(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság"

Átírás

1 NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ GYAKORLATI ÚTMUTATÁS A MUNKÁJUK SORÁN VEGYI ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉHEZ (a 98/24/EK irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint a II. mellékletének 1. része) Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság F4 egység Kézirat lezárva: június

2 A dokumentum a COM/2004/819 végleges változata alapján készült. Amennyiben igényt tart az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának ESmail elektronikus hírlevelére, kérjük, jelezze ben a következő címen: A hírlevél rendszeres időközönként angol, francia és német nyelven jelenik meg. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám*: * Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN Európai Közösségek, 2006 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Italy KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA

3 Tartalom BEVEZETÉS A GYAKORLATI ÚTMUTATÁS CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A VEGYI ANYAGOK OKOZTA SÉRÜLÉS LÉTREJÖTTÉNEK MECHANIZMUSA AZ ÚTMUTATÁS SZERKEZETE ÉS HIVATKOZÁS A 98/24/EK IRÁNYELVRE A 98/24/EK IRÁNYELVET KIEGÉSZÍTŐ TÖRVÉNYEK I. RÉSZ A MUNKAHELYI VESZÉLYES VEGYI ANYAGOK JELENLÉTÉBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA, ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A MUNKAHELYI VEGYI ANYAGOK JELENLÉTÉBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS BECSLÉSE A vegyi anyagok miatti kockázatokra vonatkozó információk forrásai Címke Biztonsági adatlapok Foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határértékek Az Európai Bizottság ajánlásai a kockázatértékelések eredményéhez és az anyagok kockázatkorlátozó stratégiájához Egyéb források Kockázatértékelési eljárásmódok ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A VESZÉLYES VEGYI ANYAGOKRA VONATKOZÓ KOCKÁZATOK MEGELŐZÉSÉHEZ KÜLÖNÖS MEGELŐZŐ ÉS VÉDINTÉZKEDÉSEK A KÉMIAI KOCKÁZATOK ELLENŐRZÉSÉHEZ Különös megelőző és védintézkedések és prioritásuk megállapítása Megelőző intézkedések a termék életciklusa alatt II. RÉSZ AZ ÓLOMNAK ÉS IONOS VEGYÜLETEINEK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELMÉRÉSE A VESZÉLYES VEGYI ANYAGOKNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÓLOM ÉS VEGYÜLETEI EXPOZÍCIÓS HATÁSAINAK JELLEGE AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELÜLVIZSGÁLAT TARTALMA AZ ÓLOMNAK ÉS IONOS VEGYÜLETEINEK KITETT MUNKAVÁLLALÓK BIOLÓGIAI ELLENŐRZÉSE Általános jellemző tulajdonságok Az ólom meghatározása a vérben A biológiai ellenőrzés mint a foglalkozás-egészségügy eszköze

4 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV III. RÉSZ SZAKIRODALMI HIVATKOZÁSOK EURÓPAI RENDELETEK, IRÁNYELVEK ÉS EGYÉB IDÉZETT TÖRVÉNYI DOKUMENTUMOK EURÓPAI SZABVÁNYOK ANALITIKAI MÓDSZEREK GYŰJTEMÉNYE ÁLTALÁNOS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK MELLÉKLET: R- és S-mondatok és kombinációik MELLÉKLET: Egyszerűsített kockázatbecslési módszerek MELLÉKLET: Alkalmazási példák a megelőzési és a különös intézkedések alapelveire két ipari munkafolyamatban MELLÉKLET: A vegyi anyagokkal kapcsolatos kitettség számszerű kiértékelése MELLÉKLET: A 2000/39/EK irányelvben szereplő javasolt határértékek listájában megadott vegyi anyagokra vonatkozó mérési módszerek MELLÉKLET: Elemzések módszertani lapjai a levegőben és a vérben található ólomhoz és ionos vegyületeihez

5 BEVEZETÉS 1. A GYAKORLATI ÚTMUTATÁS CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSI KÖRE A munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK irányelv jogi alapját az Európai Unióról szóló szerződés 137. cikke képezi. Ennek megfelelően az irányelv megállapítja azokat a minimális egészségügyi és biztonsági feltételeket, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell bármely ennél szigorúbb olyan vonatkozó saját hatályos törvényeik sérelme nélkül, amelyekkel rendelkezhetnek. Ez a dokumentum kielégíti a 98/24/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésében előírt követelményeket ahhoz, hogy az Európai Bizottság elkészítse a gyakorlati útmutatást az ugyanezen irányelv 3., 4., 5. és 6. cikke, valamint II. melléklete 1.3. része alapján. Következésképpen meg kell jegyezni, hogy ez a dokumentum nem öleli fel az irányelv teljes szövegét, hanem csak az említett cikkekben felsorolt szempontokkal foglalkozik, amelyek a következők: a 2000/39/EK irányelvben meghatározott foglalkozási expozíciós határértékekkel kapcsolatos munkahelyi levegőkoncentrációk mérési és kiértékelési módszerei, kockázatértékelés, a megelőzés általános alapelvei, különös véd- és megelőzési intézkedések, az ólomnak és ionos vegyületeinek kitett dogozók egészségi állapotának felmérése. Ennek a gyakorlati útmutatásnak az a célja, hogy segítse a tagállamokat a saját nemzeti irányelveik felvázolásában, és megkönnyítse, hogy a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára vonatkozó rendeleteiknek eleget tegyenek. Annak ellenére, hogy ez a gyakorlati útmutatás csak irányjelzés célját szolgálja, és nem kötelező érvényű, a tagállamoknak, amennyire lehetséges, a 98/24/EK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezt figyelembe kell venniük. Ez a dokumentum vázlatosan összefoglalja a vegyi anyagokra vonatkozó megelőző intézkedéseket, és néhány gyakorlati eszközt nyújt az olyan különleges szempontok betartásához, mint a kockázatértékelés. Ezeket az eszközöket a tagállamok számára a saját nemzeti rendeleteik szabályszerű betartásának biztosításához szánt segítségként kell tekinteni, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, és semmilyen körülmények között sem úgy, mint az erre a célra rendelkezésre álló egyedüli eszközökként. Végül meg kell jegyezni, hogy gyakorlati problémák merülnek fel a vegyi anyagok miatt beálló veszélyhelyzetek meghatározása és az ezekből eredő kockázatok becslése terén. Ez a következő esetekben igaz: A nem veszélyes anyagként besorolt anyagok (nem veszélyes természetük miatt, vagy azért, mert nem áll rendelkezésre elegendő információ, különösen a hosszú idejű hatásaikról, ami oda vezet, hogy ezek nem tekinthetők veszélyes anyagoknak, amíg további adatok rendelkezésre nem állnak). Azok az anyagok, amelyeknek a 67/548/EGK irányelv szerinti pontos osztályozásához nem áll rendelkezésre elegendő információ, ami oda vezethet, hogy a miattuk fellépő veszélyek vagy alul, vagy túl vannak értékelve, és ennek következtében az osztályozási rendszer veszít a hatékonyságából. Az 1999/45/EK irányelv szerint besorolt készítmények, amelyekhez a veszélyességi tulajdonságok értékelése lehet, hogy nem olyan szigorú, mint az egyes alkotóanyagai tulajdonságainak az értékelése. Az ezekből az esetekből eredő problémákat ez a dokumentum nem öleli fel kimerítő mértékben, ezért a tagállamoknak tanácsos azokat részletesebben kidolgozniuk ebből a szempontból. 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ennek a gyakorlati útmutatásnak a helyes értelmezéséhez a 98/24/EK irányelv 2. cikkében található, a meghatározásokra vonatkozó észrevételek kínálkoznak. 5

6 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV Vegyi anyag a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e. Gyakori az a nézet, hogy a vegyi anyagok használata, és ennélfogva az ezekhez társuló kockázatok, a vegyiparra és ahhoz kapcsolódó iparágakra korlátozódik, mint a gyógyszerészet vagy olajfinomítás, amelyek ténylegesen vegyi anyagokat gyártanak. Ez a hiedelem teljes mértékben helytelen, mivel manapság a vegyi anyagok használata gyakorlatilag egyetemleges, nemcsak munkában, hanem (a 98/24/EK irányelv alkalmazási körén kívül) az otthoni, oktatási és pihenési tevékenységekben is, tisztítószerek, ragasztók, kozmetikumok stb. formájában. Végül is, a vegyi anyagok használatából eredő kockázat sok foglalkozásban felmerül, az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban vagy a szolgáltatásokban. Azok a tevékenységek, amelyekben anélkül hogy kimondottan vegyiek lennének, a vegyi anyagok felhasználása terén nagy növekedés látható az utóbbi néhány évben, a következőket foglalják magukba: építés és társult tevékenységek (ácsmunka, festés, víz-, gáz- és villanyszerelés stb.), hivatásszerű takarítás, különösen az ipari és némelyik szolgáltatási környezetben, ahol a takarítás minősége kritikus, mint a kórházakban, kórházak, ahol vegyi anyagok széles körű változatait használják, mint az érzéstelenítő-, sterilizáló-, rákellenes szerek stb., hulladékfeldolgozó ipar, ahol maga a hulladék gyakran tartalmaz vagy tartalmazhat vegyi anyagokat, és ahol az utóbbit a feldolgozás szándékosan is magába foglalhatja a kívánt eredmények elérése érdekében, a mezőgazdaság, különösen a belterjes mezőgazdaság, ahol a fedett vagy félig fedett növénytermesztő egységek (üvegházak) és a különböző típusú vegyi anyagok, különösen a rovarirtó szerek tömeges használatának kombinációja általánosan elterjedt. Végezetül, említésre érdemes azoknak a nem vegyi tevékenységeknek a nem teljes felsorolása, amelyekben nagyon gyakran alkalmaznak vegyi anyagokat: fémfeldolgozó és gépgyártó iparágak, gépműhelyek, festőmunkák, gyógyszertárak, laboratóriumok, műalkotások restaurálása, fodrászszalonok. A veszélyes vegyi anyagok a következők: i. az a vegyi anyag, amely megfelel a 67/548/EGK irányelv VI. melléklete szerint a veszélyes anyagként való besorolás feltételeinek, függetlenül attól, hogy az említett irányelv besorolásában szerepel-e az adott anyag, kivéve azokat az anyagokat, amelyek csak a környezetre veszélyesként való besorolás feltételeinek felelnek meg; ii. az a vegyi anyag, amely a 88/379/EGK* irányelv értelmében megfelel a veszélyes készítményként való besorolás feltételeinek, függetlenül attól, hogy az említett irányelv besorolásában szerepel-e az adott készítmény, kivéve azokat a készítményeket, amelyek csak a környezetre veszélyesként való besorolás feltételeinek felelnek meg; iii. az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg sem az i., sem pedig az ii. alpont szerinti veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fizikai-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenléte miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a 3. cikk foglalkozási expozíciós határértéket határoz meg. * Az 1999/45/EK irányelv váltotta fel. Meg kell jegyezni, hogy nem csak a vegyi anyag toxikológiai vagy fizikai-kémiai tulajdonságai azok, amelyek oda vezetnek, hogy ezeket az anyagokat veszélyesnek kell tekinteni ezen irányelv alapján. Tulajdonképpen az anyag hőmérséklete vagy nyomása, az oxigént kiszorító képessége, vagy az a fizikai mód, ahogyan felhasználják, vagy ahogyan kezelik, alkotják a veszélyes jellemzőit a iii. bekezdés alapján. Ennek megfelelően a vízgőz kockázatot vethet fel, ha például 150 ºC a hőmérséklete, éppen úgy, mint egy 6

7 BEVEZETÉS semleges szilárd anyag, belélegezhető por formájában. (Némelyik tagállam rendelkezik foglalkozási expozíciós határértékekkel erre az esetre, mint amilyen a más formájú nem besorolt részecskék). Veszély a vegyi anyagnak az a belső tulajdonsága, hogy ártalmas lehet. Ennek és a fenti meghatározásoknak megfelelően, a vegyi anyagoknak mind a belső (fizikai-kémiai és toxikológiai) tulajdonságai, mind a felhasználási módjuk vagy a munkahelyi jelenlétük alkotják a vegyi anyag veszélyét, amely rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy sérülést okozzon. Kockázat annak valószínűsége, hogy az alkalmazás, illetve expozíció körülményei között potenciális ártalom következik be. A kockázatértékelés ennélfogva két változót foglal magába: az ártalmat, és annak valószínűségét, hogy ez bekövetkezik. Ezért meg kell határozni az anyag által felvetett belső veszélyt, valamint a felhasználásának és kezelésének a körülményeit, beleértve a megelőzésre és a védelemre tett létező intézkedéseket is. Ennek megfelelően elmondható, hogy a kénsav jelenléte egy vállalatnál mindig kockázatot vet fel. Mindazonáltal, a kockázat szintje lehet gyakorlatilag nem létező is, ha a kénsav légmentes biztonsági tartályba van zárva, ha a munkafolyamat zárt stb. Ez a dokumentum más koncepciót alkalmaz, amely nincs meghatározva a 98/24/EK irányelvben. A következő szakkifejezések fogalommeghatározása lentebb található abban az összefüggésben, ahogyan azokat ez a gyakorlati útmutatás használja. Vegyi anyagoknak való kitettség: valamennyi olyan munkahelyzet, amelyben vegyi anyag van jelen, és a munkavállaló érintkezésbe kerül ezekkel az anyagokkal, általában bőrön keresztül vagy belélegzés útján. Baleset vegyi anyagok miatt: olyan rendellenes esemény, amely gyorsan és váratlanul következik be a munka során, vagy annak eredményeként, hogy a munkavállaló hirtelen vegyi anyagoknak vagy azok miatt felszabaduló energiának lett kitéve. 3. A VEGYI ANYAGOK OKOZTA SÉRÜLÉS LÉTREJÖTTÉNEK MECHANIZMUSA A vegyi anyagok vagy közvetlenül okozhatnak az emberi testen sérülést, vagy valamilyen formájú energia termelése útján, amelynek kedvezőtlen hatása lehet az emberi egészségre. Az első esetben, ami a vegyi anyag által közvetlenül az emberi testen okozott sérülést illeti, szükséges (de nem elégséges), hogy annak molekulái érintkezésbe kerüljenek az emberi test valamelyik részével. A sérülés gyorsan vagy akár azonnal láthatóvá válik az érintkezés után (akut hatás), vagy hosszú idő után tűnhet elő, rendszerint az idők során ismétlődő behatás következtében (krónikus hatás). Ezenfelül, a sérülés megjelenhet a vegyi anyag és a test (bőr, légzőutak, gyomor-bél traktus) közötti érintkezési pontban, amely esetben helyi hatásnak nevezik; vagy egy felszívódási és a testben való eloszlási folyamat után megjelenhet a test bármely pontján, a helyre való tekintet nélkül, ahol az érintkezés létrejött (szervezeti hatások). A helyi hatásra példa lehet az a légúti irritáció, amit az ammónia belélegzése okoz, vagy a bőr égése, amit a kénsavval való érintkezés hoz létre. A szervezeti hatásokra példa a májgyulladásos károsodás, amit bizonyos oldószerek belélegzése okoz, vagy az idegrendszeri károsodást okozó higanygőzök belélegzése. Az említett második esetben a vegyi anyagok miatt keletkezett tűz vagy robbanás képes előidézni ezt a jelenségtípust. A munkahelyen keletkező tűz okozhat súlyos sérülést a munkavállalóknak, különösen akkor, ha nem teszik meg a megfelelő vészhelyzeti intézkedéseket, és majdnem mindig nagyobb károkat eredményez a vállalat vagyontárgyaiban. Robbanás akkor keletkezik, amikor hirtelen oxidációs vagy bomlási reakció megy végbe, hőmérséklet- vagy nyomásnövekedést, vagy egyszerre mindkettőt okozva. A gyakorlatilag azonnali természetük következtében a robbanásoknak rendszerint nagyon súlyos hatásai vannak mind a személyekre, mind az anyagi eszközökre nézve. A robbanások romboló ereje miatt az Európai Unió közzétette a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekről és védelmi rendszerekről szóló 94/9/EK irányelvet, valamint a robbanásveszélyes légkörben végzett munkáról szóló 1999/92/EK (ATEX) irányelvet. Ez utóbbi eredményezte az Európai Bizottságnak A jó gyakorlat útmutatója című kiadványát. 7

8 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV 4. AZ ÚTMUTATÁS SZERKEZETE ÉS HIVATKOZÁS A 98/24/EK IRÁNYELVRE Az 1. táblázat felsorolja az útmutatás tartalma és a 98/24/EK irányelv rendelkezései közötti összefüggéseket. 5. A 98/24/EK IRÁNYELVET KIEGÉSZÍTŐ TÖRVÉNYEK A 98/24/EK irányelvet kiegészítő rendeletek nem teljes listája, amelyeket az Európai Unióban alkalmaznak, az alábbiakban található. Ezeket a következő területek szerint lehet csoportosítani: a) A veszélyes vegyi anyagok meghatározása A Tanács 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, módosítva és a műszaki fejlődéshez hozzáigazítva. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, később a műszaki fejlődéshez hozzáigazítva. 1. táblázat Ennek az útmutatásnak a tartalma és annak összefüggése a 98/24/EK irányelvvel RÉSZ FEJEZET CÍM Hivatkozás a 98/24/EK irányelvben I. rész A kockázatok meghatározása, becslése és ellenőrzése II. rész III. rész 1. A veszélyes vegyi anyagokból eredő kockázat meghatározása és becslése 2. Alapelvek a kockázatok megelőzéséhez, megszüntetéséhez vagy a lehető legkisebbre csökkentéséhez 3. Különös véd- és megelőző intézkedések a kockázatok ellenőrzéséhez Az ólomnak és ionos vegyületeinek kitett munkavállalók egészségének folyamatos biológiai ellenőrzése és felmérése Felhasznált irodalom 4. cikk 5. cikk (2) bekezdés 6. cikk (2) bekezdés II. melléklet, 1.3. szakasz A Bizottság 91/155/EGK irányelve a veszélyes anyagokra vonatkozó különös információk rend- MELLÉK- LETEK 1. melléklet Kockázatra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok és azok kombinációi 2. melléklet Egyszerűsített kockázatértékelési módszerek 3. melléklet Alkalmazási példák a megelőző és különös intézkedésekre két ipari munkafolyamatban 4. melléklet A vegyi anyagok behatásának mennyiségi értékelése 5. melléklet Szabványosított módszerek a munkahelyi levegőbeli veszélyes vegyi anyag koncentrációjának mérésére a foglalkozási expozíciós határértékeivel összefüggésben 6. melléklet Elemzések módszertani lapjai a levegőben és a vérben található ólomhoz és ionos vegyületeihez 3. cikk (10) bekezdés 8

