NÖVEKEDÉS, DIFFERENCIÁLÓDÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ: A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR TÉRSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÖVEKEDÉS, DIFFERENCIÁLÓDÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ: A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR TÉRSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 TISZTELT OLVASÓINK! 2 Jelen számunkat Nagy Erika írásával indítjuk, amely a szolgáltató szektor növekedésével, az idesorolt tevékenységek folyamatos bôvülésével és térbeli differenciálódásával foglalkozik. Huszti Levente írása a területfejlesztésrôl és -rendezésrôl szóló törvény módosítását elemzi egy zalai konferencia kapcsán. Hangsúlyozza, hogy az új törvény fókuszában két intézkedés: a kistérség és a régió területfejlesztési értelemben vett megerôsítése áll. Foglalkozik az írás a Regionális Operatív Program közötti funkcióival, céljaival és prioritásaival is. Rácz Jolán tanulmánya, amely az angliai települések reneszánszát ismerteti, tárgyában elszakad az elôbbi írások gondolatmenetétôl, tanulságos párhuzam levonására ad módot a kulturális örökségvédelem angliai és hazai gyakorlatának összehasonlításával. Fecske Pál írása ismét más vizekre kalandozik, a helyi alternatív infrastruktúra kérdéskörében 2001 óta történt fejleményekrôl számol be. Ráth György Kulcsár Attilának a Falu Város Régió 2003/7. számában megjelent írásához szól hozzá, amely az építménymagasságok telekspekulációs kérdéseit elemzi. Örömmel üdvözöljük lapunkban a vitát, amely gondolatokat ébreszt és eltérô nézetek ütköztetését segíti elô. EU HÍRMONDÓNK ezúttal gazdag anyaggal jelentkezik. Mint ismeretes az Európai Bizottság éves monitoring jelentése, amely tartalmazta a magyarországi regionális politikára vonatkozó értékelést is, november hó 5-én került nyilvánosságra. Ez ügyben tartott sajtótájékoztatót a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala november hó 6-án. A sajtótájékoztatón Kovács Flórián László, a hivatal elnöke ismertette az EU-jelentés szakmánkra vonatkozó tartalmát, amelyet összességében pozitívnak minôsített. Számba vette ugyanakkor a csatlakozásig még elôttünk álló feladatokat is, amelyek sarkalatos pontja a regionális intézményrendszer továbbfejlesztése és a kistérségi térségfejlesztési irodák kiépítése. Folytatjuk az Európai Területfejlesztési Perspektíva szöveges ismertetését, mely hírt ad az Európai Unió regionális politikával foglalkozó hírlevelének néhány új elemérôl, melyet a 2007 után megváltozó EU-politika új szemléletének is tekinthetünk. Bár néhány év elválaszt még bennünket az új politika bevezetésétôl, fôként mezôgazdaságunk jövôbeni versenyképessége érdekében célszerû, ha idôben tudunk a tervezett változtatásokról. A KSH által rendelkezésünkre bocsátott elemzések kivonatait követôen híreink következnek, melyekben elsô helyen szerepel a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatási Hivatal november 3-án tartott sajtótájékoztatója. Olvassák lapunkat érdeklôdéssel! A fôszerkesztô 2003/9 FALU VÁROS RÉGIÓ

2 NAGY ERIKA Ph.D, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet NÖVEKEDÉS, DIFFERENCIÁLÓDÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ: A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR TÉRSZERKEZETÉNEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON A szerkezeti és szervezeti átalakulás a szolgáltató szektorban FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 A szolgáltató szektor növekedése, az idesorolt tevékenységi körök folyamatos bôvülése több szempontból is fontos szerepet töltött be a piacgazdaság kiépülésében és fejlôdésében. A kilencvenes évek közepéig, a gazdasági visszaesés és strukturális válság idôszakában növekedéshordozó tényezô volt, súlya a foglalkoztatásban (1990 és 1996 között 46,7%-ról 59,3%-ra), az értéktermelésben (1988 és 1996 között 41,4%-ról 63%-ra) és a gazdasági szervezetek között (1991 és 1996 között 57,8%-ról 73%-ra) is ugrásszerûen nôtt. Ugyanakkor a szektor vállalkozásai egyrészt biztosították a többi gazdasági szervezet számára a mûködéshez elengedhetetlen ismereteket, valamint az infrastrukturális és információs hátteret, másrészt pótolták a lakossági szolgáltatások örökölt mennyiségi és strukturális hiányosságait, egészében véve javították a lakosság életminôségét. A szektor növekedésének legfontosabb tényezôi a rendszerváltás elsô éveiben az újonnan alapított vagy állami vállalatokból kiszervezett hazai kisvállalkozások voltak, amelyek gyorsan és nagy számban jelentek meg az ország valamennyi térségében. Ebben az idôszakban a szolgáltató szektor egészének alig volt mérhetô szerepe a vidéki térségek közötti gazdasági fejlettségi különbségek (pl. GDP-hez való hozzájárulásuk) alakításában (Kiss, 1998). Budapest elosztó-ellenôrzô szerepének új dimenziói azonban már a kilencvenes évek elején kialakultak, amelynek alapjait a nagy létszámú, rugalmas és kvalifikált munkaerô, az innovációk feltételeit biztosító intézmények, az üzleti információk áramlásának középpontjában álló szervezetek a fôváros gazdasági és politikai döntéshozatalban betöltött szerepe, továbbá az országban egyedülálló infrastrukturális (elsôsorban közlekedési, telekommunikációs, valamint irodapiaci) feltételek biztosították. A kilencvenes évek második felében a szolgáltató szektorban is új folyamatok indultak el, amelyeket egyrészt a lakossági jövedelmek növekedése és a kereslet strukturális átalakulása, másrészt a hazai vállalkozások mûködési feltételeinek stabilizálódása, a szervezetek körének differenciálódása és a termelôi szolgáltatások iránti növekvô keresletük ösztönzött elsôsorban. A fenti folyamatok eredményeként bôvült a lakossági és termelôi szolgáltatások köre, és jelentôs mértékben növekedett a szektorban befektetett tôke s azon belül a külföldi befektetések összege. A kereslet átalakulása ugyanakkor strukturális átrendezôdést indított el a szektorban, a legdinamikusabb növekedés a szervezetek számában és az értéktermeléshez való hozzájárulásában a gazdasági szolgáltatások ( K ágazat) esetében volt mérhetô, míg a szállítmányozás, valamint a kereskedelem súlya (elsôsorban a viszonylag késôn nekilendülô lakossági vásárlások miatt) mérséklôdött. A szolgáltatók számának növekedése szervezeti és tôkekoncentrációt indított el a szektorban, amelynek a külföldi szolgáltatók megjelenése újabb ösztönzést adott, az átmenetre jellemzô, szétaprózott struktúra átalakulása tehát felgyorsult (az egyéni vállalkozások száma például csupán 11%-kal, míg a társas vállalkozásoké közel 70%-kal nôtt 1996 és 2001 között). A fent leírt folyamatok azonban térben erôsen differenciáltan zajlottak. A formálódó, új szolgáltatói-felhasználói kapcsolatrendszerek véleményünk szerint a területi egyenlôtlenségek újabb dimenzióit alakították ki, s a továbbiakban arra keressük a választ, hogy a szektor, milyen mértékben járult hozzá a területi különbségek fenntartásához, illetve növekedéséhez, és e folyamatoknak, mely régiók, illetve településcsoportok voltak a nyertesei. Kísérletet teszünk továbbá azon tényezôk feltárására, amelyek meghatározó szerepet töltöttek be az egyenlôtlenségek kialakulásában, és amelyek vélhetôen a térszerkezet további formálódását, annak irányait is meghatározzák. Az ágazat azonban rendkívül sokszínû, ami a szolgáltató tevékenységek erôsen eltérô munkaerô-, forgó-, és állóeszközigényében, anyagi jellegû tevékenységekhez történô kapcsolódásában, termelékenységében, és a szolgáltatók eltérô térbeli (telephely-választási) stratégiáiban is megjelenik. Ezért a fenti kérdésekre csak általános és kevéssé megalapozott válaszokat adhatunk, ha vizsgálatainkat nem fókuszáljuk a kö- 3

3 zös jegyekkel (fogyasztói kör, az anyagi termelési folyamathoz történô kapcsolódás jellege, munkaerôigény) rendelkezô tevékenységi csoportokra. Ezért elemzésünk döntôen két szolgáltatási alágazatra, az ingatlan- és gazdasági szolgáltatások csoportjára, továbbá a kereskedelemre irányul. Figyelembe kell vennünk továbbá azt is, hogy a szolgáltatásnak minôsülô tevékenységek elkülönítése, lehatárolása nem végezhetô el egyértelmûen, ami megnehezíti a szolgáltatások értéktermelésben betöltött szerepének mérését nemzetgazdasági, térségi és helyi szinten is. Ezek az értelmezési és módszertani problémák a hivatalos statisztikák neoklasszikus és keynesiánus iskolák felfogását tükrözô a szolgáltatásokat nem anyagi jellegû terméknek tekintô kategóriáiban (GDP-hez való hozzájárulás, termelékenység, foglalkoztatásban betöltött szerep) rejtve maradnak. Ezért a továbbiakban a gazdasági statisztikákra (TSTAR, Cég-Kód-Tár, a KSH területi GDP-számításai, beruházási adatok) alapozzuk ugyan térszerkezeti elemzésünket, azonban Hill (1977) definíciójából 1 kiindulva a szolgáltatók és felhasználók közötti kapcsolatok tartalmának empirikus vizsgálatokra (interjúkra és kérdôíves felmérésekre) épülô feltárásával részletesebb képet is alkothatunk a szektorban zajló térbeli folyamatokról, továbbá azok okairól, mozgatóiról. A szolgáltatások szektor térszerkezete A szolgáltató szektor egészében véve hozzájárult a kilencvenes évek közepére kialakult területi különbségek konzerválásához, sôt a kvalifikált munkaerôt és gyors információáramlást igénylô ágazatok fejlôdése, továbbá a fôvárosi agglomeráció elosztó-ellenôrzô szerepköreinek gyarapodása révén a térbeli koncentrációt, azaz az egyenlôtlenségek növekedését ösztönözte a szektor fejlôdése. Ez a folyamat nem csupán a fôváros-vidék dichotómia erôsödésében érhetô tetten, hanem a szektor (vidéki) régiók/megyék közötti gazdasági különbségeket erôsítô tényezôvé is vált az új évezred elejére. Erre utalnak pl. az értéktermelés (a szolgáltató szektorban megtermelt GDP) térbeli megoszlásának adatai. A kilencvenes évek közepéig úgy tûnt, hogy az ipari szerkezetváltásra épülô növekedésnek lehet alternatívája azokban a térségekben, ahol a szolgáltatások szerepe meghatározóvá vált az értéktermelésben (Csongrád és Baranya, szerényebb mértékben Hajdú-Bihar megye mutatói utaltak erre), a helyi/térségi (elsôsorban megyei) keresletre épülô növekedés azonban a kilencvenes évek végére kifulladt. Ezzel szemben az észak-dunántúli megyék többségében, különösen Fejérben, Gyôr-Moson-Sopronban, szerényebb mértékben Zalában és Vasban az ipari átalakulás dinamizálta a szektort (elsôsorban a termelôi szolgáltatásokat és a kereskedelem fejlôdését), s ezek a megyék megôrizték kedvezô pozíciójukat az ágazat térszerkezetében. Ugyanakkor az elhúzódó szerkezeti válság hatása érvényesült Északkelet-Magyarország és az Észak-Alföld megyéinek szolgáltatási piacain, itt a közszolgáltatói szféra bôvülése (a beruházások, illetve a foglalkoztatás országos átlagnál gyorsabb növekedése) sem ellensúlyozta a piaci szolgáltatásoknak a többi megye mutatóitól jelentôsen elmaradó dinamikáját. Bár a szektorban mûködô gazdasági szervezetek, valamint foglalkoztatottak térbeli megoszlása jobban közelít a népességéhez, 4 mint a GDP megyei mutatói, az abszolút és fajlagos mutatók végsô soron a térszerkezetben zajló koncentrációs folyamatokra, a növekvô egyenlôtlenségekre utalnak. Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások tudás- és információközvetítô szerepük révén a termelési folyamat egészére hatnak, növelik a termék hozzáadott értékét azzal, hogy segítik új módszerek, eljárások alkalmazását, javítják az elosztás, az irányítás, a marketing és a vállalaton belüli szervezés hatékonyságát. Ezzel a szektor vállalkozásai hozzájárulnak a gazdaság egésze versenyképességének javításához (új piacok megszerzéséhez, tôkeforrások bevonásához, termék- és szervezeti innovációk megvalósításához stb.). Az ágazat térszerkezete, illetve annak egyegy térségre jellemzô struktúrája és szervezeti keretei utalnak a vállalatközi kapcsolatrendszerek sûrûségére, a külföldi tôkével mûködô szervezetek helyi/régióbeli beágyazottságára és az adott térség gazdasági szerkezetének sajátosságaira is. A K szektor (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások) fejlôdése tükrözte a magyar gazdaságban zajló strukturális változásokat és térbeli folyamatokat is. A nemzetgazdasági ágak közül 1996 óta ebben az ágazatban növekedett a leggyorsabban a szervezetek száma, számottevôen emelkedett az üzleti szolgáltatások részaránya a bruttó hazai termékben és a foglalkoztatottak számában, valamint a külföldi tôkebefektetésekben is. Az ágazat térbeli megjelenésére az erôs térbeli koncentráció jellemzô, a városhálózat konfigurációja határozza meg az alapstruktúrát, de a hierarchiaszinteken belül jelentôs differenciálódás zajlott az elmúlt néhány évben. (Ez utóbbi folyamat irányai már a kilencvenes évek közepén láthatóak voltak, a szolgáltató szervezetek 1996-os, illetve es kistérségi szintû eloszlása között szignifikáns, 0,987 értékû korreláció állt fenn.) Az ingatlan- és gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások térbeli koncentrációja némileg növekedett (a fôváros 41%-kal, a százezres népességû vidék városok térségei további 18,5%-kal részesednek a szervezetek számából). Térbeli eloszlásuk és struktúrájuk ugyanakkor tükrözte a kistérségi centrumok városhierarchiában elfoglalt helyét is: a legtöbb szolgáltatót tömörítô kistérségek (összesen 25) megyeszékhely-központtal rendelkeznek, vagy a budapesti agglomerációban helyezkednek el (Budaörs. Gödöllô, Pilisvörösvár, Ráckeve, Szentendre). A fajlagos mutatók alakulásában megjelenô területi különbségek azonban arra utalnak, hogy a nagy számú szolgáltatót koncentráló városi centrumok (illetve térségeik) köre erôsen differenciálódott az elmúlt néhány évben: a Dunától keletre kevés dinamikusan bôvülô üzleti szolgáltató szektorral rendelkezô várost találunk (Szeged, Eger), s különösen igaz ez a kisvárosi centrummal rendelkezô térségek esetében, amelyek között pedig csak elvétve akad egy-egy vidéki átlagnál kedvezôbb helyzetû (1. ábra). Ezzel szemben a Dunántúlon az ágazat növekedése elérte a kisvárosi szintet is, elsôsorban az újraiparosodó és turizmusra építkezô térségi gazdaságok esetében, miközben tehát növekedtek a megyék, illetve régiók szintjén mérhetô különbségek, az ágazat szempontjából (is) dinamikus régiókban az üzleti szolgáltatások térszerkezeti differenciái valamelyest mérséklôdtek. 2003/9 FALU VÁROS RÉGIÓ

