Küzdelem egy pohár vízért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Küzdelem egy pohár vízért!"

Átírás

1 Küzdelem egy pohár vízért! XXI. sz. egyik legsúlyosabb problémája a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány (Alcím: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. ivóvize és védelme) Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. 1-es, 2-es, és 3 as kútjai 2010.november Készítette: Birkás Attila Szemvidítófű Közhasznú Egyesület

2 Tartalom: 1) Előszó 3 2) Zánka tágabb környékének földtani felépítése 4 3) Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése 5 4) Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása Kutak telepítésének rövid története Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak bemutatása Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők Vízbázis és a kutak védelme Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében? Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, és az önkormányzatok? 11 5) Összegzés 12 6) Melléklet (fotó, térképek) 13 2

3 1) Előszó A víz az emberiség kultúrtörténetének egyik legősibb jelképe: eredetmítoszok és teremtéstörténetek visszatérő szereplője. Már a görög filozófia eszmerendszerének is meghatározó őseleme, bibliai történetek gyakori szereplője. Hazánk történelmének is szimbolikus alakja, történelmi események és személyiségek életének alakítója. Azonban a közelmúlt eseményei úgy tűnik, inkább árnyoldalát mutatják: ár és belvizekről, cián és vörösiszap szennyezésről, vízbázisok veszélyeztetéséről, védett mocsár lecsapolásának szándékáról egyaránt szólnak a tudósítások. Úgy tűnik a pótolhatatlan kincsről, amellyel nem törődünk, amíg úgy hisszük korlátlanul rendelkezésünkre áll, játszhatunk vele kényünkrekedvünkre. Csak az ínség perceiben döbbenünk majd rá felelőtlenségünkre, ostobaságunkra. Legyen ez intő jel: ne pusztítsuk tovább azt, ami éltetőnk, lételemünk! A dolgozat írójának nem volt könnyű dolga, vagy ha tetszik nagyon is könnyű dolga volt: a víz ugyanis kimeríthetetlenül gazdag téma. Íródhatott volna ez a pályázat a Balatonról számtalan aspektusban, a Nivegy-völgy felszíni vízfolyásairól, Mencshely és Zánka közötti települések szennyvízkezelési anomáliáiról, vagy éppenséggel a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásáról is. Végül a választás a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban GYIC Kft.) vízmű kútjainak és védőterületeinek üzemeltetésére, egy hosszútávon is fenntartható vízgazdálkodás bemutatására esett. Témaválasztás indoklása: Napjainkban 1,1 milliárd ember nem jut rendszeresen elegendő és tiszta ivóvízhez, s ez a szám néhány évtizeden belül megháromszorozódik. Vagyis 2025 re az emberiség 66 % -ának nem lesz elegendő és fogyasztásra alkalmas ivóvize. Ez a tény önmagában is megmagyarázza, hogy miért egyik legsúlyosabb, megoldásra váró problémája a XXI. századnak a vízszennyezés és a fenyegető vízhiány, mely megállapítást dolgozatom címéül is választottam. Magyarországon a klímaváltozás következtében az átlaghőmérséklet az elmúlt 100 évben 0,77 C al lett magasabb, miközben a csapadék mennyisége 25 % -al lett kevesebb. Az elmúlt 30 évben a felmelegedés gyorsult, a csapadék térbeli és időbeli eloszlása egyre nagyobb szélsőségeket produkált/produkál. A globális felmelegedés a Balaton vidékét különösen sújtja, mely területre a klímamodellek az elkövetkező 100 éven belül mediterrán klímát jósolnak. A fokozatos felmelegedés okozta időjárási szélsőségek, a környezetterhelés növekedése, egyre nagyobb veszélyt jelent a térség ivóvízbázisára is. 3

4 2) Zánka tágabb környékének földtani felépítése Zánkai GYIC Kft. vízbázisát és vízgyűjtőjét a 219/200. (VII.21.) Korm. Rendelet 2. sz. melléklete felszín alatti vizek állapota és az esetleges szennyeződés szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősítette. Mivel nyitott karszt területről van szó, így különös jelentőséggel bírnak azok a geológiai formációk és szennyeződésre érzékeny kőzettípusok, melyek meghatározzák a karsztvíz tárolását, a vízszint alakulását, a víz korát és áramlását. Zánka szerkezeti-földtani szempontból a Balaton-felvidék nyugati részéhez tartozik. A területen belül jellemzőek a meghajlított, a hegység irányára merőleges gyűrődési vonalak és harántszerkezetek. A jelenleg ismert neotektonikus törések többsége idősebb, ÉNy-DK i csapású haránttörések felújulásának tekinthető. A Balaton-felvidék területét felépítő geológiai formációt keletkezési idő szerint négy fő csoportba sorolhatjuk, melyeket a szűkös terjedelmi lehetőségek miatt csak felsorolok. (Szerencsés módon ez a csoportosítás a fő hidrogeológiai egységeknek is megfeleltethető.) Perm, triász és idősebb kőzetek ( ,5 millió év) Balatonfelvidéki Homokkő Formáció, Révfülöpi Metaandezit, Lovasi Agyagpala Formáció, Köveskáli Dolomit Formációt, Arácsi Márga Formációt, Hidegkúti Formáció Zánkai tagozat, Csopaki Márga Formáció. Aszófői Dolomit Formációt, Iszkahegyi Mészkő Formációt, Megyehegyi Dolomit Formációt, Tagyoni Mészkő Formációt, Buchensteini Formációcsoportot, Felsőörsi Mészőkő Formációt, Veszprémi Márga Formáció mencshelyi márga tagozat, Budaörsi Dolomit F., Sándorhegyi F., Edericsi Formációt. A 223,4-209,5 millió éves Fődolomit Formáció a Dunántúli-középhegység legfontosabb, főkarsztvíztároló képződménye. Miocén mészkő (12-13 millió év) Szarmata korszak Zánka környékének legfontosabb neogén fedőkarsztos víztároló képződménye. Az ún. Tinnyei Formáció alkotja a Zánkai gyerektábor vízadó kőzetét is. Pannon és negyedidőszaki rétegek (8,9-0,1 millió év) Felső-pannon (8,9-5,2 millió év) A Megyehegyi dolomitból és a Buchensteini Formációból áthalmozott, közepesen cementált kavicskonglomerátum, breccsa, illetve kavicsos homok vastagsága a területen 2-6 m. A Felső-pliocén (3-4 millió év) Tapolcai Bazalt Formációja. A felszíni lejtőkön és a patakvölgyekben található, évesnél fiatalabb felsőpleisztocén és holocén kori proluviumok, deluviális üledékek, lösz-képződmények, lejtőtörmelékek és patakhordalékok a területen mindössze 0-6 m es vastagságúak. A GYIC Kft. területének döntő többségén fél méterrel a terepszint alatt már miocén mészkőbe ütközünk. A fedőréteg vastagsága csak a főépülettől délre nagyobb 1 méternél, mely a Balaton 4

5 felé fokozatosan vastagszik, illetve a Csorsza-patak mentén jelenik meg 4-8 méter agyagos üledék. A Balaton-felvidéken a löszképződés alárendelt a morfológia és a szélirányok következtében. Ugyanakkor a negyedkori rétegeknek jelentős szerepük lehet a felszíni beszivárgás szabályozásában és a szennyeződések visszatartásában. Zánka környékén a MÁFI Agrogeológiai Osztályának vizsgálatai szerint a szarmata mészkövek felett túlnyomó részben barna erdőtalaj, kisebb mértékben pedig rendzina jellegű feltalaj alakult ki. A vízadó rétegek kőzettípusai, a védelmet biztosító összefüggő agyagsor hiánya indokolja a vízbázis fokozott védelmét, s a vonatkozó jogszabályok (123/1997.(VII.18.) Korm. r., évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról) előírásainál nagyobb védőterület kijelölését. Földtani szelvény a Balaton mentén a zánkai kutakon keresztül Dr. Léczfalvy S. (2004) szerint 3) Zánkai GYIC Kft. tágabb környékének hidrogeológiai jellemzése A terület felszíni vízrendszerének főbb jellemzői a következők: A hajdani Ságpusztai forrásos területnek a felszíni vízgyűjtőjét K ről a Bere-árok, Ny ról a Csorsza-patak és vízgyűjtője határolja. A felszíni vízgyűjtő területek mérete a vízválasztók menti lefolyástalan területek nélkül: Ságpusztai források 2,723 km 2, Csorsza-patak 20,566 km 2, Bere-árok 6,975 km 2. Zánka környékén megjelenő, hidrogeológiai szempontból elkülönülő víztestek: 5

