A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI Készítette: Petricskó Mariann Zsuzsanna Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Táblázatok és ábrák jegyzéke Bevezetés Út Bolognához Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése Az európai integráció fejlődése Az oktatáspolitika helye az európai integrációban A bolognai folyamat Új tendenciák a felsőoktatásban Bolognai Nyilatkozat Prágai Nyilatkozat Berlini Nyilatkozat Bergeni Nyilatkozat Londoni Nyilatkozat Leuveni Nyilatkozat Budapest-Bécs Deklaráció Az EU és a bolognai folyamat viszonya A bolognai reformok bevezetése Magyarországon A bolognai folyamat hazai szereplőinek véleménye a megvalósítás sikereiről és buktatóiról Kormányzati vélemények Szakértők, szakmai szervezetek véleménye Oktatók Magyar Rektori Konferencia Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felsőoktatási és Tudományos Tanács Országos Kredittanács Összegzés Hallgatók véleménye Hallgatói kérdőívek Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának véleménye Hallgatói tüntetések Európa szerte Összegzés A gazdaság szereplőinek véleménye Bologna magyarországi jövője Összegzés Mellékletek számú melléklet Budapest-bécsi Deklaráció szövege számú melléklet Hallgatói kérdőív számú melléklet Táblázatok számú melléklet Ábrák... 81

3 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. Táblázat A alap-, mester- és doktori képzésben résztvevő hallgatók létszáma Táblázat Magyarországi hallgatók, oktatók és más felsőoktatási dolgozók Erasmus mobilitási adatai a 2008/2009-es tanévben Táblázat Hallgatók létszáma a 2009/2010-es tanévben Táblázat Élethosszig tartó tanulásban résztvevők százalékos aránya Európában a éves korosztályban ( ) Táblázat A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma állampolgárságuk szerint ábra Az új, többciklusú képzés pozitívumai a hallgatók szerint (%) ábra Az új, többciklusú képzés negatívumai a hallgatók szerint (%) ábra Az álláskeresés sikeressége a diplomaszerzés után (%) ábra Képzési rendszer piramis alakú ábrája ábra Alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók (fő) ábra Mobilitási egyensúlytalanság ábra Európai mobilitás trendek ábra Kiutazó hallgatók száma Erasmus program keretében ábra A legnépszerűbb célországokba kiutazó hallgatók létszáma 2008/2009 (fő) ábra Terveznek-e külföldi munkavállalást a pályakezdők? (%) ábra Élethosszig tartó tanulásban résztvevők százalékos aránya Magyarországon és Dániában, a éves korosztályban ( ) (%) ábra Kérdőív: Melyik korosztályba tartozik? (%) ábra Kérdőív: Milyen típusú képzésben vett részt? (%) ábra Kérdőív: Az új képzés pozitívumai a régi rendszerben tanulók szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés pozitívumai a bolognások szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés negatívumai a régi rendszerben tanulók szerint (%) ábra Kérdőív: Az új képzés negatívumai a bolognások szerint (%) ábra Kérdőív: Az álláskeresés sikeressége a régi rendszerben végzetteknél (%) ábra Kérdőív: Az álláskeresés sikeressége a bolognásoknál (%) ábra Kérdőív: Összességében meg van elégedve az új felsőoktatási rendszerrel? (%)

4 Mottó: Ha azt mondod Bologna, azt mondom reform. Ha azzal folytatod nehéz, azt válaszolom, ajaj! [ ] de most, mintha érezhető lenne bizonyos eltökéltség, hogy valóban meglegyen, ezért bizakodjunk. Braun Tibor előszava Siegfried Bär: A Céh című könyvéhez 4

5 1 Bevezetés Mai társadalmunkban, ahol az ember munkája csak akkor biztos, ha folyamatosan aktuális tudással rendelkezik, az élethosszig tartó tanulás és ezzel együtt a megfelelő oktatáspolitika kialakítása minden ország számára létfontosságú. Ma a tudás, a felsőoktatás jelenti a gazdaság motorját. A képzés során olyan munkaerő kinevelése a cél, amely képes alkalmazkodni az új, aktuális kihívásokhoz, megoldani a felmerülő problémákat, s így vonzóbbá teszi Európát a tőke számára. A bejövő tőke lehetőséget nyújt a gazdaság fejlődésére, ösztönöz az új és jobb technikai megoldások kitalálására, növeli a kontinens versenyképességét az amerikai és távol-keleti régiókkal szemben. A felsőoktatás átjárhatóvá tétele, a hallgatói mobilitás, a diplomák elismerése Európa szerte elkerülhetetlen egy olyan gazdasági helyzetben, amikor óriási igény van a jó szakemberekre. Szakdolgozatomban az európai felsőoktatási reformtörekvések, azon belül is a bolognai folyamat, illetve annak bevezetése során szerzett hazai tapasztalatok bemutatására vállalkozom. A téma kifejtése során foglalkozom a bolognai nyilatkozat létrejöttének körülményeivel, az azóta eltelt tíz évvel és a felsőoktatás hazai átalakulásával, a többciklusú képzési rendszer bevezetésének tapasztalataival, valamint a különböző érdekcsoportok, a kormányzat, a hallgatók, az oktatók és a munkaadók ezzel kapcsolatos véleményével. Dolgozatomban áttekintem az Európai Unió és oktatáspolitikájának fejlődését. Ennek célja, hogy világosan lássuk, hogy az oktatáspolitika nem képezte szerves részét a Közösségnek annak megalakulásától kezdve, csak később került a figyelem középpontjába, melynek oka a szellemi, tudományos fejlődés iránti gazdasági igény megnövekedése. Az Európai Unió négy szabadság elvének, azon belül a személyek (a munkaerő) szabad áramlásának érvényesüléséhez elengedhetetlen az oktatáspolitikák összehangolása, a diplomák elismerése körüli akadályok lebontása. Leírom a bolognai folyamatot kiváltó eseményeket, majd ismertetem a az egyes nyilatkozatok tartalmát Bolognai Nyilatkozattól a Budapest-bécsi Deklarációig, az időközben bekövetkező elvi fejlődést. Választ keresek azokra a kérdésekre, hogy hol válik ketté a bolognai folyamat és az Európai Unió 5

6 oktatáspolitikája, vajon bevált-e a bolognai rendszer Magyarországon, és hogy merre tart a felsőoktatás. Kitérek a hazai megvalósítás munkálataira, annak jelenlegi szintjére az egyes bolognai elvek sorba vételével. Megvizsgálom az egyes érdekcsoportok véleményét a folyamat elveiről és a hazai kivitelezésről. A kormányzat bolognai folyamattal kapcsolatos meglátásait a megjelent miniszteri és szakállamtitkári sajtónyilatkozatok, illetve publikációk tükrözik. Az oktatók véleményét Barakonyi Károly Bologna Hungaricum című könyve, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és az Országos Kredittanács megjelent publikációi alapján elemzem. A munkáltatói oldal hazai bolognai rendszerről alkotott véleményét a különböző ágazatban működő cégek és az álláskeresőket segítő fejvadászcégek HR munkatársaival, illetve tanácsadóival folytatott interjúk alapján térképeztem fel. E téren már a bevezetőben szükséges utalni a korlátozott tapasztalatokra, hiszen hazánkban a tavalyi évben végzett az első bolognás évfolyam. Szakdolgozatomban külön részt szentelek egy primer kutatásnak, amelyben kérdőív segítségével kutatom a még a régi rendszerben tanulók, illetve a bolognások véleményét, tapasztalatait az új képzési rendszerről. A hallgatói vélemények különösen fontosak most, amikor több országban is tüntetéseket szerveztek a bolognai folyamat nem megfelelő megvalósítása és a hallgatók elégtelen mértékű bevonása miatt. A hallgatói kérdőívek elemzése alapján szeretnék választ kapni arra, hogy az emberek mennyire vannak tisztában a bolognai folyamat jelentésével, feladataival és hogy hogyan, milyen módon lehetne javítani az informáltságukat. Az utolsó fejezetben azokat a hazai teendőket tekintem át, amelyeket érdemes lenne elvégezni a bolognai folyamat jövőbeni sikeres működése érdekében. A téma feldolgozása során segítségül hívtam olyan, a témában szakavatott szerzők műveit, mint Hrubos Ildikó, Barakonyi Károly, Kozma Tamás, Forgács András, Polónyi István, Derényi András vagy Loboda Zoltán, valamint különböző szakmai kiadványok cikkeit és a témában készült tanulmányokat. Számomra azért is aktuális a téma, mert a felsőoktatás aktív résztvevője vagyok, ezért igyekszem saját tapasztalataimat is megjeleníteni a dolgozatban. Témaválasztásom másik oka az volt, hogy ERASMUS ösztöndíjprogram keretében eltöltött németországi félév alatt személyesen is megtapasztalhattam, hogy milyen előnyei vannak az átjárható, 6

7 közös felsőoktatásnak. Emellett felkeltette érdeklődésemet, hogy mit is jelent pontosan a hol pozitív, hol negatív hangnemben sokat emlegetett bolognai folyamat. Kutatásaim és a témában folytatott beszélgetéseim alatt megfigyeltem, hogy Magyarországon sokakban csak a kétciklusú képzést takarja ez a fogalom és ez idáig én sem voltam teljes mértékben tisztában azzal, hogy milyen összetett ez a kérdés. Munkámhoz szakmai gyakorlati tapasztalataimból is merítettem, hiszen az Oktatási és Kulturális Minisztériumban eltöltött gyakorlati félévem során volt alkalmam bepillantást nyerni a hazai megvalósítás műhelymunkálataiba is, valamint magam is részt vettem a jubileumi Budapest-bécsi miniszteri konferencia szervezési feladataiban. Az anyaggyűjtést április 17-én fejeztem be. 7

8 2 Út Bolognához 2.1 Az Európai Unió oktatáspolitikájának fejlődése Az európai integráció fejlődése Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést 1957-ben írta alá Rómában hat ország, Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg. A felek célul tűzték ki, [ ] hogy közös cselekvéssel biztosítják országaik gazdasági és szociális haladását, és ennek során az Európát szétválasztó korlátokat megszüntetik, azzal a célkitűzéssel, hogy népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javításán munkálkodnak, azt lényeges célnak tekintve, annak felismerésével, hogy az akadályok elhárítása megkívánja az egyetértésben való előrehaladást. a tartós gazdasági növekedés, a kiegyensúlyozott kereskedelem és a tisztességes verseny megvalósítása érdekében, abban a törekvésükben, hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik [ ] (Római Szerződés) A Római Szerződésben megfogalmazásra került a közös piac megvalósításának igénye, valamint a tagállami gazdaságpolitikák közelítésének terve. A cél elérése érdekében a felek elhatározták, hogy vámuniót hoznak létre egymás között, közös kereskedelempolitikát folytatnak a Közösségen kívüli országokkal szemben, valamint, hogy közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitikát fognak folytatni a jövőben. Az Egységes Európai Okmányt 1986-ban írták alá a tagállamok. Ez a dokumentum jelentős több közösségi politika szempontjából is. Megfogalmazták a gazdasági és monetáris unió (GMU) kialakításának tervét, megállapították a Regionális Alap működési területét és felmerült a környezetvédelem és a szociális politika közösségi szinten való kezelésének, valamint az egységes piac létrehozásának gondolata is. Az február 7-én aláírt, az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés hatályba lépésével tovább szélesedett az Unió mélyítésének szándéka, valós célként fogalmazódott meg egy politikai integráció létrehozása. A tagországok nyilatkoztak a gazdasági és monetáris unió létrehozásának szándékáról és a közös valuta legkésőbb E fejezet szakirodalmi meglapozására elsősorban Horváth Zoltán Kézikönyv az Európai Unióról című könyvét használtam (Horváth, 2007) 8

9 ig való bevezetéséről. A közös politikák közé bekerült a kül- és biztonságpolitika, előrelépések történtek a bel- és igazságügy-politika területén is. Megalkották az uniós állampolgárság fogalmát, amely az Európai Unió területén élő, uniós állampolgárokra vonatkozik, ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk a személyek (munkaerő) szabad mozgásának teljes körű biztosításához. Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika csak ekkor jelent meg a szerződésben május 1-jén lépett hatályba az Amsterdamban aláírt uniós szerződés kisebb módosításokat tartalmaz a kül- és biztonságpolitika vonatkozásában, ám lényegesen bővítette a közös bel- és igazságügy területeit, kiterjesztve azt a külső- és belső határőrizetre, a bevándorlásra valamint a menekültügyre. A szerződés továbbá bevette a közös politikák közé a foglalkoztatáspolitikát, és továbbfejlesztette az Unió oktatáspolitikai elképzeléseit márciusában született meg a Lisszaboni Stratégia, amelynek jelentősége és hatása számos közösségi politikában érezhető és megfigyelhető volt a későbbiekben. A stratégia legfőbb célkitűzése, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes biztosítani a fenntartható fejlődést valamint képes több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére a kontinensen. A február 26-án aláírt Nizzai Szerződés nem a tagországok között létrejött együttműködés és integráció mélyítését célozta meg, hanem a döntéshozatal és az intézményrendszer átszabását, az újonnan csatlakozó tíz országgal együtt huszonöt fősre duzzadó Európai Unióban. A minősített többségi döntések számának növelésével igyekeztek hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt, valamint növelték a Parlament szerepét és módosították a tagállamok képviselőinek számát a különböző szervezetekben, hogy az jobban reprezentálja a népesség összetételét. Továbbá a Szerződéshez csatolt Nyilatkozatban bejelentették, hogy 2004-ben tartanak egy újabb konferenciát, melyben az Unió teljes reformját tűzik ki célul december 1-jén lépett hatályba a csak nagy nehezen ratifikált Lisszaboni Szerződés. A sok vitát kavart konvenció csak módosította a korábbi szerződéseket, nem lépett a helyükbe. Ugyanakkor nagyban átalakította az Unió döntéshozatali rendszerét. 9

10 Tovább erősítette a Parlament szerepét a döntésekben, megnövelte az Európai Unió polgárainak befolyásoló erejét, hatékonyabbá tette az Unió intézményrendszerét, megkönnyítette a döntési folyamatokat. A szerződés létrehozott egy új tisztséget, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, mellyel még tovább növeli az Unió hatékonyságát az Unión kívüli országokkal való együttműködésben. További hatása az Európai Unió lakosaira nézve, hogy a Reformszerződés beemelte az Európai Unió Alapjogi Chartáját az európai jogba, ezzel megnövelve a polgárok alanyi és jogi biztonságát, ráirányítva figyelmet a szolidaritás, a szabadság és az értékek fontosságára. (Lisszaboni Szerződés honlapja) Az oktatáspolitika helye az európai integrációban Mint az előző fejezetben láthattuk, az oktatáspolitika nem képezte szerves részét a Közösség fejlődésének az elmúlt öt évtized során. Ahogy azonban egyre mélyült az integráció, egyre több területre terjedt ki a tagállamok együttműködése, úgy került be az oktatás az Unió intézményeinek és országainak látókörébe. Közös oktatáspolitikáról ugyan nem beszélhetünk, az a tagállamok saját hatáskörébe tartozik, ahogy azt a Maastrichti Szerződés 127. cikke kimondja: A Közösség olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. (Amszterdami Szerződés 150.cikk) de elmondhatjuk, hogy az Európai Unió felfigyelt az oktatás fontosságára, amelynek fejlesztése és fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy megvalósíthassuk a Lisszaboni Stratégiában kitűzött célt, mely szerint az Európai Uniót 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tesszük. Az Unió a Maastrichti és később az Amszterdami Szerződésben célként határozta meg, hogy [ ] a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez [ ]. (Amszterdami Szerződés 149. cikk) Mivel az oktatáspolitika a jogharmonizációs tilalom miatt nem kötelező érvényű, ezért fő célja az egyéb uniós politikák (pl. szociális és foglalkoztatási politika, környezetvédelem stb.) támogatása a különböző intézkedések segítségével. Különös hangsúlyt fektet a szakpolitika a fiatalok mobilitási lehetőségeinek fejlesztésére, a hallgatók és az oktatók mobilitási kedvének ösztönzésére. Az oktatáspolitikát érintő 10

11 döntések létfontosságúak ahhoz, hogy megvalósulhasson az Unió alapelve a négy szabadság elve, vagyis a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlása közül a munkaerő szabad áramlása. Az oktatási, szakképzési és ifjúsági politika tehát nem kötelező érvényű szabályokból és törvényekből, hanem közösségi programokból áll. A Maastrichti Szerződésben három programot rögzítettek: a Socrates programot, melynek a külföldi tanulás, a mobilitás ösztönzése a célja, mind az oktatók, mind a hallgatók körében, a Leonardo programot, amely a szakképzés területén kívánja fokozni a tagállamok közti együttműködést, és az Ifjúság Európáért programot, amely az iskolarendszeren kívüli oktatást támogatta. A legismertebb uniós mobilitási program, az Erasmus program már 1987 óta létezik. Az Európai Unió célja, miszerint a legversenyképesebb gazdasággá válik, csak úgy érhető el, ha a munkaerő, melyet kinevel, fel tudja venni a versenyt a többi régió humán erőforrásával, valamint folyamatosan képes reagálni az új kihívásokra. Ezért került előtérbe az élethosszig tartó tanulás és az elektronikus tanulás (elearning) programja, amely a információs technológiákat szeretné az oktatás szerves részévé tenni. A lisszaboni stratégiában megfogalmazásra került, hogy legalább 85%-ra kell növelni a középiskolát elvégzők számát, valamint növelni kell a középiskola után tovább tanulók számát is. Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy természettudományi irányban tanuljanak tovább, és népszerűsíteni kell az egész életen át tartó tanulást a év közötti polgárok körében, hogy számarányuk elérje a 12,5%-ot. Bekerült ezen kívül a mobilitási szint további növelésének célja és hogy a diplomaszerzés után a hallgatók négy hónapon belül álláshoz jussanak. A 2000-es évben továbbfejlesztették a Szerződésben leírtakat, egyszerűsítették a programok eljárás rendjét. A Socrates programot 5 alprogramra osztották, ezek a következők: az Erasmus, mely a felsőoktatásban résztvevők mobilitását segíti, a Comenius, amely az iskolai oktatást, a Grundtvig a felnőttoktatást, a Lingua a nyelvoktatást, a Minerva pedig az információs és kommunikációs technológia oktatását segíti. Az Ifjúság Európáért programot összevonták az Európai Önkéntes Szolgálat 11

12 programjával és így egyszerűen az Ifjúság nevet kapta, célja a Unión belüli ifjúságpolitikák összehangolása. A Lisszaboni Stratégia megvalósítása érdekében 2002-ben a tagállamok elfogadták az Oktatás és képzés 2010 elnevezésű programot, amely az oktatás és képzés területén 2010-ig elérendő célokat fogalmazta meg. A három fő stratégiai cél: a képzések minőségének javítása, az oktatáshoz való hozzáférés megkönnyítése és az európai oktatás nyitottságának növelése. A megvalósítás a nyitott koordinációs módszer alapján közös munkacsoportokban folyik, az önkéntesség elve alapján. (Forgács-Loboda, 2003) Az Európai Unió döntéshozói gondoltak az oktatáspolitika megalkotásakor a Közösségen kívüli országokra is decemberében létrehozták az Erasmus Mundus programot, amely az Erasmus programhoz hasonlóan a felsőoktatásra koncentrál, azon belül is a harmadik országok diákjai számára nyújt lehetőséget az Unión belüli tanulásra és fordítva. A korábban már létező Tempus programot 2 pedig átirányították a FÁK országaira. A közösségi szakpolitika 2004-ben létrehozta az ún. Europass-rendszert, mellyel tovább kívánták fokozni a munkaerő mobilitásának lehetőségeit. A rendszer lényege, hogy az egyes polgárok által a különböző tagállamokban megszerzett okleveleket, valamint a tudást és képességeket, amelyekkel rendelkeznek, egységes formai követelmények alapján egy dokumentumba rendezik. Az Europass magában foglalja az Europass önéletrajzot, az Europass-idegennyelv-ismereti dossziét, az Europass mobilitást, az Europass-oklevél kiegészítést és az Europass-bizonyítványt. (Kende Szűcs, 2005) 2006-ban újabb módosításokat fogadtak el, amelyek még jobban előtérbe helyezték az élethosszig tartó tanulást és a Lisszaboni Stratégia céljait. A cselekvési program neve az egész életen át tartó tanulás programja lett, amely a közötti időszakot öleli fel. A program továbbra is tartalmazza a Comenius, az Erasmus, a Leonardo és a Grundtvig alprogramokat től tovább bővítették a Tempus program hatósugarát, amely már 26 tagállamokon kívüli országgal tartja a kapcsolatot. 2 A programmal a volt szocialista államok hallgatóit segítették abban, hogy az EU tagállamaiban tanulhassanak. 12

13 2009 májusában fogadta el az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen az Oktatás és képzés 2020 munkaprogramot, amely az ezt megelőző 2010-es program lejáratának okán készült el. A 2020-ig elérendő célok a következők: a mobilitás és az élethosszig tartó tanulás váljon mindenki számára realitássá, a minőség és hatékonyság fejlesztése az oktatásban, az egyenlőség és szociális kohézió támogatása, valamint az innováció mértékének erősítése az oktatás minden szintjén. (European Commission, 2009) Az Európai Unió tehát folyamatosan fejleszti oktatáspolitikáját az irányelvek hatáskörének lehetőségeihez mérten, amelyben a bolognai folyamat is segítségére van. Az országok körében az egyetértés és az elfogadás figyelhető meg, mert minden uniós tagállamnak elemi érdeke oktatáspolitikájának összehangolása uniós és európai szinten egyaránt. 2.2 A bolognai folyamat Új tendenciák a felsőoktatásban A második világháború végétől kezdve egyre növekedett az egyetemeken tanuló hallgatók létszáma Nyugat-Európában. A kezdetben még elitnek számító oktatás év alatt tömegessé vált. A megnövekedett hallgatói létszámot jelentős beruházások kísérték, amelyet a 60-as, 70-es évek gazdasági fellendülése tett lehetővé. Hiszen ahhoz, hogy az ipar fejlődni tudjon, új technikai megvalósítási ötletek szülessenek, ahhoz még a kreatív embereknek is szükségük van a megfelelő elméleti alapokra. Szintén ebben az időben jelent meg az az új szemlélet, miszerint a felsőoktatás jelenti a gazdaság motorját, és ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a társadalom demokratikus működését jól képzett szakemberek kellenek. És persze az sem elhanyagolható, hogy a háború utáni demográfiai robbanás során született gyermekek ekkor, a 70-es években érték el a éves életkort. Azzal, hogy bővült a hallgatók létszáma együtt járt az összetételük megváltozása is. Már nem csak a felső- és felső-közép osztályba születettek kiváltsága volt az egyetemi képzés. A tömeges képzés már nem csak az állami hivatalokat látta el képzett munkaerővel, hanem az ipar és a gazdaság szektorait is, ehhez szükség volt a különböző igényekhez igazodó tantervek megalkotására. Közeledni kezdtek továbbá az egyes országokban, illetve kontinenseken megszokott felsőoktatási modellek. A költségvetési hozzájárulások révén a kormányzatok mind nagyobb kormányzati befolyást nyertek a tantervek, és egyéb tartalmi elemek kialakításában. 13

14 A 70-es években bekövetkező gazdasági hanyatlás gátat szabott az állami befolyásnak, a felsőoktatási intézmények ismét nagyobb önállóságot kaptak és saját magukra lettek utalva, így mindenhol megvalósult a gazdálkodó egyetem fogalma. A hallgatói létszám növekedésének tendenciája a 80-as években tovább folytatódott. Megjelentek olyan tanulmányok, melyek azt állították, hogy az egyetemekről kikerülő friss diplomásokat már nem képes felszívni a munkaerőpiac, amely feszültségekhez vezethet a társadalomban. A 90-es évek közepétől Európa számára egyre nagyobb kihívást jelentett amerikai és délkelet-ázsiai gazdasági versenytársainak előnye. Ahhoz, hogy az amerikai és japán egyetemek és vállalatok ne szívják el az európai értelmiséget, nagy lépéseket kellett tenni kontinensünk felsőoktatásának vonzóbbá tétele érdekében. Mind égetőbbé vált az egységes munkaerőpiac megteremtése iránti igény, melyet a mobilitás lehetővé tételével, a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésével, és az oktatási rendszerek összehangolásával kívántak elérni. (Hrubos Szentannai Veroszta, 2003) Ebben a társadalmi és gazdasági helyzetben szükségessé vált, hogy különböző egyezményekkel szabályozzák az egyes országok közötti oktatási kapcsolatokat. Már korábban is születtek javaslatok a szükséges átalakításokra, ezek azonban vagy elhaltak, vagy a különböző érdekcsoportok megakadályozták sikerességüket persze volt sikeresnek mondható próbálkozás is. (Hrubos Ildikó, 2006) Az országok közti akadályok lebontásának szándékával írtak alá 1979-ben az UNESCO keretében a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. A következő évtized végén szintén ebben a témában bocsátott ki irányelveket az Európa Tanács. Az Európai Unió 1987-ben hívta életre az Erasmus programot, melynek célja a hallgatói és oktatói mobilitás segítése és növelése ban elkezdték kidolgozni az Európai Kreditátviteli Rendszert, 3 amely az oktatás átláthatóbbá és átjárhatóbbá tételét szolgálja ben fogadta el az EU 12 tagállama a Maastrichti szerződést, melybe már az oktatáspolitika is említésre került. Az Unió az említett Erasmuson túl különböző programokat hozott létre a hallgatók mobilitásának ösztönzésére ben merült fel az oklevélmelléklet (Diploma Supplement) gondolata az UNESCO, az Európa Tanács és az Európai Bizottság fórumain, amely a munkaadóknak segít a különböző országokból származó diplomák értékelésében és értelmezésében. (Hrubos Szentannai Veroszta, 3 European Credit Transfer and Accumulation System, ECTS, Lásd bővebben: 14

15 2003) 1988-ban, Bolognában adták ki az európai egyetemek Magna Chartáját, amelyben a 388 aláíró rektor kinyilvánította, hogy az egyetem autonóm közösség, hogy az oktatás és a kutatás elválaszthatatlanok, valamint támogatásukat fejezték ki a hallgatók és oktatók mobilitásának és a diplomák kölcsönös elismerésének fejlesztése mellett. (Magna Charta Universitatum, 1988) 1997-ben kötötte meg UNESCO és az Európa Tanács országai közül 53 a Lisszaboni Elismerési Egyezményt, amely egységesen meghatározta a diplomák kölcsönös elismerésének mechanizmusát (Csekei, 2009) ban volt a Sorbonne Egyetem 800. évfordulójának párizsi ünnepsége, amely jeles eseményen Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország oktatási miniszteri aláírtak egy ünnepélyes nyilatkozatot, a Sorbonne Nyilatkozatot, amely a bolognai folyamat közvetlen kiváltójának tekinthető. Az aláíró felek egy európai felsőoktatási térség létrehozását sürgették. Célul tűzték ki az oktatók, hallgatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitásának növelését, a kétciklusú képzés (amely alap- és mesterképzésből áll) és az egyes rendszerek közötti átjárhatóságot elősegítő Európai Kreditátviteli Rendszer általános bevezetését. A Nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki mind a szakma képviselői, mind pedig a hallgatók, a politikai vezetők és a munkáltatók körében. Bár több félreértés és vita is kerekedett a szöveg kapcsán, a kimaradó országok egyértelműen részt kívántak az oktatási reformokból. Az olasz oktatási miniszter szorgalmazta egy újabb konferencia megtartását, az Európai Bizottság pedig a két akkori európai egyetemi szervezettel 4 háttértanulmányt dolgoztatott ki, ezek vezettek a 1999-es bolognai csúcs megtartásához. (Hrubos Szentannai Veroszta) Bolognai Nyilatkozat június 19-én írta alá 29 ország 5 oktatási minisztere illetve azok képviselői a Bolognai Nyilatkozatot, ezzel kezdetét vette a máig tartó európai oktatási reformsorozat. A deklaráció világosan megfogalmazza, hogy a tudás olyan nélkülözhetetlen eleme a társadalmi és gazdasági fejlődésnek, amely képessé teszi az európai polgárokat a jövő kihívásaival való szembenézésre. Felismerték, hogy [ ] bármely civilizáció ben Salamancában egyesült az Európai Egyetemek Szövetsége (Association of European Universities, CRE) és az Európai Rektori Konferenciáinak Konföderációja (Confederation of European Union Rectors' Conferences) és lett belőle az EUA. Lásd bővebben: 5 Az aláíró országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Szlovákia. 15

16 életképessége és hatékonysága azzal a vonzerővel mérhető, amelyet a kultúrája más országokra gyakorol. (Bolognai Nyilatkozat) A nyilatkozat alapjának tekinti a Sorbonne Nyilatkozatot, és célként tűzte ki az egységes Európai Felsőoktatási Térség (EFT, European Higher Education Area, EHEA) létrehozását. A résztvevők kötelezték magukat az ehhez szükséges konkrét intézkedések meghozatalára, annak érdekében, hogy a harmadik évezred első évtizedére megvalósuljanak a következő célok: Európa szerte bevezetni egy könnyen átlátható és összehasonlítható képzési rendszert, amelyben az oklevélmelléklet segíthet; a képzés két ciklusra bontása, amelyből az alapképzés alkalmassá teszi a hallgatót a munkaerőpiacra való kilépésre, illetve a második ciklusba való belépésre; a kreditrendszer bevezetése az egyes országokban, az ECTS mintájára; az európai hallgatók mobilitásának biztosítása, egyenlő esélyek mellett; összehasonlítható módszereken alapuló minőségbiztosítási rendszer létrehozása; az európai vonatkozások beillesztése a felsőoktatásba, illetve azok fejlesztése. A nyilatkozatban szereplő pontok megvalósulása érdekében az országok törekednek az egymás közti kapcsolatok fejlesztésére és együttműködnek az európai felsőoktatási szervezetekkel. Döntés született arról is, hogy két év múlva ismét találkoznak, hogy továbbfejlesszék a kitűzött célokat és megvizsgálják az addig elért eredményeket Prágai Nyilatkozat A Prágában összegyűlt 33 ország 6 képviselője május 19-én írta alá a konferencia zárónyilatkozatát. A deklarációban megerősítették a Bolognai Nyilatkozat céljait, amelyek az elkészült jelentések alapján széles körben elfogadásra kerültek. A Prágai Nyilatkozat már nemcsak célokat, szándékokat tartalmaz, hanem az elérésükhöz szükséges cselekvési tervet is megfogalmazza. Az átlátható és összehasonlítható diplomákat nyújtó képzés kialakításához a NARIC 7 és az ENIC 8 hálózatok segítségét kérték a miniszterek. A kétciklusú képzést már néhány országban bevezették az elmúlt két év során, és a többi ország is foglalkozik a kérdéssel. Itt rögzítették, hogy a képzéseknek idomulniuk kell a személyes, a tudományos és a munkaerő-piaci igényekhez, ez a képzési profil 6 Liechtenstein még 1999-ben utólag csatlakozott a Bolognai Nyilatkozathoz. Az új tagok: Horvátország, Ciprus és Törökország. 7 National Academic Recognition Information Centres 8 European Network of National Information Centres on Academic Mobility and Recognition (a két szervezetről bővebben: 16

17 differenciálását jelenti, vagyis professional (gyakorlati) és academic (tudományos irányultságú) szakokat is létre kell hozni. A miniszterek ismét leszögezték, hogy a rendszerek közötti rugalmasság megteremtéséhez szükséges az ECTS vagy egy azzal kompatibilis kreditrendszer bevezetése. A kreditrendszer a minőségbiztosítási rendszerekkel és oklevélmelléklettel együtt, képessé teszi az európai felsőoktatást arra, hogy felvegye a versenyt tengerentúli társaival szemben. Továbbra is hangsúlyozták, hogy a hallgatók, oktatók, kutatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitása az Európai Felsőoktatási Térség egyik legfontosabb célkitűzése, és a résztvevők vállalják az ez elé gördülő akadályok folyamatos lebontását. A minőségbiztosítási rendszer fejlődése érdekében a miniszterek felszólították a felsőoktatási intézményeket, hogy működjenek együtt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hálózattal (ENQA, European Association for Quality Assurance in Higher Education 9 ), illetve más minőségbiztosítási szervezetekkel egy közös referencia keret megvalósításában. Továbbra is hangsúlyozták az európai vonatkozású oktatási elemek bevonásának szükségességét. Új elemként jelent meg a nyilatkozatban az egész életen át tartó tanulás elve, amely elem részletes stratégiai kidolgozása elengedhetetlen Európa versenyképességének fenntartáshoz gyorsan fejlődő világunkban. A miniszterek kiemelték, hogy mind a felsőoktatási intézményeknek, mind a hallgatóknak fontos szerepe van az Európai Felsőoktatási Térség megalkotásában, alakításában, elengedhetetlen a folyamatos részvételük. Az Európai Nemzeti Hallgatói Szövetségek Szervezetének (ESIB 10, National Unions of Students in Europe) 2001-es göteborgi tanácskozása nyomán a miniszterek megerősítették a hallgatókat érintő szociális szempontok figyelembevételének fontosságát ezzel új elemként bekerült a szociális dimenzió a folyamatba. A deklaráció végén az aláíró felek kötelezték magukat a további együttműködésre, és két év múlva újabb találkozót írtak ki, melynek Berlin adott otthont 2003 szeptemberében. Az új konferencia feladatának az előrehaladás vizsgálatát és az új prioritások meghatározását jelölték ki. 9 Lásd bővebben: 10 A későbbi ESU, European Students Union, Lásd bővebben: 17

18 2.2.3 Berlini Nyilatkozat szeptember 19-én 40 oktatásért felelős miniszter írta alá a Berlini Nyilatkozatot, mivel a tanácskozás végén 7 új tagot 11 köszöntöttek a bolognai folyamatban résztvevő országok sorában. Ebben a deklarációban a tagországok a szociális dimenzióra és a 2000-ben az EU állam és kormányfői által elfogadott Lisszaboni Stratégiára is tekintettel a versenyképességre helyezték a hangsúlyt. A nyilatkozat elismerően szól az egyes országok által eddig megtett lépésekről, amelyeket a felsőoktatás jobb átláthatósága, a minőség fejlesztése és a versenyképesség fokozása érdekében, és további lépések megtételére szólította fel az országokat. A szöveg a minőségbiztosítási rendszerek kialakítását, a kétciklusú képzés bevezetését és a képzések kölcsönös elismerési rendszerének kialakítását jelölte meg legfontosabb célként. A miniszterek megállapodtak abban, hogy 2005-ig létrehoznak egy olyan minőségbiztosítási rendszert, mely tartalmazza a kapcsolódó szervezetek felelősségeit, az értékelési elveket, egy akkreditációs rendszert és az egyes eljárások leírását, valamint a nemzetközi együttműködés elveit. Felkérték továbbá az EUA-t, az EURASHE-t 12 és az ESIB-et, hogy működjenek együtt az ENQA tagjaival (E-4 csoport) a szabványok kidolgozása során. A miniszterek vállalták, hogy az alap- és mesterképzésből álló kétciklusú képzési rendszer kiépítését legkésőbb 2005-ben megkezdik. Ismét megfogalmazták a két képzés kimenetelének célját a Lisszaboni Elismerési Egyezmény alapján, vagyis azt, hogy az alapképzés a második ciklusba történő bejutás alapja és ugyanakkor képessé teszi a hallgatót a munkaerőpiacra való kilépésre; a mesterképzés pedig a doktori képzésbe történő bejutást alapozza meg. Kihangsúlyozták azt is, hogy a felsőoktatásban való részvétel egyetemes jog, és mindenkinek biztosítani kell az esélyt a részvételre. A nyilatkozat továbbra is kiemeli a felsőoktatásban résztvevő szereplők mobilitásának fontosságát, melyben az Európai Unió programjai nagy segítséget nyújtanak. Változatlanul szükséges azonban a fennálló akadályok lebontása, ezért lépéseket tesznek az egyik országból a másikba átvihető diákhitelek és ösztöndíjak megteremtése érdekében 11 Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, a Szentszék, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Macedónia ( FYROM ) 12 Európai Felsőoktatási Intézmények Szövetsége, European Association of Institutions in Higher Education, Lásd bővebben: 18

19 Az aláíró felek hangsúlyozták az ECTS további fejlesztésének fontosságát. A miniszterek megállapodtak abban, hogy 2005-től minden végzett hallgatónak automatikusan és díjmentesen jár az oklevélmelléklet, amelyet egy általánosan használt európai nyelven kell kiadni. A résztvevők kiemelték és megköszönték a hallgatók részvételét a bolognai folyamat megvalósításában és hangsúlyozták, hogy egyenlő partnernek tekintik őket. Továbbra is fontos szempont maradt az EFT vonzóbbá tétele a harmadik országból érkezők számára. Az egész életen át tartó tanulás fontosságát felmérve, a résztvevők vállalták, hogy lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a korábban végzett tanulmányokat is figyelembe vegyék a felsőoktatási intézmények, ezzel megteremtve az esélyt a korábbi tanulmányaikat folytatni kívánók számára. Ehhez szükséges a minőségbiztosítási és ECTS rendszer alakítása is. A miniszterek felismerték, hogy ahhoz, hogy az európai társadalom versenyképes, tudásalapú társadalommá váljon, szükség van az EFT és az Európai Kutatási Térség (EKT, European Research Area, ERA) kapcsolatának szorosabbá fűzésére. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a doktori képzést is beillesztenék a képzési rendszerbe harmadik ciklusként. Kihangsúlyozták a doktori képzésben résztvevők mobilitásának fokozását is. A Prágai Nyilatkozat záradéka nyomán beemelték a Berlini Nyilatkozatba, hogy a bolognai folyamathoz való csatlakozáshoz, az országoknak el kell fogadniuk az Európai Kulturális Egyezmény 13 alapelveit és a bolognai folyamat célkitűzéseit. A következő konferencia helyszínéül Bergent választották a tagok Bergeni Nyilatkozat A Bergeni Nyilatkozatot május 20-án írta alá 45 ország 14 képviselője a konferencia zárónapján. A találkozó célja az eddig elért eredmények részletes megvitatása volt, tekintettel arra, hogy az Európai Felsőoktatási Térség 2010-ig történő megvalósításának félidejéhez érkeztek. Az elkészült jelentések alapján a miniszterek elégedettek voltak az elért haladással. 13 European Cultural Convention, december 19., Párizs, Az Európa Tanács konvenciója, amely a közös örökségek és eszmények megőrzését tűzte ki célul. Az egyezmény szövegét lásd: 14 Új tagok: Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország, Ukrajna 19

20 A kétciklusú képzés bevezetése minden tagországban folyik. Felmerült az igény a kormányokkal, intézményekkel és partnerekkel való szorosabb párbeszédre annak érdekében, hogy javítsák az alapképzésen végző hallgatók foglalkoztathatóságát. Elfogadták az EFT képesítési keretrendszeréről szóló koncepciót, és kötelezték magukat a nemzeti képesítési keretek (national frameworks for qualifications) 2010-ig történő kidolgozására, amelyet legkésőbb 2007-ig meg kellett kezdeniük. 15 Ismét megfogalmazták, hogy szükség van a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére, és felkérték az intézményeket, hogy folytassák ennek érdekében tett erőfeszítéseiket. Elfogadták az ENQA által javasolt minőségbiztosítási szabványokat (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the EHEA, ESG 16 ). A Lisszaboni Elismerési Egyezményt eddig ratifikáló 36 országon túl a többiek is kötelezettséget vállaltak az abban foglalt elvek elfogadására és a nemzeti jogba való beemelésére. Új, hangsúlyosabb elemként jelent meg a kutatás a nyilatkozatban, amelynek bővítésében nagy szerepe van a felsőoktatásnak. A miniszterek kijelentették, hogy nem szabad forrásokat elvonni a kutatástól és a fejlesztéstől, mert elengedhetetlenek az EFT vonzerejének és versenyképességének fokozásában. Fontos célként nevezték meg a doktori képzés bevonását az EFT képesítési rendszerébe, és a doktoranduszok számának növelését. A szociális dimenzió fontosságát hangsúlyozva a miniszterek megújították nyilatkozatukat, miszerint mindenkinek joga van a minőségi felsőoktatáshoz, és ezt lehetővé is kell tenni számára. Szükséges a megfelelő feltételek biztosítása ahhoz, hogy a hallgatók szociális és gazdasági háttértől függetlenül akadálymentesen tanulhassanak a felsőoktatásban. A miniszterek ismét megerősítették a hallgatók, oktatók és más felsőoktatási dolgozók mobilitásának fontosságát. Elkötelezték magukat, hogy felhívják kormányaik figyelmét a vízumok és munkavállalási engedélyek kiadása megkönnyítésének fontosságára és a külföldi tanulmányi félévek teljes elismerésének szükségességére a mobilitási hajlandóság fokozásának érdekében. 15 Az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszere három szintet tartalmaz: a bachelor, a master a illetve doktori képzést. Az Unióban ezzel párhuzamosan kidolgozásra került "Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere" (EKKR, angolul European Qualifications Framework for Lifelong Learning, EQF for LLL). Ez a keretrendszer nyolc hierarchikus szintbe sorolja be a formális és nem-formális tanulás keretei között megszerezhető képesítéseket a tanulási eredmény alapú kimenetek alapján. A két keretrendszer nem keverendő össze! 16 Bővebben lásd: 20

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Felsőoktatási Térség A célok elérése

Az Európai Felsőoktatási Térség A célok elérése A BFUG által elfogadott közlemény, 2005. április 13. Az Európai Felsőoktatási Térség A célok elérése Kommüniké Európa felsőoktatásért felelős minisztereinek konferenciájára, Bergen, 2005. május 19 20.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban

A mobilitás jelentősége az Európai Unióban A mobilitás jelentősége az Európai Unióban Bokodi Szabolcs felsőoktatási csoportvezető Tempus Közalapítvány Balatonszárszó, 2013. augusztus 10. A Tempus Közalapítvány tevékenységi köre A mobilitás előzményei

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés

2009/04/22. A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya. Tartalom. Az elismerés Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsısorban az Európai Unióban A bizonyítványok és oklevelek jogi hatálya

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK

A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség. Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK A bolognai folyamat hatása a hallgatókra: tanulás, mobilitás, munkavállalás esélyegyenlőség Bokodi Szabolcs Tempus KözalapK zalapítvány Budapesti Corvinus Egyetem 2008. szeptember 29. Vagy fordítva? Hallgatók

Részletesebben

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja

Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása. Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ és Kreatív Európa - A két ernyőprogram bemutatása Bagó Zoltán Európai Parlamenti Képviselő EP Kulturális és Oktatási Bizottságának tagja Erasmus+ keretprogram az Unió oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Kulturális és Oktatási Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0000(INI) 4.2.2015 JELENTÉSTERVEZET a bolognai folyamat végrehajtásának nyomon követéséről (2015/0000(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A bolognai folyamat 2020 Az Európai Felsőoktatási Térség az új évtizedben

A bolognai folyamat 2020 Az Európai Felsőoktatási Térség az új évtizedben - nem hivatalos fordítás - A bolognai folyamat 2020 Az Európai Felsőoktatási Térség az új évtizedben Európa felsőoktatásért felelős minisztereinek nyilatkozata Leuven és Louvain-la-Neuve, 2009. április

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról

WP 2 Előkészítő elemzések és kutatás a projektben részt vevő országok az Európai örökség tolmácsolás oktatásának területén fellelhető szakmákról EU Lifelong Learning Program 2007-2013 (2012/C 232/04) Leonardo da Vinci Alprogram. Pályázati felhívás 2013 EAC/S07/12 "Innováció transzfer" Projekt száma: 2013-1-ES1-LEO05-66707 EURÓPAI ÖRÖKSÉG TOLMÁCSOLÁS

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS

Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS Andai Zoltán NKE-KTK HÖK külkapcsolati referens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar NEMZETKÖZI KISOKOS 2014 1. Erasmus + Mi az Erasmus +? Az ERASMUS+ egy átfogó programcsomag, amely

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika

Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok Holik Mónika Head of Unit A3 Erasmus+: Higher Education Erasmus Mundus Joint Master Degrees Education, Audiovisual

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése.

. Minoségpolitika, stratégia és minoségügyi eljárások. Programok indítása, követése és rendszeres belso értékelése. A hallgatók értékelése. . A SZOLNOKI FOISKOLA 2008. ÉVI MINOSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1. A SZOLNOKIFOISKOLAMINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK2008. ÉVIFEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Szolnoki Foiskola minoségfejlesztési tervének feladata, hogy

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.28. COM(2014) 30 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról

Részletesebben

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA!

TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK AZ OKTATÁS VÁLASZA! Az oktatási szint emelkedése és az új technológiák alkalmazása A világ államai fokozatosan növelik az oktatási kiadásaikat, hogy minél képzettebb humán erőforrás

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies

CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies CEEPUS Central European Exchange Program for University Studies Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatás fejlesztésében Európán belül és a világban 2014. november 3. Kilin Emőke 16 CEEPUS tagország

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Európai Uniós pályázati lehetıségek

Európai Uniós pályázati lehetıségek UWEX: Urban Water Expert Európai Uniós pályázati lehetıségek Egész életen át tartó tanulás program Bethleni Zsuzsanna Tempus Közalapítvány Budapest, 2011. október 11. Pályáztatás Tempus Közalapítvány Egész

Részletesebben