A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében:"

Átírás

1 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében: A német gazdaság helyzete, jellemzői és kilátásai, és a magyar gazdaság növekedésére való hatásai Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából május 31.

2 Kopint-Tárki Zrt Szerződésszám: KVT-20-1/2013, Országgyűlés Hivatala finanszírozásában Készítette: Nagy Ágnes Nagy Katalin Palócz Éva Vakhal Péter Készült a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt-ben. A Zrt. címe: 1112 Budapest, Budaörsi út 45. Telefon: Telefax:

3 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 1. A NÉMET GAZDASÁG, MINT AZ EURÓZÓNA MOTORJA A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása A német fiskális konszolidáció elemei A német munkaerőköltségek alakulása A német export regionális megoszlása A német működőtőke export állomány földrajzi szerkezete A NÉMET KÜLKERESKEDELEM JELLEMZŐI A német export földrajzi eloszlása Az export versenyképessége a német piaci részesedések alapján 2005 és A MAGYAR KIVITEL FÜGGŐSÉGE A NÉMET EXPORT ALAKULÁSÁTÓL Az export súlya a magyar gazdaságban A magyar export földrajzi megoszlása és a német piac súlya a magyar kivitelben A magyar export versenyképessége Németországban a piaci részesedések alapján Beruházási és fogyasztási célú termékek a Németországba irányuló magyar exportban A magyar és a német gazdaság együttmozgásának vizsgálata A német gazdaság magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról KÖVETKEZTETÉSEK A német konjunktúra lehetséges kihatásai a magyar költségvetésre 96 IRODALOMJEGYZÉK 98 MELLÉKLETEK II. KÖTET 3

4 Kopint-Tárki Zrt 4

5 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Vezetői összefoglaló Németország gazdaságának erejét, a világméretű recesszió és az európai adósságválság hatásaival szemben tanúsított ellenálló képességét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor, a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, élénk beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is megerősödjenek a fellendülés feltételei. Németországban az államháztartás kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy a GDP-hez viszonyított bruttó adósságállomány továbbra is a Maastricht-i kritérium felett mozog (2012- ben a GDP 81,9%-a). A fiskális szigor továbbra is a német gazdaságpolitika egyik fontos eleme marad, hiszen a német államháztartási egyensúly fenntarthatósága szempontjából a strukturális egyensúlyhiányok, különösen az idősödő társadalommal kapcsolatos költségek (nyugdíjbiztosítás, egészségügy és idősápolás) emelkedése változatlanul kihívást jelent Németország számára. Az új költségvetési törvény értelmében a strukturális hiányt 2016-ig a GDP 0,35%-ára kell csökkenteni. Az adóstruktúra további reformra vár, hiszen Németországban a többi OECD-országhoz képest még mindig magasak a munkaerőt terhelő adók, magas az adóék, és viszonylag alacsonyak a fogyasztást terhelő adók. Az államháztartás számára jelentős kihívást jelent, hogy mint az euróövezet legnagyobb gazdaságára az Európai Stabilitási Mechanizmus működtetésében Németországra jelentős pénzügyi terhek hárulnak. Németországban a munkaerőpiaci helyzet európai összevetésben napjainkban kifejezetten jónak mondható. Míg a 2000-es évek elején a német munkanélküliség (10,5-11,3% [ ]) magasabb volt, mint az EU-27 vagy az euróövezet átlaga, ma az egyik legalacsonyabb (5,5%, [2012]). Ebben jelentős szerepet játszottak azok a munkaerő-piaci reformok, amelyek eredményeképpen a korábbi merev munkaerő-piaci struktúrák lényegesen rugalmasabbakká váltak. A 76,7%-os foglalkoztatási ráta is jóval felette van az uniós átlagnak, és ami még fontosabb: más országokkal ellentétben a problémás korosztályok (15-24 éves, illetve 55 év feletti) esetében is javult a foglalkoztatási helyzet. Németországban a munkaerőköltségek hagyományosan magasak, ugyanakkor a magas hozzáadott értéket előállító termelés és export aránya is rendkívül jelentős. A munkaerőköltségek alakulása az elmúlt évtizedben nagyjából összhangban mozgott a konjunkturális helyzettel, s a válság időszakában is nagyon hamar megtörtént a szükséges kiigazítás. Német- 5

6 Kopint-Tárki Zrt országban jól működik a tripartit megállapodás rendszere, és a munkavállalók, munkaadók, érdekképviseleti szervezetek között kialakul az a konszenzus, amely lehetővé teszi, hogy az amúgy magas szinten levő munkaerőköltségek ne emelkedjenek olyan mértékben, ami már a versenyképességet veszélyeztetné. Míg között a munkaerőköltségek éves átlagban 1,6%-kal emelkedtek, addig, 2012-ben 2,6%-kal, tehát egyfajta felfelé irányuló korrekció megindult ben a magánszektorban az egy munkaórára jutó bérköltségek 31 -t tettek ki, amivel Németország a 8. helyen áll az EU-27 rangsorában között a nominális fajlagos munkaerőköltségek (termékegységre eső bérköltségek) a fő európai versenytársakhoz képest kisebb mértékben emelkedtek, mint akár az EU-27 átlagában, akár az eurózóna országainak átlagában. A fajlagos munkaerőköltségek reálértékének emelkedése terén Németország szintén az alacsonyabb rátákat mutató országok közé tartozik, között fő európai versenytársakhoz képest Németországban emelkedett a legkisebb mértékben a fajlagos munkaerőköltségek reálértéke. Németország jelentős exportnagyhatalom, még ha részesedése a világexportból az utóbbi években valamelyest csökkent is. Jelenleg a világexport mintegy 8,2%-át adja, míg 2005-ben ez az arány 8,8% volt. A legfrissebb előrejelzések szerint a német export világgazdasági súlya tovább csökken, s 2014-re már csak 7% körül mozog majd. A német export hagyományosan Nyugat-Európa orientált, ezzel együtt a legfrissebb adatok jelzik, hogy az export-import oldalon egyaránt egyfajta regionális átrendeződés zajlik hez képest az EU-27 országokba irányuló áruexport aránya 7,7%ponttal, az eurózónába irányuló export aránya pedig 8%ponttal csökkent. Az import vonatkozásában ugyanezek a mutatók: 3,3%-pont, illetve 4,2%-pont. Mindez jelzi, hogy az exportoldalon nagyobb mértékű átrendeződés indult meg az elmúlt 12 évben. A német export meglehetősen koncentrált: a 10 legfőbb piacra jut az áruexport 59,3%-a (2012), ezen belül az elmúlt 12 évben 9 ország változatlan volt. A legfontosabb változás a kínai piac jelentőségének növekedése: míg 2000-ben a Kínába irányuló áruexport a német export 1,6%-át tette ki, addig ez az arány 2012-re 6,1%-ra emelkedett ben Kína még Németország 16. legfontosabb exportpartnere volt, 2012-re azonban az 5. legnagyobb exportpiaccá vált. Kína mellett még néhány feltörekvő ország játszik egyre jelentősebb szerepet a német exportőrök szemében: India, az Egyesült Arab Emirátusok, Brazília, Oroszország, Törökország és Dél-Korea. A 10 kelet-közép-európai ország, mint exportpiac súlya 2000-ben 8,1% volt, majd lassan emelkedett, s végül 10-11%-os szinten stabilizálódott. A legnagyobb piacot Lengyelország jelenti, amelyet a 10 legnagyobb exportpartner között tartanak nyilván, és amelynek súlya az elmúlt 12 évben is tovább nőtt. A német export termékstruktúrája meglehetősen koncentrált: döntő része, 85%-a feldolgozóipari késztermék. A 20 legnagyobb súlyú termékcsoport a német export 78%-át fedi le, s 12 esetében kétszámjegyű a német világpiaci részesedés. A német piaci pozíciók az új EU-tagországok, ezen belül a visegrádi országok esetében továbbra is meghatározóak. S noha bizonyos enyhe átrendeződés az elmúlt öt évben megfigyelhető volt, ezen országok függősége a német kereskedelmi kapcsolatoktól változatlanul jelentősnek mondható. Az új EU tagországok összes importjának 21,7%-a származott Németországból 2011-ben. A két legfontosabb termékcsoport a közúti jármű (SITC 78) és a villamos-gép (SITC 77), amelyek az összes import több mint egyötödét jelentik. 6

7 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 2005-ben a magyar export 30%-a, 2012-ben 24,8%-a került Németországba. Ugyanebben az időszakban Németország súlya a cseh, a lengyel és a szlovák exportban is csökkent, de a magyarnál kisebb mértékben: A német részesedés csökkenését egyebek között a feltörekvő országok gazdasági-kereskedelmi pozíciójának erősödése, illetve a német multinacionális cégeknek az egyes országok közötti forgalmának vállalatközi forgalom ország-struktúrát módosító szerepe magyarázza. Németország a világ jelentős nettó tőkeexportőr országai közé tartozik. A külföldre vitt működőtőke állományát tekintve Németország 2011-ben az USA, az Egyesült Királyság és Svájc után következik a rangsorban. A német működőtőke kivitel szorosan kapcsolódik az exportpiacokhoz: a tíz legfontosabb exportpiacra összességében a német működőtőke kivitel 62%-a jut. Az elmúlt években az ázsiai kontinens súlya növekedni kezdett (2009: 6,7%, 2011: 8,3%), ami szintén összefügg az export átrendeződésével. A kelet-közép-európai országok továbbra is fontos befektetési területek Németország számára (2011: 7,3%), noha az utóbbi időben súlyuk valamelyest csökkent. Az EU 10 új kelet-közép-európai tagországába irányuló német működőtőke-befektetések több mint 20%-a Magyarországra jut, s Magyarország számára Németország 32%-os részesedéssel a legnagyobb működőtőke befektető. A Német- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) legfrissebb felmérése szerint a német beruházók elkötelezettsége az elmúlt években csökkent ugyan, de még mindig erős. A magyar piaci részesedés Németország teljes termékimportjából (2,06%) 2012-ben 0,14 %-ponttal alacsonyabb volt, mint 2005-ben, azaz az elmúlt nyolc évben a piaci részesedés változása alapján, a magyar export a versenytársakénál kevésbé volt versenyképes. Ezzel szemben, a másik három visegrádi ország növelni tudta részesedését a német importból. Ez arra utal, hogy lazul az együttmozgás a két gazdaság között és a német kereslet bővülése részben a piaci szerkezetváltozás, a befektetők érdeklődése, illetve részben versenyképességi problémák következtében nem ad annyi impulzust a magyar exportnak, mint korábban. A Magyarországról érkező német importban az 5 legfontosabb árucsoportba 2005-ben és 2012-ben is kizárólag a SITC 7, Gépek és szállítóeszközök termékcsoportok kerültek. Az első (energiafejlesztő gép- és berendezés, amelybe a belsőégésű motorok is tartoznak), és a harmadik helyezett (villamos gép, készülék, műszer) mindkét évben azonos, emellett azonban jelentős változások is történtek: a híradástechnika készülékek és az irodagépek, gépi adatfeldolgozó berendezések pozíciója jelentősen meggyengült, miközben a közúti járműveké számottevően erősödött. A magyar feldolgozóipari struktúrában zajló változások, azaz a Magyarországra irányuló német befektetések ismeretében a közúti járművek pozícióerősödése és a híradástechnika, valamint az irodatechnika visszaesése a német kiszállításokban nem meglepő. A magyarázattal az új autóipari kapacitások belépése, a régiek bővülése, illetve az elektronikai ipar kitelepülése (főképpen Ázsiába), valamint a NOKIA-nak és beszállítói körének gyengülő nemzetközi versenyképessége szolgál elsősorban. A német piacon elért részesedést tekintve Csehország és Magyarország sikerterületei csaknem teljesen azonosak (autók és alkatrészeik, beruházási eszközök és alkatrészeik), Lengyelország viszont elsősorban az importált fogyasztási cikkek piacán komoly szereplő. Szlovákia egyértelműen a járműipari szállításaival van jelen, de relatíve tekintélyes a részesedése a 7

8 Kopint-Tárki Zrt fogyasztási (tartós + féltartós) termékekből is. Miután a Németországba irányuló magyar exportban a tovább-feldolgozási célra gyártott termékek a kivitel csaknem 60%-át képviselik, a német feldolgozóipar bizonyos ágazatainak teljesítménye meghatározó az odairányuló kivitel (és a magyar feldolgozóipar) szempontjából. Az aggregált feldolgozóipari és exportadatok tekintetében ez azonban statisztikailag csak mérsékelten igazolható, mivel a magyar exportszerkezet idővel egyre diverzifikáltabbá válik. Ágazati és termékszinten azonban jelentős együttmozgás mutatható ki, különösen a járműipar és az ahhoz kapcsolható esetekben, ám a teljes export ki van téve a teljes német feldolgozóipart érintő konjunkturális hatásoknak, ami viszont fékezi az együttmozgást aggregált szinten. Magyarország számára a német konjunkturális kilátások, illetve a várható importkereslet alakulása különösen nagy jelentőségű annak ellenére, hogy számításaink szerint a két ország GDP-jének változása között nem mutatható ki egyidejű közvetlen statisztikailag érzékelhető kapcsolat, csak egy évvel késleltetett függőségi kapcsolat igazolható. A válság következményeként mindkét ország egyidejűleg került recesszióba után a német gazdaság dinamizmusa azonban már nem hatott a magyar növekedésre. A magyar GDP annak ellenére nagyon lassan emelkedett, hogy 2005 és 2012 között a külkereskedelem (áruk és szolgáltatások) minden évben felfele húzta. Az utóbbi évek nagymértékű nettó exportja (külkereskedelmi aktívuma) a GDP növekedése (és a fizetési mérleg többlete) nézőpontjából pozitív, ugyanakkor ez jórészt kedvezőtlen folyamatoknak, elsősorban a gyenge gazdasági aktivitásnak, a belső kereslet (fogyasztás, beruházások) visszaesésének a következménye. Tapasztalható még egy közepesen erős, 1 negyedévvel késleltetett szoros együttmozgás a német belső felhasználás és a Magyarországról Németországba irányuló export között. Ez két dologra utal: egyrészt arra, hogy a magyar exporttermékek egy része beépül a német fogyasztási cikkekbe, másrészt arra, hogy a magyar-német export alakulása nem csak a világgazdaság, de a német belső gazdaság alakulásától is függ. A korrelációs együttható a Magyarországról érkező beruházási célú import és a német gépberuházások között a közepesnél erősebb együttmozgást jelez. A német magánfogyasztás és a Magyarországról származó fogyasztási célú import között a kapcsolat még erősebb. A kapcsolatok szorossága jelzi, hogy a beruházási és a fogyasztási célú termékek piaci szegmensébe irányuló magyar kivitel (is) erőteljesen függ a német gazdaság teljesítményétől. A hosszútávon jellemző szoros, szinte determinisztikus együttmozgás a Németországba irányuló magyar export és a német világexport között a válság után megszűnt, de legalábbis jelentősen lazult, jelenleg a német világexport dinamika nem táplálja a magyar exportot. Ez a német export regionális átrendeződésével is összefügghet, de szerepet játszhat a világkereskedelemben zajló strukturális változás is. Emellett a német és a magyar export együttmozgásának a 2008 utáni lazulása azzal is magyarázható, hogy a hazai beruházásokat és technológiai megújulást a belső strukturális problémák és egyensúlytalanságok fékezték, ami a meglévő exportlehetőségek kihasználását is korlátozza. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a német gazdasági növekedés egyes komponenseinek prognózisa a magyar termelési-kereskedelmi kilátásokat továbbra is erősen befolyásolja. Emellett a német gazdaságnak is vannak olyan szegmensei, amelyek sajátosságaik révén (különösen magyar méretű és speciális szállítások számára) a konjunkturális mozgásoktól 8

9 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében függetlenül stabil, esetenként akár bővülő piacot jelenthetnek (speciális gépek, gyógyszerek, élelmiszerek és egyéb napi cikkek, márkás termékek) a magyar exportálók számára. Ezeknek a piaci réseknek a megtalálására a magyar-német kapcsolatokban nagyobb esély van, mint más gazdasági partnerek esetén, tekintve a két ország közötti hagyományosan szoros kulturális, társadalmi, személyes és üzleti kapcsolatok meglétét. Ami a Németországba irányuló magyar export esetleges élénkülésének a költségvetési hatásait illeti, elsősorban a közvetett, áttételes hatások jelentősek. Önmagában az export nem indukál ÁFA-bevételt, a társasági adóbevételre gyakorolt lehetséges közvetlen hatás pedig makrogazdasági szinten mérsékelt. A harmadik fontos adónemből, azaz a személyi jövedelemadóból származó bevételek alapjában véve a foglalkoztatás nagyságától függnek. A foglalkoztatás azonban a versenyszektorban az export gyors növekedésének az időszakában sem növekedett, hanem ellenkezőleg, csökkent. A belföldi kereslet visszaesése következtében előállott jelentős munkahelyveszteséget ugyanis az export munkahelyteremtő hatása láthatólag nem tudta ellensúlyozni. Ráadásul, a Németországba irányuló export jelentős részét maguk a Magyarországon letelepedett német cégek bonyolítják le, amelyek Magyarországra is magasan fejlett technológiájú, magas munka-termelékenységű, következésképpen viszonylag alacsony fajlagos munkaerő-igényű termeléseket telepítenek. Ez jótékonyan hat ugyan a magyarországi munkakultúrára, technológiai színvonalra és a nemzetgazdasági szintű termelékenységre, kevésbé növeli azonban a foglalkoztatást és a személyi jövedelmi adóbevételeket, annak ellenére, hogy ebben az esetben jellemzően csak legális foglalkoztatásról van szó. A közvetett költségvetési hatások viszont jelentősek lehetnek, ezeknek a mértéke jórészt attól függ, hogy akár a Németországba irányuló export, akár a német tulajdonú vállalatok magyarországi jelenléte milyen dinamizáló, tovagyűrűző hatást tud kifejteni a magyar gazdaságban. A német feldolgozó ipari vállalatok számos beszállítási lehetőséget kínálnak a magyar ipar számára, amely lehetőségek kihasználása ma még elégtelennek ítélhető. Mind a Németországba irányuló export diverzifikálása és expanziója a hazai kis- és középvállalatok irányában, mind a német vállalatokhoz való beszállítói kapcsolatok erősítése olyan szerteágazó, jelentős multiplikátor-hatással rendelkező folyamatot indíthatna meg, amely a gazdasági-üzleti élet dinamizálásának tartósan kedvező költségvetési hatásaiban ölthetne testet. 9

10 Kopint-Tárki Zrt 1. A német gazdaság, mint az eurózóna motorja Németország gazdaságának a válság utáni kimagasló erejét az időben végrehajtott fiskális konszolidációnak, a fegyelmezett, a versenyképességet megtartó bérpolitikának, illetve a rugalmas munkaerő-piaci intézkedéseknek köszönheti. Változatlanul Németország az eurózóna motorja, nélküle a évi visszaesés jóval nagyobb lenne, s jövőre is csak 1% alatt lenne a GDP bővülés. Ugyanakkor a német gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolja az euróövezet nagy országainak válsága. Ennek ellenére Németország az egyetlen ország az euróövezetben, ahol a negyedéves GDP ráták (év/év alapon) I. negyedéve óta (kivételt képez I. negyedéve, amikor 1,4%-os visszaesés volt tapasztalható az előző év megfelelő időszakához képest) folyamatos bővülést mutattak. A külső környezet, de elsősorban az eurózóna többi országában megmutatkozó trendek következtében rövidtávon viszonylag lassú német növekedés várható, azonban a legfrissebb középtávú előrejelzések 1 szerint a 2010-es évek második felében a német növekedés erőteljesebbé válhat, és az évtized végére a potenciális ráta felett mozoghat. A várakozások szerint a kapacitáskihasználtság folyamatosan javulni fog, s a vállalkozások, amelyek a válságot követően jelentősen visszafogták beruházási tevékenységüket, jelentős beruházási (részben pótló) expanzióba kezdenek majd. Ennek persze alapfeltétele, hogy a globálisan jellemző bizalmi válság elcsituljon, a befektetői bizalom javulása tartós maradjon és Németország főbb kereskedelmi partnereinél is erősödjenek a fellendülés feltételei A német gazdasági kilátások, a növekedés komponenseinek várható változása Az IFO-konjunktúra-barométer az elmúlt hónapokban töretlenül emelkedett, elsősorban a rövidtávú kilátások javulása következtében, márciusban és áprilisban éppen ez a mutató ingott meg leginkább jelezve az erősödő értékesítési kockázatokat. Hasonló trend volt jellemző a legfontosabb külföldi kereskedelmi partnerek vállalati felmérései esetében is. Szintén trendváltást jelez a tavaly november óta folyamatosan javuló ZEW várakozási index is: míg az index az elmúlt több mint egy évben folyamatosan felülmúlta a piaci várakozásokat, addig az áprilisi visszaesés a vártnál nagyobb csalódást hozott és trendfordulásra utal 2 annak ellenére, hogy a gazdasági kilátásokat tükröző hangulatindex a hosszú távú átlag fölött tartózkodik ra csak nagyon szerény, 0,3%-os német GDP bővülést várunk, ami elsősorban az exportra és a magánfogyasztásra támaszkodhat. A vezető német kutatóintézetek áprilisban megjelent prognózisa 3 a korábbiakhoz képest optimistább képet fest a kilátásokról, IFW Kiel: Mittelfristprojektion für Deutschland im Frühjahr 2013, Kieler Diskussionsbeitrag 520/521, márc. 18., 13 p A mannheimi székhelyű ZEW (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung) havi rendszerességgel mintegy 350 pénzügyi szakértőt kérdez meg arról, hogy milyennek ítéli meg a német gazdaság aktuális helyzetét és a következő hat hónap kilátásait. Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, április, 81 p 10

11 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében azonban más intézetek 4 óva intenek a túlzott eufóriától. Hiszen a rendelésállomány továbbra is csak lassan növekszik, s még mindig jóval alatta marad a válság előtti időszakban megszokott szinttől, az európai adósságválság jelentette kockázatokat továbbra sem szabad lebecsülni, s a jelenleg folyó bérmegállapodások alapján arra lehet következtetni, hogy a reálbér-növekedés erőteljesebb lesz a korábbi évekhez képest, ami a fogyasztást húzhatja ugyan, de az export versenyképességét ronthatja, különösen a feltörekvő országokkal szemben. Becsléseink szerint jövőre a német GDP növekedési üteme akár 1,5% is lehet. A legújabb becslések ugyan ennél valamelyest optimistább képet festenek, de abban egyetértés van az előrejelzők között, hogy a német GDP ráta 1% alatt marad az idén. A középtávú előrejelzések 2015-re további élénküléssel számolnak, míg az azt követő években a GDP ráta beállhatna egy nagyjából 1,5%-os szintre. Ennek feltétele természetesen, hogy az a világgazdasági javulás, amire a legfrissebb előrejelzések 5 számítanak, valóban bekövetkezzék: azaz az amerikai költségvetési megszorítások nem okoznak túl nagy növekedéslassulást az USA-ban, az európai adósságválság növekedést visszafogó hatásai mérséklődnek, a főbb kereskedelmi partnerek esetében a konjunkturális kilátások javulnak. Az infláció továbbra is mérsékelt marad: 2% alatti áremelkedés várható ben egyaránt. Ez párosulva az alacsony kamatszinttel kedvező befektetői környezetet jelez. Inflációs nyomás inkább a bérek oldaláról jelentkezhet, míg az energiaárak várhatóan nem emelkednek sem az idén, sem jövőre jelentősen. A kedvező munkaerőpiaci helyzet az elkövetkező két évben is jellemző marad, különösen, ha a várt élénkülés bekövetkezik. A foglalkoztatottak száma tovább növekszik, még ha valamivel lassúbb ütemben is, mint a válság után. A munkaerőpiaci kereslet különösen a szakképzett munkaerő iránt nagy, nem véletlen, hogy most a válság sújtotta dél-európai országokból (Spanyolországból, Portugáliából) erős bevándorlás indult meg Németország felé. A GDP felhasználásában a belső keresletet leginkább befolyásoló tényező a magánfogyasztás alakulása. A legfrissebb felmérések szerint az elmúlt hónapokkal ellentétben a magánfogyasztók hangulata már nem javult tovább, ami a jelenlegi globális bizonytalanságokkal függ össze, hiszen a belföldi feltételek alapvetően kedvezőek: a munkaerő-piaci helyzet továbbra is stabil, az infláció mérsékelt marad, s a reáljövedelmek nőnek. Nagy súlya miatt a fogyasztás mindenképpen a konjunktúra támasza marad. A beruházási konjunktúra terén nem várható változás: a beruházások 2014 előtt nem fognak bővülni, utána azonban már erőteljesebben támasztani fogják a növekedést, különösen, ha a beruházási kereslet bővülése a beruházási javakat termelő iparágakra is átterjed. A német gazdaság szempontjából az export, a külpiaci kereslet alakulása hagyományosan meghatározó, a nettó export hagyományosan pozitív. A német gazdaságot továbbra is stabil 4 5 Pl. Instituts der Deutschen Wirtschaft (IW), Köln, Michael Hüther igazgató, Handelsblatt, Lásd pl. World Economic Outlook (IMF)

12 01/ / / / / / / / / / / / / / / / =100 %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt munkaerő-piaci folyamatok és kiegyensúlyozott államháztartás jellemzi, így a növekedés legfőbb akadálya a külső környezetben rejlik. Ugyan az export döntő része az EU-27 (57%) és ezen belül is az euróövezet (37,5%) országaival bonyolódik le, az exportnövekménye már tavaly is döntően az Európán kívüli (amerikai, ázsiai) kivitel bővüléséből származott, és ez várhatóan az idén is hasonló lesz. Erre lehet következtetni abból is, hogy az EU-27 országok súlya a német exportban 2007 óta folyamatosan csökken, míg az USA-é és Kínáé folyamatosan nő. Relatíve nagy súlyának köszönhetően azonban az uniós országokban a konjunkturális helyzet javulása, különösen a főbb partnerek (Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria és Olaszország) esetében, számottevő növekedési impulzust adhatna. A német GDP komponenseinek szerkezete jelzi, hogy az exportnak és a magánfogyasztásnak a súlya alapvetően meghatározó a növekedés szempontjából. (Lásd 1. sz. táblázat) 1.1. ábra Az IFO konjunktúrabarométer hosszabb távú változása 125,0 120,0 115,0 110,0 105,0 100,0 95,0 90,0 Hangulat 85,0 Helyzetmegítélés 80,0 Várakozások 75, Növekedési különbségek az EU-n belül Németország EU-17 Németország nélkül EU 12 PIGS Forrás: IFO Forrás: Kopint-Tárki 12

13 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.1. táblázat A GDP felhasználásában az egyes növekedési komponensek súlyának alakulása Belső felhasználás 100,4 99,7 95,5 94,8 93,7 95,1 94,4 94,9 94,3 Személyi fogyasztás 57,5 58,4 58,2 57,9 56,2 58,6 57,4 57,4 57,6 Állami fogyasztás 18,8 19,0 19,2 18,8 18,3 20,0 19,5 19,3 19,5 Bruttó beruházások 24,0 22,3 18,1 17,3 19,3 16,5 17,5 18,3 17,2 Nettó export -0,4 0,3 4,5 5,2 6,3 4,9 5,6 5,1 5,7 Export 25,7 33,4 35,7 41,3 48,2 42,4 47,0 50,2 51,5 Import 26,1 33,1 31,2 36,1 41,9 37,5 41,4 45,1 45,8 GDP összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013 A GDP és az export növekedési rátái közötti korreláció erős (0,93) volt között, míg a magánfogyasztás és a GDP növekedése közötti korrelációs együttható csupán 0,50. Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 12 évben az export súlya a GDP százalékában folyamatosan nőtt, míg a személyi fogyasztásé stabilan 56-58% között mozgott. A 2000-ben a beruházási ráta még magán viselte az újraegyesülést követő beruházási boom hatásait, míg jelenleg a válság okozta beruházási dekonjunktúra erőteljesen érezteti negatív hatásait. A beruházások növekedése gyakorlatilag 2000 óta egy-egy év kivételével nagyon gyenge, s jelentős fluktuációt mutat. A gyenge teljesítmény elsősorban az építőipari dekonjunktúrára vezethető vissza, de a válság a gépek- és berendezésekbe történő beruházásokat is jelentősen beszűkítette. Az egy-egy évben (pl ban, vagy ben) tapasztalható kiugró növekedés részben a statisztikai hatásnak (alacsony bázis), illetve speciális intézkedések (pl. a roncsautó prémium) hatásának tudható be. A középtávú prognózisok 6 abból indulnak ki, hogy az elkövetkező években a beruházási ráta valamelyest növekedni fog, ami részben az elmúlt évek korrekciójának is felfogható. A beruházások és az export alakulása között viszonylag erős korreláció (0,77) mutatható ki, így az export feltételezett bővülése szintén húzhatja a beruházásokat is. 6 Lásd Gemeinschaftsdiagnose, Frühjahr Projektgruppe Gemeinschaftsdiagnose, Halle/Saale, április, 51. old. 13

14 * 2015* 2017* 2005=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. ábra 190,0 170,0 150,0 130,0 110,0 90,0 70,0 50,0 30,0 A német GDP felhasználási komponenseinek alakulása GDP Magánfogyasztás Bruttó beruházások Export Állami fogyasztási kiadások Forrás: Destatis 1.2. táblázat A GDP felhasználásának alakulása Németországban (%-os változás az előző évhez képest) Belső felhasználás 1,2 2,5 2,6 2,6 0,4 0,7 1,5 Személyi fogyasztás 0,8 0,0 0,9 1,7 0,7 0,3 0,7 Állami fogyasztás 3,2 3,0 1,7 1,0 1,4 1,2 1,3 Bruttó beruházások 1,3 11,6 5,9 6,2 2,5 0,9 3,9 Export 2,8 12,8 13,7 7,8 3,7 2,1 6,1 Import 3,4 8,0 11,1 7,4 1,8 3,4 6,7 GDP összesen 1,1 5,1 4,2 3,0 0,7 0,3 1,5 Forrás: Statistisches Bundesamt, Volkswirtschaftliche Gesamtrechnungen, Inlandsproduktsberechnung, Lange Reihen ab 1970, Erschienen am 5. März 2013, Kopint-Tárki adatbázis 14

15 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005= negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005= negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 negyedéves adatok, Q/Q-12, 2005=100 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.3. ábra A német GDP hosszútávú trendje A német magánfogyasztás hosszútávú trendje GDP, szezonálisan kiigazítva Magánfogyasztás, szezonálisan kiigazítva GDP, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Magánfogyasztás, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line Az állami fogyasztás hosszútávú trendje Németországban Állami fogyasztás, szezonálisan kiigazítva Állami fogyasztás, tényleges értékek, kiigazítás nélkül A bruttó beruházások hosszútávú trendje Németországban Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, szezonálisan kiigazítva Forrás: Destatis, Genesis on line Bruttó beruházások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül A GDP számla szerinti export hosszútávú trendje Németországban Áruk és szolgáltatások exportja, szezonálisan kiigazítva Áruk és szolgáltatások, változatlan árakon, kiigazítás nélkül A német áru- és szolgáltatásimport hosszútávú trendje A GDP számla szerinti import, szezonálisan kiigazítva A GDP számla szerinti import, változatlan árakon, kiigazítás nélkül Forrás: Destatis, Genesis on line Forrás: Destatis, Genesis on line 15

16 * 2014* 2015* 2016* 2017* * 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest * 2014* 2015* 2016* 2017* * 2014* 2015* 2016* 2017* %-os változás az előző évhez képest %-os változás az előző évhez képest Kopint-Tárki Zrt 1.4. ábra 6,0 A német GDP hosszú távú alakulása A német export hosszabb távú alakulása 4,0 12,0 2,0 7,0 0,0 2,0 2,0 4,0 6,0 GDP átlag 3,0 8,0 13,0 Export átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IFW, Kiel, *: előrejelzés Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel 2,5 A német magánfogyasztás hosszabb távú alakulása 10,0 A német beruházások hosszú távú alakulása 2,0 1,5 1,0 5,0 0,0 0,5 5,0 bruttó beruházások 0,0 0,5 1,0 Magánfogyasztás átlag 10,0 15, átlag Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Forrás: Destatis, Kopint-Tárki, IfW Kiel Összességében tehát a német GDP összes növekedési komponensei esetében 2013 után az elmúlt időszakhoz képest javuló tendenciát várunk. A növekedési kilátások terén a belgazdasági kockázatok nem jelentősek, a lefelé mutató kockázatokat döntően a külső környezet esetében a nem várt, vagy a vártnál kedvezőtlenebb hatások jelentik. Ezt jelzik a főbb kereskedelmi partnereknél megfigyelhető konjunkturális trendek is. 16

17 %-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest %-os változás az előző negyedévhez képest A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében 1.5. ábra 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5 A német GDP negyedéves alakulása EU (27) Euróövezet (EU-17) Németország 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0-1,5-2,0-2,5 A GDP negyedéves változása Németország fő európai kereskedelmi partnereinél Forrás: Eurostat -2,0 Forrás: Eurostat Franciaország Hollandia Egyesült Királyság Olaszország Ausztria A német GDP felhasználásának főbb komponensei esetében megfigyelhető rövidtávú változások azonban jól jelzik a már említett lefelé mutató kockázatokat is. A beruházások negyedév/negyedév alapon is csökkenést mutatnak, az áruk és szolgáltatások esetében a évi utolsó negyedév volt különösen kedvezőtlen, de a növekedés kifulladó trendje már korábban is látszott ábra 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 A német GDP fő komponenseinek negyedéves változása Személyi fogyasztás Bruttó beruházások GDP Forrás: Eurostat Államháztartás folyó kiadásai Áruk és szolgáltatások exportja A GDP termelési komponensei közül a legnagyobb (68-70%-os) súlyt képviselő szolgáltatási szektor esetében is látszik, hogy a kedvező hangulat éppen a kilátások miatti bizonytalanság következtében torpant meg. A szolgáltatási szektor 7,6 millió embert foglalkoztat Németországban (az összes foglalkoztatott 74%-a), és 2012-ben 830 milliárd eurós forgalmat realizált időszakban a forgalom nominális értéke 26%-kal bővült, míg ugyanezen 7 Dapp, T.- Heymann, E.: Dienstleistungen 2013, Aktuelle Themen Deutschland, DB Research, apr. 19., http//:www.dbresearch.de 17

18 %-os változás az előző év megfelelő időszakához képest Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan Apr Jul Okt Jan 06/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /2013 Kopint-Tárki Zrt idő alatt a német GDP csupán 23%-kal növekedett ben az előrejelzések a szolgáltató szektorban is lanyhább növekedéssel (0,5-1%) számolnak, ami a globális környezet hatásait tükrözi. Különösen a raktározás és a szállítás ágazatokban várható a növekedési ütem mérséklődése, (amelyek az összes szolgáltatási forgalom mintegy 36%-át adják), ami szorosan kapcsolódik az ipari termeléssel kapcsolatos pesszimista várakozásokhoz. Az infokommunikáció és az egyéb üzleti szolgáltatások dinamizmusa nagyjából megmarad ábra 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A német szolgáltatási szektorra számolt konjunktúrabarométer Szolgáltatási klima indikátor Jelenlegi helyzetmegítélés Várakozások Forrás: IFO 1.8. ábra A német feldolgozóipari rendelésállomány és értékesítés alakulása Forrás: Destatis Feldolgozóipari értékesítés Feldolgozóipari rendelésállomány A 27%-os súlyt képviselő feldolgozóipar vonatkozásában meglevő bizonytalanságokra már a korábbiakban is utaltunk: a kilátásokat itt is a rendelésállomány bővülésének megtorpanása rontja. Az idei év első negyedében az ipar összes értékesítése elmaradt az előző évi utolsó negyedétől, és jóval alatta mozgott a évi bázisnak. A rendelésállomány az elmúlt négy hónapban folyamatosan esett (év/év alapon), ami magyarázza a hangulatindexben jelentkező 18

19 A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében megtorpanást, ugyanakkor (hó/hó) alapon márciusban némi javulás tapasztalható. A külföldi rendelésállomány hó/hó alapon az első negyedévben javulást mutatott, míg a belföldi feldolgozóipari rendelésállomány esetében csak március végére észlelhető némi javulás. Hasonlóan bizonytalanságot sugall a német feldolgozóipari beszerzési menedzser index 8 április havi alakulása is: az index 2012 februárja óta az 50 pontos, illetve az alatti értékekkel a piac beszűkülését jelzi. Az április 47,9 pontos érték a vártnál erőteljesebb rosszabbodást, a hangulat elbizonytalanodását sugallja. A feldolgozóipari megtorpanás is alapvetően a külső kereslet alakulására vezethető vissza, mivel a belföldi kereslet ugyanebben az időszakban valamelyest javult. A beruházási kereslet jövőre várható javulása a feldolgozóipari értékesítésre is pozitív hatással lesz, de tartós javulás itt is csak akkor várható, ha a külső kereslet vonatkozásában is a kedvezőbb tendenciák erősödnek. 8 Az index a gazdaság állapotának egyik vezető indikátora. A mintegy 400 megkérdezett beszerzési menedzser, egy kérdőívben válaszol arra, hogy miként látja relatív üzleti helyzetét, beleértve a termelés, a foglalkoztatás, a megrendelések vagy akár az árak alakulását. Az index 50 fölötti értéke az adott szektor bővülését jelenti, míg az az alatti az aktivitás visszaesését. 19

20 %, összes kiadás=100 Kopint-Tárki Zrt 1.2. A német fiskális konszolidáció elemei a válságot megelőzően, illetve a válságra adott fiskális válaszok hatásai A német fiskális politika, illetve Németországnak a Bizottságon belül képviselt nézetei az eurózóna országait érintő fiskális megszorításokat és azok fenntarthatóságát illetően, számos kritika tárgyát képezi. Az Európai Bizottság legutóbbi döntése 9, miszerint Franciaországnak és Spanyolországnak további két-két évet, Hollandiának pedig további egy évet ad az eddig elvárt országonként eddig is eltérő határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő három százalékos szintre szorítsák le költségvetési hiányukat, továbbá Szlovénia esetében is mérlegelik a határidő meghosszabbítását, jelzi, hogy a megszorításokra épülő válságkezelés egyre nagyobb ellenállást vált ki, és egyre jobban fékezi az európai növekedést, miközben az adósságcsökkentés sem halad előre között a német államadósság a GDP %-ban számítva 26 százalékponttal nőtt, ami részben az újraegyesülés költségvetési hatásainak következménye, részben azonban az államháztartás kiadásainak strukturális egyensúlytalanságaira, de különösen a szociális kiadások egyre növekvő súlyára volt visszavezethető. Ez utóbbiak a 80-as évek végén a kiadások 48%-át jelentették, míg a 2000-es évek elejére 56%-ra emelkedtek ábra 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A német államháztartás kiadásainak szerkezete Egyéb kiadás Szociális kiadások Személyi kiadások Kamatkiadások Bruttó beruházások Forrás: Deutsche Bundesbank Az újraegyesülés a német gazdaság számára a kilencvenes évek legnagyobb gazdasági sokkját jelentette, amelynek hatásai a 2000-es évekre is átnyúltak. Az újraegyesülésre egy olyan időszakban került sor, amikor Németországot lassú növekedés jellemezte és a pénzügyi konszolidáció érdekében tett lépések állandó konfliktusba kerültek a növekedésösztönzés kényszerével, és a hazai kereslet növekedése lényegesen lelassult a korábbi évtizedkehez képest. Az újraegyesülés és a hozzákapcsolódó növekedésösztönző eszköztár átmenetileg megindított egy fellendülést, ami azonban a 90-es évek közepétől különösen a keleti tartományokban kifulladt, és ezután, egészen 2007-ig a német gazdaság jóval a potenciális GDP növekedés alatt teljesített. 9 MTI, Portfolio.hu,

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése MKT Konferencia 2012. július 16. Tartalom

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA Keretes írás AZ SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA A 2013. augusztus 23-ig rendelkezésre álló információk alapján az szakértői elkészítették az euroövezet makrogazdasági folyamatainak prognózisát.

Részletesebben

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. július VARGA MIHÁLY Tartalom 1. Helyzetértékelés Gazdasági folyamatok Költségvetés 2. Merre tovább? Útban a növekedés és a teljes

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

szerda, 2015. augusztus 12.

szerda, 2015. augusztus 12. szerda, 2015. augusztus 12. Kedden veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Szerda hajnalban ismét leértékelte a jüant a Kínai Központi Bank. Szerda reggel az euróval szemben a tegnapi

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. július 7. Vezetői összefoglaló Hétfőn is veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Kismértékben erősödött, de még mindig a 316-os szint fölött tartózkodik az euró/forint keresztárfolyam.

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 GÁSPÁR PÁL: A HAZAI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. JÚLIUS TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 III. A költség-versenyképesség

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Adózás az Európai Unióban*

Adózás az Európai Unióban* 2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. szeptember 16. Vezetői összefoglaló Emelkedtek a nyugat-európai és tengerentúli tőzsdei árfolyamok. A forint erősödni tudott a vezető devizákkal szemben. A BUX értéke 6,6 milliárd forintos

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE

Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Független éves növekedési jelentés 2013 ECLM-IMK-OFCE Összefoglaló Négy évvel a nagy gazdasági recesszió kezdete után az euróövezet továbbra is válságban van. A GDP és az egy főre jutó GDP a válság előtti

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac?

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Bár a válság kitörése előtt hazánkban nem alakult ki - a számos európai országban is megfigyelt - ingatlanpiaci buborék, 2008 óta egészen az elmúlt évig meredeken

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma

BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros Szófia Terület 110 910 km 2 Népesség 7 679 290 Nemzetiségi

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok

2009/2010. üzleti év 2. negyedév Konszolidált adatok . üzleti év Konszolidált adatok EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Két elszámolási változás a bázishoz képest Kikerült a Medimpex UK UK Változott a számviteli politika Az Az EGIS EGIS

Részletesebben

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, a tengerentúli börzék azonban pozitív tartományban fejezték be a kereskedést. Az euró/forint

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Magyarország gazdasági versenyképessége

Magyarország gazdasági versenyképessége Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyarország gazdasági versenyképessége Előadó: Péli László, tanársegéd Gödöllő, 2010. Versenyképesség

Részletesebben

Konjunktúrajelentés. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2013 nyarán 2013/2

Konjunktúrajelentés. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2013 nyarán 2013/2 Konjunktúrajelentés A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2013 nyarán 2013/2 Lezárva: 2013. július 3. A jelentést készítették: Ádám Zoltán Hárs Ágnes Kis-Dörnyei Márton Matheika Zoltán

Részletesebben

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt. Dr. Patai Mihály: Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben