1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3."

Átírás

1 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)! Tüntesse fel a kiés belépő vízáramokat (legalább négy félét)! Mi a két fő fejlődési irány a települési vízgazdálkodásban? Milyen alapvető lehetőségei vannak a vízzel való takarékosságnak (fontossági sorrendben)? Milyen három fő alapelveket fogalmaz meg a 2000/60/EK irányelv a települési vízgazdálkodással kapcsolatban? Mit jelent a regionalitás elve? Centralizált vagy decentralizált megoldást részesít előnyben a vonatkozó jogszabály? Mit jelent a vízzel való gazdálkodás elve? Mik a települési vízellátó rendszer feladatai? Milyen elemei vannak a települési vízellátó rendszernek? Mi a fajlagos vízfogyasztás (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Magyarországon nagyjából milyen határok közt változik a lakossági fajlagos vízfogyasztás? Mi a legnagyobb napi vízigény (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Mi az átlagos órai vízigény (szöveggel, képlettel és a jelölések magyarázatával, mértékegységgel)? Milyen öt fő összetevőből áll egy település vízigénye? Hogyan határozzuk meg a vízfogyasztás térbeli eloszlását? Milyen szempontok alapján jelölhetünk ki fogyasztási részterületeket a lakóterületen belül (négy példa)? Mi a feltétele az ingatlan közkifolyóval való ellátottságának? Mit jelent a komfortos ellátottság? Rajzolja fel a napon belüli vízfogyasztás alakulását egy város (> fő) esetében! Mi a teljes vízigény, milyen két fő részre osztható (ipari vízhasználatnál)? Mi a pótvíz igény, milyen két fő részre osztható? (ipari vízhasználatnál)? Hogyan számítható ki a frissvíz kihasználási tényezőből (n), hogy az ipari üzem teljes vízigényének hány százalékát szerzi be friss vízből?

2 Mikor szükséges recirkulációs vízhasználat az ipari vízgazdálkodásban, milyen recirkulációs módokat különböztethetünk meg? Hogyan illeszkedhet a recirkuláció a több ipari vízhasználót ellátó vegyes kapcsolású rendszerbe? Mi a szolgáltatási veszteség és a technológiai vízigény (egy-egy példával)? A 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. az ivóvízhálózatról, vagy a felszíni vízből való oltóvíz biztosítást részesíti-e előnyben? Mi a célja ezzel? Mi ennek a hátránya? Mitől függ az oltóvíz szükséges kifolyási nyomása? Honnan lehet biztosítani egy épület belső tűzi-víz igényét, minek a méretezésekor kell rá tekintettel lenni? Vázolja fel egy átfolyó vízhasználatú ipari üzem vízforgalmát! Vázolja fel egy recirkulációs vízhasználatú ipari üzem vízforgalmát! Vázolja fel három párhuzamosan kapcsolt átfolyó vízhasználatú üzem vízforgalmát, amikor az üzemek vízminőségi igénye különböző! Vázolja fel három párhuzamosan kapcsolt átfolyó vízhasználatú üzem vízforgalmát, amikor az üzemek vízminőségi igénye azonos! 2. Előadás Milyen négy fő felszín alatti vízkészletet különböztetünk meg gyakorlati osztályozás alapján? Mi a rétegvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint)? Mi a karsztvízbázis (123/1997 (VII.18.) Korm. r. szerint) Soroljon fel három, közvetlen utánpótlódással rendelkező felszín alatti vízbázist A felszín alatti vízre ható főerők alapján melyik vízforma hozzáférhető kitermelésre és melyik nem? A mélységi vizekben az arzén redukált vagy oxidált formában fordul elő? Az arzén melyik formája a redukáltabb As(III) vagy As(V)? Mi jellemző a talajvíz mennyiségi és minőségi változékonyságára térben és időben? Milyen, a víztisztítási technológia szempontjából fontosabb komponensek lehetnek a rétegvizekben? Mik lehetnek a parti szűrésű víz a víztisztítási technológia szempontjából fontosabb komponensei és honnan származhatnak? Mekkora és milyen keménység jellemző a karsztvizekre? 76.

3 77. Soroljon fel talaj- réteg- és karsztvizekben előforduló kationokat (legalább ötfélét)! Soroljon fel talaj-, réteg- és karsztvizekben előforduló összetett anionokat (legalább ötfélét)! Soroljon fel talaj-, réteg- és karsztvizekben előforduló agresszivitást, beton korróziót okozó vegyületet (háromfélét)! Mi a különbség az ásott és a süllyesztéssel készített kutak közt? Mit jelent, ha a talajvíz szabad tükrű? Mi jellemzi a teljes (támaszkodó) talajvíz kutat? Mi a talajvízdúsítás és mi a célja? Miért lehet szükséges a talajvízdúsításra használt felszíni víz tisztítása? Mi a fő hátrány, ami miatt galériát nem alkalmaznak? Mit mond ki kutak kialakításra vonatkozó a szűrőszabály (MSZ 5199 szerint, képlet, jelölések magyarázata is)? Létezik-e ettől eltérő ajánlás? Mitől függ a kútból kitermelhető maximális vízhozam, milyen veszély fenyeget túllépés esetén? Hogyan állapítják meg az elkészült kútból kitermelhető vízmennyiséget? Lehetséges-e és ha igen, akkor hogyan több vízadó réteget igénybe venni egy fúrt kúttal? Mire kell tekintettel lenni? Miért törekednek a szűrő elhagyására kútépítésnél, milyen esetekben hagyható el? Miben különbözik a gáztartalmú vizet kitermelő kút kútfejének kialakítása a gázmentesétől? Milyen kialakítás a célszerű? Milyen dokumentumok és engedélyek szükségesek kutak létesítéséhez és üzemeltetéséhez (négy példa)? Ásott kút építése (2 ütem) Süllyesztett kút építése (3 ütem) Csőkút építése (3 ütem) Mélyfúrású kút építése (3 ütem) Parti galéria Teljes talajvízkút vázlata Lebegő talajvízkút Belógós mélyfúrású kút vázlata 3. Előadás Mi az előnye/célja az átmeneti jellegű vízszerzésnek? Milyen geológiai adottságú helyek alkalmasak parti szűrésre?

4 Mi az oka a kolmatációnak a parti szűréssel igénybe vett vízvezető rétegben? Mi történik a kémiai oxigénigénnyel (szerves anyagokkal) a parti szűrés folyamata közben? Mi a következménye az agresszív szén-dioxid megjelenésének a vízvezető rétegben parti szűrésnél? Alkalmas-e a parti szűrés perzisztens szerves és szervetlen mikroszennyezők visszatartására? Hol lehet körkörös csápkiosztással telepíteni csápos kutat parti szűrés céljából, másutt miért nem? Milyen zavaró tényezők ellen hatásos a talajvízdúsítás parti szűrésnél? Milyen előnyei vannak a csápos kútnak? A forrás vízhozamának ingadozását a dinamikus vagy a statikus készlet változása befolyásolja? Miért kerülendő a forrásfoglalásnál a felszín alatti víz visszaduzzasztása? Mi a táró és mi a célja forrásfoglalásnál? Milyen vízgyűjtő műtárgy alkalmazható koncentráltan fakadó karsztforrás esetén? Milyen vízgyűjtő műtárgyak alkalmazhatóak nagy mélységben elhelyezkedő karsztvíz gyűjtésére? Milyen tényezőket kell figyelembe venni felszíni vízből történő vízszerzés esetén (legalább öt példa)? Mi jellemző a felszíni víz mennyiségi és minőségi változékonyságára térben és időben? Milyen műtárgyakkal történhet a vízszerzés folyókból? Milyen folyószakaszokra lehet közvetlen beömlésű parti vízkivételi művet telepíteni? Miért kell a lakott települések, ipartelepek feletti folyószakaszon elhelyezni a vízkivételi művet? Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tavakból? Milyen műtárgyakkal történhet a vízkivétel tározókból? Mi a fogalmi különbség a gereb és a rács között? Miért lehet szükséges iker szívócső a felszíni vízkivételi műnél? Mi a védőidom? Mi a védőövezet? Milyen védőövezeteket különböztet meg a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet?

5 Milyen három fő alapadat alapján jelölhetőek ki tavak és víztározók esetében a vízkivétel védőövezetei a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint? Csápos kút Közvetlen beömlésű, szárazaknás vízkivételi mű vázlata Szívócsöves beömlésű, szárazaknás vízkivételi mű vázlata Közvetlen beömlésű, nedvesaknás vízkivételi mű vázlata Szívócsöves beömlésű, nedvesaknás vízkivételi mű vázlata Vízszerzés sekély mélységű karsztaknával Vízkivételi torony Vízkivétel sekély tóból, szűrőgáttal

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl (A 219/2004. (VII. 21.) Korm.

Részletesebben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben

EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben EURÓPAI ÖSSZEFOGÁS A VIZEK JÓ ÁLLAPOTÁÉRT A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete Magyarországon és a Duna-vízgyûjtôkerületben 2005 Szerkesztette: dr. Gayer József VITUKI Kht. Szaklektor: Havasné

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-6

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL. A rendelet hatálya

201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL. A rendelet hatálya 201/2001. (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének k) pontjában kapott

Részletesebben

Küzdelem egy pohár vízért!

Küzdelem egy pohár vízért! Küzdelem egy pohár vízért! XXI. sz. egyik legsúlyosabb problémája a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány (Alcím: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ivóvize és védelme) Zánkai

Részletesebben

18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról

18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április

Részletesebben

2. füzet Első osztályú füves labdarúgópályák öntözése 15 db szórófejjel. Készítette: Andrássy Dénes, Hordós László Gergely, dr.

2. füzet Első osztályú füves labdarúgópályák öntözése 15 db szórófejjel. Készítette: Andrássy Dénes, Hordós László Gergely, dr. A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) ajánlása labdarúgópályák öntözésének építéséhez beruházóknak, sportegyesületeknek és önkormányzatoknak 2. füzet Első osztályú füves labdarúgópályák

Részletesebben

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell

Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Amit egy állattenyésztőnek a trágyával kapcsolatban tudni kell Bevezetés Az iparszerű mezőgazdasági termelés egyre jelentősebb környezetterhelő hatása, illetve a társadalom környezet iránti érzékenységének

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET BUDAPEST, 2002 Írta: Dr. Nagy Károly, egyetemi adjunktus, Dr. Halász László, egyetemi tanár

Részletesebben

Mit kell tudnia, ha a Szentendrei-szigeten gazdálkodik?

Mit kell tudnia, ha a Szentendrei-szigeten gazdálkodik? Mit kell tudnia, ha a Szentendreiszigeten gazdálkodik? Különleges adottság, hogy Európa egyik legnagyobb, egy helyre koncentrált parti szűrésű ivóvízkészlete található a Szentendreiszigeten. A sziget parti

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. Tarna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben

Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben Országos Atomenergia Hivatal 4.13. sz. útmutató Berendezések környezeti minősítése és ennek fenntartása üzemelő atomerőművekben Verzió száma: 2. 2007. március Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója

Részletesebben

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A villamos veszélyesség fokozatainak elemzése a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével.

Részletesebben

AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI RENDSZER MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI RENDSZER MAGYARORSZÁGON AZ ÚJ ÉPÜLETENERGETIKAI RENDSZER MAGYARORSZÁGON Biatorbágy, 2008. december 09. Metz Rezső 1 Tartalom Tartalom... 2 I. Bevezetés... 3 I. 2002/91/EK EU-irányelv és az európai gyakorlat... 4 II. A 7/2006.

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minségi követelményeirl és az ellenrzés rendjérl. A rendelet hatálya

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minségi követelményeirl és az ellenrzés rendjérl. A rendelet hatálya 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minségi követelményeirl és az ellenrzés rendjérl A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1016-2/2011. Tárgy: Danubius Logisztikai és Ipari Park (Tököl

Részletesebben

Új atomerőművi blokkok létesítése Pakson

Új atomerőművi blokkok létesítése Pakson Új atomerőművi blokkok létesítése Pakson Tájékoztató az aktuális helyzetről Miért van szükség az új atomerőművi blokkokra? Az ipar és a lakosság áramigénye az előrejelzések szerint enyhén, de folyamatosan

Részletesebben

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a környezeti hatásvizsgálatról

20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a környezeti hatásvizsgálatról 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 110. -a (7) bekezdésének c) és i) pontjaiban

Részletesebben

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről OptiJus Opten Kft. I. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A 2012.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint

A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint A minőségirányítási rendszer követelményei az ISO 9001 szerint Az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete: általános követelménye, hogy a szervezetnek meg kell határoznia, milyen folyamatokra van szükség a minőségirányítási

Részletesebben

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet. a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet. a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemrıl és mellékleteirıl A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 45. -a (8) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet. a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérıl. Általános rendelkezések

12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet. a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérıl. Általános rendelkezések 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérıl A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott

Részletesebben

KEREPES ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 107./2007. (VI.28.) SZ. KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL

KEREPES ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 107./2007. (VI.28.) SZ. KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL KEREPES ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 107./2007. (VI.28.) SZ. KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Kerepes nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása? Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása? Tartalomjegyzék Klímaváltozás és a CO 2 geológiai tárolásának szükségessége 4 1. Hol és milyen mennyiségű CO 2 tárolható a föld alatt? 6 2. Hogyan történik

Részletesebben

(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság

(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ GYAKORLATI ÚTMUTATÁS A MUNKÁJUK SORÁN VEGYI ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉHEZ (a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6.

Részletesebben

Az energiaszolgáltatást szabályozó hatóságok szervezete Magyarországon

Az energiaszolgáltatást szabályozó hatóságok szervezete Magyarországon Az energiaszolgáltatást szabályozó hatóságok szervezete Magyarországon TURKOVICS ISTVÁN * közigazgatásban az egyes szakigazgatási ágakat az jellemzi, hogy önálló, más jogterületektől kisebb-nagyobb mértékben

Részletesebben

Útmutató a Monitoring Információs Rendszer KÖRNYEZETHASZNÁLATI MONITORING adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapok kitöltéséhez

Útmutató a Monitoring Információs Rendszer KÖRNYEZETHASZNÁLATI MONITORING adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapok kitöltéséhez ADATOK Útmutató a Monitoring Információs Rendszer adatszolgáltatáshoz szükséges adatlapok kitöltéséhez 1 ADATOK Tartalomjegyzék Általános tudnivalók...3 információs rendszer célja...3 A környezethasználati

Részletesebben