Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1

Átírás

1 Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1

2 1. A települési vízgazdálkodás rendszere és feladatai. Idealizált és valóságos rendszer, fejlődési irányok, a fejlesztés szükségessége. EU-s és hazai jogszabályokban rögzített alapelvek lényege, megoldások. A vízellátó rendszer felépítése, elemei, vízigény számítás, távlati vízigények meghatározása, települések vízigényeinek összetevői, kommunális vízigények összetevői, a vízigény térbeli és időbeni eloszlásának meghatározása, fajlagos vízigények becslése, komfort fokozatok, tűzoltás vízigények biztosítása, ipari vízigény jellemzői, frissvíz kihasználási tényező, példa ipari vízgazdálkodási rendszerekre (átfolyó és recirkulációs rendszer). 2. Vízszerzés felszín alatti vizekből (talajvíz és rétegvíz kitermelése) Felszín alatti vizekről általában: csoportosítás, gyakorlati osztályozás, jogszabály szerinti osztályozás, szennyezésre való érzékenység, utánpótlódás, kitermelhetőség, felszín alatti vizek minősége általában. Talajvíz, rétegvíz, parti szűrésű- és karsztvizek jellemzői, fontosabb komponensei. Kutak fajtái. Talajvíz kitermelésére alkalmas műtárgyak. Talajvízdúsítás, célja, folyamatai, műtárgyai. Rétegvíz kitermelése mélyfúrású kutakkal, kúthidraulika, kút vízhozamának számítása és kitermelhető vízhozam gyakorlati mérése, meghatározása, növelése. Mélyfúrású kutak részeinek (csövezés, szűrőzés, kútfej) kialakítása. 3. Partiszűrés. Karsztvizek. Felszíni vizek. Vízbázis védelem. Parti szűrés lényege, átmenti vízszerzési mód megvalósítása, parti szűrésre alkalmas helyek és műtárgyak. Parti szűrés fő folyamatai, vízmennyiséget és minőséget befolyásoló tényezői. Talajvízdúsítás célja és módjai a parti szűrésnél. Források vízkészletének és vízhozamának jellemzői. Forrásfoglalásra alkalmas műtárgyak, alkalmazhatóságuk. Vízszerzés felszíni vízből, felszíni vizek fő jellemzői, vízszerzésre szolgáló műtárgy típusok folyókban és tavakban. Vízbázis védelem, védőterülettel kapcsolatos fontosabb alapfogalmak, védőterület kijelölésének szempontjai a vonatkozó jogszabály szerint. 4. Víztisztítás. Ivóvíz minőségi követelmények. Ivóvíz fogalma, ívóvízzel szemben támasztott követelmények. Jogszabályi kategóriák az ivóvízminőségi paraméterekre. Fontosabb számszerű határértékek. Határértékek megállapításnak módszerei, bizonytalanságai. Az ivóvíz egyes fontosabb komponenseinek egészségügyi és felhasználási vonatkozásai. Másodlagos szennyezés fogalma, másodlagos szennyező anyagok és tulajdonságaik. Biológiai jellemzők, fontosabb indikátor szervezetek. Az ivóvízminőség vizsgálata, a vizsgálatok előírásának jogi alapelvei. Vízminőség vizsgálatának fontosabb analitikai módszerei, a zavarosság és az arzéntartalom mérése. 5. Rács, szitaszűrés, ülepítés. Derítés. Fokozatosság elve a víztisztító technológiákban. Felületi szűrés, mint művelet. Rácsok méretezésének, kialakításnak alapelvei. Rácsok osztályozása, gépészeti kialakítása, beépítése. Szitaszűrők fajtái, szitaszűrés alkalmazási céljai. Nyitott és zárt dobszűrők jellemzői, előnyei, hátrányai. Ráiszapoló szűrés és másodlagos szűrőhatás lényege. Diszkrét szemcse ülepedésének matematikai modellje, Stokes-törvény. Homokfogók méretezési alapelvei, homokfogó kialakítások. Pelyhesedő anyagok ülepedése, rétegszerű, gátolt ülepedés, sűrítés. Kolloid rendszer stabilitási jellemzői. Derítés műveleti lépcsői. Vegyszerbekeverés. Koaguláció, flokkuláció, fázisszétválasztás. Derítéshez használt vegyszerek, szerepük a derítés folyamatában. Derítés jellemző műtárgyai. Koagulációs szűrés. Technológiák tervezésnek rajzi dokumentálása BFD,PFD, PID, rajzok tartalma.

3 6. Lassúszűrés. Gyorsszűrés. Mélységi szűrés folyamatai, a szemcseátmérő és a szűrőhatás összefüggése. Szűrési ciklus hossza, áttörési és eltömődési idők. Szűrési ciklus hosszának szabályozása. A víztisztításban használt szűrőtípusok csoportosítása. Lassúszűrés folyamatai. Lassúszűrők kialakítási lehetőségei. Lassúszűrők tisztítási módjai, nyomáseloszlás a lassúszűrőkben. Nyitott gyorsszűrők fajtái, jellemző nyomáseloszlás. Gyorsszűrők szabályozási lehetőségei. Zárt gyorsszűrők kialakítási, elhelyezési lehetőségei. Szűrőfenék terhei és a szűrőfenék lehetséges kialakításai. 7. Gáztalanítás, sav-, vas- és mangántalanítás. Arzénmentesítés. Abszorpció alapelvei. Abszorpció és deszorpció lehetséges céljai a víztisztításban. Szén-dioxid lehetséges forrásai az ivóvízben. Szén-dioxid formák. Szén-dioxid tartalom csökkentése, eltávolítás módszerei. Metán eltávolítás szükségessége, alkalmazható metán eltávolítási eljárások és előírások. Gáztalanító és levegőbeviteli eljárások, gépészeti berendezések. Vastalanítás technológiai megoldása, vas formái a vízben, vastalanítást befolyásoló tényezők. Mangántalanítás technológiai megoldása, mangán formái a vízben, mangántalanítást befolyásoló tényezők. Vas- és mangán együttes eltávolítása, összetett technológia kialakítási megfontolások. Vas- és mangántalanító szűrők öblítése, öblítőzagy és iszapok kezelése. Arzénformák az ivóvízben, arzéneltávolításra alkalmas eljárások és jellemzőik. Arzén eltávolítás koagulációval és adszorpcióval. Arzéneltávolítást befolyásoló tényezők. 8. Fertőtlenítés. Fertőtlenítési melléktermékek. Ammóniamentesítés. A Fertőtlenítés célja. Mikroorganizmusok vizsgálata, ivóvíz mikrobiológiai ellenőrzésének korlátossága, preventív üzemeltetés. LRV fogalma. Fokozatosság, fertőtlenítési melléktermékek. Fertőtlenítés módszerei. UV jellemzői. Klórgáz, hipoklóros sav jellemzői. Törésponti görbe. Klórgáz biztonsági előírásai, adagoló berendezései. Monoklóramin tulajdonságai, előállítása. Klór-dioxid tulajdonságai, előállítása, adagolása. Ózon tulajdonságai, előállítása, adagolása. Ammónium eltávolítás módszerei, előnyeik, hátrányaik, gyakorlati megvalósításuk. 9. Szerves mikroszennyező anyagok eltávolítása. Utóklórozás. Aktív szénszűrés. Mikroszennyezők fogalma, főbb vegyületcsoportok, forrásaik, közös jellemzőik. Védekezés a szerves mikroszennyezők ellen. Szerves mikroszennyezők eltávolítására alkalmas módszerek. Aktív szénnel eltávolítható anyagok, aktív szén hatásmechanizmusa, jellemzői. Aktív szén alkalmazási formái, berendezései. Az aktív szén regenerálása, alkalmazásának hátrányai. Utóklórozási stratégia. 10. Vízlágyítás. Ioncsere. Membráneljárások. Vízkeménységet okozó anyagok, vízkeménységének csökkentést igénylők. Vízlágyításra alkalmas eljárások. Példák csapadékképző eljárásokra. Meszes eljárással eltávolítható anyagok. Ioncsere lényege, fő folyamatai, regenerálás megoldása. Membránszűrők csoportosítása (méret, szűrési spektrum, szűrési irány, nyomásviszonyok, kialakítás). Membránszűrők fő méretezési paraméterei. Membrán fouling. Membránok tisztítása. Membrántechnológia előnyei, hátrányai.

4 11. Vízelosztó rendszerek felépítése. Tározás. Vízelosztó rendszerek fő egységei, csőhálózat és tározók általános jellemzői. A települések csőhálózati rendszereinek típusai, ezek előnyei, hátrányai. Vezetékek struktúrája, funkció szerinti típusai, helyszínrajzi vonalvezetésének szempontjai. Magassági vonalvezetés szempontjai. Tározók csoportosításai. Tározók helyszínrajzi elrendezése, elrendezések előnyei, hátrányai. Tározó elhelyezés és nyomásvonal, nyomászónák szükségessége. Tározótérfogat számítás, szükséges térfogatok, kiegyenlítéshez szükséges térfogat számítása. Magastározók alternatívái. Tározókialakítás módjai, szempontjai, jellemző vízszintek. Víztornyok csoportosítása, építéstechnológiái. 12. Szivattyúk, nyomásfokozók. Szivattyúválasztás általános szempontjai, szivattyúk fő adatai. Szivattyúválasztás menete. Csővezetéki jelleggörbe meghatározása, szivattyú jelleggörbéhez illesztése, munkapont. Szivattyúk párhuzamos és soros kapcsolásának fő céljai, jellemzői. Szivattyú szabályozási módok. Kavitáció folyamata és hatásai. Szükséges és rendelkezésre álló nettó pozitív szívómagasság értelmezése, az értéküket befolyásoló tényezők. Vízellátásban alkalmazott szivattyúk, kapcsolódó szempontok. Hidrofor felépítése, működése, méretezési alapelvei. 13. Vízelosztó rendszerek hidraulikai vizsgálata. Jellemző üzemállapotok. Hidraulika számításokkal meghatározható jellemzők és fontosságuk: csőátmérők, vízszállítás, áramlási sebesség, hálózati és kifolyási nyomás, nyomás hossz-szelvény, nyomásszónák szükségessége, magastározó elhelyezése, szivattyúk kiválasztása. Tűzoltási vízigény, vezetékátmérők. Nyomásvonal és üzemállapotok összefüggése, nyomás és vízszállítás vizsgálatakor kritikus helyek a csőhálózaton. Példák mértékadó üzemállapotokra. Hálózat méretezése, mint közelítő számítás. Cross-módszer rövid ismertetése. Hálózathidraulikai modellek felépítése, Kirchoff- törvények, alkalmazható peremfeltételek, mátrixok, matematikai eszközök. 14. Hálózati vízminőség változások. A vízminőség vizsgálatát, a vizsgálat gyakoriságát meghatározó tényezők a jogszabály szerint. Vízellátásban felhasználható anyagok, technológiák és vegyszereket fajtái, az engedélyező hatóságok. Példák vízminőség romlási jelenségekre az elosztó hálózaton, a jelenségek elhelyezése termelési diagramon. Mikrobiológiai kockázatok okozói, kockázati tényezői, forrásai. Biofilmet befolyásoló tényezők. Patogén mikroorganizmusok vizsgálatának problémái, E Coli, mint indikátor. Baktériumok, vírusok (esetleg gombák, paraziták, gerinctelenek) főbb jellemzőire néhány példa. Kémiai kockázat értékelésének problémái, korrózió, oxidáció, fertőtlenítési melléktermékek viselkedése az elosztó hálózatban. Radon. Nitrifikáció. Tározók hatása. Szennyezések eredete. Vízminőség biztosítása a hálózatban: üzemeltetési és tisztítási lehetőségek. 15. Centralizált és decentralizált vízellátó rendszerek Centralizált rendszerek főbb jellemzői, döntési szempontok, felmerülő kérdések. Helyi és regionális vízellátó rendszer kapcsolata a helyi vízkészlet függvényében. Regionális rendszerekkel kapcsolatos néhány tervezési szempont felsorolása.

5 16.Csőanyagok, csőkötések, hálózati műtárgyak és segédszerkezetek Fontosabb csőanyagok (GÖV, KPE, KM-PVC, ÜPE), előnyei, hátrányai, csőkötési módjai. Csövek paramétereinek megadása. Vízellátó hálózat szerelvényei, típusaik. Vízmérők és fajtáik. Vízellátó hálózat dokumentációja, helyszínrajz, csomóponti tervek. Csővezeték megépítése utáni feladatok. Lengéscsökkentő szerelvények. Nyomáslengés okai, hatásai. Húzásbiztosítás. Vízellátó hálózat és más közművek keresztezései. Nyomásfokozó gépházak kialakítási szempontjai. 17. Vízellátó hálózatok rekonstrukciója, üzemeltetése. Csőanyagok, csőkötések, hálózati műtárgyak és segédszerkezetek Rekonstrukció, javítás, és felújítás fogalma. Rekonstrukciót kényszerítő okok, rekonstrukció menete. Rekonstrukciós módszerek. Főbb üzemviteli feladtok, MIR részei, egyéb, nem műszaki vonatkozású feladatok.