A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében:"

Átírás

1 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében: A német gazdaság helyzete, jellemzői és kilátásai, és a magyar gazdaság növekedésére való hatásai Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából május 31.

2 Kopint-Tárki Zrt Szerződésszám: KVT-20-1/2013, Országgyűlés Hivatala finanszírozásában Készítette: Nagy Ágnes Nagy Katalin Palócz Éva Vakhal Péter Készült a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt-ben. A Zrt. címe: 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon: Telefax:

3 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 1. A NÉMET GAZDASÁG, MINT AZ EURÓZÓNA MOTORJA A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása A német fiskális konszolidáció elemei A német munkaerőköltségek alakulása A német export regionális megoszlása A német működőtőke export állomány földrajzi szerkezete A NÉMET KÜLKERESKEDELEM JELLEMZŐI A német export földrajzi eloszlása Az export versenyképessége a német piaci részesedések alapján 2005 és A MAGYAR KIVITEL FÜGGŐSÉGE A NÉMET EXPORT ALAKULÁSÁTÓL Az export súlya a magyar gazdaságban A magyar export földrajzi megoszlása és a német piac súlya a magyar kivitelben A magyar export versenyképessége Németországban a piaci részesedések alapján Beruházási és fogyasztási célú termékek a Németországba irányuló magyar exportban A magyar és a német gazdaság együttmozgásának vizsgálata A német gazdaság magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról KÖVETKEZTETÉSEK A német konjunktúra lehetséges kihatásai a magyar költségvetésre 96 IRODALOMJEGYZÉK 98 MELLÉKLETEK II. KÖTET 3

4 Kopint-Tárki Zrt 4

5 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Vezetői összefoglaló Németország gazdaságának erejét, a világméretű recesszió és az európai adósságválság hatásaival szemben tanúsított ellenálló képességét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor, a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, élénk beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is megerősödjenek a fellendülés feltételei. Németországban az államháztartás kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy a GDP-hez viszonyított bruttó adósságállomány továbbra is a Maastricht-i kritérium felett mozog (2012- ben a GDP 81,9%-a). A fiskális szigor továbbra is a német gazdaságpolitika egyik fontos eleme marad, hiszen a német államháztartási egyensúly fenntarthatósága szempontjából a strukturális egyensúlyhiányok, különösen az idősödő társadalommal kapcsolatos költségek (nyugdíjbiztosítás, egészségügy és idősápolás) emelkedése változatlanul kihívást jelent Németország számára. Az új költségvetési törvény értelmében a strukturális hiányt 2016-ig a GDP 0,35%-ára kell csökkenteni. Az adóstruktúra további reformra vár, hiszen Németországban a többi OECD-országhoz képest még mindig magasak a munkaerőt terhelő adók, magas az adóék, és viszonylag alacsonyak a fogyasztást terhelő adók. Az államháztartás számára jelentős kihívást jelent, hogy mint az euróövezet legnagyobb gazdaságára az Európai Stabilitási Mechanizmus működtetésében Németországra jelentős pénzügyi terhek hárulnak. Németországban a munkaerőpiaci helyzet európai összevetésben napjainkban kifejezetten jónak mondható. Míg a 2000-es évek elején a német munkanélküliség (10,5-11,3% [ ]) magasabb volt, mint az EU-27 vagy az euróövezet átlaga, ma az egyik legalacsonyabb (5,5%, [2012]). Ebben jelentős szerepet játszottak azok a munkaerő-piaci reformok, amelyek eredményeképpen a korábbi merev munkaerő-piaci struktúrák lényegesen rugalmasabbakká váltak. A 76,7%-os foglalkoztatási ráta is jóval felette van az uniós átlagnak, és ami még fontosabb: más országokkal ellentétben a problémás korosztályok (15-24 éves, illetve 55 év feletti) esetében is javult a foglalkoztatási helyzet. Németországban a munkaerőköltségek hagyományosan magasak, ugyanakkor a magas hozzáadott értéket előállító termelés és export aránya is rendkívül jelentős. A munkaerőköltségek alakulása az elmúlt évtizedben nagyjából összhangban mozgott a konjunkturális helyzettel, s a válság időszakában is nagyon hamar megtörtént a szükséges kiigazítás. Német- 5

6 Kopint-Tárki Zrt országban jól működik a tripartit megállapodás rendszere, és a munkavállalók, munkaadók, érdekképviseleti szervezetek között kialakul az a konszenzus, amely lehetővé teszi, hogy az amúgy magas szinten levő munkaerőköltségek ne emelkedjenek olyan mértékben, ami már a versenyképességet veszélyeztetné. Míg között a munkaerőköltségek éves átlagban 1,6%-kal emelkedtek, addig, 2012-ben 2,6%-kal, tehát egyfajta felfelé irányuló korrekció megindult ben a magánszektorban az egy munkaórára jutó bérköltségek 31 -t tettek ki, amivel Németország a 8. helyen áll az EU-27 rangsorában között a nominális fajlagos munkaerőköltségek (termékegységre eső bérköltségek) a fő európai versenytársakhoz képest kisebb mértékben emelkedtek, mint akár az EU-27 átlagában, akár az eurózóna országainak átlagában. A fajlagos munkaerőköltségek reálértékének emelkedése terén Németország szintén az alacsonyabb rátákat mutató országok közé tartozik, között fő európai versenytársakhoz képest Németországban emelkedett a legkisebb mértékben a fajlagos munkaerőköltségek reálértéke. Németország jelentős exportnagyhatalom, még ha részesedése a világexportból az utóbbi években valamelyest csökkent is. Jelenleg a világexport mintegy 8,2%-át adja, míg 2005-ben ez az arány 8,8% volt. A legfrissebb előrejelzések szerint a német export világgazdasági súlya tovább csökken, s 2014-re már csak 7% körül mozog majd. A német export hagyományosan Nyugat-Európa orientált, ezzel együtt a legfrissebb adatok jelzik, hogy az export-import oldalon egyaránt egyfajta regionális átrendeződés zajlik hez képest az EU-27 országokba irányuló áruexport aránya 7,7%ponttal, az eurózónába irányuló export aránya pedig 8%ponttal csökkent. Az import vonatkozásában ugyanezek a mutatók: 3,3%-pont, illetve 4,2%-pont. Mindez jelzi, hogy az exportoldalon nagyobb mértékű átrendeződés indult meg az elmúlt 12 évben. A német export meglehetősen koncentrált: a 10 legfőbb piacra jut az áruexport 59,3%-a (2012), ezen belül az elmúlt 12 évben 9 ország változatlan volt. A legfontosabb változás a kínai piac jelentőségének növekedése: míg 2000-ben a Kínába irányuló áruexport a német export 1,6%-át tette ki, addig ez az arány 2012-re 6,1%-ra emelkedett ben Kína még Németország 16. legfontosabb exportpartnere volt, 2012-re azonban az 5. legnagyobb exportpiaccá vált. Kína mellett még néhány feltörekvő ország játszik egyre jelentősebb szerepet a német exportőrök szemében: India, az Egyesült Arab Emirátusok, Brazília, Oroszország, Törökország és Dél-Korea. A 10 kelet-közép-európai ország, mint exportpiac súlya 2000-ben 8,1% volt, majd lassan emelkedett, s végül 10-11%-os szinten stabilizálódott. A legnagyobb piacot Lengyelország jelenti, amelyet a 10 legnagyobb exportpartner között tartanak nyilván, és amelynek súlya az elmúlt 12 évben is tovább nőtt. A német export termékstruktúrája meglehetősen koncentrált: döntő része, 85%-a feldolgozóipari késztermék. A 20 legnagyobb súlyú termékcsoport a német export 78%-át fedi le, s 12 esetében kétszámjegyű a német világpiaci részesedés. A német piaci pozíciók az új EU-tagországok, ezen belül a visegrádi országok esetében továbbra is meghatározóak. S noha bizonyos enyhe átrendeződés az elmúlt öt évben megfigyelhető volt, ezen országok függősége a német kereskedelmi kapcsolatoktól változatlanul jelentősnek mondható. Az új EU tagországok összes importjának 21,7%-a származott Németországból 2011-ben. A két legfontosabb termékcsoport a közúti jármű (SITC 78) és a villamos-gép (SITC 77), amelyek az összes import több mint egyötödét jelentik. 6

7 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 2005-ben a magyar export 30%-a, 2012-ben 24,8%-a került Németországba. Ugyanebben az időszakban Németország súlya a cseh, a lengyel és a szlovák exportban is csökkent, de a magyarnál kisebb mértékben: A német részesedés csökkenését egyebek között a feltörekvő országok gazdasági-kereskedelmi pozíciójának erősödése, illetve a német multinacionális cégeknek az egyes országok közötti forgalmának vállalatközi forgalom ország-struktúrát módosító szerepe magyarázza. Németország a világ jelentős nettó tőkeexportőr országai közé tartozik. A külföldre vitt működőtőke állományát tekintve Németország 2011-ben az USA, az Egyesült Királyság és Svájc után következik a rangsorban. A német működőtőke kivitel szorosan kapcsolódik az exportpiacokhoz: a tíz legfontosabb exportpiacra összességében a német működőtőke kivitel 62%-a jut. Az elmúlt években az ázsiai kontinens súlya növekedni kezdett (2009: 6,7%, 2011: 8,3%), ami szintén összefügg az export átrendeződésével. A kelet-közép-európai országok továbbra is fontos befektetési területek Németország számára (2011: 7,3%), noha az utóbbi időben súlyuk valamelyest csökkent. Az EU 10 új kelet-közép-európai tagországába irányuló német működőtőke-befektetések több mint 20%-a Magyarországra jut, s Magyarország számára Németország 32%-os részesedéssel a legnagyobb működőtőke befektető. A Német- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) legfrissebb felmérése szerint a német beruházók elkötelezettsége az elmúlt években csökkent ugyan, de még mindig erős. A magyar piaci részesedés Németország teljes termékimportjából (2,06%) 2012-ben 0,14 %-ponttal alacsonyabb volt, mint 2005-ben, azaz az elmúlt nyolc évben a piaci részesedés változása alapján, a magyar export a versenytársakénál kevésbé volt versenyképes. Ezzel szemben, a másik három visegrádi ország növelni tudta részesedését a német importból. Ez arra utal, hogy lazul az együttmozgás a két gazdaság között és a német kereslet bővülése részben a piaci szerkezetváltozás, a befektetők érdeklődése, illetve részben versenyképességi problémák következtében nem ad annyi impulzust a magyar exportnak, mint korábban. A Magyarországról érkező német importban az 5 legfontosabb árucsoportba 2005-ben és 2012-ben is kizárólag a SITC 7, Gépek és szállítóeszközök termékcsoportok kerültek. Az első (energiafejlesztő gép- és berendezés, amelybe a belsőégésű motorok is tartoznak), és a harmadik helyezett (villamos gép, készülék, műszer) mindkét évben azonos, emellett azonban jelentős változások is történtek: a híradástechnika készülékek és az irodagépek, gépi adatfeldolgozó berendezések pozíciója jelentősen meggyengült, miközben a közúti járműveké számottevően erősödött. A magyar feldolgozóipari struktúrában zajló változások, azaz a Magyarországra irányuló német befektetések ismeretében a közúti járművek pozícióerősödése és a híradástechnika, valamint az irodatechnika visszaesése a német kiszállításokban nem meglepő. A magyarázattal az új autóipari kapacitások belépése, a régiek bővülése, illetve az elektronikai ipar kitelepülése (főképpen Ázsiába), valamint a NOKIA-nak és beszállítói körének gyengülő nemzetközi versenyképessége szolgál elsősorban. A német piacon elért részesedést tekintve Csehország és Magyarország sikerterületei csaknem teljesen azonosak (autók és alkatrészeik, beruházási eszközök és alkatrészeik), Lengyelország viszont elsősorban az importált fogyasztási cikkek piacán komoly szereplő. Szlovákia egyértelműen a járműipari szállításaival van jelen, de relatíve tekintélyes a részesedése a 7

8 Kopint-Tárki Zrt fogyasztási (tartós + féltartós) termékekből is. Miután a Németországba irányuló magyar exportban a tovább-feldolgozási célra gyártott termékek a kivitel csaknem 60%-át képviselik, a német feldolgozóipar bizonyos ágazatainak teljesítménye meghatározó az odairányuló kivitel (és a magyar feldolgozóipar) szempontjából. Az aggregált feldolgozóipari és exportadatok tekintetében ez azonban statisztikailag csak mérsékelten igazolható, mivel a magyar exportszerkezet idővel egyre diverzifikáltabbá válik. Ágazati és termékszinten azonban jelentős együttmozgás mutatható ki, különösen a járműipar és az ahhoz kapcsolható esetekben, ám a teljes export ki van téve a teljes német feldolgozóipart érintő konjunkturális hatásoknak, ami viszont fékezi az együttmozgást aggregált szinten. Magyarország számára a német konjunkturális kilátások, illetve a várható importkereslet alakulása különösen nagy jelentőségű annak ellenére, hogy számításaink szerint a két ország GDP-jének változása között nem mutatható ki egyidejű közvetlen statisztikailag érzékelhető kapcsolat, csak egy évvel késleltetett függőségi kapcsolat igazolható. A válság következményeként mindkét ország egyidejűleg került recesszióba után a német gazdaság dinamizmusa azonban már nem hatott a magyar növekedésre. A magyar GDP annak ellenére nagyon lassan emelkedett, hogy 2005 és 2012 között a külkereskedelem (áruk és szolgáltatások) minden évben felfele húzta. Az utóbbi évek nagymértékű nettó exportja (külkereskedelmi aktívuma) a GDP növekedése (és a fizetési mérleg többlete) nézőpontjából pozitív, ugyanakkor ez jórészt kedvezőtlen folyamatoknak, elsősorban a gyenge gazdasági aktivitásnak, a belső kereslet (fogyasztás, beruházások) visszaesésének a következménye. Tapasztalható még egy közepesen erős, 1 negyedévvel késleltetett szoros együttmozgás a német belső felhasználás és a Magyarországról Németországba irányuló export között. Ez két dologra utal: egyrészt arra, hogy a magyar exporttermékek egy része beépül a német fogyasztási cikkekbe, másrészt arra, hogy a magyar-német export alakulása nem csak a világgazdaság, de a német belső gazdaság alakulásától is függ. A korrelációs együttható a Magyarországról érkező beruházási célú import és a német gépberuházások között a közepesnél erősebb együttmozgást jelez. A német magánfogyasztás és a Magyarországról származó fogyasztási célú import között a kapcsolat még erősebb. A kapcsolatok szorossága jelzi, hogy a beruházási és a fogyasztási célú termékek piaci szegmensébe irányuló magyar kivitel (is) erőteljesen függ a német gazdaság teljesítményétől. A hosszútávon jellemző szoros, szinte determinisztikus együttmozgás a Németországba irányuló magyar export és a német világexport között a válság után megszűnt, de legalábbis jelentősen lazult, jelenleg a német világexport dinamika nem táplálja a magyar exportot. Ez a német export regionális átrendeződésével is összefügghet, de szerepet játszhat a világkereskedelemben zajló strukturális változás is. Emellett a német és a magyar export együttmozgásának a 2008 utáni lazulása azzal is magyarázható, hogy a hazai beruházásokat és technológiai megújulást a belső strukturális problémák és egyensúlytalanságok fékezték, ami a meglévő exportlehetőségek kihasználását is korlátozza. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a német gazdasági növekedés egyes komponenseinek prognózisa a magyar termelési-kereskedelmi kilátásokat továbbra is erősen befolyásolja. Emellett a német gazdaságnak is vannak olyan szegmensei, amelyek sajátosságaik révén (különösen magyar méretű és speciális szállítások számára) a konjunkturális mozgásoktól 8

9 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében függetlenül stabil, esetenként akár bővülő piacot jelenthetnek (speciális gépek, gyógyszerek, élelmiszerek és egyéb napi cikkek, márkás termékek) a magyar exportálók számára. Ezeknek a piaci réseknek a megtalálására a magyar-német kapcsolatokban nagyobb esély van, mint más gazdasági partnerek esetén, tekintve a két ország közötti hagyományosan szoros kulturális, társadalmi, személyes és üzleti kapcsolatok meglétét. Ami a Németországba irányuló magyar export esetleges élénkülésének a költségvetési hatásait illeti, elsősorban a közvetett, áttételes hatások jelentősek. Önmagában az export nem indukál ÁFA-bevételt, a társasági adóbevételre gyakorolt lehetséges közvetlen hatás pedig makrogazdasági szinten mérsékelt. A harmadik fontos adónemből, azaz a személyi jövedelemadóból származó bevételek alapjában véve a foglalkoztatás nagyságától függnek. A foglalkoztatás azonban a versenyszektorban az export gyors növekedésének az időszakában sem növekedett, hanem ellenkezőleg, csökkent. A belföldi kereslet visszaesése következtében előállott jelentős munkahelyveszteséget ugyanis az export munkahelyteremtő hatása láthatólag nem tudta ellensúlyozni. Ráadásul, a Németországba irányuló export jelentős részét maguk a Magyarországon letelepedett német cégek bonyolítják le, amelyek Magyarországra is magasan fejlett technológiájú, magas munka-termelékenységű, következésképpen viszonylag alacsony fajlagos munkaerő-igényű termeléseket telepítenek. Ez jótékonyan hat ugyan a magyarországi munkakultúrára, technológiai színvonalra és a nemzetgazdasági szintű termelékenységre, kevésbé növeli azonban a foglalkoztatást és a személyi jövedelmi adóbevételeket, annak ellenére, hogy ebben az esetben jellemzően csak legális foglalkoztatásról van szó. A közvetett költségvetési hatások viszont jelentősek lehetnek, ezeknek a mértéke jórészt attól függ, hogy akár a Németországba irányuló export, akár a német tulajdonú vállalatok magyarországi jelenléte milyen dinamizáló, tovagyűrűző hatást tud kifejteni a magyar gazdaságban. A német feldolgozó ipari vállalatok számos beszállítási lehetőséget kínálnak a magyar ipar számára, amely lehetőségek kihasználása ma még elégtelennek ítélhető. Mind a Németországba irányuló export diverzifikálása és expanziója a hazai kis- és középvállalatok irányában, mind a német vállalatokhoz való beszállítói kapcsolatok erősítése olyan szerteágazó, jelentős multiplikátor-hatással rendelkező folyamatot indíthatna meg, amely a gazdasági-üzleti élet dinamizálásának tartósan kedvező költségvetési hatásaiban ölthetne testet. 9

10 Kopint-Tárki Zrt 1. A német gazdaság, mint az eurózóna motorja Németország gazdaságának a válság utáni kimagasló erejét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. Ennek ellenére Németország az egyetlen ország az euróövezetben, ahol a negyedéves GDP ráták (év/év alapon) I. negyedéve óta (kivételt képez I. negyedéve, amikor 1,4%-os visszaesés volt tapasztalható az előző év megfelelő időszakához képest) folyamatos bővülést mutattak. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések 1 szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, jelentős beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is erősödjenek a fellendülés feltételei A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása Az IFO-konjunktúra-barométer az elmúlt hónapokban töretlenül emelkedett, elsősorban a rövidtávú kilátások javulása következtében, márciusban és áprilisban éppen ez a mutató ingott meg leginkább jelezve az erősödő értékesítési kockázatokat. Hasonló trend volt jellemző a legfontosabb külföldi kereskedelmi partnerek vállalati felmérései esetében is. Szintén trendváltást jelez a tavaly november óta folyamatosan javuló ZEW várakozási index is: míg az index az elmúlt több mint egy évben folyamatosan felülmúlta a piaci várakozásokat, addig az áprilisi visszaesés a vártnál nagyobb csalódást hozott és trendfordulásra utal 2 annak ellenére, hogy a gazdasági kilátásokat tükröző hangulatindex a hosszú távú átlag fölött tartózkodik ra csak nagyon szerény, 0,3%-os német GDP bővülést várunk, ami elsősorban az exportra és a magánfogyasztásra támaszkodhat. A vezető német kutatóintézetek áprilisban megjelent prognózisa 3 a korábbiakhoz képest optimistább képet fest a kilátásokról, IFW Kiel: Mittelfristprojektion für Deutschland im Frühjahr 2013, Kieler Diskussionsbeitrag 520/521, márc. 18., 13 p A mannheimi székhelyű ZEW (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung) havi rendszerességgel mintegy 350 pénzügyi szakértőt kérdez meg arról, hogy milyennek ítéli meg a német gazdaság aktuális helyzetét és a következő hat hónap kilátásait. Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, április, 81 p 10

11 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében azonban más intézetek 4 óva intenek a túlzott eufóriától. Hiszen a rendelésállomány továbbra is csak lassan növekszik, s még mindig jóval alatta marad a válság előtti időszakban megszokott szinttől, az európai adósságválság jelentette kockázatokat továbbra sem szabad lebecsülni, s a jelenleg folyó bérmegállapodások alapján arra lehet következtetni, hogy a reálbér-növekedés erőteljesebb lesz a korábbi évekhez képest, ami a fogyasztást húzhatja ugyan, de az export versenyképességét ronthatja, különösen a feltörekvő országokkal szemben. Becsléseink szerint jövőre a német GDP növekedési üteme akár 1,5% is lehet. A legújabb becslések ugyan ennél valamelyest optimistább képet festenek, de abban egyetértés van az előrejelzők között, hogy a német GDP ráta 1% alatt marad az idén. A középtávú előrejelzések 2015-re további élénküléssel számolnak, míg az azt követő években a GDP ráta beállhatna egy nagyjából 1,5%-os szintre. Ennek feltétele természetesen, hogy az a világgazdasági javulás, amire a legfrissebb előrejelzések 5 számítanak, valóban bekövetkezzék: azaz az amerikai költségvetési megszorítások nem okoznak túl nagy növekedéslassulást az USA-ban, az európai adósságválság növekedést visszafogó hatásai mérséklődnek, a főbb kereskedelmi partnerek esetében a konjunkturális kilátások javulnak. Az infláció továbbra is mérsékelt marad: 2% alatti áremelkedés várható ben egyaránt. Ez párosulva az alacsony kamatszinttel kedvező befektetői környezetet jelez. Inflációs nyomás inkább a bérek oldaláról jelentkezhet, míg az energiaárak várhatóan nem emelkednek sem az idén, sem jövőre jelentősen. A kedvező munkaerőpiaci helyzet az elkövetkező két évben is jellemző marad, különösen, ha a várt élénkülés bekövetkezik. A foglalkoztatottak száma tovább növekszik, még ha valamivel lassúbb ütemben is, mint a válság után. A munkaerőpiaci kereslet különösen a szakképzett munkaerő iránt nagy, nem véletlen, hogy most a válság sújtotta dél-európai országokból (Spanyolországból, Portugáliából) erős bevándorlás indult meg Németország felé. A GDP felhasználásában a belső keresletet leginkább befolyásoló tényező a magánfogyasztás alakulása. A legfrissebb felmérések szerint az elmúlt hónapokkal ellentétben a magánfogyasztók hangulata már nem javult tovább, ami a jelenlegi globális bizonytalanságokkal függ össze, hiszen a belföldi feltételek alapvetően kedvezőek: a munkaerő-piaci helyzet továbbra is stabil, az infláció mérsékelt marad, s a reáljövedelmek nőnek. Nagy súlya miatt a fogyasztás mindenképpen a konjunktúra támasza marad. A beruházási konjunktúra terén nem várható változás: a beruházások 2014 előtt nem fognak bővülni, utána azonban már erőteljesebben támasztani fogják a növekedést, különösen, ha a beruházási kereslet bővülése a beruházási javakat termelő iparágakra is átterjed. A német gazdaság szempontjából az export, a külpiaci kereslet alakulása hagyományosan meghatározó, a nettó export hagyományosan pozitív. A német gazdaságot továbbra is stabil 4 5 Pl. Instituts der Deutschen Wirtschaft (IW), Köln, Michael Hüther igazgató, Handelsblatt, Lásd pl. World Economic Outlook (IMF)

12 01/ / / / / / / / / / / / / / / / =100 %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt munkaerő-piaci folyamatok és kiegyensúlyozott államháztartás jellemzi, így a növekedés legfőbb akadálya a külső környezetben rejlik. Ugyan az export döntő része az EU-27 (57%) és ezen belül is az euróövezet (37,5%) országaival bonyolódik le, az exportnövekménye már tavaly is döntően az Európán kívüli (amerikai, ázsiai) kivitel bővüléséből származott, és ez várhatóan az idén is hasonló lesz. Erre lehet következtetni abból is, hogy az EU-27 országok súlya a német exportban 2007 óta folyamatosan csökken, míg az USA-é és Kínáé folyamatosan nő. Relatíve nagy súlyának köszönhetően azonban az uniós országokban a konjunkturális helyzet javulása, különösen a főbb partnerek (Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria és Olaszország) esetében, számottevő növekedési impulzust adhatna. A német GDP komponenseinek szerkezete jelzi, hogy az exportnak és a magánfogyasztásnak a súlya alapvetően meghatározó a növekedés szempontjából. (Lásd 1. sz. táblázat) 1.1. ábra Az IFO konjunktúrabarométer hosszabb távú változása 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 Hangulat 85,0 Helyzetmegítélés 80,0 Várakozások 75, Növekedési különbségek az EU-n belül Németország EU-17 Németország nélkül EU 12 PIGS Forrás: IFO Forrás: Kopint-Tárki 12

13 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.1. táblázat A GDP felhasználásában az egyes növekedési komponensek súlyának alakulása Belső felhasználás 100,4 99,7 95,5 94,8 93,7 95,1 94,4 94,9 94,3 Személyi fogyasztás 57,5 58,4 58,2 57,9 56,2 58,6 57,4 57,4 57,6 Állami fogyasztás 18,8 19,0 19,2 18,8 18,3 20,0 19,5 19,3 19,5 Bruttó beruházások 24,0 22,3 18,1 17,3 19,3 16,5 17,5 18,3 17,2 Nettó export -0,4 0,3 4,5 5,2 6,3 4,9 5,6 5,1 5,7 Export 25,7 33,4 35,7 41,3 48,2 42,4 47,0 50,2 51,5 Import 26,1 33,1 31,2 36,1 41,9 37,5 41,4 45,1 45,8 GDP összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013 A GDP és az export növekedési rátái közötti korreláció erős (0,93) volt között, míg a magánfogyasztás és a GDP növekedése közötti korrelációs együttható csupán 0,50. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 12 évben az export súlya a GDP százalékában folyamatosan nőtt, míg a személyi fogyasztásé stabilan 56-58% között mozgott. A 2000-ben a beruházási ráta még magán viselte az újraegyesülést követő beruházási boom hatásait, míg jelenleg a válság okozta beruházási dekonjunktúra erőteljesen érezteti negatív hatásait. A beruházások növekedése gyakorlatilag 2000 óta egy-egy év kivételével nagyon gyenge, s jelentős fluktuációt mutat. A gyenge teljesítmény elsősorban az építőipari dekonjunktúrára vezethető vissza, de a válság a gépek- és berendezésekbe történő beruházásokat is jelentősen beszűkítette. Az egy-egy évben (pl ban, vagy ben) tapasztalható kiugró növekedés részben a statisztikai hatásnak (alacsony bázis), illetve speciális intézkedések (pl. a roncsautó prémium) hatásának tudható be. A középtávú prognózisok 6 abból indulnak ki, hogy az elkövetkező években a beruházási ráta valamelyest növekedni fog, ami részben az elmúlt évek korrekciójának is felfogható. A beruházások és az export alakulása között viszonylag erős korreláció (0,77) mutatható ki, így az export feltételezett bővülése szintén húzhatja a beruházásokat is. 6 Lásd Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, április, 51. old. 13

14 * 2015* 2017* 2005=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. ábra 190,0 170,0 150,0 130,0 110,0 90,0 70,0 50,0 30,0 A német GDP felhasználási komponenseinek alakulása GDP Magánfogyasztás Bruttó beruházások Export Állami fogyasztási kiadások Forrás: Destatis 1.2. táblázat A GDP felhasználásának alakulása Németországban (%-os változás az előző évhez képest) Belső felhasználás 1,2 2,5 2,6 2,6 0,4 0,7 1,5 Személyi fogyasztás 0,8 0,0 0,9 1,7 0,7 0,3 0,7 Állami fogyasztás 3,2 3,0 1,7 1,0 1,4 1,2 1,3 Bruttó beruházások 1,3 11,6 5,9 6,2 2,5 0,9 3,9 Export 2,8 12,8 13,7 7,8 3,7 2,1 6,1 Import 3,4 8,0 11,1 7,4 1,8 3,4 6,7 GDP összesen 1,1 5,1 4,2 3,0 0,7 0,3 1,5 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013, Kopint-Tárki adatbázis 14

15 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005= negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005= negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.3. ábra A német GDP hosszútávú trendje A német magánfogyasztás hosszútávú trendje GDP, szezonálisan kiigazítva Magánfogyasztás, szezonálisan kiigazítva GDP, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Magánfogyasztás, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line Az állami fogyasztás hosszútávú trendje Németországban Állami fogyasztás, szezonálisan kiigazítva Állami fogyasztás, tényleges értékek, kiigazítás nélkül A bruttó beruházások hosszútávú trendje Németországban Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, szezonálisan kiigazítva Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül A GDP számla szerinti export hosszútávú trendje Németországban Áruk és szolgáltatások exportja, szezonálisan kiigazítva Áruk és szolgáltatások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül A német áru- és szolgáltatásimport hosszútávú trendje A GDP számla szerinti import, szezonálisan kiigazítva A GDP számla szerinti import, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line 15

16 * 2014* 2015* 2016* 2017* * 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest * 2014* 2015* 2016* 2017* * 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt 1.4. ábra 6,0 A német GDP hosszú távú alakulása A német export hosszabb távú alakulása 4,0 12,0 2,0 7,0 0,0 2,0 2,0 4,0 6,0 GDP átlag 3,0 8,0 13,0 Export átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IFW, Kiel, *: előrejelzés Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel 2,5 A német magánfogyasztás hosszabb távú alakulása 10,0 A német beruházások hosszú távú alakulása 2,0 1,5 1,0 5,0 0,0 0,5 5,0 bruttó beruházások 0,0 0,5 1,0 Magánfogyasztás átlag 10,0 15, átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Összességében tehát a német GDP összes növekedési komponensei esetében 2013 után az elmúlt időszakhoz képest javuló tendenciát várunk. A növekedési kilátások terén a belgazdasági kockázatok nem jelentősek, a lefelé mutató kockázatokat döntően a külső környezet esetében a nem várt, vagy a vártnál kedvezőtlenebb hatások jelentik. Ezt jelzik a főbb kereskedelmi partnereknél megfigyelhető konjunkturális trendek is. 16

17 %-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.5. ábra 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 A német GDP negyedéves alakulása EU (27) Euróövezet (EU-17) Németország 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0-2,5 A GDP negyedéves változása Németország fő európai kereskedelmi partnereinél Forrás: Eurostat -2,0 Forrás: Eurostat Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Olaszország Ausztria A német GDP felhasználásának főbb komponensei esetében megfigyelhető rövidtávú változások azonban jól jelzik a már említett lefelé mutató kockázatokat is. A beruházások negyedév/negyedév alapon is csökkenést mutatnak, az áruk és szolgáltatások esetében a évi utolsó negyedév volt különösen kedvezőtlen, de a növekedés kifulladó trendje már korábban is látszott ábra 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 A német GDP fő komponenseinek negyedéves változása Személyi fogyasztás Bruttó beruházások GDP Forrás: Eurostat Államháztartás folyó kiadásai Áruk és szolgáltatások exportja A GDP termelési komponensei közül a legnagyobb (68-70%-os) súlyt képviselő szolgáltatási szektor esetében is látszik, hogy a kedvező hangulat éppen a kilátások miatti bizonytalanság következtében torpant meg. A szolgáltatási szektor 7,6 millió embert foglalkoztat Németországban (az összes foglalkoztatott 74%-a), és 2012-ben 830 milliárd eurós forgalmat realizált időszakban a forgalom nominális értéke 26%-kal bővült, míg ugyanezen 7 Dapp, T.- Heymann, E.: Dienstleistungen 2013, Aktuelle Themen Deutschland, DB Research, apr. 19., http//:www.dbresearch.de 17

18 %-os változás az előző év megfelelő időszakához képest Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan 06/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /2013 Kopint-Tárki Zrt idő alatt a német GDP csupán 23%-kal növekedett ben az előrejelzések a szolgáltató szektorban is lanyhább növekedéssel (0,5-1%) számolnak, ami a globális környezet hatásait tükrözi. Különösen a raktározás és a szállítás ágazatokban várható a növekedési ütem mérséklődése, (amelyek az összes szolgáltatási forgalom mintegy 36%-át adják), ami szorosan kapcsolódik az ipari termeléssel kapcsolatos pesszimista várakozásokhoz. Az infokommunikáció és az egyéb üzleti szolgáltatások dinamizmusa nagyjából megmarad ábra 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A német szolgáltatási szektorra számolt konjunktúrabarométer Szolgáltatási klima indikátor Jelenlegi helyzetmegítélés Várakozások Forrás: IFO 1.8. ábra A német feldolgozóipari rendelésállomány és értékesítés alakulása Forrás: Destatis Feldolgozóipari értékesítés Feldolgozóipari rendelésállomány A 27%-os súlyt képviselő feldolgozóipar vonatkozásában meglevő bizonytalanságokra már a korábbiakban is utaltunk: a kilátásokat itt is a rendelésállomány bővülésének megtorpanása rontja. Az idei év első negyedében az ipar összes értékesítése elmaradt az előző évi utolsó negyedétől, és jóval alatta mozgott a évi bázisnak. A rendelésállomány az elmúlt négy hónapban folyamatosan esett (év/év alapon), ami magyarázza a hangulatindexben jelentkező 18

19 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében megtorpanást, ugyanakkor (hó/hó) alapon márciusban némi javulás tapasztalható. A külföldi rendelésállomány hó/hó alapon az első negyedévben javulást mutatott, míg a belföldi feldolgozóipari rendelésállomány esetében csak március végére észlelhető némi javulás. Hasonlóan bizonytalanságot sugall a német feldolgozóipari beszerzési menedzser index 8 április havi alakulása is: az index 2012 februárja óta az 50 pontos, illetve az alatti értékekkel a piac beszűkülését jelzi. Az április 47,9 pontos érték a vártnál erőteljesebb rosszabbodást, a hangulat elbizonytalanodását sugallja. A feldolgozóipari megtorpanás is alapvetően a külső kereslet alakulására vezethető vissza, mivel a belföldi kereslet ugyanebben az időszakban valamelyest javult. A beruházási kereslet jövőre várható javulása a feldolgozóipari értékesítésre is pozitív hatással lesz, de tartós javulás itt is csak akkor várható, ha a külső kereslet vonatkozásában is a kedvezőbb tendenciák erősödnek. 8 Az index a gazdaság állapotának egyik vezető indikátora. A mintegy 400 megkérdezett beszerzési menedzser, egy kérdőívben válaszol arra, hogy miként látja relatív üzleti helyzetét, beleértve a termelés, a foglalkoztatás, a megrendelések vagy akár az árak alakulását. Az index 50 fölötti értéke az adott szektor bővülését jelenti, míg az az alatti az aktivitás visszaesését. 19

20 %, összes kiadás=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. A német fiskális konszolidáció elemei a válságot megelőzően, illetve a válságra adott fiskális válaszok hatásai A német fiskális politika, illetve Németországnak a Bizottságon belül képviselt nézetei az eurózóna országait érintő fiskális megszorításokat és azok fenntarthatóságát illetően, számos kritika tárgyát képezi. Az Európai Bizottság legutóbbi döntése 9, miszerint Franciaországnak és Spanyolországnak további két-két évet, Hollandiának pedig további egy évet ad az eddig elvárt országonként eddig is eltérő határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő három százalékos szintre szorítsák le költségvetési hiányukat, továbbá Szlovénia esetében is mérlegelik a határidő meghosszabbítását, jelzi, hogy a megszorításokra épülő válságkezelés egyre nagyobb ellenállást vált ki, és egyre jobban fékezi az európai növekedést, miközben az adósságcsökkentés sem halad előre között a német államadósság a GDP %-ban számítva 26 százalékponttal nőtt, ami részben az újraegyesülés költségvetési hatásainak következménye, részben azonban az államháztartás kiadásainak strukturális egyensúlytalanságaira, de különösen a szociális kiadások egyre növekvő súlyára volt visszavezethető. Ez utóbbiak a 80-as évek végén a kiadások 48%-át jelentették, míg a 2000-es évek elejére 56%-ra emelkedtek ábra 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A német államháztartás kiadásainak szerkezete Egyéb kiadás Szociális kiadások Személyi kiadások Kamatkiadások Bruttó beruházások Forrás: Deutsche Bundesbank Az újraegyesülés a német gazdaság számára a kilencvenes évek legnagyobb gazdasági sokkját jelentette, amelynek hatásai a 2000-es évekre is átnyúltak. Az újraegyesülésre egy olyan időszakban került sor, amikor Németországot lassú növekedés jellemezte és a pénzügyi konszolidáció érdekében tett lépések állandó konfliktusba kerültek a növekedésösztönzés kényszerével, és a hazai kereslet növekedése lényegesen lelassult a korábbi évtizedkehez képest. Az újraegyesülés és a hozzákapcsolódó növekedésösztönző eszköztár átmenetileg megindított egy fellendülést, ami azonban a 90-es évek közepétől különösen a keleti tartományokban kifulladt, és ezután, egészen 2007-ig a német gazdaság jóval a potenciális GDP növekedés alatt teljesített. 9 MTI, Portfolio.hu,

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben