A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI Készítette: Petricskó Mariann Zsuzsanna Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Táblázatok és ábrák jegyzéke Bevezetés Út Bolognához Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése Az európai integráció fejlődése Az oktatáspolitika helye az európai integrációban A bolognai folyamat Új tendenciák a felsőoktatásban Bolognai Nyilatkozat Prágai Nyilatkozat Berlini Nyilatkozat Bergeni Nyilatkozat Londoni Nyilatkozat Leuveni Nyilatkozat Budapest-Bécs Deklaráció Az EU és a bolognai folyamat viszonya A bolognai reformok bevezetése Magyarországon A bolognai folyamat hazai szereplőinek véleménye a megvalósítás sikereiről és buktatóiról Kormányzati vélemények Szakértők, szakmai szervezetek véleménye Oktatók Magyar Rektori Konferencia Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felsőoktatási és Tudományos Tanács Országos Kredittanács Összegzés Hallgatók véleménye Hallgatói kérdőívek Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának véleménye Hallgatói tüntetések Európa szerte Összegzés A gazdaság szereplőinek véleménye Bologna magyarországi jövője Összegzés Mellékletek számú melléklet Budapest-bécsi Deklaráció szövege számú melléklet Hallgatói kérdőív számú melléklet Táblázatok számú melléklet Ábrák... 81

3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat A alap-, mester- és doktori képzésben résztvevő hallgatók létszáma Táblázat Magyarországi hallgatók, oktatók és más felsőoktatási dolgozók Erasmus mobilitási adatai a 2008/2009-es tanévben Táblázat Hallgatók létszáma a 2009/2010-es tanévben Táblázat Élethosszig tartó tanulásban résztvevők százalékos aránya Európában a éves korosztályban ( ) Táblázat A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma állampolgárságuk szerint ábra Az új, többciklusú képzés pozitívumai a hallgatók szerint (%) ábra Az új, többciklusú képzés negatívumai a hallgatók szerint (%) ábra Az álláskeresés sikeressége a diplomaszerzés után (%) ábra Képzési rendszer piramis alakú ábrája ábra Alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók (fő) ábra Mobilitási egyensúlytalanság ábra Európai mobilitás trendek ábra Kiutazó hallgatók száma Erasmus program keretében ábra A legnépszerűbb célországokba kiutazó hallgatók létszáma 2008/2009 (fő) ábra Terveznek-e külföldi munkavállalást a pályakezdők? (%) ábra Élethosszig tartó tanulásban résztvevők százalékos aránya Magyarországon és Dániában, a éves korosztályban ( ) (%) ábra Kérdőív: Melyik korosztályba tartozik? (%) ábra Kérdőív: Milyen típusú képzésben vett részt? (%) ábra Kérdőív: Az új képzés pozitívumai a régi rendszerben tanulók szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés pozitívumai a bolognások szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés negatívumai a régi rendszerben tanulók szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés negatívumai a bolognások szerint (%) ábra Kérdőív: Az álláskeresés sikeressége a régi rendszerben végzetteknél (%) ábra Kérdőív: Az álláskeresés sikeressége a bolognásoknál (%) ábra Kérdőív: Összességében meg van elégedve az új felsőoktatási rendszerrel? (%)

4 Mottó: Ha azt mondod Bologna, azt mondom reform. Ha azzal folytatod nehéz, azt válaszolom, ajaj! [ ] de most, mintha érezhető lenne bizonyos eltökéltség, hogy valóban meglegyen, ezért bizakodjunk. Braun Tibor előszava Siegfried Bär: A Céh című könyvéhez 4

5 1 Bevezetés Mai társadalmunkban, ahol az ember munkája csak akkor biztos, ha folyamatosan aktuális tudással rendelkezik, az élethosszig tartó tanulás és ezzel együtt a megfelelő oktatáspolitika kialakítása minden ország számára létfontosságú. Ma a tudás, a felsőoktatás jelenti a gazdaság motorját. A képzés során olyan munkaerő kinevelése a cél, amely képes alkalmazkodni az új, aktuális kihívásokhoz, megoldani a felmerülő problémákat, s így vonzóbbá teszi Európát a tőke számára. A bejövő tőke lehetőséget nyújt a gazdaság fejlődésére, ösztönöz az új és jobb technikai megoldások kitalálására, növeli a kontinens versenyképességét az amerikai és távol-keleti régiókkal szemben. A felsőoktatás átjárhatóvá tétele, a hallgatói mobilitás, a diplomák elismerése Európa szerte elkerülhetetlen egy olyan gazdasági helyzetben, amikor óriási igény van a jó szakemberekre. Szakdolgozatomban az európai felsőoktatási reformtörekvések, azon belül is a bolognai folyamat, illetve annak bevezetése során szerzett hazai tapasztalatok bemutatására vállalkozom. A téma kifejtése során foglalkozom a bolognai nyilatkozat létrejöttének körülményeivel, az azóta eltelt tíz évvel és a felsőoktatás hazai átalakulásával, a többciklusú képzési rendszer bevezetésének tapasztalataival, valamint a különböző érdekcsoportok, a kormányzat, a hallgatók, az oktatók és a munkaadók ezzel kapcsolatos véleményével. Dolgozatomban áttekintem az Európai Unió és oktatáspolitikájának fejlődését. Ennek célja, hogy világosan lássuk, hogy az oktatáspolitika nem képezte szerves részét a Közösségnek annak megalakulásától kezdve, csak később került a figyelem középpontjába, melynek oka a szellemi, tudományos fejlődés iránti gazdasági igény megnövekedése. Az Európai Unió négy szabadság elvének, azon belül a személyek (a munkaerő) szabad áramlásának érvényesüléséhez elengedhetetlen az oktatáspolitikák összehangolása, a diplomák elismerése körüli akadályok lebontása. Leírom a bolognai folyamatot kiváltó eseményeket, majd ismertetem a az egyes nyilatkozatok tartalmát Bolognai Nyilatkozattól a Budapest-bécsi Deklarációig, az időközben bekövetkező elvi fejlődést. Választ keresek azokra a kérdésekre, hogy hol válik ketté a bolognai folyamat és az Európai Unió 5

6 oktatáspolitikája, vajon bevált-e a bolognai rendszer Magyarországon, és hogy merre tart a felsőoktatás. Kitérek a hazai megvalósítás munkálataira, annak jelenlegi szintjére az egyes bolognai elvek sorba vételével. Megvizsgálom az egyes érdekcsoportok véleményét a folyamat elveiről és a hazai kivitelezésről. A kormányzat bolognai folyamattal kapcsolatos meglátásait a megjelent miniszteri és szakállamtitkári sajtónyilatkozatok, illetve publikációk tükrözik. Az oktatók véleményét Barakonyi Károly Bologna Hungaricum című könyve, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és az Országos Kredittanács megjelent publikációi alapján elemzem. A munkáltatói oldal hazai bolognai rendszerről alkotott véleményét a különböző ágazatban működő cégek és az álláskeresőket segítő fejvadászcégek HR munkatársaival, illetve tanácsadóival folytatott interjúk alapján térképeztem fel. E téren már a bevezetőben szükséges utalni a korlátozott tapasztalatokra, hiszen hazánkban a tavalyi évben végzett az első bolognás évfolyam. Szakdolgozatomban külön részt szentelek egy primer kutatásnak, amelyben kérdőív segítségével kutatom a még a régi rendszerben tanulók, illetve a bolognások véleményét, tapasztalatait az új képzési rendszerről. A hallgatói vélemények különösen fontosak most, amikor több országban is tüntetéseket szerveztek a bolognai folyamat nem megfelelő megvalósítása és a hallgatók elégtelen mértékű bevonása miatt. A hallgatói kérdőívek elemzése alapján szeretnék választ kapni arra, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a bolognai folyamat jelentésével, feladataival és hogy hogyan, milyen módon lehetne javítani az informáltságukat. Az utolsó fejezetben azokat a hazai teendőket tekintem át, amelyeket érdemes lenne elvégezni a bolognai folyamat jövőbeni sikeres működése érdekében. A téma feldolgozása során segítségül hívtam olyan, a témában szakavatott szerzők műveit, mint Hrubos Ildikó, Barakonyi Károly, Kozma Tamás, Forgács András, Polónyi István, Derényi András vagy Loboda Zoltán, valamint különböző szakmai kiadványok cikkeit és a témában készült tanulmányokat. Számomra azért is aktuális a téma, mert a felsőoktatás aktív résztvevője vagyok, ezért igyekszem saját tapasztalataimat is megjeleníteni a dolgozatban. Témaválasztásom másik oka az volt, hogy ERASMUS ösztöndíjprogram keretében eltöltött németországi félév alatt személyesen is megtapasztalhattam, hogy milyen előnyei vannak az átjárható, 6

7 közös felsőoktatásnak. Emellett felkeltette érdeklődésemet, hogy mit is jelent pontosan a hol pozitív, hol negatív hangnemben sokat emlegetett bolognai folyamat. Kutatásaim és a témában folytatott beszélgetéseim alatt megfigyeltem, hogy Magyarországon sokakban csak a kétciklusú képzést takarja ez a fogalom és ez idáig én sem voltam teljes mértékben tisztában azzal, hogy milyen összetett ez a kérdés. Munkámhoz szakmai gyakorlati tapasztalataimból is merítettem, hiszen az Oktatási és Kulturális Minisztériumban eltöltött gyakorlati félévem során volt alkalmam bepillantást nyerni a hazai megvalósítás műhelymunkálataiba is, valamint magam is részt vettem a jubileumi Budapest-bécsi miniszteri konferencia szervezési feladataiban. Az anyaggyűjtést április 17-én fejeztem be. 7

8 2 Út Bolognához 2.1 Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése Az európai integráció fejlődése Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést 1957-ben írta alá Rómában hat ország, Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. A felek célul tűzték ki, [ ] hogy közös cselekvéssel biztosítják országaik gazdasági és szociális haladását, és ennek során az Európát szétválasztó korlátokat megszüntetik, azzal a célkitűzéssel, hogy népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javításán munkálkodnak, azt lényeges célnak tekintve, annak felismerésével, hogy az akadályok elhárítása megkívánja az egyetértésben való előrehaladást. a tartós gazdasági növekedés, a kiegyensúlyozott kereskedelem és a tisztességes verseny megvalósítása érdekében, abban a törekvésükben, hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik [ ] (Római Szerződés) A Római Szerződésben megfogalmazásra került a közös piac megvalósításának igénye, valamint a tagállami gazdaságpolitikák közelítésének terve. A cél elérése érdekében a felek elhatározták, hogy vámuniót hoznak létre egymás között, közös kereskedelempolitikát folytatnak a Közösségen kívüli országokkal szemben, valamint, hogy közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitikát fognak folytatni a jövőben. Az Egységes Európai Okmányt 1986-ban írták alá a tagállamok. Ez a dokumentum jelentős több közösségi politika szempontjából is. Megfogalmazták a gazdasági és monetáris unió (GMU) kialakításának tervét, megállapították a Regionális Alap működési területét és felmerült a környezetvédelem és a szociális politika közösségi szinten való kezelésének, valamint az egységes piac létrehozásának gondolata is. Az február 7-én aláírt, az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés hatályba lépésével tovább szélesedett az Unió mélyítésének szándéka, valós célként fogalmazódott meg egy politikai integráció létrehozása. A tagországok nyilatkoztak a gazdasági és monetáris unió létrehozásának szándékáról és a közös valuta legkésőbb E fejezet szakirodalmi meglapozására elsősorban Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról című könyvét használtam (Horváth, 2007) 8

9 ig való bevezetéséről. A közös politikák közé bekerült a kül- és biztonságpolitika, előrelépések történtek a bel- és igazságügy-politika területén is. Megalkották az uniós állampolgárság fogalmát, amely az Európai Unió területén élő, uniós állampolgárokra vonatkozik, ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk a személyek (munkaerő) szabad mozgásának teljes körű biztosításához. Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika csak ekkor jelent meg a szerződésben május 1-jén lépett hatályba az Amsterdamban aláírt uniós szerződés kisebb módosításokat tartalmaz a kül- és biztonságpolitika vonatkozásában, ám lényegesen bővítette a közös bel- és igazságügy területeit, kiterjesztve azt a külső- és belső határőrizetre, a bevándorlásra valamint a menekültügyre. A szerződés továbbá bevette a közös politikák közé a foglalkoztatáspolitikát, és továbbfejlesztette az Unió oktatáspolitikai elképzeléseit márciusában született meg a Lisszaboni Stratégia, amelynek jelentősége és hatása számos közösségi politikában érezhető és megfigyelhető volt a későbbiekben. A stratégia legfőbb célkitűzése, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes biztosítani a fenntartható fejlődést valamint képes több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére a kontinensen. A február 26-án aláírt Nizzai Szerződés nem a tagországok között létrejött együttműködés és integráció mélyítését célozta meg, hanem a döntéshozatal és az intézményrendszer átszabását, az újonnan csatlakozó tíz országgal együtt huszonöt fősre duzzadó Európai Unióban. A minősített többségi döntések számának növelésével igyekeztek hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt, valamint növelték a Parlament szerepét és módosították a tagállamok képviselőinek számát a különböző szervezetekben, hogy az jobban reprezentálja a népesség összetételét. Továbbá a Szerződéshez csatolt Nyilatkozatban bejelentették, hogy 2004-ben tartanak egy újabb konferenciát, melyben az Unió teljes reformját tűzik ki célul december 1-jén lépett hatályba a csak nagy nehezen ratifikált Lisszaboni Szerződés. A sok vitát kavart konvenció csak módosította a korábbi szerződéseket, nem lépett a helyükbe. Ugyanakkor nagyban átalakította az Unió döntéshozatali rendszerét. 9

10 Tovább erősítette a Parlament szerepét a döntésekben, megnövelte az Európai Unió polgárainak befolyásoló erejét, hatékonyabbá tette az Unió intézményrendszerét, megkönnyítette a döntési folyamatokat. A szerződés létrehozott egy új tisztséget, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, mellyel még tovább növeli az Unió hatékonyságát az Unión kívüli országokkal való együttműködésben. További hatása az Európai Unió lakosaira nézve, hogy a Reformszerződés beemelte az Európai Unió Alapjogi Chartáját az európai jogba, ezzel megnövelve a polgárok alanyi és jogi biztonságát, ráirányítva figyelmet a szolidaritás, a szabadság és az értékek fontosságára. (Lisszaboni Szerződés honlapja) Az oktatáspolitika helye az európai integrációban Mint az előző fejezetben láthattuk, az oktatáspolitika nem képezte szerves részét a Közösség fejlődésének az elmúlt öt évtized során. Ahogy azonban egyre mélyült az integráció, egyre több területre terjedt ki a tagállamok együttműködése, úgy került be az oktatás az Unió intézményeinek és országainak látókörébe. Közös oktatáspolitikáról ugyan nem beszélhetünk, az a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ahogy azt a Maastrichti Szerződés 127. cikke kimondja: A Közösség olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. (Amszterdami Szerződés 150.cikk) de elmondhatjuk, hogy az Európai Unió felfigyelt az oktatás fontosságára, amelynek fejlesztése és fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósíthassuk a Lisszaboni Stratégiában kitűzött célt, mely szerint az Európai Uniót 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tesszük. Az Unió a Maastrichti és később az Amszterdami Szerződésben célként határozta meg, hogy [ ] a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez [ ]. (Amszterdami Szerződés 149. cikk) Mivel az oktatáspolitika a jogharmonizációs tilalom miatt nem kötelező érvényű, ezért fő célja az egyéb uniós politikák (pl. szociális és foglalkoztatási politika, környezetvédelem stb.) támogatása a különböző intézkedések segítségével. Különös hangsúlyt fektet a szakpolitika a fiatalok mobilitási lehetőségeinek fejlesztésére, a hallgatók és az oktatók mobilitási kedvének ösztönzésére. Az oktatáspolitikát érintő 10

11 döntések létfontosságúak ahhoz, hogy megvalósulhasson az Unió alapelve a négy szabadság elve, vagyis a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlása közül a munkaerő szabad áramlása. Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika tehát nem kötelező érvényű szabályokból és törvényekből, hanem közösségi programokból áll. A Maastrichti Szerződésben három programot rögzítettek: a Socrates programot, melynek a külföldi tanulás, a mobilitás ösztönzése a célja, mind az oktatók, mind a hallgatók körében, a Leonardo programot, amely a szakképzés területén kívánja fokozni a tagállamok közti együttműködést, és az Ifjúság Európáért programot, amely az iskolarendszeren kívüli oktatást támogatta. A legismertebb uniós mobilitási program, az Erasmus program már 1987 óta létezik. Az Európai Unió célja, miszerint a legversenyképesebb gazdasággá válik, csak úgy érhető el, ha a munkaerő, melyet kinevel, fel tudja venni a versenyt a többi régió humán erőforrásával, valamint folyamatosan képes reagálni az új kihívásokra. Ezért került előtérbe az élethosszig tartó tanulás és az elektronikus tanulás (elearning) programja, amely a információs technológiákat szeretné az oktatás szerves részévé tenni. A lisszaboni stratégiában megfogalmazásra került, hogy legalább 85%-ra kell növelni a középiskolát elvégzők számát, valamint növelni kell a középiskola után tovább tanulók számát is. Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy természettudományi irányban tanuljanak tovább, és népszerűsíteni kell az egész életen át tartó tanulást a év közötti polgárok körében, hogy számarányuk elérje a 12,5%-ot. Bekerült ezen kívül a mobilitási szint további növelésének célja és hogy a diplomaszerzés után a hallgatók négy hónapon belül álláshoz jussanak. A 2000-es évben továbbfejlesztették a Szerződésben leírtakat, egyszerűsítették a programok eljárás rendjét. A Socrates programot 5 alprogramra osztották, ezek a következők: az Erasmus, mely a felsőoktatásban résztvevők mobilitását segíti, a Comenius, amely az iskolai oktatást, a Grundtvig a felnőttoktatást, a Lingua a nyelvoktatást, a Minerva pedig az információs és kommunikációs technológia oktatását segíti. Az Ifjúság Európáért programot összevonták az Európai Önkéntes Szolgálat 11

12 programjával és így egyszerűen az Ifjúság nevet kapta, célja a Unión belüli ifjúságpolitikák összehangolása. A Lisszaboni Stratégia megvalósítása érdekében 2002-ben a tagállamok elfogadták az Oktatás és képzés 2010 elnevezésű programot, amely az oktatás és képzés területén 2010-ig elérendő célokat fogalmazta meg. A három fő stratégiai cél: a képzések minőségének javítása, az oktatáshoz való hozzáférés megkönnyítése és az európai oktatás nyitottságának növelése. A megvalósítás a nyitott koordinációs módszer alapján közös munkacsoportokban folyik, az önkéntesség elve alapján. (Forgács-Loboda, 2003) Az Európai Unió döntéshozói gondoltak az oktatáspolitika megalkotásakor a Közösségen kívüli országokra is decemberében létrehozták az Erasmus Mundus programot, amely az Erasmus programhoz hasonlóan a felsőoktatásra koncentrál, azon belül is a harmadik országok diákjai számára nyújt lehetőséget az Unión belüli tanulásra és fordítva. A korábban már létező Tempus programot 2 pedig átirányították a FÁK országaira. A közösségi szakpolitika 2004-ben létrehozta az ún. Europass-rendszert, mellyel tovább kívánták fokozni a munkaerő mobilitásának lehetőségeit. A rendszer lényege, hogy az egyes polgárok által a különböző tagállamokban megszerzett okleveleket, valamint a tudást és képességeket, amelyekkel rendelkeznek, egységes formai követelmények alapján egy dokumentumba rendezik. Az Europass magában foglalja az Europass önéletrajzot, az Europass-idegennyelv-ismereti dossziét, az Europass mobilitást, az Europass-oklevél kiegészítést és az Europass-bizonyítványt. (Kende Szűcs, 2005) 2006-ban újabb módosításokat fogadtak el, amelyek még jobban előtérbe helyezték az élethosszig tartó tanulást és a Lisszaboni Stratégia céljait. A cselekvési program neve az egész életen át tartó tanulás programja lett, amely a közötti időszakot öleli fel. A program továbbra is tartalmazza a Comenius, az Erasmus, a Leonardo és a Grundtvig alprogramokat től tovább bővítették a Tempus program hatósugarát, amely már 26 tagállamokon kívüli országgal tartja a kapcsolatot. 2 A programmal a volt szocialista államok hallgatóit segítették abban, hogy az EU tagállamaiban tanulhassanak. 12

13 2009 májusában fogadta el az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen az Oktatás és képzés 2020 munkaprogramot, amely az ezt megelőző 2010-es program lejáratának okán készült el. A 2020-ig elérendő célok a következők: a mobilitás és az élethosszig tartó tanulás váljon mindenki számára realitássá, a minőség és hatékonyság fejlesztése az oktatásban, az egyenlőség és szociális kohézió támogatása, valamint az innováció mértékének erősítése az oktatás minden szintjén. (European Commission, 2009) Az Európai Unió tehát folyamatosan fejleszti oktatáspolitikáját az irányelvek hatáskörének lehetőségeihez mérten, amelyben a bolognai folyamat is segítségére van. Az országok körében az egyetértés és az elfogadás figyelhető meg, mert minden uniós tagállamnak elemi érdeke oktatáspolitikájának összehangolása uniós és európai szinten egyaránt. 2.2 A bolognai folyamat Új tendenciák a felsőoktatásban A második világháború végétől kezdve egyre növekedett az egyetemeken tanuló hallgatók létszáma Nyugat-Európában. A kezdetben még elitnek számító oktatás év alatt tömegessé vált. A megnövekedett hallgatói létszámot jelentős beruházások kísérték, amelyet a 60-as, 70-es évek gazdasági fellendülése tett lehetővé. Hiszen ahhoz, hogy az ipar fejlődni tudjon, új technikai megvalósítási ötletek szülessenek, ahhoz még a kreatív embereknek is szükségük van a megfelelő elméleti alapokra. Szintén ebben az időben jelent meg az az új szemlélet, miszerint a felsőoktatás jelenti a gazdaság motorját, és ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a társadalom demokratikus működését jól képzett szakemberek kellenek. És persze az sem elhanyagolható, hogy a háború utáni demográfiai robbanás során született gyermekek ekkor, a 70-es években érték el a éves életkort. Azzal, hogy bővült a hallgatók létszáma együtt járt az összetételük megváltozása is. Már nem csak a felső- és felső-közép osztályba születettek kiváltsága volt az egyetemi képzés. A tömeges képzés már nem csak az állami hivatalokat látta el képzett munkaerővel, hanem az ipar és a gazdaság szektorait is, ehhez szükség volt a különböző igényekhez igazodó tantervek megalkotására. Közeledni kezdtek továbbá az egyes országokban, illetve kontinenseken megszokott felsőoktatási modellek. A költségvetési hozzájárulások révén a kormányzatok mind nagyobb kormányzati befolyást nyertek a tantervek, és egyéb tartalmi elemek kialakításában. 13

14 A 70-es években bekövetkező gazdasági hanyatlás gátat szabott az állami befolyásnak, a felsőoktatási intézmények ismét nagyobb önállóságot kaptak és saját magukra lettek utalva, így mindenhol megvalósult a gazdálkodó egyetem fogalma. A hallgatói létszám növekedésének tendenciája a 80-as években tovább folytatódott. Megjelentek olyan tanulmányok, melyek azt állították, hogy az egyetemekről kikerülő friss diplomásokat már nem képes felszívni a munkaerőpiac, amely feszültségekhez vezethet a társadalomban. A 90-es évek közepétől Európa számára egyre nagyobb kihívást jelentett amerikai és délkelet-ázsiai gazdasági versenytársainak előnye. Ahhoz, hogy az amerikai és japán egyetemek és vállalatok ne szívják el az európai értelmiséget, nagy lépéseket kellett tenni kontinensünk felsőoktatásának vonzóbbá tétele érdekében. Mind égetőbbé vált az egységes munkaerőpiac megteremtése iránti igény, melyet a mobilitás lehetővé tételével, a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésével, és az oktatási rendszerek összehangolásával kívántak elérni. (Hrubos Szentannai Veroszta, 2003) Ebben a társadalmi és gazdasági helyzetben szükségessé vált, hogy különböző egyezményekkel szabályozzák az egyes országok közötti oktatási kapcsolatokat. Már korábban is születtek javaslatok a szükséges átalakításokra, ezek azonban vagy elhaltak, vagy a különböző érdekcsoportok megakadályozták sikerességüket persze volt sikeresnek mondható próbálkozás is. (Hrubos Ildikó, 2006) Az országok közti akadályok lebontásának szándékával írtak alá 1979-ben az UNESCO keretében a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. A következő évtized végén szintén ebben a témában bocsátott ki irányelveket az Európa Tanács. Az Európai Unió 1987-ben hívta életre az Erasmus programot, melynek célja a hallgatói és oktatói mobilitás segítése és növelése ban elkezdték kidolgozni az Európai Kreditátviteli Rendszert, 3 amely az oktatás átláthatóbbá és átjárhatóbbá tételét szolgálja ben fogadta el az EU 12 tagállama a Maastrichti szerződést, melybe már az oktatáspolitika is említésre került. Az Unió az említett Erasmuson túl különböző programokat hozott létre a hallgatók mobilitásának ösztönzésére ben merült fel az oklevélmelléklet (Diploma Supplement) gondolata az UNESCO, az Európa Tanács és az Európai Bizottság fórumain, amely a munkaadóknak segít a különböző országokból származó diplomák értékelésében és értelmezésében. (Hrubos Szentannai Veroszta, 3 European Credit Transfer and Accumulation System, ECTS, Lásd bővebben: 14

15 2003) 1988-ban, Bolognában adták ki az európai egyetemek Magna Chartáját, amelyben a 388 aláíró rektor kinyilvánította, hogy az egyetem autonóm közösség, hogy az oktatás és a kutatás elválaszthatatlanok, valamint támogatásukat fejezték ki a hallgatók és oktatók mobilitásának és a diplomák kölcsönös elismerésének fejlesztése mellett. (Magna Charta Universitatum, 1988) 1997-ben kötötte meg UNESCO és az Európa Tanács országai közül 53 a Lisszaboni Elismerési Egyezményt, amely egységesen meghatározta a diplomák kölcsönös elismerésének mechanizmusát (Csekei, 2009) ban volt a Sorbonne Egyetem 800. évfordulójának párizsi ünnepsége, amely jeles eseményen Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország oktatási miniszteri aláírtak egy ünnepélyes nyilatkozatot, a Sorbonne Nyilatkozatot, amely a bolognai folyamat közvetlen kiváltójának tekinthető. Az aláíró felek egy európai felsőoktatási térség létrehozását sürgették. Célul tűzték ki az oktatók, hallgatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitásának növelését, a kétciklusú képzés (amely alap- és mesterképzésből áll) és az egyes rendszerek közötti átjárhatóságot elősegítő Európai Kreditátviteli Rendszer általános bevezetését. A Nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki mind a szakma képviselői, mind pedig a hallgatók, a politikai vezetők és a munkáltatók körében. Bár több félreértés és vita is kerekedett a szöveg kapcsán, a kimaradó országok egyértelműen részt kívántak az oktatási reformokból. Az olasz oktatási miniszter szorgalmazta egy újabb konferencia megtartását, az Európai Bizottság pedig a két akkori európai egyetemi szervezettel 4 háttértanulmányt dolgoztatott ki, ezek vezettek a 1999-es bolognai csúcs megtartásához. (Hrubos Szentannai Veroszta) Bolognai Nyilatkozat június 19-én írta alá 29 ország 5 oktatási minisztere illetve azok képviselői a Bolognai Nyilatkozatot, ezzel kezdetét vette a máig tartó európai oktatási reformsorozat. A deklaráció világosan megfogalmazza, hogy a tudás olyan nélkülözhetetlen eleme a társadalmi és gazdasági fejlődésnek, amely képessé teszi az európai polgárokat a jövő kihívásaival való szembenézésre. Felismerték, hogy [ ] bármely civilizáció ben Salamancában egyesült az Európai Egyetemek Szövetsége (Association of European Universities, CRE) és az Európai Rektori Konferenciáinak Konföderációja (Confederation of European Union Rectors' Conferences) és lett belőle az EUA. Lásd bővebben: 5 Az aláíró országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Szlovákia. 15

16 életképessége és hatékonysága azzal a vonzerővel mérhető, amelyet a kultúrája más országokra gyakorol. (Bolognai Nyilatkozat) A nyilatkozat alapjának tekinti a Sorbonne Nyilatkozatot, és célként tűzte ki az egységes Európai Felsőoktatási Térség (EFT, European Higher Education Area, EHEA) létrehozását. A résztvevők kötelezték magukat az ehhez szükséges konkrét intézkedések meghozatalára, annak érdekében, hogy a harmadik évezred első évtizedére megvalósuljanak a következő célok: Európa szerte bevezetni egy könnyen átlátható és összehasonlítható képzési rendszert, amelyben az oklevélmelléklet segíthet; a képzés két ciklusra bontása, amelyből az alapképzés alkalmassá teszi a hallgatót a munkaerőpiacra való kilépésre, illetve a második ciklusba való belépésre; a kreditrendszer bevezetése az egyes országokban, az ECTS mintájára; az európai hallgatók mobilitásának biztosítása, egyenlő esélyek mellett; összehasonlítható módszereken alapuló minőségbiztosítási rendszer létrehozása; az európai vonatkozások beillesztése a felsőoktatásba, illetve azok fejlesztése. A nyilatkozatban szereplő pontok megvalósulása érdekében az országok törekednek az egymás közti kapcsolatok fejlesztésére és együttműködnek az európai felsőoktatási szervezetekkel. Döntés született arról is, hogy két év múlva ismét találkoznak, hogy továbbfejlesszék a kitűzött célokat és megvizsgálják az addig elért eredményeket Prágai Nyilatkozat A Prágában összegyűlt 33 ország 6 képviselője május 19-én írta alá a konferencia zárónyilatkozatát. A deklarációban megerősítették a Bolognai Nyilatkozat céljait, amelyek az elkészült jelentések alapján széles körben elfogadásra kerültek. A Prágai Nyilatkozat már nemcsak célokat, szándékokat tartalmaz, hanem az elérésükhöz szükséges cselekvési tervet is megfogalmazza. Az átlátható és összehasonlítható diplomákat nyújtó képzés kialakításához a NARIC 7 és az ENIC 8 hálózatok segítségét kérték a miniszterek. A kétciklusú képzést már néhány országban bevezették az elmúlt két év során, és a többi ország is foglalkozik a kérdéssel. Itt rögzítették, hogy a képzéseknek idomulniuk kell a személyes, a tudományos és a munkaerő-piaci igényekhez, ez a képzési profil 6 Liechtenstein még 1999-ben utólag csatlakozott a Bolognai Nyilatkozathoz. Az új tagok: Horvátország, Ciprus és Törökország. 7 National Academic Recognition Information Centres 8 European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition (a két szervezetről bővebben: 16

17 differenciálását jelenti, vagyis professional (gyakorlati) és academic (tudományos irányultságú) szakokat is létre kell hozni. A miniszterek ismét leszögezték, hogy a rendszerek közötti rugalmasság megteremtéséhez szükséges az ECTS vagy egy azzal kompatibilis kreditrendszer bevezetése. A kreditrendszer a minőségbiztosítási rendszerekkel és oklevélmelléklettel együtt, képessé teszi az európai felsőoktatást arra, hogy felvegye a versenyt tengerentúli társaival szemben. Továbbra is hangsúlyozták, hogy a hallgatók, oktatók, kutatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitása az Európai Felsőoktatási Térség egyik legfontosabb célkitűzése, és a résztvevők vállalják az ez elé gördülő akadályok folyamatos lebontását. A minőségbiztosítási rendszer fejlődése érdekében a miniszterek felszólították a felsőoktatási intézményeket, hogy működjenek együtt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózattal (ENQA, European Association for Quality Assurance in Higher Education 9 ), illetve más minőségbiztosítási szervezetekkel egy közös referencia keret megvalósításában. Továbbra is hangsúlyozták az európai vonatkozású oktatási elemek bevonásának szükségességét. Új elemként jelent meg a nyilatkozatban az egész életen át tartó tanulás elve, amely elem részletes stratégiai kidolgozása elengedhetetlen Európa versenyképességének fenntartáshoz gyorsan fejlődő világunkban. A miniszterek kiemelték, hogy mind a felsőoktatási intézményeknek, mind a hallgatóknak fontos szerepe van az Európai Felsőoktatási Térség megalkotásában, alakításában, elengedhetetlen a folyamatos részvételük. Az Európai Nemzeti Hallgatói Szövetségek Szervezetének (ESIB 10, National Unions of Students in Europe) 2001-es göteborgi tanácskozása nyomán a miniszterek megerősítették a hallgatókat érintő szociális szempontok figyelembevételének fontosságát ezzel új elemként bekerült a szociális dimenzió a folyamatba. A deklaráció végén az aláíró felek kötelezték magukat a további együttműködésre, és két év múlva újabb találkozót írtak ki, melynek Berlin adott otthont 2003 szeptemberében. Az új konferencia feladatának az előrehaladás vizsgálatát és az új prioritások meghatározását jelölték ki. 9 Lásd bővebben: 10 A későbbi ESU, European Students Union, Lásd bővebben: 17

18 2.2.3 Berlini Nyilatkozat szeptember 19-én 40 oktatásért felelős miniszter írta alá a Berlini Nyilatkozatot, mivel a tanácskozás végén 7 új tagot 11 köszöntöttek a bolognai folyamatban résztvevő országok sorában. Ebben a deklarációban a tagországok a szociális dimenzióra és a 2000-ben az EU állam és kormányfői által elfogadott Lisszaboni Stratégiára is tekintettel a versenyképességre helyezték a hangsúlyt. A nyilatkozat elismerően szól az egyes országok által eddig megtett lépésekről, amelyeket a felsőoktatás jobb átláthatósága, a minőség fejlesztése és a versenyképesség fokozása érdekében, és további lépések megtételére szólította fel az országokat. A szöveg a minőségbiztosítási rendszerek kialakítását, a kétciklusú képzés bevezetését és a képzések kölcsönös elismerési rendszerének kialakítását jelölte meg legfontosabb célként. A miniszterek megállapodtak abban, hogy 2005-ig létrehoznak egy olyan minőségbiztosítási rendszert, mely tartalmazza a kapcsolódó szervezetek felelősségeit, az értékelési elveket, egy akkreditációs rendszert és az egyes eljárások leírását, valamint a nemzetközi együttműködés elveit. Felkérték továbbá az EUA-t, az EURASHE-t 12 és az ESIB-et, hogy működjenek együtt az ENQA tagjaival (E-4 csoport) a szabványok kidolgozása során. A miniszterek vállalták, hogy az alap- és mesterképzésből álló kétciklusú képzési rendszer kiépítését legkésőbb 2005-ben megkezdik. Ismét megfogalmazták a két képzés kimenetelének célját a Lisszaboni Elismerési Egyezmény alapján, vagyis azt, hogy az alapképzés a második ciklusba történő bejutás alapja és ugyanakkor képessé teszi a hallgatót a munkaerőpiacra való kilépésre; a mesterképzés pedig a doktori képzésbe történő bejutást alapozza meg. Kihangsúlyozták azt is, hogy a felsőoktatásban való részvétel egyetemes jog, és mindenkinek biztosítani kell az esélyt a részvételre. A nyilatkozat továbbra is kiemeli a felsőoktatásban résztvevő szereplők mobilitásának fontosságát, melyben az Európai Unió programjai nagy segítséget nyújtanak. Változatlanul szükséges azonban a fennálló akadályok lebontása, ezért lépéseket tesznek az egyik országból a másikba átvihető diákhitelek és ösztöndíjak megteremtése érdekében 11 Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, a Szentszék, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Macedónia ( FYROM ) 12 Európai Felsőoktatási Intézmények Szövetsége, European Association of Institutions in Higher Education, Lásd bővebben: 18

19 Az aláíró felek hangsúlyozták az ECTS további fejlesztésének fontosságát. A miniszterek megállapodtak abban, hogy 2005-től minden végzett hallgatónak automatikusan és díjmentesen jár az oklevélmelléklet, amelyet egy általánosan használt európai nyelven kell kiadni. A résztvevők kiemelték és megköszönték a hallgatók részvételét a bolognai folyamat megvalósításában és hangsúlyozták, hogy egyenlő partnernek tekintik őket. Továbbra is fontos szempont maradt az EFT vonzóbbá tétele a harmadik országból érkezők számára. Az egész életen át tartó tanulás fontosságát felmérve, a résztvevők vállalták, hogy lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a korábban végzett tanulmányokat is figyelembe vegyék a felsőoktatási intézmények, ezzel megteremtve az esélyt a korábbi tanulmányaikat folytatni kívánók számára. Ehhez szükséges a minőségbiztosítási és ECTS rendszer alakítása is. A miniszterek felismerték, hogy ahhoz, hogy az európai társadalom versenyképes, tudásalapú társadalommá váljon, szükség van az EFT és az Európai Kutatási Térség (EKT, European Research Area, ERA) kapcsolatának szorosabbá fűzésére. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a doktori képzést is beillesztenék a képzési rendszerbe harmadik ciklusként. Kihangsúlyozták a doktori képzésben résztvevők mobilitásának fokozását is. A Prágai Nyilatkozat záradéka nyomán beemelték a Berlini Nyilatkozatba, hogy a bolognai folyamathoz való csatlakozáshoz, az országoknak el kell fogadniuk az Európai Kulturális Egyezmény 13 alapelveit és a bolognai folyamat célkitűzéseit. A következő konferencia helyszínéül Bergent választották a tagok Bergeni Nyilatkozat A Bergeni Nyilatkozatot május 20-án írta alá 45 ország 14 képviselője a konferencia zárónapján. A találkozó célja az eddig elért eredmények részletes megvitatása volt, tekintettel arra, hogy az Európai Felsőoktatási Térség 2010-ig történő megvalósításának félidejéhez érkeztek. Az elkészült jelentések alapján a miniszterek elégedettek voltak az elért haladással. 13 European Cultural Convention, december 19., Párizs, Az Európa Tanács konvenciója, amely a közös örökségek és eszmények megőrzését tűzte ki célul. Az egyezmény szövegét lásd: 14 Új tagok: Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna 19

20 A kétciklusú képzés bevezetése minden tagországban folyik. Felmerült az igény a kormányokkal, intézményekkel és partnerekkel való szorosabb párbeszédre annak érdekében, hogy javítsák az alapképzésen végző hallgatók foglalkoztathatóságát. Elfogadták az EFT képesítési keretrendszeréről szóló koncepciót, és kötelezték magukat a nemzeti képesítési keretek (national frameworks for qualifications) 2010-ig történő kidolgozására, amelyet legkésőbb 2007-ig meg kellett kezdeniük. 15 Ismét megfogalmazták, hogy szükség van a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére, és felkérték az intézményeket, hogy folytassák ennek érdekében tett erőfeszítéseiket. Elfogadták az ENQA által javasolt minőségbiztosítási szabványokat (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the EHEA, ESG 16 ). A Lisszaboni Elismerési Egyezményt eddig ratifikáló 36 országon túl a többiek is kötelezettséget vállaltak az abban foglalt elvek elfogadására és a nemzeti jogba való beemelésére. Új, hangsúlyosabb elemként jelent meg a kutatás a nyilatkozatban, amelynek bővítésében nagy szerepe van a felsőoktatásnak. A miniszterek kijelentették, hogy nem szabad forrásokat elvonni a kutatástól és a fejlesztéstől, mert elengedhetetlenek az EFT vonzerejének és versenyképességének fokozásában. Fontos célként nevezték meg a doktori képzés bevonását az EFT képesítési rendszerébe, és a doktoranduszok számának növelését. A szociális dimenzió fontosságát hangsúlyozva a miniszterek megújították nyilatkozatukat, miszerint mindenkinek joga van a minőségi felsőoktatáshoz, és ezt lehetővé is kell tenni számára. Szükséges a megfelelő feltételek biztosítása ahhoz, hogy a hallgatók szociális és gazdasági háttértől függetlenül akadálymentesen tanulhassanak a felsőoktatásban. A miniszterek ismét megerősítették a hallgatók, oktatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitásának fontosságát. Elkötelezték magukat, hogy felhívják kormányaik figyelmét a vízumok és munkavállalási engedélyek kiadása megkönnyítésének fontosságára és a külföldi tanulmányi félévek teljes elismerésének szükségességére a mobilitási hajlandóság fokozásának érdekében. 15 Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszere három szintet tartalmaz: a bachelor, a master a illetve doktori képzést. Az Unióban ezzel párhuzamosan kidolgozásra került "Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere" (EKKR, angolul European Qualifications Framework for Lifelong Learning, EQF for LLL). Ez a keretrendszer nyolc hierarchikus szintbe sorolja be a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket a tanulási eredmény alapú kimenetek alapján. A két keretrendszer nem keverendő össze! 16 Bővebben lásd: 20

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK zalapítvány Budapesti Corvinus Egyetem 2008. szeptember 29. Vagy fordítva? Hallgatók

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsısorban az Európai Unióban A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya

Részletesebben

SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea. Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen

SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea. Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen SZE Igazgatásszervezési Főosztály Mészáros Márta/Lazányi Andrea Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a Széchenyi István Egyetemen Miért érdemes pályázni Mit kínál a SZE? Erasmus+ Egyetemi részképzési pályázat

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói kreditmobilitási pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA

A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA KATONAI GÉPÉSZET VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999-ben európai oktatási miniszterek aláírják a Bolognai

Részletesebben

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Az ELTE ÁJTK a (a továbbiakban: KÖB) pályázatot ír ki Kari Kiutazási Támogatás elnyerésére. I. A pályázat célja Azon hallgatók előfinanszírozott, egyszeri Kari

Részletesebben

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS 2014 1. Erasmus + Mi az Erasmus +? Az ERASMUS+ egy átfogó programcsomag, amely

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Pályázati lehetőségek az Egész életen át tartó tanulás programban Tempus Közalapítvány Előadó: Csesztregi Eszter Tempus Közalapítvány Pályáztatás Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo / Erasmus

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázati határidő: folyamatos az egész tanév során

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázati határidő: folyamatos az egész tanév során PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara pályázatot ír ki a 2014/2015-ös tanévben Erasmus+ hallgatói szakmai gyakorlat mobilitási programban való részvételre Pályázati határidő:

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07

Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07 Oktatási és Kulturális Főigazgatóság Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/07 Nemzeti trendek a Bolognai folyamatban Európai Bizottság Fókuszban az európai felsőoktatás rendszere 2006/2007 Nemzeti

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I.

Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Új irányok a programfejesztésben és a tanulásszervezésben I. Az EKKR, az EFT-KKR, az OKKR és a KKK-k Temesi József OKT, BCE VI. ORSZÁGOS KREDITFÓRUM BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS 29. Európai Képesítési Keretrendszer

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies

CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Kilin Emőke 16 CEEPUS tagország

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl!

Kérje meg a pályázókat, hogy az Europass önéletrajzot használják, így Ön világos képet kaphat készségeikrõl és szakértelmükrõl! Europass Önéletrajz Az Europass önéletrajz (CV) a hagyományos önéletrajzi formátumot követõ dokumentum, amellyel a felhasználók részletesebben, világosan és egyértelmûen bemutathatják képzettségeiket és

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ www.coe.int europa.eu.int Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ TIZENKÉT

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI HALLGATÓI SZOCIÁLIS ÉS ÖSZTÖNDÍJBIZOTTSÁG

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI HALLGATÓI SZOCIÁLIS ÉS ÖSZTÖNDÍJBIZOTTSÁG 01/15-ös tanév Erasmus kiegészítő támogatás pályázati kiírása és a csatolandó dokumentumok Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottsága (továbbiakban: EHSZÖB) az

Részletesebben

Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak

Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak Európai Uniós ösztöndíjprogramok fiataloknak Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. EU-s Ösztöndíjak Felsőoktatási hallgatóként milyen ösztöndíjakra pályázhatok? Erasmus ösztöndíjjal a

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Kulcsadatok az Oktatásban 2012 Az európai oktatási rendszereket érintő fejlemények az elmúlt tíz évben

Kulcsadatok az Oktatásban 2012 Az európai oktatási rendszereket érintő fejlemények az elmúlt tíz évben Kulcsadatok az Oktatásban 2012 Az európai oktatási rendszereket érintő fejlemények az elmúlt tíz évben A Kulcsadatok az Oktatásban 2012 az Eurydice hálózat egyik legjelentősebb kiadványa, amely az európai

Részletesebben

M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista

M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista M2M Net EU díjcsomag szolgáltatói lista Partner Country Partner Provider Name Ausztria Hutchison 3G Austria (Ausztria) Mobilkom Austria (Ausztria) ONE GmbH (Ausztria) T-Mobile A (Ausztria) Belgium Base

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. miért az. toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal. europass. ÖnéletraJz?

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. miért az. toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal. europass. ÖnéletraJz? EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA europass ÖnéletraJz? toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal munkált ató knak miért az miért kérje az europass ÖnéletraJzot? Jobb minőségű önéletrajzok

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet

Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet Az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának helyzete nemzetközi kitekintés és hazai helyzet Dr. Kiss Gábor KVvM Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Az Európai Táj Egyezmény - történeti közelítés 2000. október

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között

Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja 2014-2020 között ELŐZMÉNYEK - KERETEK CÉLOK - PRIORITÁSOK STRUKTÚRA PÁLYÁZÁS FELTÉTELEK - FINANSZÍROZÁS INFORMÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS ELŐZMÉNYEK

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Erasmus+ Együttműködés felsőoktatási intézményekkel. Holik Mónika

Erasmus+ Együttműködés felsőoktatási intézményekkel. Holik Mónika Együttműködés felsőoktatási intézményekkel Holik Mónika Head of Unit A3 : Higher Education Erasmus Mundus Joint Master Degrees Education, Audiovisual and Culture Executive Agency 2007-2013 2014-2020 Leonardo

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.1.: Az Európai Tanács lisszaboni ülése a lisszaboni célok Milyen pillérekre épült eredetileg a lisszaboni stratégia? Az Unió történetében jelentős eseménynek számított

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s HÍRLEVÉL A TARTALOMBÓL: Kihívások és lehetőségek a felsőoktatásban 1 A 10. MELLearN Konferencia programja 2 MELLearN hírek 4 A MELLearN Felsőoktatási

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben