BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY FIATALOKAT ÉRINTŐ, OKTATÁSI ÉS IFJÚSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉST SZOLGÁLÓ PROGRAMOK ÉS FINANSZÍROZÁSUK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette: Lippai Tamás Budapest 2008.

2 TARTALOMJEGYZÉK OLDALSZÁM: ELŐSZÓ 5. BEVEZETÉS 6. I. FEJEZET - EURÓPAI UNIÓS ISKOLARENDSZERŰ IFJÚSÁGI PROGRAMOK 11. I.1. Európai oktatási programok 11. I.2. Hallgatói mobilitás, külföldi tanulmányok 13. I.3. A mobilitásra és az intézményekre vonatkozó kritériumok 14. I.4. Összefoglalva 17. I.5. Socrates I. Socrates II 18. I.6. LLP/Erasmus Program 19. I.7. A Leonardo da Vinci program 19. I.7.1. Fiatal dolgozók külföldi szakmai gyakorlata 20. I.7.2. Vezetői tanulmányutak 20. I.7.3. Külföldi szakemberek és gyakornokok fogadása 20. I.7.4. Részvétel szakmai képzési programok kidolgozásában 21. I.7.5. Szaknyelvi kurzusok kidolgozása 21. I.7.6. Szakmai hálózatok 22. I.8. A programok gyakorlati megvalósításának szintje 22. II. FEJEZET - EURÓPAI UNIÓS NEM FORMÁLIS TANULÁSI IFJÚSÁGI PROGRAMOK 24. II.1. Ifjúság Program 24. II.1.1. Főbb programtípusok 24. II.1.2. Az Ifjúság Porgram célja és prioritása 25. II.1.3. A Program más programokhoz való viszonya 26. II.1.4. A program működtetői 27. II.1.5. Részvétel az Ifjúság Programban 28. II.2. A Fiatalok Lendületben Program 28. II.2.1. A Fiatalok Lendületben Program prioritásai 29. II.2.2. Alapelvek 30. II.2.3. A Fiatalok Lendületben Program felépítése 31. II.2.4. Programországok 32. II.2.5. Szomszédos partnerországok 33. II.2.6. Kiválasztási szempontok 33. II.2.7. Társfinanszírozás 33. II.2.8. A Fiatalok Lendületben Program további fontos jellemzői 34. II.2.9. Költségvetés

3 III. FEJEZET - EGY ÁLTALAM MEGVALÓSÍTOTT, NEM FORMÁLIS TANULÁST SZOLGÁLÓ PROJEKT BEMUTATÁSA 38. III.1. A projekt leírása 38. III.2. Előkészítés 39. III.3. Fiatalok bevonása a projektbe 40. III.4. Eredmények 41. III.5. Európai dimenzió 43. III.6. A projekt helyi hatása 44. III.7. Újszerűség a projektben 44. III.8. Nehézségek, konklúzió 46. IV. FEJEZET - ÉSZREVÉTELEK, ÖSSZEGZÉS 48. FELHASZNÁLT IRODALOM 50. MELLÉKLETEK 51. ÁBRAJEGYZÉK: 1. számú ábra: A tanulás dimenziói TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE: 1. számú táblázat: Oktatási beazonosíthatósági táblázat 2. számú táblázat: Programországok 3. számú táblázat: Szomszédos partnerországok - 4 -

4 ELŐSZÓ Szakdolgozatom alapgondolata az, hogy a formális tanulás a nem formális projekttapasztalatokkal és az informális tanulással kiegészítve alkot igazán egységes, szintetizált, biztos alapokon nyugvó, a munkaerő-piacon értékes tudást. Ez az egység kell ahhoz, hogy képesek legyünk kibontakoztatni tudásunkat, kreatív, innovatív helyzetfelismerésünket és végeredmény-orientált probléma-megközelítésünket. Életünket tehát át kell szőnie a minden területet átfogó, élethosszig tartó tanulásnak. Témaválasztásom motivációja az volt, hogy egy multilaterális projektnek (Vásárosnaményi Természetbarát Diákkör: Nemzetközi Ifjúsági Környezetvédelmi Fórum) résztvevője, egy hazai, az európai ifjúsági szervezetek számára példaértékű projektnek (Diákturisták: Szatmár-Bereg turisztikai értékei) pedig kiötlője, megvalósítója voltam. Ez utóbbi tekintetében ifjúsági vezetőként megszerveztem informális csoportunkat, megírtam a pályázatot, a támogatás elnyerése után irányítottam a projektet és gondoskodtam munkánk eredményeképpen egy turisztikai CD elkészítéséről és terjesztéséről, majd projektünk továbbéléséről. Ezen gyakorlati tevékenységeim alapját az az elméleti tudás képezi, melyet a felsőfokú tanulmányaim alatt, általam mélyen tisztelt tanárok példaértékű következetességgel adtak át és kértek számon. A Külkereskedelmi Főiskola negyedéves, gazdaságdiplomácia szakos, EU-kapcsolatok szakirányos hallgatójaként, véleményem szerint hitelesen tudom megosztani tapasztalataimat és véleményemet az Európai Unió nem formális tanulást ösztönző ifjúságpolitikájáról

5 BEVEZETÉS A XXI. század számtalan új lehetőséget adott számunkra, de ennél is több kihívást fogalmazott meg. Az egységesülő Európa, a problémák közös megoldásának lehetősége, a fejlődés, a biztosabb jövő garanciáit jelenhetik, de a megoldásokhoz vezető út hosszú. Elkezdeni csak az ifjúság nevelésével lehet. Megtanuljuk az iskolapadokban a tudományban szigorú paraméterek mellett leírt történteket, axiómákat, de a hétköznapok gondjait a problémák keletkezésének helyszínén lehet feltárni, s együttes erővel lehet rá megoldásokat keresni. Egyre azt tapasztaljuk, hiába a fejlődés, mégis egyre nagyobb szakadékok választják el a vágyakat és a valóságot egymástól. Mi, akik a Kárpátok mentén élünk, még inkább elmondhatjuk ezt önmagunkról. Az Európai Unió hátrányos helyzetű határvidéke ez a sokszínű, érdekes, széttagolt világ, amelyet országhatárok osztanak részekre. Úgy véljük, nem csak az országhatárok választanak el bennünket egymástól, hanem a kölcsönös bizalmatlanság és az a tény, hogy bár közel élünk egymáshoz, mégsem ismerjük eléggé egymás életét. Pedig az elmúlt évek eseményei egyre inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy az egymással határos régiók, függetlenül attól, hogy melyik országhoz tartoznak, csak együttműködve, egymást megismerve, együtt gondolkodva és együtt cselekedve tudnak előbbre lépni. Függetlenül attól, milyen nemzetiséghez tartozunk, milyen anyanyelvet beszélünk, csak együtt tudjuk megoldani közös gondjainkat. Az együttműködést az alapoknál, a fiatalok nevelésénél kell kezdeni. A gazdasági fejlődést célul tűző társadalmakban rendre megfigyelhető a tanulási lehetőségek bővülése, az oktatási és képzési rendszerek differenciálódása. A változások az egyének számára a tanulási, képzési életszakasz megnyúlását, illetve a tanulási útvonalak összetettebbé válását eredményezik. A iskolarendszerű képzést befejezőknek ugyanakkor alapvető tapasztalata, hogy a munkapiacon magasra értékelt tudások és készségek egy része nem sajátítható el a formális képzést nyújtó intézményekben. Megnőtt a jelentősége az oktatásra, képzésre szakosodott intézményrendszeren kívül megvalósuló nem formális és informális tanulásnak

6 Az Európai Bizottság a 2002-es Koppenhágai Nyilatkozatában a fő célkitűzések között szerepeltette a nem formális és az informális tanulás értékelésének területén közös európai alapelvek kialakításának ügyét. Hosszú távú célként fogalmazódott meg, hogy váljanak növekvő mértékben összehangolttá az egyes tagországok tanulás-értékelési gyakorlatai1. Az összehangolás ugyanakkor nem jelent egységesítést: az Európai Unió áttekintette a különbözőségeket, és nem azok egységesítését tűzte ki célul, hanem azok minél jobb átjárhatóságát kívánja segíteni, minden lehetséges eszközzel (Pl.: ECTS2, EUROPASS). A nem formális és informális tanulás meghatározását az Európai Bizottság Communication on Lifelong Learning (2001) dokumentuma tartalmazza. A szakértők által sok tekintetben vitatható érvényűnek minősített fogalomrendszer a következő ismérvek alapján különíti el az egyes tanulási módokat. Formális tanulás - (formal learning): - oktatási/képzési intézményekhez kötött formában folyik, - szervezettség jellemzi (tanulási célok, időterv, tanulástámogatás), - dokumentált végzettséget eredményez (bizonyítvány, diploma, oklevél), - a tanuló részéről szándékolt tevékenység. Nem formális tanulás - (non-formal learning): - nem köthető képzési/oktatási célú intézményhez, - szervezettség jellemzi (tanulási célok, időterv, tanulástámogatás), - általában nem eredményez elismert végzettséget, de az eredménye lehet dokumentált, - szándékolt tevékenység a tanuló részéről. Informális tanulás - (informal learning) : - mindennapi élethelyzetekben megvalósuló, - nem eredményez végzettséget és nem is igazolt, dokumentált végzése, - nem jellemzi szervezettség (tanulási célok, időterv), - szándékolt, de lehet akaratlan (esetleges, véletlenszerű) a tanuló részéről.( 1 ) 1 Török Balázs: A nem formális és az informális tanulás elismerése - 7 -

7 Az Európai Bizottság memorandumot készített az egész életen át tartó tanulásról. A Bizottság döntése értelmében a memorandumot minden tagországban és társult országban meg kell vitatni a társadalmi partnerekkel, és nemzeti álláspontot kellett kialakítani. Az Európai Bizottság összegezte az egyes országokból érkezett véleményeket, és ben stratégiai tervet készített, amely közreadta a tagországok és a társult országok másutt is hasznosítható példáit, jó megoldási modelljeit. A nem formális tanulás (non-formal learning) az oktatási rendszer fő áramán kívül történik, és nem mindig jellemző rá a részvétel végbizonyítvánnyal történő elismerése. Ide tartoznak a munkaerő-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, pártok, művészeti és sportegyesületek szervezésében történő képzések, tanfolyamok és azok az informális ifjúsági csoportok által megvalósított projektek is, melyeknek magam is résztvevője, illetve szervezője voltam. Az informális tanulás (informal learning) a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén életének valamennyi színterén zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerűen tudatos, illetve szándékos, az elsajátított tudás gyakran nem elismert tevékenységek melléktermékeként (byproduct) alakul ki. Aki ilyen módon tanul, gyakran észre sem veszi, hogy tanul, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát ezzel mi is így voltunk az Ifjúság Programból megvalósított multilaterális, illetve a Diákturisták nevű informális ifjúsági csoport által megvalósított projektjeink során. Mostanáig a tanulás a legtöbb ember, a közgondolkodás, a közigazgatás és a munkaerőpiac számára elsősorban a formális tanulást jelentette. A Memorandum felhívja a figyelmet arra, hogy hasznos és ugyanakkor élvezetes tanulás különböző élethelyzetekben, családban, szabadidőben, a társas élet és munka közben is történhet. A számítógépek iskolai és otthoni elterjedése különösen fontossá teszi az informális tanulás beszámítását, hiszen a tanulásnak ebben a legősibb, természetes formájában hatalmas tartalékok rejlenek, amelyek a tanítás és tanulás megújulásának forrásai lehetnek. A tanulás dimenziói A Memorandum az egész életre kiterjedő tanulás új modelljét ismerteti, amely a lifelong learning fogalom mellett, azt kiterjesztve és kiegészítve bevezeti a lifewide learning - 8 -

8 kifejezést is. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedő tanulásként értelmezhető, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkábban szóba került dimenzióját emeli ki. Míg a lifelong learning az idődimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedő, transzverzális jellegét helyezi előtérbe. Az alábbi ábrán függőleges tengely mentén haladva az egyén életciklusának különböző, egymást időben követő tanulási folyamatai következnek egymásra. Ez az élethosszig tartó tanulás, az egész életre kiterjedő tanulás vertikális dimenziója. A vízszintes tengely a különböző kontextusokat, helyeket és helyzeteket jelöli, amelyekben az adott időpillanatban a tanulás éppen történik. Ez a horizontális dimenzió az élet minden területét átfogó tanulás. 1. ábra: A tanulás dimenziói Az egész életre kiterjedő tanulásnak ez a koncepcionális modellje egységes keretben kezeli a tanulás időbeli kiterjedését és a három alapvető tanulási formát. A IV. mező az iskolarendszerű oktatás. A II. mezőben a nem formális oktatásnak az a része található, amely felnőttképzés néven foglalható össze. A III. és az I. negyed a kötetlenebb, nem formális, illetve a gyermek- és felnőttkori informális tanulást jelenti. A hagyományos oktatáspolitika és az egész életre kiterjedő tanulás korábbi koncepciója is eddig elsősorban a IV., kisebb mértékben a II. mezőre koncentrált, és a másik kettőt szinte figyelmen kívül hagyta. A tanulás új megközelítése azonban a másik két térfelet is számításba veszi, amelyek kötetlenebb, rugalmasabb, ugyanakkor legalább annyira hatékony tanulási tevékenységeket reprezentálnak. Korosztályom már ezt a tanulási modellt éli meg

9 Ebből a modellből kiindulva legalábbis magyar nyelven lehetőség van annak az osztályozási inkoherenciának a feloldására is, amely abban nyilvánul meg, hogy a lifelong learning = lifelong learning + lifewide learning hierarchiában a lifelong learning önmaga fölérendeltjeként is megjelenik. Ha az egész életre kiterjedő tanulás kifejezés vonatkozik a tanulás új, kiterjedt formájára, akkor ennek két összetevője az élethosszig tartó, illetve az élet minden területét átfogó tanulás; az egész életre kiterjedő tanulás = élethosszig tartó tanulás + az élet minden területét átfogó tanulás. 2 Az informális tanulás jelentőségének szakmai megítélését befolyásolhatja az Európai Unió tagországaiban az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos, a lakosság véleményének megismerését célzó 2003-ban végezett kérdőíves felmérés eredménye is. Ez a vizsgálat ugyanis az informális tanulás kiemelkedő népszerűségét mutatja a lakosság körében. A kérdőívnek arra a kérdésére, hogy hol, milyen körülmények között tud leginkább tanulni, a felnőtt válaszadók többsége az informális tanulás különböző formáit jelölte meg. A válaszadók az első három helyre az alábbi formákat sorolták: - különböző tanulási tevékenységek a lakáson belül: 69%; - más emberekkel való kapcsolattartás során, kommunikáción keresztül: 63%; - szabadidős tevékenységek alkalmával: 51% Megítélésem szerint ez a kutatás inkább a szándékosnak mondható önkéntes tanulás különböző formáit mérte fel, így az informális tanulásnak ezt az értelmezését erősíti. A véletlenszerűen lezajló, nem tervezett, de valamilyen módon mégis végbemenő tanulásnak az értelmezésével, de különösen a mérésével még adós a tudomány. 3 Az Európai Unió intézményei tehát számos megoldást kínálnak az ifjúság formális és nem formális tanulásának segítésére egyaránt. Szakdolgozatom I. fejezetében az európai uniós iskolarendszerű, formális tanulási programokat, II. fejezetében a nem formális tanulás Európai Bizottság pályázati úton elnyerhető támogatásával megvalósítható lehetőségeit ismertetem. Ezt követően a III. fejezetben egy általam menedzselt és megvalósított, nem formális tanulást szolgáló projektet mutatok be. Szakdolgozatom végén, a IV. fejezetben észrevételeimet, projekttapasztalataimat fogalmazom meg. 2 Komenczi Bertalan :Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedő tanulásról 3 Pordány Sarolta: Az informális tanulás értelmezése és mérése

10 I. FEJEZET - EURÓPAI UNIÓS ISKOLARENDSZERŰ IFJÚSÁGI PROGRAMOK Európa egységesülésével egyre inkább fontossá válik az oktatás minőségének a biztosítása. Ez azért fontos, mert az egyenlő esélyek megteremtésének feladata azt jelenti számunkra, hogy a különböző pályakorrekciók, az oktatási rendszerből való kilépés, illetve visszalépés lehetőségei biztosítva legyenek. A közoktatásnak, a szakképzésnek, a felsőoktatásnak együtt kell működnie a felnőttképzés azon formáival, amelyek a képzés által előidézett űrt hivatottak betölteni, illetve elejét veszik az olyanfajta munkanélküliségnek, amely hosszú távon nagyon nagy teher egy társadalom számára. Különösen fontos ez egy olyan társadalomban, ahol növekszik a tartósan munkanélküliek száma, ami nemcsak gazdasági, hanem szociális, erkölcsi problémákat is generál, és visszacsapódik azokra a felelős szervekre, amelyeknek ezeket a hiányosságokat ki kell küszöbölniük. Az európai programok olyan jellegű modelleket kínálnak, amelyeket egy adott ország oktatási rendszere megvizsgál, és megpróbál csatlakozni hozzájuk. I. 1. Európai oktatási programok Közismertté váltak az európai programok, amelyek konkrétan érintik az iskolákat a pályázati lehetőségek, a partnerkapcsolatok kiépítése, valamint a tanulók mozgásterének a bővítése révén. A Comenius-program az iskolai oktatás területén, az Erasmusprogram a felsőoktatásban működik, míg a felnőttoktatás terén a Grundtwigprogram ismert. A Leonardo-program a szakmai képzés feladatait támogatja, azonkívül vannak európai programok, amelyek a regionális és kisebbségi nyelvek támogatását segítik elő, vannak kulturális és a médiákra vonatkozó közösségi programok. Magyarországon a Tempus Közalapítvány a különböző feladatköröknek megfelelően nemzeti irodákat tart fenn, ilyen a Socrates Iroda vagy a Leonardo Nemzeti Iroda, amelyek a részprogramok gondozását és a kapcsolattartást teszik lehetővé. 4 4 Komlósi László Imre: A magyar közoktatás előtt álló feladatok az európai integrációs folyamatokban

11 A világ legnagyobb egyetemi csereprogramja, az Erasmus 20 éve indult. 1,7 millió körüli azon diákok száma, akik 1987 óta megbirkóztak a külföldi tanulmányok során jelentkező kihívásokkal, és értékes tapasztalatokat szereztek. A 31 ország 2000 intézményét összefogó Erasmus programban jelenleg az európai felsőoktatási létesítmények 90%-a vesz részt. A kevésbé erőteljes indulás után a program hatalmas sikereket ért el, és szélesebb távlatokat nyitott meg a résztvevők számára. 5 Az Erasmus ma már nem csupán oktatási program: társadalmi és kulturális jelenséggé nőtte ki magát. Az Erasmus jelképezi mindazt, amire az EU a legbüszkébb lehet. A program nem csupán a tanulmányok útján való tapasztalatszerzést segíti elő: alkalmat teremt a nyílt szemléletmód és a tolerancia elsajátítására és gyakorlására, valamint természetes környezetet biztosít mások megismeréséhez. Ösztönzi a kultúrák közötti párbeszédet, és arra bátorítja a fiatalokat, hogy európai dimenzióban gondolkozzanak, és ne csak tanulmányaik során, hanem munkavállalóként is megőrizzék mobilitásukat, rugalmasságukat a külföldön nyitva álló lehetőségek iránt. Felmérések is megerősítik a tényt, hogy az Erasmus-ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat a munkáltatók értékes tapasztalatnak tekintik, ez pedig magasabb fizetéssel jár, és az állás megtartásának esélyeit is növeli től 2013-ig az Erasmus az újonnan létrehozott egész életen át tartó tanulási program keretei közt folytatódik. A Közösség szeretné elérni, hogy 2012-re 3 millió diáknak legyen lehetősége külföldön tanulni. Az Erasmus nem csupán diák-mobilitási program, a tanárok külföldi tapasztalatszerzését is támogatja: 2007-ben mintegy tanár vett részt az Erasmus csereprogramokban. A felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodásain alapuló hálózatban 27 tagállam és 3 társult ország (Izland, Liechtenstein és Norvégia) vesz részt. Az Erasmus olyan tudással és tapasztalatokkal gazdagítja résztvevőit, melyek hasznát nem csupán az egyén, de a társadalom egésze is élvezheti. A program kiváló példa arra, milyen sikerek érhetők el összehangolt európai intézkedések révén az oktatás területén 6. 5 Jan Figel: 20 éves az Erasmus program 6 José Manuel Barroso

12 Az Erasmus program nagyszerű eredményei egy új kezdeményezés, az Európai Technológiai Intézet sikerét is előrevetítik. Az intézet feladata az lesz, hogy áthidalja a felsőoktatás, a kutatás és az innováció között húzódó szakadékot. Ennek haszonélvezői az egyes hallgatók, a gazdaság, összességében a társadalmak lesznek. I. 2. Hallgatói mobilitás, külföldi tanulmányok Célok: o Lehetővé tenni a hallgatók számára, hogy oktatási, nyelvi és kulturális tapasztalatokat szerezzenek egy másik európai országban. o Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések ösztönzése, az oktatási környezet gazdagítása. o Magasan kvalifikált, nyitott gondolkodású ás nemzetközileg tapasztalt szakemberek bázisának bővítése. o Kreditátvitel és beszámítás folyamatának fejlesztése. Általános részvételi feltételek o A külföldi tanulmányokról egy tartalmilag egyeztetett, írásos Tanulmányi Szerződés megkötése. o A tanulmányi időszak végén a külföldi fogadóintézménynek igazolást kell kiadnia az elvégzett tanulmányi programról és eredményekről. o A hallgatók a külföldön töltött időszak folyamán is jogosultak az anyaintézményüknél kapott tanulmányi ösztöndíjra. A hallgató jogi státusza o A hallgatónak valamely részt vevő ország állampolgárának kell lennie, vagy az adott országban menekültként, hontalan személyként szerepelnie. o A hallgató tanulmányi területtől függetlenül egy Erasmus Intézményi Iránytűvel rendelkező felsőoktatási intézményben diplomát szerezhet, doktori szintig bezárólag. o Nem támogathatóak elsőéves hallgatók. o A külföldi félév-áthallgatáson az a hallgató vehet részt, aki legalább két lezárt félévvel rendelkezik

13 I. 3. A mobilitásra és az intézményekre vonatkozó kritériumok Elsődleges cél az Erasmus tanulmányi célú hallgatói mobilitásnak a biztosítása az Erasmus Intézményi Iránytűvel rendelkező résztvevő intézmények között. Az anyaintézménynek teljes mértékben el kell ismernie a külföldön töltött időszakot. A kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik, a fogadó intézmény részére semmiféle egyetemi díj (tandíj), regisztrációs díj, vizsgadíj nem jár, ám a hallgatóknak a tanulmányaik időszaka alatt is fizetniük kell a tandíjat az anyaintézményük részére. Ugyanakkor kisebb díjak, például biztosítási díj, diákszövetségi tagdíj és különféle anyagokért, pl. fénymásolásért, labortermékekért fizetendő díj felszámolhatóak, ugyanúgy, mint a külföldi hallgatók esetében. Az Erasmus tanulmányi célú mobilitás esetén a minimális időtartam 3 hónap, a maximális pedig 12 hónap. Mielőtt a hallgató megkezdi az Erasmus tanulmányi időszakot, az anyaintézménynek ellenőriznie kell, hogy a tervezett fogadó intézménynél elvégzett Erasmus program elfogadható-e azon fokozat vagy diploma tekintetében, amelynek eléréséért a hallgató jelenleg tanul, illetve, hogy ennek eredményeképpen az Erasmus tanulmány elfogadható-e a kielégítő teljesítést követően. Tanulmányi célú mobilitás esetén a tanulmányi időszakot megelőzően szükséges minden hallgatónak kitöltenie a Tanulmányi Megállapodást, melyet a fogadó intézménynek, az anyaintézménynek és a hallgatónak is el kell fogadnia. A Tanulmányi Megállapodás bármilyen módosítását, ami a hallgatónak a fogadó intézménybe való megérkezésekor szükségesnek látszik, a hallgató érkezését követő egy hónapon belül véglegesíteni és formalizálni szükséges. Az ezután felmerülő változásokkal kapcsolatban mindhárom félnek formálisan meg kell egyeznie, és a változásokat késedelem nélkül végre kell hajtania. A mobilitási időszak sikeres befejezésekor a fogadó intézménynek a hallgató részére ki kell állítania a Tanulmányi Megállapodás szerint elvégzett tanulmányokról és eredményekről az igazolást. A fogadó intézménynél a hallgató által elvégzett tanulmányért járó kredit, illetve elismerés csak abban az esetben tagadható meg, ha a hallgató nem éri el a fogadó intézmény által megkövetelt elméleti vagy gyakorlati tudásszintet, vagy bármi más módon nem tesz eleget az elismeréshez szükséges feltételeknek, amelyekről a résztvevő intézmények megállapodtak

14 Erasmus mobilitási támogatást kizárólag a következő külföldi tevékenységekre lehet megítélni: olyan Erasmus Intézményi Iránytűvel rendelkező intézetnél folyó nappali egyetemi vagy posztgraduális tanulmány, ideértve a diplomamunka elkészítését (de nem tartoznak bele az olyan kutatási tevékenységek, amelyek nem képezik valamely kurzus speciális részét), amelynek eredménye elismert diploma vagy fokozat. nappali szakmai gyakorlatok, feltéve, hogy a szakmai gyakorlatot az anyaintézmény a hallgatói program szerves részeként fogadja el. tanulmányok és szakmai gyakorlat kombinációja. Az Erasmus lehetőséget ad arra, hogy valaki önfinanszírozó Erasmus hallgató legyen (mind a tanulmányi, mind pedig a szakmai gyakorlati célú mobilitás esetén), vagyis minden olyan hallgató, aki az összes Erasmus hallgatói mobilitási kritériumnak eleget tesz, és az összes Erasmus hallgatóra vonatkozó előnyből részesül, de nem kap Erasmus mobilitási támogatást. A szabályok a támogatások elosztásának kivételével az önfinanszírozó hallgatókra is vonatkoznak. Egy résztvevő ország állampolgára, aki ideiglenesen egy másik résztvevő országban él, mert ott folytatja felsőfokú tanulmányait, jogosult arra, hogy Erasmus mobilitási program keretében abba az országba menjen, ahonnan származik, de e pályázatok elbírálásakor e pályázatoknak a legalacsonyabb prioritást kell biztosítani. Az anyaintézményeknek fel kell hívniuk a leendő fogadó intézmények figyelmét arra, hogy hazatérő hallgatót ajánlanak, és ezt egyértelműen jelölni kell a Nemzeti Irodának megküldendő záró beszámolóban. A szakmai gyakorlat időszaka és a tanulmányi időszak kombinálható egyetlen külföldi tanulmányi mobilitási időszakká. Az egyetlen időszak azt jelenti, hogy 1. a szakmai gyakorlatnak ugyanazon fogadó felsőoktatási intézmény felügyelete alatt kell lezajlania, mint ahol a diák a tanulmányait végzi; 2. a két tevékenységnek egymást követően kell lezajlania. A kombinált időszakra vonatkozó támogatási összegek megegyeznek a tanulmányi időszakra vonatkozó rátákkal. A kombinált időszak időtartama is 3 és 12 hónap között változhat. Ez azt jelenti, hogy lehetséges például 1 havi szakmai gyakorlatot és 2 havi tanulmányi időszakot kombinálni

15 Az Erasmus hallgató minden joga és kötelezettsége le van írva az Erasmus Hallgatói Iránytűben, amelyet minden diák megkap, mielőtt megkezdené külföldi tanulmányi időszakát. A Nemzeti Irodának biztosítania kell, hogy minden kimenő hallgató megkapja a Hallgatói Iránytű egy példányát. Szerencsés volna, ha létezésére és tartalmára pl. a hallgatói önkormányzatok is felhívnák az első éves hallgatók figyelmét. Az ösztöndíj hozzájárulás a külföldi tanulmányi időszak többletköltségeihez: A hozzájárulás a hónapok alapján kerül kiszámításra, és átalánydíj formájában kerül kifizetésre. Az egyéni hallgatói ösztöndíj esetében a küldő felsőoktatási intézmény kritériumokat állíthat fel, például a jelentkező tanulmányi eredményét, a fogadó szervezetben használt munkanyelv ismeretét, a motivációt, stb. Az egyéni ösztöndíjak kiszámítását célországonként meghatározott maximum összegekre tekintettel a küldő intézmény végzi. A felsőoktatási intézmények bizonyos kritériumokat figyelembe vehetnek az egyéni összeg megállapításakor, pl. a társfinanszírozáshoz elérhető forrásokat, a kedvezményezett szociális és gazdasági helyzetét, családi hátterét. Az önfinanszírozó hallgatók is tudomásul veszik a mobilitási szerződésükből fakadó kötelezettségeket és feltételeket. Minden Erasmus mobilitást vállaló hallgató köteles hallgatói beszámolót készíteni a mobilitás teljesítését követően. A felsőoktatási intézmény vagy a Nemzeti Iroda a hallgatóktól visszakér minden olyan összeget, amelyet nem a szerződésben foglalt rendelkezések szerint használtak fel. Ha egy hallgató nem teljesíti a külföldi tanulmányi időszak alatt a kurzus követelményeit, az a támogatás részleges, vagy teljes visszafizetési kötelezettségét vonhatja magával. A támogatási összeg visszatérítését nem lehet kérni abban az esetben, ha a hallgatót vis maior körülmények akadályozták a tervezett külföldi tanulmányok elvégzésében. Az ilyen eseteket a küldő intézmény köteles jelenteni, a Nemzeti Irodának pedig minden felmentést írásban jóvá kell hagynia

16 I. 4. Összefoglalva Az Erasmus (European Community Action Schemes for the Mobility of University Students) az Európai Unió által az oktatás minőségének javítására létrehozott Socrates programnak a felsőoktatás fejlesztésére irányuló alprogramja. A Tempusszal ellentétben az Erasmus nem segélyprogram, hanem a kölcsönösség elvén alapul, csak részfinanszírozást nyújt, és a támogatások forrását a résztvevő államok befizetései alkotják. Az Erasmus-programban az Intézményi Szerződés keretén belül a következő akciókra lehet pályázni: Európai Egyetemközi Együttműködések - Közös tantervfejlesztési projektek alap- (CDI) és Masters (CDA) szinten, - Európai modulok (EM), - Integrált nyelvi kurzusok (ILC) kifejlesztése, - Az európai kreditátszámítási rendszer bevezetése (ECTS), - Intenzív programok (IP). A hallgatói és oktatói mobilitás (tematikus hálózatok által valósul meg) Egyetemi együttműködéseket jelent adott tudományterületen. Más pályázati lehetőségek a Socrates program keretein belül: o Comenius: Közoktatás és tanárképzés o Lingua: Nyelvtanárok képzése, nyelvoktatás, nyelvtanulás fejlesztése o Minerva: ODL: Nyitott és távoktatás o Grundtwig: Felnőttoktatás

17 I. 5. SOCRATES I. SOCRATES II. A 2000-es átmeneti év után január 1-tõl életbe léptek a SOCRARES program II. szakaszának új szabályai. SOCRATES I Akció neve a SOCRATES I-ben Akció neve a SOCRATES II-ben ERASMUS... 1 akció: Intézményi Szerződések 1 akció: Tematikus Hálózatok 2 akció: Hallgatói mobilitás ERASMUS 2.1 akció - Európai egyetemközi együttműködések ERASMUS 2.2 akció - Egyetemi hallgatók és oktatók mobilitása ERASMUS 2.3 akció - Tematikus Hálózatok COMENIUS... 1 akció: Európai oktatási projektek 2 akció: Interkulturális oktatás 3.1. akció: Tanár-továbbképzési projektek 3.2 akció: Tanár-továbbképzési egyéni ösztöndíjak COMENIUS 1 akció - Iskolai projektek COMENIUS 1 akció - Iskolai projektek COMENIUS 2.1 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (projektek) COMENIUS 2.1 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (projektek) COMENIUS 2.2 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (egyéni ösztöndíjak) LINGUA... A akció: Európai együttműködési projektek B akció: Tanár-továbbképzési ösztöndíjak C akció: Tanár-asszisztensi program D akció: Új nyelvtanítási eszközök kidolgozása E akció: Közös európai projektek COMENIUS 2.1 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (projektek) COMENIUS 2.2 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (egyéni ösztöndíjak) COMENIUS 2.1 akció - A tanárok alap- és továbbképzése (egyéni ösztöndíjak) LINGUA 2 akció - A nyelvoktatás eszközeinek fejlesztése COMENIUS 1 akció - Nyelvi projektek. Nyitott és távoktatás MINERVA Felnőttoktatás... Felnőttoktatás GRUNDTWIG Információ- és tapasztalatcsere... Közös érdeklődésre számot tartó kérdések elemzése ARION tanulmányutak oktatásirányítóknak 1. táblázat: Oktatási beazonosíthatósági táblázat Megfigyelés és innováció 6.1.d akció Tanulmányok, elemzések, stb. Megfigyelés és innováció 6.1.d akció - ARION tanulmányutak A Socrates program első két szakaszában ( között) számos újszerű, érdekes együttműködés valósult meg az oktatás különböző szintjein. Ezek az eredmények akkor tudnak hosszabb távon is értékesek maradni, ha az együttműködések, projektek, tanulmányutak során szerzett rutinok beépülnek a projekt lezárulása utáni

18 hétköznapokba, illetve a lehető legtöbb személy (tanuló, tanár) számára hozzáférhetővé, átvehetővé válnak. Ennek reményében az Európai Bizottság pályázati úton támogatja a Socrates Nemzeti Irodák azon együttműködési projektjeit, amelyek feldolgozzák és széles körben terjesztik a Socrates programban támogatást nyert, már lezárult egyéni vagy intézményi pályázatok eredményeit. A Socrates irodák projektjei a 2004/05-ös és a 2005/06-os tanév során zajlottak le. 7 I. 6. LLP / Erasmus program Az Európai Unió oktatást támogató Socrates programja 2007-től az Egész életen át tartó tanulás program keretében folytatódik tovább. Az LLP (Lifelong Learning Programme) az egyik szektorális alprogramja. Magyarország 1997-ben teljes jogú partnerként csatlakozhatott az Uniós országok felsőoktatási hallgatóinak mobilitását segítő Erasmus programhoz. Az Erasmus program keretében egyetemek, felsőoktatási intézmények közötti megállapodás alapján valósul meg a mobilitás. Az EU minden, az előre lefektetett követelményeknek tartalmilag és formailag megfelelő kétoldalú szerződésben rögzített hallgatói és oktatói csereprogramot ösztöndíj-támogatással, és az adminisztrációs költségek fedezésére szolgáló forrásokkal támogatja. I. 7. Leonardo da Vinci program A Leonardo program az Európai Unió szakképzési programja, melynek célja a szakképzés piaci igényekhez történő igazítása, a szakképzés minőségének fejlesztése illetve a szakképzés minél szélesebb rétegek számára hozzáférhetővé tétele, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása. A Leonardo program támogatja a szakképzés minden szintjének fejlesztését, a középiskoláktól az egyetemeken át a továbbképzésekig, amelybe beletartozik a vállalaton belüli továbbképzés területe is. A program szinte minden pályázati lehetősége nyitott a vállalatok/vállalkozások számára

19 I Fiatal dolgozók külföldi szakmai gyakorlata Lehetőséget biztosít ez a program valamely cég fiatal, frissen végzett munkatársainak külföldi szakmai képzésen (képzőintézményekben) vagy gyakorlaton (külföldi vállalatoknál) való részvételére, melynek időtartama 2 hónap 1 év lehet. A gyakorlat elősegíti a szakmai ismeretek bővítését és a szakmai idegen nyelvi készségek fejlődését, valamint a más munkakultúra, szemléletmód megismerését. A tevékenység elsődleges célja, hogy a fiatalok olyan szakmai területeket ismerjenek meg, amelyek Magyarországon nem ismertek, vagy nem történik képzés az adott szakterületen. I Vezetői tanulmányutak Ezen program keretében a cégek képzésért és emberi erőforrásokért felelős vezetői olyan nemzetközi csereprogramokban vehetnek részt, amelyek során különböző külföldi képzőintézményekkel (ideértve a felsőfokú oktatási intézményeket is) kerülhetnek kapcsolatba, tapasztalatot szerezhetnek a gazdaság és az oktatási szféra együttműködéséről, és szakmai továbbképzésük során új ismeretekkel bővíthetik tudásukat. Lehet pl. a látogatás célja egy olyan vezetőképző tréning, melynek célállomása egy külföldi cég. Az utazás célja ekkor a másik cég humánerőforrás-rendszerének megismerése, eltérő módszerek elsajátítása, szakmai tapasztalatcsere. I Külföldi szakemberek és gyakornokok fogadása A cégek fogadóintézményként is részt vehetnek a programban: külföldről érkező friss diplomások, egyetemisták, szakközépiskolások vagy a szakképzésben járatos kollégák, egyetemi oktatók fogadása kiváló lehetőséget nyújt más munkakultúra, szakmai háttér megismerésére. A szakmai gyakorlatok további előnye, hogy szakképzett, vélhetően kiváló munkaerőt foglalkoztathat (a gyakorlatoknál általában intézményen belüli szakmai válogatás alapján döntenek a kiutazó személyéről) úgy, hogy lényegében semmilyen konkrét költsége nincs, hiszen a gyakorlaton lévő fiatal ösztöndíját a program adja (de természetesen a fogadó cég az ösztöndíjat kiegészítheti, vagy ingyen szálláslehetőséget, ellátást biztosíthat)

20 I Részvétel szakmai képzési programok kidolgozásában A program kiemelt figyelmet fordít a gazdaság és a szakképzés együttműködésére. Ennek módja a széles körű együttműködés támogatása a szakképzés szereplői (képzőintézmények, szakmai szervezetek, regionális szervezetek, vállalkozások valamint szociális partnerek) között annak érdekében, hogy növekedjen a képzés hatékonysága, és egyre jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. Cél az, hogy azonosítsák azokat a szakterületeket, amelyek fehér foltok a szakképzés területén, vagyis, hogy hol van piaci igény szakképzett szakemberek iránt, azonban nincs olyan képzőintézmény, amely biztosítani tudná a megfelelő képzést. Ugyanakkor a program támogatja az olyan képzési programok kialakítását, amelyek növelik a vállalatok alkalmazkodóképességét a környezeti változásokhoz. Ennek jegyében lehetőség nyílik kísérleti programok indítására, melyek célja új képzési módszerek, segédanyagok, vagy új képzési modulok, szakmák tananyagainak kidolgozása. Különös hangsúlyt fektet a program az új információs és kommunikációs technológiák használatára. Ez a pályázati forma lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozás a képzés tartalmát saját igényei szerint alakítsa: kezdeményezhet (pályázóként), vagy részt vehet (aktív vagy támogató partnerként) ilyen projektmunkában. I Szaknyelvi kurzusok kidolgozása A Leonardo program ezen a pályázati formán belül kiemelt figyelmet fordít a szaknyelvi készségek fejlesztésére, hiszen a megfelelő nyelvtudás elősegíti a nemzetközi munkakörnyezetben történő kommunikációt. A pályázati típus lényege, hogy olyan tanagyagokat, módszereket, eszközöket fejlesszenek ki a szaknyelvi kommunikáció területén, amelyek megfelelnek az adott szakterület vagy gazdasági szektor igényeinek. Szintén a nyelvi készségek fejlesztéséhez kapcsolódik az a tevékenységtípus, melynek célja olyan eszközök kidolgozása és a vállalkozások rendelkezésére bocsátása, amelyekkel segítséget nyújtanak a vállalati szintű nyelvi stratégiák kidolgozásához. Az utóbbi két pályázati formában az aktív részvételen kívül a vállalkozások, vállalatok számára lehetséges tesztelőként is bekapcsolódni, vagyis kipróbálni az új képzési anyagot saját munkatársaik képzésében