Küzdelem egy pohár vízért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Küzdelem egy pohár vízért!"

Átírás

1 Küzdelem egy pohár vízért! XXI. sz. egyik legsúlyosabb problémája a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány (Alcím: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ivóvize és védelme) Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. 1-es, 2-es, és 3 as kútjai 2010.november Készítette: Birkás Attila Szemvidítófű Közhasznú Egyesület

2 Tartalom: 1) Előszó 3 2) Zánka tágabb környékének földtani felépítése 4 3) Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése 5 4) Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása Kutak telepítésének rövid története Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak bemutatása Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők Vízbázis és a kutak védelme Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében? Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, és az önkormányzatok? 11 5) Összegzés 12 6) Melléklet (fotó, térképek) 13 2

3 1) Előszó A víz az emberiség kultúrtörténetének egyik legősibb jelképe: eredetmítoszok és teremtéstörténetek visszatérő szereplője. Már a görög filozófia eszmerendszerének is meghatározó őseleme, bibliai történetek gyakori szereplője. Hazánk történelmének is szimbolikus alakja, történelmi események és személyiségek életének alakítója. Azonban a közelmúlt eseményei úgy tűnik, inkább árnyoldalát mutatják: ár és belvizekről, cián és vörösiszap szennyezésről, vízbázisok veszélyeztetéséről, védett mocsár lecsapolásának szándékáról egyaránt szólnak a tudósítások. Úgy tűnik a pótolhatatlan kincsről, amellyel nem törődünk, amíg úgy hisszük korlátlanul rendelkezésünkre áll, játszhatunk vele kényünkrekedvünkre. Csak az ínség perceiben döbbenünk majd rá felelőtlenségünkre, ostobaságunkra. Legyen ez intő jel: ne pusztítsuk tovább azt, ami éltetőnk, lételemünk! A dolgozat írójának nem volt könnyű dolga, vagy ha tetszik nagyon is könnyű dolga volt: a víz ugyanis kimeríthetetlenül gazdag téma. Íródhatott volna ez a pályázat a Balatonról számtalan aspektusban, a Nivegy-völgy felszíni vízfolyásairól, Mencshely és Zánka közötti települések szennyvízkezelési anomáliáiról, vagy éppenséggel a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásáról is. Végül a választás a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban GYIC Kft.) vízmű kútjainak és védőterületeinek üzemeltetésére, egy hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás bemutatására esett. Témaválasztás indoklása: Napjainkban 1,1 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő és tiszta ivóvízhez, s ez a szám néhány évtizeden belül megháromszorozódik. Vagyis 2025 re az emberiség 66 % -ának nem lesz elegendő és fogyasztásra alkalmas ivóvize. Ez a tény önmagában is megmagyarázza, hogy miért egyik legsúlyosabb, megoldásra váró problémája a XXI. századnak a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány, mely megállapítást dolgozatom címéül is választottam. Magyarországon a klímaváltozás következtében az átlaghőmérséklet az elmúlt 100 évben 0,77 C al lett magasabb, miközben a csapadék mennyisége 25 % -al lett kevesebb. Az elmúlt 30 évben a felmelegedés gyorsult, a csapadék térbeli és időbeli eloszlása egyre nagyobb szélsőségeket produkált/produkál. A globális felmelegedés a Balaton vidékét különösen sújtja, mely területre a klímamodellek az elkövetkező 100 éven belül mediterrán klímát jósolnak. A fokozatos felmelegedés okozta időjárási szélsőségek, a környezetterhelés növekedése, egyre nagyobb veszélyt jelent a térség ivóvízbázisára is. 3

4 2) Zánka tágabb környékének földtani felépítése Zánkai GYIC Kft. vízbázisát és vízgyűjtőjét a 219/200. (VII.21.) Korm. Rendelet 2. sz. melléklete felszín alatti vizek állapota és az esetleges szennyeződés szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősítette. Mivel nyitott karszt területről van szó, így különös jelentőséggel bírnak azok a geológiai formációk és szennyeződésre érzékeny kőzettípusok, melyek meghatározzák a karsztvíz tárolását, a vízszint alakulását, a víz korát és áramlását. Zánka szerkezeti-földtani szempontból a Balaton-felvidék nyugati részéhez tartozik. A területen belül jellemzőek a meghajlított, a hegység irányára merőleges gyűrődési vonalak és harántszerkezetek. A jelenleg ismert neotektonikus törések többsége idősebb, ÉNy-DK i csapású haránttörések felújulásának tekinthető. A Balaton-felvidék területét felépítő geológiai formációt keletkezési idő szerint négy fő csoportba sorolhatjuk, melyeket a szűkös terjedelmi lehetőségek miatt csak felsorolok. (Szerencsés módon ez a csoportosítás a fő hidrogeológiai egységeknek is megfeleltethető.) Perm, triász és idősebb kőzetek ( ,5 millió év) Balatonfelvidéki Homokkő Formáció, Révfülöpi Metaandezit, Lovasi Agyagpala Formáció, Köveskáli Dolomit Formációt, Arácsi Márga Formációt, Hidegkúti Formáció Zánkai tagozat, Csopaki Márga Formáció. Aszófői Dolomit Formációt, Iszkahegyi Mészkő Formációt, Megyehegyi Dolomit Formációt, Tagyoni Mészkő Formációt, Buchensteini Formációcsoportot, Felsőörsi Mészőkő Formációt, Veszprémi Márga Formáció mencshelyi márga tagozat, Budaörsi Dolomit F., Sándorhegyi F., Edericsi Formációt. A 223,4-209,5 millió éves Fődolomit Formáció a Dunántúli-középhegység legfontosabb, főkarsztvíztároló képződménye. Miocén mészkő (12-13 millió év) Szarmata korszak Zánka környékének legfontosabb neogén fedőkarsztos víztároló képződménye. Az ún. Tinnyei Formáció alkotja a Zánkai gyerektábor vízadó kőzetét is. Pannon és negyedidőszaki rétegek (8,9-0,1 millió év) Felső-pannon (8,9-5,2 millió év) A Megyehegyi dolomitból és a Buchensteini Formációból áthalmozott, közepesen cementált kavicskonglomerátum, breccsa, illetve kavicsos homok vastagsága a területen 2-6 m. A Felső-pliocén (3-4 millió év) Tapolcai Bazalt Formációja. A felszíni lejtőkön és a patakvölgyekben található, évesnél fiatalabb felsőpleisztocén és holocén kori proluviumok, deluviális üledékek, lösz-képződmények, lejtőtörmelékek és patakhordalékok a területen mindössze 0-6 m es vastagságúak. A GYIC Kft. területének döntő többségén fél méterrel a terepszint alatt már miocén mészkőbe ütközünk. A fedőréteg vastagsága csak a főépülettől délre nagyobb 1 méternél, mely a Balaton 4

5 felé fokozatosan vastagszik, illetve a Csorsza-patak mentén jelenik meg 4-8 méter agyagos üledék. A Balaton-felvidéken a löszképződés alárendelt a morfológia és a szélirányok következtében. Ugyanakkor a negyedkori rétegeknek jelentős szerepük lehet a felszíni beszivárgás szabályozásában és a szennyeződések visszatartásában. Zánka környékén a MÁFI Agrogeológiai Osztályának vizsgálatai szerint a szarmata mészkövek felett túlnyomó részben barna erdőtalaj, kisebb mértékben pedig rendzina jellegű feltalaj alakult ki. A vízadó rétegek kőzettípusai, a védelmet biztosító összefüggő agyagsor hiánya indokolja a vízbázis fokozott védelmét, s a vonatkozó jogszabályok (123/1997.(VII.18.) Korm. r., évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról) előírásainál nagyobb védőterület kijelölését. Földtani szelvény a Balaton mentén a zánkai kutakon keresztül Dr. Léczfalvy S. (2004) szerint 3) Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése A terület felszíni vízrendszerének főbb jellemzői a következők: A hajdani Ságpusztai forrásos területnek a felszíni vízgyűjtőjét K ről a Bere-árok, Ny ról a Csorsza-patak és vízgyűjtője határolja. A felszíni vízgyűjtő területek mérete a vízválasztók menti lefolyástalan területek nélkül: Ságpusztai források 2,723 km 2, Csorsza-patak 20,566 km 2, Bere-árok 6,975 km 2. Zánka környékén megjelenő, hidrogeológiai szempontból elkülönülő víztestek: 5