9 BEVEZETÉS szerével kapcsolatos részletes rendelkezések meghatározásáról és megállapításáról, (biztonsági adatlapok), legutóbb a 2001/58/EK irányelvvel módosítva. b) Kémiai biztonság A Tanács 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről. A Bizottság ezt követő határozatai az alkalmazásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről. c) Munka az egyes veszélyes vegyi anyagokkal 97/C 267/96. Kezdeményezés a veszélyes anyagok belföldi vízi utakon hajókkal történő szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló tanácsi irányelvhez és azt követő módosításához. Európai egyezmény a veszélyes áruk közúton történő nemzetközi fuvarozásáról (ADR 4 ). A veszélyes áruk vasúton történő nemzetközi fuvarozását érintő rendeletek (RID 5 ). Természetesen, a túlérzékeny munkavállalók jellemző tulajdonságait szintén figyelembe kell venni a 98/24/EK irányelv alkalmazásakor, különösen a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló 94/33/EK irányelven, valamint a várandós, gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK irányelven keresztül. Ennek a dokumentumnak a szakirodalmi hivatkozásokat tartalmazó III. része a 98/24/EK irányelvet kiegészítő más irányelveket és rendeleteket is megemlít. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/18/EK irányelve a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 83/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról. A Tanács (a 97/42/EK és 1999/38/EK irányelvvel módosított) 90/394/EGK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről. d) Veszélyes áruk szállítása Műszaki utasítások a veszélyes áruk légi úton történő biztonságos szállításához (ICAO 1 ). Nemzetközi tengerhajózási veszélyes áruk (IMDG 2 ) szabályzata. Veszélyes áruk fuvarozása belföldi vízi utakon (ADN 3 ). 1 International Civil Aviation Organisation Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet. 2 International Maritime Dangerous Goods Code Nemzetközi tengerhajózási veszélyes áruk szabályzata. 3 European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti kódexe. 4 European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road Európai egyezmény a veszélyes áruk közúton történő nemzetközi fuvarozásáról. 5 Regulations concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Rail A veszélyes áruk vasúton történő nemzetközi fuvarozását érintő rendeletek. 9

10

11 I. RÉSZ

12

13 A MUNKAHELYI VESZÉLYES VEGYI ANYAGOK JELENLÉTÉBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA, ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE 1. A MUNKAHELYI VEGYI ANYAGOK JELENLÉTÉBŐL EREDŐ KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS BECSLÉSE 1.1. A VEGYI ANYAGOK MIATTI KOCKÁZATOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK FORRÁSAI A vegyi anyagok jelenléte a munkahelyen a munkavállalók egészségére vagy biztonságára nézve kockázatokat vethet fel az alábbiak következtében: veszélyes tulajdonságaik (fizikai-kémiai vagy toxikológiai) (pl.: robbanásveszélyes vagy túlérzékenységet kiváltó anyag), a hőmérséklet vagy nyomás, amelyen előfordulnak a munkahelyen (pl.: 150 ºC-os vízgőz), az a képességük, hogy kiszorítják a légköri oxigént a munkahelyről (pl.: nyomás alatt lévő semleges gáz), a mód, ahogyan jelen vannak a munkahelyen (pl.: semleges szilárd anyag belélegezhető por formájában). Ezért a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok kockázatot felvető képességének meghatározásához ezeknek az anyagoknak a veszélyes tulajdonságait és használatának vagy jelenlétének módját kell ismerni. A munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok veszélyes tulajdonságaira vonatkozó információk, az e kockázatok becslésének első lépéseként, az alább feltüntetett forrásokból nyerhetők: Címke Az anyagok és készítmények (amelyeket a továbbiakban mint vegyszereket említünk) osztályozására, csomagolására, felcímkézésére és jellegzetes információs rendszerére vonatkozó Európai irányelvekből eredő törvényekkel összhangban a forgalomba hozott veszélyes vegyi anyagok összes szállítóedényét egy meghatározott modell szerinti címkével kell ellátni. Ilyen címke csak akkor nem szükséges, ha a terméket ömlesztve szállítják (ha azonban a terméket már szállították, van rá jellemző címkéje a szállításhoz). A címke tartalma (lásd az I.1. ábrát) a következő pontokra vonatkozó információt nyújtja: a) A vegyszer azonosítása. b) A gyártó vagy forgalmazó azonosítása. c) A termék által a tulajdonságai vagy hatásai következtében felvetett belső veszély. Ez a következő adatokat foglalja magában: A termék osztályozása a meghatározott veszélykategóriák szerint. Ezt az osztályozást a veszély megnevezésének és szimbólumának a kombinációja mutatja az I.1. táblázatban feltüntetett ábráknak megfelelő módon. Ezek a szimbólumok azonnal felhívják a figyelmet a termék általános veszélyes tulajdonságaira. A termékhez az 1. mellékletben található listából kijelölt kockázatra utaló (R) mondatok. Ezek a mondatok leírják a terméknek az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatásait, vagy Címke Biztonsági adatlapok Az Európai Bizottság ajánlásai Foglalkozási expozíciós határértékek Egyéb források (adatbázisok, internet stb.) A veszélyt jelentő vegyi anyagokra vonatkozó információk Piktogramok, R- és S-mondatok 13

14 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV I.1. ábra Vegyszerek címkézése Veszélyazonosítás (A 67/548/EGK irányelv II. melléklete szerint) T Mérgező T+ Nagyon mérgező Xn Ártalmas Xi Irritatív hatású C Maró hatású NB: A mérgező, ártalmas és ingerlő hatású szimbólumok a túlérzékenységet kiváltó, rákkeltő, mutációt okozó vagy a nemzőképességre nézve mérgező hatású, jellemzően az R-mondattal azonosított termékekhez használhatók. A kockázat leírása (R-mondat) (A 67/548/EGK irányelv III. melléklete szerint) Megelőző intézkedések (S-mondat) (A 67/548/EGK irányelv IV. melléklete szerint) F Tűzveszélyes F+ Fokozottan tűzveszélyes T Mérgező O Oxidáló F Erősen tűzveszélyes R 11-23/25: Belélegezve és lenyelve mérgező Erősen tűzveszélyes E Robbanásveszélyes N Környezetre veszélyes ABCDE-33 Tartalma XXX S.A. Av. ABY Tel S : A tartályt légmentesen zárva kell tartani Hőforrástól távol kell tartani Dohányozni tilos Bőrrel való érintkezés kerülendő Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni (ahol lehet, a címke tüntesse fel) TERMÉKAZONOSÍTÁS (anyag vagy készítmény) Vegyület (a készítményben jelen lévő veszélyes anyagok listája, koncentráció és mérgező hatás szerint) A forgalmazásért felelős személy neve (név, cím és telefonszám) a biztonságot befolyásoló veszélyes tulajdonságait. Alapvető információt képeznek, amit a kockázatok becslésekor figyelembe kell venni. A termékhez az 1. mellékletben található listából kijelölt biztonságra utaló (S) mondatok. Ezek a biztonságra vonatkozó tanácsot alkotnak, amit a termék kezelésekor vagy felhasználásakor figyelembe kell venni. A címkén feltüntetett információ a biztonsági adatlapokon is megtalálható, egyéb lényeges adatokkal kibővítve és kiegészítve Biztonsági adatlapok A biztonsági adatlap (Safety Data Sheet SDS) a címkét kiegészítve olyan információkat nyújt, amelyeket lehet, hogy a címke már nem tartalmaz. A fentiekben jelzett törvényekkel is összhangban, a veszélyes vegyi anyagok forgalmazóinak, azok akár csomagolva, akár ömlesztett formában vannak, a szállított termékre vonatkozó biztonsági adatlapokról kell gondoskodniuk a szakmai felhasználók számára. Ezenfelül, a készítmények forgalmazóinak a foglalkozásszerű felhasználók kérésére biztonsági adatlapról kell gondoskodniuk, ha a készítmények nem sorolhatók a veszélyes kategóriába, de a nem gáznemű készítmények esetében 1 tömegszázalékos, illetve gáznemű készítmények esetében 0,2 térfogat-százalékos koncentrációját tartalmazzák legalább egy, az egészségre vagy a környezetre veszélyt jelentő anyagnak vagy egy olyan anyagnak, amelyre nézve léteznek közösségi munkahelyi expozíciós határértékek. A biztonsági adatlap célja az, hogy tényleges és elegendő információt nyújtson a foglalkozásszerű felhasználók számára arról a veszélyről, amit a termék az egészségre, biztonságra és a környezetre előidéz, hogy lehetővé tegye a számukra annak a lehetséges kockázatnak a becslését, amelyet ezeknek a hatóanyagoknak a használata jelenthet a munkavállalókra, és más hatóanyagok által felvetett kockázat értékelését, ha azok behelyettesítése javasolt. Ezeket az adatlapokat annak az országnak a nyelvén kell keltezéssel ellátva megírni, ahova a szállítás történik. Az 14

15 I. RÉSZ I.1. ábra A kockázat osztályozása, veszélyszimbólumok és jelzések Tulajdonságok vagy hatások Veszélykategóriák Azonosítás Tulajdonságok vagy hatások Veszélykategóriák Azonosítás Robbanásveszélyes E EXPLOSIVO Rákkeltő 1. és 2. kat. R45 vagy R49 T TÓXICO R40 Oxidáló 3. kat. Fizikai-kémiai Fokozottan tűzveszélyes Tűzveszélyes Kismértékben tűzveszélyes O COMBURENTE F+ EXTREMADAMENTE INFLAMABLE F FACILMENTE INFLAMABLE R10 Jellemző hatás az egészségre Mutagén Teratogén 1. és 2. kat. 3. kat. 1. és 2. kat. Xn NOCIVO R46 T TÓXICO R68 Xn NOCIVO R60, R61 T TÓXICO R62, R63 Nagyon mérgező 3. kat. T+ MUY TÓXICO Xn NOCIVO Mérgező T TÓXICO Környezeti hatások Környezetre veszélyes R52, R53, R59 * N PELIGROSO PARA EL MEDIO AMBIENTE Ártalmas * Az R mondat vagy a piktogram használható ebben az esetben. Toxikológiai Maró hatású Xn NOCIVO C CORROSIVO Irritatív hatású Szenzibilizáló hatású Belélegezve Xi IRRITANTE R42 Xn NOCIVO adatlapok tartalmát frissíteni kell, amikor új adatok válnak hozzáférhetővé, és a változásokról értesíteni kell az átvevőket. Bőrrel érintkezve R43 Xi IRRITANTE Az adatlapokon feltüntetett terjedelmes információkat a következő 16 szakaszba kell csoportosítani a 2001/58/EK irányelvvel módosított 91/155/EGK irányelvben meghatározott modellel összhangban: 15

16 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 2. Összetétel, az összetevőkre vonatkozó adatok 3. Veszélyesség szerinti besorolás 4. Elsősegélynyújtás 5. Tűzvédelmi intézkedések 6. Intézkedések véletlenszerű expozícióknál 7. Kezelés és tárolás 8. Expozíció-ellenőrzések/személyi védelem 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai adatok 12. Ökológiai adatok 13. Hulladékkezelési szempontok 14. Szállításra vonatkozó előírások 15. Szabályozási információk 16. Egyéb információk A céljával megegyezően, a biztonsági adatlapokon feltüntetett összes információ lényeges az adott termékkel járó veszélyek hatékony elemzéséhez. Éppen ezért a biztonsági adatlap az alapvető információforrás a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok által felvetett kockázatok becsléséhez. Az I.2. ábra azt mutatja, hogy milyen módon vannak elrendezve az adatlap különböző szakaszaiban feltüntetett adatok. A biztonsági adatlapok fontossága indokolja, hogy a vállalatok különleges kezelési eljárást vezessenek be annak biztosítása érdekében, hogy a használatuk hatékony legyen. Az I.3. ábra összefoglalja azokat a különböző intézkedéseket, amelyeket a biztonsági adatlapok megfelelő kezelési eljárása foglalhat magába. Ezeknek az intézkedéseknek számos célja lehet: A biztonsági adatlapok korszerű nyilvántartásának létrehozása és fenntartása a vállalaton belül használt különböző vegyszereknek megfelelően, és az ennek céljából szükséges kapcsolat fenntartása a forgalmazókkal úgy, hogy a szükséges információ hozzáférhető legyen azokhoz a termékekhez, amelyekhez biztonsági adatlapok nem állnak rendelkezésre. A biztonsági adatlapokon feltüntetett információk összehasonlítása a vegyszerek címkéivel és azokkal a feltételekkel, amelyek között ezek a vállalaton belül felhasználásra kerülnek; ezt mindig el kell végezni, amikor a biztonsági adatlap teljesen új, vagy egy új változat áll rendelkezésre. A biztonsági adatlapokon feltüntetett információk felhasználása a munkahelyi kockázatok becslésekor, valamint azokhoz az intézkedésekhez, amelyek megtételét az alábbiakkal kapcsolatban határozzák el: a munkavállalók továbbképzése, biztonsági utasítások, a munkavállalók tájékoztatása, vészhelyzeti eljárásmódok (beleértve azokat az információkat is, amelyek a külső baleseti és mentőszolgálatok számára hasznosak). A biztonsági adatlapok hozzáférhetővé tétele a munka-egészségügyi szolgálatok számára, hogy azokat felhasználhassák a kockázatértékeléshez és egészségügyi felméréshez, és a vészhelyzeti eljárásmódokhoz kapcsolódó esetleges tanácsadáshoz. A biztonsági adatlapokat a munkavállalók vagy képviselőik számára mindig hozzáférhető helyen kell tartani Foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határértékek A foglalkozási expozíciós határértékek és biológiai határértékek jellemző referenciaparaméterek, amelyeket a munkahelyi vegyi anyagoknak való kitettség miatti kockázatok becsléséhez használnak. A határértékeknek két típusa lehet attól függően, hogy azokat önmagukban állapították-e meg az egészségügyi kritériumok figyelembevételével, vagy figyelembe vették-e az életképességi kritériumokat is. Az első esetben referenciát képeznek a munkavállalók egészségének biztosításához. A második esetben, amely a genotoxikus vegyszerek (rákkeltő vagy mutagén anyagok) határértékeit is magukba foglalják, referenciát képeznek ahhoz a kockázati szinthez, amelyet semmikor sem szabad túllépni. A határértékek felsorolásában a két értéktípust egyértelműen meg kell különböztetni. Az összes EU-tagállamnak rendelkeznie kell saját nemzeti, a 98/24/EK irányelv szerinti expozícióshatárérték és biológiaihatárérték-listával. Az egyes országokban a kockázatértékeléshez felhasználandó határértékeket az említett listában meg kell jelölni, és a jellegüknek megfelelően kell alkalmazni. 16

17 I. RÉSZ I.2. ábra* A biztonsági adatlapok alkalmazása Általános információk Szakasz A gyártó és a forgalmazó neve 1 Kémiai összetétel 2 Fizikai-kémiai tulajdonságok 9 Felhasználás Szakasz Ajánlott felhasználás és korlátozások 16 Kezelés és tárolás 7 és 15 Felhasználói védelem 8 Expozíció határértéke 8 és 15 Forgalmazási és felhasználási korlátozások 15 Szállítás Szakasz Óvintézkedések és tanácsadás 14 Szállításkor fellépő veszélyek 14 Veszélyek Szakasz Biztonság: éghetőség, robbanékonyság, reakcióképesség 3, 9 és 10 Egészség: toxicitás 3 és 11 Környezet: ökotoxikológiai hatás 3 és 12 Hulladékkezelés Szakasz Hulladék, újrahasznosítás 13 Vészhelyzetek Szakasz Elsősegély 4 Tűz 5 Szivárgások/kibocsátások 6 (*) Forrás: Union des industries chimiques / DT

18 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV I.3. táblázat* A biztonsági adatlapok (SDS) ügykezelése és felhasználása A VÁLLALKOZÁS VEZETÉSE (Elhárító szolgálat) Termékszállító Az SDS utolsó változata Egészségfelmérés Munkaegészségügy SDS-ek besorolása és ügykezelése Az SDS és a termékcímke közötti egyezés ellenőrzése Egyeztetés: terméktulajdonságok használati feltételek MUNKAHELYI KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Védelmi és megelőzési szervezetek (munkahely, környezet) Külső vészhelyzeti szolgálatok Munkavállalók továbbképzése Biztonsági utasítások Munkavállalók tájékoztatása Vészhelyzeti eljárásmódok Intézkedés Jelentések (*) Forrás: Union des industries chimiques/dt 62. Nem szabad elfelejteni, hogy a közösségi jogszabály (98/24/EK irányelv) szerint valamennyi olyan anyagot, amely rendelkezik expozíciós határértékkel, veszélyes anyagnak kell tekinteni. Ez a helyzet az olyan nem oldódó anyagok részecskéivel, amelyek nem sorolhatók be az egészségre veszélyes anyagokként. Ugyanez vonatkozik a bomlás, vagy bizonyos anyagok hőkezelése során létrejött anyagokra is, mint amilyenek bizonyos műanyagok, némelyik fém (hegesztés vagy egyéb alkalmazás), szénkátrány stb Az Európai Bizottság ajánlásai a kockázatértékelések eredményéhez és az anyagok kockázatkorlátozó stratégiájához Ezek az ajánlások a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről, valamint ezeknek elsőbbségi kiértékelésre megállapított anyagokként való osztályozásáról szóló, március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelettel összhangban készültek. 18

19 I. RÉSZ Ezeket az ajánlásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában tették közzé, és ezeket be kell foglalni a megfelelő anyag biztonsági adatlapjaiba és azok frissítéseibe Egyéb források Ha a biztonsági adatlapon a termékhez feltüntetett információ nem elegendő a munkahelyi jelenlétéből eredő kockázatok megfelelő becsléséhez, vagy olyan vegyszer esetén, amely nincs alárendelve a veszélyes termékek forgalmazására vonatkozó rendelkezéseknek, a biztonsági adatlap rendelkezése nem kötelező, a foglalkozásszerű felhasználók kérhetik a szükséges információt a gyártóktól vagy a forgalmazóktól a 98/24/EK irányelv 8. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban. Bármilyen esetben a fontos információ más forrásokból is megkapható az alábbiak szerint: Létező rendeletek a veszélyes áruk szállításáról közúton (ADR 6 ), vasúton (RID 7 ), levegőben (ICAO-TI 8 ) és tengeren (IMDG-szabályzat 9 ) vagy folyón (ADN 10 ). Ezek feltüntetik a vegyszerek veszélyességi besorolását és a megfelelő szimbólumokat (piktogramokat) és jelzéseket. Monográfiák és adatlapok azokhoz a vegyi anyagokhoz, amelyeket különböző intézmények állítottak elő a létező tudományos és műszaki információk alapján, mint az UN 11, ILO 12 és a WHO 13 támogatásával, az EU Bizottságának közreműködésével készült nemzetközi vegyészeti biztonsági kártyák, amelyek a kockázatelhárításhoz tartozó egyéb adatok között az anyagok toxicitására és megengedett koncentráció-határértékeire vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Adatbázisok, amelyek CD lemezen vagy számítógéppel közvetlenül elérhetők. Bibliográfiai adatbázisok, amelyek szakfolyóiratokban közzétett művek összefoglalását tartalmazzák KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSMÓDOK A személyek egészségi kockázata teljes leküzdésének biztosításához a 98/24/EK irányelv kimondja, hogy a munkáltatók feladata meghatározni, vannak-e jelen veszélyes vegyi anyagok a munkahelyen, hogy ezeket megszüntessék, és ahol ez nem lehetséges, felbecsüljék azt a kockázatot, amelyet ezek előidézhetnek. A becslés alapvető célja a kockázatok meghatározása a megszüntetésük érdekében. A kockázatok elkerülése tulajdonképpen a megelőzés első alapelve, ahogyan a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke (2) bekezdésének a) pontja kimondja. Sajnos nem mindig lehetséges a kockázatokat megszüntetni, ezért a becslés ezeket csak csökkenti, mivel ez lehetővé teszi a fontossági sorrend felállítását, a megelőző intézkedések meghatároztását, és a már létezők hatékonyságának növelését. A kockázat értékelése alapjában véve a jelen lévő vegyi anyagok veszélyes tulajdonságainak információs és adatgyűjtési folyamata, valamint azoké a körülményeké, amelyek között az emberek ezekkel dolgoznak, annak érdekében, hogy meghatározzák a létező kockázatokat, az azoknak kitett személyeket és a lehetséges ártalmakat, amelyek előfordulhatnak (beleértve az egyéni érzékenység lehetséges meglétét is), a létrejött ilyen ártalom lehetőségének végső kiértékelésével. Korábban már jeleztük, hogy a veszélyes vegyi anyagok kockázata felmerülhet mind a vegyi anyag és az emberi test közvetlen érintkezésén keresztül, mind azon keresztül, hogy energia jön létre, amikor a vegyi anyag kémiai reakcióba kerül, és ez olyan hatást gyakorolhat az emberi testre, mint a tűz vagy robbanás. Meg kell jegyezni, hogy a kockázatok, amelyeket a 98/24/EK irányelv alapján fel kell becsülni, és veszélyes vegyi anyagok jelenlétéből erednek, egy vagy többfélék lehetnek a következők közül: 6 European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Road Európai egyezmény a veszélyes áruk közúton történő nemzetközi fuvarozásáról. 7 Regulations concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Rail A veszélyes áruk vasúton történő nemzetközi fuvarozását érintő rendeletek. 8 International Civil Aviation Organisation Technical Instructions Nemzetközi polgári repülésügyi szervezet Műszaki utasítások. 9 International Maritime Dangerous Goods Code Nemzetközi tengerhajózási veszélyes áruk szabályzata. 10 European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways Európai egyezmény a veszélyes áruk belföldi vízi utakon történő fuvarozásáról. 11 United Nations Organisation Egyesült Nemzetek Szervezete. 12 International Labour Organisation Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. 13 World Health Organisation Egészségügyi Világszervezet. 19

20 GYAKORLATI ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV tűz és/vagy robbanás, veszélyes kémiai reakció miatt keletkező kockázat, amely hatással lehet a munkavállalók egészségére és biztonságára, kockázat belélegzés miatt, kockázat a bőrön keresztüli felszívódás miatt, kockázat a bőrrel vagy szemmel való érintkezés miatt, kockázat lenyelés miatt, kockázat a parenterális úton keresztül való behatolás miatt. Az egyik kockázati tényező, amit figyelembe kell venni tekintet nélkül a vegyszer lényegéből fakadó veszélyre, a berendezések meghibásodása, amelynek következményei lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. Ez az, amiért az ezekből a meghibásodásokból származó kémiai kockázatokat figyelembe kell venni. Az I.1. táblázat vázlatosan felsorolja a veszélyes vegyi anyagok miatt lehetséges kockázatokat, és a teljesség igénye nélkül tartalmazza a velük járó körülmények (feltételek, tulajdonságok, tényezők stb.) listáját. I.1. táblázat A veszélyes vegyi anyagok jelenlétéből keletkező kockázatok Kockázat Tűz és/vagy robbanás kockázata Kockázat veszélyes vegyi reakciók miatt Kockázat a vegyi anyag belélegzése miatt Kockázat a bőrön keresztül történő felszívódás miatt Kockázat a parenteral úton keresztül Kockázat lenyelés miatt Kockázat a bőr vagy a szem és a vegyi anyag közötti érintkezés miatt A berendezésekből eredő vegyi kockázat, amelynek következményei lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára Néhány kockázati tényező Fizikai állapot (gáz, gőz, finom por stb.) Nyomás/hőmérséklet A veszélyes vegyi anyag éghetősége Az anyagok fűtőértéke Környezeti koncentráció (éghetőségi határértékek) Begyulladás forrása (dohányzás, műveletek nyílt lánggal, szerszámok, lábbeli, statikus kisülés, hőtermelő vegyi reakciók) A veszélyes vegyi anyagok vegyi reakcióképessége és instabilitása Nem megfelelő hűtőrendszerek Megbízhatatlan rendszer a reakcióban kulcsfontosságú változók (nyomás, hőmérséklet és áramlás) szabályozásához A veszélyes vegyi anyag toxicitása Környezeti koncentráció Expozíció ideje Túlérzékeny munkavállalók A vegyi anyag és a bőr közötti érintkezés helye és kiterjedése A veszélyes vegyi anyag toxicitása a bőrön keresztül Az érintkezés időtartama és gyakorisága Túlérzékeny munkavállalók A veszélyes vegyi anyag toxicitása A bőr sérülése Túlérzékeny munkavállalók A veszélyes vegyi anyag toxicitása Személyi higiénikus szokások Evés, ivás vagy dohányzás lehetősége a munkahelyen Túlérzékeny munkavállalók Az egyéni védőeszközök helytelen használata Nem megfelelő technológiai munkafolyamat Helytelen átviteli rendszer Az anyagok és berendezések korróziója A szivárgásokat és kiömléseket megszüntető rendszer hiánya (felfogó tálcák, védelem mechanikus ütések ellen) A megelőző karbantartás hiánya 20

1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE

1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 1. fejezet HUMÁN EGÉSZSÉGKOCKÁZAT BECSLÉSE 19 20 Tartalomjegyzék 1. Általános bevezetõ...25 1.1. Elõzmények...25 1.2. Általános alapelvek...27 2. Expozícióbecslés...29 2.1. Bevezetõ...29 2.1.1. A mért

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Összhangban van 453/2010 (EU) rendelettel és a módosított 1907/2006 számú (EU) rendelet (REACH) II.

BIZTONSÁGI ADATLAP Összhangban van 453/2010 (EU) rendelettel és a módosított 1907/2006 számú (EU) rendelet (REACH) II. 1. oldal, összesen: 19 BIZTONSÁGI ADATLAP Összhangban van 453/2010 (EU) rendelettel és a módosított 1907/2006 számú (EU) rendelet (REACH) II. mellékletével Domestos Turbo Fresh WC rúd Pine Fresh 1. SZAKASZ:

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _. Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet

REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _. Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet REACH: lehetõség a szakszervezetek számára. Hasznosítható tudás a munkahelyen _ Tony Musu, kutató, Európai Szakszervezeti Intézet Tartalom 5 Elõszó 7 1. Rész 7 REACH: miért volt szükség a szabályozásra?

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP a Ca(OH)2 anyaghoz, amely az

BIZTONSÁGI ADATLAP a Ca(OH)2 anyaghoz, amely az 1 AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT BEAZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Az anyag neve: Egyéb megnevezések: Kémiai név és képlet: kalcium-dihidroxid mészhidrát, hidratált mész, oltott mész, építési mész,

Részletesebben

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA

A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A villamos veszélyesség fokozatainak elemzése a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével.

Részletesebben

1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítója. 2. Veszélyesség szerinti besorolás

1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítója. 2. Veszélyesség szerinti besorolás Kibocsátási dátum: 30.09.1999 Változat: 11.0 Felülvizsgálat dátuma: 08.07.2013 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítója 1.1. Termékazonosító Kémiai termék típusa : Anyag Név : Kerozin

Részletesebben

1/14 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 azonosító A termék neve: Kereskedelmi név: Formálógáz 30/70 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve

Részletesebben

A. Veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység

A. Veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység 1. számú melléklet: Az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos legfontosabb speciális jogszabályi rendelkezések (külön jogszabályokban meghatározott szempontok) a kockázatbecsléssel/kockázatértékeléssel

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2011.1.15. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 12/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 10/2011/EK RENDELETE (2011. január 14.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő

Részletesebben

1/13 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 azonosító A termék neve: Kereskedelmi név: CORGON 10 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt

Részletesebben

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? HU 2014 14 SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide

Részletesebben

ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer

ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer Cím ESTA szabvány Változat 1.2 ESA _12.0271 Dátum 2012. május 4. Szerző R Scheffer ESTA szabvány A vetőmagcsávázás európai minőségbiztosítása Vetőmagcsávázásra és csávázott vetőmagra vonatkozó minőségbiztosítási

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-1/1969 számú irányelv A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója Bevezetés 1. Az irányelv a FAO/WHO

Részletesebben

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes

Hogyan készítsünk környezeti jelentést? Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Skwarek Kristóf Éri Vilma Steve Brookes Budapest, 2002. június Készült a Tetra Alapítvány támogatásával. Tetra Alapítvány Budapest, 2002. június TARTALOM 1. BEVEZETŐ...1 1.1. A környezeti jelentésről...1

Részletesebben

V. felülvizsgálat: 2013.02.10. Harpic Max WC illatosító és tisztító Tenger illat. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

V. felülvizsgálat: 2013.02.10. Harpic Max WC illatosító és tisztító Tenger illat. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Harpic Max WC illatosító és tisztító 1.1. Termékazonosító Harpic Max WC illatosító és tisztító Azonosítási szám: D0243872 / 0244089 1.2.

Részletesebben

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN

INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS, LAKOSSÁGI RÉSZVÉTEL ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEKBEN Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben EUR/ICP/EHCO 02 02 05/12 038279 1999. április

Részletesebben

A SÚLYOS NEMKÍVÁNATOS HATÁSOK JELENTÉSÉRE VONATKOZÓ

A SÚLYOS NEMKÍVÁNATOS HATÁSOK JELENTÉSÉRE VONATKOZÓ A SÚLYOS NEMKÍVÁNATOS HATÁSOK JELENTÉSÉRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS 1. Bevezetés A kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK rendelet 1 megteremtette az alapot a kozmetikai termékek használatának tulajdonítható

Részletesebben

Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának bővített, szerkesztett anyaga

Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának bővített, szerkesztett anyaga Robbanásbiztos Berendezések BKI Vizsgáló Állomása Ex BKI Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Ex Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának

Részletesebben

Szakmai továbbképzés

Szakmai továbbképzés Szakmai továbbképzés Éghető gázok, gőzök, ködök, éghető és robbanóképes porok, valamint nem éghető, de robbanóképes porok által okozott veszélyek ipari technológiákban Szakmai továbbképzés (3. kiadás)

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

Biztonsági adatlap FORCE 20 CS

Biztonsági adatlap FORCE 20 CS 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Terméknév Formulációs kód A13219F 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Részletesebben

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről OptiJus Opten Kft. I. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A 2012.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR)

Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) Európai Képesítési Keretrendszer Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere (EKKR) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni.

Részletesebben

FIGYELEM. Elkészítés időpontja: 2014. május 20. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1

FIGYELEM. Elkészítés időpontja: 2014. május 20. Felülvizsgálat időpontja: - Verziószám: 1 B I ZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása: Rovarölő mezőgazdasági

Részletesebben

: Sikadur -12 Pronto Part A

: Sikadur -12 Pronto Part A 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító Márkanév : 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Jelenlegi

Részletesebben

Finish All in 1 gépi mosogató tabletta

Finish All in 1 gépi mosogató tabletta 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Azonosítási szám: D0366974 / 8044120 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt

Részletesebben