6 Balaton-felvidék vízadó képződményeinek térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata nyomán) A) A perm és alsó triász homokkövek repedéseiben és legfelső, regolitos részükben lassan szivárgó vizek. B) Főkarsztvíz-tároló a tárolókőzet jellegzetességeitől függő áramlási sebességgel C) Fedőkarsztvíz a szarmata mészkövekben: ez összefügg a főkarsztvíz-tárolóval is, helyenként a talajvízzel is, esetleg néhol perm rétegek vizével is. (ahol szarmata települ idős homokrétegekre) D) Talajvízadó: elsősorban a Balaton környékén, illetve patakvölgyekben. A talajvízadó megcsapolását a hegyek közötti medencékben kisebb lápok, tavak jelentik; a Balaton mentén és a patakoknál keskeny sávban folytonos. Mint látható, a felvidék hegységszerkezetének megfelelően sávosan rendeződnek el a felszínen a vízadó rétegek. Az egyes rétegszintek érintkezése a térképen jelzettnél nagyobb felületen történik meg (tektonikus elemek mentén, és a mélységben az egymásra rétegződésnél), de a legintenzívebb vízforgalom a felszín közelében történik a karsztos területen. A felvidék pereme közelében és a part közelében levő legjobb vízadókat (fődolomit, illetve szarmata Tinnyei Mészkő) a Veszprémi Márga kibúvási területe választja el egymástól. 6

7 A karsztvízszintek áramlását az alábbi, természetes állapotok bemutatására készült karsztvízszint-térkép jól szemlélteti. A Balaton-felvidék karsztvízszint-térképe (Gondárné Söregi Katalin és Gondár Károly geológusok szakdolgozata alapján) Mint látható, a karsztvíz szivárgása a hegység peremétől a Balaton felé történik, a vízadó rétegek folytonossági irányára merőlegesen. A térképen szaggatott vonallal jelzett kisebb vízválasztók közül az egyik Zánka területén a Csorsza-patak vonalában húzódik. A GYIC Kft. kútjaitól ÉNy -ra található az egyik karsztvíz-maximum a domborzati kiemelkedéseknek megfelelően. Az összes vízadó szint erózióbázisát a Balaton jelenti. A tóba érkező patakok a felső szakaszukon mindenütt megcsapolják a karsztvizet, alsó részükön enyhe rátápláló hatásúak. Az idősebb, mélybe süllyedő rétegek felől is vertikálisan felfelé mutató vízáramlás történik a parti zónában. Ezt a hatást erősíti a perm rétegek Balaton közeli megjelenése, vízzáró peremként a karsztos rétegek folytonosságát is megszünteti. A kutak szempontjából elsődleges szarmata rétegek hidrogeológiai szempontból kevert jelleget mutatnak. A szarmata rétegen belül egy felső, a talajvízhez hasonló viselkedésű, nagy ingadozású zóna, és több lentebbi, kis mértékben elkülönülő, hidraulikailag már nyomás alattiként viselkedő zóna különíthető el. Mivel a rétegek kiékelődnek, a rétegzett jellegű viselkedés a peremeken fokozatosan megszűnik, és a teljes összlet inkább szabad tükrű rétegként viselkedik. A vízszintek ingadozása a szarmata rétegekben (és általában a környező karsztos területen) meglehetősen nagy. 7

8 A GYIC Kft. kútjai kevert vizet termelnek. A szarmata mészkő vize viszonylag fiatal. A termelt kevert víz hozzávetőleges átlag kora, tartózkodási ideje év. (Legfiatalabb vízrészecske 3-9 év (átlagosan 5 év), a legidősebb pedig 550 éves.) Az 50 éves elérési idővel (HGV B ) kijelölt védőidom a Ságpusztai forráscsoport felszíni vízgyűjtőjétől kissé Ny ra hajlik el, mérete 1,04 km 2. A regionális modellek alapján a vízbázis sérülékeny. A teljes utánpótlódási területet magába foglaló rétegbeli (HGV C ) mérete mintegy 3,56 km 2. Ugyanakkor biztató, hogy a termelt víz nagy hányada mélyről jövő, magas nyomású főkarsztvíz. 4) Zánkai GYIC Kft., mint ivóvíz szolgáltató 4.1 Zánkai GYIC Kft. saját ivóvíz szolgáltatása GYIC Kft. a vonatkozó jogszabályoknak megfelelve (123/1997.(VII.18.) Korm. r., évi LVII. Tv. a vízgazdálkodásról, 38/1995. (IV.5.) Korm. r., 201/2001.(X.25.) Korm. r. stb.) érvényes hatósági engedélyek birtokában, a területén üdülő, pihenő vendégek, a Kft. által működtetett középiskola és kollégium, a kiszolgáló létesítmények (TMK, garázs, kazánházak, kertészet, kikötő stb.) szolgálati lakásokban elhelyezett munkatársak, illetve munkaidőben dolgozók részére biztosít ivóvíz szolgáltatást. Külső ügyfeleknek (természetes és jogi személyeknek) nem szolgáltat ivóvizet. Jellemző a vízfelhasználás szezonális ingadozása. A GYIC Kft. vízigénye a következő tételekből áll össze: Főépület és szállók 733 m 3 /d, Kis és nagy sportpálya locsolás 116 m 3 /d (nyári szezonban), Szolgálati lakások 18 m 3 /d, Strand 40 m 3 /d (májustól-októberig), szennyvíztisztító telep 10 m 3 /d, MÁV állomás, egyéb 50 m 3 /d. Csúcsvízigény: 330 m 3 /h, Maximális vízigény nyáron (összesen): m 3 /d, Maximális vízigény télen (összesen): 300 m 3 /d 4.2 Kutak telepítésének rövid története A Zánkai Úttörőváros átadására 1974 ben került sor. A kivitelezést megelőző tervezés már 1966 ban elkezdődött, sőt a vízügyi feltárások első szakaszára már 1965 ben sor került. A legelső vízfeltáró fúrásokat a tábor területén, a patak mellett fúrta le az OVIKUV 1965 ben. A részletes vízfeltárás terveit a Dunai és Tiszai Vízi Nagylétesítményeket Beruházó Vállalat és a Mélyépterv közösen készítette. A vízellátás tervezését Dr. Léczfalvy Sándor, műegyetemi professzor irányította. Vízfeltárást a nyári hónapokban m 3 /d hozamra méretezték. A munkálatok kezdetén felfakadó vizek felkutatására került sor. A második ütemben vízkutató fúrásokat mélyítettek le az elsődleges fakadási terület és nyomásszintek meghatározására a legnagyobb hozamú, a gyerekvároshoz legközelebbi források közül. 8

9 Az eredmények alapján a mélyebb réteget megcsapoló kutak létesítését határozták el a területen, a délebbre fakadó vizek egybegyűjtésével és a túlfolyó hozamok levezetésének engedélyezésével együtt. Ma is ezen a koncepción alapulva működik a vízbázis. Már a korabeli tervdokumentáció is leírta a karsztos mészkő rétegzett jellegét, és felhívta a figyelmet a felszíni védőidom kijelölésének szükségességére Zánkai GYIC Kft. termelő kútjainak rövid bemutatása A GYIC Kft. vízellátását 5 db fúrt kút biztosítja (1. fotó), melyek mélysége m között váltakozik. A vízbázis mind az 5 kútja nem védett felszín alatti vízkivétel nek minősül. A kutak karsztvizet termelnek, azonban a vízadó felső-miocén agyagos mészkő közettanirétegtani, és a kutak hidraulikai jellemzői miatt átmenetet képez a felszínközeli rétegvíz felé. Ezt földtani, vízminőségi és trícium izotóp-mérések, illetve hidrogeológiai vizsgálatok is alátámasztják. Maguk a trícium-eredmények is azt jelezték, hogy a kitermelt víz kevert jellegű, egy része 50 évesnél fiatalabb. A kutak környéke az A földtani sérülékenységi kategóriába tartozik. A kutak forrásterületen létesültek, melyek nyomásviszonyai a védettség szempontjából kedvezőek. A nyugalmi vízszintjük mindig a legfelső réteg talajvízszintje felett marad, sőt általában a terepszint felett áll be még az üzemi vízszint is. A termelőkutak az év hónapjában túlfolyóak. A túlfolyó vizek, és a felfakadó forrásvizek a Balaton-parti nádasba folynak el, azaz a tó utánpótlódását segítik. 4.4 Vízbázist és a kutakat veszélyeztető tényezők A kutak hosszú távú biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges volt a védőterületeken, védőövezeteken szennyezőforrások, potenciális szennyezőforrások, vízfelfakadások és kutak felkutatása. Bejárások során a következő kockázati tényezőkre derült fény: A GYC Kft. től É ra, Tagyon község határában egy időszakosan működő bányára leltünk. (2. fotó) A bánya közvetlen ÉNy -i szomszédja egy felhagyott törmelék és szemétlerakó. (3. fotó) A lerakóból kimosódó anyagok tehát itt közvetlenül a triász mészkőbe szivároghatnak. (A lerakó bejárata mellett, a bányával ellentétes oldalon egy lezárt figyelőkutat találtunk. (4. fotó) A környék legnagyobb diszperz szennyezőforrását a domboldali szőlőművelés jelenti. Ugyan az utóbbi évben a műtrágyázás gyakorlatilag megszűnt, s így a nitrogénterhelés is, a gomba és rovarölő szerek, gyomirtók azonban továbbra is jelentős kockázatot jelentenek. A táborhoz legközelebbi nagyobb kiterjedésű szőlők a kutaktól É ra, 2 2,5 km re találhatók. (5. fotó) 9

10 Kockázati tényező a kutak belső védőterülete mellett, a 71 es főútvonalon közvetlenül elhaladó gépkocsiforgalom. Veszélyes anyagot szállító kamiont ért baleset súlyos következményekkel járhatna. (6. fotó) Nivegy-völgyi települések vezetői, Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást hoznak létre, mely társulás közösen nyújt be pályázatot a KDRFÜ Nonprofit Közhasznú Kft. Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése c. pályázatra. Terveik szerint egyedi, 2000 lakos egyenértékű szennyvíztisztítót építenének. A telep Tagyon alatt, légvonalban mindössze 4-5 km-re lenne a GYIC Kft. víztermelő kútjaitól, s mindössze 1-2 km -re a kutak HGV B felszíni területtől. A tervek szerint a szennyvíztisztító telepet egy párologtató tóval látnák el, vagy a tisztított szennyvizet közvetlenül a Csorsza-patakba vezetnék. Hosszú távon mindkét változat kockázatot jelent részben a nyitott karsztra, mint vízadó rétegre, részben a Csorszapatak vízminőségére és élővilágára, továbbá a GYIC Kft. vízbázisára, kútjainak vízminőségére. Kockázati tényezőként jelenik meg, hogy a Csorsza-patak mentén, illetve a kutak belső védőterületétől mindössze 300 méterre, hosszú évtizedek óta folytatnak legeltető állattartás. A patak így jelentős nitrogénterhelést kap, mely nitrogén a patak 6-8 méteres hordalékán áthatolva eléri a vízadó réteget adó szarmata, illetve triász mészkő-rétegeket, megteremtve annak elszennyezési lehetőségét. (7. fotó) A patak vízhozamát, vízminőségét veszélyeztető tényező, hogy a felső szakaszon (Szentantalfa) alapítványi turistaház egyedi, biológiai szennyvíztisztítója mindössze 5-10 métere van a pataktól, hogy a falu telente elárasztja a sportpályát a patak vizével (korcsolyázás céljából), ezzel is csökkentve az alsó szakaszra jutó víz mennyiségét, hogy magánemberek tucatjai öntöznek a patak vizével, illetve engedik be szennyvizüket a patakba. (8. fotó) Szintén súlyos, évtizedes problémát jelent, hogy a Nivegy-völgyi településeken még mindig nincs megnyugtató módon megoldva a kommunális szennyvíz elszállítása, kezeltetése. A lakott ingatlanok és a lakosság számához képest meglepően ritkán járja a falvakat szippantós tehergépjármű. Derítőkből, kutakból a lakossági szennyvíz döntően a talajvízbe szivárog, elszikkad, ezzel is szennyezve a talajvizet, a talajt, s szép lassan vízadó karsztrétegeket is. (Ez ügyben az elmúlt évben vizsgálatot indított a Felügyelőség.) A Balaton-felvidéken és a Bakonyban számtalan helyen, sajnos a GYIC Kft. határában is (Sági erdő), az erdészetek jóváhagyásával még mindig alkalmazzák a tarra vágásos erdőművelést. Ez nem csak az élőhelyre (biodiverziás), hanem az ivóvíz kincsünkre (kiszáradás) és a talajra nézve (erózió) is káros. (9. és 10. fotó) 10

11 4.5 Vízbázis és a kutak védelme Mit tett/mit tehet a GYIC Kft. ivóvize és vízbázisa védelme érdekében? Négy monitoring kutat fúratott (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek 2 kútra vonatkozó elvárásai voltak.), melyekből a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, évente 4 alkalommal történik mintavétel. A négy kútból 3 talajvizet (A/1, B, C jelű kutak), 1 kútból rétegvizet vesznek (jele A/2). (11. fotó) Kutak védőterületét a vízbázist hosszútávon feszélyeztető tényezőkből kifolyólag, a modellszámítások alapján, a szükséges méretnél nagyobbra méretezte. (térkép) A kutakra és védőterületeikre vonatkozó felügyelőségi határozatot, a kutak üzemeltetésére vonatkozó szabályzatot maradéktalanul végrehajtja, illetve betartja. Évente kétszer terepi bejárást tart a teljes védőterületen, hogy az esetleges új szennyezőforrásokat a lehető leghamarabb észlelni lehessen, s a szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. Önkorlátozás: Saját, 209 hektáros területén nem folytat olyan tevékenységet, nem kezdeményez olyan beruházásokat, melyek veszélyeztethetnék a vízbázist, vagy veszélyt jelenthetnének a kitermelhető víz mennyiségére. Folyamatos, partneri kapcsolatot tart fenn a környék önkormányzataival annak érekében, hogy a tervezett beruházásokkal kapcsolatosan (pl.: Tagyon alatti tervezett szennyvíztelep), - melyek esetleg veszélyeztetnék a vízbázist, a környék felszíni és felszín alatti vizeit - elmondhassa álláspontját, s amennyiben szükséges, akkor változtatásokat kezdeményezzen. Részt vállal a hazai általános és középiskolás korosztály környezettudatosságának javításában, a pedagógus társadalom módszertani ismereteinek bővítésében. (Ennek formái: erdei iskola, szaktábor, zöld jeles napok, környezeti nevelési konferenciák stb.) Mit tehetnek felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében a hatóságok, a törvényhozók, az önkormányzatok? A klímaváltozás következményeinek enyhítése érdekében szükséges a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ismertetése a társadalom valamennyi szereplőjével. Szükséges továbbá politikai, társadalmi és szakmai konszenzus megteremtése. Szintén ismertetni kellene a társadalom valamennyi szereplőjével a VAHAVA projekt keretében tárgyalt feladatokat. Fokozatosan vissza kellene szorítani a környezetvédelmi szempontból káros állami támogatásokat. Akár pénzügyi ösztönzőkkel is elő kellene mozdítani a gazdasági szereplők, s a lakosság körében is a vízfogyasztás csökkentését. 11

12 1995. évi LVII. tv., valamint a évi CXLVI tv. vonatkozó paragrafusai alapján vízhasználó vízkészlet járulékot kell, hogy fizessen az államnak. A törvény nem segíti a víztakarékosságot, mivel a vízhasználó köteles fizetni, amennyiben a lekötött vízmennyiségnél kevesebb vizet hasnál fel. Ez lényegében azt jelenti, minél többet takarékoskodik valaki, annál többet fizet. Ezért szükséges a törvény módosítása. Szükséges lenne bizonyos ROP- ok pályázati kiírásainak felülbírálására is. Vízbázisok, felszíni vizek védelme érekében támogathatnák meglévő szennyvíztelepekhez való csatlakozást. Nem kellene feltétlenül minden apró községnek saját szennyvíztisztító teleppel rendelkeznie, még akkor sem, ha a létesítmény egy társulás, vagy egy önkormányzat vagyonát gyarapíthatná. Vagyis gazdasági haszonért cserébe a környezeti elemeket terhelnék tovább Miért írom ezt? A Nivegy-völgyi Szennyvíz Csatornázási Társulást létrehozó települések annak ellenére ragaszkodnak saját szennyvíztisztító telep megépítéséhez, hogy a környékben két korszerű, a szigorú előírásoknak megfelelő, szabad kapacitással bíró szennyvíztisztító telep is működik (Balatonfüred DRV, Zánka GYIC Kft.) A szennyvíz tisztítását tehát meglévő kapacitások jobb kihasználásával is meg lehetne oldani! Ezt egyébként a tervek elbírálásában illetékes Tervtanács is szorgalmazza. Szükséges lenne a zöld hatóságok megerősítésére. Általánosságban leírható, hogy a környezeti és természeti károkozást a bíróságoknak is szigorúbban kellene elbírálni. A Pro Silva elvek alapján kellene az erdészeti oktatást megújítani, illetve abba kellene hagyni a tarvágásos erdőművelés gyakorlatát, s helyette a szálalásos erdőművelést kellene alkalmazni. (Ezt egyébként a VAHAVA projekt is tartalmazza.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia szellemében, és az abban meghatározott feladatok mentén kellene a környezeti nevelés hatékonyságát javítani. Csak így lehet elérni, hogy a természeti és emberi környezet állapotában tartós és megalapozott javulás következzen be. 5) Összegzés évvel ezelőtt sokan kételkedtek a környezetvédelem fontosságában, abban, hogy a természeti környezeti adottságok rombolása valóban társadalmi, gazdasági problémák forrásává válhat. Ma már tudjuk, a környezetpolitika fontosságához nem fér kétség. Vizek, vízbázisok védelmét, mint ahogy a klímaváltozás problémáját sem tudják kormányok, önkormányzatok, szakmai szervezetek, civilek, jó szándékú állampolgárok önállóan megoldani. Szükség van a párbeszédre, a közös felelősség vállalásra, az együttműködésre. E nélkül, illetve paradigmaváltás nélkül nem tudjuk megoldani problémáinkat! 12

13 6) Melléklet (fotókat készítette: Birkás Attila, térképet: Lorberer Árpád Ferenc) 1. fotó: Zánkai GYIC Kft. 2. sz. kút 2. fotó: Tagyon alatti bánya (bánya pereménél a felhagyott szeméttelep látszik) 13

14 3. fotó: Felhagyott tagyoni szeméttelep D i határa, közvetlenül a bánya mellett 4. fotó: Tagyoni felhagyott szeméttelep figyelőkútja (háttérben a Hegyestű) 14

15 5. fotó: Szőlőtábla Tagyon-hegy alatt 6. fotó: 71 es főút a kutak belső védőterülete mellett 15

16 7. fotó: Birkalegelő a kutak belső védőterületétől 100 méterre, É i irányba 8. fotó: Turistaház gyökérzónás szennyvíztisztítója Szentantalfa alatt, a Csorsza-patak partján 16

17 9. fotó: Tarvágásos erdőművelés a Sági erdőben (háttérben a GYIC Kft. víztornya) 10. fotó: Erózió következtében kibukkanó triász mészkő, a tarra vágott Sági erdőben 17

18 11. fotó: GYIC Kft. figyelőkútjai közül az A/1 és A/2 jelűek Térkép a GYIC Kft. kútjainak védőterületeiről 18

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./ Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisai, biztonságba helyezési terv-felülvizsgálatok, vízbázis-felhagyások üzemeltetési tapasztalatok alapján Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19. Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN

SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) SZIMULÁCIÓS FUTTATÁSOK ALKALMAZÁSA A VÉDŐIDOMOK MEGHATÁROZÁSÁBAN Dr. Füle László - Korcsog Attila Aquaprofit RT. Környezetvédelmi és

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén Molnár Attila műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 514-500 Telefax: (48) 514-582 E-mail: info@ervzrt.hu

Részletesebben

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról Jegyzőkönyv A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról A Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata című KEOP-7.9.0/12-2013-0007

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS

A vízgazdálkodás helyzete VÍZGAZDÁLKODÁS. A vízgazdálkodás állami feladatai VÍZGAZDÁLKODÁS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízgazdálkodás helyzete Magyarország jelenlegi vízügyi politikáját alapvetõen a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény határozza meg. Tartalmában tükrözi

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Parti szűrés? biztos?

Parti szűrés? biztos? Parti szűrés? biztos? Az egyiptomiak ivóvíz után ástak a folyó partján, mert nem tudták meginni a folyó vizét. 2Móz.7, 24 Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? Parti szűrésű víz? vízadó? vízkészlet? vízbázis!!!

Részletesebben

Csopak épített környezetének értékkatasztere

Csopak épített környezetének értékkatasztere HE ép 1 Csákányhegyi kilátó 050/2 Leírás: A Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton

Részletesebben

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra: Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági

Részletesebben

Előterjesztés. a képviselő-testület 2015. december 30.-i ülésére

Előterjesztés. a képviselő-testület 2015. december 30.-i ülésére Segesd Község Önkormányzata Polgármesterétől 7562 Segesd, Szabadság tér 1. Tel.: 82/733-402 E-mail: segesd@latsat.hu Előterjesztés a képviselő-testület 2015. december 30.-i ülésére Tárgy: Beszámoló a lakóhely

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS

MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS MISKOLCI VÍZSZENNYEZÉS Eseményei és tapasztalatai Balatonfüred 2007. március 28-29. VÉDŐTERÜLET - VÉDŐIDOM KARSZTVÍZSZINT VÁLTOZÁS ÁRVÍZ A BÜKKBEN SZENNYEZŐFORRÁSOK JUHDÖGLŐ-VÖLGY JUHDÖGLŐ-VÖLGY 2006.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30. Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben BUDAPEST, 28. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben Készítette: ORBÁN ILDIKÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest

ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft. 2005 Budapest Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: 06-1-212-9786 Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu ZALAEGERSZEG MEGYE

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével

Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

Térségi problémák: Hévíz

Térségi problémák: Hévíz A termálvíz (geotermikus energia, termálkarszt-balneológia) és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kapcsolódásai, intézkedések és feladatok Térségi problémák: Hévíz Tóth György Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására

Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Vízbáziskutatás a DRV Zrt. által üzemeltetett, felszíni vízkivételi művek kiváltására Büki Attila Imre DRV Zrt. /Hydrosys Kft. és ENVICOM 2000 Kft. terveinek felhasználásával/ 2013.05.30. Tartalom 1. A

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea.

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben