ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS. Mérnöki Iroda Kft Budapest

Átírás

1 Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Tel: Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: , Fax: Mérnöki Iroda Kft. ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZKEZELÉSI PROGRAMJA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁS 2005 Budapest

2 BEVEZETÉS Zalaegerszeg város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala pályázatot írt ki a város Települési Szennyvízkezelési Programjának elkészítésére a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény a értelmében. A települési környezetvédelmi program részeként a Városnak a Települési Szennyvízelhelyezési Programot (továbbiakban TSZP) is el kell készítenie a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003.(X. 28.) Korm. rendelet 5. -ban foglalt tartalommal. A TSZP elkészítésének jogszabályi kötelezettségén túli meghatározó indoka, annak vizsgálata, hogy a város építése miként folytatható a közcsatornával ellátatlan területeken. 2. A TSZP KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZETANA A TSZP összeállításánál az alábbi vizsgálati metodikát követtük: a rendelkezésre álló dokumentációk feldolgozása, helyszíni mérések és vizsgálatok, területbejárás, helyszíni szemlék, az információk térinformatikai feldolgozása. A TSZP tervezési területe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A rendelkezésre álló dokumentációk feldolgozását az egész város területére végeztük el, a helyszíni mérések, pedig a szennyvizek elvezetését nem vagy csak korlátozott mértékben érintő területekre vonatkoztak. A helyszíni mérések és vizsgálatok azokra a területekre terjedtek ki, ahol jelenleg nincs lehetőség a közcsatornán keresztül történő szennyvízelvezetésre. 3. A JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA A felszíni vizek minőségére vonatkozó adatok csak néhány vízfolyás esetében állnak rendelkezésre. A részletes elemzések alapján megállapítható, hogy valamennyi vízfolyásnál a város hatása egyértelműen kimutatható A város területe felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján fokozottan érzékeny terület, kiemelt vízbázissal. A város területe alatt elhelyezkedő felszín alatti vízkészlet védelme mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a város egyik kiemelkedő feladata. Vízbázisok lehatárolása A felszín alatti vizek védelme különösen fontos, mivel a város ivóvíz ellátását a területén található két vízbázis, nevezetesen a keleti és a nyugati biztosítja. Mindkét vízbázis vízadó rétegei sérülékenyek.

3 Az övezetbe a vízminőség-védelmi okok miatti építési korlátozással érintett telkek tartoznak. Az övezetben jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység nem engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívül eső területére a korlátozás nem vonatkozik. Az ivóvíz kutak feltüntetett 100 m-es külső hidrogeológiai védőidomát az egyedi védőidom meghatározás után annak megfelelően módosítani kell. A Város, építési fejlesztéseket ezen a területen nem tervez. A HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK MEGÁLLAPÍTÁSAI: A megállapításokat az alábbi vizsgálatok elvégzésének eredményeire alapoztuk: Felszíni geofizikai mérések Mérnökgeofizikai mérések, Fúrásos feltárás, talajmechanikai vizsgálatok, Szikkasztási próbák, Vízkémiai vizsgálatok Területi bejárások, szemlék tapasztalatai Megállapítható, hogy Zalaegerszeg közigazgatási területe legalább egyszeresen érzékeny, de további területe ~75 % térarányban többszörösen (2-,3-,4-szeresen) érzékeny. 4. CÉL ELEMEK ZALAEGERSZEG VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE: 1. csatornahálózat építés ott, ahol ez gazdaságosnak minősül, 2. szennyvíztisztító bővítése, rekonstrukciója; 3. szakszerű egyedi elhelyező létesítmények építése a meglévő szakszerűtlen zárt szennyvíztárolók, szikkasztók felszámolása azokon a beépített ingatlanokon, ahol a csatornázás nem bizonyult gazdaságosnak. 4. az építésre kijelölt területeken keletkező szennyvizek környezetkímélő elhelyezése. A fentiekben meghatározott célkitűzések szinkronban vannak a jogszabályi követelményekkel, továbbá a ZÉSZ-ben rögzítettekkel. 5. CÉLKITŰZÉSEK ELÉRÉSÉHEZ ALKALMAZHATÓ MEGOLDÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A kitűzött célok megvalósítása három fő fejlesztési irány vizsgálatára és értékelésére terjedt ki: közcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztésére, egyedi szennyvízkezelési műszaki megoldásra, egyedi zárt szennyvíz-elhelyezési megoldásokra. A fenti műszaki megoldások értékelése után az alábbi megállapítások tehetők: Az elvezett szennyvíznek nincs megfelelő befogadója, mivel a kisberendezésekben részben megtisztított szennyvizek Zalaegerszeg vízfolyásaiba nem vezethetők (ez kizárólag teoretikus megállapítás mivel a közelben nincs semmilyen befogadó), ebből következik, hogy a részben tisztított szennyvizet csak közcsatornán lehetne további kezelésre elvezetni.

4 Annak ellenére, hogy általánosságban környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható az egyedi szennyvízkezelés lehetősége, azonban a vizsgált terület nem alkalmas a szikkasztásra (az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján). Az elvégzett számítások és értékelések alapján az ilyen jellegű szennyvíz kezelő berendezések telepítése és működtetése olyan költség vonzattal rendelkezik, amely elsősorban a kevésbé tehetős település részekre olyan magas önköltséget jelent, amit a lakosság nem tud felvállalni. A fentiek figyelembevételével a vizsgált területen egyedi szennyvízelhelyező kislétesítmények kiépítését elsősorban KÖRNYEZETVÉDELMI szempontból NEM JAVASOLJUK. Azokon a területeken, ahol a közcsatorna kialakítása egyéb okokból nem lehetséges (gazdasági, logisztikai), a terület sérülékeny földtani felépítéséből kifolyólag az egyedi zárt szennyvíztárolók alkalmazását tartjuk lehetségesnek. 6. A CÉLKITŰZÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ FELADATOK Közcsatorna fejlesztésre vonatkozó feladatok A fejlesztésre vonatkozó célkitűzések szinkronban vannak a Kohéziós Alap pályázatban betervezett közcsatorna építés mértékével, azonban az elvégzett vizsgálatok, és a szempont rendszerek mérlegelése alapján elsősorban a város fejlődési irányait és domborzati viszonyait figyelembe véve középtávon a tervezett csatornázottság mértékét településrészenként az alábbiakban előirányzott mértékben javasoljuk: 1. számú táblázat: Tervezett csatornázottság mértéke Település rész Tervezett csatornázottság mértéke % A célkitűzéstől (javasolttól) való eltérés mértéke % Rákötési arány % Andráshida Aranyos lap Bazita Becsali-hegy, Budai-völgy Zalabesenyő Botfa, Rapács Bozsók Csács Ebergény Egerszeghegy Gálafej Gébárt Jánkahegy Nekeresd Neszele Pózva Ságod Szenterzsébethegy Vorhota A negatív előjellel szereplő eltérések értéke mutatja, hogy elsősorban befogadóba történő bevezetés lehetőségének hiánya miatt, de gazdasági szempontból sem valósítható meg a jelzett településrészek kívánt mértékű csatornázása.

5 2. számú táblázat: Egyedi zárt gyűjtők alkalmazásának szükségessége Település rész Az eltérés mértéke % Rákötési arány % Aranyos lap Bazita Becsali-hegy, Budai-völgy Zalabesenyő Botfa, Rapács Bozsók Csács Ebergény Gálafej Jánkahegy Szenterzsébethegy A negatív előjel megkívánja az adott településrészek egyedi zárt gyűjtővel való KÖTELEZŐ ellátását. 7. FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIÁK A program költségei Az egyes technológiai változatok gazdaságossági vizsgálatához hasonlóan azonos szisztémájú támogatási alap meghatározása szükséges. Szükséges a működtetés teljes időtartamára szóló üzemeltetési költségek (különös tekintettel az amortizációra) vizsgálata is, ellentétben az eddigi gyakorlattal. Az egy ingatlanra jutó önerő nagyságának közelítésére (nem cél a teljes egyenlőség) az egy lakosegyenértékre jutó beruházási és üzemeltetési költség függvényeként meghatározott támogatási mérték bevezetése indokolt minden technológiai változat esetében. Források Az állam és a támogatási rendszerek alapjaiban más módon kezeli a magánszemélyek és az önkormányzatok támogatását, a támogatási rendszerek összehangolása ezért nagyon fontos. Budapest, december MELLÉKLETEK

6 Mérési program 1. számú melléklet 1.) Helyszíni mérések A Zalaegerszeg területén az alábbi vizsgálatokat végeztük el: 1) felszíni geofizikai mérések, CPT módszerrel a Magasbüki úti szelvény, Magasbüki keresztszelvény, Szélfújta úti szelvény, Szélfújta keresztszelvény, Galafej úti szelvény, Galafej keresztszelvény, Botfa úti keresztszelvény, Botfa keresztszelvény, Csács szelvények vonalában kerültek vizsgálatra. 2) mérnökgeofizikai mérések, A teljes vizsgálati területet átfogta. 3) fúrásos feltárás, talajmechanikai vizsgálatok, A talajmechanikai vizsgálatok és a szikkasztási próbák Botfa Csácsbozsok Ebergény körzetének alternatív szennyvíz elhelyezési lehetőségeire, jelenlegi helyzet feltárására és megoldási javaslatok keresésére irányultak. 4) szikkasztási próbák, A teljes vizsgálati területet átfogta, részben in-situ (Khafagi-módszer, szikkasztási gödrök) és talajfizikai jellemzőkből levezett módszerrel (Zamarin módszer alapján MAT-CAD programmal számítva) meghatározott. 5) vízkémiai vizsgálatok A területen található ásott kutakból származó mintavételezéssel a terület átfogóan vizsgált. 6) területi bejárások, szemlék tapasztalatai. Fényképek, leírások 7) adatok térinformatikai feldolgozása A vizsgálatok keretében sor került: felszíni geofizikai mérések 5 vizsgálati ponton, mérnöki geofizikai mérések keretében közel 1600 mérési pont került elemzésre, ásott, illetve fúrt kút került mintázásra 25 vizsgálati ponton, a szikkasztási vizsgálatok három tipusát végeztük el: o Khafagi-módszer 6 mérési ponton, o Zamarin módszer alapján MAT-CAD programmal számítva 12 mérési ponton, o szikkasztási gödör kiépítésével 6 mérési ponton, elkészítettük a talajvíz 0,25 m-es rétegvonal sűrűségét, azonban a térkép jobb és könnyebb értelmezhetősége érdekében a 2 m-es rétegvonal sűrűséget is ábrázoltuk, helyszíni bejárások során készített fényképekből mellékletet készítettünk.

7 Térképek 2. számú melléklet

8 ZALAEGERSZEG MEGYE JOGÚ VÁROS

9 Környezetérzékenység településrészenként 3. számú melléklet Település rész Elhelyezkedése Veszélyeztetés Nyugati-vízbázis védőterületen Andráshida Nyugati-vízbázis védőterületen Gébárt Gébárti tó közvetlen vízgyűjtő területe Gébárti tó vízminősége Ságod Neszele Nekeresd Csács (Csácsi hegy) Bozsók (Bozsoki hegy) Zalabesenyő (Besenyő) Botfa, (Botfai hegy) Bazita Ebergény Vorhota Szenterzsébethegy Egerszeghegy Jánkahegy Gálafej és környéke Keleti-vízbázis Nyugati Gébárti tó közvetlen vízgyűjtő területe Keleti-vízbázis védőterületen Gébárti tó közvetlen vízgyűjtő területe Keleti-vízbázis védőterületen jelentős részben Keleti-vízbázis védőterületen Részben Keleti-vízbázis védőterületen Nyugati-vízbázis védőterületen Részben Nyugati-vízbázis védőterületen Részben Nyugati-vízbázis védőterületen Érzékeny és fokozottan érzékeny felszín alatti Gébárti tó vízminősége Gébárti tó vízminősége

10 Település rész Elhelyezkedése Veszélyeztetés Keleti-vízbázis védőterületen Pózva Magasbükk Érzékeny felszín alatti Becsali-hegy, Budai-völgy Hatháza Fokozottan érzékeny és érzékeny felszín alatti Gébárti tó közvetlen vízgyűjtő területe Gébárti tó vízminősége A szennyvíz elhelyezési program összeállításánál táblázatban foglalt megállapításokat kiindulási feltételként vettük alapul.