Vízellátás - csatornázás tantárgy programja. Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízellátás - csatornázás tantárgy programja. Tartalomjegyzék"

Átírás

1 Vízellátás - csatornázás tantárgy programja Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 1 IRODALOMJEGYZÉK A TANANYAG ELSİ RÉSZÉHEZ 4 A VÍZELLÁTÁS CSATORNÁZÁS TÁRGY PROGRAMJA 5 A tananyag 1. része 5 A tananyag 2. része 5 A VÍZ TULAJDONSÁGAI 6 1. A víz fizikai tulajdonságai 6 2. A víz kémiai tulajdonságai 9 3. A víz biológiai, bakteriológiai tulajdonságai 12 A VÍZ ELİFORDULÁSA A TERMÉSZETBEN A Föld, mint reakciótér A víz a Földön A vízszerzés lehetıségei 17 VÍZTERMELÉS KUTAKKAL Történeti áttekintés Ásott kutak Süllyesztett kutak A vert kutak Az aknakút A törpe csápos kút Fúrt kutak - csıkutak A mélyfúrású kút A nyersvíz szállítása a kezelıtelepre 36 A TERMÉSZETBEN ELİFORDULÓ VÍZ TISZTÍTÁSA Elızetes áttekintés Tisztítóberendezések és technológiák Gerebek Dob- és szalagszőrık Homokfogók Ülepítık 42 1

2 2.5. Derítı medence Szőrık Vízben oldott szennyezıanyagok eltávolítása Savtalanítás /CO 2 / Vastalanítás Mangántalanítás Vas- és mangántalanítás Csírátlanítás 51 A VÍZ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE Történeti elızetes A vízmérık feladata A vízmérık osztályozása különbözı szempontok szerint Az áramló közeg szerint Az áráramló közeg hımérséklete szerint A mozgó alkatrészek szemszögébıl A vízmérı feladata szerint A vízmérık pontossága szerint Osztályozás beépítési helyzetük szerint A csatlakozás, a kötési mód szerint Rendszerük, felépítésük szerint Vízmérıhely kialakítása A vízmérık okozta ellenállás A vízmérı kiválasztása 72 VÍZLÁGYÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK A vízben lévı szennyezı anyagok káros hatásai egy gızkazánházban Ca- és Mg-sók A kolloidálisan finom szemcsézető lebegı anyagok Oldott szerves anyagok és sók Alkalikus vegyületek Oldott gázok A kazánkı képzıdés folyamata A keménységet okozó sók káros hatása a főtési rendszerekben Vízlágyítási technológiák Vegyszeres vízlágyítás Ioncserés vízlágyítás Fizikai eljárások Termikus vízlágyítás Termikus gáztalanító berendezés 84 HÁZI VÍZELLÁTÓ BERENDEZÉSEK A lehetséges mőszaki megoldások 86 2

3 2. Atmoszférikus magastartályos házi vízellátó rendszer Nyomólégüstös házi vízellátó berendezés Szabad vízfelszínő nyomólégüstös házi vízellátó berendezés Membrántartályos házi vízellátó berendezés Összefoglalás 96 IRODALOMJEGYZÉK A TANANYAG 2. RÉSZÉHEZ 97 A TANANYAG 2. RÉSZE 98 NYOMÁSFOKOZÓ BERENDEZÉSEK A nyomásfokozó berendezés feladata A nyomásfokozás mőszaki berendezései A nyomásfokozó berendezések csoportosítása Nyomásfokozás nyomólégüstös berendezéssel Nyomásfokozás atmoszférikus magastartállyal Közmő kiegyenlítı medencék Szivattyús megoldások Nyomásfokozó berendezések számítása Alkalmazott jelölések Nyomásviszonyok értékelése, nyomászónák kialakítása Nyomólégüstös nyomásfokozó berendezés számítása Új szempontok a tervezési munka során Tervezési irányelvek a DIN 1988/5 elıírásai szerint Atmoszférikus magastartályos berendezés számítása Nyomásfokozó berendezések ipari alkalmazása 139 ÉPÜLETEK VÍZHÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSA, MÉRETMEGADÁSA Vízhálózati rendszerek kialakítása, tervezési szempontok Közmőre történı csatlakozás, bekötıvezeték, külsı alapvezeték Épületen belüli alapvezeték, felszálló- és ágvezeték Vízvezetéki szerelvények, berendezések A vízhálózat méretezése Méretezési alapadatok Kisebb épületek csıhálózatának megadása A hidraulikai számítás elve, menete Méretmegadás nomogramok felhasználásával A méretezés lehetısége számítógépes programokkal Rézcsöves rendszerek Rézcsöves vízhálózat kialakításának tervezési szempontjai, mőszaki megoldások Lakóépületek vízhálózatának hidraulikai számítása német szakmai elıírások szerint (olvasmány) 185 ÉPÜLETEK CSATORNAHÁLÓZATÁNAK KIALAKÍTÁSA A csatornahálózat kialakítása, tervezési szempontok A szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésének általános szabályai A csatornahálózat kialakításának tervezési szempontjai 198 3

4 1.3. Csatornázási szerelvények Csatornázási rendszerelemek (ACO) Magasépületek csatornázási problémái Problémafelvetés Mőszaki megoldások Ábrák 216 TÜZIVÍZ HÁLÓZATOK Általános elıírások Külsı tüzivíz hálózatok Belsı oltóvíz hálózatok Önmőködı zuhanyberendezés /Sprinkler/ Záporberendezések 230 Irodalomjegyzék a tananyag elsı részéhez (1) dr. Jakab Zoltán: Kompresszoros hőtés I. II. Budapest, Magyar Mediprint Szakkiadó Kft (2) Tóth Péter: Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása I., Mőszaki Konyvkiadó, Budapest, 1984 (3) Erdısi István: Vízellátás és csatornázás, Tankönyvkiadó Budapest, 1981 (4) Kereszty Balázs: Vízellátás csatornázás, Mőegyetemi Kiadó, Budapest, 1995 (5) Vízellátás és csatornázási adatok, Szerk.: Völgyes István, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest 1986 (6) Ballai Marton: Épületek vízellátása, csatornázása, gázellátása, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977 (7) Lehmann János: Vízmérık kiválasztása (1. rész) Magyar Épületgépészet, 1998 No. 5 pp (8) Lehmann János: Vízmérık kiválasztása (2. rész) Magyar Épületgépészet, 1998 No. 11 pp (9) Lehmann János: Vízmérık kiválasztása (3. rész) Magyar Épületgépészet, 1999 No. 1 pp (10) MOM Vízméréstechnika Rt. termékkatalókusai (11) Meszlényi Zoltán: Központi főtések töltıvizérıl, Magyar Installateur 2002 No.8 pp (12) Meszlényi Zoltán: A vízkı "jó" hıszigetelı, Magyar Installateur 2002 No.8 p 18 (13) Meszlényi Zoltán: Gázos fogyasztóvédelem, Magyar Installateur 2002 No.8 pp (14) Kozma Gyula: Újszerő megoldások a házi vízellátásban Magyar Épületgépészet No. 6 pp.9-10 (15) Wilo, Grundfos és Flamco termékkatalógusok, 4

5 A tananyag 1. része - A víz tulajdonságai - A víz elıfordulása a természetben - Víztermelés kutakkal - A természetben elıforduló víz tisztítása - A víz mennyiségének mérése - Vízlágyítási technológiák - Házi vízellátó berendezések A vízellátás csatornázás tárgy programja A tananyag 2. része - Nyomásfokozó berendezések - Épületek vízhálózatának kialakítása, méretmegadása - Épületek csatornahálózatának kialakítása - Tüzivíz hálózatok 5

6 A víz tulajdonságai 1. A víz fizikai tulajdonságai - Megjelenés A tiszta víz átlátszó, szagtalan, íztelen folyadék. A mindenkori hımérséklet- és nyomásviszonyoktól függıen szilárd /jég/, folyékony és gáznemő /gız/ halmazállapotú lehet. Oldott /pl. alkohol/, emulgeált vagy szuszpendált formában folyékony, gáz és szilárd anyagokat tartalmazhat. Ezek az oldott anyagok a levegıbıl, a talajból, a meder fenekébıl, a vízgyőjtı terület felszínérıl jutnak a vízbe. Emulzió: két egymással nem keveredı folyadékból, például olajból és vízbıl álló rendszer. Az egyik folyadék részecskéi a másikban olyan finoman vannak eloszlatva /emulgeálva/, hogy szabad szemmel egynemőnek /homogénnek/ látjuk /ilyen pl. a tej/. Szuszpenzió: olyan folyékony - szilárd rendszer, ahol a folyadékban igen apró szilárd részecskék vannak egyenletesen szétoszlatva /szuszpendálva/. A szuszpendált szilárd részecskék mérete 500 mµ felett van. Ha a szilárd részecskék mérete ennél kisebb, mµ közötti, akkor szuszpenzoidról beszélünk. - Sőrőség, viszkozitás A sőrőség és a viszkozitás a folyamatok kinematikáját, az ülepítést, a derítést, a szemcsés anyagon keresztüli szőrést, a transzport folyamatokat stb. egyaránt befolyásolják. A tavakban, tározókban a konvektív áramlást, a hımérséklet szerinti rétegzıdést, a folyadékok ellenállását stb. közvetett formában, tehát a víz kémiai és biológiai minıségét is alakítják. A tengervíz nagy sótartalma miatt nagyobb a sőrősége, emiatt könnyebben fennmarad a víz felszínén az úszó ember. A tengervíz sótartalma a földrajzi helyzettıl csaknem függetlenül közel állandó, mintegy 3,5 %. Fı komponensei a nátrium és a klorid ionok, kisebb mennyiségben a magnézium, kalcium, kálium és a szulfát ionok. A sótartalom sőrőségnövekedést, szennyezıdést jelent a kémiailag tiszta vízre és ez fagyáspont csökkenést és forráspont emelkedést jelent. A víz fagyáspontja és forráspontja nemcsak a nyomás, de a szennyezıdés mértékének is függvénye. Ezért tapasztalhatjuk pontos hımérséklet mérés esetén azt, hogy azonos légköri nyomás mellett valamivel magasabb hımérsékleten kezd forrni a csapolóból kivett víz, mint a desztillált, kémiailag tiszta víz. A tengervíz fagyáspontja átlag -2,12 C. A víz sőrősége a víz hımérsékletétıl függıen változik. A folyékony víz legnagyobb sőrőségét 3,98 C-nál éri el. 6

7 - Hımérséklet A természetes vizek, vízkészletek hımérsékleti viszonyai eredetük szerint különbözıek. - A felszíni vizek hımérséklete a hidrológiai viszonyoktól függıen erısen ingadozó. - A talajfelszín alatti ún. talajvizek hımérsékletére a külsı viszonyok már kisebb hatással vannak. - A mélyebb szintek felé haladva a víz hımérséklete egyre állandóbb, - A geotermikus viszonyoktól függıen elıfordulhat, hogy a mélyebb rétegekben, néhány száz, esetleg m körüli mélységben magas hımérséklető, akár C-os vízkészletek találhatóak. - Szag és íz A víz szaga és íze a benne oldott gázoktól és sóktól függ. A víz szagát és ízét befolyásolják még a vízben található tömegesen elpusztult mikroorganizmusok, szerves anyagok, H 2 S /kénhidrogén/ gáz a bomlási folyamatok során. Az oldott sók közül a kalciumszulfát /CaSO 4 / fanyar, a nátriumklorid /NaCl/ sós, a magnéziumszulfát /MgSO 4 / kesernyés ízt ad a víznek. - Szín A természetes tiszta víz színe, ha a víz rétegvastagsága kicsi, színtelen, ha a vastagság nagy, halványkékes színő. A víz látszólagos színét a vízben található színes szuszpendált lebegı anyagoktól kapja. A víz tényleges színét a benne lévı oldott anyagok, a házi és az ipari szennyvizek határozzák meg. - Zavarosság, lebegıanyag tartalom A víz zavarosságát a benne lévı szuszpendált anyagok idézik elı - Fényabszorpció A napfény víz általi elnyelıdése /abszorpciója/ a következı szempontok miatt fontos: a fotoszintézis energiatároló folyamat, amelynek során szervetlen anyagokból /CO 2 és H 2 O/ a klorofillt tartalmazó zöld növények a napfény energiájának felhasználásával szerves anyagot /glükózt/ építenek fel és emellett még oxigén /O 2 / is keletkezik: 6 CO H 2 O C 6 H 12 O O kj A nap sugárzó energiájának hatására tehát az energiában szegény széndioxidból /CO 2 / és vízbıl /H 2 O/ energiában gazdag glükóz /C 6 H 12 O 6 / és oxigén keletkezik. Ez tette, illetve teszi lehetıvé a napenergia felhalmozódását a jelenlegi élılényekben és a korábban élt szervezetekben /kıszén, kıolaj/. 7

8 A növények csak a vörös, az ibolya és a kék színő fényt hasznosítják. Ez a klorofill fényelnyelési sajátosságaival van összefüggésben. A fotoszintézist már rövid idejő megvilágítás is elindítja, ezután az átalakulási folyamatok egy ideig sötétben is folynak. az egyes baktériumok és más élı szervezetek a napsugárzás hatására elpusztulnak, a víz természetes színe a fotokémiai hatásokra színtelenedik öntisztulás - Kalorikus jellemzık A víz kalorikus jellemzıi állandó értékőek - a víz fajhıje 4,187 kj/kg K - a víz fagyáshıje 334,94 kj/kg - a víz párolgáshıje kj/kg - a jég fajhıje 2,093 kj/kg K. A négy jellemzı közül kettı, a víz és a jég fajhıje hımérsékletfüggı adat. A fentiekbıl kitőnik, hogy a víz kitőnı hıszabályozó közeg, ennek megfelelıen a külsı hıközlést tárolni képes. Az épületgépészeti rendszerekben ennek különös jelentısége van. 8

9 2. A víz kémiai tulajdonságai Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem fordul elı. A vízmolekula képlete : H 2 O. - Biokémiai oxigénigény /BOI/ Az az oldott oxigénmennyiség mg/l-ben, amely a vízben lévı szerves anyagok aerob baktériumok általi lebontásához bizonyos idıtartam és hımérséklet mellett szükséges. - A kémiai oxigénigény /KOI/ Az az oldott oxigénmennyiség, amely a szerves anyagok kémiai oxidációjához szükséges. KOI > BOI - A víz p H értéke A p H a hidrogénion /H + / koncentráció tízes alapú negatív logaritmusa. A kémiailag tiszta víz nem elektrolit, mégis kismértékben vezeti a villamos áramot. A vezetıképességet a vízmolekulák disszociációja útján keletkezı hidrogén /H + / és hidroxil /OH - / ionok okozzák: H 2 O H + + OH A kémiailag tiszta vízben a H + és a OH - ionok koncentrációja egyenlı, azaz a víz semleges kémhatású: p H = -lg H + = -lg 10-7 = 7 Idegen anyagok jelenléte ezt az egyensúlyt megbonthatja és H + vagy OH - többlet keletkezik. Ennek megfelelıen a víz savas vagy lúgos kémhatású lesz. a víz semleges kémhatású, ha a p H = 7, a víz savas kémhatású, ha a p H < 7, a víz lúgos kémhatású, ha a p H > 7, ill. p H 14 A p H értéke indikátorral határozható meg, például lakmusz papírral. A tengervíz p H -ja 7,5. 8,3 között változik. Ezeket az értékeket részben az atmoszféra széndioxid tartalma, részben az oldott karbonátok /pl.kalcit, aragonit/ állítják be. 9

10 - A keménység A természetes vizek keménységét a bennük lévı kalcium és magnézium ionok /sók/ okozzák. Az összes keménységet két összetevı alkotja: - a karbonát, vagy változó keménységet okozó sók forralással eltávolíthatóak, miközben kémiai összetételük megváltozik magnézium-hidrogénkarbonát; Mg/HCO 3 / 2 kalcium-hidrogénkarbonát; Ca/HCO 3 / 2 - a nem karbonát, vagy állandó keménységet okozó sók forralással csak igen kis mértékben távolíthatók el. Az ilyen módon kiváló só megtartja kémiai összetételét magnéziumklorid; MgCl 2 magnéziumszulfát; MgSO 4 kalciumklorid; CaCl 2 kalciumszulfát; CaSO 4 A víz keménységének igen fontos szerepe van az épületgépészeti gyakorlatban. A legnagyobb gondot a vízkı következı tulajdonságai okozzák: - hıvezetı képessége rosszabb, mint az acélé, ezért pl. ha a radiátor belsı felületén megtapad, hıszigetelı hatása van, - elısegíti a fémek korrózióját különösen nagyobb nyomáson és hımérsékleten, - hıtágulása eltér az acélétól, ezért a gızkazántestre kiváló vízkıréteg egyenlıtlenül lepattoghat, ezzel káros hıfeszültséget okozhat a gızkazán acél szerkezeteiben, A kemény vízben rosszul habzik a szappan, kevésbé érvényesül annak tisztító hatása. A tiszta csapadékvízben azért szerettek régen az asszonyok mosni, mert a lágy esıvízben jól habzik a mosószer. A hazai gyakorlatban a keménység mérıszáma a német keménységi fok: nk. 1 német keménységi fokú az a víz, amelynek ml-ében 10 mg kalciumoxiddal /CaO/ egyenértékő kalcium és magnézium só van oldott állapotban. Az ivóvíz azért oltja a szomjunkat, mert megfelelı mennyiségben és arányban tartalmazza a változó és az állandó keménységő sókat. Az ivóvíz legalább 8 nk -nak megfelelı összes keménységet tartalmazzon és ebbıl a karbonát-keménység legalább 2 nk -ot képviseljen. Külföldön ismertek a keménység meghatározásának más mérıszámai is: - angol keménység fok: 1 nk = 1,25 angol keménységi fok, - francia keménységi fok: 1 nk = 1,79 francia keménységi fok, - orosz keménységi fok, - Lúgosság A természetben elıforduló vizek szinte kivétel nélkül lúgos kémhatásúak, amit a vízben lévı - hidrokarbonátok, valamint - a nátrium- kalcium- és magnéziumhidroxidok okoznak. 10

11 - Széndioxid /szénsav/ tartalom A széndioxid /CO 2 / a víz és a levegı érintkezése, valamint a talajban és a vízben lejátszódó biológiai, kémiai folyamatok révén kerülhet a vízbe. A szabad széndioxidnak /a vízben szénsavnak/ két disszociációs foka van: CO 2 + H 2 O H 2 CO 3 H 2 CO 3 H + + HCO 3 - H 2 CO 3 2H + + CO 3 2- A természetben elıforduló víz széndioxid /szénsav/ tartalmának az épületgépészetben amiatt van jelentısége, mert a szénsav agresszív, megtámadja a mésszel, betonnal és fémmel készült szerkezeteket. Emiatt kell például az ipari gızkazánok tápvizébıl eltávolítani a gázokat, így a széndioxidot is, mielıtt a tápvíz a kazánba kerül. 11

12 3. A víz biológiai, bakteriológiai tulajdonságai - A víz biológiai közössége A vízben található élılények életközösséget alkotnak, melyek tagjai az anyag- és energiaforgalomban betöltött szerepük szerint csoportosíthatók: - A termelı /producens/ szervezetek szervetlen anyagokból, vízbıl, széndioxidból a klorofill és a napfény energia segítségével szerves anyagot /cukrot/ hoznak létre /fotoszintézis/. Ide tartoznak a zöld növények. - A fogyasztó /consumens/ szervezetek a termelı szervezetek által elıállított szerves anyagot építik be testükbe. Ide tartoznak a klorofill nélküli növények, a gombák, az állatok. - A lebontó /reducens/ szervezetek az elhalt termelı és fogyasztó szervezeteket és ürülékeiket bontják le szervetlen anyagokká. Így újra hozzáférhetıvé teszik azokat a termelı szervezetek számára. Ide tartoznak a baktériumok. - A bakteriológiai minısítés célja a minıségi vizsgálat során megállapítják, van-e, és ha igen, milyenek a vízben található baktériumok, a mennyiségi vizsgálatok a vízben élı baktériumok mennyiségét határozzák meg. - A Coli baktériumok A Coli baktériumok az ember bélrendszerébıl kerülhetnek a természetben található vízbe. A Coli baktérium a vastagbél baktérium flórájának fontos tagja, a szennyvízzel kerülhet a vízbe. A bélcsatornából kikerülve hólyaghurutot, csecsemıkori bélhurutot okozhat. A vizsgált víz kifogásolható, ha 100 cm 3 -re vonatkoztatott Coli baktériumszám: - klórozott vezetékes ivóvíz esetén 0,4 feletti, - klórozatlan vezetékes ivóvíz esetén 2,0 feletti, - fúrt kút esetén 4,0 feletti, - ásott kút és egyéb természetes ivóvíz esetén 20,0 feletti. A vizet egészségügyi szempontból a kóli-titer alapján minısítik. A kóli-titer az a legkisebb vízmennyiség cm 3 -ben, amibıl a Coli baktérium kitenyészthetı. Minél nagyobb ez a vízmennyiség, annál tisztább a víz. A vonatkozó elıírások szerint, ha 1 Coli baktérium található cm 3 vízben, a víz tiszta, - 10 cm 3 vízben, a víz elég tiszta, - 1 cm 3 vízben, a víz gyanús, - 0,1 cm 3 vízben, a víz fertızött, nem iható. - Az összcsíraszám A bakteriológiai minısítés másik módja az összcsíraszám meghatározása. Ebbe a fogalomkörbe különbözı elnevezéső bakteriológiai fertızık tartoznak. Ezek közül a leggyakoribb a pszeudomonasz, amely gyomorfekélyt okoz. 12

13 A víz elıfordulása a természetben 1. A Föld, mint reakciótér A Föld kémiai értelemben zárt rendszer, amely környezetével energia és anyagcserét folytat. A Föld teljes felületébıl - 70,8 " vízfelület, - 29,2 % szárazföld. A Föld mérések és megfigyelések számára közvetlenül észlelhetı részét ún. szféráknak nevezzük: - Az atmoszféra a Föld össztömegének elhanyagolható része: 0,0001 %-a. - A hidroszféra a tengerek, óceánok, folyók térsége, a Föld tömegének 0,03 %-át képviselik. - A litoszféra /kızetöv/ a szilárd felsı réteg mintegy km vastagságú része. Ma megfigyelhetı a felsı 16 km-es réteg. - A bioszféra, ill. ökoszféra a Föld azon térségeinek összessége, ahol életjelenség tapasztalható, vagy valószínő. - A pedoszféra /talajzóna/ a mikroorganizmusok, a növények és az állatok életteréül szolgál. A pedoszféra intenzív anyag- és energiecsere színhelye, a litoszféra, a hidroszféra és az atmoszféra érintkezési felülete. A pedoszféra állandó átalakulásnak van kitéve. 13

14 2. A víz a Földön A víz kereken 1, t /7, mol/ összes tömegével a földfelület leggyakoribb molekuláris vegyülete. Sok élılény jórész vízbıl áll, közöttük az ember is. Az emberi szervezetben mintegy 60 %-ot tesz ki. Sok iparág számára a víz egyidejőleg nyersanyag, segédanyag, szállítóközeg. A vízmennyiség 97 %-a az óceánokban foglal helyet. A legjelentısebb édesvíz elıfordulásokat a sarkvidéki jég és a gleccserek képezik. A talajvíz és a felszíni vizek azok a legfontosabb források, amelyekbıl vízszükségletünket fedezzük. Jelenleg a világ összes éves édesvíz fogyasztása több, mint km 3. A természetes vízelıfordulásokra két jellemzı megállapítást tehetünk: - A minıségileg legjobb, legnagyobb tartalékok az emberi civilizációtól messze találhatók, s ily módon közvetlenül csak jóval kevesebb, mint 1 % -ukat használhatjuk fel. - A felhasználható víztartalékok a víz körforgása révén állandóan megújulnak, ami szoros kapcsolatban van a földfelület hıháztartásával. - A víz globális körforgása nem más, mint a napenergia által mőködtetett hatalmas desztillációs folyamat, amelynek anyagforgalma évenként mintegy km 3. Az óceánok az atmoszférán keresztül évente a szárazföldre km 3 vizet küldenek, melyet a szárazföld folyók segítségével hasonló mennyiségő vízzel kompenzál. A vízcsere az óceánok mélyebb és felületi rétegei között olyan intenzív, hogy a tengerbe ömlı édesvíznek az óceánok felületi rétegeinek összetételére legfeljebb csak regionális hatást gyakorol. Ezek a felületi rétegek a biológiai aktivitás színterei. 14

15 A víz körforgása a természetben (az anyagáram 10 3 km 3 /a egységben van megadva) 15

16 - A Föld vízkészletei Vízforrások Óceánok - felületi réteg - mélytengerek Sarkvidéki jég Mennyiség Közepes tartózkodási m 3 Idı /a -1 / [1/év] és gleccserek Talajvíz Tavak és folyók 0,2 7 Atmoszféra 0,0015 0,0036 Összesen

17 3. A vízszerzés lehetıségei A vízellátás céljait szolgáló víz eredete lehet: - felszínalatti, - felszíni és - újrafelhasznált. - A felszínalatti vizek minısége általában ivóvíz minıségő, vagy viszonylag egyszerő tisztítással azzá tehetı, pl. vastalanítással, mangántalanítással, savtalanítással, gáztalanítással, fertıtlenítéssel. A felsorolt tisztítási technológiák közül több egy berendezésben egy idıben végrehajtható. - A felszín közeli víz /talajvíz/ kapcsolata a hidrológiai tényezıkkel /pl. csapadék utánpótlás, párolgás/ szoros, ezért a víztermelést érintı sajátosságai /pl. a termelhetı vízmennyiség, a vízfelszín szintje/ változók. Fizikai, kémiai tulajdonságaikra a környezet hatása /települések, mőtrágyák szennyezése/ elég szoros, ivóvízként való hasznosítását nehezítik. - A rétegvíz, a mélységi víz minısége /pl. artézi víz/ általában kedvezı és állandó, védettnek tekinthetı. Az emberi tevékenység hatásától lényegesen jobban védett, mint a felszín közeli talajvíz. 1. ábra A talaj rétegzıdése víztartó fedıréteggel (balra) és vízzáró fedıréteggel (jobbra) 17

18 - A hegységi területek forrásvizei általában ivóvíz minıségőek, hazai jelentıségük kicsi. - A karsztvíz és hasadékvíz kevésbé védett, mennyisége és minısége is változóbb lehet. A karszt belsejében mozgó és felhalmozódó föld alatti víz. A felszínrıl részben beszivárgással, részben víznyelıkön át jut a karszt hasadékaiba és járataiba. Ipari felhasználás esetében általában lágyítani, ivóvízként fertıtleníteni kell, mert a természetes szőrıréteg /kavics, homok/ hiányában nem tisztul meg kellıképpen. A hazai karsztvizek felhasználása különösen iparvidékeinken nagyarányú /Miskolc, Várpalota, Pécs/. - A partiszőrés átmenet a felszíni és a felszín alatti vízszerzés között. A termelt partiszőréső vizek minıségét a nyersvíz /pl. folyó/ minısége, a parti réteg víztisztító képessége, és a természetes úton pótlódó talajvíz minısége együttesen befolyásolja. A hazai felszín alatti vizek mennyisége általában korlátozott. Ezek a vízkészletek - a nagy vízmővek, - a regionális rendszerek egyedüli vízbázisa aligha lehet. - A partiszőrés A partiszőréső vízszerzést - a felszíni vizet övezı, durvább vízáteresztı képességő, - a felszíni víztérrel közvetlen hidraulikai és hidrológiai kapcsolatban lévı, - jó szőrıképességő képzıdmények, tehát a folyók üledékei, hordalékkúpjai, stb. teszik lehetıvé. A partiszőréső vízszerzésre alkalmas képzıdmények - vastagsága 8-10 m, kivételesen m, esetleg néhányszáz m, - szélességi kiterjedésük is változó, helyenként csak a partmenti keskeny sáv, máshol a parttal párhuzamos m. A víz mozgását a folyók természetes állapotú parti sávjában a következı természetes adottságok együttesen határozzák meg: - a folyók vízállása, - a parti sávval még hidraulikai, hidrológiai összeköttetésben lévı terület beszivárgás viszonyai. Ha a parti sáv nincs megcsapolva, a víz mozgása kétirányú. Mesterséges megcsapoláskor az uralkodó mozgásirány a csapolóberendezések felé irányul. A partiszőrés lassúszőrési folyamat, ami azt jelenti, hogy a beszivárgó felszíni víz a fizikai, a kémiai és a biológiai részfolyamatok révén tisztul meg. A partiszőrés csak a kisebb mértékben szennyezett nyersvizet, folyóvizet illetve a beszivárgó háttérvizet képes megtisztítani. Ha a felszíni víz vagy a háttérvíz szennyezettsége elér egy kritikus értéket, a partiszőrés öntisztító kapacitása nem gyızi a folyamatos tisztítást, kimerül. Ilyenkor a partiszőréső víz minısége nem felel meg az elıírásoknak, egyes komponensek vonatkozásában utótisztításra szorul. 18

19 A partiszőrés elınye, hogy - eredendıen természetes jellegő folyamat, a tisztítást a természet biztosítja, - a tisztulási folyamat a természet törvényei szerint zajlik, - költségmentes. - A felszíni víz A felszíni víz lehet - folyóvíz, - állóvíz /természetes tó/, - mesterséges tározó, - tengervíz. A felszíni vizekre a hidrológiai tényezık közvetlenül hatnak, tulajdonságait közvetlenül befolyásolják: hımérséklet, öntisztuló képesség, diffúziós folyamatok, fizikai, kémiai, biológiai tisztaság. A felszíni vizek közül a mesterséges felszíni tározók, pl. a mederbeli tározás, a völgyzárógátas tározás, a körtöltéses tározás biztosítják a legkedvezıbb vízgazdálkodást. Ezáltal a vízhozam- és vízminıség ingadozás miatti ellátási gondok jelentısen csökkenthetık, amennyiben jól választották meg a tározó helyét és gondos az üzemvitel. 3. ábra Nagyobb vízfolyásban, ha a vízmélység is elegendı, a vízkivétel a folyásirányba lefektetett szívócsıvel oldható meg. 19

20 A felszíni vizek általában nagy mennyiségő, de kevésbé tiszta víz termelésére alkalmasak. A felszín alatti vízforrásokhoz viszonyítva kisebbek a termelés, de nagyobbak a tisztítás költségei. Magyarországon általában a vízmővek elsıdlegesen a fenti körülményekre is tekintettel a felszín alatti, majd másodlagosan a felszíni vizek termelésére törekednek. Az országban vannak olyan területek, ahol a felszíni víz jelentıs hányadát képezi a vízmővek által szolgáltatott vízmennyiség egészét tekintve. Erre példa Debrecen, ahol a Keleti Fıcsatornából vesznek ki jelentıs mennyiségő vizet és tisztítás után hozzákeverik a mélyfúrású kutak vizéhez. A fogyasztói hálózatba már kevert víz kerül. - Vízminıségi határértékek A víznyerıhely jellegétıl független felszíni víz, talajvíz, védett rétegvíz ivóvízminıségi határértékek: Jellemzık Hımérséklet / C/ Lebegıanyag /mg/l/ p H Össz. sótartalom /mg/l/ Össz. keménység /nk / Határérték megfelelı tőrhetı ,0-8,0 6,8-8, Megjegyzés kívánatos 7-15 minimum 5,0 A víznyerıhely jellegétıl függı ivóvízminıségi határértékek: Jellemzı KOI Klorid Ammónia Nitrit Víznyerı hely Talajvíz Felszíni víz Védett rétegvíz Talajvíz Felszíni víz Védett rétegvíz Talajvíz Felszíni víz Védett rétegvíz Talajvíz Felszíni víz Védett rétegvíz Határérték /mg/l/ megfelelı tőrhetı 2,5 3,5 3,5 4,5 10,0 15, ,1 0,2 1,0 0,1 0,1 0, ,2 0,5 2,0 0,3 0,3 1,0 20

21 - Az újrafelhasznált víz Az újrafelhasznált víz egyszer, vagy többször már használt víz. Erre lehetıség leginkább a termelı ipari üzemekben van, ahol egy technológiai folyamatról viszonylag tisztán lekerült vizet ugyanott, vagy egy másik folyamatban különösebb tisztítás nélkül tovább használhatnak. Egy technológiai folyamatot megjárt vizet, bármennyire tiszta is, az ivóvízhálózatba visszajuttatni, vagy ivóvízként felhasználni nem szabad. Példa az ipari célú újrafelhasználásra: - egyszer történı újra hasznosítást jelent a padozat tisztogatás, WC-k öblítıvizeként történı hasznosítás, átfolyó rendszerő gépi hőtıvíz, kerti locsolás, stb. - többszöri felhasználást jelent a cirkulációs rendszerő gépi hőtıvíz /pl. szivattyúk, kompresszorok tömszelencéje, ill. hengerfej hőtés/, ipari ammóniás hőtırendszerek evaporatív kondenzátorainak hőtıvize, szökıkutak mőködtetése, illetve szökıkutak által történı víz visszahőtés. 4. ábra evaporatív kondenzátor (1) 1 ékszíjhajtású radiál ventilátor, 2 beszívórács, 3 cseppleválasztó, 4 hőtıközeg belépıcsonk, 5 csıkígyó, 6 kondenzátum kilépıcsonk, 7 víztálca, 8 szőrı, 9 szivattyú, 10 vízelosztó, 11 pótvízbevezetés, 12 túlfolyó, 13 leürítıcsonk, 21

22 Irodalomjegyzék: (16) dr. Jakab Zoltán: Kompresszoros hőtés I. II. Budapest, Magyar Mediprint Szakkiadó Kft (17) Tóth Péter: Épületek vízellátása, csatornázása és gázellátása I., Mőszaki Konyvkiadó, Budapest, 1984 (18) Erdısi István: Vízellátás és csatornázás, Tankönyvkiadó Budapest, 1981 (19) Kereszty Balázs: Vízellátás csatornázás, Mőegyetemi Kiadó, Budapest,

23 Víztermelés kutakkal 1. Történeti áttekintés A kútépítés nagyon régi tudomány, tulajdonképpen egyidıs az emberi kultúra történetével. Ott, ahol a civilizáció megjelent, vele egyidıben a kútépítés is jelentkezett, - mint a vízbeszerzés egyik fontos eleme, - mint a kultúra fontos alapfeltétele. A ma ismert egyik legrégibb kútleletünk a Gangesz völgyébıl való, mintegy évvel korábbi idıkbıl. 1./ ábra Ásott kút (Ausztria, 1283) 23

24 2. Kúttípusok, a kútépítés általános menete Minden vízkitermelésre alkalmas kút tulajdonképpen három fı részbıl áll: - maga a kút, - a kútfej kiképzés, - a víztermelı eszköz. A kút győjti össze a vizet a felszín alatti rétegbıl és teszi lehetıvé, hogy a vízkitermelı eszközzel onnan vizet nyerjünk ki. A kútfej kiképzés arra való, hogy a vízkitermelı eszközöket tartsa, ill. a kutat a közvetlen külsı szennyezıdéstıl megóvja. Az elkészítés módja szerint a kutakat osztályozhatjuk: - ásott kutak, - süllyesztett kutak, - fúrott kutak, - vert kutak. Kutak csoportosítása rendszerük, felépítésük szerint: - ásott kutak /készítik ásással, süllyesztéssel/, - aknakút /készítik ásással, süllyesztéssel/, - csápos kút, törpe csápos kút, - csıkút /készítik fúrással/, - mélyfúrúsú kutak Ásott kutak Ásott kutaknak nevezzük azokat a kutakat, ahol - elıször kitermeljük valamilyen formában a kút gödrét a talajvízszint alá megfelelı mélységig és - utólag építjük bele a kút bélelését. A kút munkagödre az építés alatt vagy megáll magától, vagy dúcoljuk az építés alatt. Az ásott kút készítésével, vízadóképességével kapcsolatos adatok: - Az ásott kút készíthetı ásással, süllyesztéssel. - Az ásott kút 0,5-5 m 3 /d vízigény kielégítésére alkalmas, vele a terepszint alatt 12 m mélységen belül lévı vízadó réteg csapolható meg, általában a fenéken keresztül. - A talajtörés ellen 6-16 mm-es vegyes szemcséjő kavicsréteg védi a fenekét /30-50 cm vastagságban/. - A kút belsı átmérıje 0,8-1,5 m. - A kútgyőrőket egymásra telepítve, saját súlyukat felhasználva süllyesztik. - A talaj kietrmelése a talajvízszint alatti mélységbıl kézi erıvel lehetséges. 24

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Nyomóvezeték. Beépítési mélység (m)

Nyomóvezeték. Beépítési mélység (m) Nyomóvezeték A nyomócsıvezeték kiválasztása több tényezıtıl függ: Nyomómagasság és a beépítés mélysége. A talajvíz keménysége. A rendelkezésre álló választék és annak árszintje. A beszerzési költségek

Részletesebben

Vízkezelési és víztisztítási eljárások

Vízkezelési és víztisztítási eljárások Vízkezelési és víztisztítási eljárások Víztisztítás eszközei: Durva leválasztó eszközök Legdurvább szőrıeszközök a rácsok, amik a nagymérető úszó-lebegı anyagok távoltartását szolgálják. A vízkivételnél

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04)

Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04) Központi vizsgakérdések (OKJ-szám: 33 5842 04) 1. Rendszerezze a mélyfúró berendezéseket, kızetaprítás, öblítési mélység szerint. Ismertesse a fúrási tevékenység paramétereit (öblítés, forgatás, terhelés).

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak.

A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak. A talajvíz figyelı kutak adatai a Mőszaki leírásban találhatóak. TALAJVÍZ FIGYELİ KÚT TERVE Megjegyzés: a talajvízfigyelı kút beépítési jellemzıi, mélység és kitőzési adatai a Mőszaki leírásban, míg elhelyezkedése

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Vízóra minıségellenırzés H4

Vízóra minıségellenırzés H4 Vízóra minıségellenırzés H4 1. A vízórák A háztartási vízfogyasztásmérık tulajdonképpen kis turbinák: a mérın átáramló víz egy lapátozással ellátott kereket forgat meg. A kerék által megtett fordulatok

Részletesebben

Az egyes technológiai elemek méretezése és

Az egyes technológiai elemek méretezése és Az egyes technológiai elemek méretezése és technológiai kialakítása. GÁZMENTESÍTÉS Gázbevitel, gázeltávolítás célja: ivóvíz fizikai és vagy kémiai sajátosságainak közvetett vagy közvetlen javítása. Ez

Részletesebben

Épületgépészet bevezetı elıadás

Épületgépészet bevezetı elıadás Épületgépészet bevezetı elıadás Szikra Csaba www.egt.bme.hu max. 2m Kémények: Nyitott égésterő falikazánok kéményei Kéménytest min. 2m Füstcsı Gázberendezés Kémények: Zárt égésterő fali kazánok kéményei

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Alfa Active Alfa Classic STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád gépjármőmosókhoz 2. oldal 1. Az STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád Az STS Alfa szennyvíztisztító

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Nyomásm smérés Mőködési elv alapján Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık Alkalmazás szerint Manométerek Barométerek Vákuummérık Nyomásm smérés Mérési módszer

Részletesebben

MOTORHŐTÉS. Motorhőtés. V = Q 2826 x (D k

MOTORHŐTÉS. Motorhőtés. V = Q 2826 x (D k MOTORHŐTÉS Motorhőtés Egy búvárszivattyú motorjának hosszú élettartamát több feltétel mellett, döntıen a jó hőtés biztosítja. Azokat a búvárszivattyú-motorokat, melyeket a maximálisan biztonságos teljes

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 1. A települési vízgazdálkodás rendszere és feladatai. Idealizált és valóságos rendszer,

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell Modell elemek Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Kiválasztás menü és eszköztár Csomópontok és csövek A csomópont

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009

IpP-CsP2. Baromfi jelölı berendezés általános leírás. Típuskód: IpP-CsP2. Copyright: P. S. S. Plussz Kft, 2009 IpP-CsP2 Baromfi jelölı berendezés általános leírás Típuskód: IpP-CsP2 Tartalomjegyzék 1. Készülék felhasználási területe 2. Mőszaki adatok 3. Mőszaki leírás 3.1 Állvány 3.2 Burkolat 3.3 Pneumatikus elemek

Részletesebben

CORONA MWI Rádiózható nedvesenfutó házi vízmérı

CORONA MWI Rádiózható nedvesenfutó házi vízmérı Alkalmazási terület: Családi házak, kisebb közösségek vízfogyasztásának mérésére. MID engedéllyel rendelkezı mérı: hidegvíz mérésére 50 C ig, 16 bar üzemi nyomásig. Jellemzık Az alkalmazott és a feldolgozott

Részletesebben

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 %

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % Vizek állapota Földünk vízkészlete: Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % A z édesvízkészlet: 77,2%

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-22777/2015.,34649/2016. Ügyintézı: Stéger Ferenc, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Pápai szennyvíztisztító telep környezetvédelmi mőködési

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

JACIR HŐTİTORONY ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS KARBANTARTÁSI ÚTMUTATÓJA

JACIR HŐTİTORONY ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS KARBANTARTÁSI ÚTMUTATÓJA JACIR HŐTİTORONY ÜZEMBE HELYEZÉSI ÉS KARBANTARTÁSI ÚTMUTATÓJA KS/ATM KOMPACT SOROZATOK, medencével 1. ÜZEMBE HELYEZÉS 1.1 Mőveleti sorrend Elıször is ellenırizze, hogy tele van a medence, és nem áll fenn

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 137 TEHENÉSZETI, VISSZAFORGATOTT-VIZES ÖBLÍTÉSŐ TRÁGYAELTÁVOLÍTÁS MŐSZAKI

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S

Elméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S 6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai

Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Nagy létesítmények használati melegvíz készítı napkollektoros rendszereinek kapcsolásai Napenergia-hasznosítás

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK GRAVITÁCIÓS SZENNYVÍZELVEZETİ RENDSZEREK LÉTESÍTÉSÉNÉL

KÖVETELMÉNYEK GRAVITÁCIÓS SZENNYVÍZELVEZETİ RENDSZEREK LÉTESÍTÉSÉNÉL KÖVETELMÉNYEK GRAVITÁCIÓS SZENNYVÍZELVEZETİ RENDSZEREK LÉTESÍTÉSÉNÉL SOPRONI VÍZMŐ ZRT. Sopron, 2013. 04. Tartalomjegyzék 1. VEZETÉKEK 1.1. Gerincvezeték 1.2. Bekötıvezeték 2. AKNÁK, TISZTÍTÓ NYÍLÁSOK

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

HERZ Teplomix. HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1106 Keresztúri út 39-41. e-mail: office@herzarmatura.hu * www.herzarmatura.

HERZ Teplomix. HERZ Armatúra Hungária Kft. Budapest, 1106 Keresztúri út 39-41. e-mail: office@herzarmatura.hu * www.herzarmatura. HERZ Teplomix Termosztatikus háromjáratú szabályozószelep a kazán visszatérı ági hımérsékletének emeléséhez Normblatt 7766 2007. jan. kiadás Beépítési méretek, mm kvs (m3/h) kvs (m3/h) Rendelési szám Méret

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Gáztörvények. Alapfeladatok

Gáztörvények. Alapfeladatok Alapfeladatok Gáztörvények 1. Ha egy bizonyos mennyiségő tökéletes gázt izobár módon három fokkal felhevítünk, a térfogata 1%-al változik. Mekkora volt a gáz kezdeti hımérséklete. (27 C) 2. Egy ideális

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Alapelvek: A füstvédett térhez tartozó fajlagos felület értéke Zárt lépcsıház esetén: 5 %. Kiürítési út vízszintes szakasza (közlekedı,

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

MINERALHOLDING KFT. EDEN akvarisztikai üzletág termékáttekintés

MINERALHOLDING KFT. EDEN akvarisztikai üzletág termékáttekintés EDEN akvarisztikai üzletág termékáttekintés 2 Az EDEN vállalat Egy tapasztalt európai gyártó kiváló minıségő és innovatív akvarisztikai és kerti tavi termékek terén, amely hatékony kutatási és fejlesztési

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Szakmai ismeretek II.

Szakmai ismeretek II. Szakmai ismeretek II. Gépjármő motorok III. rész 2007. november 8. Dr. Németh Huba Szabó Bálint BME Gépjármővek tanszék 1 Belsıégéső motorok felépítése 2007. november 8. Dr. Németh Huba Szabó Bálint BME

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

Felületjavítás görgızéssel

Felületjavítás görgızéssel Felületjavítás görgızéssel A görgızés mőködési elve A görgızés egy felületjavító eljárás, ahol a polírozott acélgörgık nyomást gyakorolnak a kisebb szilárdságú munkadarab felületére. Ha a görgık által

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

Mélykúti (cső)szivattyúk

Mélykúti (cső)szivattyúk Mélykúti (cső)szivattyúk A BP10-es mélykúti cső búvárszivattyú alkalmas a kutak vizének a felszínre történő emelésére. Kertek, zöld területek árasztásos vagy szórófejes öntözésére is használható. A szivattyúk

Részletesebben

MŐSZAKI LEÍRÁS BK01427

MŐSZAKI LEÍRÁS BK01427 MŐSZAKI LEÍRÁS BK01427 Lábonálló 2 személyes ivókút idızített nyomógombos fejjel BK01427 9/1 11.07.21 BEFOGLALÓ MÉRETEI: Típus BK01427 Medence belsı méret: 210x74 mm Magasság (A): 1060 mm Kút átmérı: 365

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Direkt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik.

Direkt rendszerek. A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. Direkt rendszerek A direkt rendszerben az elnyelés, tárolás, leadás egy helyen történik. A példa épületek nem tisztán direkt rendszerek, de jól illusztrálnak néhány elve: hatékony zóna, tájolás, kerületterületarány,

Részletesebben

Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014

Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014 Kiállítás kelte: 2004.12.13. 1. oldal, összesen: 6 1. A KÉSZÍTMÉNY NEVE 1.1.A készítmény neve: 1.2. Gyártó Név: Poli-Farbe Vegyipari Kft. Cím: 6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78 453 130 Fax: 78 453 014

Részletesebben

A medenceborító bármely irányba történı mőködtetése elıtt távolítsuk el a medencébıl az autómata medencetisztító berendezést!

A medenceborító bármely irányba történı mőködtetése elıtt távolítsuk el a medencébıl az autómata medencetisztító berendezést! automata medencetisztító berendezésekkel kapcsolatos tanácsok minden medencében lévı berendezésünk esetében IL tipus a medencében RNU típus a medence hátsó falának aljába süllyesztett fülkében RNO típus

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Készítette: Korányi Erika Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Majorosné Dr. Tóth Erika Mikrobiológia

Részletesebben

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014 1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító

Részletesebben

Betonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások

Betonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások Betonok Betonkeverés hagyományos és korszerő felfogásban??? Új betonkeverési elvek, eljárások A beton mesterséges kı Teherátadásnál meghatározó szempontok: szemcseváz minısége (teherátadás a szemcsevázon

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel Doktori értekezés Témavezetı: Dr. Licskó István egyetemi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

CWG AK aktívszénszőrı Egyoszlopos médiaszőrı berendezés

CWG AK aktívszénszőrı Egyoszlopos médiaszőrı berendezés BWT Hungária Kft. 2040 Budaörs, Kamaraerdei út 5. CWG AK aktívszénszőrı Egyoszlopos médiaszőrı berendezés 1. ábra CWG AK Egyoszlopos, szakaszos üzemő, idıvezérelt, aktívszén töltető médiaszőrı berendezés.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

HBI OSZTOTT RENDSZERŐ LEVEGİ/VÍZ HİSZIVATTYÚ. a HBI_E készülékbe épített vezérlı

HBI OSZTOTT RENDSZERŐ LEVEGİ/VÍZ HİSZIVATTYÚ. a HBI_E készülékbe épített vezérlı HBI OSZTOTT RENDSZERŐ LEVEGİ/VÍZ HİSZIVATTYÚ a HBI_E készülékbe épített vezérlı JELLEMZİK R410A hőtıközeggel Üzemmódok: hőtés főtés HMV készítés DC inverteres kompresszor a hatásfok maximalizálására, a

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben