Kockázatkezelés kereskedési technikákkal

Átírás

1 Kockázatkezelés kereskedési technikákkal Hornai Gábor Bevezetésként Olcsón végy, drágán adj! Részletek az értekezletről: -. és a piacnyitást követő áresés kihasználásával jelentősen csökkennek a termelési költségeink fejezi be a vállalat vezetőinek tartott tájékoztatóját a műszaki igazgató. - Hogyan intézzük majd az energiabeszerzést? hangzik az első kérdés. - Versenyeztetjük a szállítókat! Meglátjátok, itt fognak toporogni az ajtó előtt, csakhogy végre már ajánlatot adhassanak. - Jó, de melyikükkel kötünk szerződést? - Amelyik a legolcsóbb! mondja a pénzügyi igazgató A jelenlegi éves villamosenergia-költségünk közel 3 milliárd. Ha csak szerény 5%-ot tudunk lefaragni belőle, már az is 15 millió tiszta nyereség. - Szóval a legolcsóbbal. Jó. De nyilván teljesítési garanciával, ugye? - Hát persze! A technológia nem viselne el huzamosabb áramkimaradást, a késedelmes szállítás kötbéreire meg rámenne a nyereség nagy része szól közbe a termelési főmérnök. - És az ár? Mondjuk, hogy lealkudtuk azt az 5%-ot. Rögzített árra szerződünk? - Isten ments! Nézd meg mi történt Németországban tavaly! Akkorát estek az árak, hogy mindenki azt hitte, itt a világvége, ez így nem mehet tovább. Aztán mi történt? Még tovább estek. A rögzített árral csak a szállító keresné magát betegre ahelyett, hogy a nyereség a miénk lenne. Mondjuk úgy állapodunk meg, hogy az árat megformulázzuk és a németországi zsinór jegyzéshez kötjük havi árigazítással. Meglátjátok, a 15 milliós megtakarítás legalább a duplája lesz év végére. - Jó. De mi lesz, ha mégsem csökkennek az árak tovább? Sőt, mi van, ha emelkednek? - Az ki van zárva! - Jó, jó, de ha mégis? Mondjuk 5 vagy %-kal? - Hát akkor baj van, mert az nemcsak a 15 millió megtakarítást viszi el, hanem még a nyereség egy jó részét is. - Akkor mégiscsak fix árra kell szerződni, nem? - Erre az esetre talán igen, de ez nem reális! Miért nőnének az árak? Verseny lesz, meg többletkapacitás, meg minden. Higgyétek el, az árak tovább fognak csökkenni és ezt nekünk kell kihasználnunk, nem másnak." Ilyen előzmények után 1999 végén az Egyesült Zsinór Rt. több szállító ajánlata alapján a kiváló nemzetközi referenciákkal rendelkező Stornai Energia Rt.-t választotta. A megkötött szerződés fő jellemzői a következők voltak: érvényessége a teljes 2. naptári évre vonatkozott, a teljes villamosenergia-igény ellátására szólt a szerződés, a havi elszámolás a következő összefüggéseket követte: az elszámoló ár: P = P o * i Ft/MWh, ahol

2 2 P o = az 1999-es évi átlagos beszerzési költség 5%, Ft/MWh, i = az elszámolási időszak árindexe, amelynél: i = P i átlag /P 99/2 átlag, itt: P i átlag = az elszámolt hónap németországi zsinór másnapi kereskedési árainak számtani átlaga, EUR/MWh; P 99/2 átlag = az 1999 július 1. - december 31. közötti németországi zsinór másnapi kereskedési árainak rögzített számtani átlaga, EUR/MWh A németországi árak forrásának a felek a Platt s European Power Daily kiadvány árjegyzését használják. A szerződés aláírását mindkét félnél saját gyakorlatuknak megfelelő döntéselőkészítés előzte meg: A Stornai Rt. beillesztette a Zsinór-szerződést többi értékesítési szerződése közé, és a már megkötött illetve előkészítés alatt álló fizikai és határidős ügyleteivel együtt teljes portfolióelemzést végzett. Úgy döntött, hogy saját, illetve már korábban leszerződött forrásaiból megbízhatóan el tudja látni a Zsinór Rt.-t, számottevő árkockázata csak jelentős (%-ot meghaladó mértékű) árcsökkenés esetén következhet be, ennek valószínűségét kicsinek ítélték. A Zsinór Rt. számos értekezleten tárgyalta a beszerzési stratégiát. Az 5%-os beszerzési költségcsökkentést túl szerénynek találták, különösen az és az azt megelőző év folyamatos árcsökkenésének tükrében. A németországi fizikai piac másnapi zsinór kereskedésére alapuló árindex bevezetésével, folytatódó árcsökkenésre alapozva további jelentős nyereségnövekedést állítottak be a 2. évi üzleti tervbe. Látjuk, hogy a döntést megelőzően mindkét fél figyelembe vett fontosnak ítélt körülményeket, feltette a "Mi van, ha...?" kérdéseket, azaz kockázatelemzést végzett. Mielőtt most, 21 elején megnéznénk, hogy ki milyen jól vagy rosszul járt a fenti szerződéssel, tegyünk egy kitérőt a kockázatkezelés területére. A kockázatkezelés A kockázatkezelés minden üzleti vállalkozás egyik leglényegesebb belső folyamata. A vállalkozás céljainak elérését befolyásoló hatások megfelelő ismeretének hiánya jelentős veszteséget (piaci, pénzügyi, környezeti stb.) eredményezhet, amely adott esetben teljesen tönkre is teheti a vállalkozást. A rendszeres kockázatkezelés lehetővé teszi az üzletileg előnytelen körülmények elleni védekezést, a kedvezőtlen hatások elkerülését, kezelését vagy áthárítását. A "kockázat" szót azonban nemcsak fekete színnel írják. A rendszeres kockázatkezelés új lehetőségek és előre nem tervezhető kedvező üzleti körülmények gyors felismerését, kihasználását is elősegíti. A villamosenergia-kereskedelem kockázatai A sikeres kereskedelemhez az alapvető marketing eszköztár (termék - ár - értékesítési csatorna - eladásösztönzés) összehangolt alkalmazása szükséges. A vil-