6 Balaton-felvidék vízadó képződményeinek térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata nyomán) A) A perm és alsó triász homokkövek repedéseiben és legfelső, regolitos részükben lassan szivárgó vizek. B) Főkarsztvíz-tároló a tárolókőzet jellegzetességeitől függő áramlási sebességgel C) Fedőkarsztvíz a szarmata mészkövekben: ez összefügg a főkarsztvíz-tárolóval is, helyenként a talajvízzel is, esetleg néhol perm rétegek vizével is. (ahol szarmata települ idős homokrétegekre) D) Talajvízadó: elsősorban a Balaton környékén, illetve patakvölgyekben. A talajvízadó megcsapolását a hegyek közötti medencékben kisebb lápok, tavak jelentik; a Balaton mentén és a patakoknál keskeny sávban folytonos. Mint látható, a felvidék hegységszerkezetének megfelelően sávosan rendeződnek el a felszínen a vízadó rétegek. Az egyes rétegszintek érintkezése a térképen jelzettnél nagyobb felületen történik meg (tektonikus elemek mentén, és a mélységben az egymásra rétegződésnél), de a legintenzívebb vízforgalom a felszín közelében történik a karsztos területen. A felvidék pereme közelében és a part közelében levő legjobb vízadókat (fődolomit, illetve szarmata Tinnyei Mészkő) a Veszprémi Márga kibúvási területe választja el egymástól. 6

7 A karsztvízszintek áramlását az alábbi, természetes állapotok bemutatására készült karsztvízszint-térkép jól szemlélteti. A Balaton-felvidék karsztvízszint-térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata alapján) Mint látható, a karsztvíz szivárgása a hegység peremétől a Balaton felé történik, a vízadó rétegek folytonossági irányára merőlegesen. A térképen szaggatott vonallal jelzett kisebb vízválasztók közül az egyik Zánka területén a Csorsza-patak vonalában húzódik. A GYIC Kft. kútjaitól ÉNy -ra található az egyik karsztvíz-maximum a domborzati kiemelkedéseknek megfelelően. Az összes vízadó szint erózióbázisát a Balaton jelenti. A tóba érkező patakok a felső szakaszukon mindenütt megcsapolják a karsztvizet, alsó részükön enyhe rátápláló hatásúak. Az idősebb, mélybe süllyedő rétegek felől is vertikálisan felfelé mutató vízáramlás történik a parti zónában. Ezt a hatást erősíti a perm rétegek Balaton közeli megjelenése, vízzáró peremként a karsztos rétegek folytonosságát is megszünteti. A kutak szempontjából elsődleges szarmata rétegek hidrogeológiai szempontból kevert jelleget mutatnak. A szarmata rétegen belül egy felső, a talajvízhez hasonló viselkedésű, nagy ingadozású zóna, és több lentebbi, kis mértékben elkülönülő, hidraulikailag már nyomás alattiként viselkedő zóna különíthető el. Mivel a rétegek kiékelődnek, a rétegzett jellegű viselkedés a peremeken fokozatosan megszűnik, és a teljes összlet inkább szabad tükrű rétegként viselkedik. A vízszintek ingadozása a szarmata rétegekben (és általában a környező karsztos területen) meglehetősen nagy. 7

8 A GYIC Kft. kútjai kevert vizet termelnek. A szarmata mészkő vize viszonylag fiatal. A termelt kevert víz hozzávetőleges átlag kora, tartózkodási ideje év. (Legfiatalabb vízrészecske 3-9 év (átlagosan 5 év), a legidősebb pedig 550 éves.) Az 50 éves elérési idővel (HGV B ) kijelölt védőidom a Ságpusztai forráscsoport felszíni vízgyűjtőjétől kissé Ny ra hajlik el, mérete 1,04 km 2. A regionális modellek alapján a vízbázis sérülékeny. A teljes utánpótlódási területet magába foglaló rétegbeli (HGV C ) mérete mintegy 3,56 km 2. Ugyanakkor biztató, hogy a termelt víz nagy hányada mélyről jövő, magas nyomású főkarsztvíz. 4) Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató 4.1 Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása GYIC Kft. a vonatkozó jogszabályoknak megfelelve (123/1997.(VII.18.) Korm. r., évi LVII. Tv. a vízgazdálkodásról, 38/1995. (IV.5.) Korm. r., 201/2001.(X.25.) Korm. r. stb.) érvényes hatósági engedélyek birtokában, a területén üdülő, pihenő vendégek, a Kft. által működtetett középiskola és kollégium, a kiszolgáló létesítmények (TMK, garázs, kazánházak, kertészet, kikötő stb.) szolgálati lakásokban elhelyezett munkatársak, illetve munkaidőben dolgozók részére biztosít ivóvíz szolgáltatást. Külső ügyfeleknek (természetes és jogi személyeknek) nem szolgáltat ivóvizet. Jellemző a vízfelhasználás szezonális ingadozása. A GYIC Kft. vízigénye a következő tételekből áll össze: Főépület és szállók 733 m 3 /d, Kis és nagy sportpálya locsolás 116 m 3 /d (nyári szezonban), Szolgálati lakások 18 m 3 /d, Strand 40 m 3 /d (májustól-októberig), szennyvíztisztító telep 10 m 3 /d, MÁV állomás, egyéb 50 m 3 /d. Csúcsvízigény: 330 m 3 /h, Maximális vízigény nyáron (összesen): m 3 /d, Maximális vízigény télen (összesen): 300 m 3 /d 4.2 Kutak telepítésének rövid története A Zánkai Úttörőváros átadására 1974 ben került sor. A kivitelezést megelőző tervezés már 1966 ban elkezdődött, sőt a vízügyi feltárások első szakaszára már 1965 ben sor került. A legelső vízfeltáró fúrásokat a tábor területén, a patak mellett fúrta le az OVIKUV 1965 ben. A részletes vízfeltárás terveit a Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat és a Mélyépterv közösen készítette. A vízellátás tervezését Dr. Léczfalvy Sándor, műegyetemi professzor irányította. Vízfeltárást a nyári hónapokban m 3 /d hozamra méretezték. A munkálatok kezdetén felfakadó vizek felkutatására került sor. A második ütemben vízkutató fúrásokat mélyítettek le az elsődleges fakadási terület és nyomásszintek meghatározására a legnagyobb hozamú, a gyerekvároshoz legközelebbi források közül. 8

9 Az eredmények alapján a mélyebb réteget megcsapoló kutak létesítését határozták el a területen, a délebbre fakadó vizek egybegyűjtésével és a túlfolyó hozamok levezetésének engedélyezésével együtt. Ma is ezen a koncepción alapulva működik a vízbázis. Már a korabeli tervdokumentáció is leírta a karsztos mészkő rétegzett jellegét, és felhívta a figyelmet a felszíni védőidom kijelölésének szükségességére Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak rövid bemutatása A GYIC Kft. vízellátását 5 db fúrt kút biztosítja (1. fotó), melyek mélysége m között váltakozik. A vízbázis mind az 5 kútja nem védett felszín alatti vízkivétel nek minősül. A kutak karsztvizet termelnek, azonban a vízadó felső-miocén agyagos mészkő közettanirétegtani, és a kutak hidraulikai jellemzői miatt átmenetet képez a felszínközeli rétegvíz felé. Ezt földtani, vízminőségi és trícium izotóp-mérések, illetve hidrogeológiai vizsgálatok is alátámasztják. Maguk a trícium-eredmények is azt jelezték, hogy a kitermelt víz kevert jellegű, egy része 50 évesnél fiatalabb. A kutak környéke az A földtani sérülékenységi kategóriába tartozik. A kutak forrásterületen létesültek, melyek nyomásviszonyai a védettség szempontjából kedvezőek. A nyugalmi vízszintjük mindig a legfelső réteg talajvízszintje felett marad, sőt általában a terepszint felett áll be még az üzemi vízszint is. A termelőkutak az év hónapjában túlfolyóak. A túlfolyó vizek, és a felfakadó forrásvizek a Balaton-parti nádasba folynak el, azaz a tó utánpótlódását segítik. 4.4 Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők A kutak hosszú távú biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges volt a védőterületeken, védőövezeteken szennyezőforrások, potenciális szennyezőforrások, vízfelfakadások és kutak felkutatása. Bejárások során a következő kockázati tényezőkre derült fény: A GYC Kft. től É ra, Tagyon község határában egy időszakosan működő bányára leltünk. (2. fotó) A bánya közvetlen ÉNy -i szomszédja egy felhagyott törmelék és szemétlerakó. (3. fotó) A lerakóból kimosódó anyagok tehát itt közvetlenül a triász mészkőbe szivároghatnak. (A lerakó bejárata mellett, a bányával ellentétes oldalon egy lezárt figyelőkutat találtunk. (4. fotó) A környék legnagyobb diszperz szennyezőforrását a domboldali szőlőművelés jelenti. Ugyan az utóbbi évben a műtrágyázás gyakorlatilag megszűnt, s így a nitrogénterhelés is, a gomba és rovarölő szerek, gyomirtók azonban továbbra is jelentős kockázatot jelentenek. A táborhoz legközelebbi nagyobb kiterjedésű szőlők a kutaktól É ra, 2 2,5 km re találhatók. (5. fotó) 9

10 Kockázati tényező a kutak belső védőterülete mellett, a 71 es főútvonalon közvetlenül elhaladó gépkocsiforgalom. Veszélyes anyagot szállító kamiont ért baleset súlyos következményekkel járhatna. (6. fotó) Nivegy-völgyi települések vezetői, Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást hoznak létre, mely társulás közösen nyújt be pályázatot a KDRFÜ Nonprofit Közhasznú Kft. Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése c. pályázatra. Terveik szerint egyedi, 2000 lakos egyenértékű szennyvíztisztítót építenének. A telep Tagyon alatt, légvonalban mindössze 4-5 km-re lenne a GYIC Kft. víztermelő kútjaitól, s mindössze 1-2 km -re a kutak HGV B felszíni területtől. A tervek szerint a szennyvíztisztító telepet egy párologtató tóval látnák el, vagy a tisztított szennyvizet közvetlenül a Csorsza-patakba vezetnék. Hosszú távon mindkét változat kockázatot jelent részben a nyitott karsztra, mint vízadó rétegre, részben a Csorszapatak vízminőségére és élővilágára, továbbá a GYIC Kft. vízbázisára, kútjainak vízminőségére. Kockázati tényezőként jelenik meg, hogy a Csorsza-patak mentén, illetve a kutak belső védőterületétől mindössze 300 méterre, hosszú évtizedek óta folytatnak legeltető állattartás. A patak így jelentős nitrogénterhelést kap, mely nitrogén a patak 6-8 méteres hordalékán áthatolva eléri a vízadó réteget adó szarmata, illetve triász mészkő-rétegeket, megteremtve annak elszennyezési lehetőségét. (7. fotó) A patak vízhozamát, vízminőségét veszélyeztető tényező, hogy a felső szakaszon (Szentantalfa) alapítványi turistaház egyedi, biológiai szennyvíztisztítója mindössze 5-10 métere van a pataktól, hogy a falu telente elárasztja a sportpályát a patak vizével (korcsolyázás céljából), ezzel is csökkentve az alsó szakaszra jutó víz mennyiségét, hogy magánemberek tucatjai öntöznek a patak vizével, illetve engedik be szennyvizüket a patakba. (8. fotó) Szintén súlyos, évtizedes problémát jelent, hogy a Nivegy-völgyi településeken még mindig nincs megnyugtató módon megoldva a kommunális szennyvíz elszállítása, kezeltetése. A lakott ingatlanok és a lakosság számához képest meglepően ritkán járja a falvakat szippantós tehergépjármű. Derítőkből, kutakból a lakossági szennyvíz döntően a talajvízbe szivárog, elszikkad, ezzel is szennyezve a talajvizet, a talajt, s szép lassan vízadó karsztrétegeket is. (Ez ügyben az elmúlt évben vizsgálatot indított a Felügyelőség.) A Balaton-felvidéken és a Bakonyban számtalan helyen, sajnos a GYIC Kft. határában is (Sági erdő), az erdészetek jóváhagyásával még mindig alkalmazzák a tarra vágásos erdőművelést. Ez nem csak az élőhelyre (biodiverziás), hanem az ivóvíz kincsünkre (kiszáradás) és a talajra nézve (erózió) is káros. (9. és 10. fotó) 10

11 4.5 Vízbázis és a kutak védelme Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében? Négy monitoring kutat fúratott (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek 2 kútra vonatkozó elvárásai voltak.), melyekből a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, évente 4 alkalommal történik mintavétel. A négy kútból 3 talajvizet (A/1, B, C jelű kutak), 1 kútból rétegvizet vesznek (jele A/2). (11. fotó) Kutak védőterületét a vízbázist hosszútávon feszélyeztető tényezőkből kifolyólag, a modellszámítások alapján, a szükséges méretnél nagyobbra méretezte. (térkép) A kutakra és védőterületeikre vonatkozó felügyelőségi határozatot, a kutak üzemeltetésére vonatkozó szabályzatot maradéktalanul végrehajtja, illetve betartja. Évente kétszer terepi bejárást tart a teljes védőterületen, hogy az esetleges új szennyezőforrásokat a lehető leghamarabb észlelni lehessen, s a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. Önkorlátozás: Saját, 209 hektáros területén nem folytat olyan tevékenységet, nem kezdeményez olyan beruházásokat, melyek veszélyeztethetnék a vízbázist, vagy veszélyt jelenthetnének a kitermelhető víz mennyiségére. Folyamatos, partneri kapcsolatot tart fenn a környék önkormányzataival annak érekében, hogy a tervezett beruházásokkal kapcsolatosan (pl.: Tagyon alatti tervezett szennyvíztelep), - melyek esetleg veszélyeztetnék a vízbázist, a környék felszíni és felszín alatti vizeit - elmondhassa álláspontját, s amennyiben szükséges, akkor változtatásokat kezdeményezzen. Részt vállal a hazai általános és középiskolás korosztály környezettudatosságának javításában, a pedagógus társadalom módszertani ismereteinek bővítésében. (Ennek formái: erdei iskola, szaktábor, zöld jeles napok, környezeti nevelési konferenciák stb.) Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, az önkormányzatok? A klímaváltozás következményeinek enyhítése érdekében szükséges a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismertetése a társadalom valamennyi szereplőjével. Szükséges továbbá politikai, társadalmi és szakmai konszenzus megteremtése. Szintén ismertetni kellene a társadalom valamennyi szereplőjével a VAHAVA projekt keretében tárgyalt feladatokat. Fokozatosan vissza kellene szorítani a környezetvédelmi szempontból káros állami támogatásokat. Akár pénzügyi ösztönzőkkel is elő kellene mozdítani a gazdasági szereplők, s a lakosság körében is a vízfogyasztás csökkentését. 11

12 1995. évi LVII. tv., valamint a évi CXLVI tv. vonatkozó paragrafusai alapján vízhasználó vízkészlet járulékot kell, hogy fizessen az államnak. A törvény nem segíti a víztakarékosságot, mivel a vízhasználó köteles fizetni, amennyiben a lekötött vízmennyiségnél kevesebb vizet hasnál fel. Ez lényegében azt jelenti, minél többet takarékoskodik valaki, annál többet fizet. Ezért szükséges a törvény módosítása. Szükséges lenne bizonyos ROP- ok pályázati kiírásainak felülbírálására is. Vízbázisok, felszíni vizek védelme érekében támogathatnák meglévő szennyvíztelepekhez való csatlakozást. Nem kellene feltétlenül minden apró községnek saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznie, még akkor sem, ha a létesítmény egy társulás, vagy egy önkormányzat vagyonát gyarapíthatná. Vagyis gazdasági haszonért cserébe a környezeti elemeket terhelnék tovább Miért írom ezt? A Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást létrehozó települések annak ellenére ragaszkodnak saját szennyvíztisztító telep megépítéséhez, hogy a környékben két korszerű, a szigorú előírásoknak megfelelő, szabad kapacitással bíró szennyvíztisztító telep is működik (Balatonfüred DRV, Zánka GYIC Kft.) A szennyvíz tisztítását tehát meglévő kapacitások jobb kihasználásával is meg lehetne oldani! Ezt egyébként a tervek elbírálásában illetékes Tervtanács is szorgalmazza. Szükséges lenne a zöld hatóságok megerősítésére. Általánosságban leírható, hogy a környezeti és természeti károkozást a bíróságoknak is szigorúbban kellene elbírálni. A Pro Silva elvek alapján kellene az erdészeti oktatást megújítani, illetve abba kellene hagyni a tarvágásos erdőművelés gyakorlatát, s helyette a szálalásos erdőművelést kellene alkalmazni. (Ezt egyébként a VAHAVA projekt is tartalmazza.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia szellemében, és az abban meghatározott feladatok mentén kellene a környezeti nevelés hatékonyságát javítani. Csak így lehet elérni, hogy a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be. 5) Összegzés évvel ezelőtt sokan kételkedtek a környezetvédelem fontosságában, abban, hogy a természeti környezeti adottságok rombolása valóban társadalmi, gazdasági problémák forrásává válhat. Ma már tudjuk, a környezetpolitika fontosságához nem fér kétség. Vizek, vízbázisok védelmét, mint ahogy a klímaváltozás problémáját sem tudják kormányok, önkormányzatok, szakmai szervezetek, civilek, jó szándékú állampolgárok önállóan megoldani. Szükség van a párbeszédre, a közös felelősség vállalásra, az együttműködésre. E nélkül, illetve paradigmaváltás nélkül nem tudjuk megoldani problémáinkat! 12

13 6) Melléklet (fotókat készítette: Birkás Attila, térképet: Lorberer Árpád Ferenc) 1. fotó: Zánkai GYIC Kft. 2. sz. kút 2. fotó: Tagyon alatti bánya (bánya pereménél a felhagyott szeméttelep látszik) 13

14 3. fotó: Felhagyott tagyoni szeméttelep D i határa, közvetlenül a bánya mellett 4. fotó: Tagyoni felhagyott szeméttelep figyelőkútja (háttérben a Hegyestű) 14

15 5. fotó: Szőlőtábla Tagyon-hegy alatt 6. fotó: 71 es főút a kutak belső védőterülete mellett 15

16 7. fotó: Birkalegelő a kutak belső védőterületétől 100 méterre, É i irányba 8. fotó: Turistaház gyökérzónás szennyvíztisztítója Szentantalfa alatt, a Csorsza-patak partján 16

17 9. fotó: Tarvágásos erdőművelés a Sági erdőben (háttérben a GYIC Kft. víztornya) 10. fotó: Erózió következtében kibukkanó triász mészkő, a tarra vágott Sági erdőben 17

18 11. fotó: GYIC Kft. figyelőkútjai közül az A/1 és A/2 jelűek Térkép a GYIC Kft. kútjainak védőterületeiről 18

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására

Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/ 2013.05.30. Tartalom 1. A

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE

VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM ZALA MEGYE Vízbázisok és védelmük Víz a föld alatt, víz a föld alól Akárhová megyünk az országban, több és különbözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint

Részletesebben

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDEGVÍZ ELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA - CLUB ALIGA 2009. 01. 31.

BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT HIDEGVÍZ ELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA - CLUB ALIGA 2009. 01. 31. BALATONVILÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV VIZSGÁLAT MEGBÍZÓ: PRO-MOT HUNGÁRIA INGATLANFEJLESZTŐ KFT. TERVEZŐ: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. SZAKÉRTŐ: AQUIFER KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS MÉRNÖKI TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet hatálya Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének a talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 32/2011. (X.26.), 48/2008. (XII.12.), 6/2007. (II.23.), 31/2005. (IX.14.), 47/2004.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Frissítve: 2012. május Figyelmeztetés! A jogszabályok kivonatolását munkatársaink készítették. Esetleges hiányosságokért, tévedésekért felelősséget nem vállalunk, kérjük Ön is olvassa el a hivatkozott

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban

Környezet és Energia Operatív Program. Vízbázisvédelem a KEOP-ban Környezet és Energia Operatív Program Vízbázisvédelem a KEOP-ban Huszár Hajnalka KvVM FI Balatonfüred 2008. március 26. Háttér - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT): az EU Kohéziós Alapjának és

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre

A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre A Badacsonyi Borvidék földtani felépítése, szerkezete, talajai és ezek hatása a szőlőés bortermelésre Készítette: Molnár Richárd Környezettan BSc szakos hallgató Témavezető: dr. Nagymarosy András Általános

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN

A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐN A BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE ÉS TERHELÉS CSÖKKENTÉSI INTÉZKEDÉSEK

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

VÍZBÁZISVÉDELEM VAS MEGYE

VÍZBÁZISVÉDELEM VAS MEGYE VÍZBÁZISVÉDELEM VAS MEGYE Vízbázisok és védelmük Víz a föld alatt, víz a föld alól Akárhová megyünk az országban, több és különbözô fajta víz van a terepfelszín alatt, mint gondolnánk. Valamikor minden

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre.

Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI A L P O L G Á R M E S T E R E ÖNKORMÁNYZATÁNAK Készült a 2012. március 7. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Tárgy: Javaslat a talajterhelési díjról szóló rendelet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG J E L E N T É S

MAGYARORSZÁG J E L E N T É S MAGYARORSZÁG Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén c. irányelvben 2005. március 22.-ei határidővel előírt

Részletesebben

Készítette: Murinkó L. Gergő

Készítette: Murinkó L. Gergő Készítette: Murinkó L. Gergő Bemutatkozás Alkalmazási lehetőségek A fúrt szivárgók építése Tervezési kérdések Tapasztalatok Baja Rácalmás Dunaújváros, Táborállás Fő tevékenységi köreink: csatorna felújítás

Részletesebben

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért?

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért? HUSK/1101/2.1.1/0153 Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén Zjednotenie potrebných opatrení rámcových smerníc Európskej Únie v oblasti

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN

FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK A PAKS ALATTI DUNA-VÖLGYBEN File név: PAKSII_KHT_14_Dunavolgy 1/68 File név: PAKSII_KHT_14_Dunavolgy 2/68 TARTALOMJEGYZÉK 14 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna vízgyűjtő magyarországi része. 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata A Duna vízgyűjtő magyarországi része 1-5. háttéranyag: Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Felszín alatti víztestek felülvizsgálata Módszertan A felszín alatti víztestek lehatárolásának módszertana

Részletesebben

Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés.

Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. Balatoncsicsó Község Rendezési Terv módosítása: Szennyvíz elvezetés. A településen szennyvíz csatorna jelenleg nincs. A meglevı lakóterületre 2003 évben készült vízjogi engedélyezési terv. A tervre 2012.

Részletesebben

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN

HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐIDOM KÉSZÍTÉSI TAPASZTALATOK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Ritter György 1, Szűcs Péter 2 1 vezető tervező, címzetes

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben