jelzés, visszajelzés, értékelés. Aktuális problémák megbeszélése A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról. Vezetők egységes informálása, beszámoltatás, jelzés, visszajelzés, értékelés. A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról. Aktuális feladatok, problémák megbeszélése. Megelőző hónap eredményeinek, történéseinek elemzése, értékelése. Tájékoztatás, a Közalkalmazotti Tanács jogszabályban meghatározott különböző jogainak érvényesítése. Aktuális feladatok, szabályzatok ismertetése, tájékoztatás. Aktuális szakmai feladatok, problémák megbeszélése. Jogszabályokban meghatározott különböző jogok érvényesítése. Aktuális szakmai feladatok, problémák megbeszélése Jogszabályokban meghatározott jogok érvényesítése. Tájékoztatás, a Szakszervezet jogszabályban meghatározott különböző jogainak érvényesítése. Aktuális feladatok, tájékoztatás, a köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése. 23

24 Tagjai Ideje Célja Szülők közössége (intézményi) Diákközgyűlés (Iskolai, kollégiumi) Igazgatótanács Osztályonként két szülő Kollégiumi tanulók szülei Diákönkormányzat Intézményvezetés Tanulóifjúság Nevelőtestület 6 pedagógus (2 SZMSZ által delegált, 4 választott) Évente két alkalom Aktualitáskor Évente egy alkalommal Évente legalább 2 alkalom Az intézményvezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése. Az intézményvezető/kollégiumvezető és a Diákönkormányzat elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. Problémafelvetés, kérdésfeltevés az intézmény vezetőjéhez, kollégiumvezetőhöz, tanáraihoz és a DÖK elnökökhöz. Lásd az igazgatótanács véleményezési, javaslattételi jogosítványainál. Intézményi szék Intézményi tanács Szülők Tanulók (6fő) Aktualitáskor Pedagógusok Szülők Nevelőtestület Évente legalább Székhely szerinti települési 3 alkalom önkormányzat (3 fő) A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése. A köznevelési törvényben meghatározott különböző jogok érvényesítése. A különböző szintű megbeszélések időpontját az éves munkaterv tartalmazza Igazgatótanács Az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács a jogszabályokban előírtaknak megfelelően működik. Az igazgatótanács az intézmény életének egészére kiterjedő döntéshozó, véleményező, javaslattételi és konzultatív joggal rendelkező testület. Az igazgatótanács az intézményegységek azonos számú képviselőjéből áll, akik megbízása öt évre szól. Tagjai: - közismereti és nevelési igazgatóhelyettes - kollégiumvezető - rajtuk kívül az iskolai intézményegység 2 főt, a kollégiumi intézményegység 2 főt választás útján delegál - állandó meghívott: az igazgató és az intézmény gazdasági csoport vezetője (tanácskozási joggal) Az igazgatótanács tagjai közül elnököt választ. 24

25 Az igazgatótanács: dönt - működési rendjéről és munkaprogramjáról véleményezési jogot gyakorol: - intézményvezető, intézményegység vezető megbízásakor - az intézményi költségvetés tervezésekor, - az SZMSZ, Házirend, Pedagógiai program módosításakor, - az intézmény beiskolázási stratégiájának elkészítésekor, - az intézmény fejlesztési stratégiájának elkészítésekor - az intézményi éves munkaterv elkészítésekor javaslatot tehet: - az intézmény működésével, valamint az intézményi szabályzatok módosításával kapcsolatban. Az igazgatótanács üléseit évente két alkalommal tartja, de össze kell hívni, ha azt legalább három tag írásban kezdeményezi. A testület akkor határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. A döntéshozatalhoz a tagok többségének egyetértő igen szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, aki mindig utoljára szavaz. A döntéshozatal nyílt, személyi kérdésekben titkos szavazással, zárt ülésen történik. A döntésben érintett tag a szavazásban nem vehet részt. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az igazgatótanács összehívásáról az elnök gondoskodik. Az igazgatótanács tagjai kötelesek a tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat. Kötelesek továbbá a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a vezetői munkaértekezletek, illetve az igazgatótanács felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján is közölhetik a vezetői értekezlettel, az igazgatótanáccsal Nevelőtestület, alkalmazotti értekezlet Az intézmény közösségei, melyek működése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait, a következők: közalkalmazotti közösség, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek, diákönkormányzatok, szülők közössége, intézményi szék, intézményi tanács. Az intézmény közalkalmazotti közössége Az intézményi alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítés lehetőségeit magasabb jogszabályok (Mt., Kjt., Nkt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és az SZMSZ rögzíti. Az intézmény nevelőtestülete Az intézmény nevelőtestületének tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület az intézmény nevelési és oktatási kérdésekben legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 25

26 Az intézményi nevelőtestülete döntési jogkörébe tartozik a Nkt. 70. (2) szerint: - a Pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a továbbképzési program elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend elfogadása - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - a tanulók fegyelmi ügyei, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma - jogszabályban meghatározott más ügyek. Az intézményi nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület véleményét a. az iskolai felvételi követelmények maghatározásához, b. a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, c. az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d. külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. Az intézményi nevelőtestület értekezletei: Tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet Nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal) Havi egy alkalommal munka- és tájékoztató értekezlet Rendkívüli értekezletek (szükség szerint) Eljárási szabályok: - Az értekezlet akkor határozatképes, ha az adott közösség tagjainak több mint 50 %-a jelen van. - A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, személyi ügyekben titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. - A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet megválasztott (ill. állandó jelleggel megbízott) jegyzőkönyvvezetőn túl két, az ülésen mindvégig jelenlévőnek aláírásával kell hitelesíteni. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkörébe tartozó kérdések határozatai évenként folyamatos sorszámmal az intézmény irattárába kerülnek. - A pedagógusokat titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és a tanulók személyes magánügyeinek tekintetében, továbbá jogszabályokban rögzített estekben. - Az értekezletet az igazgató vagy a javaslatára megbízott személy vezeti le. 26

27 - Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha az intézmény igazgatója vagy a nevelőtestület tagjainak egyharmada azt írásban kéri. Ha az intézményi szék, a szülők közössége illetve a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. (2) Az iskolában, a fentieken kívül félévi és év végi osztályozó értekezletet kell tartani. A kollégium értekezleteit az SZMSZ kollégiummal foglalkozó része tartalmazza. Az intézményvezetés az aktuális feladatokról a tanárikban elhelyezett hirdetőtáblákon, nevelőtestületi értekezleteken, valamint írásbeli tájékoztatókon -en keresztül értesíti a nevelőket A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések R. 4. h) Az iskolai intézményegység nevelőtestülete a szakmai munkaközösségekre ruházza át a következő feladatok ellátását: - a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés, - az intézmény szakmai célokra fordítható pénzeszközei felhasználásának véleményezése - a Pedagógiai program helyi tantervének részbeni kidolgozása, - javaslattétel jutalmazásra, elismerésre, - javaslattétel az éves munkatervhez. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során, a tanévzáró értekezleten ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről. Az iskolai intézményegység nevelőtestülete egy osztályban tanítók közösségére ruházza át a következő feladatok ellátását: a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése. Az osztályban tanítók közössége az első és második félévi nevelőtestületi értekezleten számol be az átruházott jogkörök gyakorlásáról a nevelőtestületnek Szakmai munkaközösségek R. 4. (1) k) A szakmai munkaközösségek tevékenysége, együttműködése, kapcsolattartásának rendje. Az intézmény szakmai munkaközösségei az éves intézményi és saját munkatervük alapján működnek. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Az intézményi nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében a munkaközösség-vezetők havi rendszerességgel egymással és az intézményvezetéssel konzultálnak. 27

28 A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg egy tanévre. Munkaközösség vezetői feladatok a munkaközösség munkatervének, programjának összeállítása tanmenetek véleményezése és ellenőrzése felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, a munkaközösség vezetője az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelési rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, részt vesz a munkaközösség tagjainak minősítő értékelésében, a munkaközösségek tagjai szakmai munkájának és munkafegyelmének ellenőrzése, a munkaközösségi értekezletek tartalmi munkájának szervezése, óra és foglalkozáslátogatások koordinálása, segítséget nyújt iskolán belüli bemutató tanításokhoz, szakmai bemutatók szervezéséhez, szakirodalom ajánlása és feldolgozása, javaslat szertár és taneszköz fejlesztésre, a munkaközösség érdekeinek képviselete, véleményezési és javaslattételi jog gyakorlása, javaslat a munkaközösségi tagok munkájának elismerésére a munkaközösség tevékenységéről beszámolót, értékelést készít, a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezése. támogatja a pályakezdő, valamint az újonnan belépő pedagógusok munkáját és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek, figyelemmel kíséri az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segíti a gyakornokok beilleszkedését. A szakmai munkaközösség feladatainak ellátása A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség dönt: szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, működési rendjéről és munkaprogramjáról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően - pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. A munkaközösségek részt vesznek az SZKTV, OKTV, OSZTV és SZÉTV és a tantárgyi tanulmányi versenyek szervezésében, azok lebonyolításában. Kapcsolatot tartanak a gyakorlati oktatás szervezőivel. Figyelemmel kísérik a tanórán kívüli szakmai programok szervezését (pl. tanulmányi kirándulások, szakköri munka, tehetséggondozás, korrepetálás, konzultáció, érdeklődési körök, stb.) Szakmai együttműködést alakítanak ki a Mohácsi és Pécsi Tankerület munkaközösségeivel. A pedagógusok szakmai munkájának segítése érdekében a munkaközösségek kapcsolatot tartanak a különböző szakmai szolgáltatókkal. 28

29 A nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 71. (1) szerint legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. Az intézményben a tanévnyitó értekezleten kerül meghatározásra, hogy az adott tanévben hány munkaközösség alakulhat meg Az intézményi közösségek működése, a vezetők és az intézményi tanács, intézményi szék, valamint az intézményi szülői közösség kapcsolattartásának formája, rendje R. 4. (1) g.) Intézményi tanács Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum. Intézményünkben az Nkt. 73. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jött létre az intézményi tanács, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői közösségek és a diákönkormányzat vezetősége valamint az intézményi szék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője a vezetőségi, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az intézmény vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg Intézményi szék A Nkt ának megfelelően a nevelő-oktató munka segítése, valamint az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása érdekében 29

30 egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szék alakult. Az intézményi székbe a szülők, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt delegált. Az intézményi szék 6 tagú. Az intézményi szék az általa elfogadott működési rend szerint, és a jogszabályokban kapott jogkörök gyakorlásával folytatja tevékenységét. Az intézmény igazgatója és az intézményi szék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az intézményi szék munkatervének egyeztetésekor állapítják meg. Az intézmény vezetése az intézményi szék képviselőjével, illetve az intézményi székkel szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az intézményi szék képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az intézményi szék véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. és egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben döntési, egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézményi szék az intézmény helyiségeit, berendezéseit (telefon, fax, számítógép, fénymásoló stb.) az intézmény vezetőjével vagy helyetteseivel történő egyeztetés után térítésmentesen használhatja, kizárólag hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása céljából, a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett Intézményi szülői közösség A Nkt ának megfelelően intézményünkben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői közösséget hoztak létre. Az intézményi szülők közössége az általa elfogadott szabályok szerint és jogszabályokban kapott jogkörök gyakorlásával működik. Az intézményi szülői közösségbe minden osztály egy szülőt delegál, a kollégiumot csoportonként egy szülő képviseli. A szülők közössége munkáját a közösséget támogató pedagógus segíti. Az intézményi szülői közösség feladata: figyelemmel kísérje a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, tájékozódjon a pedagógiai munka eredményességéről, megállapításairól tájékoztassa a nevelőtestületet és a fenntartót. Az intézményi szülők közössége a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A Nkt. és egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett az SZMSZ a következő ügyekben ruházza fel az intézményi szülői közösséget javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal. Javaslattételi jog az intézmény életével kapcsolatos minden kérdésben az éves intézményi munkaterv programja, feladatai nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése a tanulók kitüntetése az intézmény irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében 30

31 Véleményezési jog R. 4. (1) p) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben az intézményi hagyományos programok, rendezvények esetében a tanév helyi rendjével kapcsolatban az intézményi éves munkaterv, a tanév végén értékelő beszámoló kapcsán a hit és vallásoktatás helyszíne, időpontja a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái az intézmény pedagógiai programjáról, SZMSZ-éről, Házirendjéről való tájékozódás (tájékoztatás) rendje, formái, időpontja az intézmény irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezlet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében Egyetértési jog a tanév helyi rendjének meghatározásakor a szülőket érintő programokkal kapcsolatban minden olyan intézményi döntésnél, melyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul Az intézmény vezetése a Szülők Közössége képviselőjével szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. Az intézményvezetés évente két Szülők Közössége megbeszélésen találkozik a szülőkkel, ahol az intézmény vezetője tájékoztatást ad az iskolában és a kollégiumban folyó nevelőoktató munkáról, az aktuális feladatokról. A megbeszélések ütemezése az éves munkatervben szerepel. Az érintett szülők a megbeszélések időpontját és témáját legalább egy héttel korábban kapják meg a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes közreműködésével. A Szülők Közössége képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. A Szülők Közössége az intézmény helyiségeit, berendezéseit (telefon, fax, számítógép, fénymásoló stb.) az intézmény vezetőjével vagy helyetteseivel történő egyeztetés után térítésmentesen használhatja, kizárólagosan az intézményi ügyekkel kapcsolatos, a Szülők Közössége hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása céljából, a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett A diákönkormányzat, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása R. 4. (2) c) Az intézményben egy iskolai és egy kollégiumi diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatok az iskola és a kollégium diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezetei. A működésükhöz szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. A diákönkormányzatok tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézmény vezetője bíz meg egyéves időtartamra. Az igazgató az iskolai DÖK elnökével, helyettesével, valamint a kollégiumi DÖK elnökével és a diákönkormányzatot segítő tanárokkal tart közvetlen kapcsolatot. A diákönkormányzati munka tartalmát részletesen a Nkt a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a és egyéb jogszabályok határozzák meg. A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményét a döntést igénylő ügyben a diákönkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. 31

32 A nevelőtestület véleményezési jogával a diákönkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A döntési-, véleményezési-, egyetértési-, javaslattételi és egyéb jogköröket a diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat a jogainak megsértése esetén, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni A kapcsolattartás formái A kapcsolattartás formái a következők: - személyes megbeszélés, - tárgyalás, értekezlet, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményvezetés tagjai a kapcsolattartás során: - átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat, - a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják, - megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre, - a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során, - meghívják az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat elnökét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezési jogkörrel érintett napirendi pontjainak tárgyalására. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: - gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról, - aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint, - gondoskodnak az intézményvezető megfelelő tájékoztatásáról. A diákönkormányzatok minden tanévben az intézmény éves munkatervében meghatározott időben diákközgyűlést tartanak, melynek összehívásáért a diákönkormányzatok elnökei felelnek. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az éves diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákönkormányzatok ülésein napirendtől függően részt vesz az igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető és a témában elsősorban érintett munkatárs (amennyiben meghívást kapnak). 32

33 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után a következők szerint térítésmentesen és szabadon használhatja, amennyiben az a nevelő-oktató munkát nem zavarja: - a tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, - az iskola termeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit a diákok elsősorban a kötelező és a választott tanítási órákon használhatják, - a foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára, - a különböző szaktantermek, könyvtár, tornaterem használatának rendjét belső szabályzatok tartalmazzák, - az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola a diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a DÖK segítő tanárral, igazgatóval vagy igazgatóhelyettessel való egyeztetés után a telefon, fax, Internet, iskolai honlap, fénymásolás, portai szolgáltatás használatát. A diákönkormányzat rendezvényein az intézményvezetés a szükséges tanári közreműködést és felügyeletet biztosítja. A kollégiumi diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a kollégium biztosítja A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanuló polgárjogi jogkövetelménnyel járó jognyilatkozatot csak a Ptk.-ban meghatározottak szerint tehet. A tanuló tanulói jogviszonyából eredően fegyelmi, illetve büntetőjogi jogkövetkezménnyel is járható jognyilatkozatot csak törvényes képviselőjének, illetve annak igazolt meghatalmazottja jelenlétében tehet. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, az igazgatótanáccsal, a nevelőtestülettel, a nevelőkkel, a diákönkormányzatokkal, a diákképviselettel. Az intézményi diákképviselet az iskolai diákönkormányzat elnökéből, helyetteséből és a kollégiumi diákönkormányzat elnökéből álló háromtagú testület. Rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval. - A tájékoztatás közvetlen fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal kell tartani. - Osztálygyűlések összehívása szükség szerint történik. - A tanulók képviseletét biztosítani kell a diák-szociális, valamint fegyelmi bizottságban. - A diákságot érintő kérdésekben a diákképviselők jelenlétét az intézmény vezetőségi, illetve nevelőtestületi értekezletén biztosítani kell. - Szükség esetén a diákképviselők részt vehetnek az osztályok szülői értekezletein. - Az intézményi szék munkájában a diákok két fő delegálásával vesznek részt. A tanulóknak joga van ahhoz is, hogy az intézményi dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjanak. 33

34 3.5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást (R. 4. (1) i) Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai A nevelő-oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, A KLIK területi szerveivel: a Pécsi Tankerülettel és a Mohácsi Tankerülettel, A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, A Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel, A mohácsi és bólyi járás oktatási intézményeivel és önkormányzataival, A megyei középiskolai igazgatók és igazgatóhelyettesek közösségével, A gazdasági kamarákkal. A Baranya Megyei Kormányhivatal Mohácsi és Bólyi Járási Hivatalával A felsorolt intézményekkel való munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. A fenntartóval való kapcsolat A Pécsi Tankerület Ügyrendjének és egyéb szabályzatainak megjelenése után határozható meg részleteiben. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, - a szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény SZMSZ-e, Házirendje, Pedagógiai Programja jóváhagyása/ellenőrzése és módosítása tekintetében, az éves intézményi munkaterv véleményezése tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel, 34

35 a fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele annak végrehajtása céljából, információszolgáltatás/adatszolgáltatás. A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető, gazdasági csoportvezető igazgatóhelyettesek. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki (általános iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok). A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Az intézmény támogatja a munkaközösségeinek más intézmények munkaközösségeivel történő kapcsolattartását. A kapcsolattartásért felelős: intézményvezetés, munkaközösség-vezetők A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje R. 4. (2) e) Formája: - személyes kapcsolattarás - írásbeli kommunikáció postai és elektronikus levélben - telefon, fax A kapcsolattartásért felelős: - igazgatóhelyettes (gyakorlati oktatásért felelős) - szakmai igazgatóhelyettes - intézményvezető - osztályfőnökök - szakmai munkaközösség-vezetők (ipari, szolgáltató) Az iskola tanulói különféle képzési helyszíneken, elsősorban tanulószerződés keretében vesznek részt gyakorlati oktatáson. A gyakorlati oktatást folytató gazdálkodó szervezetekkel, a tanulók képzéséért felelős vezetőkkel és a képzést közvetlenül irányító oktatókkal az iskola részéről a gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Félévente legalább egyszer személyesen meglátogatja valamennyi képzési helyszínt, tájékoztatást ad az aktuális ügyekről illetve tájékozódik a gyakorlati oktatás helyzetéről. 35

36 Az intézmény a tanév elején szakmai találkozó keretében adja át az aktuális információkat a gazdálkodó szervezetek képviselőinek. Az iskola írásban is ad tájékoztatást az éves munkarendről, a tanulók félévi tanulmányi átlagáról, a tantervben a gyakorlóhely részére előírt programról. Az intézmény jelzi a tanulói jogviszony megszűnését. A gyakorlóhely illetékes vezetője a tanulók ellenőrzőjén/munkanaplóján keresztül értesíti az iskolát a tanulók előmeneteléről, havonta érdemjeggyel értékeli a tanulók gyakorlati munkáját, továbbá a nyári gyakorlat teljesítését. Ugyancsak havonta küld írásos értesítést a hiányzásokról. Az iskola vezetéséhez a gyakorlati képzést folytatóktól érkező észrevételeket, panaszokat az érintettek bevonásával az iskola igazgatója vizsgálja ki és tisztázza a vitás kérdéseket, lehetőség szerint a jövőre nézve konszenzusos megállapodással lezárja azokat. Az egyeztetésről, illetve a megállapodásról emlékeztető vagy szükség esetén jegyzőkönyv készül. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető és az intézményvezetés feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes gazdasági csoportvezető Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel a sajátos nevelési igényű ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása, fejlesztése érdekében A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az osztályfőnökök, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a tanulók lakóhelye szerint illetékes jegyzőkkel, a kormányhivatalok járási hivatalainak szabálysértési és gyámügyi hivatalaival, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatokkal. A kapcsolattartás módja minden esetben: levél (ha iktatóban is rögzíteni szükséges dolgokról van szó), telefon és (ha napi szervezési dolgokról van szó), személyes megbeszélések a stratégiai döntések meghozatala előtt. Az intézmény szakmai alapdokumentumában rögzítettek szerint integrált oktatásnevelés keretében gondoskodik a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátásáról, fejlesztéséről. Amennyiben a sajátos nevelési igény gyanúja az intézmény pedagógusaiban felmerül, azt jelzi a gyermek osztályfőnökének, illetve a nevelési és közismereti 36

37 igazgatóhelyettesnek. Az igazgatóhelyettes a vonatkozó jogszabályban (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) rögzítettek szerint az illetékes Szakértői Bizottsághoz, illetve Nevelési Tanácsadóhoz fordul segítségért. Az intézménybe érkező szakvélemények alapján a nevelési és közismereti igazgatóhelyettes minden esetben felveszi a kapcsolatot az illetékes szakértői bizottsággal, nevelési tanácsadóval, hogy a gyermek, tanuló állapotára vonatkozó, szakértői, illetve szakvéleményben rögzített megállapításokat közösen értelmezzék, a fejlesztés pontos tartalmát, időkeretét, a kiscsoportos fejlesztés lehetőségeit, a fejlesztés és a fejlődés szükséges dokumentálását minden egyes gyermek, tanuló esetében meghatározzák. A kapcsolatfelvételt iskolánk részéről attól függetlenül kell kezdeményezni, hogy melyik szakszolgálati szervezet szakértői- vagy szakvéleményéről van szó. Az egyeztetésen részt vesznek a gyermek, tanuló fejlesztésében közreműködő pedagógusok, illetve a Meixner Ildikó EGYMI Nevelési Tanácsadó érintett/kijelölt szakemberei. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek ki kell térnie a fejlesztési folyamat ellenőrzésének ütemezésére, módjára is. Amennyiben a gyermek, tanuló pedagógusai úgy ítélik meg, hogy a tanuló megváltozott viselkedése a nevelési tanácsadás kereteibe tartozó szakértelmet kíván, a nevelési és közismereti igazgatóhelyettes kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a szülővel és a nevelési tanácsadóval. Vita, véleménykülönbség esetén a jogszabályban rögzített eljárást kell alkalmazni. A hatékonyabb feladatellátás érdekében: - az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógust alkalmaz és biztosítja a megfelelő feltételeket, - a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus A jogszabályok, valamint munkaköri leírása szerint végzi tevékenységét, Írásban tájékoztatja a szülőket és tanulókat saját tevékenységéről, fogadóóráiról, a gyermekjóléti szolgálat feladatairól, eljárásairól, elérhetőségéről, melyek az intézmény honlapján is olvashatók. Rendszeres esetmegbeszélést végez, és cselekvési tervet dolgoz ki a gyermek osztályfőnökével. Ebbe bevonja az érintett iskolán belüli személyeket és a külső segítő szerveket. Szükség szerint kapcsolatot tart a szülővel, tájékoztatja a problémákról, a segítés lehetőségeiről. Részt vesz minden a tanulókat érintő iskolai fegyelmi tárgyaláson. Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a gyermekvédelmet érintő továbbképzéseken, konferenciákon vesz részt. Szükség szerint kapcsolatot tart, beszélgetést folytat a gyermekkel, tájékoztatást ad a segítés lehetőségeiről. A jogszabályi változásokat figyelemmel kíséri, és a gyermek érdekében kiaknázza az azokban rejlő lehetőségeket. Szociálisan hátrányos helyzet tekintetében az osztályfőnökkel együtt gondoskodik arról, hogy a tanuló tankönyvtámogatásban részesüljön, rendszeres, illetve átmeneti önkormányzati támogatásban részesüljön, ösztöndíj pályázaton vegyen 37

38 részt, más pályázati lehetőségekről is értesüljön, és azt igénybe vegye, ingyenes ill. kedvezményes étkezésben részesüljön. A tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi munkáját figyelemmel kíséri. Kapcsolattartás a pedagógiai-szakmai szolgáltatók intézményeivel Munkakapcsolatot tartunk fent a pécsi székhelyű Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézettel. Diákjaink, szaktanáraink, osztályfőnökeink, illetve az iskolavezetés szükség esetén a következő területeken vesz igénybe segítséget: - pedagógiai értékelés - szaktanácsadás, tantárgygondozás - pedagógiai tájékoztatás - tanügy-igazgatási szolgáltatás - akkreditált pedagógus továbbképzés - tanulótájékoztatás és tanácsadás Iskolánk részt vesz a Baranya Megyei Pedagógia Intézet által szervezett tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeken. Iskolai könyvtárunk kapcsolatot tart a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet könyvtárával, tájékoztatást nyújt annak dokumentumairól, szolgáltatásairól. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: gyermekjóléti szolgálattal, (Mohács, Eötvös u.), gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal Az intézmény jogszabályoknak megfelelően segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat saját lehetőségein belül pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy az a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt. A gyermekjóléti szolgálat mellett az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól is segítséget lehet kérni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn, a kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, a gyermekjóléti szolgálat által szervezett előadásokon, rendezvényeken való részvétel. A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető, közismereti és nevelési igazgatóhelyettes, gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus. 38

39 A kapcsolattartás módját és formáját a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus által összeállított éves munkaterv tartalmazza. Az iskola-egészségüggyel való kapcsolattartás Az intézményben az iskola-egészségügyi ellátást, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokat jogszabály határozza meg. A mohácsi Kórház és Rendelőintézet biztosítja a személyi, tárgyi feltételeket, az intézmény pedig az orvosi rendelőre előírt minimális eszköz- és felszerelési feltételeket. Az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi ellátást az egészségügyi alapellátás részeként biztosító iskolaorvossal, iskolai védőnővel, fogorvossal, fogászati asszisztenssel, akik munkájukat jogszabályok alapján végzik. A kapcsolattartásért felelős: közismereti-nevelési igazgatóhelyettes Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel rendszeres munkakapcsolatban állnak: az intézményvezető, a gyógytestnevelő, a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus, osztályfőnökök. Az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az foglalkozás-egészségügyi orvossal, aki az intézmény dolgozói részére a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtja jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető, gazdasági csoportvezető Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával: Mohács és Vidéke Ipari és Kereskedelmi Szakképzéséért Alapítvány Az alábbi egyesületekkel, sportegyesületekkel, közművelődési intézményekkel: MTÁMK Ifjúsági Centrum és Közművelődési Intézményegység Mohácsi Németek Egyesülete Mohácsi Tornaegylet Mohács-Bensheim Baráti Társaság Kisebbségi Önkormányzat (Német, Horvát, Cigány) Veled Tartok Egyesület Mohácsi Városszépítő- és Városvédő Egyesület Szent Miklós Rend Egyesület Kortársoktatók Pécsi Egyesülete 39

40 Szakmai kapcsolataink: Emberi Erőforrás Minisztérium Szakminisztériumok A szakképzés irányításával foglakozó szervezetek Megyei és megyén kívüli szakképző iskolák Gazdasági Kamarák IPOSZ Türr István Kutató és Képző Központ Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, és helyi kirendeltsége Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, és helyi szervei Baranya Megye Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jénai és erfurti Internationaler Bund Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete egyházak A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és a helyettesek a felelősek Intézményegységek, feladat-ellátási helyek közötti kapcsolatok R. 4. (1) d) A racionális munkaerő-gazdálkodás megkívánja, hogy a pedagógusokat az iskolai és a kollégiumi intézményegységben egyaránt foglalkoztassuk. Szükség szerint a nem pedagógus munkatársak közös foglalkoztatására is sor kerül a két intézményegységben, a különböző feladat-ellátási helyeken. Az áttanításokat, a közös foglalkoztatásokat a tantárgyfelosztásban és a munkaköri leírásokban véglegesítjük. A munkáltató az intézmény közalkalmazottait változó munkahelyen foglalkoztatja. 40

41 4. A működés rendje R. 4. (1) a) 4.1. A tanév munkarendje A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg. A tanév helyi rendjét az intézményi éves munkaterv határozza meg. Nevelőtestületi elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Ismertetésére az osztályfőnökök közreműködésével az első iskolai, kollégiumi szülői értekezleten, illetve osztályfőnöki órákon kerül sor. Az éves munkatervhez ki kell kérni: - intézményi Szülők Közössége, intézményi tanács, intézményi szék, igazgatótanács - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai és a kollégiumi Diákönkormányzat, - gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. A tanév éves munkatervében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálatok időpontját. A szorgalmi idő A szorgalmi idő két félévre oszlik, időtartamát a tanítási év rendjét szabályozó miniszteri rendelet tartalmazza. A szorgalmi idő befejezését követő munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat. Szorgalmi időben az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak a rendkívül indokolt esetben maradhat el (pl. elemi kár, bombariadó, stb.). Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. Versenyek, vetélkedők Intézményünkben csak olyan versenyre, vetélkedőre, stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanév kezdetéig meghirdettek és az iskola munkatervében, annak mellékleteiben a nevelőtestület meghatározott, és a véleményezési jogot gyakorló közösségek elfogadtak. Rendkívüli szünet Ha az intézmény fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt, a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást várhatóan nem sikerül pótolni, úgy az igazgató kérelmezi a KLIK-nél a szorgalmi idő meghosszabbítását. 41

42 A tanítási napok A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. A beírásokat a tanítási órák megkezdésekor kell az osztálynaplóba (szakcsoport) bejegyezni. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az elméleti és a gyakorlati oktatás a tantárgyfelosztás alapján elkészített heti órarend szerint, a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben, tanműhelyekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, illetve igazgatói engedéllyel intézményi szék és diákönkormányzat egyetértésével nulladik órában tarthatók. Ezek időpontját, helyét az igazgatóhelyettesek által készített kimutatás tartalmazza, amelyen változtatni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozások tervezése és szervezése során be kell tartani a következőket: - a fenntartó által biztosított órakeretet, - a tanuló jogszabályokban rögzített maximális napi, illetve heti óraszámát, - a jogszabályban meghatározott csoportlétszámot, kivételt képeznek az egyéni foglalkozások a rendelkezésre álló órakereten belül. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint az ügyeletes vezető és ügyeletes tanárok ellenőrzik. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, a szaktanárral történő egyeztetés után. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben csak az igazgató tehet A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) A tanítási nap rendje A tanítás helye az intézmény székhelye és telephelyei. A gyakorlati oktatást a tanév szorgalmi idejében és a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. Az intézményben folyó zavartalan nevelő-oktató munkát az igazgató, az igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető, hivatott biztosítani. A hiányzó pedagógus helyettesítéséről a szakmai igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető köteles gondoskodni. Az elméleti oktatást a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni. Az elméleti oktatást az órarend szerint 8.00 órától óráig terjedő időszakon belül kell megtartani. A csengetési rendet, szünetek időtartamát a Házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Az óraközi szünetekben ügyeletet ellátó pedagógusok tartanak felügyeletet. A szakmai elméleti órák száma napi 7 tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi 8 tanítási óránál nem lehet több. Az elméleti tanítási óra időtartama 45 perc. A gyakorlati képzést folyamatosan 60 perces tanítási órákkal kell megszervezni. A gyakorlati képzés tanterve ennél rövidebb tanítási órát is megállapíthat. A gyakorlati képzés 42

43 megszervezésére az előbbiek mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A tanítási nap hosszát minden osztály és tanuló esetében az órarend határozza meg. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár vagy az ügyeletes írásos engedélyével (kilépő) hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. Kilépőt csak indokolt esetben adunk. A székhely iskola szorgalmi időben tanítási napokon reggel 5 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig van nyitva. A Sportmalom 8-20 óra között van nyitva. A Pécsi út 6/b telephely heti/napi bontásban más-más időpontban van nyitva az éves munkarend/órarend szerint. A kollégium nyitva tartását az SZMSZ 23. pontja tartalmazza. Az intézmény tanítási szünnapokon zárva van. Az intézménynek az előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a Házirend tartalmazza. A nyári szünetben szerdánként 9 12 óra között ügyeletet tartunk A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: a vezetők heti munkaideje negyven óra, iskolán kívüli munkavégzés, egyéb távollét esetén bejelentési kötelezettséggel tartoznak az igazgató felé. Szorgalmi időben az intézmény igazgatójának, helyetteseinek naponta 7.30 óra óra közötti időben kell a székhelyen tartózkodnia. A telephelyeken, illetve a jelölt időszakon kívül ( óra és óra között) a foglalkozást tartó pedagógus felelős a foglalkozások rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a portás, a gondnok, a délután távozó vezető után a portás jogosult és köteles intézkedni probléma esetén. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 43

44 4.4. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit az Nkt a rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatainak leírását a munkaköri leírásuk tartalmazza. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely 32 óra kötött munkaidőt tartalmaz. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő óra. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A pedagógus kötött munkaidejére vonatkozó feladatait általában kétheti ciklust alapul véve az éves munkaterv, azon belül az órarend, az ügyeleti beosztás, a helyettesítés kiírása és a feladatlista határozza meg. Tanév közben az arányos és egyenletes feladatelosztást figyelembe véve az év elején kiosztott feladatokat az intézmény vezetője átcsoportosíthatja. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy távolléte esetén az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató, vagy helyettesei engedélyezik. Kiosztható feladatok a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. -a alapján: A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében (22-26 óra felett) - foglalkozások, tanítási órák előkészítése, - a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, - az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - eseti helyettesítés, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, - osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, - pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, - a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - munkaközösség-vezetés, - az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 44

45 - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, - hangszerkarbantartás megszervezése, - különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozások (22-26 óráig) - szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, - sportkör, tömegsport foglalkozás, - egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, - egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, - tanulószoba, - tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, - pályaválasztást segítő foglalkozás, - közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, - diákönkormányzati foglalkozás, - felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, - tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint - az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás. Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja. A kollégiumi nevelőtanárok eltérő munkarendjét a kollégiumi intézményegység eltérő szabályozása tartalmazza. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. Nkt. 63. (1) i) A pedagógus munkához szükséges informatikai eszközöket (internet elérés, levelező rendszer, számítógép, nyomtató, szkenner, projektor) az intézmény az iskolai épületen belül biztosítja. Jellegüktől függően az eszközök az alábbi helyen érhetők el: tanári szoba, informatikai szaktanterem, tanterem, könyvtár Az intézmény nem pedagógus dolgozóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a megfelelő jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat a gazdasági csoportvezető készíti el, ezek a dolgozók személyi anyagában találhatók. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető, a gazdasági csoportvezető 45

46 tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, kollégiumvezető, gazdasági csoportvezető szóbeli, esetenként írásos utasításával történik Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség Az intézmény valamennyi dolgozója anyagilag is felelős a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességre való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó őrzésre, kizárólagos használatra vagy kezelésre, jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben a kárt többen okozták a fenti feltételek esetében, munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a Munka törvénykönyve a az irányadó. Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés közben bekövetkezett kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Az intézmény a munkába járáshoz használt járművek őrzését nem biztosítja, az esetleges károkért felelősséget nem vállal. A dolgozó a szokásos személyi tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető, a kollégiumvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet onnan ki A szabadság és megállapításának rendje Valamennyi dolgozó szabadságával kapcsolatos szabályokat a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A szabadság ütemezése Az év elején, március 1-jei határidővel az intézményvezető, a kollégiumvezető, az igazgatóhelyettesek, és a gazdasági csoportvezető elkészíti a szabadságok ütemezését. Az ütemezés során lehetőség szerint tekintettel kell lenni a munkavállalók tervezett hosszabb, egybefüggő szabadságára. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérésére a munkáltató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezheti. Az engedély megadása, vagy megtagadása a munkáltató kizárólagos mérlegelési hatáskörébe tartozik. 46

47 A szabadság nyilvántartása A szabadság kiírása és nyilvántartása a gazdasági irodában történik, az igénybevétel előtt legkésőbb egy nappal. Érvényesíteni csak intézményvezető, kollégiumvezető és a gazdasági csoportvezető aláírása után lehet. Az igénybevett szabadságról, valamint annak típusáról nyilvántartást kell vezetni. Tanév közbeni szabadság igénybevétele Pedagógusok esetében a teljes szabadság kiadására elsősorban az iskolai szünetben kerülhet sor. Indokolt esetben intézményvezetői, kollégiumvezetői engedéllyel tanév közben meghatározott esetekben és időtartamban, maximum 7 nap vehető igénybe Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Alapdokumentumok Szakmai Alapdokumentum, Pedagógiai Program, SZMSZ, Intézményi Minőségirányítási Program Házirend, Kollégiumi Házirend éves munkaterv, illetve mellékleteként szereplő egyéb munkatervek További dokumentumok, belső szabályzatok felsorolása az SZMSZ 25. és 26. pontjában található. 47

48 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje R. 4. (1) b) 5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzését igazítani kell a pedagógus minősítési rendszerhez A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő a pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a helyi tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa a pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, Az Intézményi Tanács, az intézményi Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszerek megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető. A pedagógiai munka belső ellenőrzésében részt vesznek a munkaközösség-vezetők. A munkaközösség-vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az intézmény vezetője jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola és a kollégium pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola/kollégium pedagógiai programja és a kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint előírt) működését, 48

49 segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő-oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulók jogainak és személyiségének tiszteletben tartása, a tanár személyiségének és jogainak tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, IKT eszközök használata, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formája A pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás egyénileg vagy csoportosan, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, kérdőívek, dokumentumok tanulmányozása, eredmények elemzése. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival és a diákokkal meg kell beszélni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét tartalmát, az érintettek körét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. 49

50 5.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének helye az iskola belső ellenőrzési rendszerében A belső ellenőrzés területei az iskolában I. Pedagógiai Lásd: A pedagógiai ellenőrzés színterei c. táblázatot II. Tanügyigazgatás naplók, törzslapok, beírási naplók, ellenőrzők, bizonyítványok, statisztika, tantárgyfelosztás, órarend, hiányzások, késések pontos jelölése, összesítése hetente, majd havonta és félévente, beiratkozás, beiskolázás, vizsgák megszervezése (osztályozó, köztes, javító modulzáró, különbözeti, érettségi, szakmai), tanév rendje (eseménynaptár), tanulói azonosítók megléte III. Munkáltatói feladatok átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösségvezető, intézményvezetés), személyzeti munka (besorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás, személyi anyag teljes köre), a munkaidő pontos betartása - jelenléti ív, technikai dolgozók munkavégzése, pályakezdő kollégák, új kollégák, pedagógus azonosítók megléte IV. Gazdálkodás Működtetés beszerzések, eszközök nyilvántartása, pótlása, állaga, szakleltárak, karbantartás, biztonságtechnikai előírások betartása, munkaidő nyilvántartás, helyettesítés adminisztrálása, szakmai teljesítés igazolása V. PRtevékenység az intézmény közéleti tevékenysége, az intézmény menedzselése, kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal, pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége VI. Egyéb munka-, tűz- és vagyonvédelem, informatikai biztonság, rendszeres orvosi ellátás megszervezése és biztosítása, tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, adminisztrálása, dekoráció, az iskola belső helyiségeinek és külső területeinek rendezettsége, tisztasága, iratkezelés, szabályzatok megléte, aktualizálása, bélyegző használat, diákigazolványkezelés, bizonyítványkezelés, pedagógus igazolvány kezelés 50

51 A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódó óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga; tantárgygondozás, aktivitásmérés), dokumentumok ellenőrzése (tanmenet, munkatervek, napló, törzslap, bizonyítvány, ellenőrző), taneszköz, tankönyv kiválasztása és használata, rendezvények, ünnepségek, könyvtár, szakkör, korrepetálás, versenyek Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek gyakorlati oktatás (gazdálkodó szervezetek), DÖK, Szülői Szervezet, fogadóórák, szülői értekezletek, versenyek, közösségi szolgálat Adminisztráció tanulói értékelés (osztályzatok aránya, eloszlása, szülői tájékoztatás), mérések, vizsgálatok (tantárgyi, neveltségi szintfelmérés, attitűd vizsgálat), partneri elégedettség mérése Pedagógiai attitűdök, módszerek, eljárások szociális érzékenység, empátia, bánásmód, pozitív értékelés Egyéb gyermekvédelem, továbbtanulás, beiskolázás, ügyeleti rendszer, házirend, a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, kötelező pedagógus továbbképzések (hétévenkénti továbbképzés teljesítése), vizsgák előkészítése, szervezése, lebonyolítása, ingyenes és kedvezményes tankönyvigénylés belső szabályozók betartásának ellenőrzése Az éves intézményi munkaterv mellékleteként szerepel a belső ellenőrzések területenkénti éves ütemterve: A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve a közismereti és szakmai képzésre A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve a gyakorlati oktatásra A pedagógiai munka éves ellenőrzési terve a kollégiumban A gazdálkodási/működtetési tevékenység éves ellenőrzési terve A kollégium ellenőrzési rendjét a kollégium szabályozása tartalmazza. Az intézmény belső ellenőrzését a KLIK és a a Pécsi Tankerület végzi. (370/2011.(XII.31.)- Bkr 15.. (2) 51

52 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel R. 4. (1) c) Az iskola közintézmény. Az intézmény területére csak az arra jogosult, vagy engedéllyel rendelkező személyek léphetnek be. Engedélyt kell kérnie a belépésre az iskolával jogviszonyban nem álló személyeknek. Belépési és benntartózkodási engedélyt az intézmény portásai adnak. A belépési és benntartózkodási engedélyt indokolt esetben a portás köteles megadni. A belépés megtagadása olyan esetben lehetséges, amikor a portás meggyőződött annak indokolatlanságáról. Vitás esetben az intézményvezetés segítségét kéri. Hatósági személy belépését, a fenntartó képviselője, vagy képviseletében eljáró személy(ek) belépését engedélyezni kell csakúgy, mint az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők belépését. A portás köteles megkérdezni minden belépőtől jövetele célját, kivel, és milyen ügyet kíván intézni, várhatóan milyen időtartamú a benntartózkodás. A portás köteles minden szükséges információt megadni a belépőknek annak érdekében, hogy az ügyintézés eredményes legyen. A szolgálatban lévő portás feladata az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek személyazonosságának ellenőrzése. E célra rendszeresített nyilvántartó füzetben kell vezetnie a belépők nevét, az érkezés és a távozás időpontját, és azt, hogy kihez jött. A portások váltáskor tájékoztatják egymást az intézményben tartózkodó személyekről. Nem kell füzetben regisztrálni a vendéget, ha az ügyintézés a porta előterében történik. A gépkocsi bejárókon gépjármű csak engedéllyel jöhet az iskola területére. A gyermek nevelésére oktatására képzésére szolgáló helyiségekbe külső személy csak ellenőrzött formában léphet be igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel. Nem kell tartózkodási engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Tanítási időben az iskola tanulóit keresők a portán várakoznak. Indokolt esetben a portás az iskolarádión keresztül, szünetben lehívatja a tanulót. A portás az ügyeleti füzetbe bejegyzi mikor, ki és kit keresett. Tanóráról tanárt, tanulót csak különösen indokolt esetben hívhat ki a portás intézményvezetői vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel. A megfogalmazott szabályok az intézmény területén tartózkodó szülőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre is vonatkoznak. R. 4. (4). A kollégiumban való belépés és benntartózkodás rendjére vonatkozó rendelkezéseket a kollégium szabályozása tartalmazza. 52

53 7. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje R. 4. (1) f) Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. Működtetési/pénzügyi kérdésekben az intézményvezető helyettesítését a gazdasági csoportvezető látja el. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (4 hetet meghaladó folyamatos távollét) a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. A helyettesítést ellátó személyt e minőségében megilleti a kiadmányozási jog gyakorlása. A közismereti-nevelési igazgatóhelyettes távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes látja el a távollévő feladatait is (és fordítva). A szakmai igazgatóhelyettes távolléte esetén a gyakorlati oktatási feladatok ellátásával megbízott igazgatóhelyettes intézkedik a gyakorlati oktatást érintő kérdésekben. A gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettest távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha mindhárom igazgatóhelyettes távol van, illetve akadályoztatva van, akkor a helyettesítés az igazgató által kijelölt személyre hárul. A kollégiumi intézményegység vezetőjét távolléte esetén a munkaközösség vezető helyettesíti (lásd kollégium eltérő szabályozása). A gazdasági csoportvezetőt távolléte esetén a munkaköri leírásban kijelölt gazdasági ügyintéző helyettesíti. Az intézmény közalkalmazottainak helyettesítési rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 53

54 8. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok R. 4. (1) j) 8.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tanulójának, tanárának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, az intézményi szinten a SportMalomban megrendezendő és az iskolarádión elhangzó megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A kollégium eltérő szabályozása, éves munkaterve tartalmazza a kollégium hagyományos ünnepeit, programjait Az intézmény egyéb hagyományos kulturális, sport- és ünnepi rendezvényei - Tanévnyitó, Tanévzáró, Szecskaavató, Szalagavató ünnepség, Ballagás, Karácsonyi ünnep, Nyílt nap, Sportnap, Radnóti Nap - Diákközgyűlés - Mikulás ünnepség, Végzősök bálja, Nyelvi tábor, Vízi tábor Az intézményi ünnepélyeken, megemlékezéseken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az SZMSZ melléklete tartalmazza az iskolai hagyományok ápolását: - Logo (embléma) leírását, - az intézmény tanulóinak ünnepi viseletét, - az intézmény hagyományos sportfelszerelését, - az adható iskolai kitüntetéseket 54

55 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje R. 4. (1) l.) A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola-egészségügyi szolgálat keretében történik, jogszabályokban rögzítettek szerint. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll, az intézmény épületében kiépített és az intézmény által jogszabályi előírásoknak megfelelően berendezett, felszerelt orvosi rendelőben. Az ellátásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését, valamint a védőnő tevékenységét az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók jogszabályban előírt egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a következő területeken évente legalább egyszer: - fogászat, - belgyógyászati vizsgálat, - szemészet. - gyógy-testnevelésre szorulók vizsgálata Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens a területileg illetékes fogászati rendelőben tanulónként évente kétszeri szűréssel és kezelésekkel, szorgalmi időben, tanulónként maximum 10 tanítási órában, az iskolaorvos végzi a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános és szakmai alkalmassági vizsgálat is. Az iskolában szervezett egészségügyi vizsgálatok során figyelembe kell venni az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény rendelkezései közül kiemelten: a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapot által indokolt, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható, az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, illetőleg annak során mely beavatkozás elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát, biztosítani kell a beteg jogainak védelmét. A jogszabályban előírt személyi feltételekről, az iskolaorvos és a védőnő munkaidőbeosztásáról, intézményben tartózkodásáról a Mohács Városi Kórház és Rendelőintézet rendelkezik és gondoskodik. Az iskola-egészségügyi ellátás tárgyi feltételeit az intézmény biztosítja legalább a jogszabályban előírt minimális alapfelszerelés szintjén. Erről az iskolai védőnő javaslata alapján az intézményvezető által megbízott személy gondoskodik. A szükséges tárgyi eszközök megvásárlására évente kétszer, a tanév indításakor és a tanév második felében tesz javaslatot a védőnő. Az iskolaorvos és a védőnő a feladatok elvégzésére és ütemezésére éves munkatervet készít. Az egészségügyi ellátás rendje a védőnő szervezésével és irányításával, valamint az intézményvezető által alkalomszerűen megbízott személy közreműködésével zajlik (pl. fogorvoshoz kísérés). 55

56 A védőnő, illetve a fogászati asszisztens előre jelzi a megbízott személynek a vizsgálatok időpontját, a vizsgálatok, illetve az ellátás formáját, az érintettek körét. A megbízott az osztályfőnökök közreműködésével elkészíti a résztvevők névsorát időbeosztását, tájékoztatja a tanulókat. Védőoltások, szűrések, illetve közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok előtt, az osztályfőnökök közreműködésével az ellenőrző útján értesítik a kiskorú tanuló szülőjét. A szűrések és vizsgálatok ideje alatt az iskola felügyeletet biztosít. Kiskorú tanuló védőoltást, vizsgálatot csak tanuló és szülő által aláírt nyilatkozattal tagadhat meg. Amennyiben a szülő vagy a tanuló nem adja meg a hozzájárulását a védőoltáshoz vagy vizsgálathoz, az iskola felszólítja a szülőt, hogy vigye el gyermekét orvosi szűrővizsgálatra. Indokolt esetben az iskola a köznevelésről szóló törvény előírásai alapján a gyermekjóléti szolgálat közreműködését kérheti. Abban az esetben, ha a tanuló betegsége a többi tanuló egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, és a tanuló vagy szülő megtagadja beleegyezését a vizsgálathoz, illetve a beavatkozáshoz, az iskola írásban értesíti a szülőt, hogy az illetékes egészségügyi hatóság közreműködését veszi igénybe. 56

57 10. Az intézményi védő, óvó előírások R. 4. (1) m) Az Nkt. rendelkezései alapján az iskola feladatai gondoskodni kell a rábízott tanulók felügyeletéről, meg kell teremtenie a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeit, fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a tanulóbaleseteket előidézhető okokat, ki kell vizsgálnia és nyilván kell tartania a tanulóbaleseteket, a balesetekről készített jegyzőkönyvek jogszabályban előírt, elektronikus úton történő továbbítása. A fenti feladatok megszervezése, irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti: munka-, és tűzvédelmi megbízott a munka-, tűz-, és balesetvédelmi felelős (gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes), a gazdasági csoportvezető, a szakmai igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, a gyermek- és ifjúságvédelmet segítő pedagógus, az iskolaorvos, az iskolai védőnő, iskolatitkárok Az iskola dolgozóinak tanuló- és gyermekbalesetet megelőző feladatai Az igazgató feladata az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítása (tűzvédelmi-, és munkavédelmi szabályzat. A szabályzatokat a fenntartó által megbízott személy (vállalkozó) készíti és aktualizálja. a részterületek felelőseinek megbízása, megszervezni, hogy a tanulók, a pedagógusok, és az iskola valamennyi dolgozója megismerhesse az általános és helyi szabályokat, az egészséges és biztonságos iskolai környezet, munkavégzés feltételeinek megteremtése, folyamatos ellenőrzése ezek dokumentálása, a tanulóbaleseteket előidézhető vagy előidéző okok feltárása, megszüntetése, a balesetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése dokumentálása A munka-, és tűzvédelmi megbízott, valamint a munka-, tűz- és balesetvédelmi felelős feladatai A megbízott (vállalkozás képviselője) és a felelős közötti munkamegosztást a fenntartó által kötött szerződés és az éves munkavédelmi/tűzvédelmi munkaterv határozza meg. 57

58 Az iskola dolgozóinak tanuló- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatot, valamint a vészhelyzeti terv rendelkezéseit, a különösen balesetveszélyes tantárgyakat tanító szaktanárok (testnevelés, kémia, fizika, informatika, szakmai) baleset-megelőzési feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. a gyakorlati oktatást vezető szakoktatók baleset-megelőzéssel kapcsolatos feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza, a NAT és az iskola helyi tantervei alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. a nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a telephelyekre vonulás rendjét, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - tanulmányi kirándulások, túrák, táborok előtt, - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, - rendkívüli események után, - a tél és a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. az osztályfőnök balesetvédelmi feladatai a felsoroltakon túl: - el kell látnia osztályának felügyeletét az osztály tanórán kívüli közösségi foglalkozásain, kirándulásokon, - figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, - ellenőriznie kell, hogy a tanulók megjelentek-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon. a nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A pedagógusnak az oktatást dokumentálnia kell. a tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították- e a szükséges ismereteket. az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat-, illetve munkaterv tartalmazza. A baleseti veszélyforrást azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének. 58

59 rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését a szükséges intézkedések megtételét a vészhelyzeti terv előírásai szerint kell elvégezni. A vészhelyzeti tervben kell meghatározni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek Rendőrség, Tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az intézmény helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségek és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, a közművezetékek központi elzáróival). A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának, balesetvédelmi felelősének, szakmai igazgatóhelyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget Az iskola tanulóinak tanulói- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai óvja saját és társai testi épségét, egészségét, ismerje és tartsa be a saját és mások egészségét és biztonságát védő szabályokat, azonnal jelentse az intézmény pedagógusának vagy más dolgozónak, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel. Az intézmény tanulóinak feladata tanulóbaleset után: értesíti a legközelebbi pedagógust (felnőttet) a baleset tényéről, szükség esetén irányítás mellett közreműködik az ellátásban, mentésben. Az intézmény teendői tanulóbaleset után: az intézmény vezetője gondoskodik a balesetet előidéző ok vagy okok megszüntetéséről, a balesetvédelmi felelős (vagy más megbízott személy) jegyzőkönyvet vesz fel, az intézmény vezetője gondoskodik a tanulóbalesetek kivizsgálásáról, felelősség megállapításáról, az intézményvezető (szakmai helyettes) jelentési kötelezettsége. 59

60 A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége R A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. Nyilvántartása Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről című nyomtatványon történik. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, jelenteni. Ettől csak rendkívüli esemény miatt lehet eltérni, ilyen esetben papír alapon lehet elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvet két példányban kell kinyomtatni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv másik példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményben kell irattározni. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvet sem a fenntartónak, sem a minisztériumnak nem kell továbbítani papír alapon, mivel a kitöltéssel a jegyzőkönyv közvetlenül a minisztérium adatbázisába kerül. A tanuló- és gyermekbalesetekről szóló jegyzőkönyvet a fenntartó felé az intézménynek kizárólag akkor kell továbbítani, ha az papír alapon készült el. Ebben az esetben az intézmény a fenntartónak, a fenntartó pedig a minisztériumnak küldi meg a jegyzőkönyv egy példányát. (A minisztérium részére tehát jegyzőkönyvet az intézménynek semmilyen esetben sem kell küldeni.) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével telefonon, en, telefaxon vagy személyesen azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Az intézménynek lehetővé kell tenni az intézményi szék, és a diákönkormányzatok képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Az intézményben történő minden mentőszolgálati és/vagy rendőrségi intézkedést igénylő, valamint rendkívülinek számító eseményről azonnali írásbeli jelentést kell küldeni a fenntartó számára. A jelentést közvetlenül a peter.pava@klik.gov.hu címre kell küldeni. 60

61 10.3. Az intézmény biztonságát szolgáló előírások Az intézmény létesítményeit, helyiségeit az iskola dolgozói és tanulói rendeltetésszerűen használják. A tanulók csak a pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak a tantermekben, a gyakorlati oktatási helyiségekben. Az épület nyitását illetve a zárását végző személy feladata a riasztó rendszer be- és kikapcsolása, távozáskor az áramtalanítás, és ennek aláírással történő igazolása az e célra a portán elhelyezett füzetben. Riasztás esetén az értesített dolgozó kötelessége a helyszíni bejárás, ellenőrzés, valamint a szükséges további kapcsolatfelvétel és intézkedések megtétele. Munkaszüneti napokon az intézmény helyiségeinek használatát az intézmény igazgatója engedélyezi. E napokon a nyitás és a zárás teendőit, a helyiséghasználattal és vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója egyedi utasításban határozza meg. Az intézmény helyiségeit munkaidőn túl zárva kell tartani. A zárás és ennek ellenőrzése a portás feladata. A tantermeket, szertárakat, gyakorlati oktatási helységeket a pedagógusok nyitják és zárják. Az irodákat és más munkahelyeket az ott dolgozók nyitják és zárják. A gépkocsi bejárókat csak használatkor szabad nyitva hagyni. Az ellenőrzés a portás feladata. Az intézmény helyiségeinek használatát a teremhasználati rend alapján kell szervezni. A helyiségek használói felelősséggel tartoznak a rendeltetésszerű használatért. A tanteremfelelősök, a gyakorlati oktatási helyiségek felelősei, az irodai illetve más helyiségek felelősei az átvett vagyontárgyakért felelősséggel tartoznak. Az iskolaépületek és a kollégium vagyonvédelmét a fenntartó által megkötött biztosítás garantálja. Az intézmény létesítményeiben illetve vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat észleléskor jelenteni kell az intézmény igazgatójának, a kollégiumvezetőnek és a gazdasági csoportvezetőnek. A további intézkedések megtétele az ő feladatuk. A tanuló fegyelmi és a kártérítési felelőssége, valamint az intézmény kártérítési felelőssége vonatkozásában az Nkt. 59. (1) (2) bekezdés, és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61. -a alapján kell eljárni. A biztonságos munkavégzés feltételeit az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályzat és munkaterv alapján ellenőrzi, a fenntartó által kiválasztott munkavédelmi vállalkozás képviselőjével együtt. A szemle után a szükséges intézkedések meghozatalát kezdeményezik. Az oktatástechnikus, a rendszergazda, valamint a karbantartók feladata az intézmény oktatási célú, és más, a tanulók és a dolgozók által is használt helyiségekben a munkabiztonsági szempontoknak megfelelő feltételek kialakítása a tervszerű megelőző karbantartás és kisjavítások folyamatos elvégzésével. Az iskola minden tanulójára vonatkozóan biztosítja a tájékoztatást, ügyintézésbeli segítséget a tanulóbiztosítások megkötéséhez. 61

62 A tanulói felelősségbiztosítást a gyakorlati oktatás szervezői kötik. Az összefüggő nyári gyakorlat időtartamára az érintett tanulókra vonatkozóan a fenntartó köti meg a biztosítást. Az intézmény szorgalmi időben az általa szervezett iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon biztosítja a biztonságos nevelési-oktatási-képzési feltételeket. A gyermek biztonságát veszélyeztető helyzetben a felügyeletet ellátó pedagógus köteles intézkedéseket tenni a vészhelyzet elhárítása érdekében, illetve kezdeményezi annak megszüntetését munkahelyi vezetőjénél. Azon eszközök, anyagok listáját, amelyet nem vagy csak engedéllyel szabad az intézmény területére bevinni az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az intézmény dolgozói részére biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit. A dolgozó biztonságát veszélyeztető helyzetben az intézmény igazgatója intézkedik a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében. A hatósági jogkörrel rendelkező ellenőrzést végző szervek rendelkezéseinek, utasításainak végrehajtását az intézmény igazgatója rendeli el, illetve kezdeményezi Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők R. 4. (1) n) Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A vészhelyzeti terv szerint rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az intézmény vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: intézmény vezetője, kollégiumvezető távolléte esetén a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes, a kollégiumban a kollégiumvezető távolléte esetén a munkaközösség-vezető, továbbiakban a vezetők helyettesítési rendjében rögzítettek szerint. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - a fenntartót, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a vészhelyzeti tervnek megfelelő módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a 62

63 székhely és a telephelyek a vészhelyzeti terv részét képező kiürítési terve alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell, a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben, a tanulókat a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az intézményvezető, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézmény vezetőjének (telephelyek vezetőinek) vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat az intézményvezető által meghatározott, a nevelőtestület által elfogadott szombati napokon be kell pótolni. A vészhelyzet esetén szükséges teendők intézményi szabályozását a Vészhelyzeti terv részletesen tartalmazza. A Vészhelyzeti terv elkészítéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a fenntartó által megbízott személy (vállalkozás), a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, az intézmény vezetője és a kollégiumvezető a felelős. Az épületek kiürítését a Vészhelyzeti tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a balesetvédelmi felelős-, és a megbízott a felelős. A Vészhelyzeti tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A Vészhelyzeti tervet az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: 63

64 intézményvezetői iroda, gazdasági csoportvezetői iroda, igazgatóhelyettesi irodák, kollégiumvezetői szoba (Liliom u. telephely), tanári szoba (SportMalom), tanári szoba (Pécsi úti telephely) a székhely és a telephelyek portái A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend R. 4. (2) f) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tanulás, illetve az iskolai tanműhelyekben a munkavégzés követelményeinek megvalósítása az intézmény feladata. Az iskolának a biztonságos és egészséges tanulás, illetve az iskolai tanműhelyekben a munkavégzés körülményeinek megteremtése érdekében az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: a) A tantermek, illetve tanműhelyi munkahelyek kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál az emberi tényezőket, a tanulók fizikumából, életkorából, személyiségéből fakadó sajátosságokat figyelembe kell venni (pl. az egyhangú, monoton munkavégzés időtartamának mérséklése, a feladat elvégzésére szánt idő megfelelő ütemezése). b) A tanulóknak minden tanév elején, illetve szükség szerint az iskolai gyakorlatok megkezdése előtt balesetvédelmi oktatást kell tartani. c) A közismereti és nevelési igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes-köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a tanulási környezet, illetve a tanműhelyi munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a pedagógusok, szakoktatók, illetve a tanulók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. d) A tanulás, illetve a tanműhelyi munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő eszközöket. munkaeszközöket kell biztosítani a tanulók részére. e) Új tan-, vagy munkaeszköz beszerzését követően, illetve új technológiák bevezetése előtt az érintett tanulókkal ismertetni kell a helytelen használat, alkalmazás, egészségre és biztonságra kiható következményeit. f) Az intézmény vezetése, munkatársai (pedagógus, szakoktató, nem pedagógus beosztású dolgozó) tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni (az érintetteket értesítése, közvetlen veszély esetén a tevékenységet leállítani). g) A tanulói baleseteket és az esetleges iskolai foglalkoztatással összefüggésbe hozható megbetegedéseket ki kell vizsgálni, azt követően a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni. Biztosítani kell a tanműhelyi eszközök rendeltetésszerű 64

65 használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását. h) Az intézmény vezetése, munkatársai (pedagógus, szakoktató, nem pedagógus beosztású dolgozó) a maga területén köteles megtenni minden szükséges intézkedést a tanulók egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munka körülmények folyamatos javítására. i) Az intézmény vezetése veszély esetén köteles megtenni minden indokolt intézkedést az iskola, illetve a tanműhelyek kiürítésére A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek R (1) Az iskolában és a kollégiumban keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. (2) A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: a) a villamos köszörűgép b) a barkácsgép faesztergálásra, c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz. (3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) a villamos fúrógép, b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett pillanat forrasztópáka, e) a villamos háztartási gép, f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). 65

66 11. Az intézmény működésével összefüggő kérdések, amelyet jogszabály alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni R. 4. (1) u) Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályozása Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulóknak szól a pedagógiai programmal összeegyeztethető formában és módszerrel. A reklámtevékenység a következő személyiségfejlődést elősegítő témákkal állhat kapcsolatban: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység, sporttevékenység. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásainak figyelmen kívül hagyása felelősségre vonást eredményezhet. További szabályok: Reklámot és reklámnak minősülő felhívást az intézményben nyilvános helyen kitenni csak az igazgató engedélyével lehet (szignó és az iskola körbélyegzőjének ellátásával). A reklámoknak meg kell felelniük a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi CVIII. törvény korlátozást előíró feltételeinek: tilos közzé tenni olyan reklámot, amely a fiatalkorúaknak szól és fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaznak arra, hogy a felnőtt korúakat áruvásárlásra ösztönözzék, tilos közzé tenni olyan reklámot, amely a fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be. Az intézmény területén semmilyen anyagi előny esetében sem lehet jogszabályba ütköző reklámtevékenységet folytatni. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni, és szükséges lépéseket megtenni, pl. a vizsgálat idejére bevonni a kérdéses reklámot. Az intézményben folytatható megengedett reklámtevékenység formái, módjai: iskolarádió, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás, stb Nyilatkozat média részére Az írott sajtónak, a rádiónak és a televíziónak adott az intézményi élet bármely területével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. 66

67 A médiában történő nyilatkozattétel lehetőségét az adott kérdés szakterület és illetékesség szerinti érintettségének megfelelő szintre indokolt telepíteni. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a KLIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a) a tankerület szakmai működését, a tankerület illetékességi területén lévő intézmények működését, fenntartását érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban a tankerületi igazgató; b) az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; c) a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézmény területén forgatás, fotózás, riportkészítés stb. csak előzetes intézményvezetői engedéllyel történhet Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés Működési alapdokumentumok: Szakmai Alapdokumentum, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Intézményi Minőségirányítási Program Házirend (iskolai, kollégiumi), éves munkaterv (intézményi, kollégiumi) Szakmai Alapdokumentum: felhasználása a fenntartó által meghatározottan, elhelyezése: fenntartó irattár, igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégiumvezető gazdasági csoportvezető. Pedagógiai Program, SZMSZ, IMIP, Házirend, éves munkaterv: őrzésük és nyilvános dokumentumként kezelésük az igazgató feladata, irattári elhelyezésük kötelező, a nyilvánosságot biztosítandó a következő helyekre történik kihelyezésük: fenntartó, intézményi honlap elérhetősége: belső hálózati meghajtó: I:/Intézményi szabályzatok intézményvezető, kollégiumvezető, könyvtárak, DÖK elnökök: házirend, éves munkaterv A könyvtári példányok rendelkezésre állnak a könyvtári nyitva tartás ideje alatt: pedagógusok, szülők, diákok, Pedagógiai Program esetében külső, az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére. 67

68 Tájékoztatás kérése a Pedagógiai Programról, az SZMSZ-ről, IMIP-ről R. 4. (1) o) a szülők valamennyi szülői értekezleten kérhetnek tájékoztatást az intézmény vezetőjétől, az igazgatóhelyettesektől, kollégiumvezetőtől, a dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseket a tanév ideje alatt bármikor fel lehet tenni az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül köteles érdemi választ adni, egyéb érdeklődő számára szóbeli érdeklődésre szóbeli tájékoztatást az intézmény képviseletére jogosult személyek adhatnak. Tájékoztatás a Házirendről, éves munkatervről: az osztályfőnökök a tanév első osztályfőnöki óráin, illetve szülői értekezleten tájékoztatjuk a tanulókat, 9. évfolyamok esetében a beiratkozás időpontjában minden tanuló megkapja a Házirend fénymásolt példányát, a Házirend és az éves munkaterv esemény naptára minden osztályterem faliújságján elhelyezésre kerül. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. (1) és (3) bekezdése kötelezi az iskolát a intézményi közzétételi lista megjelentetésére, mely a szülőknek, érdeklődőknek ad tájékoztatást az intézmény eredményességéről, személyi feltételeihez kapcsolódó legfontosabb információkról. Az intézményi közzétételi lista iskolánk honlapján található, közzétételéért a közismeretinevelési igazgatóhelyettes a felelős. 68

69 12. A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formái R. 4. (2) a) Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben a tanulók számára az alábbi tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: szakkörök, diákkörök, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások, érettségire előkészítő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások, versenyek, vetélkedők, kulturális rendezvények, ECDL vizsgákra való felkészítés, A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes, a tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól, a tanórán kívüli foglalkozások minden év október 1-jén indulnak, a felzárkóztató foglalkozásokra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján szaktanárok is javasolhatják, a tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni, a foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek az órarendben rögzítik, a foglalkozás helyének feltüntetésével, a tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a fenntartó által jóváhagyott órakereten belül kell figyelembe venni, a tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg a szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével, a vállalt tanórán kívüli foglalkozásokon a részvétel kötelező, a foglalkozásokról naplót kell vezetni, melyben a jelenlét vagy hiányzás idejét is rögzíteni kell, tanórán kívüli foglalkozás a korrepetálás kivételével legalább 12 jelentkező esetén szervezhető. 69

70 Egyéb tanórán kívüli tevékenységek: Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az igazgatóval egyeztetett időpontban osztálykirándulást szervezhetnek a kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki tanmenetben kell rögzíteni, az előkészítést és a lebonyolítást a folyamatszabályozásnak megfelelően kell végezni. Osztálykirándulásra el kell vinni az elsősegély nyújtásához szükséges felszerelést. A programokat úgy kell szervezni, hogy azok költségei a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék. Külföldre történő utazás feltételei egyedi elbírálás alapján, a szervező és az intézmény igazgatója által egyeztetve kerülnek megállapításra. Az intézmény nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az intézmény által szervezett programokra annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez a versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a területért felelős igazgatóhelyettesek a felelősök. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az intézményben iskolai és kollégiumi könyvtár működik. Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek; a hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva; a tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 70

71 13. A felnőttoktatás formái R. 4. (2) b) A felnőttoktatás formái intézményünkben: Iskolarendszerű felnőttoktatás A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében kezdhet új tanévet. A tanuló iskolánkban attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Szakközépiskola, felnőttoktatási osztály Nappali oktatás munkarendje szerint (4 évfolyam) Esti/levelező felnőttoktatási szakközépiskolai osztályban (4 évfolyam) A korábbi tanulmányok beszámítását az iskola Pedagógiai programja tartalmazza. A felnőttoktatásban résztvevő tanulók számára megállapítható térítési- és tandíj mértékét a közoktatási törvény a, a, a, valamint a 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet ai alapján kell megállapítani Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli felnőttképzést saját jogon intézményünk nem végez. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés az intézményben más szervezetekkel együttműködve szervezhető. 71

72 14. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje R. 4. (2) d) A mindennapi testedzés formái Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások szeptembertől felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés kötelező tanórai foglalkozás keretében, órarendi óraként biztosított. A foglalkozások megjelenítésre kerülnek a tantárgyfelosztáson, illetve az órarendben. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt köznevelési intézményben kell megszervezni. A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozások feladata: a kialakult betegségek terápiája és rehabilitációs teendők, az egészségi állapot helyreállítása a testnevelés és sport mozgásanyagának felhasználásával, a testi képességek és a mozgás fejlesztése, sportolási igény felkeltése, speciális képességek fejlesztése. A tanulók jogszabályok szerinti kategorizálását az iskolaorvos végzi el az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, illetve legkésőbb az adott tanév október 15-ig. A besorolási összesítő egy példányát az iskolaorvos átadja a testnevelő tanárnak és az intézmény vezetőjének. A gyógytestnevelés óráit a Gyógytestnevelési Naplóba kell nyilvántartani, és itt kell a tanulóval kapcsolatos gyógytestnevelési ismereteket vezetni. A napló egy tanévre szól, melybe az értékelések is feltüntetésre kerülnek. A szülő, a testnevelő, az osztályfőnök aláírásával vesz tudomást az iskolaorvos általi kategóriába sorolásról, szakmai felülbírálat az ÁNTSZ tiszti főorvosától kérhető. A tornatermi foglalkozások időtartama kétszer negyvenöt perc össze is vonhatók. Az uszodai órákat lehetőség szerint dupla órában (2*45 perc) kell megszervezni. A testi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. 72

73 14.2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Kifutó rendszerben, azoknak a tanulóknak, akik tanulmányaikat kilencedik évfolyamon szeptember előtt kezdték meg, az iskola a mindennapi testedzést a kötelező tanórai és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére. Az iskolai sportkör kiemelt feladata: - a foglalkozások tartalmának szorosan kapcsolódnia kell a tanórai testneveléshez, - biztosítsa az iskola minden tanulójának az egészség megőrzését szolgáló testmozgást, - házibajnokságok, versenyek szervezése. Az iskolai sportkör demokratikusan működik, egy tanévre vonatkozó programmal. Az iskolai sportkör vezető testületébe képviseletre jogosultak a diákok, a pedagógusok és a szülők. Az iskolai sportkör elnöki tisztségére a diákok javaslata alapján az igazgató kér fel. Az iskolai sportkör szakmai vezetését az iskola testnevelő tanárai végzik. Az iskolai sportkör ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás, tagdíj nem szedhető. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Az iskolai sportköri foglalkozások csak felnőtt vezető irányításával szervezhetők, akiket az intézmény vezetője bíz meg. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. Az éves munkaterv és az SZMSZ elfogadása iskolai sportköri közgyűlésen történik. Ennek időpontját az intézményi éves munkaterv tartalmazza. 73

74 15. Az intézményi könyvtárak működési rendje R. 4. (2) g), R A könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló évi 190. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és módosításai. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból való törléséről. 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az iskola és a kollégium pedagógiai programja a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A könyvtár működtetésének általános alapkövetelményei A könyvtári helyiséggel szemben támasztott követelmények: a könyvtári helyiség könnyen megközelíthető legyen a könyvtárat használók számára, a könyvtári helyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára, a könyvtári helyiségben a könyvállomány jelentős része (60%) szabadpolcos rendszerben elhelyezhető legyen. A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények: a könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az intézmény nevelő-oktató tevékenységhez szükség van, az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni, a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni, az ingyenes tankönyveket bevételezéskor csak körbélyegző lenyomatával kell ellátni. 74

75 15.3. A könyvtár működtetésének egyéb technikai feltételei A könyvtárnak rendelkeznie kell: a különböző információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így: - legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségű (kb. 15) asztallal, és (kb. 35) székkel, vagy egyéb ülésre alkalmas bútorzat, - számítógéppel, - televízióval, - legalább egy CD és DVD lejátszóval, (fejhallgatóval), az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel pl. nyomtató, a könyvtári dokumentumok megfelelő nyilvántartásával (könyvtárkatalógussal szerző, illetve cím szerint) papír alapú és számítógépes nyilvántartással is, a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek számítógépes nyilvántartásával Az intézményi könyvtárak feladata: a tanításhoz, a tanuláshoz, az önképzéshez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, a fenti dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, kölcsönzése, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, tartós tankönyvek tanulók számára, adott időre való kölcsönzése Az intézményi könyvtárak működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros és könyvtáros tanárok a felelősek, feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézményi könyvtárak vezetői kapcsolatot tartanak fenn az alábbi könyvtárakkal: a megyei és helyi iskolák könyvtáraival a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet a Mohácsi Jenő Városi nyilvános- és közkönyvtárral A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár neve: Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Könyvtára A könyvtár címe: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca Mohács, Liliom u. 50. Létesítés ideje: július 01. Elhelyezés: önálló helyiségek Helyiségek száma: 2 Személyi feltétel: egy fő főállású könyvtáros az iskolában, könyvtár szakos kollégiumi nevelő 75

76 A könyvtár fenntartása, felügyelete A könyvtár a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium szervezetén belül működik. A könyvtárban folyó munkát az iskola közismereti és nevelési igazgatóhelyettese ellenőrzi. Szakmai központja: Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Koordinációs központja: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Az intézményi könyvtár feladatai Az intézményi könyvtár alapfeladatai Az intézményi könyvtárak az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja Olyan állomány kialakítása, amely széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az intézmény nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az intézményi könyvtáraknak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. A dokumentumok feltárása, gondozása, megőrzése és az olvasók rendelkezésére bocsátása, Könyvtárhasználati órák tartása Tanórai foglalkozások tartása, Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, Az egyéni és csoportos helyben használat, kutatás biztosítása, Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az intézményi könyvtár kiegészítő feladatai kapcsolattartás más iskolai és közművelődési könyvtárakkal, azok szolgáltatásainak elérése, tanórán kívüli foglalkozások tartása, kiállítások, évfordulók, ünnepségek anyagának biztosítása dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az intézményi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. ingyenes, tartós tankönyvek nyilvántartása Az intézményi könyvtár alap- és kiegészítő feladatait az intézmény pedagógiai programjával összhangban látja el. 76

77 A könyvtár használói és a használat szabályai A könyvtár használók köre: az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók, az óraadók, az intézmény nyugdíjas tanárai, dolgozói, az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók, iskolarendszeren belüli felnőttoktatásban és iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben résztvevők. A könyvtár szolgáltatásait csak azok vehetik igénybe, akik az intézményi könyvtárakba beiratkoztak. A beiratkozás folyamatos. Megszűnik a tagsági viszony: nyugdíjas dolgozók kivételével, - ha megszűnik közalkalmazotti jogviszony, az óraadói megbízási jogviszony, a tanulói jogviszony, a kikölcsönzött könyvekben való szándékos rongálás esetén, elveszett vagy vissza nem szolgáltatott könyvek kártérítésének meg nem fizetése esetén, a könyvtár berendezésében való szándékos kár okozása esetén, a könyvtári rend be nem tartása esetén, a kikölcsönzött dokumentumok június 20-ig való vissza nem szolgáltatása esetén kivétel a tartós tankönyv és segédkönyv A könyvtárhasználat módja helyben használat kölcsönzés csoportos használat a könyvtár helyiségeit a könyvtáros tudtával és beleegyezésével lehet igénybe venni. Kabátot, táskát, mobiltelefont, zajkeltő eszközt, élelmet bevinni nem szabad. az állomány védelmében fontos a könyvtári rend fenntartása, a tisztaság. a dohányzás és a rágózás tilos. Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az intézmény, szakmai feltételeit a könyvtáros biztosítja. A könyvtáros szakmai segítséget ad: az információhordozók közötti eligazodásban az információk kezelésében szellemi munka technikai alkalmazásában technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. 77

78 Az intézményi könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a következők: olvasótermi kézikönyvek, folyóiratok, video felvételek, DVD-k, CD-k. A helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy-egy órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kölcsönzését az Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása intézményi könyvtári kölcsönző füzetben tartjuk nyilván, amiben rögzítjük a kölcsönzés idejét, a mű leltári számát, a mű szerzőjét és címét. A kölcsönzést a kölcsönző aláírásával ismeri el. Minden osztálynak külön kölcsönző füzete van. Pedagógusok esetében számítógépes nyilvántartásban is szerepel a kölcsönzés. A tanulóknak egyszerre 6 db könyvet lehet kölcsönözni. Csoportos használat Az osztályok, szakkörök, versenyre felkészülők részére a könyvtáros, az osztályfőnök, szakkörvezető korrepetálást, foglalkozást tarthat. A könyvtáros szakmai segítséget ad a szakórák, foglalkozások megtartásához A könyvtár használat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Tanév végén a könyvtárhasználóknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vették ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, aminek kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. Ezeket a könyveket a diákoknak a soron következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. A tartós tankönyvek egy tanévre kölcsönözhetők ki, de kikölcsönzésük a következő tanév(ek)ben ismételhető. A vizsgára készülők a könyveket a vizsgaidőszak végéig kölcsönözhetik A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje A nyitvatartási rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő legyen: a tanulók, valamint a pedagógusok részére is. Az intézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai és kollégiumi könyvtárak működnek. Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett (az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos) információkból tájékozódhatnak. 78

79 A könyvtárak nyitva tartása Iskolai könyvtár Hétfő csütörtök 07:30 08:00 Minden tanóraközi szünet 13:00-16:00 Péntek 07:30 08:00 Minden tanóraközi szünet 13:00-15:30 Kollégium szerda 19:00 21: A beiratkozás módja és az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja a könyvtárba történő beiratkozás külön eljárást a könyvtárlátogatók részéről nem igényel. A könyvtáros tanár az intézmény dokumentumai alapján külön-külön jegyzékbe (automatikusan) veszi fel a látogatók adatait (dolgozók esetében csak név, diákok esetében név és lakcím). A diákok az esetleges lakcímváltozást kötelesek bejelenteni a könyvtáros tanárnak is. a tanulóknak az intézményből történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. a nyugdíjba vonuló vagy más okokból az intézményből eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. a tanulók és a dolgozók tanuló-, illetve munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni A könyvtár állományának alakítása, gyűjteményszervezés A szerzeményezés és az apasztás olyan arányban történjen, hogy a gyűjtemény információs értékét és használhatóságát növelje. Az intézményi könyvtárak gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. Az intézményi könyvtárak állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A könyvtáros az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület és a diákközösség javaslatait, a könyvtár gyűjtőkörét és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket. A könyvtár állományának gyarapításáért a könyvtáros felel, az ő hozzájárulása nélkül dokumentum nem vásárolható. A könyvtár állománya vétel, csere vagy ajándék útján gyarapodik. Az intézmény költségvetése biztosítja a könyvtár számára a szükséges anyagi feltételeket. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az intézményben alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, 79

80 elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az intézmény tulajdonába, az intézményi könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az intézmény a tankönyvtámogatás céljára rendelkező összeg legalább 25%-át az iskolai könyvtár fejlesztésére fordítja. Az intézményi könyvtár fejlesztése és bővítése szolgálhat alapul az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztéséhez, A normatív hozzájárulásból az intézményi könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A normatív kedvezmények biztosításában a kollégium is közreműködhet. A kollégium közreműködése esetén az intézményi könyvtár fejlesztésére rendelkezésre álló összeg a kollégiumi könyvtár fejlesztésére is felhasználható a évi 37. törvény 8. /4. és 11./ bekezdésében meghatározottak szerint. Gyarapítás A beszerzés forrásai: vétel, ajándék, csere. Anyagi fedezet: - éves költségvetés, valamint pályázatok Szerzeményezés: Tájékozódási segédletek: - gyarapítási tanácsadók - kiadói, kereskedői tájékoztatók (Interneten is) - folyóiratok ismertetései - könyvesboltok készlete - szaktanárok javaslatai - ajánló bibliográfiák - tankönyvrendelés Állományapasztás (selejtezés) A gyarapítással egyenrangú feladat. Az állományapasztás okai: a) tervszerű selejtezés (elavult, elhasználódott, fölösleges dokumentumok folyamatos kivonása b) elavult tankönyvek c) szakmailag idejétmúlt (elsősorban társadalomtudományok, alkalmazott tudományok) d) ideológiailag túlhaladott (a közelmúlt eseményeit egyoldalú tanítással közvetítő dokumentumok) e) elhasználódás - elsősorban puha kötésű kötelező olvasmányok, tankönyvek f) hiány (elháríthatatlan esemény, kölcsönzésből eredő, állományellenőrzés során létrejött) Muzeális értékű dokumentumokat meg kell őrizni - tárolása zárt rendszerben történik. 80

81 Az állomány egységei és azok raktári rendje Az állomány egységei - kézi- és segédkönyvtár, - házi- és ajánlott olvasmányok, - szépirodalom, - ismeretközlő irodalom - tartós tankönyvek A helyben használható állományegység (elkülönítve) Raktári rendje: a) Szépirodalom betűrendben b) Ismeretközlő irodalom szakrendben, azon belül betűrendben. Kölcsönözhető: Ismeretközlő és szépirodalmi állomány. Raktári rendje: a) szépirodalom betűrendben, b) szakirodalom szak, azon belül betűrendben. c) Tankönyv: szaktárgyanként, azon felül évfolyamonként, elkülönítve. Periodikák: Napi, heti, havi lapok, melyek a tanulóknak, pedagógusoknak a tanuláshoz, tanításhoz, tájékozódáshoz szükségesek. Ez az állomány nem kölcsönözhető. A legújabb számok a folyóirattartón a polcon (a könyvtárban és a tanáriban is), a régebbiek zárt szekrénybe vannak elhelyezve. Különgyűjtemények: a) nevelői kézikönyvek, tankönyvek, b) az intézmény kéziratos dokumentációi (irattárban) c) tartós tankönyvek Letéti állományok: melyek a szaktantermekben vannak elhelyezve, a szaktanárok igényei szerint frissíthetők. A letétért a szaktanár felelős Az állomány nyilvántartása A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. KM-PM.SZ. együttes rendelet és az MSZ szabvány szerint történik. a) leltárkönyvek b) számítógépes nyilvántartás - Szikla program (folyamatosan) Számlanyilvántartás: a beszerzett dokumentumok számláit az intézmény gazdasági csoportja tartja nyilván. A számlák fénymásolt példányait a könyvtárban is gyűjteni kell. Állománybavétel: egyedi végleges: 1 héten belül nyilvántartásba kell venni a) leltárkönyvbe bevezetni b) tulajdonbélyegző, leltári szám, raktári jelzet a dokumentumba c) számítógépes nyilvántartásba kell venni időleges: - periodikumok - cardex - gyorsan avulók (brossúra) 81

82 Az állomány védelme Az olvasók által elveszített, megrongált dokumentumok értékét a következő módon térítteti meg a könyvtár: a) ugyanazon dokumentum megvásárlása (könyvesbolt, antikvárium) b) a dokumentum másolási és köttetési értékének megtéríttetése c) ha az elveszett dokumentum a tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentum másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. Ha a könyvtári dokumentum visszaszerzése a jogszabályban megfogalmazott peres eljárás, illetőleg a végrehajtás során is eredménytelennek bizonyul, a szóban forgó dokumentumokat behajthatatlan követelés címen kell a könyvtár állomány-nyilvántartásából kivezetni. Az elveszett, megrongálódott, fölös, elavult dokumentumokat folyamatosan kigyűjtjük az állományból és évenként törlési jegyzéket készítünk róla, töröljük az állományból. A könyvtárban az időszaki leltározáson kívül a könyvtár köteles soron kívüli leltározást tartani, ha a) az állományban elháríthatatlan esemény (vis maior) vagy b) bűncselekmény károkat okozott. Ilyen esetben csak az állomány károsodott részére kell a leltározást kiterjeszteni. A könyvtár fenntartója soron kívüli leltározást rendelhet el, ha a) azt a könyvtár vezetőjének személyében bekövetkezett változás miatt indokoltnak tartja, b) a könyvtárban olyan (elhelyezési stb.) körülmények állnak fenn, amelyek folytán a társadalmi tulajdon védelme nincs kellően biztosítva. A leltározás befejezésével haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a) leltározás jellegét (időszaki vagy soron kívüli), b) a leltározás számszerű végeredményét, c) az egyedi nyilvántartású dokumentumok esetében a hiányzó, illetőleg a többletként jelentkező dokumentumok tételes felsorolását A jegyzőkönyvet a könyvtár vezetője írja alá. A könyvtár vezetésében bekövetkezett változáskor lebonyolított leltározás esetén a jegyzőkönyvet mind az új, mind a korábbi könyvtárvezetőnek alá kell írnia. A leltározás alkalmával mutatkozó hiány esetén a könyvtár vezetőjét felelősségre kell vonni, ha a) bizonyíthatóan nem tartotta, illetőleg nem tartatta meg a könyvtári nyilvántartási, kezelési, használati, működési szabályokat, b) nem hívta fel adott esetben írásban a fenntartó figyelmét arra, hogy a könyvtár állománya károsodásnak van kitéve, A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági csoportvezető - mint az intézményi leltározási bizottság vezetője - a felelős. 82

83 Az állomány feltárása Katalógus: A számítógépes adatbázis létrehozása a Szikla program használatával az állomány korszerű kezelésére. A régebbi állomány teljes feltárása visszamenőleges és folyamatos Szolgáltatások tájékoztatás az intézményi könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, közreműködés az intézményi tankönyvellátásban, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának és kölcsönzésének biztosítása, olvasóterem biztosítása, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. Kölcsönzés: kölcsönzési idő: 3 hét kölcsönözhető példányok száma: 6 db a kölcsönzés ingyenes kölcsönözhető: szak és szépirodalom házi- és ajánlott olvasmányok könyvtárközi kölcsönzés: könyv (térítéses) témafigyelés és bibliográfiakészítés helyben olvasás, kutatószoba könyv- és könyvtárhasználati órák tartása könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása, előkészítése, segítése könyvtári rendezvények szervezése igény szerint A szolgáltatások igénybevételének feltételei: a szolgáltatások igénybevétele a költségtérítéses iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők kivételével ingyenes, az intézmény költségtérítéses képzésein résztvevők tankönyv, tartós tankönyv, és segédkönyvek kölcsönzésekor az intézmény vezetője által megállapított kölcsönzési díjat kötelesek az intézmény pénztárába befizetni, folyóirat olvasás, továbbá a nem kölcsönözhető dokumentumok használatára csak a könyvtár nyitvatartási ideje alatt kerülhet sor, kölcsönzésre csak a kijelölt időpontban kerülhet sor, a kölcsönzési határidő betartása mindenkire nézve kötelező. A nevelőknek az intézményi könyvtárakban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezni kell, és a tervezett időpont előtt legalább két munkanappal egyeztetni a könyvtárosokkal. A tanórai foglalkozások során a könyvtáros feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára: 83

84 áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, adott téma feldolgozása esetén igény szerint a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa. Az intézményi könyvtárakból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárhasználat általános viselkedési szabályai: A könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják. A könyvtárba táskát, kabátot, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, ha mégis a könyvtáros asztalánál kell elhelyezni. A könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni szigorúan tilos. A kikölcsönzött könyveket határidőre vissza kell vinni, vagy a könyvtárosnak történő bejelentéssel meg kell hosszabbítani az általános kölcsönzési időt. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a szülő) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, akkor a következőkben előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézmény vezetője határozza meg. Az elveszett könyv helyett az olvasó az adott műnek egy teljesen azonos példányát adja vissza (akár antikváriumban is beszerezheti). Ha azonos kiadás nem szerezhető be, elfogadható újabb kiadás is. Ha az elveszett könyvet az olvasó nem tudja beszerezni, akkor mással nem pótolható könyv esetén másolat készítésére kötelezhető. Az elveszett mű mindenkori forgalmi értékét kell megtéríteni ez nem minden esetben azonos a könyv eredeti árával, annak többszöröse is lehet (pl. ritka, értékes, nehezen beszerezhető könyv esetén) Gyűjtőköri Szabályzat Alapelvek A könyvtár feladata a dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és szétsugárzása az olvasók felé. Az intézményi könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. Munkájukat a pontban felsorolt jogszabályok szabályozzák. Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsőbbséget élvez a kézikönyvtár gyarapítása A főgyűjtőkör és mellékgyűjtőkör Az intézményi könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az intézmény nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. - Főgyűjtőkörébe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. 84

85 - Mellékgyűjtőkörébe a könyvtár másodlagos funkciójából fakadó szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk. Főgyűjtőkör területei Könyvek - Az oktatáshoz szükséges, illetve a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei. - Az intézményi tantervek, tankönyvek, tanári segédkönyvek, munkafüzetek, feladatlapok. - Pályaválasztási, továbbtanulási útmutatók. - Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom. - Házi- és ajánlott olvasmányok. - Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények. - Intézményi ünnepélyek megrendeléséhez tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok. - Helytörténeti kiadványok. - Az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok. - A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai. Periodika - pedagógiai folyóirat - módszertani folyóirat - könyvtáros szakmai folyóirat - az idegen nyelvek oktatását segítő periodikák - a tanagyagokhoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok - az igényes művelődést és kikapcsolódást egészséges életmódra nevelést ifjúsági lapok, folyóiratok. - pályázati figyelő Kéziratok - pályamunkák - helyi tantervek, segédanyagok Audiovizuális információhordozók A helyi tanterv oktatásához szükséges AV dokumentumok, beleértve a számítógépes információhordozókat is. Mellékgyűjtőkör területei - Az intézmény tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom. - A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő dokumentumok. - A tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók. - A következő iskolafokozat oktatási segédletei, feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek. - Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő szép- és szakirodalom. 85

86 Az intézményi könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok - egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók, - irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató olvasmányok, - áltudományos művek, - értéktelen, csak szórakoztató AV- dokumentumok Az intézményi könyvtárak gyűjteményjellege A gyűjtőkörükbe tartozó dokumentumtípusok Írásos dokumentumtípusok - könyv - tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédanyag - periodika: napilap, hetilap, folyóirat - kisnyomtatvány, éroszéra - kotta - kéziratok (pl.: pályamunkák) Audió dokumentumok - CD - Hangkazetta (csak akkor, ha szerves egységet képez az írásos dokumentumokkal pl. Idegen nyelvi tankönyv segédlete) Audiovizuális dokumentumok - videokazetta - DVD Egyéb információhordozók - oktatócsomag - szoftverek, CD- rom A gyűjtés szintje és mélysége Az intézményi könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi. Fontos, hogy a tantárgyi programokhoz szükséges irodalom tartalmilag teljes legyen. - Az alapszintű szakirodalmat az ismeretek minden területére kiterjedően gyűjtjük. - Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos kiadványok. - Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények gyűjtése kap elsőbbséget. Nyelvi elhatárolás Elsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, de az iskolában tanított nyelvek (német nyelv, valamint az angol nyelv) oktatásához felhasználható segédleteket, a nyelvtudás szintjének megfelelő irodalmat válogatva gyűjti az adott idegen nyelven. 86

87 Részletes gyűjtési szabályok Ismeretközlő irodalom Kiemelt területek: Az intézmény speciális képzéséből, hagyományaiból adódó konkrét területek. A teljesség igényével gyűjtendő - az alap és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák - a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű összefoglalói - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirányú segédkönyvek - a tantárgyak elméleti és történeti összefoglalói - munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom - az intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi tájékoztatók - helytörténeti kiadványok - az intézmény történetével, névadójával foglalkozó dokumentumok. Válogatva gyűjtjük - az iskolában tanított nemzetiségi és idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteket, - a tanult tantárgyakban való elmélyülést szolgáló és a tananyagon túlmutató alap és középszintű irodalmat. Szépirodalom Kiemelt terület Az intézmény névadójának és helytörténeti szempontból kiemelt szerzők művei Teljesség igényével gyűjtjük: - átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat - a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat - a tantárgyi program által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit - a magyar és külföldi népköltészetet bemutató antológiákat, gyűjteményes köteteket, - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat Válogatással gyűjtjük - a tematikus antológiákat - az ifjúsági regényeket, elbeszélés és versesköteteket Erős válogatással gyűjtjük: - a tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat - a regényes életrajzokat, történelmi regényeket - a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit Pedagógiai irodalom Gyűjteni kell - az alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat 87

88 - a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat - a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, segédkönyveket, segédleteket - az oktatási intézmények tájékoztatóit, pályaválasztási útmutatóit - az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat Könyvtári szakirodalom Kiemelt gyűjtemények - az iskolafokozatoknak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyveket - a könyvtári jogszabályokat, irányelveket - az intézményi könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket Válogatva gyűjtjük - az elsőfokú általános bibliográfiákat, fontosabb másodfokú bibliográfiákat, valamint szak és tantárgy bibliográfiákat - a könyvtári feldolgozó munka segédleteit Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az intézmény irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és folyóiratokat. Kéziratok Gyűjteni kell: a) az intézmény pedagógiai dokumentációit b) pályázati munkákat Periodika gyűjtemény a) pedagógiai folyóiratokat b) módszertani folyóiratokat c) az idegen nyelv oktatását segítő periodikákat d) a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható szakfolyóiratokat e) pályázati figyelőt f) a helyes életmódra nevelést szolgáló, a kulturált szórakozást segítő folyóiratokat, ifjúsági lapokat Audiovizuális gyűjtemény A helyi tanterv oktatásához szükséges AV dokumentumok, számítógépes információhordozók gyűjtése a meghatározó A műveltségterületek fontosabb dokumentumai Anyanyelv és irodalom a) általános és szaklexikonok, enciklopédiák b) irodalomtörténeti összefoglalók c) közmondások gyűjteménye d) adattárak e) nyelvtani kézikönyvek f) szótárak: etimológiai, értelmező, helyesírási, szinonima g) nyelvtani összefoglalók h) nyelvművelő segédkönyvek 88

89 i) kifejezés segédkönyvek j) vers- és népköltészeti antológiák k) szemelvény gyűjtemények l) színháztörténet m) írás- könyv és könyvtártörténet n) szépirodalmi alapművek (magyar és egyetemes) o) kötelező és ajánlott olvasmányok p) sorozatok q) módszertani segédletek r) ifjúsági folyóiratok, tantárgy pedagógiai folyóiratok s) AV dokumentumok, CD- rom Idegen nyelv a) szótárak b) kifejezés gyűjtemények c) nyelvkönyvek d) tesztek, módszertani segédletek e) a tanult nyelv kultúrkörébe tartozó fontosabb antológiák, szemelvénygyűjtemények f) AV dokumentumok, CD- rom Matematika a) lexikonok, enciklopédia b) összefoglalók c) képlet és feladatgyűjtemények d) gyakorló könyvek, fejtörők, rejtvények e) matematikatörténet f) adattárak g) módszertani segédletek h) statisztikai zsebkönyvek i) szoftverek, multimédia Ember és társadalom a) lexikonok, enciklopédiák b) adattárak c) kronológiák d) atlaszok e) forrás és szemelvénygyűjtemények f) módszertani segédletek g) napilap, folyóiratok h) fogalomtárak i) monográfiák j) felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiénés szakkönyvek k) ismeretterjesztő művek l) AV dokumentumok Ember és természet a) lexikonok, enciklopédiák b) összefoglalók c) atlaszok d) feladatgyűjtemények e) állat- növény- ásvány stb. Határozók f) földrajzi, biológiai albumok 89

90 g) természettudományos folyóiratok h) fizikai, kémiai képlet és feladatgyűjtemények i) a fizika és a kémia története j) módszertani segédletek k) természettudományi ismeretterjesztő könyvek l) egészségügyi könyvek m) AV- dokumentumok CD- rom Földünk és környezetünk a) lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók b) atlaszok, albumok, folyóiratok c) adattárak d) évkönyvek, módszertani segédletek, AV- dokumentumok Művészetek a) zenei, film-, színházi, művészeti lexikonok, enciklopédiák b) művészettörténeti összefoglalók c) képzőművészeti technikák szakkönyvei d) opera- és hangversenykalauzok e) kottás és dalgyűjtemények f) albumok g) AV- dokumentumok, auditív dokumentumok kiemelten h) olvasógyakorlatok i) Módszertani segédletek j) Szakfolyóiratok Informatika a) könyv és könyvtártörténeti dokumentumok, lexikonok, oktatókönyvek b) játékprogramok c) feladatgyűjtemények, gyakorlókönyvek d) adatbázisok, szoftverek e) szakfolyóiratok Életvitel és műszaki ismeretek a) technikai lexikonok, szótárak, összefoglalók b) technikatörténet, szakkönyvek c) háztartási mindentudók d) pályaválasztási útmutatók e) AV- dokumentumok f) Munkavédelmi és KRESZ-kiadványok, vezetéselméleti kiadványok g) Ismeretközlő sorozatok, szakkönyvek, szakfolyóiratok h) Módszertani segédletek Testnevelés és sport a) sportlexikon, enciklopédia b) sporttörténeti összefoglalók c) játékszabálykönyvek d) módszertani segédletek e) AV dokumentumok A Gyűjtőköri Szabályzat követi a változásokat, és az időközben szerzett tapasztalatok felhasználásával módosítani kell. 90

91 Felülvizsgálatát három évente célszerű elvégezni. Kötelező a felülvizsgálata, ha az intézmény profilja megváltozik Munkaköri leírás Munkaidő: 40 óra/hét a) A könyvtár működtetése és szolgáltatása A könyvtárak nyitva tartása Iskolai könyvtár Hétfő csütörtök 07:30 08:00 Minden tanóraközi szünet 13:00-16:00 Péntek 07:30 08:00 Minden tanóraközi szünet 13:00-15:30 Kollégium szerda 19:00 21:00 Alapfeladat: - olvasószolgálat: kölcsönzés, tájékoztatás, egyéni- és csoportos helyben használat biztosítása - könyv- és könyvtárhasználati óra tartása (8 óra/év) - könyvtárhasználatra épülő szakóra A nyitva tartás ideje alatt elvégzendő feladatok igény szerint: - könyvtári szakkör működtetése - napi statisztika és a kölcsönzéssel kapcsolatos adminisztráció - témafigyelés - könyvtárközi kölcsönzés - raktári rend karbantartása b) Háttérmunkálatok Állományalakítás, gondozás: - gyarapítás (folyamatos, tervszerű) - cím- és csoportos leltárkönyv vezetése - állományapasztás (selejtezés, törlés) - állományellenőrzés Az állomány feltárása: - katalógus - elektronikus katalógus a SZIKLA programmal készül. - A könyvtári munka szervezése: - éves munkaterv készítése - könyv- és könyvtárhasználati órák tervének egyeztetése a szaktanárokkal - a tantestület tájékoztatása a tanulók könyvtárhasználati szokásairól, terveiről - a letéti állomány nyilvántartása, gondozása - az éves statisztika elkészítése (havonta is elkészíteni) 91

92 - könyvtári rendezvények szervezése igény szerint c) Egyéb feladatok Egyéb feladatok, melyet a könyvtáros iskolán kívül is végezhet: - elkészülés a könyv- és könyvtárhasználati órákra - tájékozódás és vásárlás a könyvpiacon - szakmai együttműködés más iskolai és közművelődési könyvtárral - önképzés, továbbképzés Tankönyvtári szabályzat, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről A tartós tankönyv fogalma: tartós tankönyvek azok a dokumentumok, amelyek több tanéven keresztül használható tankönyvek, segédletek: kézikönyvek,szótárak, kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, atlaszok. - minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló több éven keresztüli használatra alkalmas könyv évi 190. Törvény a közoktatásról évi XXXVII. A törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az intézménynek több lehetősége is van. az intézményi könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok az átvett tankönyveket egy évre kölcsönzik, tanév végén vissza kell adni (június 15.) az intézményi könyvtárba. Az intézmény részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább 25%-át tartós tankönyv, illetve kötelező és ajánlott irodalom vásárlására kell fordítani. a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. használt tankönyvek biztosításával Elhelyezésük: külön gyűjtemény, tantárgyak szerint, ezen belül évfolyamonként. A tankönyv, mint időleges nyilvántartású dokumentum, amely nem könyvtári dokumentum, így nem leltárköteles, nem egyedi nyilvántartású és nem igényel könyvtári szerelést. A tanári példányok leltári számmal ellátva az iskolai állomány részét képezik. 92

93 A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) a könyvtárból kölcsönzik. A tanulók az egyéni tankönyvátvételi jegyzéken amelyen minden átvett tankönyvet egyenként meg kell nevezni veszik át a tankönyveket. Vállalják a rendeltetésszerű használatot. A fentieket aláírásukkal erősítik meg. A tankönyveket tanév elején, augusztus hónap utolsó, és szeptember hónap első napjaiban vehetik át az arra kijelölt helyen. A tankönyvek csak saját használatra kölcsönözhetők. A tanuló a tankönyveket addig használja, ameddig az tanulmányaihoz szükséges. A tankönyvkölcsönzés ugyan csak egy tanévre szól, de a kölcsönzés évenként hosszabbítható, legkésőbb a szóbeli érettségi időpontjáig, illetve addig, amíg a tanuló tanulói jogviszonya meg nem szűnik. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet, köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. A tankönyvek értékcsökkenése A tankönyvek értéke évente 25%-kal csökken (megengedett amortizáció). A négy évig használt tankönyvek tehát 100%-os amortizációval leírhatók (pl.: függvénytábla, atlaszok, szöveggyűjtemények. stb.). A tankönyvek kártérítése: A szándékos vagy gondatlan rongálásért a tanuló kártérítést fizet. (A kártérítés mértéke a tankönyv árának amortizációval csökkentett értéke) Módjai: 1. a vétkes tanuló a hiányt azonos tankönyvvel is pótolhatja. 2. anyagi kártérítés Katalógus szerkesztési szabályzat Az intézményi könyvtárak nem rendelkezik cédulakatalógussal. Az elektronikus katalógus integrált könyvtári rendszerként használható. Alkalmas az állomány nyilvántartására, feltárására, az olvasói adatok és a kölcsönzések nyilvántartására, statisztikai adatok (gyarapodás, törlés stb.) lekérdezésére is. Az elektronikus katalógus a SZIKLA programmal készül. Az adatok feltöltése az erre a célra létrehozott űrlapon keresztül történik. Az űrlap segítségével minden dokumentumot egyszer kell felvenni az adatbázisba. A katalógus folyamatos gondozást igényel. 93

94 16. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai (R. 4. (1) q) Vitás kérdések rendezése A mediáció A felek közös megegyezés alapján írásban kezdeményezik a közvetítő felkérését. A felkérésnek tartalmaznia kell: - a felek nevét, lakcímét vagy tartózkodási helyét, - a közvetítésre felkért személy nevét, - ha a feleket meghatalmazott(ak) képviseli(k), a meghatalmazott(ak) nevét, címét, - a vita tárgyát, - a felek által az eljárás során használni kívánt idegen és / vagy kisebbségi nyelvet, - a feleknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján, a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. A mediátor a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik, hogy a felkérést elfogadja-e. A mediátor köteles a felkérést visszautasítani, ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség merül fel: - valamelyik felet másik ügyben képviseli, - a felek bármelyikének hozzátartozója, - a felek bármelyikével tanár-diák viszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll, - az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. Ha a mediátor a felkérést elfogadja, a feleket elfogadó nyilatkozatában meghívja az első közvetítői megbeszélésre. A tárgyalás helyszíne a mediátor által meghatározott iroda, és sohasem a vitában érintett felek által választott helyszín. A feleknek az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen kell megjelenniük. Ha a felek bármelyike a megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indíthatja meg. A közvetítő az első megbeszélésen tájékoztatja a feleket a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, folyamatáról, b) a személyét (és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt) terhelő titoktartási kötelezettségről, c) arról a követelményről, hogy mint közvetítő az ügyben, csak az ügyhöz tartozó tényeket ismerheti, d) felhívja a felek figyelmét a jogi képviselet lehetőségére is. 94

95 Az első megbeszélésen a felek kinyilvánítják, hogy egyetértenek a mediálás szabályaival, s változatlanul kérik a közvetítői (mediációs) eljárás lefolytatását. Ezt a tényt, mindkét fél és a mediátor aláírását is tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. E nyilatkozatban a felek megállapodhatnak titoktartási kötelezettségükben vagy bármilyen más általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekben. Külön megállapodás hiányában, a felek az eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket (pl. utazás), valamint az általuk meghallgatni kért személy költségeit maguk viselik. E nyilatkozat aláírásával megindul a közvetítői eljárás. A közvetítői eljárás megindítása az ügyre vonatkozó elévülést megszakítja. Ha a közvetítői eljárás eredményes, akkor az eljárás után az elévülés újra kezdődik. Ha a közvetítői eljárás eredménytelen volt, akkor a befejezést követő 3 napon belül a felek új eljárást kezdeményezhetnek, új közvetítő (mediátor) felkérésével. Ennek hiányában az elévülés újra kezdődik. Mindkét fél a mediátor jelenlétében, a közvetítő által egyeztetett és megállapított szabályok és sorrend szerint ismerteti az eset fontosabb pontjait, az üggyel összefüggő véleményét, érveit. A mediátor a tárgyalásokat úgy irányítja, hogy a felek a múltba való visszatekintés helyett inkább a lehetséges megoldásokat körvonalazzák, majd azt szűkítve megtalálják és megfogalmazzák a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást. A mediációs eljárás befejeződik: - a megállapodás aláírásának napján. A mediátor a felek együttes jelenlétében megkötött lezáró megállapodást írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. Ezt az okiratot aláírja a mediátor és a személyesen, együttesen jelenlévő felek. A mediátor rögzíti a megállapodást és a felek aláírásukkal kötelezik magukat az abban foglaltak elfogadására. - azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a mediátorral, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti. - azon a napon, amikor a felek egybehangzóan kijelentik a mediátor előtt, hogy kérik az eljárás befejezését. - amennyiben az eljárásban részt vevő felek a mediátor ismételt felszólítása után sem tartják meg a mediáció szabályait a mediátor eláll a mediációs eljárás folytatásától. A közvetítő (mediátor) a lezárt közvetítői (mediációs) eljárás eredményéről az intézmény vezetését tájékoztatja Az egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. 95

96 Osztályfőnöke írásban felhívja a sértett - kiskorú esetén a szülőt figyelmét arra, hogy mód van egyeztető eljárás lefolytatására. A sértett tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A sértett tanuló- kiskorú tanuló esetén a szülő döntéséről a sértett tanuló osztályfőnöke haladéktalanul értesíti a vétkes tanuló(k) osztályfőnökét. Amennyiben a sértett - kiskorú esetén a szülő egyetért az egyeztető eljárás lefolytatásával, akkor a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét a kötelességszegő tanuló osztályfőnökének fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Amennyiben azzal a kötelességszegő - kiskorú kötelességszegő esetén a szülő is egyetért le kell folytatni az egyeztető eljárást. Ha a sérelmet okozásával gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a sérelmet okozó fél a tanórai munkát teszi lehetetlenné, úgy az elszenvedő fél az osztályközösség. Ez esetben az osztályközösség egyetértése szükséges az egyeztető eljárás megindításához. Ha a sérelmet okozó fél a nevelőtestület tagjaival, vagy a tagok valamelyikével szemben tanúsít tiszteletlen, sértő magatartást, úgy a nevelőtestület érintett tagjainak/tagjának az egyetértése szükséges az egyeztető eljárás megindításához. Ha a tanuló kötelezettségszegéssel tanulmányok elhanyagolása, igazolatlan mulasztás gyanúsított, úgy az osztályban tanítók közössége egyetértése szükséges az egyeztető eljárás megindításához. Az egyeztető eljárást az iskola ifjúságvédelmet segítő pedagógusa vezeti. Amennyiben személyével a felek nem értenek egyet, úgy egy mindkét félnek megfelelő nagykorú személyt választhatnak az eljárás levezetésére. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. 96

97 Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja A fegyelmi eljárás rendje az iskolában Fegyelmi eljárást kell indítani a következő esetekben: - abban az esetben, ha a tanuló az adott tanévben szigorú megrovás fegyelmi büntetést kapott, s ezt követően újabb vétséget követett el, - különösen súlyos erkölcsi vétség esetén, - ha 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, valamint - ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (2011. évi 190. Tv 58. /12/) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne a fegyelmi büntetés megállapításának eltérő megállapodás hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményegységben kell megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult (2011. évi 190. Tv 58. /11/). A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelességszegéstől számítva három hónap eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít (2011. évi 190. Tv 58. /8/). A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (16.2.) előzheti meg. (Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.) Fegyelmi eljárás indítására az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok közösségével előzetesen egyeztetve tesz javaslatot. Javaslatát írásban a kellő indoklást mellékelve adja be az intézmény igazgatójának. A fegyelmi tárgyalás kiírásáról a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes gondoskodik. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola - a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a 97

98 tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést (tértivevényes levél feladás) oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés a nevelőtestület hatáskörébe tartozik. Az intézmény nevelőtestülete ezt a jogkörét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetten az osztályban tanítók közösségére ruházta át. A fegyelmi bizottság elnöke a mindenkori osztályfőnök. A fegyelmi tárgyaláson az osztályban tanító minden pedagógus részvétele kötelező. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést az osztályban tanítók közössége hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (2011. évi 190. Tv 58. /9/) A fegyelmi eljárás menete A fegyelmi ügy intézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, aki a tanuló által elkövetett kötelességszegés érint. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a levezető elnök (az osztályfőnök akadályoztatása esetén helyettese) megállapítja, hogy a fegyelmi bizottság határozatképes-e. (Az osztályban tanítók 2/3-a) Amennyiben nem határozatképes, a tárgyalást elnapolja a következő hétre. - A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. - A fegyelmi bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. - A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál tanuló mellett illetve ellen szól. - A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni 98

99 - A fegyelmi határozat lehet: Az iskola igazgatója hozza megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (Ez szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat!) A fegyelmi bizottság hozza áthelyezés másik osztályba másik tanulócsoportba másik iskolába (akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.) eltiltás a tanév folytatásától (Csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható tanköteles tanulóval szemben. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni. Amennyiben ez a szülő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, akkor a Kormányhivatal köteles 7 napon belül új iskolát kijelölni. Nem szabható ki a büntetés, ha a tanév végi osztályzatokat már megállapították és akkor sem, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha a fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.) kizárás az iskolából - Csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható tanköteles tanulóval szemben. - Nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat már megállapították! - Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. - Ha a fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen. 99

100 A fegyelmi büntetés hatály nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén tizenkettő hónapnál, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi határozat A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy - a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelességszegés elkövetésétől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy - a kötelességszegés ténye, illetve az, hogy a tanuló követte el nem bizonyítható. A fegyelmi határozatot kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú tanuló esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Nem kell írásban megküldeni a határozatot megrovás és szigorú megrovás esetén, ha a fegyelmi büntetés a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (A fentieket jegyzőkönyvbe kell foglalni.) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 100

101 Az eljárást megindító kérelem Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést a tanuló, kiskorú esetén a szülő nyújthat be, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához (intézmény). A kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a beérkezéstől számított 8 napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, az intézmény fenntartójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell. Mellékelni kell az elsőfokú jogkör gyakorlójának az üggyel kapcsolatos véleményét is. Részvétel a fegyelmi határozat meghozatalában A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Büntetés A házirendbe foglaltak megsértése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést vonhat maga után. Az intézményben súlyos jogellenességnek számít a drog, valamint az alkohol birtoklása és fogyasztása, a dohányzás, a fegyvernek minősülő tárgy tartása, mások zsarolása, testi erővel való fenyegetés és visszaélés, mások megalázása. A fegyelmezés és a fegyelmi intézkedés fokozatai és formái: Fegyelmezés: - Figyelmeztetés négyszemközt majd közösség előtt - Szaktanári figyelmeztetés: a szaktárggyal kapcsolatos tanórai fegyelmezetlenség, tanulmányok elhanyagolása formái: szóbeli vagy írásbeli beírás: az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe következmény: beszámítás a szorgalom és/vagy a magatartásjegybe - Osztályfőnöki figyelmeztetés a Házirend kisebb súlyú normáinak egyszeri/néhányszori megszegése (késések, fegyelmezetlenség, kisebb rongálások), az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem stb.), 1 óra igazolatlan hiányzás esetén formái: szóbeli (az első előforduláskor) beírás: az osztálynaplóba, ellenőrzőbe következmény: beszámítás a magatartási jegybe (írásbeli figyelmeztetés esetén legfeljebb 4 /jó/ érdemjegy) 101

102 - Osztályfőnöki intés a Házirend kisebb súlyú normáinak többszöri megszegése óra igazolatlan hiányzás esetén. A második figyelmeztetést (szaktanári vagy/osztályfőnöki) követően beírás: az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe következmény: legfeljebb 3 (változó) magatartás az adott félévben és legfeljebb jó az adott tanévben - Írásbeli igazgatói figyelmeztetés a Házirend kisebb súlyú normáinak sűrűn ismétlődő megszegése (ha az előző fokozatokat már megkapta a tanuló). Első dohányzás. A Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése. Egyszeri alkoholos állapot óra igazolatlan hiányzás esetén beírás: az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe következmény: legfeljebb 3 (változó) magatartás az adott tanévben - Igazgatói intés az előző fokozat után a Házirend bármilyen megsértése. Halmozott fegyelemsértés. Szándékos károkozás, rongálás óra igazolatlan mulasztás beírás: az osztálynaplóba, a tanuló törzslapjára és az ellenőrzőbe következmény: rossz magatartás az adott félévben, legfeljebb változó az adott tanévben Büntetés (fegyelmi büntetések) - Megrovás (igazgatói hatáskör) az előző fokozatok után bekövetkező fegyelemsértés esetén. Kisebb súlyú erkölcsi vétségek. Szándékos károkozás rongálás óra igazolatlan mulasztás esetén beírás: az osztálynaplóba, a tanulók törzslapjára és az ellenőrzőbe következmény: rossz magatartási jegy az adott félévbe, és legfeljebb változó az adott tanév végén - Szigorú megrovás (igazgatói hatáskör) az előző fokozat után bekövetkező fegyelmi vétség esetén. Nagyobb súlyú erkölcsi vétségek óra igazolatlan mulasztás esetén beírás: az osztálynaplóba. a tanulók törzslapjára és az ellenőrzőbe következmény: rossz magatartási jegy az adott tanévben - Nevelőtestületi fegyelmi büntetés (fegyelmi tárgyalás útján hozhatók) az előző fokozatok után bekövetkező fegyelmi vétség esetén. Különlegesen súlyos erkölcsi vétség esetén. 30 óránál több igazolatlan mulasztás beírás: az osztálynaplóba, a tanulók törzslapjára és az ellenőrzőbe következmény: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetőleg megvonása. Tanköteles korú tanuló esetén: áthelyezés másik, azonos típusú osztályba/iskolába (A Törvényben meghatározott időre). Nem tanköteles korú tanuló esetében: eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából. A fegyelmi ügyek tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell felvenni! 102

103 17. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének, a hitelesített és tárolt dokumentumok kezelésének rendje R 4. (1) r) - s) Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt - az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. - A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az igazgató, igazgatóhelyettes eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást elektronikus nyomtatvány - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 103

104 18. A tankönyvellátás rendje, a tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésének a szabályait a Nemzeti Köznevelésről szóló évi 190. törvény, a évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a alapján kell meghatározni. 1. A tankönyvellátás általános rendje - A miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1-jéig közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén - függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem - a következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés. - Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg. - A pedagógusok a helyi tanterv alapján, a munkaközösség véleményének kikérésével választják meg a tankönyveket, a tanulmányi segédleteket. - Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. Felméri továbbá azt is, hogy hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen állnak rendelkezésre az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes 104

105 hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. - Az iskola a fentiek alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, - Az iskola a fentiek alapján felméri azt is, hogy hány tanulói igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az előző bekezdésben leírt pontokon túl. Ezeket az igényeket a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. - A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. - A jogosultakról az iskolatitkár listát készít, amelyet a tankönyvosztásért felelős személynek átad illetve az osztályfőnökök rendelkezésére bocsát. - Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. - A kedvezmények iránti igénybejelentés időpontjáról minden tanév december 15-e - az iskola december 01-ig írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. - A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. - Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. - Az iskola január 25-éig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. - Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező 105

106 olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. 2.A tankönyvek kiválasztásának elvei - Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken - a matematika műveltségterület kivételével - van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. - Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 3.Az iskolai tankönyvrendelés rendje - A tankönyvrendelést az iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). - A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. - A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. - Az iskola a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni. - A tankönyvrendelés menete az iskolában A munkaközösségek vezetői a nyilvánosságra kerülés után megkapják a tankönyvjegyzéket illetve az online elérés lehetőségét. A február 10-ig a szaktanárok elkészítik évfolyamok és osztályok szerint - a munkaközösséggel egyeztetett tankönyvjegyzéket, amelyeket a munkaközösség vezetője február 15-ig lead az illetékes igazgatóhelyettesnek. 106

107 Az igazgatóhelyettesek február 28-ig ellenőrzik a jegyzékeket. A tankönyvárusítással foglalkozó munkatárs elkészíti az osztályok szerinti jegyzéket. A jegyzékeket átadja a munkaközösség-vezetőknek, akik ellenőrzik azokat. A tanulók hazaviszik a névre szóló megrendeléseket, a szülők ellenőrzik, kitöltik, és aláírják. Az igazgatóhelyettesek március 10-ig megbecsülik az előző évek tapasztalatai alapján - a 9. évfolyamosok várható létszámát és tankönyvszükségletét. Az igazgatóhelyettesek az összegyűjtött adatokat március 10-ig átadják az igazgató által megbízott, tankönyvterjesztéssel foglalkozó munkatársnak. A tankönyvterjesztéssel megbízott munkatárs az iskola gondnoka. Összesíti az osztályok tankönyvigényét, rendszerezi azt, és március 15-ig leadja azt az igazgatónak. 4. Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatója megnevezi a tankönyvfelelőst, annak következő feladatait: Közreműködik a tankönyv és segédkönyv rendelésben. A könyvtárellátó által megküldött tankönyv és segédkönyv csomagokat átveszi, azokat biztonságos, zárható helyen tárolja. Elkészíti az egyes évfolyamok és osztályok tankönyvvásárlásának ütemezését, azokat nyilvános helyen kifüggeszti. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak tankönyveit és segédkönyveit átadja az iskola könyvtárosának, aki azokat az állományba bevételezi. Értékesíti a tankönyveket és segédkönyveket. Az eladott könyvekről és segédkönyvekről osztályonként nyilvántartást vezet. Gondoskodik a visszáruról és a pótrendelésről. meghatározza az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit a tankönyvfelelős feladatául megjelöli az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését biztosítja, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. - Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. - A Könyvtárellátó a központon keresztül az díjazást fizet. - A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 107

108 - A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. - Az iskolának a helyben szokásos módon közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok az ingyenes tankönyvellátásra jogosultakkal azonos időben (december 15-ig) támogatási kérelmet nyújthatnak be (kitöltendő az EMMI rendelet 5. számú melléklete). A kitöltött és kiskorú tanuló esetén a szülővel aláíratott igénylőlapot a tanulók december 15-ig leadják osztályfőnöküknek, aki továbbítja azt az iskolatitkárnak. A család illetve a tanuló helyzetében történt változás esetén május 31-ig illetve szeptember 5-ig pótigénylés nyújtható be. A nem normatív kedvezmények iránti tankönyv-támogatási kérelmek elbírálását február 15-ig illetve szeptember 15-ig ötfős bizottság végzi. Ennek tagjai: a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az iskolaszék, a szülők közössége és a diákönkormányzat képviselői. A támogatások kifizetésére a tankönyvek kiosztása után október 15-ig kerül sor. 108

109 19. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Az intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások az Nkt. végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 33. -ban meghatározottak alapján: a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére megszervezett felzárkóztató foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a tanulmányok alatti belső vizsga, a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga és az első szakmai vizsga, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és az első alkalommal a javítóvizsga, a nem tanköteles korú tanulónak ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, az osztályok heti időkerete terhére szervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is, az iskola nyitva tartási ideje alatti felügyelet, a tanulók egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, a kollégiumi foglalkozás, a kollégiumi lakhatási feltétel biztosítása, az iskolai létesítményeknek, eszközeinek használata az térítésmentes szolgáltatások igénybevételéhez. A szeptember 1-je előtt keletkezett tanulói jogviszony fennállása esetén a Kt ban meghatározottakat kell alkalmazni a térítési díj, a Kt ban meghatározottakat a tandíj megállapításához. A Kt a az ingyenesen nyújtott szolgáltatások körét határozta meg. 109

110 20. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Nkt (9) (11) a) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. Az a) pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Az iskolai tanműhelyekben csak olyan munka végezhető, mely illeszkedik a szakmai kerettantervekhez, szakmai és vizsgakövetelményekhez. A megrendelés alapján folytatott munkavégzés is a tanulóképzést szolgálja, így ennek során nyereségre az intézmény nem törekszik. A bevételnek a költségeket kell fedeznie. 110

111 21. Kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés Az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 4. a /2/ és /4/ bekezdése szerint: (2) A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. (4) A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára A évfolyamon a jelentkezők számától függetlenül emelt szintű érettségire való felkészítést nyújtunk a kötelező érettségi tárgyaiból - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - idegen nyelv Iskolánk kellő számú (minimum 12 fő) jelentkező esetén vállalja az emelt szintű érettségire való felkészítést a választható tárgyak közül - biológia. - fizika, - földrajz, - kémia és - informatika/számítástechnika tantárgyakból. A tanulók minden tanév május 20-ig írásban jelentkezhetnek a következő tanévre vonatkozóan az emelt szintű képzésre. E szándékukat szintén írásban módosíthatják augusztus 20-ig. A csoportba való be- és kilépés feltétele 18 éven aluli tanulóink számára a szülői hozzájárulás. A fenti jogokról a közismereti-nevelési igazgatóhelyettes a megfelelő évfolyamba lépést megelőzően szóban, az adott évfolyamba lépéskor írásban ad a tanulók részére tájékoztatást. A tájékoztatás a következőket tartalmazza: - a választható tantárgyak neve, - a tanár(ok) neve, - a heti óraszám Az emelt szintű oktatást évfolyami szinten szervezzük a szükséges tanórák beiktatásával. Kis létszámú igény (12 főnél kevesebb) esetén más középiskolákkal megegyezésre, együttműködésre törekszünk. Amennyiben a jelentkezők száma nem éri el a minimális csoportlétszámot, úgy az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a megye más középiskoláival közösen oldjuk meg. 111

112 A tanulónak módja van az általa a 10. évfolyam végén választott, emelt szinten tanult érettségi tantárgy módosítására. Erre csak a 11. évfolyam befejezését követően van lehetősége. Amennyiben a tanuló módosított választásának megfelelő tantárgyat iskolánk emelt szinten oktatja, úgy a 12. évfolyamon sikeres különbözeti vizsga letétele után kezdheti meg tanulmányait. Abban az esetben, ha a módosítással választott tantárgyat iskolánk nem oktatja emelt szinten, úgy a módosításra a diákot fogadó középiskola hatályos szabályzatában foglaltak szerint van lehetőség Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga írásbeli tételeinek, valamint a tanulmányi versenyek feladatsorainak kezelésével kapcsolatos rendelkezések Az írásbeli érettségi feladatlapok a helyileg illetékes Járási Hivatal vezetőjétől vagy az általa kijelölt személytől kerülnek átvételre a megíratás napján. Az intézmény igazgatója vagy meghatalmazott helyettese veszi át a feladatlapokat. A feladatlapok átvétele az érettségi szoftver csomagoló modulja által előállított lista alapján történik. Az átvételkor meg kell győződni arról, hogy az írásbeli érettségi tételek csomagolása nem sérült-e, és hogy darabszámuk hiánytalan-e. Az átvett írásbeli érettségi feladatlapokat a megíratás időpontjáig az igazgatói, vagy igazgatóhelyettesi irodában biztonsági záras szekrényben kell őrizni. A feladatlapok borítóján jelzett időpontban háromtagú bizottság ellenőrzi a csomagolás sértetlenségét, majd bontja fel a csomagot és számolja át a feladatlapokat. A csomagok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság tagjai írnak alá. Az igazgató vagy megbízottja adja át a felügyelő tanároknak az írásbeli érettségi feladatlapokat, akik azokat a borítón jelzett időpontban kiosztják a jelölteknek. A kijavított dolgozatok egy éven keresztül zárt helyen (páncélszekrény) kell őrizni, azt követően megírójának átadható vagy selejtezhető. Az informatika írásbeli érettségi vizsga telepítendő forrásanyagát titoktartási nyilatkozat aláíratása után veheti át a rendszergazda. Miután ellenőrzi azok épségét és használhatóságát a megíratás előtt napig zárt helyen (páncélszekrényben) kell azokat tárolni. A telepítést követően a termeket zárni és lepecsételni kell. Amennyiben bármilyen szabálytalanság fordul elő a tételek (feladatlapok) kezelésével kapcsolatban, arról haladéktalanul értesíteni kell az iskola igazgatóját, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. 112

113 22. A kollégium szervezetének és működésének eltérő szabályozása 113

114 I. A KOLLÉGIUM FELADATA 1.) A kollégium pedagógiai célkitűzéseit az intézmény, benne a kollégium pedagógiai programja rögzíti. A pedagógiai tevékenység során kiemelt cél, hogy nevelői irányítással, az egyén és a közösség kölcsönhatásában folyó és tevékenységi folyamatokra épülő, térben és időben megtervezett, megszervezett személyiségfejlesztés valósuljon meg, a pedagógiai programban meghatározott értékek szerint és olyan önálló arculatú és speciális tevékenységeket kínáló kollégium kialakításával: - amely a szabad kollégiumválasztás jogán biztosítja mindazok elhelyezését, akik tanulmányaikat lakóhelyükön nem tudják végezni, - amely testileg-lelkileg gazdagítja a tanulók személyiségét, - a felsőoktatásra, az életben való eligazodásra készít elő, - amely érdekes formákat és tartalmakat nyújt a tudás gyarapításához, s lehetőségei szerint naprakész válaszokat képes adni azokra a kérdésekre, amelyek a tanulókat foglalkoztatják, - amely működésében egy demokratikus mikrotársadalom, ahol a demokrácia gyakorolható, technikái elsajátíthatók, amely a hagyományos kollégiumpedagógiai formáknál liberálisabb, de gyermekközpontú, gyermekszerető bánásmódot, nevelési technikákat alkalmaz, ami a szabadság, de nem a szabadosság, ami közelítés az ember természetes állapotához, ahhoz a légkörhöz, amelye a családi miliőre jellemző, - amely nem felülről diktált feladatokat kíván végrehajtani, hanem az adott szinten felvállalt problémamegoldást kívánja menedzselni, s amely feltételezi és tiszteli a tanár szakértelmét, a tanuló önálló cselekvésre alkalmasságát, komolyan veszi szuverenitását. 2.) Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nem fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi és externátusi elhelyezése szorgalmi időben. 1.) A kollégium részei II. A KOLLÉGIUM SZERVEZETE 231 fős kollégiumi szállodai egység, tanulótermekkel, vizesblokkokkal szintenként hat vendégszoba (2 ágyas) 2db nevelői szoba, (1 ágyas) tanári szoba 80 fős étterem 2 db iroda porta műhely, raktár könyvtár klubhelyiség szabadtéri kézi- és kosárlabda-pálya kondicionáló terem. 114

115 A kollégium vagyonának és a tanulók-dolgozók jogainak védelme érdekében a kollégium létesítményeinek, helyiségeinek használati rendjét a Házirend határozza meg. 2.) A működéshez szükséges dolgozói létszámot az adott tanévre az alább felsorolt jogszabályok utasítása szerint határozzuk meg: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 59/2013. ( VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 326/2013. (VII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. Ellátandó munkakörök: kollégiumvezető, munkaközösség vezető, nevelőtanár, éjszakai nevelő, könyvtáros, gondnok, portás, takarító, karbantartó, kollégiumi titkár. 3.) Az intézményben foglalkoztatottak feladatköre: Kollégiumvezető: az intézményi SZMSZ, illetve munkaköri leírása szerint. A kollégiumi funkciók ellátását szervező, irányító közalkalmazottak, (nevelőtanár, éjszakai nevelő, könyvtáros): napi feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. A csoportvezető nevelők a hozzájuk tartozó tanulók házirend szerinti kollégium életét szervezik. Kötelességük: a tanulók fejlődését figyelemmel kísérni és elősegíteni, szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről tájékoztatni, szülők és tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni, a nevelő-oktató munkában az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan átadni, a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, a tanulók munkáját irányítani, értékelni és minősíteni, nevelőtestület tagjaként részt venni az intézmény nevelési feladatainak tervezésében és azok megvalósításában, felelősséggel foglalkozni a kollégium valamennyi tanulójával, a nevelőtestület tagjait megillető jogokat gyakorolni. A kollégiumi funkciók megvalósulását segítő ill. az intézmény működtetésében résztvevő közalkalmazottak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza. Fontosabb teendőik: - pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátók: felelősek az intézmény pénzügy, gazdálkodási adminisztratív tevékenységéért, szabályszerűségéért - üzemeltetési feladatokat ellátók: az épület üzemeltetését biztosítják a portai szolgálat, a takarítás megfelelő működtetésével. - műszaki feladatokat ellátók: feladatuk az épület műszaki állapotának ellenőrzése, a javítások elvégzése. Tevékenységükben kiemelt az épület energiaellátásának biztosítása, az épület megóvásával és javításával kapcsolatos feladatok ellátása. A kollégiumi funkciók ellátását szervező, irányító közalkalmazottak munkáját a kollégiumvezető, a kollégiumi funkciók megvalósulását segítő és az intézmény működtetésében résztvevő közalkalmazottak munkáját a gondnok a kollégiumvezetővel együttműködve irányítja és ellenőrzi. Az alkalmazottak kötelesek munkájukat képességeik teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a tanulókhoz való pozitív viszonyulással, anyagi és erkölcsi felelősséggel végezni. Kötelesek megakadályozni a 115

116 rongálást, a károkozást, betartani és betartatni a munka- és tűzvédelmi szabályokat, a takarékossági intézkedéseket. III. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI RENDJE 1.) Döntéshozó testületek vezetői értekezlet tagjai: a kollégium vezetője, a munkaközösség vezető, ill. az érdekképviseletek hatáskörébe tartozó témáknál az érdekképviseletek vezetői feladata: operatív irányító testület, amely a kollégium működtetésére vonatkozó (más hatáskörét nem érintő) döntési, ill. szervezői, irányítási feladatokat lát el. gyakorisága: havonta vagy igény szerint Nevelőtestület A kollégiumban egységes nevelőtestület működik. A nevelőtestület tagjai a kollégium pedagógus munkakört betöltő alkalmazottjai. A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó döntési, véleményezési javaslattételi feladatokat látja el, kezdeményezően és értékelően részt vesz a nevelőmunka fejlesztésében, a követelmények, pedagógiai eljárások értékelése kialakításában. A törvény és az éves munkatervben meghatározottak szerint munkamegbeszéléseket tart. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a kollégiumvezető, vagy az intézményben működő valamely választott testület kezdeményezésére, ill. a nevelőtestület egyharmadának javaslatára. A nevelőtestület döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület a tanulók kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban jár el, a nevelőtestület munkájában csak a pedagógus munkakört ellátó közalkalmazottak vesznek részt. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben szavazati joggal nem rendelkezik, kivéve a tanulók fegyelmi ügyeiben. Az értekezleteken a diákönkormányzat delegált képviselője tanácskozási joggal részt vehet. A résztvevők a hozott határozatokról saját közösségüket (tanulócsoport, diákvezető-testület) tájékoztatják. A kollégiumi csoportközösségek rendezvényeikre bármikor meghívhatják a kollégium más közösségeit, illetve azok képviselőit. Diákönkormányzat A tanulók, ill. a tanulócsoportok saját érdekeik képviseletére kollégiumi szintű diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nevelőtanár segíti. A diákönkormányzatot segítő pedagógus a nevelőtanárokat tantestületi értekezleten, a kollégiumvezetőt valamennyi diák-önkormányzati összejövetel után tájékoztatja. Általános szabályok az intézményi SZMSZ-ben. A kollégisták véleménynyilvánításának, valamint rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, fórumai: közgyűlés kollégiumvezetői értékelés aktuális ügyek megbeszélése heti rendszerességű csoportfoglalkozások faliújság. 116

117 A közgyűlés időpontját a diákvezető-testület javaslatára, a tantestület jóváhagyásával a kollégiumvezető tűzi ki. A szülők közössége Az intézményi szülők közösségében és az intézményi székben a kollégium tanulói, azok szülei és a kollégium nevelői is képviseltetik magukat. Minden olyan ügyben be kell szerezni az intézményi szülők közössége és az intézményi szék véleményét, mely ügyekben ezt jogszabály előírja. 2.) A döntések meghozatala Minden dolgozónak, aki a kollégiummal munkaviszonyt létesített, joga az intézmény működésével kapcsolatban jobbító véleményt mondani, előrevivő javaslatot tenni, kritikai észrevételt megfogalmazni, akár testületi értekezlet, akár valamilyen szintű vezető személyes megkeresése alkalmával. Valamennyi intézményi dolgozó a közérdekű mondanivalójának kifejtésére, kezdeményezheti önmaga meghívását bármely testületi értekezletre is. 3.) A nyitva tartás rendje A kollégium a tanítás rendjéhez igazodóan folyamatosan üzemel. Folyamatos munkarendben végzi tevékenységét a portaszolgálat. A kollégium a tanulókat a szorgalmi idő első napját megelőző napon reggel 9 órától fogadja. A tanulók a kollégiumot a szorgalmi idő utolsó napját követő nap 12 óráig kötelesek elhagyni. Szorgalmi időn túl csak iskolai kötelezettség miatt és kollégiumvezetői engedéllyel maradhatnak a tanulók. 4.) A létesítmények használata, a kollégiumba való belépés és benntartózkodás rendje A kollégium helyiségeit az épület nyitvatartási ideje alatt csak rendeltetésüknek megfelelően arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. Tantermekben, a kollégium folyosóin, társalgókban, kondicionáló teremben, könyvtárban, étteremben mindaddig, amíg a kollégiumban tanulók tartózkodnak biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet. A helyiségek nyitva tartási idejét jól látható helyen ki kell függeszteni, attól eltérni csak a kollégiumvezető engedélyével lehet. Az intézménybe belépő látogatókat a portán kell tájékoztatni, ill. a keresett tanulót oda lehívni. Ha a szülő a tanuló szobájába kíván felmenni, a porta a vendéget a csoportvezető, vagy ügyeletes nevelőtanárhoz irányítja. A 3. és 4. pontokban foglaltakat részletesebben a házirendben kell szabályozni. 5.) Az intézmény helyiségeinek bérleményként vagy vendéglátás céljára történő hasznosítása ill. a vendégfogadás rendje Szállóvendég fogadásra akkor van lehetőség, ha az nem zavarja a diákotthoni életet, a diákok nyugalmát, a nevelő-oktató munkát. A szállóvendég fogadás a diákoktól elszeparált épületrészben történhet, abban az időszakban, amikor a kollégiumban tanuló jogszerűen tartózkodik. A kollégium, illetve annak helyiségei és létesítményei az előre megállapított árlista szerint hasznosíthatók. A hasznosításra az engedélyt a kollégiumvezető adja. Minden megrendelést vissza kell igazolni. A szállóvendégekről a kollégiumi titkárnak nyilvántartást kell vezetnie. A szálláshelyek előkészítését a nevelőtanárok ill. a gondnok a kollégiumvezető utasítása alapján biztosítják. 117

118 Csoport vagy külső rendezvény fogadása alkalmával a nem bérelt helyiségeket ha nyitva tartásukat a kollégium tanulóinak jelenléte nem indokolja a kollégium gondnoka köteles lezárni. 6.) A helyettesítés rendje Valamennyi munkakör esetében a feladatot ellátó közalkalmazott munkaköri leírásában kell rögzíteni a helyettesítést ellátó személy nevét és a helyettesített feladatkört. A kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel a munkaközösség vezető helyettesíti. A munkaközösség vezető a kollégiumvezető négy vagy ennél több hetet meghaladó tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörökként fenntartott hatásköröket is. A kollégiumvezető és a munkaközösség vezető egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást- a kollégiumvezető helyettesítését az az ügyeletes nevelő látja el, aki a legrégebben az intézményben dolgozik. A csoportvezető nevelőtanárokat távollétük esetén csak pedagógus diplomával rendelkező közalkalmazott helyettesítheti. Amennyiben szabadidővel rendelkező pedagógus nincs az intézményben, a csoportösszevonást kell alkalmazni a távollét idejére. Ha egy kollégiumi nevelőtanár tartósan van távol és a kollégiumi nevelők munka beosztásukból eredően nem tudják megoldani a helyettesítést, akkor az iskolától kell segítséget kérni a helyettesítésre. 7.) A kollégium vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai A kollégiumot a külső kapcsolatok során a kollégiumvezető képviseli, kivétel ez alól az intézmény olyan külföldi kapcsolata, amelyben a képviseleti jogkört a kollégium egyik nevelőjére ruházta át. A kollégium rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. A kollégiumvezető az intézmény vezetői értekezletein részt vesz. Az ott elhangzottakról a soros tantestületi értekezleten tájékoztatja a nevelőtanárokat. A kollégium szakmai kapcsolatot tart fenn más településen működő kollégiumokkal. Személyes kapcsolatok kialakítása céljából tapasztalatcserék szervezhetők. A csoportvezető nevelőtanárok legalább havi egy alkalommal látogatást tesznek a csoportjukba tartozó tanulók iskoláiban, az osztályfőnököknél, ill. szaktanároknál. A csoportvezető nevelőtanárok az iskolai szülői értekezleteken meghívás esetén részt vesznek, egyébként az adott időben a kollégiumban állnak az érdeklődő szülők rendelkezésére. 8.) A házirend és napirend Tartalmazza a tanulói jogokkal és kötelességek gyakorlásával, a kollégiumi munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendet a nevelőtestület fogadja el. A kollégium diákönkormányzata egyetértési jogot gyakorol. 9.) A kollégisták távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A kollégiumi foglalkozásokról távolmaradó kollégista köteles a foglalkozásvezetőnél igazolni távollétét. A távollét igazolására szolgálhat: orvosi igazolás szülői igazolás nevelőtanári engedély és iskolai elfoglaltság 118

119 A kollégista számára előzetes távolmaradási vagy távozási engedélyt a kollégiumvezető adhat a szülő előzetes írásbeli kérésére. Az igazolatlan mulasztások okainak felderítése és az eljárás megindítására történő javaslattétel a csoportvezető nevelőtanár feladata. 10.) A kollégium pedagógiai programja és éves munkaterve A kollégium pedagógiai programja az intézmény pedagógiai programjának része és azzal együtt lép hatályba. A program érvényességére ill. módosítására szóló szabályokat a pedagógiai program záró rendelkezése tartalmazza. Az intézmény éves munkatervének része a kollégium munkaterve, mely a pedagógiai programra épül, és alapja a csoportvezető nevelők éves munkatervének. A tervezés a pedagógiai program alapján és a tanulók életkori sajátosságainak, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével történik. A pedagógiai program nyilvános, tehát bárki szabadon elolvashatja. Minden kollégiumi nevelő rendelkezik egy példánnyal, tőlük elkérhető. A kollégiumportáján is van egy példány, olvasásra elkérhető. A kollégium honlapján is olvasható. 11.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A kollégium pedagógusainak munkáját bármikor ellenőrizheti az intézmény igazgatója, a kollégiumvezető, illetve a munkaközösség vezető. Az ellenőrzés a teljes pedagógiai munkára kiterjedhet, így az írásban rögzített egyéni programokra is. Az ellenőrzés összegző tapasztalatait az ellenőrzöttel meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatok kiértékelési fóruma a tantestületi értekezlet. Az igazgató, a kollégiumvezető alkalmi ellenőrzéseket rendelhet el, egyidejűleg kijelöli az ellenőrzésben résztvevő személyeket, akik az ellenőrzésről beszámolnak. A belső ellenőrzés legfontosabb területe az önellenőrzés. A pedagógiai programból kiemelt legfontosabb tanévi feladatok alapján készített önellenőrzés tematikáját a kollégiumvezető állítja össze. Az egyéni programok végrehajtásának értékelését tanévenként legalább 1 alkalommal tantestületi értekezleten a fent említett ellenőrzésre jogosultak végzik, amelyet megelőz a pedagógiai munkát végzők önértékelése. 12.) Munkarend Pedagógus és nem pedagógus állományban a munkaidő heti 40 óra (havi 174). A pedagógus munkakörben dolgozók heti munkarendje a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, pedagógiai felügyeletre felhasznált kötelező órából, valamint a nevelőmunkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok és nem pedagógusok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. A nevelőtanárok kötelező munkaidejét a kollégiumvezető órarendben határozza meg. A kollégiumvezető a kollégiumban tartózkodik hétfőn 7:45-től 17:45-ig, kedden 7:45-től 16:45-ig, szerdán 7:45-től 14:00-ig, csütörtökön 7:45-től 16:45-ig, pénteken 7:45-től 12:45-ig. Hétvégén a tanulók ellátását ill. pedagógiai felügyeletét biztosítani kell. 13.) Pályázatok, versenyek meghirdetése, megszervezése A tantestület csak a diákvezető-testület véleményének kikérésével hirdethet meg intézményi szintű pályázatot, versenyt. A diákönkormányzat kezdeményezésére történő meghirdetésekhez ki kell kérni a tantestület véleményét és a kollégiumvezető egyetértését. A más intézmények közreműködésével meghirdetett vagy más kollégiumok részvételére is számító pályázatok és versenyfelhívások a kollégiumvezető és a diákvezetők aláírásával tehetők közzé. A kiírás akkor engedélyezhető, ha a lebonyolítás forgatókönyvét és a rendezvény költségigényét a meghirdető vagy annak megbízottja elkészítette. 119

120 14.) A tanulók felvétele és a kollégiumi tagság megszűnése A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése tárgyában a köznevelési törvény alapján kell eljárni. A köznevelési törvény szerint a szülőt megilleti a nevelési intézmény szabad megválasztásának joga. Ezért minden középiskolai tanuló az iskola útján vagy közvetlenül is kérheti kollégiumi felvételét. A kollégiumvezető köteles gondoskodni arról, hogy a kollégiumot választani készülők az intézményt megismerhessék. A kollégiumba való felvételről a kollégiumvezető véleményének kikérésével az intézmény igazgatója dönt. A felvétel 1 tanévre szól. Állami gondozott tanuló tanulói jogviszonyának fennállásáig tagja a kollégiumnak. Ha a kollégiumi elhelyezést kérők száma több mint a férőhelyek száma, akkor a kollégiumi felvétel elbírálásánál sorrendben a következőket kell figyelembe venni: a kollégium és a tanuló lakóhelyének távolsága a kollégium megközelíthetősége (bejárási lehetőség). A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik, a tanulói jogviszony megszűnésével, kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, ill. ha a tanuló kollégiumi tagságát 3 havi fizetési hátralék miatt, szociális helyzetére is figyelemmel, az igazgató határozatban megszünteti, vagy ha a kollégiumi tagságáról a tanuló írásban, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével, lemond. 15.) A tanulók fegyelmi és kártérítési kötelezettsége A kollégisták intézményen belüli teljesítményét félévkor és tanév végén értékelni kell. Az értékelést a csoportvezető nevelőtanár végzi. A tanulóval szemben kártérítési kötelezettség mértékének meghatározásakor a köznevelési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Anyagi kártérítés mellet fegyelmi büntetés is kiszabható. A felnőtt dolgozókra vonatkozó kártérítési kötelezettségét az intézményi SZMSZ tartalmazza. Az intézmény berendezési tárgyainak, eszközeinek nyilvántartását a kollégiumi titkár, illetve a gondnok végzi. A tanulók, ill. nevelőtanárok rendelkezésére átadott használati tárgyakat tanév elején a kollégiumi titkár, illetve a gondnok átadás-átvételi jegyzőkönyv formájában átadja a használóknak. A tanév végén az ingóságokat elszámolással visszaveszi. Idegenforgalmi célra a kollégium ingóságait kártérítési felelősség érvényesítésével lehet átadni. IV. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ FŐBB TEVÉKENYSÉGFORMÁK 1.) A tanulás A kollégium a házirendben meghatározott időkeretben és feltételekkel biztosítja a tanulás lehetőségét. A tanulás szervezeti keretei: tanulószobai ill. a hálótermekben biztosított tanulási lehetőség pótszilencium korrepetálás tehetséggondozás tanulópár-rendszer könyvtár. 120

121 2.) Könyvtár A kollégium könyvtára részben biztosítja a kollégiumban elhelyezett tanulók könyvtári ellátását. A könyvtár vezetését heti 2 órában az egyik nevelőtanár látja el. A könyvtáros a könyvbeszerzés anyagi fedezetének biztosítása tárgyában egyeztet a kollégiumvezetővel, gazdasági csoportvezetővel. A könyvtár működésének igazodnia kell a tanévhez, ill. a kollégiumi élet napirendjéhez. 3.) Érdeklődési körökre épített tevékenységek Csak csoportban szervezhetők foglalkozások. A foglalkozások nem zavarhatják a kollégiumi kötelező foglalkozások rendjét. A foglalkozások vezetésére fel lehet kérni: kollégiumi nevelőtanárt, a társiskola tanárát, iskolai osztálytárs szülőjét, egy felkészült kollégistát. A kollégiumban működő érdeklődési köröket a tanulók irányultságának figyelembevételével a nevelőtestület és a diákönkormányzat határozza meg. A foglalkozások minimális tanulói létszámát a Köznevelési törvényen felül a helyiség mérete és a rendelkezésre álló eszközök száma határozza meg. A foglalkozásokról a körvezetők ill. a nevelőtanárok éves programot, valamint költségtervet készítenek, és foglalkozási naplót vezetnek. A kollégium lehetőségeinek hasznosításával különféle kulturális jellegű foglalkozások szervezhetők: Előadások, hangversenyek, kiállítások. Klubfoglalkozások, ismeretterjesztő rendezvények, vetítések, vetélkedők, pályázatok, kirándulások, találkozók. Művészeti csoportok. A kulturális jellegű tevékenységek vezetésével nevelőtanár bízható meg. E rendezvényeken gondoskodni kell a pedagógiai felügyeletről. Lebonyolításuk épüljön a tanulók nagyfokú öntevékenységére. 4.) Sporttevékenység Az intézményi szintű szabadtéri, tornatermi, valamint a kondicionáló teremben megvalósított sportfoglalkozásokba, rendezvényekbe és versenyekbe történő zavartalan bekapcsolódás, valamennyi tanulónak lehetőség. A tantestület, ill. a munkaközösség aktivizáló, szervező tevékenységén túl a szintek, a tanulócsoportok és hálóközösségek önálló kezdeményezésére is támaszkodni kell. A tornatermek, kondicionáló termek és sportpályák használatát, a sporteszközök kölcsönzésének módját a házirendben kell szabályozni. A mindennapos iskolai testnevelés megvalósításához a kollégium hozzájárul úgy, hogy biztosítja a kollégisták számára a délutáni iskolai foglalkozásokon való részvételt. 5.) Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása Elsősök avatása Kollégiumi-napok rendezvényei Mikulás, karácsonyi ünnep Végzősök ballagása Tanévzáró Nemzeti ünnepek. 121

122 V. A TANULÓK ÉS DOLGOZÓK VÉDELME Az intézményi SZMSZ szerint 1.) Ifjúságvédelmi feladatok A kollégium minden dolgozójának kötelessége a tanulók értelmi, érzelmi, testi és lelki fejlődésének gondozása, segítése. Ezen belül kiemelten kell figyelni: - a szenvedélybetegségek megelőzésére - a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének segítésére - a pályaválasztási tanácsadásra. 2.) Munka-, tűz-, és balesetvédelem Az intézmény tűzvédelmi felelősét az intézmény igazgatója írásbeli megbízással jelöli ki, akivel a kollégiumvezető együttműködik a feladatok ellátásában. A kollégiumvezető felelős a kollégium munka-, tűz-, és balesetvédelmi szabályainak betartatásáért. Gondoskodik a szabályok tanulókkal, dolgozókkal való megismertetéséről. 3.) Bombariadó Aki a kollégium területén elhelyezett bombáról, robbanóanyagról értesítést kap, tudomást szerez, az azonnal köteles ezt a tényt a kollégiumvezetővel, vagy az aktuálisan a kollégium vezetőt helyettesítő nevelővel közölni. Az illetékes bombariadót rendel el, gondoskodik az épület kiürítéséről és a rendőrség értesítéséről. A riasztás síppal, folyamatos, hosszú csengőszóval, kolomppal történik. A kollégiumban tartózkodó tanulók a felügyeletükkel megbízott nevelők kíséretében a táblákkal jelzett menekülési útvonalon a lehető legrövidebb időn belül, fegyelmezetten elhagyják a kollégiumot, a technikai dolgozókkal együtt a vészhelyzeti tervnek megfelelően. Az épületben tartózkodó felelős vezetőnek meg kell győződnie arról, hogy kollégiumban nem tartózkodik senki. 3.) Óvó, védő előírások a tanulónak kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült. A kollégium a balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A balesetet szenvedett kiskorú tanuló szüleit haladéktalanul értesíteni kell. A kollégiumi baleseteket is az intézmény szakmai igazgatóhelyettese jelenti a minisztériumnak. a tanulónak kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat a tanév kezdetekor a csoportvezető nevelő a tanuló tudomására hozza e szabályzatok reá vonatkozó tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja az ablakpárkányokra kiülni, kihajolni, bármilyen tárgyat kitenni nem szabad, kivéve zárható dobozban élelmiszert a szobák bútorait, berendezéseit nevelőtanári engedéllyel, a menekülési útvonal szabadon hagyásával, és a balesetvédelmi szabályok betartásával lehet átrendezni nem szabad balesetveszélyes elektromos berendezéseket behozni, és azokat használni kizárólag a vasaló szobában lehet vasalni 122

123 a kollégiumba csak olyan hangtechnikai berendezés hozható be, és használható, melyet elektronikai végzettséggel rendelkező szakember megvizsgált, és használhatónak minősített (ezt a minősítést dokumentálni kell) saját televíziót, videót, DVD lejátszót a kollégiumba behozni nem szabad mindenki köteles az észlelt rendkívüli eseményt, balesetet, tüzet, rosszullétet vagy bármilyen más baleseti és veszélyforrást az ügyeletes nevelőnek azonnal jelezni mindenki köteles részt venni a tűz- és balesetvédelmi oktatásokon, és aláírásával igazolni az elhangzottak tudomásulvételét mindenki köteles az oktatásokon elhangzott és a faliújságokra kifüggesztett műszaki, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és balesetvédelmi szabályokat betartani minden tanuló köteles a bombariadó vagy tűzriadó esetén tanári útmutatás alapján a kifüggesztett rend szerint azonnal és rendezetten a kijelölt helyre vonulni és a további útmutatásig ott maradni a kollégium egész területén tilos a dohányzás és nyílt láng használata (pl.: gyertya) robbanás- és tűzveszélyes anyagokat, tűzgyújtásra alkalmas eszközöket, pirotechnikai eszközöket behozni és tárolni, használni. VI. A KOLLÉGIUMI ELLÁTÁS FINANSZÍROZÁSA A kollégiumi ellátás A ingyenes kollégiumi ellátás tartalmazza a lakhatási feltételek biztosítását, (mindazon szolgáltatásokat, amelyek az otthonszerű elhelyezést szolgálják, a lakószobákat és bútorzatukat, ágyneműket, elektromos áramot, hideg-meleg vizet, mosási lehetőséget, étkezési eszközöket, közös használatú kommunikációs berendezéseket). A különféle rendeltetésű termek használatát, az ingóságok és eszközök házirendben szabályozott használatát, könyvtárhasználatot, kollégiumi foglalkozásokon és rendezvényeken való részvételt, a testedzéssel kapcsolatos foglalkozásokon való részvételt és az eszközök használatát, a kollégium pedagógiai programjához kapcsolódó tevékenységformákban való részvételt. A tanuló a jogszabályokban meghatározott térítési díjat fizeti az étkezésért. Ennek módját a házirend szabályozza. VII. KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG A kollégium hasznosítása során figyelemmel kell lenni a szakmai gyakorlaton vagy vizsgákon résztvevő tanulók elhelyezésére, ill. az intézmény rendeltetésszerű működtetésével kapcsolatos igényekre és kötelezettségekre. Az intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének a dolgozók munkafeladatait, beosztását úgy kell megszervezni, hogy emellett a dolgozók részére a rendes évi szabadságot biztosítani tudja. A kiegészítő tevékenység veszteséget nem eredményezhet. 123

124 VIII. NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A kollégium ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó eljárást az intézményi iratkezelési szabályzatban kell rögzíteni. A kollégiumban az alábbi személyes és különleges adatokat kell nyilvántartani és kezelni: Alkalmazottak: munkavégzésre vonatkozó adatokat. Tanulók: név, születési hely, idő, állampolgárság, állandó és ideiglenes lakcím, szülő neve, lakcíme, telefonszáma, a tanuló minősítésével, magatartásával, fegyelmi és kártérítésével foglalkozó adatok Az adatok kezelésére vonatkozóan a hatályos jogszabályokban és a intézmény adatkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. IX. A BELSŐ ELLENŐRZÉS TARTALMA A kollégium munkatervében évente rögzíteni kell a belső ellenőrzés vizsgálatainak tartalmát, az ellenőrzést végző személy nevét, a vizsgálat időpontját (határidejét) és értékelésének formáját. Az ellenőrzés eredményéről minden esetben értékelő jelentést kell készíteni. A tapasztalatok alapján a kollégiumvezető kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. A kollégium üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzésnek különösen foglalkoznia kell: a kollégium munkatervi feladatainak megvalósulásával, működés feltételrendszerének alakulásáról, a gazdasági, technikai, ügyviteli alkalmazottak munkavégzésével, a költségcsökkentő ill. takarékos működés feltételeinek alakulásával ill. kialakításával, a kollégiumi vagyon megóvásával és célszerű hasznosításával, az intézményegység szakszerű működésével, rendjével, tisztaságával, a takarékos készlet- és anyagfelhasználással. X. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A kollégium a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanuló szüleivel. A szülő a döntés ellen a döntéstő számított 15 napon belül a tanuló magatartási minősítését kivéve eljárást indíthat. Ha az eljárást szabálysértésre hivatkozással nyújtja be, az törvényességi kérelemnek minősül, s a fenntartó képviselője jár el másodfokon. Ha az eljárást egyéni érdekvédelemre hivatkozással nyújtják be, az felülbírálati kérelemnek számít, amit a kollégiumvezető által felkért bizottság vizsgál felül. 124

125 A kollégiumi felvételét kérő tanuló és szülője a felvétel elutasítása esetén az elutasítás keltétől számított 15 napon belül felülbírálati kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. A tanuló ill. a szülő a törvényességi és felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntések bírósági felülvizsgálatát is kérheti, a közléstől számított 30 napon belül, kivéve a nevelőtestület által kiszabott megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetéseket. A diákönkormányzat törvényességi sérelem esetén 15 napon belül a fenntartóhoz nyújthat be kérelmet. Az egyetértési jog gyakorlója vitás kérdésekben egyeztetéssel oldja meg a felvetett problémát. Ha ez nem eredményes, 9 tagú bizottságot kell létrehozni, (3 választott személy a nevelőtestületből, 3 választott személy az egyeztetési jogot gyakorló testületből, 3 fő a fenntartó intézmény képviselőiből). A bizottság szótöbbséggel hozza meg döntését. XI. JUTALMAZÁSI ÉS BÜNTETÉSI RENDSZER SZABÁLYAI I. Jutalmazási és büntetési rendszer A jutalmazási és büntetési rendszer a köznevelésről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó miniszteri végrehajtási rendeletek és útmutatók alapján készült. A.) A tanulók kiemelkedő teljesítményéért az alábbi jutalmakban részesíthetők: I. Dicséretek: a.) Csoportvezetői dicséret b.) Kollégiumvezetői dicséret c.) Nevelőtestületi dicséret d.) A diákönkormányzat által esetenként megszavazott jutalom II. Kedvezmények: a.) magatartásért b.) tanulmányi eredményért I. Dicséretek Dicséretre javasolható a tanuló, ha kötelességeit, feladatait, vállalásait tartósan kiemelkedően teljesíti, ill. alkalomszerűen jelentős többletmunkát vállal és tesz az intézményért, a közösségért. Jutalmazásra javaslatot tehet a kollégium bármelyik nevelője vagy tanulója. A kezdeményezést - az I./ d.) pont kivételével - a csoportvezető tanárral kell közölni, indokolni. Az I./ d.) pont esetében a diákönkormányzat képviselőtestülete elé kell a javaslatot terjeszteni, indoklással együtt. A csoportvezető tanár köteles a kezdeményezésre érdemben reagálni. 1. Saját hatáskörben csoportvezetői dicséret adhat - I./ a.) pont -, vagy ha megítélése szerint a megfelelő intézkedés nem tartozik a hatáskörébe, a javaslatot továbbítja a megfelelő jogkörrel rendelkező vezetőhöz, ill. a nevelőtestület elé terjeszti. (I./ b., c. pontok) A nevelőtestületi dicséretet a nevelőtestület adja, legalább 2/3-os megjelenési arány mellett egyszerű szavazattöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető 125

126 szavazata dönt. A nevelőtestületi dicsérethez a Kollégiumi Diákönkormányzat által meghatározott értékben ajándéktárgy adható. 2. A kezdeményezés kellő indoklással elutasítható. Amennyiben a javaslattevő továbbra is fenntartja indítványát, az ügyben a döntési jog a kollégiumvezetőé. 3. A I./ b., c., d., pontban meghatározott jutalmakról kiskorú tanuló esetén értesíteni kell a szülőket és a tanuló osztályfőnökét. II. Kedvezmények a.) magatartásért b.) tanulmányi eredményért a.) A tanuló kifogástalan magatartásáért a házirendben meghatározott módon és mértékben kimenőt kaphat: 1. alkalomszerűen, a csoportvezető adja 2. meghatározott időtartamra (max. 1 hónap) a 20 és 21 óráig (Kvrt-seknek 21:45-ig), csoportvezető adja 3. meghatározott időtartamra a 21:45-ös kimenőt a kollégiumvezető egyetértésével a csoportvezető adja b.) A tanulót képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi eredményéért: 1. a kötelező felkészülési idő alatt szabadon választhatja meg a tanulás helyét: alkalomszerűen a csoportvezető engedélyével meghatározott időre a kollégiumvezető egyetértése is szükséges 2. példás magatartás és kiváló tanulmányi eredmény esetén a tanuló a felkészülésre szánt időt és annak helyét saját maga határozhatja meg (15:50-től a kollégiumban) alkalomszerűen a csoportvezető engedélyével meghatározott időre a kollégiumvezető egyetértése is szükséges B.) A tanuló kötelességszegésért, a házirend és a közösségi együttélés szabályainak megsértéséért fegyelmező intézkedéssel, fegyelmi büntetéssel sújtható. 1. Fegyelmező intézkedések a.) csoportvezetői figyelmeztetés szóban b.) csoportvezetői figyelmeztetés írásban c.) csoportvezetői intés d.) csoportvezetői megrovás e.) kollégiumvezetői figyelmeztetés szóban f.) kollégiumvezetői figyelmeztetés írásban g.) kollégiumvezetői intés h.) kollégiumvezetői megrovás 2. Fegyelmi büntetések a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezménye, juttatások csökkentése, megvonása d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás keretében adható. 126

127 3. Fegyelmező intézkedésre és fegyelmi büntetésre javaslatot tehet a kollégium bármely nevelője, tanulója. 4. Fegyelmező intézkedések: A csoportvezető intézkedhet saját hatáskörében az 1./ a, b, c, d pontnak megfelelően, javaslattételi, ill. véleményezési joga van az 1./ e, f, g és h pont esetében. Fegyelmező intézkedést kell kezdeményezni a házirend megsértéséért, kötelességmulasztásért, amennyiben nem alapvető tilalmakat sértettek. 5. Fegyelmi büntetést kell kiszabni: Ha tanuló a kollégium házirendjét, szabályzatait megsértette, mások jogait megsértette, és a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte. Ezért ellene fegyelmi eljárást kell indítani a következő esetekben: lopás engedély nélküli kimaradás másneműek lakószintjének látogatása olyan magatartás, amellyel másokat testi vagy lelki terror alkalmazásával kényszerít valamire verekedés, rendkívüli durva viselkedés szándékos és súlyos károkozás hazárdjáték, szerencsejáték, fogadás az intézményben. C.) A fegyelmező intézkedések és a dicséretek nem egymásra épülnek, tehát ismételten adhatók. A dicséretek és a fegyelmező intézkedések jogkörének gyakorlója azonban döntései előtt figyelembe veszi a korábban történt eseteket. Ugyanazért a vétségért csak egy büntetés szabható ki. (Pl. ha a kötelességszegésért az iskolában és a kollégiumban is helye lenne a fegyelmező intézkedésnek vagy büntetésnek, csak egyik intézményben kell eljárni.) D.) A Fegyelmi Eljárás Szabályzata a Kollégiumban A fegyelmi eljárás rendje A.) 1) A tv. 58. par. kimondja, 3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért f) megrovás g) szigorú megrovás h) meghatározott kedvezménye, juttatások csökkentése, megvonása i) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba j) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás keretében adható. 9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a kollégium nevelőtestülete hozza. A kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 127

128 2) A fegyelmi ügy intézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett, valamint a tanuló közeli hozzátartozója. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén a kollégiumvezető dönt. 3) A fentiek alapján a tanuló ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet a kollégiumvezető és a nevelőtestület bármely tagja. A kezdeményezésről a kollégiumvezetőnek egy héten belül határoznia kell. a) Amennyiben megítélése szerint a fegyelemsértés nem olyan súlyos, hogy fegyelmi eljárás alapjául szolgáljon, az ügyet fegyelmező intézkedéssel lezártnak nyilváníthatja. b) Ha a javaslattal egyetért, elrendeli a fegyelmi eljárás megindítását, tényfeltáró bizottságot hoz létre az esemény kivizsgálására. 4) A tényfeltáró bizottság létszáma: 3 fő Tagjai: a) Elnök - 1 évre a nevelőtestület választja soraiból, tehát minden kivizsgálást a tanév során irányít. b) A nevelőtestület egy tagja, a fegyelmi eljárás elrendelőjének megbízása alapján. c) A kötelességszegést elkövető tanuló csoportvezető tanára. 5) A tényfeltáró bizottság tagjai részletesen feltárják a fegyelemsértés körülményeit. Meghallgatják az eljárás kezdeményezőjét, a csoportvezetőt, az érintett tanulót, az esetleges tanúkat, a diákönkormányzat képviselőjét, a szülőket, a tanuló osztályfőnökét, vagyis mindenkit aki az ügy teljes kivizsgálását elősegítheti. A tények ismeretében döntenek az alább felsorolt lehetőségek között kiválasztva a legmegfelelőbbet: a) Bizonyítékok, fegyelemsértés hiányában, esetleg egyéb nyomós ok miatt a fegyelmi eljárást megszünteti. b) kollégiumvezetői hatáskörben fegyelmező intézkedés kiszabását javasolja. c) Fegyelmi tárgyalás megtartását (nevelőtestületi hatáskörben fegyelmi büntetést) javasol. A döntést a bizottság szótöbbséggel hozza. A tényfeltáró bizottság jegyzőkönyvet készít a meghallgatásokról és a döntésről, melyet megkap a bizottságot megbízó vezető, kezdeményező. A megbízástól számított 7 napon belül kell az eljárást jegyzőkönyvvel lezárni. A tanuló nem élhet kifogással a tényfeltáró bizottság működésével, döntésével kapcsolatban. B.) A fegyelmi eljárást megelőzően A fegyelmi eljárást megelőzően mediáció és egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségét kell biztosítani. A mediációt és az egyeztető eljárást az SZMSZ A fegyelmi eljárás rendje az iskolában pontja dokumentum szerint kell lefolytatni. C.) A fegyelmi tárgyalás 1) A fegyelmi tárgyalásról a kollégium vezetője értesíti a tanulót, a kiskorú tanuló szüleit, az a nevelőtestületet. Az értesítésben közölni kell, hogy a tanuló, a szülő távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását nem akadályozza; valamint, hogy a tanulót az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést az érintetteknek egy héttel a tárgyalás előtt meg kell kapniuk. 128

129 2) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A nyilvánosság a tanuló, a szülő vagy képviselője kérésére, ill. ha az ügy jellege megkívánja korlátozható, vagy kizárható a levezető elnök döntése alapján. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindításától számított 30 napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő vagy meghatalmazott képviselőjük az üggyel kapcsolatban véleményt nyilváníthasson, bizonyítási indítvánnyal élhessen. A tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. A fegyelmi tárgyalást a kollégiumvezető vezeti, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. 3) A fegyelmi tárgyalás résztvevői: a nevelőtestület az érintett tanuló a tanuló szülei vagy meghatalmazottja a diákönkormányzat képviselője a tényfeltáró bizottság által külön felkért tanúk, szakértők stb. az érintett tanuló osztályfőnöke. 4) A fegyelmi tárgyaláson a döntést a nevelőtestület hozza; zárt ülésen nyílt szavazással. A döntéshozatal idejére a tárgyalást meg kell szakítani. A testület határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A döntés egyszerű szavazattöbbséggel történik. Amennyiben a nevelőtestület tagját érinti a tanuló által elkövetett kötelességszegés, nem szavazhat: ekkor a határozatképesség megállapításához a 2/3-os jelenléti arányt ennek megfelelően kell meghatározni. 5) A fegyelmi tárgyalás nyilvános, tehát azon felszólalási jog nélkül a felsoroltakon kívül más is részt vehet. A tárgyalás vezetőjének azonban joga van bármelyik résztvevőnek szót adni, ha az ügy helyes elbírálása érdekében közölnivalója van. Rendzavarás esetén zárt tárgyalást lehet elrendelni. 6) A nevelőtestület tagjai és a felszólalási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel az érintett tanulóhoz, az esetleges tanúkhoz, a fegyelmi eljárás kezdeményezőjéhez. A fegyelmi tárgyaláson az esetet a tényfeltáró bizottság elnöke ismerteti. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, szülő és képviselőjük az ügyre vonatkozó iratokat megtekintse, bizonyítási indítvánnyal élhessen. 7) A fegyelmi határozat A fegyelmi határozat tartalmát jogszabály határozza meg. 8) A nevelőtestület döntése lehet: 8/a a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezménye, juttatások csökkentése, megvonása d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. Ennek hatálya nem lehet hosszabb 12 hónapnál. 129

130 A kizárás fegyelmi büntetés legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszthető. Amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a tanuló újabb súlyos kötelességszegést követ el, a kizárás fegyelmi büntetés azonnal hatályba lép. Erről a nevelőtestület szótöbbséggel dönt 2/3-os megjelenési arány mellett. 8/b A kötelességszegést nem tartja olyan súlyosnak, hogy fegyelmi büntetést szabjon ki a 8/a.) pont szerint, ezért kollégiumvezetői hatáskörbe utalja a fegyelmező intézkedés mértékének megállapítását. 9) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban kell kihirdetni, kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését a nevelőtestület legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. 10) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, a kiskorú tanuló szüleinek, az érintett iskola igazgatójának. Nem kell írásban megküldeni a megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetést akkor, ha a fegyelmi büntetést szóbeli közlés alapján a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő(k) is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító jogáról lemondott (szóban). 11) A fegyelmi határozat ellen a tanuló, a kiskorú tanuló szülei eljárást megindító kérelmet nyújthatnak be 15 napon belül. 12) Mivel a kollégiumi felvétel egy tanévre szól, kizárás fegyelmi büntetés hatályának áthúzódását kivéve minden fegyelmi büntetés és fegyelmező intézkedés a tanév végén érvényét veszti. Az új tanévben elkövetett kötelességszegések esetén ezek nem használhatók fel az esetleges fegyelmi eljárás során a tanuló ellen. A következő tanévre szóló felvételi kérelmek elbírálásakor azonban ezeket is figyelembe kell venni. 130

131 23. Záró rendelkezések Az SZMSZ felülvizsgálata Az SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményei az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzatok, az intézményi tanács, az intézményi szék, szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. A mellékletben található szabályzatok, dokumentumok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat a november 03-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. iskolai DÖK elnöke. kollégiumi DÖK elnöke Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a Szülők Közössége a november 03- án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta... Szülői Közösség elnöke Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az igazgatótanács a november 03-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. 131 Igazgatótanács elnöke

132 Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézményi tanács a november 03- án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.. Intézményi tanács elnöke Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézményi szék a november 03- án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Egyetértését nyilvánította a Mohácsi Német Önkormányzat nevében. Intézményi szék elnöke Hahnerné Feth Gabriella Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület november 03-án tartott ülésén elfogadta. Mohács, november 03. intézményvezető Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát az intézmény fenntartója ellenőrizte, azzal egyetért, a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Pécs,.év..hó.nap 132 tankerületi igazgató

133 133

134 24. SZMSZ mellékletek 1. Szervezeti felépítés 2. A felnőttoktatás szabályzata 3. Munkavédelmi szabályzat 4. Tűzvédelmi szabályzat/tűzriadó terv 5. Vészhelyzeti terv 6. Iratkezelési szabályzat 7. Adatvédelmi szabályzat és adatvédelmi mondat 8. Közérdekű adat közlésével kapcsolatos szabályzat (különös közzétételi lista) 9. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 10. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 11. A könyvtár szervezeti, működési és gyűjtőköri szabályzata 12. Az iskolai hagyományok ápolása 13. A tanműhelyek szervezeti és működési szabályzata 14. Eszközök és anyagok listája, amelyet nem, vagy csak engedéllyel szabad az intézmény területére bevinni 15. Számítástechnikai védelmi szabályzat 16. Számítástechnikai kabinetek használati rendje 17. Az intézmény számítógépeinek és számítógépes hálózatának felhasználói szabályzata 18. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje. 134

135 25. Belső szabályzatok, intézményi dokumentumok 1. Pedagógiai Program, Szakmai Program, Helyi tanterv óraszámai 2. Intézményi Minőségirányítási Program 3. Házirend 4. Fegyelmi szabályzat 5. Pedagógus etikai kódex 6. Továbbképzési program 7. Beiskolázási terv 8. Diákigazolvány kezelési szabályzat 9. Esélyegyenlőségi terv 10. Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program 11. Közalkalmazotti szabályzat 12. Iskolai DÖK SZMSZ 13. Kollégiumi DÖK SZMSZ 14. Intézményi szék SZMSZ 15. Intézményi szülők közössége SZMSZ 16. Intézményi tanács ügyrendje 17. A sportcsarnok működési szabályzata 18. Az iskolai sportkör működési szabályzata Az alábbi szabályzatok a Pécsi Tankerület szabályzatainak kiadása után pontosíthatók. 19. Belső kontroll rendszer 20. Gazdasági ügyrend 21. Bizonylati rend és bizonylati album 22. Eszközök és források értékelési szabályzata 23. Leltárkészítési és leltározási szabályzat 24. Felesleges vagyontárgyak használatának és selejtezésének szabályzata 25. Anyag és eszközgazdálkodás szabályzat 26. Önköltség számítási szabályzat 27. Gépjármű üzemeltetési szabályzat 28. Munkaruha/védőruha juttatás szabályozása 29. Vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályozása 30. Kiküldetési szabályzat 31. Beszerzések lebonyolításának szabályzata 32. Reprezentációs kiadások szabályzata 135

136 1. sz. melléklet Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium szervezeti felépítése iskolatitkárok, tanügyi ügyintéző igazgató igazgatóhelyettes közismereti-nevelési igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gyakorlati oktatás gazdasági csoportvezető kollégiumvezető munkaközösségek gondnokság vezető munkaközösség könyvtáros, oktatástechnikus, rendszergazda titkár, gondnok iskolai közösségeket segítők (DÖK, SZK, ISK, ifjúságvédelem) technikai, gazdasági munkatársak DÖK segítő tanár 135