3 3 lamos energiának áruként rendkívül eltérőek a piaci tulajdonságai attól függően, hogy milyen értékesítési csatornán keresztül kereskednek vele. Nagy mennyiségű és gyakori adásvételkor (amit kereskedésnek, trading-nek nevezünk) a villamos energia primer jószágként viselkedik, árát kizárólag a kereslet és a kínálat pillanatnyi aránya határozza meg. A villamos energia áruként mindenben megfelel a "tőzsdei termék" (commodity) kívánalmainak: műszaki és kereskedelmi értelemben homogén, szabványos, nagy volumenben forog, folyamatos (bár időben változó mértékű) és jelentős a piaci kereslet iránta. Két lényeges tulajdonság mégis különlegessé teszi a villamos energiát a többi tőzsdei termékhez képest. Az egyik a kereskedelmi értelemben vett tárolhatatlanság. Míg minden egyéb áruból készletek halmozhatók fel, amelyekből az igények pillanatnyi változásai bizonyos ideig azonnal kielégíthetők változatlan termelési volumen mellett, a villamos energia keresletének változása tehetetlenség (inercia) nélkül azonnali termelési mennyiségváltozást igényel, aminek eredménye az árak azonnali változása. (Tapintatosan nem részletezzük azt az esetet, amikor a termelők kapacitásaik visszafogásával vagy elengedésével, a kínálat változtatásával próbálják ezt kihasználni.) A másik fontos tulajdonság a kínálat vagy kereslet azonnali reagálása külső tényezőkre. Kínálati oldalon a primer tüzelőanyagok (pl. kőolaj, földgáz) árának természetes vagy látszólag érdektelen politikai események hatására bekövetkező változása nagyon gyorsan energiaár változásban jelentkezik, míg a keresletet az árakon túl a még mindig nem elég jól tervezhető időjárási hatások vagy társadalmi események növelhetik vagy csökkenthetik igen rövid időn belül. Aztán pedig jön a tárolhatatlanság hatása. Az előzőek miatt a szabad kereskedelemben a villamos energia árai hol fenn, hol lenn szárnyalnak, azaz volatilisek (volare = repülni), ingadozók. A nagy áringadozás (árvolatilitás) a tőzsdei jellegű kereskedés miatti átlátható (transzparens) árakkal és kis fajlagos nyereségtartalommal párosulva természetszerűen fokozott üzleti kockázatot jelent vevőnek, eladónak egyaránt. Vagy inkább üzleti lehetőséget? Zérusösszegű játék A teljesen liberalizált piaci villamosenergia-kereskedelem meghatározó része a szállítók és vevők közötti kétoldalú megállapodások keretén belül zajlik. Fontos szerepe van ugyanakkor a szabályozott (szervezett, koncentrált) piacon folytatott kereskedésnek is, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívül (OTC, over-the-counter) folyik 1. A szervezett piac áll legközelebb a közgazdasági "kompetitív" piachoz, amelyet nagyszámú szereplő, alacsony be- és kilépési korlát, homogén termék és a szereplők tökéletes informáltsága jellemez. A szereplők összességükben az iparra jellemző normál profitot realizálják az adott időpontban kialakult egyensúlyi ár mellett. Példaként (1. ábra) az APX (Amsterdam Power Exchange) magyarázó "Marshall-kereszt"- jét vettük fel (az egyensúlyi ár a Market Clearing Price). A szereplők egyedileg azonban nem egyformán informáltak, nem azonosan ítélik meg a jövőt, és ennek következtében nem ugyanazt a profitot érik el. Valaki mindig többet nyer (pozitív gazdasági profitra tesz szert) 2 és ezt a nyereségét valaki 1 Ezeket most (de csak most) egységesen "tőzsde" tartalommal használjuk. 2 A "gazdasági" illetve "normál" profit kifejezést közgazdasági értelemben használjuk. Normál profit: az adott iparág, piac általános nyereségszintje, azaz az összes "ex-ante" költséget és a szokásos növekedést fedező kockázatmentes likvid nyereség. Gazdasági profit: a normál profitot meghaladó nyereség.

4 4 más adja át neki (akinek negatív gazdasági profitja lesz). A kereskedés így makroszinten mindig zérusösszegű (zero sum game). ár Állandó kereslet ára Kereslet (vétel) Kínálat (eladás) Piaci ár, MCP Állandó kínálat ára Piaci mennyiség MW 1. ábra Az egyensúlyi ár és mennyiség kialakulása Kereskedési technikák "Akkor végy, amikor olcsó, és akkor adj, amikor drága!" Mikor mondhatjuk, hogy kockázatainkat megfelelően kezeltük? Akkor, ha kötelezettségeinket megfelelő időben, mennyiségben, minőségben és áron teljesíteni tudjuk. Abból kiindulva, hogy mindig van elegendő forrás a villamosenergia-igény kielégítésére, akkor szállítóként is, vevőként is az árkockázat kezelése a feladat. Nézzük meg, hogy milyen kereskedési technikákat alkalmazhatunk árkockázatok kezelésére! A villamos energia tőzsdei kereskedésének technikái a már régóta kialakult áru- és értéktőzsdei kereskedésből származnak. A következőkben a tőzsdei kereskedésről, az alkalmazott kereskedési fogalmakról és leggyakoribb technikákról, valamint az opciós stratégiákról lesz szó. Hol, kik és milyen célból kereskednek? A legáltalánosabb természetesen a fizikai piac, ahol árukkal folyik a kereskedés. Mindig van tényleges áruszállítás és a pénzügyi rendezés az áruszállítás után jellemzően egy héten belül megtörténik. A fizikai piacot szokás még spot (azonnali) piacnak is nevezni, amely akár tőzsdei (exchange,pool), akár tőzsdén kívüli (OTC) formát ölthet. A fizikai kereskedés az árkockázatok forrása. A nem fizikai kereskedés piacán árukkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek kereskedése folyik. Mivel ezek a jogok és kötelezettsége a "mögöttük" meglévő

5 5 árukból származnak, a nem fizikai kereskedést származtatott (derivatív) kereskedelemnek is nevezzük. A származtatott ügyletek közös jellemzője, hogy értékük valamilyen más, alapvetően meghatározó piaci tényező (alaptermék, részvény, árfolyam stb.) alakulásától függ. Tőzsdén és tőzsdén kívül egyaránt kereskednek velük, a tényleges áruszállítás nem feltétlenül része az ügyletnek 3. A kereskedők három jellemző csoportját szokás megkülönböztetni tevékenységük célja alapján. Az egyik csoport az árak mozgásainak kihasználásával nyereséget akar elérni, ők a spekulánsok (speculators)."azért veszek most, mert holnap drágábban tudom eladni." Az arbitrazsőrök (arbitrageurs) ugyanazon termék különböző piacain kialakuló árkülönbségének azonnali kihasználásával akarnak nyereséget elérni. "Azért veszek most itt, mert most ott drágábban tudom eladni." A fedezeti ügyletkötők árkockázatok elleni védekeznek. "Azért veszek most, mert holnap drágábban kellene megvennem." A fedezeti ügyletkötők célja a saját üzleti tevékenységüket érintő kockázatok (a vevőnél mindig áremelkedés, az eladónál mindig árcsökkenés) elleni védekezés (ezt hedging-nek "hedzsingnek is nevezzük az angol hedge = sövény, kerítés szóból származtatva). A védekezés alapelve minden esetben olyan határidős helyzet létesítése, amelyik ellentétes a kockázat forrását jelentő fizikai pozícióval (türelmet, nemsokára részletezzük). Milyen szándékkal kötnek ügyleteket? A kereskedők eladási és vételi szándékát a következőképpen nevezik: Hosszú pozíció (long position): a kereskedőnek vételi szándéka van, növeli a készleteit, vásárol, azaz vagy árura vagy valamilyen jogra tesz szert. Rövid pozíció (short position): a kereskedőnek eladási szándéka van, csökkenti a készleteit, elad, azaz áruszállításra vagy valamilyen jog nyújtására vállal kötelezettséget. Milyen piaci várakozásai lehetnek a kereskedőknek? Az "esernyő vagy fürdőruha" dilemma. Az eladási vagy vételi szándékot mindig az határozza meg, hogy milyen várakozásaink vannak a jövőbeli árakról, milyen piacra számítunk. A piaci várakozások alábbi csoportosítása olyan bevett kereskedési terminológia, amelynek ugyan nincsenek mérőszámai (és így nincsenek számszerűsíthető határvonalak például az erősödő és változékony piac között), azonban megkönnyítik a megfelelő határidős stratégia kiválasztását. (Ebből a szempontból a piac az időjáráshoz hasonlít. Reggeli "öltözködési stratégiánkat" az aznapi időjárásra vonatkozó várakozásunk szerint alakítjuk ki. A várható időjárást igyekszünk jól megítélni, de persze csak este derül majd ki, hogy a fürdőruha melletti döntésünkkel megfürödtünk vagy befürödtünk...) A piaci várakozásoknak négy alapvető változatát különböztetjük meg: Erősödő (bullish) piac (bull = bika, a bika erős) 3 Bővebben az "Elszámolás" fejezetben

6 6 A kereskedő élénk piacra, azaz erősödő keresletre, növekvő forgalomra, áremelkedésre számít. Gyengülő (bearish) piac (bear = medve, a medve lomha) A kereskedő gyenge piacra, azaz gyengülő keresletre, gyengülő forgalomra, árcsökkenésre számít. Semleges (neutral) piac A kereskedő változatlan piacra számít, számottevő ár- vagy forgalomváltozás nélkül. Változékony (volatile) piac A kereskedő jelentős piaci változásokra számít, rövid időn belül számottevő keresletés áringadozásokkal. A kereskedési ügyletek ismertetése A jó áttekinthetőség érdekében összefoglaljuk a leggyakoribb kereskedési ügylettípusokat (1. táblázat) 4. A következőkben sorra vesszük a származékos ügyleteket, először részletes, később utalásszerű számpéldákkal magyarázva. 1. táblázat Az ügyletek csoportosítása Tőzsdén kívül Köthető? Tőzsdén köthető? Van tényleges Áruszállítás? FIZIKAI (SPOT) ÜGYLETEK Igen Igen Van SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK Határidős ügyletek Igen Igen Van (forwards=előre) (futures=jövő) Opciós ügyletek Igen Igen Lehet vételi (call) eladási (put) hosszú (long) rövid (short) Csere ügyletek Igen Nem Lehet (swap, swaption) (harmadik félnél) Egzotikus opciók plafon (cap) gallér (collar) padló (floor) Igen Nem Lehet A határidős ügyletek - Ha drágul, kösd le!" A határidős (fedezeti, jövőbeli) ügylet egy olyan fizikai ügylet, amelynél a kötés és az ár rögzítése, valamint a tényleges áruszállítás és fizetés között számottevő (akár több éves) időbeli különbség van. Valójában egy hagyományos adásvételi szerződés csak a teljesítés egy jövőbeli időpontra vonatkozik. A határidős szerződés létrejöttéhez szükséges kereslet és kínálat találkozását jellemzően az eladó és a vevő eltérő piaci várakozása indokolja. Ha egy eladó gyengülő és egy vevő erősödő piacra számít, akkor egy határidős ügylet megköté- 4 Lásd még a 2. táblázatot is

7 nyereség nyereség 7 sével mindketten egyszerre védekezhetnek az ár számukra előnytelen alakulása ellen. A kötési vagy határidős ár ("amit még elfogadok", delivery price) és a lejáratkori azonnali ár ("ami ellen védekezek", spot price) persze eltér majd egymástól. Így az egyik fél nemcsak sikerrel védezik az árkockázat ellen, hanem nyereségre is szert tesz. Hogyan? 1. példa A termelőnek három hónap múlva db terméke készül majd el. Legalább Ft/db akkori áron szeretné eladni ezeket a fizikai piacon, de gyengülő piacra (árcsökkenés) számít. Három hónapos határidős, Ft/db-os eladási ajánlattal vevőt keres, akit meg is talál. A vevő a kérdéses készterméket saját, 3 hónappal későbbi felhasználására most vásárolja, mivel erősödő piacra (áremelkedésre) számít. Az ügylet az eladó szempontjából short futures (SF), azaz az eladó rövid pozíciót vállal, a vevő szempontjából pedig long futures (LF), azaz a vevő hosszú pozíciót vállal. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai (spot) piacon az azonnali ár 1 Ft/db! Ebben az esetben: A vevő jól járt, mert a piacitól alacsonyabb áron vásárolt termék árát saját készterméke árában érvényesítve *= Ft gazdasági nyereséghez jut. Ezt a nyereséget a termelő rovására éri el, aki közben a piacitól éppen ennyivel alacsonyabb áron volt kénytelen szállítani. Ha felek nem termelő és felhasználó, hanem két kereskedő, akkor a vevő azért járt jól, mert az -ért vásárolt terméket az azonnali piacon 1-ért eladhatja, nyeresége Ft/db. Az eladó ugyanennyit veszít az ügyleten, mivel a db terméket a vevő részére le kell szállítania, azaz meg kell vennie 1-ért és el kell adnia -ért. Ha lejáratkor a fizikai piac árai ellenkező irányban mozognak, és 9 Ft/db azonnali ár alakul ki, akkor a nyereség illetve veszteség az előzőhöz képest az ellenkező félnél jelentkezik. Ha lejáratkor a fizikai piacon az ár éppen Ft/db, akkor sem a vevőnek, sem az eladónak nem keletkezik gazdasági nyeresége. A határidős szállítás nyereségének és veszteségének ábráját jól lehet a fizikai ár függvényében ábrázolni (2. és 3. ábra). Ezt a két ábrát "hokibot" diagramnak nevezzük (az opciók ismertetésénél majd látjuk, hogy miért). Long futures hosszú határidős pozíció vevő Short futures rövid határidős pozíció eladó

8 nyereség 8 2. ábra A vevő hosszú határidős helyzetben 3. ábra Az eladó rövid határidős helyzetben Az ábrákból láthatjuk, hogy a határidős ügylet eredménye mindig pozitív a vevő számára, ha a lejárati nagyobb a kötési árnál és negatív, ha kisebb; az eladónál és a vevőnél mindig fordított a helyzet; a nyereség és veszteség összege mindig nulla; a nyereség és a veszteség a lejárati függvényében (volatilitás!) rendkívül széles határok között változhat, akár korlátlan is lehet (a "korlátlan" természetesen elméleti, hiszen az ár legkisebb értéke csak nulla lehet és legnagyobb értékét a kereslet valamilyen racionális nagysága határozza meg). A határidős ügyletek kötésében (is) látszik a piac szereplőinek kockázatvállalási képessége és hajlandósága, hiszen a fizikai ár változásától függően jelentős nyereségre vagy veszteségre lehet szert tenni. Többszörös határidős kötéssel a tervezett nyereséget védőburokkal lehet ellátni, mint a következő példában. 2. példa Egy kereskedőnek 3 hónappal későbbre szóló szerződéses szállítási kötelezettsége van db termékre Ft/db áron (rövid határidős pozíciója van a vevő felé). A terméket 95 Ft/db akkori áron a fizikai piacon tervezi beszerezni, azaz x(- 95)=5 Ft gazdasági nyereségre tervez szert tenni. Erősödő piacra (áremelkedésre) számít, ezért 3 hónapos határidős ügyletet köt (hosszú határidős pozíciót vállal) 95 Ft/db áron egy termelővel, aki gyengülő piacra számít. Az eredményt a 4.ábra szemlélteti. Az egyidejű ellentétes pozíciókkal a kereskedő azt érte el, hogy bármilyen irányban is változik az ár, egyszerre keletkezik vesztesége és azzal azonos mértékű nyeresége. Ez igen kívánatos állapot és mindössze annyi kell hozzá, hogy áresésre számító másik felet találjon az ügylethez. Nem mindig egyszerű. Short + long futures rövid és hosszú pozíció Rövid Hosszú Eredő

9 9 4. ábra Egyidejű hosszú és rövid helyzet A határidős ügyletek jól alkalmazhatók mind kockázatkezelésre, mind spekulatív előnyök kihasználására. Az határidős ügyletek előnye az egyszerűség, költségmentesség és a hasonlóság a szokásos adásvételi megállapodásokkal. Hátrányuk ugyanakkor, hogy mindkét fél számára visszavonhatatlan kötelezettséget jelentenek és a ak szélsőséges alakulása esetén igen nagymértékű veszteséget is okozhatnak. Az opciós ügyletek Ha drága: ne végy, ha olcsó: ne adj! Ahogy a határidős szállítás csak egy kis részletben (későbbi szállítás) különbözik az áru szokásos adásvételétől, az opciós megállapodás is csak egy részletben más, mint a határidős szállítás. Ez a részlet az eladásra, illetve vételre vonatkozó kötelezettség helyett lehetőség, jog, opció (optare = választani) bevezetése. Az opciós ügyletek közös jellemzője tehát, hogy a megállapodás tárgya nem a termék adásvétele, hanem a termék vételi vagy eladási jogának vétele vagy eladása. A jog megvásárlása persze a jog eladójának kötelezettséget jelent abban az esetben, ha a jogot birtokosa érvényesíteni akarja. Az opció mindig pénzbe kerül (opciós díj, option premium). Az opció mindig egy adott ideig, a lejáratig (exercise date, maturity) érvényes, amikor a mögöttes termékre vonatkozó jog a kötési vagy lejárati áron (exercise price, strike price) érvényesíthető. Az opcióval tulajdonosa nem köteles élni, azaz az árak számára előnytelen alakulása esetén veszteségeit az opció költségére korlátozhatja. Az opcióknak az érvényesítés idejének szempontjából több változata van. Az amerikai típusú opciók a lejárat dátumáig bármikor érvényesíthetőek míg az európai típusúak csak lejáratkor. Az ázsiai típusú opció nemcsak érvényesítésének lehetőségében, hanem elszámolási módjában is speciális 5. Az opciók két fajtáját (vételi vagy eladási) venni és eladni egyaránt lehet, azaz négyfajta hagyományos (plain, standard) opciós ügyletfajta lehetséges (3. táblázat): 3. táblázat Opciók Angol elnevezések 6 Rövidítés Tartalom Vételi jog vétele Long Call Buy call LC Vételi jog Vételi jog eladása Short Call Sell call SC Eladási kötelezettség Eladási jog vétele Long Put Buy put LP Eladási jog Eladási jog eladása Short Put Sell put SP Vételi kötelezettség Megjegyzendő angol szavak és rövidítések: call = hívás, azaz vételi jog, put = helyezés, azaz eladási jog. Jegyezzük meg, hogy a "long" és "short" kifejezés egy- 5 Lásd későbbaz "Elszámolás" fejezetben 6 Mindkét elnevezés használatos

10 nyereség nyereség másnak ellentétjei! Ugyanannak az opciónak (pl. call) a vétele feljogosít, míg eladása kötelez. Jegyezzük meg azt is, hogy a "call" és "put" nem ellentétjei egymásnak! Ha tehát ugyanarról az opciós ügyletről beszélünk, akkor a LC és a SC, illetve a LP és a SP tartoznak össze. Nézzük most meg külön-külön a call és put opciók jellemzőit az 1. példa szereplőinek segítségével példa: vételi opció A vevőnek három hónap múlva szüksége lesz db termékre, amit Ft/db akkori áron szeretne megvásárolni. Védekezni akar áremelkedés ellen, szeretné az esetleges árcsökkenés előnyét is kihasználni, de korlátozni is akarja a lehetséges veszteségeket. Ezt úgy valósítja meg, hogy vételi opciót vásárol egy termelőtől három hónapos lejárattal Ft/db kötési áron, 5 Ft/db opciós díj ellenében. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai piacon az ár 1 Ft/db. A vevő nyilván élni fog a Ft/db-os vétel jogával, mivel vagy felhasználja a terméket és a 1 Ft/db-os költséget érvényesíti saját árujának árában, vagy egyszerűen eladja a terméket a fizikai piacon. A vevő Ft nyereségét csökkenti ugyan az opcióért az eladónak kifizetett 5 Ft díj, azonban nyereséggel zárja az ügyletet (az eladó ugyanennyit veszít). Ha lejáratkor a spot piaci ár 9 Ft/db, akkor a vevő nem fog élni a vételi joggal, mivel a fizikai piacon olcsóbban tudja beszerezni ugyanazt a terméket. A határidős ügylethez képest viszont a kifizetett 5 Ft opciós díjra korlátozza a veszteségét (az eladó ezen az ügyleten ennyit nyer). Tekintsük meg a már ismert diagramon a LC és a SC nyereségének alakulását (5. és 6. ábra) 8! A határidős ügylettel összehasonlítva látjuk, hogy a vételi jog vétele meghagyja a vevőnek ( a példában a felhasználónak) a növekvő ból adódó nyereség lehetőségét, miközben az opciós díjra korlátozza a lehetséges veszteség mértékét a vételi jog eladása az eladónál (azaz a kötelezettnél, aki a példában a termelő) az opciós díjra korlátozza a lehetséges nyereség mértékét, ugyanakkor nem korlátozza a lehetséges veszteséget Vételi jog vétele, long call Vételi jog eladása, short call Minden példánkban európai opciót feltételezünk 8 Most már látjuk, miért nevezik ezt a diagramot "hokibot"-nak

11 nyereség nyereség ábra Vételi jog vétele (LC) 6. ábra Vételi jog eladása (SC) "FELHASZNÁLÓ" "TERMELŐ" 4. példa: eladási opció A termelőnek három hónap múlva db terméke készül el, amit Ft/db akkori áron szeretne eladni. Védekezni akar árcsökkenés ellen, szeretné az esetleges áremelkedés előnyét is kihasználni, de korlátozni is akarja a lehetséges veszteségeket. Ezt úgy valósítja meg, hogy eladási opciót vásárol egy vevőtől három hónapos lejárattal Ft/db kötési áron, 5 Ft/db opciós díj ellenében. Tételezzük fel, hogy lejáratkor a fizikai piacon az ár 9 Ft/db. A termelő nyilván élni fog a Ft/db-os eladás jogával és az 5 Ft opciós díjat leszámítva is 5 Ft nyereséggel zárja az ügyletet (a vevő ugyanennyit veszít) Ha lejáratkor a spot piaci ár 1 Ft/db, akkor a termelő nem fog élni az eladási joggal, mivel a fizikai piacon drágábban tudja eladni termékét. A határidős ügylethez képest viszont a kifizetett 5 Ft opciós díjra korlátozza a veszteségét (a vevő ezen az ügyleten ennyit nyer). Az LP és a SP nyereségének alakulásához ismét tekintsük meg az ismert diagramot (7. és 8. ábra)! A határidős ügylettel összehasonlítva látjuk, hogy az eladási jog vétele meghagyja a vevőnek (a példában a termelőnek) a csökkenéséből adódó nyereség lehetőségét, miközben az opciós díjra korlátozza a lehetséges veszteség mértékét az eladási jog eladása az eladónál (azaz a kötelezettnél, aki a példában a felhasználó) az opciós díjra korlátozza a lehetséges nyereség mértékét, ugyanakkor nem korlátozza a lehetséges veszteséget Eladási jog vétele, long put Eladási jog eladása, short put ábra Eladási jog vétele 8. ábra Eladási jog eladása "TERMELŐ" "FELHASZNÁLÓ" Mindkét előbbi példából látjuk azt is, hogy azonos ügyleten belül az eladó és a vevő nyereségeinek és veszteségeinek összege mindig nulla, azaz ketten összesen mindig a normál profitot realizálják. Mind a négy alap-opció esetén a kötési ár (K) és az opciós díj (D) együttesen határozza meg azt a at, amelynél az opció érvényesítése eredmény-semleges (breakeven point), azaz

12 (Options) Feltételes határidős ügyletek (az európai opció egy meghatározott időpontra, az amerikai opció egy meghatározott időpontig történő ügyletre vonatkozik) (Futures, Forward, Swap) Feltétel nélküli határidős ügyletek. A Futures meghatározott, szabványosított mennyiségekre, (tőzsdei ügyletekre ) vonatkozik, míg a Forward két szerződő fél közvetlen megállapodása tetszőleges feltételekkel 12 Vételi opció esetén mindkét félnél K+D árnál, Eladási opció esetén mindkét félnél K-D árnál. 2. táblázat Derivatívák Származtatott ügyletek pénzügyi ügyletek (eszközök), amelyek más pénzügyi eszközökre, úgynevezett alaptermékek (underlying assets)-re (pl. részvényekre, részvénykosarakra, indexekre, devizákra, kötvényekre, kamatrendszerekre, árukra) - vonatkoznak és amelyeknek érték alakulása, kockázata közvetlenül ezen eredeti eszközök érték alakulásától függ Long futures/forward Short futures/forward Kauf auf Termin Verkauf auf Termin Vétel határidőre Eladás határidőre jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, amely alapján meghatározott minőségű, mennyiségű árut a jövőben, egy már az üzletkötés időpontjában megállapított időpontban, helyen és áron megvásárolnak jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, amely alapján meghatározott minőségű, menynyiségű árut a jövőben, egy már az üzletkötés időpontjában megállapított időpontban, helyen és áron eladnak Swap Általában egyedi megállapodás két fél között, egy vagy több időpontra, amely alapján a jövőben pénzmennyiségeket (értékpapírokat, kamatot, devizát, lényegében az ezekből adódó cash flow-t) a megállapodásban rögzített feltételekkel kicserélnek Long put option Kauf Verkaufoption Eladási jog az opció vásárlójának az a joga, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja Long call option Kauf Kaufoption Vételi jog Short put option Verkauf Verkaufoption Vételi kötelezettség az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja Short call option Verkauf Kaufoption Eladási kötelezettség

13 Trading (kereskedés) 13 az opció vásárlójának az a joga, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja Hedging Arbitrage Speculation Kockázat csökkentése határidős műveletekkel. Kockázatmentes profit elérése azonos idejű határidős műveletekkel, kamatlábak és árfolyamok eltéréseit és ingadozásait kihasználva. Kockázatvállalással járó profit elérése határidős műveletekkel, az árfolyamokkal és kamatszintekkel, azok relatív változásaival kapcsolatos várakozások alapján. Az opciós ügyletek elszámolása - "Csak a pénz érdekes." A származékos ügyleteket ismertető eddigi példáinkban a nyereség vagy veszteség kimutatása céljából mindig utaltunk a termék spot piaci értékesítésének lehetőségére. Ez logikus is, hiszen származtatott ügyletek nem léteznek a "mögöttük" lévő alaptermékek (underlyings) likvid kereskedése nélkül. Egyszerű határidős ügyleteknél ráadásul mindig van tényleges áruszállítás is. Az opciós ügyletek azonban már távolabb vannak a tényleges árukereskedéstől és a pénzügyi rendezéshez nem feltétlenül szükséges az áru fizikai mozgása. Ha például árkockázat fedezésére vásároltunk vételi opciót (mint a 3. példában), akkor ugyan ténylegesen szükségünk van az árura, viszont megvehetjük a fizikai piacon. Ha spekulációs célból vásároltuk ugyanezt az opciót (vagyis azonnal el akarnánk adni a terméket), akkor az áru fizikai birtoklása inkább nyűg, mint előny. Az opciós ügyletek lezárása tehát mindig csak pénzügyi elszámolásra korlátozódik. Az 3. példa szerinti 1 Ft/db-os esetén ez azt jelenti, hogy a vételi opció eladója (a kötelezettség viselője) *1=1 Ft-ért visszavásárolja az opciót a vevőtől, aki ekkor jut hozzá a nyereségéhez. 9 A korábban említett ázsiai típusú opcióra itt érdemes kitérni. Az ázsiai opció jogosultja az opció lejártával automatikusan kapja nyereségét (vagy terhelik meg a veszteséggel), amelynek mértéke a kötési árnak és a aknak az érvényesség időtartama alatti számtani átlagának különbsége. A határidős alapstratégiák "Esőben esernyőt, napsütésben fürdőruhát!" Miután áttekintettük az alapvető származékos ügyleteket, nézzük meg, hogyan is tudjuk alkalmazni őket. A legalkalmasabb kereskedési stratégia kiválasztása kockázati politikánktól, fennálló szerződéses jogainktól és kötelezettségeinktől is függ, azonban leginkább piaci várakozásaink (lásd korábban) határozzák meg. A kétféle határidős valamint az eddig megismert négyféle opciós ügylet önmagában is, de számos kombinációban is alkalmazható kockázataink kezelésére illetve 9 Az elszámolás technikailag persze nem ennyire egyszerű, de számunkra most az elve a lényeges.

14 14 nyereség elérésére. Az összetett opciós ügyletek mellé már csak utalásszerű számpéldákat teszünk. Erősödő piac: árnövekedést várunk 1. Igen erős árnövekedésre számítunk: Határidős vételi pozíciót vállalunk (Long Futures) vagy vételi opciót vásárolunk (Long Call). A hokibotokat már ismerjük. 2. Biztosak vagyunk abban, hogy a piac nem gyengül, ám az árnövekedés mértéke bizonytalan: Eladási opciót adunk el (vételi kötelezettséget vállalunk) adunk el, Short Put). A hokibotot már szintén ismerjük. 3. A piac erősödésére számítunk, azonban árcsökkenés is bekövetkezhet, ami ellen védekezni akarunk: Vételi jogot vásárolunk A áron és egyidejűleg vételi jogot adunk el ettől magasabb B áron (Long Call és Short Call. Ezt erősödő különbözeti ügyletnek nevezik, aminek eredményét a 9. ábrán tüntettük fel. A példában 5 Ft díjon Ft kötési áron vettünk és 3 Ft díjért 12 Ft kötési áron eladtunk vételi opciót. 2 Ft alatti esetén a veszteséget a két díj különbségére (legfeljebb 2 Ft-ra) korlátoztuk, miközben bármely 2 Ft feletti árnál nyereségünk van (bár azt ez a konstrukció 18 Ft-ra korlátozza). 4 Erősödő különbözet, bull spread LC+SC Bull spread Long call Short call ábra Erősödő különbözet 4. Már rövid határidős (eladási) pozíciónk van, és a piac erősödésére számítunk: Vételi opció(ka)t vásárolunk (Long Call) abból a célból, hogy eladási opció vételéhez (LP) hasonló pozícióba kerülve védekezzünk áremelkedés ellen (. ábra). Ezt fedezett eladási opciónak (covered put) szokás nevezni. Fedezett eladási jog, covered put Covered put

15 15. ábra Fedezett eladás Gyengülő piac: árcsökkenést várunk 1. Igen erős árcsökkenésre számítunk: Határidős eladási pozíciót vállalunk (Short Futures) vagy eladási opciót vásárolunk (Long Put). A hokibotokat már ismerjük. 2. Biztosak vagyunk abban, hogy a piac nem erősödik, ám az árcsökkenés mértéke bizonytalan: Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, Short Call). A hokibotot már szintén ismerjük. 3. A piac gyengülésére számítunk, de erősödés is bekövetkezhet, ami ellen védekezni akarunk: Eladási opciót adunk el A áron (Short Put) és egyidejűleg eladási opciót veszünk ettől magasabb B áron (Long Put). Ezt gyengülő különbözeti ügyletnek nevezik, aminek eredményét a 11. ábrán tüntetjük fel. A példában 5 Ft díjon Ft kötési áron eladtunk és 3 Ft díjon 12 Ft kötési áron vettünk eladási opciót. 118 Ft feletti esetén a veszteséget a két díj különbségére (legfeljebb 2 Ft-ra) korlátoztuk, miközben bármely 118 Ft alatti nál nyereségünk van (bár azt ez a konstrukció 18 Ft-ra korlátozza). 4. Szabad (lekötetlen) készleteink vagy kapacitásaink vannak és a piac gyengülésére számítunk, vagy már hosszú határidős (vételi) pozíciónk van és a piac gyengülésére számítunk: Eladási opció(ka)t vásárolunk (Long Put) abból a célból, hogy vételi opció vételéhez (Long Call) hasonló pozícióba kerülve védekezzünk árcsökkenés ellen (12. ábra). Ezt biztonsági eladási stratégiának (protective put, put hedge) szokás nevezni.

16 16 4 Gyengülő különbözet, bear spread SP+LP Bear spread Long put Short put ábra Gyengülő különbözeti ügylet Biztonsági eladás, protective put Protective put Long position Long put 12. ábra Biztonsági eladás Semleges piac: nem számítunk jelentős változásra

17 nyereség Biztosak vagyunk abban, hogy az árak csak nagyon keskeny sávban fognak változni: Vételi opciót és egyidejűleg eladási opciót adunk el, ugyanazon kötési áron (egyidejűleg eladási és vételi kötelezettséget vállalunk, Short Call és Short Put). Ezt terpesz eladásnak szokás nevezni, aminek eredményét a 13. ábrán tüntetjük fel. A példában ±%-on belüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért Ft kötési áron adtunk el vételi és eladási opciókat. Látjuk, hogy ha az ármozgás %-on belül marad, mindig nyerünk. Veszíteni csak akkor fogunk (de akkor nagyon), ha semleges piac helyett erősen változékony piac alakul ki. Terpesz eladás, short straddle, sell straddle SC+SP Short put Short call Short straddle ábra Terpesz eladás 2. Arra számítunk, hogy az árak szélesebb sávban fognak mozogni.

18 18 Vételi opciót és egyidejűleg eladási opciót adunk el (egyidejűleg eladási és vételi kötelezettséget vállalunk, Short Call és Short Put), de eltérő kötési áron. Ezt széles terpesz eladásnak szokás nevezni (14. Ábra). A példában ±2%-on belüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért 9 Ft kötési áron adtunk el eladási és 1 Ft kötési áron vételi opciót. Látjuk, hogy ha az ármozgás 2%-on belül marad, mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha semleges piac helyett erősen változékony piac alakul ki Széles terpesz eladás, sell strangle SC+SP Sell strangle Short call Short put 14. ábra A széles terpesz eladás 3. Arra számítunk, hogy az árak csak nagyon keskeny sávban fognak változni, de a nagyobb mértékű változás kockázatát mégis fedezni akarjuk: Vételi opciót veszünk (Long Call) alacsony (9 Ft) áron, két vételi opciót adunk el (két eladási kötelezettséget vállalunk, Short Call) magasabb ( Ft) áron és vételi opciót veszünk (Long Call) még magasabb (1 Ft) áron. Ezt pillangó különbözet vételnek szokás nevezni (15. ábra). A pillangó vétellel valójában a terpesz eladásnak a nagyobb mértékű árváltozás esetén bekövetkező nagy veszteségének kockázatát csökkentettük le, lecsökkentve persze egyidejűleg a lehetséges nyereség mértékét is. 4 Pillangó vétel, buy butterfly LC1+ 2*SC + LC Buy butterfly Short call Long call 1 Long call

19 ábra Pillangó vétel 4. Szabad (lekötetlen) készleteink vagy kapacitásaink vannak és változatlan árakra (emelkedőre biztos nem) számítunk: Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, Short Call), amelynek célja az opciós díjakból származó bevétel. Ezzel eladási jog eladása (Short Put) pozíciót veszünk fel (16. ábra). Ha mégis bekövetkezne áremelkedés, készleteink fedezetet nyújtanak az opciók érvényesítésére, ezért ezt fedezett vételi jog kiírásának is szokás nevezni (covered call). Fedezett vételi jog, covered call Covered call Long position Short call 16. ábra Fedezett vétel Változékony piac: jelentős változásokra számítunk 1. Biztosak vagyunk abban, hogy az árak nagyon változékonyak lesznek: Vételi opciót és egyidejűleg eladási opciót vásárolunk ugyanazon kötési áron (Long Call és Long Put). Ezt terpesz vételnek szokás nevezni (17.ábra). A példában ±%- on kívüli árváltozásra számítva 5 Ft díjért Ft kötési áron vettünk vételi és eladási opciókat. Látjuk, hogy ha az ármozgás valóban nagymértékű, azaz kívül esik a %- os sávon, akkor mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha változékony helyett semleges piac alakul ki.

20 nyereség 2 Terpesz vétel, long straddle, buy straddle LC+LP Long put Long call Long straddle ábra Terpesz vétel 2. Arra számítunk, hogy az árak szélesebb sávban változékonyak lesznek. Vételi opciót és egyidejűleg eladási opciót veszünk (Long Call és Long Put), de eltérő kötési áron. Ezt széles terpesz vételnek szokás nevezni (18. ábra). A példában ±2%-ot meghaladó árváltozásra számítva 5 Ft díjért 9 Ft kötési áron eladási és 1 Ft kötési áron vételi opciót vásároltunk. Látjuk, hogy ha az ármozgás 2%-on kívül esik, mindig nyerünk. Veszíteni akkor fogunk, ha változékony helyett semleges piac alakul ki. 3. Nem tudjuk, hogy a piac milyen mértékben lesz változékony. Vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, SC) alacsony (9 Ft) áron, 2 vételi opciót veszünk (LC) magasabb ( Ft) áron és vételi opciót adunk el (eladási kötelezettséget vállalunk, SC) még magasabb (1 Ft) áron. Ezt pillangó különbözet eladásnak szokás nevezni (19. ábra).