4 A vázolt térségi különbségek a szolgáltatók térségi kapcsolatrendszereinek kiterjedésében is megjelennek. A keleti északkeleti országrészben, ahol különösen erôsen érvényesül a megyeszékhelyek dominanciája, a nagy centrumok üzleti szolgáltatási piaca zárt, szigetszerû, a szolgáltatók ügyfelei túlnyomórészt helyi, illetve városkörnyéki vállalkozók közül kerülnek ki. Különösen igaz ez az olyan nem rutinszerû tevékenységi körök esetében, amelyeket a vállalkozások akkor vesznek igénybe, amikor fejlôdésük fordulóponthoz érkezik (tevékenységi kört váltanak/bôvítenek, innovációt hajtanak végre, új piacokra lépnek ki, stratégiai partneri kapcsolatot alakítanak ki stb.) 2. A fôváros agglomerációján kívül a pécsi, a gyôri, a szegedi, a székesfehérvári, valamint a veszprémi térségekben jelentek meg a felsorolt tevékenységi körök (SZJ , illetve ) nagy számban (2. ábra). A 2001-es vállalati felmérésünk 3 eredményei szerint is bôvült az üzleti szolgáltatások iránti kereslet (a mennyiségi változás mellett az igénybe vett szolgáltatások köre is nôtt), ez azonban szektoronként, vállalati méretek és szervezeti sajátosságok szerint, a helyi, térségi, országos és nemzetközi kapcsolatrendszerekbe ágyazottság mentén, illetve térségenként és településenként is erôsen differenciáltan jelentkezett (Gál Molnár Nagy, 2002). Míg a rendszerváltás elsô éveiben a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó szervezetek gyarapodását a vállalatalapítások ösztönözték, a kilencvenes évek második felében az új tevékenységi körök megjelenését (új szolgáltatók megjelenését, illetve a már mûködô szervezetek termékeinek bôvítését) a kereslet differenciálódása. Ennek az erôsen keresletérzékeny ágazatnak a növekedését felmérésünk szerint elsôsorban a dinamikus kis- és középvállalkozói szektor kereslete stimulálja. Ez a csoport pedig kifejezetten gyenge és kis létszámú a kelet- és északkelet-magyarországi térségekben, de csekély a számuk a dél-alföldi és dél-dunántúli megyékben is. A dinamikus, ipari szerkezetváltás által érintett kistérségekben, illetve centrumaikban viszont sokoldalúbb, ágazati (és térbeli) szempontból is nyitottabb vállalati (szolgáltatói-felhasználói) kapcsolatrendszerek formálódtak, amelyek bázisát a külföldi befektetések, illetve az azokhoz kötôdô helyi/térségi vállalkozások fejlôdése jelentette, amelyek legnagyobb számban az újraiparosodó térségekben (a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Hevesben, Bács-Kiskun északi részén) vannak jelen. Az észak- és kelet-magyarországi térségek túlnyomó részében ez a csoport csekély számban van jelen, itt az üzleti szolgáltatások kínálata lassan bôvül, és erôsödik a budapesti szolgáltatók jelenléte a vidéki piacokon. A kereslet alakulása szempontjából különösen fontos volt e csoporton belül a nemzetközi piacokra lépô vállalkozások szerepe, amelyek a nem rutinszerû szolgáltatások (jogi és üzletviteli tanácsadás, vámügyintézés, speciális pénzügyi és számítástechnikai szolgáltatások) térbeli terjedését ösztönözték a fôvároson kívül is, ami szintén a koncentráció irányába hatott, elsôsorban a százezres lélekszámú centrumok súlyát növelve. A városi centrumok és hinterlandjuk vállalkozásainak gazdasági teljesítménye tehát meghatározó szerepet játszott üzleti szolgáltatások térségi különbségeinek formálásában, az ágazat dinamizmusa, struktúrája a kilencvenes évek közepétôl kezdve a gazdasági térszerkezet alapvetô vonásait, az egyes régiók értéktermelésben betöltött helyét tükrözte. FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 Az ágazatban zajló koncentrációs folyamatok fontos tényezôje a kvalifikált felsôfokú, többnyire mûszaki és/vagy gazdasági végzettséggel és szakmai tapasztalatokkal rendelkezô munkaerô. Erre utal a kutatás-fejlesztésben, mûszaki tanácsadásban, számítástechnikai szolgáltatásokban mûködô szervezetek erôs koncentrációja, elsôsorban a fôvárosban, másodsorban a jelentôs felsôoktatási bázissal rendelkezô centrumokban (és kistérségeikben) (2. ábra). A 2001-es felmérésünk, valamint a 2003-ban, Szegeden készített interjúink szerint azonban a vidéki felsôoktatási centrumokban is erôsen érvényesül a fôváros szívóhatása hiány pl. az idegen nyelveket felsôfokon beszélô, nemzetközi jogi ismeretekkel rendelkezô szakemberekbôl, ami tovább erôsítheti a fôvárosi szolgáltatók piaci pozícióját, csökkentve a legnagyobb vidéki városok súlyát az ágazatban. Az üzleti szolgáltatások munkaerô-, illetve információigényük miatt is kötôdnek az intézményi (köz-) szolgáltatásokhoz. A dekoncentrált állami intézmények várható regionalizálása ezért is tölti el aggodalommal a regionális centrumszerepre kevés eséllyel pályázó, kisebb megyeszékhelyek vállalkozóit 4, mert tartanak a helyi szolgáltató szektor színvonalának, kínálatának romlásától. Ugyanakkor a felsôoktatási-szolgáltató centrumok gazdaságában a kutató-fejlesztô vállalkozások, illetve a tudás alapú növekedést segítô szolgáltatások megjelenése sem jelent elégséges bázist helyi/térségi (intézményi/vállalati) szinergiák kialakulásához: a K+F szervezetek a helyi gazdaságban (pl. Pécsett, Szegeden) zárványként jelennek meg, az intézmények és az ott dolgozó kvalifikált munkaerô kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerei nem váltak új helyi-térségi gazdasági struktúra alapjává (pl. Szeged vagy Pécs és térségük esetében). Az üzleti szolgáltatások (nagy-)városi koncentrációjának irányába hatott a személyes kapcsolatrendszerek meghatározó szerepe a szolgáltató szerveztek alapításában és mûködésében. Ez a sajátosság részben az átalakulási folyamatban gyökerezik, és úgy tûnik, hogy jelentôsége (legalábbis a felhasználói/szolgáltatói kapcsolatok létrehozásában) mérséklôdik. Ugyanakkor szerepe van azoknak az eltérô fogyasztási mintáknak a kialakulásában, amelyek a nagyobb városokban (különösen a megyeszékhelyeken), illetve a kisebb centrumokban és községekben mûködô szervezetekre jellemzôek. Utóbbiak az üzleti szolgáltatások jóval szerényebb körét veszik igénybe, mint a hasonló méretû és tevékenységet folytató, nagyvárosi vállalkozások, ezért helyzetük hátrányos, különösen a piaci információk, továbbá a számítástechnikai szolgáltatások elérhetôsége szempontjából. Mivel éppen a kisvárosi centrummal rendelkezô térségek vállalkozásai mutatják a csekélyebb hajlandóságot az elektronikus szolgáltatások igénybevételére, és sem a regionális, sem a gazdaságpolitika nem szán számottevô szerepet az ágazat fejlesztésének a területi egyenlôtlenségek felszámolásában, a vázolt különbségek a helyi piacok struktúrájában várhatóan fennmaradnak. Kereskedelem A kereskedelem a lakossági szolgáltatások közé tartozik, térszerkezetét alapvetôen a népesség eloszlása és jövedelmi viszonyai határozzák meg, közvetve tehát tükrözi a gazdaság tér- 5

5 beli egyenlôtlenségeit is. A fogyasztópiacot követô bolthálózat eloszlása azonban csupán az ágazat térbeliségének egyik aspektusa, amely tükrözi a különbözô árucsoportok és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások elérhetôségét az életminôség fontos, Magyarországon is felértékelôdô elemét az egyes lakosság csoportok szempontjából. A kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek térbeli megjelenése ugyanakkor utal az ágazat szervezeti struktúrájára, belsô kapcsolatrendszereire, az egyes térségek, települések azokban elfoglalt helyére. Magyarországon a kereskedelem (jelenleg is zajló) térszerkezeti átalakulását számos, a fejlett piacgazdaságokban nem tapasztalható jelenség kísérte a napi cikkek fogyasztásának elaszticitása és ennek térbeli különbségei, a bolthálózat és a vásárlóerô térbeli anomáliái, a mikrovállalkozások makacs túlélési kísérletei, a fogyasztók viszonyulása az új kereskedelmi formákhoz, amelyek az átalakulási folyamatban gyökereznek és magyarázatot adnak az ágazat jelenlegi térszerkezetének sajátosságaira. A kilencvenes évek elejének alapítása láza 1993-ban tetôzött, ekkor a gazdasági szervezetek mintegy harmada kereskedelmi tevékenységet folytatott. A szektor vonzereje a kereskedelmi szolgáltatások mennyiségi és minôségi hiányosságaiban (pl. elérhetôségi problémák), továbbá az üzletnyitás és -üzemeltetés viszonylag alacsony költségeiben rejlett, de a kilencvenes évek elejének gazdaságpolitikai lépései szintén ösztönözték a vállalkozás-alapításokat (Mohácsi, 1997; Douglas, 1995). A szervezetek túlnyomó része csekély tôkével 5 és rossz fejlôdési kilátásokkal rendelkezett már ebben a korai szakaszban, elsôsorban a verseny erôsödése, illetve a reáljövedelmek 6 és a lakossági fogyasztás (1998-ig tartó) csökkenése miatt. A családi vállalkozások azonban fontos szerepet játszottak a háztartások egy részének túlélési stratégiáiban, s ez a szerepük tartósan fennmaradt az ország leszakadó térségeiben. Erre utal az egyéni vállalkozások ezer lakosra jutó számának országos átlag fölötti értéke az ország keleti megyéiben. A kereskedelmi vállalkozások gyarapodását az üzlethálózat gyors bôvülése kísérte 6, s e két folyamat sajátos módon térben összekapcsolódott, érintve a településhálózat minden szintjét és csaknem valamennyi elemét. A kereskedelem térszerkezete alapvetôen tükrözte a fogyasztás térségi (mennyiségi és minôségi) különbségeit, ugyanakkor hierarchikus jegyekkel is bírt. Ez utóbbi sajátosság a fogyasztópiac térbeli konfigurációja mellett a szektor rendszerváltás elôtti struktúrájából is következett: az állami vállalatok központjai, illetve az országos hálózatok (sok esetben szervezetileg önállósuló) vidéki alközpontjai a fôváros mellett túlnyomórészt a megyeszékhelyeken tömörültek. A vidéki városok térszervezô szerepe ennek ellenére gyengült ebben az idôszakban, elsôsorban a bolthálózat falusi, kisvárosi elemeinek eladása miatt. A kilencvenes évtized második felében új trendek, folyamatok indultak el a szektorban, amelyek alakításában a kedvezô makrogazdasági folyamatok (elsôsorban az infláció mérséklôdése, a jövedelmek növekedése), a piacgazdaság ellenôrzô mechanizmusainak kiépülése, továbbá az európai piacokon zajló strukturális átalakulás (új versenytársak megjelenése valamennyi ágazatban, a kereskedelmi nagyvállalatok vezetô helyének megingása hazai piacaikon) és Magyarország uniós csatlakozási elôkészületei döntô szerepet játszottak. A legmélyrehatóbb 2003/9 FALU VÁROS RÉGIÓ

6 szerkezeti, szervezeti és térbeli átalakulási folyamatokat a nemzetközi szereplôk terjeszkedésének a beruházások nagyságrendnyi növekedésében is mérhetô felgyorsulása idézte elô. A térszerkezet alakításában legaktívabb szerepet betöltô külföldi befektetôk telephely-választási döntéseit egyrészt a makrokörnyezet sajátosságai, másrészt a kiválasztott telephely(ek) paraméterei és az azokhoz kapcsolódó, várható beruházási költségek befolyásolták közvetlenül, térbeli döntéseik azonban a magyar piacon alkalmazott vállalati stratégia 7 kereteibe illeszkedtek, s ez meghatározta a célterületeket is. A külföldi befektetések szempontjából a fôváros térsége (1999- tôl növekvô mértékben a várost övezô településgyûrû) két szempontból is felértékelôdött: mint fogyasztópiac és mint a logisztikai funkciók optimális telephelye. Ez utóbbi szerepkört földrajzi értelemben monopolizálta Budapest és környéke, de a kiskereskedelemben is érvényesült a túlsúlya (pl. a bevásárlóközpontok számában és a hipermarketek egy fôre jutó alapterületét tekintve). A fejlesztések korai megjelenése és felfutása ugyanakkor itt okozta a hazai kisvállalkozások leglátványosabb visszaszorulását (elsôként a rugalmatlan kereslettel jellemezhetô élelmiszerszakmában). (1. táblázat) A fôvárosi piac telítôdése (2000) a vidéki beruházásokat ösztönözte, amelyek elsôsorban a százezres városokra, másodsorban a közepes méretû centrumokra (túlnyomórészt megyeszékhelyekre) irányultak. A külföldi beruházók megjelenésében a középvárosok szintjén tetten érhetô a kelet- és az északkelet magyarországi térségek lemaradása is. Ez utóbbi térségeket ahol az 1997 utáni keresletélénkülés elsôsorban a kézzelfogható, materiális javakra, élelmiszerekre, bútorokra, FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 háztartási gépekre irányult különösen az árversenyre koncentráló szervezetek preferálták, például a diszkontáruház szegmens fejlesztôi. (1. táblázat) A folyamat alapvetôen a megyeszékhelyek, elsôsorban a százezres népességû centrumok kereskedelmi kínálatát bôvítette, végsô soron a szektor növekvô térbeli koncentrációját eredményezte a vidéki térségekben. A külföldi befektetések megjelenésében, illetve az átmenet jelenségeinek (elaprózott szervezeti és boltstruktúra, tôkehiány, napi fogyasztási cikkek nagy súlya a fogyasztásban) visszaszorulásában jelentkezô térbeli különbségek részben a jövedelmek, illetve a kereslet (mennyiségi és minôségi) egyenlôtlenségeire vezethetôk vissza: az átalakulás idôszakára jellemzô struktúrák az alföldi, illetve az észak-magyarországi térségekben változtak a legkevésbé ez elmúlt néhány évben. Az egyenlôtlenségek növekedése irányába hatottak a multinacionális szervezetek nagyléptékû fejlesztései (csak a 2001-ig átadott bevásárlóközpontok 1,1 millió m 2 -rel növelték a kiskereskedelmi alapterületet) és az általuk bevezetett új (erôsen tôkeigényes) technológiák, amelyek a szolgáltatások minôségének jelentôs javulását eredményezték (Nagy, 2002). Ugyanakkor a nemzetközi hálózatokban meghonosított szervezési technikák, illetve piaci szerepük érvényesítése a beszállítói kapcsolatok alakításában erôsen differenciálta a beszerzési árakat, nehéz helyzetbe hozva a hazai kisszervezeteket, különösen a gazdaságilag leszakadó térségekben. Bár számottevôen javult a hazai vállalkozások által nyújtott szolgáltatások színvonala is részben a hazai piacon szervezeti innovációnak számító horizontális integrációk (CBA, Honiker, Reál) gyarapodásának eredményeként, a koncentrációs folyamat várhatóan tartósan fennmarad. 7

7 1. táblázat A kereskedelem természet közeli elemeinek alakulása Megye Társas vállalkozások számának változása, 2001/1996 Egyéni vállalkozások számának változása, 2001/1996 Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, 2001/1997 Üzletek ezer lakosra jutó száma, 2001 Bevásárlóközpontok száma, 2001 Hipermarketek száma, 2001 Szakáruházak száma, 2001 Diszkont áruházak száma, 2001 Budapest 113,1 55,3 143,0 16, Pest 160,6 75,5 135,6 13, Fejér 128,7 80,1 114,9 13, Komárom-Esztergom 120,9 78,2 133,3 16, Veszprém 125,0 78,9 116,9 17, Gyôr-Moson-Sopron 121,9 74,8 122,6 17, Vas 133,1 79,9 111,5 16, Zala 121,9 82,9 120,8 18, Baranya 113,6 71,3 119,7 16, Somogy 105,5 80,6 128,7 21, Tolna 121,0 85,3 120,7 17, Borsod-Abaúj-Zemplén 119,2 75,6 128,9 13, Heves 149,1 77,0 121,3 15, Nógrád 115,7 80,7 118,2 13, Hajdú-Bihar 123,7 73,0 139,2 15, Jász-Nagykun-Szolnok 135,7 75,7 120,6 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg 149,4 84,9 123,7 16, Bács-Kiskun 115,8 75,4 126,9 16, Békés 131,2 77,2 119,0 14, Csongrád 93,3 76,2 126,6 15, Ország összesen 121,1 73,1 127,8 15, Vidék összesen 126,7 77,5 124,8 15, Forrás: Területi Statisztikai Évkönyvek, , KSH, Budapest; Bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak. Budapest, KSH, 2002; saját adatgyûjtés 8 Az új kereskedelmi formák terjedése mellett a hazai vállalkozók által üzemeltetett üzletek körének bôvülése is folytatódott, s a fajlagos mutatók területi különbségek mérséklôdésére is utalnak. (1. táblázat) A hazai kereskedelem struktúrájának alakításában azonban a szervezeti és tôkekoncentráció játszik meghatározó szerepet. A szektorban megjelenô egyenlôtlenségek egyik fontos aspektusa Budapest döntéshozatalban és elosztásban betöltött szerepköreinek bôvülése, illetve azok nemzetközi beágyazottsága, továbbá az e folyamatok eredményeként formálódó új (fôváros-vidék kapcsolatrendszer új elemeként értelmezhetô) függési rendszerek. A területi különbségek másik fontos eleme az új fejlesztések erôs térbeli (elsôsorban fôvárosi, illetve a vidéki nagyvárosokban történô) tömörülése, amelynek alapja a városi fogyasztópiacok (másodlagosan: a centrumok hinterlandjának) mérete és elérhetôsége. Az új kereskedelmi formák és a fogyasztói társadalom (consumerism) hozzájuk kapcsolt ideológiája (Sklair, 2002) révén a vidéki nagy- és középvárosok az új fogyasztási szokások és attitûdök formálódásának centrumaivá váltak, s ezzel a területi egyenlôtlenségek újabb elemei jelentek meg vidéken is. Ezek egyrészt az elérhetôségi problémák (jövedelmek, lakóhely), másrészt a rurális/urbánus fogyasztási minták formájában jelentkeztek. Ugyanakkor a községek tôkeszegény kereskedelmi kisvállalkozóit szerényebb fogyasztópiacuk miatt erôsebben sújtja a nagy versenytársak megjelenése, a falusi boltok bezárása pedig az ott élô, alacsony jöve- 2003/9 FALU VÁROS RÉGIÓ

8 delmû, kevéssé mobil társadalmi csoportok életminôségének drasztikus romlását jelenti. A kereskedelem kilencvenes évek közepétôl formálódó, új térszerkezete tehát egyre koncentráltabbá vált mind a vásárlások célpontjainak (a kiskereskedelmi alapterület) eloszlását, mind az elosztó-nagykereskedelmi hálózatok eloszlását, konfigurációját tekintve. Az elôbbi a lakosság életminôségének fontos tényezôje. A felmérések szerint különösen a gazdaságilag aktív, azon belül is a 35 év alatti korosztály tartja fontosnak az új létesítmények elérhetôségét, ami befolyásolhatja migrációs döntéseiket is (az ágazat a kis lélekszámú falvakban már megindult eróziója is felgyorsíthatja a vándorlási folyamatokat). A nagy terek és széles választék vásárlókra gyakorolt vonzereje a szerény saját tôkével rendelkezô, önálló vállalkozókat is érzékenyen érinti. Ôk különösen nagy számban vannak jelen az ország leszakadó térségeiben (fôként a keleti és északkeleti megyékben), ahol a vidéki átlagnál kisebb mértékû volt a jövedelmek növekedése az elmúlt öt évben. Ezen régiókban az ágazat várhatóan jelentôs munkaerô-kibocsátóvá válik a közeljövôben. A vázolt koncentrációs folyamatok várhatóan hosszabb távon fennmaradnak. Ebbe az irányba hat a fogyasztási szokások átalakulása, a kereskedelem jelenleg is erôsen elaprózott szerkezete, a nemzetközi hálózatok erôsödô dominanciája az ágazat egyre több szegmenségben (élelmiszerek, bútorok, építôanyagok, elektronikai cikkek, újabban ruházat), továbbá a kereskedelempolitika (elsôsorban egy koherens, a szakmabeliek megegyezésén alapuló szabályozási rendszer) hiánya. Ezeket a folyamatokat a hazai szervezetek körében megindult integrációs törekvések (Coop, CBA, Honiker, Reál) sem ellensúlyozhatják. A kiskereskedelem esetében ez erôsen hierarchizált és a városokban koncentrálódó struktúra kialakulása irányába mutat, a nagykereskedelem és a logisztikai szolgáltatások növekvô tôkeigényû fejlesztései (kereskedelmi, logisztikai parkok) pedig a fôváros agglomerációt ellenôrzô szerepét erôsítik a magyar gazdaság térszerkezetében. Hivatkozások Agnes, P. 2000: The End of Geography in Financial Services? Local Embeddedness and Territorialisation in the Interest Rate Swaps Industry. Economic Geography, 75,3. pp Daniels, P. 1999: Advanced producer services and economic development. In: A new Europe. Economy, society and environment. Wiley&Sons: Chichester Douglas, M. J. 1995: Privatisation, Growth and Sustainability of the Retail Sector in Budapest. Moravian Geographical Reports, No Vol. 3. pp Gál Z. Molnár B. Nagy E. 2002: A termelôi szolgáltatások szerepe a helyi és térségi gazdaság fejlôdésében. Tér és Társadalom 2002/4. Illeris, S. 1996: The Service Economy. A Geographical Approach. Wiley&Sons: Chichester 59 74; Johanisson, B. 1994: Personal Networks in Emerging Knowledge-based Firms: Spatial and Functional Patterns. Papers of the RSA, Groningen, p. 24 Mohácsi, K. 1998: A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem lehetôségei. Közgazdasági Szemle, Vol. 45. No. 5. pp Nagy, E. 2002: Fragmentation and Centralisation: Transition of the Retail Sector in East Central Europe. European Retail Digest, Issue 33, March pp Sklair, L. 2001: The Transnational Capitalist Class. Oxford: Blackwell. pp Jegyzetek 1. A klasszikus iskolák definícióival szemben megfogalmazott alternatív megközelítések közül a legszélesebb körben Hill (1977) szolgáltatásokra vonatkozó definíciója vált elfogadottá, amely szerint a szolgáltatások alapvetôen fontos, közös jellemzôje, hogy a személyek és áruk állapotát, illetve helyzetét változtatják meg. Ez a felfogás ha a gazdasági folyamatok mérési módszereire csekély hatással volt is ráirányította a figyelmet egyrészt a szolgáltató és a felhasználó közötti kapcsolat jelentôségére, amelynek számos, klasszikus piaci kategóriákkal nehezen leírható és mérhetô eleme van (pl. a személyes kontaktus jelentôsége, a szolgáltató szakmai felkészültsége és adaptációs készsége, az ízlés és egyéni szükségletek szerepe a termék formálásában és értékének meghatározásában), másrészt a kapcsolatok térbeli dimenzióinak fontosságára. Az értelmezés a szektorra irányuló térszerkezeti kutatások kiindulópontjává vált a kilencvenes években (pl. Johanisson, 1994; Illeris, 1996; Daniels, 1999; Agnes, 2000) 2. E szolgáltatások közé sorolták a megkérdezettek a jogi, üzletviteli és adótanácsadást, a hirdetési és reklámszolgáltatásokat, a piackutatást, a számítástechnikai szolgáltatásokat 3. Empirikus vizsgálatunkat 2001 január április idôszakában végeztük el, ennek során a felhasználókat kérdôívekkel kerestük meg, a szolgáltatókkal pedig interjúkat készítettünk három megyében (Fejérben, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Beregben). A válaszok között a középvállalkozások, illetve a szolgáltató szektor (egészében véve) valamelyest felülreprezentált volt, amit az értékelésnél figyelembe vettünk és (súlyozással) korrigáltunk. 4. Erre a 2003 februárjában, Békéscsabán, a helyi nagy- és középvállalatok vezetôivel készített interjúink során derült fény. 5. A kereskedelemben alapított vállalkozások alaptôkéje a nemzetgazdasági átlag tizede volt az évtized elején. 6. A bolthálózat bôvülésérôl csak az 1988-as, illetve 1997-es adatok összevetésével kaphatunk képet, a bezárások regisztrációjának 1996-ig fennálló hiánya miatt. Az üzletek száma ilyen módon kalkulálva is közel háromszorosára emelkedett 1988 decembere és 1997 vége között. A trend 2003 közepéig fennállt. 7. Az élelmiszer-kereskedelem esetében pl. a három alaptípus, az árversenyre koncentráló, a magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló és (térben) koncentrált keresletre építkezô, illetve a nagyléptékû és széles választékot biztosító, regionális piacra alapozó stratégia különíthetô el világosan. FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 9

9 HUSZTI LEVENTE közgazdász, kistérségi megbízott, MeH FORRÁSHOZ VEZETÔ ÚJ UTAK a területfejlesztésrôl szóló törvény módosításáról egy zalai konferencia kapcsán Magyarországon a területfejlesztésrôl és területrendezésrôl szóló évi XXI. törvény korszakos jelentôségû alapokat teremtett a hazai támogatáspolitika irányelveinek meghatározásában. E törvény célul tûzte ki a területi különbségek mérséklését, és elsôként kapcsolta be a közigazgatási gondolkodásba a regionális és kistérségi területi szintek fogalmát. Jelentôs hatással volt az önkormányzati társulások élénkülésére, ráirányította a figyelmet a területi kérdések jelentôségére, ami többek közt lehetôvé tette az Európai Unió elôcsatlakozási programjain való részvételt. A törvény hatályba lépése óta eltelt idôszak számos változást hozott mind a hazai, mind az európai területfejlesztési politikák alakulásában. A csatlakozás idôpontjához jelentôsen közelebb kerülve, az 1996-ban még nem szabályozott kérdésekre szükséges egyértelmû válaszokat adni, kijelölni a továbblépés irányait, (újra) definiálni a területfejlesztési fogalmakat és egyértelmûen rendelkezni egy hatékony az Európai Unió támogatáspolitikájához is jobban illeszkedô hazai forráskoordinációt átfogóan érintô reform irányelveirôl. Egy világos és áttekinthetôbb területpolitika kialakításának jegyében az évi XXI. törvény módosításának koncepciójáról folytatott hosszas viták, tárcaközi, politikai és szakmai egyeztetések után a végleges törvénytervezet hamarosan az Országgyûlés elé kerülhet. A szeptember 25-én Lentiben megtartott tanácskozás kiemelt témái a területfejlesztési törvény módosítása, a régiómegye-kistérség szerepe 2004-tôl, a kistérségi területfejlesztési tanácsok kialakítása, a finanszírozással kapcsolatos információk, a 2004-tôl elérhetô EU-s források, továbbá a tervezés szerepe és fontossága a források megszerzésében és a Regionális Operatív Program bemutatása voltak. Az Ôrség Göcsej Hetés Térségi Településfejlesztési Társulás szervezésében a Területi tervezés és képzés címû Phare-CBC program keretében indított képzés nyitó konferenciájának meghívott elôadói közt szerepelt dr. Nagy Sándor államtitkár (MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal), Varga László országgyûlési képviselô és dr. Szaló Péter elnökhelyettes (MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatal). Az új törvény fókuszában két intézkedés áll: a kistérség és a régió területfejlesztési értelemben vett megerôsítése. A törvénytervezet azzal számol, hogy csökken a központi irányítás képviselete a régiókban. A távlati cél a választott, legitim önkormányzattal rendelkezô politikai régió kialakítása. Nagy Sándor államtitkár szavai szerint országos érdek, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben a mostanitól eltérôen ne csak egyetlen Regionális Operatív Program szerepeljen. A 2007-tôl kezdôdô EU-s költségvetési idôszakra intézményileg és koncepciók szintjén egyaránt meg kell 10 erôsíteni a régiókat, hogy közvetlenül tudjanak pályázni az unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból megnyíló forrásokra. Ahhoz, hogy a régiók meg tudjanak felelni a megváltozott szerepkörüknek, saját pénzeszközzel kell rendelkezniük a hozzá kapcsolódó stabil intézményrendszerrel, ami szükségszerûen felgyorsítja a területfejlesztési reform folyamatát, illetve a jelenlegi források decentralizációját. A teljes jogú tagsággal még inkább felértékelôdik a forráskoordináció szerepe. Ez a döntési kompetencia összehangoltabbá és koordináltabbá tételével, a területfejlesztés eszközeivel, a területi elv érvényesítésével érhetô csak el hatékonyan. A kistérségekrôl szólva Nagy Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg mintegy 260 önkormányzati társulás mûködik az országban, melyek eltérô intenzitással, eltérô irodai ellátottsággal, infrastrukturális ellátottsággal, jelentôsen különbözô szakmai felkészültséggel, emberi erôforrással és pénzeszközökkel gazdálkodnak. A törvénytervezet nevesíti a kistérségi területfejlesztési tanácsokat és azok létrehozását, rendelkezik azok forrásokkal való ellátásáról, ami az önkormányzatok szervezôdésének rendszerében jelentôs stabilitást, egy új dimenziót és mûködési keret létrehozását eredményezi, mivel azok statisztikai kistérséghez kötötten normatív jellegû feladatokat és hozzájuk rendelt pénzeszközöket határoznak meg. Amennyiben az Országgyûlés elfogadja a tervezetet, a kistérségek területfejlesztési értelemben vett megerôsítésének ez a formája keretet adna az alulról szervezôdô társulások mûködésének, összehangoltabbá tenné az önkormányzatok párbeszédét és a társulások eddig elért eredményei alapján lehetôséget teremtene az uniós támogatások jobb kihasználásához. A kistérségi területfejlesztési tanácsok által felhasználható források lehetôvé tennék, hogy gazdasági és területfejlesztési koncepciók kerüljenek kidolgozásra minden kistérségben, illetve forrást biztosítana kistérségi szolgáltató irodák létrehozására, szakemberek alkalmazására. Kisebb települések pályázati önrész-igényének fedezésére, amennyiben az indokolttá válik, adott kistérségen belül; továbbá vis major esetekben is kistérségi szinten lehetne döntést hozni a szükséges támogatások megítélésérôl. Összességében, a tervezet elfogadásával megerôsödnének a régiók, jelentôsen nagyobb szerepkört kapnának a kistérségek (elsôsorban intézményfejlesztés terén), a megyék kiemelt koordináló szerepet kapnának, illetve vinnének tovább, és a kistérségi szolgáltató irodák felállításával megalapozódna a projektgenerálás, projektfejlesztés, forrásfelhasználás szakértôi menedzsment-háttere a területfejlesztés alapsejtjét alkotó statisztikai (NUTS IV.-es) kistérségekben. A tervezetben foglalt teljes program megvalósításához mintegy 4 5 milliárd forintra lenne szükség. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal álláspontja szerint a minimális cél, egyúttal 2003/9 FALU VÁROS RÉGIÓ

10 területfejlesztési politika sikerének záloga, a kistérségi szintû reformok megvalósítása lenne. Mindezek a kérdések a jövô évi költségvetés elfogadásának idôpontjában dôlnek majd el. Varga László országgyûlési képviselô a zalai sajátosságokról beszélt, kiemelve az itt mûködô önkormányzati társulásoknak a sajátos, aprófalvas településszerkezetbôl adódó példa értékû aktivitását. Az összefogás szükségessége, értékteremtô lehetôségének felismerése eredményeként ma Zalában mûködik az önkormányzati társulások közel egy tizede! A helyi lehetôségek kapcsán kiemelte a természeti környezetre építô turizmusfejlesztés fontosságát, mint a térség egyik legfontosabb kitörési lehetôségét. Szaló Péter bemutatta a Nemzeti Fejlesztési Terv immáron véglegesített Operatív Programjait, külön kitérve a Regionális Operatív Program ún. programkiegészítô dokumentumára, annak tartalmára és prioritásaira. Az Európai Bizottság által formailag befogadott és a magyar kormány által 2003 márciusában elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programján, köztük a Regionális Fejlesztés Operatív Programon (ROP) keresztül válik lehetôvé a Strukturális Alapok támogatási forrásainak megszerzése. A dokumentum a közötti idôszakra vonatkozik az Európai Unió tervezési idôszakának megfelelôen. A programkiegészítô dokumentum a Regionális Fejlesztési Operatív Programban foglaltaknál részletesebben tartalmazza a Strukturális Alapok által finanszírozott célokat és a célok eléréséhez kapcsolódó támogatandó tevékenységeket. Intézkedésenként tartalmazza mindazon információkat, melyek szükségesek az egyes intézkedések megvalósításához kapcsolódó támogatási feltételek meghatározásához, illetve melyek az adott intézkedés megvalósítására kiírt pályázati felhívások szakma-specifikus részei lesznek. Ennek megfelelôen a dokumentum többek között tartalmazza intézkedésenként a fejlesztési célokat, a támogatandó tevékenységeket, az elismerhetô költségek körét, az adható támogatás mértékét, nagyságát, a projektek kiválasztási kritériumait és a kiválasztás folyamatát, az intézkedések megvalósulásának mérésére szolgáló mutatókat, az operatív program végrehajtását támogató információs rendszer mûködési elvét és az információcserére kötött megállapodásokat, az operatív program végrehajtásának tájékoztatására vonatkozó intézkedéseket, valamint az intézkedések belsô koherenciájára és megvalósíthatóságára vonatkozó elôzetes értékelés megállapításait. A programkiegészítô dokumentum továbbfejlesztésére a végrehajtásában érintettek, a szakmai partnerek és az elôzetes értékelést végzô szakértôk véleménye, illetve a Közösségi Támogatási Keretrôl a magyar kormány és az Európai Bizottság között folytatandó tárgyalások eredményei alapján kerül sor december 31-ig. A ROP jelenleg nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségleteit (ezért fontos, hogy a területfejlesztési politika a régiókat mielôbb helyzetbe hozza és a fejlesztési priorítások a régiók adottságaihoz jobban igazodva kerüljenek megfogalmazásra a következô, 2007-tel kezdôdô EU-s költségvetési idôszakban!), hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsôsorban a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérô földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálják a helyi, regionális érdekeket és a helyi, kistérségi szereplôk részvételével valósulnak meg. Kidolgozásakor, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez való illeszkedésen túl figyelembe vették a területfejlesztési politika hosszú távú céljait FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 11

11 A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u , Telefon: /4650, 4651, 4652, 4653, 4654 Fax: Nyitva tartás: kedd péntek: , hétfô: zárva A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI, MÉLYÉPTERV, ÉVITERV, Hídépítô Vállalat, ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u , Telefon: ; /4656 Fax: Nyitva tartás: hétfô és péntek: ; kedd, csütörtök: ; szerda: zárva Könyvtár Archívum Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59., Telefon: Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: , kedd, csütörtök: A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is. meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepciót, valamint a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákat. Az Országos Területfejlesztési Koncepció átdolgozása is (a gyakorlatnak megfelelôen 6 évenként kerül felülvizsgálatra) jelenleg már folyamatban van tájékoztatott Szaló Péter, elnökhelyettes. A Regionális Fejlesztés Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlôdés elôsegítése. Az átfogó célt a ROP a közötti idôszakban 3 specifikus célon keresztül kívánja elérni, melyek a következôk: 1. A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása. 2. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban. 3. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. A fenti célok elérése érdekében a program 4 beavatkozási területet, prioritást jelöl ki, valamint azokon belül mintegy 11 intézkedés került kidolgozásra. A ROP prioritásai a következôk: 1 Turisztikai potenciál erôsítése 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 3 Régiók emberi erôforrásának fejlesztése 4 Szakértôi segítségnyújtás A Regionális Fejlesztés Operatív Programra a közötti idôszakban a Strukturális Alapokból elôreláthatólag kb. 86 milliárd Ft (338 millió euró) fejlesztési forrás jut, mely kiegészülve a hazai társfinanszírozással mintegy 486,6 millió euró fejlesztést indukálhat. A ROP a gazdaságfejlesztés ösztönzésével és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai az 1783/1999. sz. EK Tanácsi Rendeletet alapul véve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF), míg a humán szférához kötôdô fejlesztések az 1784/1999. sz. EK Tanácsi Rendelet alapján az Európai Szociális Alapból (ESF) kerülnek finanszírozásra. Ahhoz, hogy a ROP érdemben segíteni tudja a területi különbségek mérséklését és számottevôen hozzájáruljon a régiók társadalmi-gazdasági fejlôdésének gyorsításához, szükséges, hogy az ágazati operatív programok keretében megvalósuljanak mindazok a fejlesztések, melyekhez a ROP intézkedései kapcsolódni tudnak, mintegy kiegészítve és erôsítve azok hatását. Ennek feltétele, hogy az ágazati operatív programok területileg pontosan értelmezhetôk legyenek, azaz területi hatásuk az egyes régiókban kimutatható és mérhetô legyen. Ez szükségessé teszi valamennyi OP tartalmának területi, régiónkénti bontását, beleértve a tervezett fejlesztésekre fordítandó források régiónkénti bemutatását is. Ezzel az erôhatással megegyezô irányú és kiemelt jelentôségû tehát az a törekvés, ami a területfejlesztésrôl szóló törvény módosításában megfogalmazódik. Az elhangzott elôadásokban a kistérség és a régió megerôsítése, a helyi szinthez jobban közelítô döntési hierarchia, a korszerûbb forráselosztás és egy, ezt megalapozó intézményi rendszer kiépítése, valamint egy hatékonyan irányított forráskoordináció kerültek megfogalmazásra a mai magyar területfejlesztési politika legfontosabb irányelveiként és egyben kihívásaiként /9 FALU VÁROS RÉGIÓ

12 RÁCZ JOLÁN építész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nemzetközi referense AZ ANGLIAI TELEPÜLÉSEK RENESZÁNSZA 1998-ban a terület-és településfejlesztésért felelôs brit minisztérium létrehozta az Urban Task Force (Város Munkacsoport) nevû szervezetet. Vezetôje Lord Rogers (London jelenlegi fôépítésze) volt, a munkacsapat tagjai városépítési, lakásépítési, környezetvédelmi, gazdasági, fejlesztési, önkormányzati szakemberek, kutatók és egyetemi oktatók voltak. Feladatuk kettôs volt. Egyrészt elemezniük kellett az angliai városokban az elmúlt 20 év alatt bekövetkezett negatív elôjelû változások csökkenô életminôség, rosszabbodó fizikai állapot, egész városrészek tönkremenetele, pangó üzleti-gazdasági tevékenység, szociális problémák, növekvô bûnözés, elvándorlás a városközpontokból stb. okait. Ezek között a következôket találták a legfontosabbaknak: rövid távú gondolkodás, a problémák megoldásánál a szemlélet komplexitásának hiánya, hozzá nem értô városvezetés, rossz vagy meg nem lévô városüzemeltetés, csekély mértékû befektetés, elégtelen közszolgáltatás stb. A csoport másik feladata az volt, hogy határozzák meg a kormányzat részére azokat az ajánlásokat, amelyekkel elérhetô a városok újjáélesztése és ezzel együtt a városi életminôség javítása. Az 1999-ben megjelentetett Towards an Urban Renaissance (A városok reneszánsza felé) címû dokumentum tartalmazza az Urban Task Force munkájának eredményét. Az ajánlások érintik a törvényi és az intézményi-szervezeti hátteret, a hozzáértô városi vezetés fontosságát, a város-menedzsment jelentôségét, a pénzügyi alapok megteremtését és a köz- és magánfinanszírozás egyesítését, az épített örökség karakter-megtartó újrahasznosítását, az üres ingatlanok és telkek hasznosítását, a gazdasági és üzleti élet fellendítésének elválaszthatatlanságát, a várostervezés, építészet és design színvonalának a javítását, a köztestületek, szakmai, fejlesztési oktatási és társadalmi szervezetek együttmûködésének elengedhetetlenségét, a városnak mint élô egész organizmusnak való tekintését és az egymással összefüggô problémáknak az együttes kezelését (közszolgáltatások, közlekedés, ipartelepítés, környezetvédelem, tájvédelem stb.) és így tovább. Az akkori (mára már két ízben újjászervezett) minisztérium 2000-ben megjelentette az Urban White Paper Towns and Cities (Fehér Könyv Városok) címû dokumentumát, amelyben egyetértôleg reagál a munkacsoport ajánlásaira. Sok közülük azonnal elfogadásra és megvalósításra talált, a többi javaslat végrehajtásához szükséges kormányzati rendelkezések pedig egyenként az ajánlások mellé rendelve olvashatók a kiadványban. FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 A települések újjáélesztésének kormányzati célkitûzéséhez tevékenyen hozzájárul az angol mûemlékvédelem is. Ennek állami szervezete, az English Heritage felismerve a városi örökség felgyorsult fizikai romlását már 1994 óta mûködteti a területi védelem alatt álló örökség támogatási programjait. A területi védelem olyan településrészeket kíván megôrizni, ahol az épületek együttes, történelmileg kialakult összképe, utcaképe, helyi jellegzetes karaktere, a tájjal való kapcsolata vagy a településszerkezet, a beépítési mód jelent egyedi értéket. Magyarországon is létezik a területi védelem, mi mûemléki jelentôségû terület névvel illetjük és MJT rövidítéssel jelöljük a mûemléki listában ezt a sajátos mûemléki kategóriát ben elsôként Sopron történeti városmagja kapta ezt az újfajta státust, összhangban azzal az Európa-szerte megjelent felismeréssel, hogy a háború utáni újjáépítések jegyében történt nagyméretû épületbontási és építési láz következtében rohamosan csökkenni kezdett a történeti városképet érintetlenül ôrzô települések száma. Azóta az MJT területek száma hazánkban huszonnyolcra emelkedett. Angliában 1969-ben jelölték ki az elsô conservation area -t, számuk ma megközelíti a kilencezret. Az angliai mûemlékek száma mintegy 500 ezer, hazánkban közelíti a 11 ezret. A mûemlékek száma tehát Angliában ötvenszer több mint nálunk, ugyanakkor a területi védelemben részesített örökség ott háromszáz-hússzor több az itthoninál! Mi lehet ennek a nagy aránybeli különbségnek az oka? A nagy eltérést részben bizonyára indokolja, hogy Magyarországgal ellentétben, Angliában a védett területek nem szerepelnek a hivatalos mûemléki listán, azokat a helyi önkormányzatok jelölik ki, s ôk felelôsek elsôsorban a területi értékek megôrzéséért. Nálunk viszont az egyedi mûemlékekkel azonos szintû törvényi védelemben részesülnek. Minthogy azonban csak a megfelelô szintû állami gondoskodás mértékéhez szabottan emelhetjük a mûemlékek számát, érthetô (még ha sajnálatos is), hogy nem szaporodik az MJT területek száma sem korlátlanul. A védett területek angliai túlsúlyának másik magyarázata a mienkétôl kissé különbözô örökségszemlélet lehet. Jellemzô rájuk még az egyedi mûemlékek esetében is a komplex, a környezet és egyéb, látszólag az örökséghez nemigen kapcsolódó tényezô együttes szemlélete, ami hamarabb elvezetett az egységes, egyéni karakterû területek felismeréséhez és megbecsüléséhez. Az örökségi érték fogalmát is tágabban kezelik, s a történeti, építészet- vagy mûvészettörténeti és kultúrtörténeti értékeken túllépve egy-egy mûemléki helyszín értékei 13

13 között számba veszik annak közösségépítô jelentôségét, ökológiai vonatkozásait (pl. denevérek, a köveken megtelepedett mohák regisztrálása és védelme), a tájban való elhelyezkedését és az együttes vagy település látványát, a mûvészeti élettel való kapcsolatát és a turizmus, a gazdasági élet fellendítésében betölthetô szerepét, valamint a munkahelyteremtô kapacitását is. Megnövelte a védett területek számát Angliában az is, hogy nemcsak a kiemelkedô értéket (pl. középkori egységes városrészeket) vagy egy-egy stílus reprezentánsát (pl. György-korabeli sorházakat) tartják fontosnak védeni, hanem a helyi karaktert, az egy-egy területre vagy építési szándékra jellemzô tipikus példát (pl. munkáskolóniákat) és a különbözô életformák lenyomatait ôrzô, egységes képet mutató településrészeket (pl. kertvárosok) is. Angliában tehát a hazaihoz hasonló törvényi háttér nem védi az MJT területeket, de legalább olyan jó, ha nem hatékonyabb módja az értékvédelemnek az English Heritage által nyújtott pénzügyi támogatás, mert ennek segítségével összefüggô területek újulhatnak meg, méghozzá szakszerû és magas színvonalon végzett munkával, mert az örökségvédelmi hivatal ennek garanciáit beépíti a támogatási szerzôdésekbe ben hozták létre az elsô, a területileg védett értékek támogatására szóló programot, a Mûemléki Jelentôségû Terület Partnerség Programot (Conservation Area Partnership / CAP). A partnerséget alapvetôen az English Heritage és a támogatást kérô helyi önkormányzat alkotja, s a CAP támogatás elnyerésének elôfeltétele, hogy a település rendelkezzen olyan jövôképpel, megvalósíthatósági tanulmányokkal alátámasztott és akciótervek formájában végiggondolt fejlesztési programmal, amely az épített örökség, és kifejezetten az MJT terület szakmai szempontoknak messzemenôkig megfelelô megtartását, felélesztését, hasznosítását; azaz integrált értékvédelmét is biztosítja. Ennek alapján a támogatás az English Heritage és az önkormányzat között több évre szóló partnerségi szerzôdés keretében jön létre. Az MJT területek revitalizációját megvalósító munkában természetesen a legtöbb esetben egyéb szereplôk is megjelennek megyei önkormányzat, fejlesztési társaságok, kereskedelmi kamara, tôkeerôs vállalatok, lakásépítô szövetkezet vagy akár a helyi rendôrség. És ez éppen egybeesik az English Heritage céljával! Az általa adott kezdeti támogatás további közés magánpénzek megmozdulását idézi elô és így nagyobb léptékû, térben és idôben kiterjedô, de az örökségvédelem által felügyelt program válik megvalósíthatóvá. Létrejön az örökség alapú fejlesztés (conservation-led regeneration), mely az English Heritage stratégiája szerint elsôsorban a hátrányos helyzetû, gazdasági és szociális problémákkal küszködô területeknek kíván segítséget nyújtani. Az épített örökség adja az ürügyet ahhoz, hogy a nehéz helyzetben lévô települések problémáit elkezdjék felszámolni. Ily módon, a szakmai Blues Fodrászat, Bradford és az össztársadalmi érdekek okos összekapcsolhatóságát felismerve a hivatalos örökségvédelem is csatlakozik a kormányzati elképzelések végrehajtásához. A CAP -et 1999-ben felváltotta az Örökségi és Gazdasági Regenereációs Program (Heritage Economic Regeneration Scheme), a HERS. A fô célkitûzések nem változtak, csak további gazdasági irányultsággal színezôdtek. Ez a program szintén építészetileg értékes, de hátrányos helyzetû területek rendbehozatalára ad támogatást, azonban ezen belül is elsôsorban a gazdasági-kereskedelmi tevékenységet folytató tulajdonosok, vállalkozók számára. A települések fôutcáján vagy piacterén, a turisták által látogatott kis tengerparti települések korzóján elôsegítik a régi üzletportálok visszaállítását, a homlokzatfelújítások szakszerû elvégzését, amibe az építészeti részletek visszaállítása, az eredeti tervnek megfelelô nyílászárok elhelyezése, a helyi karaktert ôrzô tetôfedések helyreállítása is beletartozik. Kitûzött cél és feltétel azonban, hogy a felújítások után gazdasági tevékenység folyjék az épületekben, hiszen ezáltal új munkahelyek teremtôdnek, megélénkül a település gazdasága, enyhülnek a szociális problémák. Az örökségvédelem nem önmagáért, hanem az emberekért, azoknak a jobb életminôségéért létezik és ennek érdekében mûködtetik. A szociális problémák enyhítését célozzák olyan MJT-területen belüli középületek rendbehozatalára adott támogatások is, amelyek által az épületnek új, általában a helyi közösséget szolgáló funkciót adnak. Sok olyan templom válik így például gyermekfoglalkoztatóvá, kedvezményes étkeztetô hellyé, a helyi mûvészek bemutatkozását lehetôvé tevô kulturális központtá, amelyekben istentiszteletet már évek óta nem tartottak. Támogatják az értékes épületekben lévô üzletek felett üressé vált lakások rendbehozatalát is, növelvén ezzel a lakások számát s egyben visszaállítván a városközpontok hagyományosan is kevert funkciót betöltô szerepét. Fontos még a közterületek felújításának támogatása is: a parkolás gondjainak a megoldása révén ismét a helyiek által birtokba vehetô és a közösségi életnek helyet adó fôterek vagy kisebb terecskék építészeti és kertépítészeti eszközökkel való megújítása. Az English Heritage, megtapasztalva a CAP és HERS programok értékvédelmen túlmutató sikerét, megbízást adott a London School of Economics-nak arra, hogy gazdasági mutatók alapján készítsenek elemzést és értékelést az örökség alapú támogatások gazdasági hasznáról. Az elemzések CAP, illetve HERS támogatásban részesült város-, illetve településrész alapos vizsgálata alapján készültek el. Heritage Dividend címmel jelent meg 1999-ben az öt évre visszatekintô CAP programot, ban a 4 éves HERS tapasztalatokat bemutató füzet, népszerû, mindenki által érthetô és élvezhetô szövegezéssel, ilyen volt,... ilyen lett színes képillusztrációkkal. A támogatási programok ismertetése mellett, a jövôre szóló elképzelések is szere /9 FALU VÁROS RÉGIÓ

14 pelnek a leírásokban, az English Heritage által generált további, mintegy ötszörös nagyságú pénzügyi ráfordítás igen meggyôzô grafikonos ábrázolásával együtt. A támogatási esettanulmányok ismertetése pedig nem elégszik meg az örökség értékeinek az ismertetésével, hanem a támogatási program szemléletével összhangban az MJT területek (egyes települések, településrészek) gazdasági életérôl, az ott elérhetô szolgáltatásokról (megemlítve pl. a helyi postahivatalokat is), környezeti, földrajzi és közlekedési adottságairól, a lakók foglalkoztatottsági és képzettségi szintjérôl, anyagi lehetôségeirôl és lakókörülményeirôl is képet kapunk. Így érthetjük csak meg a támogatás célját és az elért eredmények jelentôségét. Az utóbbi kiadványban az alábbi számszerû kimutatást találjuk: minden 10 ezer font örökségvédelmi támogatás (English Heritage és Örökségi Lottó Alap) további 46 ezer font befektetést generált köz-, illetve magánfinanszírozás formájában, hozzájárult 41 négyzetméter felújított kereskedelmi terület, 103 négyzetméter helyreállított közterület és egy felújított lakás létrehozásához, biztosította továbbá egy új munkahely létrejöttét, valamint egy korábbi munkahely megmaradását között összesen 18 millió fontot irányoztak elô az English Heritage által nyújtott HERS támogatások keretösszegeként. Erkölcsi sikerként pedig olyasmik könyvelhetôk el, mint hogy kialakult a hiteles helyreállítás kultúrája, a támogatásokkal sikerült a kozmetikai homlokzat-felújítás és a hosszú távú szerkezet-helyreállítás között tátongó ûrt kitölteni, vagy: az örökségi környezetben bekövetkezett változásokat sikerült kezelni (managed change). English Heritage-beli kollégáink a Heritage Dividend füzeteket mint a szervezet által megjelentetett legfontosabb kiadványt tartják számon. Az elemzések ugyanis tényszerûen, a politikusok és a gazdasági szemléletû döntéshozók számára is világosan bizonyítják az örökségvédelem fontosságát, társadalmi hasznát és jelentôségét. Erre pedig még Nagy-Britanniában is igen nagy szükség van, mert napjainkban a kultúra és az örökségvédelem sajnos sehol a világon nem élvez elsôbbséget... Tanulván az angliai példából, az English Heritage és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a BME között létrehozott hároméves szakmai együttmûködés tapasztalataiból, hasonló programot kezdeményez most a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is. Ugyancsak nagy fába vágtuk a fejszénket, ugyanis az elsô örökség alapú regenerációs programunk helyszínéül Ózdot választottuk. Itt valóban minden együtt van, amik a CAP-hez, illetve a HERS-hez hasonló program kellékei : az értékes épített örökség, a funkcióját vesztett és lerobbant iparterület, a gazdasági élet pangása, a munkanélküliség és az ezzel járó szociális problémák. A komplex problémahalmaz megoldásához magas szintû és sokszereplôs intézményi-szervezeti háttér, koncepció és pénzügyi források szükségesek. Mindenesetre a hivatal és Ózd város önkormányzata az Ózd Projekttel reményeink szerint megtette azt a lépést, ami élesztôként, katalizátorként hatva elindíthatja a nagyobb ívû és Pealock s Passage valóban a szerteágazó problémák megoldását is eredményezô program megvalósulását. Munkánk körülményeit az English Heritage-ével összehasonlítva azonban az az érzésem támad: varázslókként kell eredményeket produkálnunk. Elôször is új utakat kell törnünk: meg kell értetnünk és el kell fogadtatnunk az örökségvédelemnek a városrehabilitációval, az ipari örökség regenerációjával, a gazdasági, környezeti és szociális problémákkal való összekapcsolásának új szemléletét. De egyelôre nincs a kezünkben az az eszköz az anyagi támogatás hathatós eszköze, mondhatni mézesmadzagja, amivel már az elfogadtatás is könnyebben menne. Angliában is csak úgy tudják ezeket a programokat sikeresen mûködtetni, hogy az English Heritage jól szervezett, bejáratott és állandóan finomított támogatási programjaival a szükséges összegnek mintegy 50%-át biztosítják a települések számára. Ezen túlmenôen pedig további források igénybevételére is lehetôség van: a Nemzeti Örökségi Lottó Városkép Örökségi Programjából (Heritage Lottery Fund Townscape Heritage Initiative), a Miniszterelnöki Hivatal Települések Megújítási Alapjából (Neighbourhood Renewal Fund) és a kormányzatnak a helyi közösségeknek nyújtott Új Közösségi Támogatásából (New Deal for Communities). Az anyagi támogatás mértékének gondolom van egy küszöbértéke, ami felett az valóban hatékony lehet, további befektetéseket generálhat, s így nagy projektek is beindíthatókká, sikeresen végigvihetôkké válhatnak. A küszöbérték alatt viszont valószínû, hogy egyszerûen nincs a befektetett pénznek továbbgyûrûzô hatása, s így a befektetett kisebb összeg maga is kárba veszhet. Így valóban csak a csoda segíthet, de lehet-e csak erre és a programban részt vevô kollégák és az önkormányzat lelkes elhivatottságára számítani? Magyarországon minden megtörténhet... Mindenestre a projektet Ózd város önkormányzata beadta az Európa Pályázat Elôkészítô Alap pályázati felhívására. FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/9 15

15 FECSKE PÁL tervezô munkatárs, Váti Kht. TOVÁBBI GONDOLATOK A HELYI ALTERNATÍV INFRASTRUKTÚRÁRÓL A Falu Város, Régió 2001/7. számában foglalkoztam a megújuló energiákkal és azok használatával. Az eltelt idôben történt fejlôdésekbôl és az új elgondolásokból gyûjtöttem most össze azokat, amelyek a helyi alternatív infrastruktúra fejlesztésében szerepet játszhatnak, irányt mutathatnak. A Föld még ki nem bányászott szén-, olaj- és földgázkészletének összes fûtôértékét 4000 milliárd tonna szénével egyenértékûnek becsülik. Amennyiben ezt elégetnénk, a Föld átlagos hômérséklete 10 C fokkal növekedne, aminek a következménye az óceánok vízszintjének 10 méteres emelkedése lenne. A part menti területek víz alá kerülnének és az óceánok aljára nehezedô nyomástöbblet miatt gyakoribbak lennének a földrengések és a szökôárak. Az emberiség bölcsességén múlik, hogy a veszély növekedése lefékezôdik-e, meg- áll-e. Erre szolgálnak azok az eljárások és technológiák, amelyek a természet erôinek, lehetôségeinek és az egyébként is hôvé vagy gázzá alakuló terméseinek a felhasználásával juttatják az emberiséget valamilyen energiához. Ezeket összefoglaló néven megújuló energiatermelésnek nevezzük. A napsugárzás, a szél, a biomassza és a Föld melege minden országban hozzájárulhat az energiaigények biztosításához, így a megújuló energiaforrások hasznosítása hatékonyan hozzájárulhat az életminôség javításához. A hazai energiagazdálkodás számára a megújuló energiahordozókat két nagy csoportba oszthatjuk: 1. Természeti adottságból származó megújuló energiák 1.1. Vízenergia 1.2. Termálvíz-hasznosítás 1.3. Szélenergia 1.4. Napenergia Napkollektorok Napelemek 2. Létrehozható megújuló energiák 2.1. Energiaültetvények Fa- és nádfélék, energiafû égetésre Olajos magvú növények égetésre és biodízel olaj elôállítására Cukor- és keményítôtartalmú növények alkohol elôállítására Hôenergia elôállítására hasznosítható mezôgazdasági melléktermékek (szalmák, szárak, nyesedékek) és erdôgazdasági fakivágási és -feldolgozási maradékok, melléktermékek (ágak, kérgek, fûrészpor) Biogáz-elôállítás szerves hulladékokból szennyvizekbôl, hígtrágyákból faelgázosítás 1.1. Vízenergia A víz esésébôl eredô erô energiatermelésre történô hasznosítása az ôsi idôkbôl származik, de a folyók szabályozása után a malmok üzemeltetését a gôz-, a belsôégésû- és a villanymotorok leváltották, illetve az atomenergiával mûködô erômûvek miatt a villamos energia elôállítása során mellôzték. A környezetvédelmi igények a víz természetes esésével termelhetô energia hasznosításának reneszánszát ígérik, de gazdaságos hasznosítása csak megfelelô vízszintkülönbség és vízmennyiség meglétekor lehetséges. Magyarországon a mai kiépítettséggel a termelhetô energiamennyiség mintegy 50 MWh. A meglévô vízerômûvek fejlesztésével és az arra alkalmas helyeken új erômûvek építésével a víz által termelhetô energia még további kb. 25 MWh-val növelhetô volna. Erre vonatkozó tanulmányokat a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete végzett a területrendezési és vízkár elhárítási tervek figyelembevételével. A tanulmány alapján látható, hogy az országunkban a vízbôl nyerhetô energia nagyobb mértékû hasznosítása környezetkárosítás nélkül nem lehetséges Termálvíz-hasznosítás A termálvizet Magyarországon jellemzôen fürdési célra hasznosítják. Minimális mértékben hasznosítják épületek fûtésére és melegvíz-szolgáltatásra. A mezôgazdaságban leggyakrabban üvegházak és fóliasátrak fûtésére használják ban m 2 üvegház és m 2 fóliasátor alapterület fûtésére hasznosították. Ezen berendezések beruházási költsége 15 20%-kal magasabb, mint a hagyományos fûtésûeké, de az üzemeltetési költségekbôl ez 3 5 éven belül megtérül. Az ilyen hasznosítások a magasabb vízhômérsékletû kutak környékén gyakoriak (a Szentesi Árpád Agrár Rt.- ben van a világ legnagyobb mezôgazdasági termálhô-hasznosítója, Szegvár, Hódmezôvásárhely). Az 50 C -nál melegebb vizet termelô termálkutak és a felhasznált hômennyiségének területi elhelyezkedése Sembery évi térképérôl olvasható le Magyarország termálvíz-hasznosítása az elmúlt idôszakban romlott, mert a Nemzetközi Geotermális Világszövetség besorolása szerint a 3. helyrôl a 7. helyre csúszott vissza. 2003/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

16 Hazánkban jelenleg nincs geotermális energia alapú villamosenergia-termelés, pedig a kilenc 85 C foknál nagyobb felszíni hômérsékletû vizet adó kút alkalmas volna 0,1 0,5MWh teljesítményû bináris áramfejlesztô egységek telepítésére. A közvetlen hôhasznosításban csak a biomassza tüzelôk versenyezhetnek a geotermális energiával, amibôl jelenleg csak 3 PJ-t használ fel az ország. A termálvíz fûtôértékének a jobb kihasználásával (többlépcsôs, ipari szárítók, hôkezelôk, távfûtés, uszoda, haltenyésztés) ez 63,5 PJ lehetne a évre várható országos összes 1200 PJ energiafelhasználásból. Az elmúlt évek adatai alapján a használati melegvíz elôállítása 50 Ft/m 3, míg ez földgázzal 210 Ft/m 3. A hôenergia-elôállítás költsége 270 Ft/GJ, míg ez fölgázzal 850 Ft/GJ. Az itt kiszámított árakat egymástól tovább távolítja a évi gázáremelkedés, illetve a levegôszennyezési bírságok várható bevezetése (CO 2 -emisszió 5 USD/t). A talaj hôjének a hasznosítására készült a hôszivattyús fûtési rendszer, amely a földgáz üzemeltetésnél mintegy 40%-kal olcsóbb. A hôátadós rendszerben kerül felhasználásra. Hômérsékletre érzékeny ki-bekapcsolóval felszerelt szivattyú keringteti a mélyre fúrt kutakba lévô csövekben felmelegedett folyadékot. Használati melegvíz, fûtés-hûtés biztosítására hasznosítják. A külföldön egyre terjedô technológiát hazánkban a Balken Thermia Kft. bemutató házában használják. A termálvíz-felhasználásnál figyelembe kell venni a hasznosítási jogi helyzetet. A hasznosítás fejlesztésére állami támogatás nincsen, ugyanakkor vízjogi, környezetvédelmi és bányászati jogszabályokkal erôsen korlátozzák a hasznosítást. Többlépcsôs felhasználással, helyes szabályozással és vízvisszapréselés alkalmazásával megszüntethetô volna a szezonális hasznosítás (fürdôk), a víz- és hôpazarlás. Ez az országnak 1,5 Mt/év olajegyenértékû kôolaj és földgáz import megtakarítást jelenthetne. Ez egyben a Kyotóban kötelezettségben vállalt 5 millió t/év CO 2 -emisszió csökkentés 25%-a Szélenergia A szélenergia hasznosításnak múltja van Magyarországon, ennek emlékét ôrzik a fennmaradt szélmalmok. Régebben a szeles, de vízfolyás nélküli térségek energiaforrása volt. Az energiaforrások fejlôdésével (meghajtó motorok módosítása) veszítettek jelentôségükbôl, mert csak szeles napokon és akkor is csak kg gabona ôrlésére voltak alkalmasak. Hazánkban zömében négy vitorlás, nem forgatható tetôzetû malmok mûködtek, amiket mûködési funkciójuk elvesztése miatt zömmel lebontottak. Mûemlék jelleggel található még néhány, illetve egyre többet újítanak fel. Tés község dombján ma is üzemképes állapotban található 2 forgatható tetôzetû hat vitorlás holland mintára 1840-ben, illetve 1920-ban készült szélmalom. A szélenergia hasznosítása az elmúlt években kisteljesítményû, szakaszos üzemeltetésû vízszivattyúk mûködtetésében nyilvánult meg, fôleg legeltetô állattartásokban, illetve intenzív vadtenyésztésekben. Az országban üzemeltetett db szélmotor kwh mechanikus energiát, ezen felül erômû kwh villamos energiát szolgáltatott összes teljesítményben. A meteorológiai szélsebesség mérések alapján megállapítható, hogy Magyarországon a szélenergia 70 75%-a a 3 6 m/sos tartományba tartozik. A modern, 2,5-25 m/s-os, azaz 9 90 km/h-s szélsebességben mûködô erômûvek tehát jól kihasználhatóak lennének. Hazánkban egy 250 kwh-os szélerômû a Bakony Erômû Rt. Inotai Hôerômûvének a területén épült december 15-ére FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/6 17

17 100 millió Ft-os beruházásból, amelyet a Gazdasági Minisztérium is támogatott. A 3 lapátos 30 méter magas 3 25 m/s szélsebesség között üzemelô automatikusan mûködô (szélirányba fordul, indul, leáll) dán szélerômû az rt. áramszolgáltatásában vesz részt. Budapesttôl 59 km-re délre, Kulcs községben, a Duna jobb partján május 21-én állították üzembe 200 millió Ft beruházással a 600 kw teljesítményû erômûvet. A beruházást az Elsô Magyar Szélerômû Kft. valósította meg a Gazdasági és a Környezetvédelmi Minisztériumok támogatásával. A 65 méter magas tornyú, 44 méter átmérôjû 3 ágú rotorral felszerelt erômûvet 750 lakás áramellátására tervezték kwh teljesítménnyel. A megtermelt energiát a DÉDÁSZ középfeszültségû (20 kv-os) hálózatára továbbítják 15 Ft/kW/h értékben, illetve évtôl 17, 4 Ft értékben. A kulcsi szélerômû egy éves teljesítménye kwh volt. Így a vásárlási áron számolva 9, 3 év alatt térülhet meg az erômû beruházási költsége. Amennyiben a fenti teljesítmény megtermeléséhez szükséges hôenergia kiváltási értékét is figyelembe vesszük, akkor a megtérülés ideje 4,7 5,0 év közé várható. A kulcsi szélerômû teljesítményét eladási (fogyasztói) áron számolva, a beruházás megtérülési ideje 6,8 év, a megtermeléshez szükséges hôenergia kiváltási értékét is figyelembe véve pedig 3,4 év körül várható. A kulcsi eredmény alapján az ÉDÁSZ Rt. Mosonszolnokon 2 azonos felépítésû és teljesítményû (600 kw, ENERCON E- 40) szélerômûvet építtetett, amelyek december 20-án 18 megkezdték a termelést. A várható teljesítményi adataikat nem ismerem, de a meteorológiai szélmérések alapján a kulcsi eredmény kétszerese várható erômûvenként (széltérkép). A meteorológiai szélsebesség mérések alapján megállapítható, hogy az ország területén áramló szélenergiák alkalmasak szélerômûvek üzemeltetésére. Legnagyobb mennyiségû a szélenergia a Fertô-tó környékén és a Hanságban. (Ausztria ezt a saját területén ki is használja az odatelepített szélerômûvekkel.) A fent említett mérési értékek alapján a Gyôr Sárvár Keszthely Kaposvár Baja vonaltól nyugatra lévô országrészben és a Kazincbarcika Tiszafüred Kisújszállás Makó vonaltól keletre lévô országrészben találhatók a szélenergia hasznosítására különösen alkalmas területek. A hasznosítható szélenergia pontosabb meghatározása érdekében szükség van az ország szélerô-kapacitásának az méter magasságban történô felmérésére Napenergia-hasznosítás A napenergia hasznosítása nagymértékben függ a napsütéses órák számától, amit a földrajzi és az éghajlati adottságok jelentôsen befolyásolnak. Hazánkban a sokéves adatok alapján évente kwh/m 2 napenergiával lehet számolni, amelynek havonkénti eloszlása eltérô. A globális sugárzási térképrôl leolvasható, hogy a Paks Solt Szolnok Kisújszállás Szeghalom Szentes Kalocsa Paks vonallal határolt területen belül fôleg, de a Pécs Kaposvár Veszprém Székesfehérvár Jászberény Tiszafüred Debrecen vonaltól keletre és 2003/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

18 délre lévô országrészben nagyobb figyelmet kellene fordítani a napenergia hasznosítására. A napenergia passzív és aktív módon hasznosítható. A paszszív hasznosítási mód építészeti feladat. Ilyenkor a napenergia felfogását, begyûjtését az épület egyes elemei végzik közvetlen módon. Ez elérhetô tájolással, veranda építésével, a déli tájra irányuló ablakokon belépô napsugárzási energia épületszerkezetben (padozat, fal) történô összegyûjtésével és tárolásával, szigetelôfüggönnyel történô lezárásával. Ezzel a hasznosítással a hô szükséglet 15 20%-a fedezhetô. A évben nyert pályázatok segítségével hazánkban 181 lakásban cseréltek nyílászárókat és 130 lakásnak készítettek hôszigetelést évben ezek újra pályázhatóak (NEP). Az aktív hasznosításnak két ismert módja van: termikus (hôtermelô, napkollektoros) eljárás elektromos (villamos energiát termelô, napelemes) eljárás Napkollektorok A napkollektor a napenergiát az ember által közvetlenül hasznosítható hôenergiává alakítja át. Az ilyen módon elôállított hôenergiát leggyakrabban használati meleg víz készítésére, úszómedencék vizének melegítésére, épületek fûtésére vagy terményszárításra használják. A legkorszerûbb kollektorok hôszigeteléssel bélelt ládák, amelyekben rézcsô rendszer kígyózik. A csövekben fagyálló folyadék a hôhordozó közeg. A csövek jobb hôhasznosítását sugárzást elnyelô (abszorber) lemezzel segítik. A ládákat fényáteresztô, törést álló üveggel fedik. A kollektor tagok csôrendszere egymással összekapcsolható és a kollektor tagok tetôfedô felületként is felhasználhatók. A csôrendszer a hôtároló tartály vizének adja át a meleget. A hatékonyabb mûködés érdekében a csôrendszer fagyálló folyadékát egy hôérzékelôvel felszerelt automatikusan ki-bekapcsolgató szivattyú keringteti. A hôelnyelés mennyiségét a kollektor felületének nagyobbításával lehet növelni. Az elôállított meleg víz hôfokától és a tárolt víz mennyiségétôl függ, hogy mire tudják hasznosítani. Napkollektoros rendszer 4 5 személyre, 1 családi ház fogyasztására számolva: Melegvíz-elôállítás 5,6 m 2 kollektor, 2 3 kw/h elektromos fûtésû 200l-es víztároló, keringtetô szivattyú, automatika Ft. Radiátoros fûtésre rásegítés Ft. Meleg víz + radiátoros fûtésre rásegítés Ft. Általában: 1 m 2 kollektor + a mûködését segítô felszereltség és automatika beruházási költsége Ft/m 2. Egy négyzetméter kollektor beállításával megtakarítható 125 köbméter földgáz Ft értékben vagy 100 kg fûtôolaj Ft értékben. Magyarországon termelô, általam ismert napkollektort gyártó kft.-ék és bt.-ék: Pannon Solar Bp.; Zöldnap Csepreg; Solart Százhalombatta; Hajdú Szolar Téglás; Fiosolar Bp.; Aerotherm Kecskemét; Indusat Bp.; Irtekis Bp.; Naplopó Bp.; Soltec Bp.; Vacusol Verôce; Behncke-EPDM-Absorber Bp.; Wiessmann Vitosol Törökbálint; Thermo Bp. Használati meleg víz elôállítására évben 102, meleg víz + fûtésre pedig 2 nyertes pályázat volt évben használati melegvíz-elôállításra 49-en pályáztak évben újra pályázhatóak (NEP). FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/6 19

19 Napelemek A napelemek a fényenergiát közvetlenül elektromos árammá alakítják át. Az elterjedésüket ma még hátráltja az alacsony hatásfokuk (15%) és az elôállításuk magas költsége. A megtermelt energiát tárolni kell a fény nélküli idôre (akkumulátorok és töltôik), és a felhasználásukhoz áramátalakító inverterek szükségesek. Elônyük, hogy a környezetet nem szennyezik, fokozatosan bôvíthetô a termelô felület (modulok), nem igényelnek rendszeres karbantartást és olyan helyeken építhetôk fel, ahol vezetékes hálózat nincs kiépítve. Használhatók világításra, vízkiemelésre, öntözésre, elektromos készülékek mûködtetésére stb. Magyarországon a Dunasolar Napelemgyártó Rt. (amerikai vállalkozó és MFB) készít amorf szilíciumos napelemeket. A 2 kw-os elemrendszer árait 2 3, 6 millió Ft értékben jelölik meg. A TerraSolar (USA) magyar kirendeltsége is vállal napelemes megrendeléseket. Az Accusealed Kft. amorf és monokristályos szilícium napelemek, azokhoz akkumlátorok és átalakítók gyártására és forgalmazására készült fel. A 150 W és a 400 W összes teljesítményû rendszereik a DS modulokból szerelhetôk össze 12 vagy 220 V-os berendezésekhez. A nagy részben francia érdekeltségû GIA Hungária Kft. Bp. polikristályos napelemek gyártásával foglalkozik. Az ország területén elszórtan néhány száz négyzetméter nagyságú napelemes rendszer mûködik egyéni vagy vállalkozói használatban évben 2 fô nyert pályázatot napelemek felszerelésére. A évben az energiatakarékossági programon belül van lehetôség a korszerûsítésre (NEP). 2. Létrehozható megújuló energiák 2.1. Energiaültetvények Fa- és nádfélék, energiafû-égetésre Az energiaültetvényeket a termesztett növények és azok részeinek felhasználása szerint csoportosíthatjuk. Az ár- és belvizes területek hasznosítására a nád- és fûzfélék a legalkalmasabbak. A magas vízállású területek nyárfa ültetvényekkel hasznosíthatóak. Az aszályos vidékek gyenge termôképességû területein az akácültetvény telepítése a célszerû. A szikes területeken jól termeszthetô a szárazság-, só- és fagytûrô évelô energiafû. Ezek a növények évig termeszthetôek a telepítésük után. Az energiafüvet és a nádféléket évenként, a faféléket 3 4 évenként lehet letermelni. 1 ha ültetvény termésének az elégetésével 1,5 3 családi ház fûtése valósítható meg. A fûz- és akácültetvények további haszna a letermelések közt éveként gyûjthetô 150 kg, illetve 400 kg méz/ha. Energiaültetvények még csak kísérleti telepítésekben valósultak meg. Az általam ismert telepítések: Parképítô Rt. Tata 10 ha, Karancslapujtô Mg.Bt. 2 ha, Enyingi Tibor vállalkozó Sokorópátka 0,3 ha, ifj. Szántó György virágkertész Marcali 3,3 ha, Mg. Kutató-Fejlesztô Kht. Szarvas. 20 A kísérleti céllal telepített ültetvények még Vidék Fejlesztési Céltámogatás (VFC) nélkül valósultak meg. A VFC támogatás biztosításával kezdôdtek el telepítések, illetve készültek telepítési tervek, mert a hektáronkénti telepítési költség magas, Ft. Hátráltató hatással van az energia ültetvények terjedésére az, hogy a betakarítás még nem megfelelôen gépesített. A vastagabb fákat erdészeti gépekkel lehet betakarítani (fadöntô fûrész + kézi vagy gépi adagolású aprítógép, illetve fadöntôés aprítógépekkel). A vékonyabb fás ültetvények letermelése elvégezhetô Claas Jaguar járva betakarító és aprító géppel (svéd példák), de ehhez nagytáblás területek szükségesek a gép jó kihasználása szempontjából és a gép beszerzési ára is magas (50 millió Ft). A kis táblás területek letermelô-aprító gépének a kialakítása a prototipus állapotában van. Ez a gép hátsó hidraulikára szerelt, mert nehéz. Ehhez pedig két irányban jól vezethetô gép szükséges, ami drága. Jelenleg vontatható változat kialakításán dolgozik a gép átalakítási jogát birtokló békési Optigép Kft. A nád és az energiafû betakarítása mezôgazdasági betakarító gépekkel megoldható (rendrevágó és bálázó gépek). Az elfûtésükre használható kazánok bemutatása a fejezetben található Olajos magvú növények égetésre és biodízel olaj elôállítására Hazánkban az olajos magvú növények közül leginkább a napraforgó (780 l olaj/ha/) és a repce ( 696 l olaj/ha) termesztése sorolható ebbe a témakörbe, de feldolgozhatók a szója, a csipkebogyó, a kender, a málna, a ribizli, a bodza, a tök, a dinnye, a paprika, a ricinus, a len, a szôlô, a disznóparéj és egyéb magok is. (Barátfi: Repcét a világnak! Környezetvédelem. 1998/3). Ezek a növények a betakarításuk után feldolgozás nélkül felhasználhatóak fûtésre, illetve a magok olajtartalmának a kisajtolása után maradó melléktermék maghéj és -bél pogácsa is égethetô. A kisajtolt olaj észterizálásával készítik a biodiesel olajat, ami a Diesel-motor olajba keverve vagy önállóan alkalmas belsôégésû motorok üzemeltetésére. Az így termelt üzemanyag litere Ft állami támogatás mellett egyenlô értékû a fosszilis származású Diesel-olajjal. Az észterizálás melléktermékeként keletkezô glicerin szintén hasznosítható fûtôanyagként. Az ideális szállítási és feldolgozási körülmények kialakítása érdekében (258 napos feldolgozás) egy olajüzem kiszolgálására ha termésével kell számolni. Az ilyen nagyságú üzem megépítési költsége 100 millió Ft. Olajsajtoló üzemet adtak át 2002 júliusában Kunhegyesen. A üzem 4000 t napraforgó sajtolására alkalmas, 40% állami támogatással 4 év megtérülési idôvel készült. Mátészalkán a t napraforgó feldolgozására alkalmas üzemet 50%-os állami támogatással 7 éves megtérülési idôvel tervezik megvalósítani. Hazánk területén kb ha mezôgazdasági terület alkalmas repce és napraforgó termesztésére. Ezekbôl a növényekbôl elôállított olajoknak, mint étkezési és kozmetikum alapanyagnak is jó ára van. 2003/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

20 Cukor- és keményítôtartalmú növények alkohol elôállítására A cukor- és keményítôtartalmú növényekbôl bioetanol nyerhetô és ez megújuló energiaforrásként belsôégésû motorok üzemanyagában adalékként, illetve önálló üzemanyagként hasznosítható. Alkohol elôállítására felhasználható a cukorrépa, a burgonya, a cukorcirok, valamint egyéb takarmány és gabonanövények magvai, de Kanada egy üzemében lignocellulózt is használnak ilyen célra. Hazánkban a nagyüzemi elôállításra még csak számítások és kísérletek vannak, de ezekbôl is megállapítható, hogy az alkoholnak ilyen célra történô elôállításához is jövedékadó kedvezmény szükséges. 1 hektáron termelt növénybôl készíthetô tiszta alkohol: csicsókából 4230 l árpából 1500 l cukorrépából 3248 l zabból 917 l cukorcirokból 3200 l rozsból 900 l kukoricából 2115 l burgonyából 861 l búzából 1767 l Bioetanol elôállítására alkalmas szeszgyár van Gyôrben (40 millió l/év), Szabadegyházán (25 millió l/év). Ezen termelôi kapacitások alkalmasak arra, hogy az országunkban benzinhez adalékként felhasznált és Rotterdamból Százhalombattára szállított millió l/év metanolt etanolra cserélhesse a MOL Rt. Ez a termelés megtakarítást jelentene a külföldi vásárlásban. Az etanol felhasználáshoz 30 Ft támogatás szükséges a jövedéki adók kiváltására Hôenergia elôállítására hasznosítható mezôgazdasági melléktermékek Magyarországon a táplálék- és takarmánynövények termesztésekor szalmák és szárak, a szôlô- és gyümölcstermesztéskor nyesedékek, a fák kivágásakor ágak (a kivágott fa 22%-a), a feldolgozásuk során pedig kéreg, fûrészpor (fûrészrönk 30 40%-a) marad vissza mint melléktermék. Ezen melléktermékek összessége 25,2 millió tonna, amely mennyiség égetéssel hôenergia elôállítására alkalmas és hasznosításukkal 1, lakás fûtési energiája biztosítható. Ez történhet egyedi vagy távfûtéses rendszerben. Az égetéssel történô hasznosítás lehet bálázott, aprított és préselt formában. A bálázás mezôgazdasági gépekkel a betakarítás utolsó munkafolyamataként történik. Az automatikus fûtôrendszerek alkalmazásához aprításra van szükség. Az 1 t/ó aprítógép kapacitás beruházási költsége meghajtó gép nélkül Ft. Hazánkban az Optigép és a Varrival Kft gyárt 2 12 t/ó teljesítményû faaprítógépet 1 millió Ft értékben. Gazdaságossági szempontok érdekében törekedni kell arra, hogy a faapríték minden átalakítás nélkül a termelési hely közelében kerüljön felhasználásra. Amennyiben nagyobb távolságra kell szállítani, akkor érdemes pelletté vagy briketté préselni. A préselés 8 15% nedvességtartalomnál és ragasztóanyag nélkül elvégezhetô. Hagyományos és korszerû tüzelôberendezésekben eltüzelhetôk, jól csomagolhatók és kedvezôbb a szállítási térfogattömegük. Egy présgép vásárlási ára 10 millió Ft. FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/6 Az aprítógép és a présgép félnapos teljesítménye elegendô 1 családi ház éves tüzelôanyag mennyiségének elôállítására. Az aprítás 20 50%-kal, a préselés 10 15%-kal növeli az elôállítási költségeket. A különbözô tüzelôanyagokat egyszerû, olcsó berendezésekkel is el lehet tüzelni, de a folyamatos, környezetvédelmi, kényelmi, energiatakarékossági szempontoknak csak a korszerû berendezések felelnek meg. A korszerû tüzelôberendezésekben tökéletes az égés, kevés a káros anyag kibocsátás (16 kg/co/tj), jó a tüzelési hatásfok (kazánban fával 65 75%, faaprítékkal 82 89%), felügyelet- és élômunkaigény minimális, széles szabályozási tartományban üzemeltethetôk (25 30% az alsó terhelési határ), üzembiztosak és megbízhatóak. Ezen követelményeknek csak az érzékelôkkel, beavatkozó automatikával, biztonsági berendezésekkel felszerelt hôtermelô berendezések felelnek meg. A korszerûséghez kapcsolódó többletköltséget a nagyobb berendezéseknél jobban el lehet viselni. Hazánkban vásárolható kazánok árai (30 kw, 300 légköbméteres családi házhoz): Tûzhelykazán Meleg vizes kazán tûzifatüzeléssel Kazán faapríték tüzeléssel Kazán szalmabálás tüzeléssel Faelgázosító fûtôkazán Ft Ft Ft Ft Ft Számítási adatok és összehasonlítások különbözô fûtôanyagokkal 1 családi ház (300 légköbméteres) 6 hónapos fûtésére: 8, 3 t faapríték 6 Ft/kg Ft 8, 3 t tûzifa 10 Ft/kg Ft 3550 köbméter földgáz 35 Ft/m Ft 3110 l fûtôolaj 204 Ft/l Ft 2760 kg PB gáz 167 Ft/kg Ft Évente megtakarítható fûtési költség: földgáz faapríték földgáz tûzifa PB gáz faapríték PB gáz tûzifa fûtôolaj faapríték fûtôolaj tûzifa Ft Ft Ft Ft Ft Ft Fóliasátor fûtés 700 m 2 /100 kw 2100 m 2 /300 kw PB gázzal 1352 Ft/ó 4056 Ft/ó tûzifával 270 Ft/ó 810 Ft/ó szalmabálával 198 Ft/ó 594 Ft/ó Kukoricaszem-szárítás 10 t/óra kapacitással 10% vízvesztéssel földgázzal 5300 Ft PB gázzal Ft Kukoricaszemmel 4000 Ft /saját anyagából 2,5 3%, 262 kg/ 21

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben