HU Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?"

Átírás

1 HU SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

2 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel Internet: YouTube: EUAuditorsECA Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál ( Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 ISBN doi: /68153 Európai Unió, 2014 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg

3 HU SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

4 Tartalomjegyzék 02 Bekezdés Glosszárium I VII Összefoglalás 1 7 Bevezetés 1 2 Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul 3 4 A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja 5 7 A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében 8 11 Az ellenőrzés hatóköre és módszere Észrevételek Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az u vegházhatásúgáz kibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek Csak az épu letek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek több mint fele nem határozott meg számszerűsített célokat kibocsátásaik csökkentésére, és csak kettő rendelkezett 2020-ra vonatkozó számszerűsített céllal A fennmaradó kibocsátások ellentételezését csak korlátozott mértékben alkalmazzák, és az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek egységes megközelítéssel Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú A jelenlegi szabályok szerint a zöld közbeszerzés inkább csak lehetőség mintsem kötelezettség, és csak kevesen alkalmazzák azt szisztematikusan Új épu letek és jelentős felújítási projektek esetében nem alkalmaznak szisztematikusan az energiahatékonysági teljesítményre vonatkozó környezetbarát építési előírásokat

5 Tartalomjegyzék Következtetések és ajánlások Melléklet A zöld közbeszerzés értékelésére alkalmazott ellenőrzési módszer Az intézmények és szervek válaszai: Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Az Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Európai Számvevőszék Európai Ku lu gyi Szolgálat Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Unió Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Repu lésbiztonsági Ügynökség Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európai Gyógyszeru gynökség Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)

6 Glosszárium 04 Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódex: az Európai Bizottság által támogatott önkéntes szakmai kódex, ami az adatközpontok energiafogyasztásával és a kapcsolódó környezeti, gazdasági és energiaellátás biztonsági hatások csökkentésének szükségességével foglalkozik. CO 2 -egyenérték (CO 2 e): üvegházhatású gázok kibocsátásának általános mértékegysége, amely azok eltérő globális felmelegedési potenciálját tükrözi. Éghajlatváltozás: az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye alapján az éghajlat megváltozása, amely közvetlenül vagy közvetve olyan emberi tevékenységekkel függ össze, amelyek megváltoztatják a globális légkör összetételét, és amely az összehasonlítható időtartamok során megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik. Ellentételezés: a szén dioxid kibocsátás ellentételezése egy olyan mechanizmus, amellyel egy egyén vagy szervezet saját szén dioxid kibocsátásának egészét vagy annak egy részét úgy kompenzálja, hogy a szén dioxid kibocsátásnak a világ más részén történő, pl. a széntüzelésű erőműveket szélerőművekkel való felváltása útján megvalósított csökkentéséért fizet. Az ellentételezés viszonyítási alapját az jelenti, hogy az ellentételezést eredményező kibocsátás visszaszorítási projekt hiányában mekkora lenne az elméleti kibocsátás. EMAS: az Európai Unió önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere. Ez a rendszer kompatibilis az ISO szabvánnyal, de a követelmények terén túlmutat rajta. Energiahatékonyság: akkor nevezünk valamit energetikai szempontból hatékonyabbnak, ha megegyező energiafelhasználással nagyobb teljesítményt nyújt, vagy kevesebb energiafelhasználással képes ugyanolyan teljesítményt nyújtani. Az energiahatékonyság javítása az energiafogyasztás csökkentésének, illetve az energiafogyasztás növekedési üteme visszafogásának egy módja. Fenntartható fejlődés: az ENSZ közgyűlése által 1987-ben elfogadott Brundlandt jelentés szerint olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét. GHG protokoll: az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos, a GHG Protocol Initiative által kidolgozott, széles körben alkalmazott önkéntes nyilvántartási és beszámolási standard. Ez a kezdeményezés a World Resources Institute (washingtoni székhelyű, környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezet) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (nemzetközi vállalatok genfi székhelyű szövetsége) által összegyűjtött, vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket, kormányokat és egyéb szereplőket magában foglaló, több érdekelt félből álló partnerség. Globális felmelegedési potenciál (GWP): egy üvegházhatású gáz hatásának meghatározására szolgáló jellemző, amely az adott gáznak a globális felmelegedésre egy adott időszakon keresztül gyakorolt hatását a szén dioxid hatásával hasonlítja össze. GreenBuilding program (GBP): az Európai Bizottság önkéntes programja az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások nem lakóépületekben történő felhasználásának előmozdítására szolgáló költséghatékony intézkedések támogatására. ISO 14001: ez a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott szabvány határozza meg a környezetvédelmi irányítási rendszerekre vonatkozó kritériumokat, és azok ennek alapján tanúsíthatók. A szabvány nem tartalmaz a környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó kötelező követelményeket, hanem egy olyan keretrendszert vázol fel, amely alapján az adott vállalat vagy szervezet eredményes környezetvédelmi irányítási rendszert hozhat létre. Karbonlábnyom: egy termék vagy tevékenység által közvetve vagy közvetlenül, illetve személyek és szervezetek tevékenységével kapcsolatban kibocsátott CO 2 vagy üvegházhatású gázok teljes mennyiségének jellemzésére használt népszerű kifejezés. A karbonlábnyom kiszámítására nincsenek kötelező jellegű uniós szabályok.

7 Glosszárium 05 Kibocsátásáthelyezés: üvegházhatású gázok kibocsátásának a kötelező korlátozásokat betartani kívánó országokban történő csökkentésének az a része, amely más, ilyen korlátozásokat nem alkalmazó országokban jelenhet meg újra. Például a vállalatok a fejlett országokból a fejlődő országokba helyezhetik át a termelést a kibocsátáskorlátozások megkerülése céljából. Környezetbarát közbeszerzés (GPP): beszerzési folyamat, amelynek során a közhatóságok olyan árukat, szolgáltatásokat és kivitelezési munkákat igyekeznek beszerezni, amelyek életciklusuk során a másként beszerezhető, ugyanolyan alapfunkciójú áruknál, szolgáltatásoknál és kivitelezési munkáknál kisebb környezeti hatást fejtenek ki. Környezetbarát közbeszerzési (GPP) eszköztár: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott gyakorlati iránymutatás ahhoz, hogy a környezetvédelmi előírásokat a pályázati dokumentumok műszaki specifikációinak, illetve a kiválasztási és/vagy odaítélési kritériumok és szerződésteljesítési záradékok részeként alkalmazzák. Megújuló forrásokból származó energia: a 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája. Nullaközeli energiaigényű épu let: az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv meghatározása szerinti igen nagy energiahatékonysággal rendelkező épület. A nullaközeli vagy nagyon alacsony energiaigényt döntően megújuló energiával kell kielégíteni, beleértve a helyszínen vagy a közelben található megújuló energiaforrások felhasználását. Szén dioxid (CO 2 ): természetben előforduló, valamint fosszilis tüzelőanyagok, mint pl. olaj, gáz, szén és biomassza elégetésekor, a földhasználat változásakor és ipari folyamatokban (pl. cementgyártás) melléktermékként keletkező gáz. A szén dioxid a fő antropogén üvegházhatású gáz, és referenciaként szolgál, amelyhez a többi üvegházhatású gáz hatását mérik. Szén dioxid semlegesség: amikor egy termékhez vagy tevékenységhez kapcsolódó nettó szén dioxid kibocsátás az elkerülhetetlen kibocsátások ellentételezésének figyelembevételével nulla. Szervezetek környezeti lábnyoma (OEF) módszer: az Európai Bizottság által a közintézmények életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére ajánlott módszer. A módszer magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentését, de nem csak erre korlátozódik.

8 Glosszárium 06 Teljes munkaidős egyenérték (FTE): a személyek számának mérésére szolgáló mértékegység, amely annak ellenére összehasonlíthatóvá teszi őket, hogy hetente eltérő számú munkaórát dolgoznak. Upstream kibocsátások: a GHG protokoll szerint az upstream kibocsátások a megvásárolt vagy más módon beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetett kibocsátások. Ezek a bejelentő szervezet általi átvételig merülnek fel, ezért bölcsőtől a kapuig kibocsátásként is hivatkoznak rájuk. Üvegházhatás: az üvegházhatású gázok által a Föld felszín közeli légkörében (a troposzférában) okozott hőfelhalmozódás. Az üvegházhatás pontosan úgy melegíti fel bolygónk felszínét, ahogy az üvegház üvegfalai növelik a benti levegő hőmérsékletét. A természetes üvegházhatás nélkül a hőmérséklet fagypont alatt lenne. Az emberi tevékenységek azonban globális felmelegedést és éghajlatváltozást okozva nagymértékben megnövelték a természetes üvegházhatás intenzitását. Üvegházhatású gázok (GHG): például a szén dioxid (CO 2 ), metán (CH 4 ), dinitrogén oxid (N 2 O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC): az ezek által elnyelt napsugárzás felelős az üvegházhatásért. Különböző globális felmelegedési potenciáljuk miatt az üvegházhatású gázok kibocsátását általában szén dioxid egyenértékben (CO 2 e) számítják ki és szerepeltetik a jelentésekben. Visszaszorítás: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy elnyelésének javítására irányuló erőfeszítés. Idetartozik például a fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználása, a megújuló energiaforrásokra való átállás, az épületek szigetelésének javítása, valamint az olyan nyelők mint például az erdőterületek megnövelése a légkörben található szén dioxid megkötése érdekében.

9 Összefoglalás 07 I Ahhoz, hogy az Európai Unió éghajlatpolitikája hiteles legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek közintézményként élen kell járniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának (karbonlábnyomuk) csökkentésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában től az uniós intézményeknek és szerveknek sikerült megfordítaniuk az épületekhez kapcsolódó kibocsátásuk növekvő trendjét. Elszalasztották ugyanakkor annak lehetőségét, hogy közös politikát dolgozzanak ki és hajtsanak végre arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljanak a kibocsátások 2020-ig az es szinthez viszonyított 20%-os csökkentésének uniós céljához. II A 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hat nem készített jelentést évi kibocsátásairól, de a jelentést készítő szervezetek sem hozták nyilvánosságra a teljes kibocsátásukat. Ezért nem ismerhető meg a teljes karbonlábnyomuk, és a hiányosan rendelkezésre álló információk a beszámolás és a kibocsátásvisszaszorítási erőfeszítések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek. III Csak az épületek energiafogyasztása terén áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott teljes kibocsátás csökken. A többi kibocsátással, különösen az utazással kapcsolatos adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását. IV Az eddig elért átfogó csökkentés jórészt a megújuló forrásból származó villamos energia felhasználásának tudható be, ami a karbonlábnyom kiszámításánál nulla kibocsátásúnak minősül. V Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket. Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú. A közintézmények 2001 óta kérhetik felvételüket az EMAS jegyzékbe, és 2014 júniusában a 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hetet már regisztráltak. A zöld közbeszerzésre inkább lehetőségként mintsem kötelezettségként tekintenek, és csak néhány intézmény, illetve szerv alkalmazza azt szisztematikusan. VI Az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentésére hamarosan kitűzendő, 2030-ig szóló uniós cél újabb lehetőséget nyújt az uniós intézmények és szervek számára egy közös politika kidolgozásához és végrehajtásához. VII A Számvevőszék azt ajánlja a Bizottságnak, hogy tegyen javaslatot az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös politikára, amelynek tartalmaznia kell egy 2030-ig szóló, számszerűsített átfogó célértéket az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentésére. Az uniós intézmények és szervek: a) vezessenek be harmonizált megközelítést kibocsátásaik minden vonatkozó közvetett kibocsátással együtt történő bejelentésére; b) dolgozzanak ki egységes megközelítést az elkerülhetetlen üvegházhatásúgáz kibocsátások önkéntes alapon történő kompenzálására; c) teljes mértékben használják ki a Bizottság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket, különösen a zöld közbeszerzés terén.

10 Bevezetés 08 Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul 01 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 02 A környezetvédelemre vonatkozó uniós politika magas szintű védelmet tűzött ki célul. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a szennyező fizet elven 1. A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja 03 Az Unió szilárdan elkötelezte magát 2, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest Az Európai Bizottság javaslata a ra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentési célt az 1990-es kibocsátások 40%-ában irányozza elő az Unión belüli kibocsátások tekintetében 4. Az Európai Parlament legalább 40%-os csökkentést kért 5. A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében 05 Az üvegházhatásúgáz kibocsátás két legnagyobb kibocsátási forrása Európában a tüzelőanyagok elégetésével történő energiatermelés és a közlekedés 6. A közigazgatás működési módjának megváltoztatásával minden szinten befolyásolni tudja az ilyen és más jellegű kibocsátások mértékét. A közbeszerzés által környezeti szempontból fenntartható megoldásokat részesíthetnek előnyben a szükséges kivitelezési munkák, áruk és szolgáltatások beszerzése során. 06 Ahhoz, hogy az uniós politika hiteles legyen, fontos, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban: uniós intézmények és szervek) jó példával járjanak élen a közigazgatás karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Az 1. háttérmagyarázat további információkat tartalmaz a szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozóan. 07 A Szerződésben lefektetett elveknek megfelelően két egymást kiegészítő módja van az uniós intézmények és szervek által kibocsátott üvegházhatású gázok környezeti hatásának mérséklésére: a) elsősorban az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentése; b) a fennmaradó kibocsátás kompenzálása ellentételezéssel. 1 Lásd: az EUMSZ 191. cikke. 2 Lásd: az Európai Tanács március 8 9-i ülésének elnökségi következtetései, 32. bekezdés. 3 Az Európai Tanács felajánlotta, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást 30%-ra növeli, ha más jelentős gazdaságok is méltányosan kiveszik részüket a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekből. 4 Éghajlat- és energiapolitikai keret a as időszakra, COM(2014) 15 final, január Az Európai Parlament február 5-i állásfoglalása az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről (2013/2135(INI)). 6 Eurostat: Energia-, közlekedésés környezeti mutatók zsebkönyve, 2013-as kiadás.

11 Bevezetés háttérmagyarázat Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítása A szén dioxid lábnyom egy szervezet tevékenységeihez kapcsolódó teljes közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz kibocsátás (GHG kibocsátás). A kibocsátások forrása például az erőművek villamosenergiatermelése, fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával végzett fűtés és szállítási tevékenységek lehetnek. Az üvegházhatású gázok, mint például a szén dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), a dinitrogén oxid (N 2 O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC) eltérő globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek. Egy tonna metán például 25 tonna szén dioxidnak felel meg. Ezt figyelembe véve minden kibocsátott gáz mennyiségét szén dioxidegyenértékben (CO 2 e) határozzák meg, hogy az összes kibocsátási forrás hatását egy számszerűsített értékben lehessen kifejezni. A széles körben használt GHG protokoll a kibocsátásforrások három kategóriáját ( körét ) különbözteti meg. Az alábbi ábra a közigazgatási intézmények szempontjából leginkább releváns forrásokat mutatja be. Üvegházhatású gázok 1. kör: közvetlen kibocsátások 2. kör: közvetett kibocsátások 3. kör: közvetett kibocsátások Munkába járás Üzleti utak Tüzelőanyag-fogyasztás Villamos energia Áruk és szolgáltatások Saját járművek Távfűtés és hűtés Állóeszközök Eredetileg az intézmények beszámolási kötelezettsége az 1. és 2. körbe tartozó kibocsátásokra összpontosított. A 3. körbe tartozó kibocsátásokat azonban egyre inkább figyelembe veszik az üvegházhatású gázokhoz kapcsolódó kockázatok és lehetőségek átfogó kezelése érdekében. Forrás: Európai Számvevőszék.

12 Az ellenőrzés hatóköre és módszere Az ellenőrzés a 2012-ben 500 főnél többet foglalkoztató összes uniós intézményre és szervre kiterjedt. Ezenkívül az ellenőrzés témaköréhez közvetlenül kapcsolódó speciális feladatai miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget is bevontuk az ellenőrzés hatókörébe. Az 1. táblázat felsorolja az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézményt és szervet. Az ellenőrzés során az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát (a továbbiakban: a Tanács) egy intézményként kezeltük, mivel az Európai Tanács nem rendelkezik saját titkársággal, hanem ezt a szerepet az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. Hasonlóképpen az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát (továbbiakban: bizottságok) is egy intézménynek tekintettük, mivel közös épületeket, logisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. Az ellenőrzés külön figyelmet fordított az Európai Bizottságra, nem csak mérete miatt, hanem mert ez az intézmény rendelkezik a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó jogkörrel. 10 Az ellenőrzés kérdőíveken, interjúkon, valamint az ellenőrzött uniós intézmények és szervek által közzétett vagy rendelkezésre bocsátott dokumentumok és statisztikák elemzésén alapult. Ezenkívül a beszerzési eljárásokból vett minta vizsgálatára is kiterjedt. 11 Az ellenőrzés nem a szén dioxidkibocsátás ellenőrzése volt, azaz céljai között nem szerepelt az ellenőrzött uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítása vagy ismételt kiszámítása, illetve a számítások alapjául szolgáló adatok pontosságának ellenőrzése. Eltérő kitétel hiányában a jelentésben idézett adatok a évre vonatkoznak. 09 A Számvevőszék ellenőrzése azt értékelte, hogy az uniós intézmények és szervek rendelkeztek e az igazgatási tevékenységeik által a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére szolgáló politikákkal, és hogy ezeket a politikákat hatékonyan hajtották e végre. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézmények és szervek: a) elvégezték e üvegházhatásúgáz kibocsátásaik kiszámítását, csökkentették e ezeket a kibocsátásokat, valamint ellentételezéssel kompenzálták e fennmaradó kibocsátásaikat; b) teljes mértékben kihasználták e a Bizottság által a kibocsátások csökkentésének céljából népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket.

13 Az ellenőrzés hatóköre és módszere táblázat Az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézmény és szerv Európai Bizottság Európai Parlament A létszámtervben szereplő állások száma 2012-ben (2014) (24 901) (6 773) Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa (3 101) Helyszínek Brüsszel, Luxembourg, Ispra, Geel, Karlsruhe, Petten, Sevilla, Grange, képviseletek a tagállamokban Brüsszel, Luxembourg, Strasbourg, tagállami információs irodák Brüsszel Brüsszel, Luxembourg Európai Beruházási Bank (2 369) 3 Luxembourg Az Európai Unió Bírósága Európai Külügyi Szolgálat Európai Központi Bank (1 991) (1 661) (2 602) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Unió Régiók Bizottsága 5 (1 252) Európai Számvevőszék (882) Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Európai Gyógyszerügynökség Európai Környezetvédelmi Ügynökség 775 (861) 634 (685) 590 (599) 136 (135) Luxembourg Brüsszel 4 Frankfurt am Main Brüsszel Luxembourg Alicante Köln London Koppenhága 1 Az Európai Tanács titkársági feladatait az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. 2 Az EBB önkéntes alapon vett részt az ellenőrzésben. 3 Az álláshelyek száma a 2012 végén és a 2013 végén fennálló helyzetet tükrözi. 4 Székhely. 5 A bizottságok közös épületeket, logisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. 6 Az Európai Számvevőszék megállapításait nem ellenőrizték külső felek.

14 Észrevételek 12 Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az u vegházhatásúgázkibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek 12 A Számvevőszék véleménye szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának méretével kapcsolatos megbízható és átfogó információk alapvető előfeltételei a hiteles és követésre érdemes példaként szolgáló, eredményes kibocsátás viszszaszorítási stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának. A legtöbb uniós intézmény és szerv esetében jelenleg nem állnak rendelkezésre ilyen információk. Nincs egységes módszer az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítására 13 Nincs kötelező érvényű, a közigazgatási szervek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó uniós jogszabály. Az uniós intézmények és szervek elvileg szabadon dönthetnek arról, hogy beszámolnak e a tevékenységeik által okozott kibocsátásokról, és ha igen, hogyan végzik a kibocsátások kiszámítását és nyomon követését. A fogadó országok azonban bizonyos beszámolási kötelezettségeket támaszthatnak feléjük, például az épületeik energiahatékonyságával kapcsolatban. Ezeket a beszámolási kötelezettségeket azonban nem harmonizálták uniós szinten. 14 A magánszektorban kialakuló gyakorlattal 7 szemben az uniós költségvetési rendelet 8 nem írja elő a környezetvédelmi információk bevonását a IX. cím ( A beszámolók tartalma és a könyvvezetés ) szerint benyújtandó beszámolók 9 körébe. Erre vonatkozóan intézményközi megállapodások sincsenek. 15 Az önkéntes európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) 10 részt vevő szervezeteknek be kell számolniuk a kibocsátások alapmutatóról, amely a CO 2 - egyenértékben kifejezett teljes éves üvegházhatásúgáz kibocsátást is tartalmazza. Az EMAS ban való részvételre vonatkozó felhasználói útmutatóról szóló bizottsági határozat 11 szerint azonban a kibocsátások számszerűsítési módszerét még tisztázni kell. Az útmutató mindenesetre azt javasolja, hogy a szervezetek ne csak a közvetlen, hanem a jelentős mértékű közvetett üvegházhatásúgáz kibocsátásról is számoljanak be (lásd: 1. háttérmagyarázat). 7 A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., , 11. o.) úgy rendelkezik, hogy adott esetben és a vállalat fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az üzleti beszámolónak tartalmaznia kell nem pénzügyi információkat, beleértve a környezetvédelem kérdéseire vonatkozó információkat is áprilisában a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be (COM(2013) 207 final, április 16.), amely a beszámolást kötelezővé teszi az átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára. 8 Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., , 1. o.). A rendelet nem vonatkozik az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra. Az uniós ügynökségek pénzügyi szabályzattal rendelkeznek, amelyek az Unió általános költségvetésére vonatkozó szabályokat követik. 9 Az Európai Központi Bank éves beszámolójának egy fejezete a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. Az Európai Beruházási Bank az EBB csoport éves beszámolójának részét képező társadalmi felelősségvállalásról szóló jelentésében számol be a környezetvédelmi kérdésekről. 10 Az EMAS ról bővebben lásd: bekezdés. 11 Lásd: az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket meghatározó felhasználói útmutatónak a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő létrehozásáról szóló, március 4-i 2013/131/EU bizottsági határozat 25. és 26. oldala (HL L 76., , 1. o.).

15 Észrevételek A Bizottság április 9-én elfogadott ajánlása 12 a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló OEF módszer alkalmazását ösztönzi a közintézmények életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére, amely magában foglalja az üvegházhatásúgáz kibocsátások ról való beszámolást. Az OEF módszert a Bizottság Közös Kutatóközpontja dolgozta ki, figyelembe véve a már meglévő és széles körben alkalmazott szervezeti környezeti elszámolási módszereket és a vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat. 17 A Bizottság szerint az OEF módszer kidolgozását az tette szükségessé, hogy jelenleg annyi módszer és kezdeményezés létezik egymással párhuzamosan a környezeti teljesítmény értékelésére és ismertetésére, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó információkat egyre inkább zűrzavar és bizalmatlanság övezi 13. Ahogy a számvevőszéki ellenőrzés is rámutat, ez az uniós intézmények és szervek által a karbonlábnyommal kapcsolatban végzett beszámolásra is vonatkozik. A 15 ellenőrzött uniós intézményből és szervből hat nem készített jelentést 2012-es u vegházhatásúgáz kibocsátásaikról, de a jelentést készítő szervek sem számították ki és hozták nyilvánosságra kibocsátásuk minden elemét 18 Az ellenőrzés a 2012-es üvegházhatású kibocsátásokkal kapcsolatban az uniós intézményeknél és szerveknél könynyen elérhető információkat vizsgálta. Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és az Európai Gyógyszerügynökség ben nem tett közzé a kibocsátásaikkal kapcsolatos információkat. A többi intézmény és szerv által közzétett információk hiányosak voltak. 19 A szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó kötelező érvényű szabályok hiányában az ellenőrzés az Európai Parlament karbonlábnyomra vonatkozó beszámolóját tekintette referenciaként, annak széles tárgyköre miatt. A 2. táblázat összehasonlítja a figyelembe vett vagy figyelembe nem vett kibocsátásforrásokat és a bejelentett kibocsátási szinteket. 12 A Bizottság április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., , 1. o.). 13 Lásd: a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (2) preambulumbekezdése.

16 Észrevételek táblázat 2012-re vonatkozóan bejelentett kibocsátások CO 2 -egyenértékben (csak a már közzétett vagy közzétételre szánt információk, az Európai Parlament beszámolójának tárgyköre, mint referencia alapján) Európai Gyógyszerügynökség Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Európai Külügyi Szolgálat Európai Számvevőszék Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa A bizottságok (EGSZB és RB) Európai Bizottság Európai Környezetvédelmi Ügynökség Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank Bíróság Európai Parlament Jelmagyarázat: Tartalmazza ( ) Becslés formájában tartalmazza Részben tartalmazza x Nem tartalmazza n.a. Nem áll rendelkezésre Kibocsátás 2012-ben (tonna CO2-egyenérték) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. A BESZÁMOLÁS HATÓKÖRE tartalmazza a következő kibocsátásokat: Épületek energiafelhasználása x x x x x Hűtőgázok szivárgása x x x x x x x x x x Áruszállítás ( ) x x x x x x x x x x x Személyszállítás Munkába járás x x x x x x x x x x Üzleti utak 3 4 x x x x x x Látogatók x x x x x x x x x Áruk és szolgáltatások beszerzése ( ) 5 5 x x x x x x x x x Hulladék x x x x x x x x x x Állóeszközök 6 Kivitelezési munkák ( ) x x x x x x x x x x x Irodabútor ( ) x x x x x x x x x x x Informatikai berendezések ( ) x x x x x x x x x x x Egyéb berendezések ( ) x x x x x x x x x x x 1 Csak a közötti időszakra vonatkozó összesített adatot tettek közzé, éves adatot nem. 2 Csak az EMAS környezetvédelmi irányítási rendszer hatókörébe vont épületek. 3 Nem tartalmazza a parlamenti képviselőknek a brüsszeli és strasbourgi ülésekre való utazását. 4 Csak hivatali gépjárművek. 5 Csak papír. 6 Kivitelezési munkák vagy tartós termékek előállítása során keletkező kibocsátás. Megjegyzés: A kibocsátásra vonatkozó adatok nagyrészt a beszámoló uniós intézmények és szervek különböző éves környezetvédelmi jelentéseiből származnak. A Bíróság esetében az adatok forrása az intézmény karbonlábnyomáról készített külső jelentés. Az EBB re vonatkozó adatok az intézmény karbonlábnyomáról készített 2012-es jelentéséből származnak.

17 Észrevételek Amint azt a 2. táblázat is mutatja, az Európai Parlament éves összkibocsátásának bejelentése során a kibocsátásforrások széles körét figyelembe vette. Emiatt az Európai Parlament által bejelentett kibocsátás mennyisége majdnem olyan magas, mint az összes többi uniós intézmény és szerv által bejelentett kibocsátás összesen. Bár a kibocsátásforrások kategóriái elviekben átfogóak, a Parlament úgy döntött, hogy nem számol be a képviselők származási országuk, illetve a brüsszeli és strasbourgi ülések között tett utazásából származó kibocsátásokról. 21 A Bizottság 2013-as környezetvédelmi nyilatkozatában a CO 2 -egyenértékben kifejezett GHG kibocsátásról szóló beszámoló csak az EMAS hatókörébe tartozó brüsszeli, luxembourgi és petteni épületek 14, valamint az e helyszíneken használt hivatali személygépkocsik energiafogyasztásából adódó kibocsátásokkal kapcsolatos információkra szorítkozott. 22 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága csak az épületek energiafogyasztásával kapcsolatos kibocsátásokról számolt be. A bizottságok kifejtették, hogy hajlandóak lennének fontolóra venni az átfogó környezeti lábnyom kiszámítását, ha uniós szabvány szerinti, az OEF megközelítésen alapuló harmonizált módszertan állna rendelkezésre. Három uniós intézmény és szerv törekedett a beszámolás javítására 23 Az Európai Központi Bank beszámolójának tárgykörét 2008 óta fokozatosan bővítették. Azonban a munkatársak munkába járása, valamint az új EKB irodaház építése által okozott kibocsátások kiszámítása hiányzott. 24 A 2012-es beszámolási időszaktól kezdve az Európai Beruházási Bank a GHG protokoll szerinti módszertant 15 alkalmazta. A beszerzett termékek (a papír kivételével) előállítása által okozott kibocsátások, a beruházási javak (pl. berendezések és járművek) előállítása során keletkező kibocsátások nem szerepeltek a beszámolás tárgykörében. 25 A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2013-tól a beszámolási hatókör kiterjesztését tervezi egy külső tanácsadó által készített tanulmány alapján. A tanulmány hatóköre azonban nem terjedt ki a beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint beruházási javakhoz kapcsolódó upstream kibocsátásokra. Ezenkívül csak a repülőutak által okozott kibocsátásokra terjedt ki, de nem foglalta magában a más közlekedési módok használatával tett üzleti utakat, illetve a tagállami hatóságok munkatársai által az OHIM nál tett látogatásokhoz kapcsolódó utazást. 14 Lásd: 6. táblázat. 15 Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért / World Resources Institute: GHG Protocol Corporate Standard (A GHG protokoll vállalati standard).

18 Észrevételek 16 Három uniós intézménynek, mivel elindították az EMAS hoz való csatlakozás folyamatát, fel kell készu lnie a kibocsátásokról történő beszámolásra 26 A Tanács Főtitkársága a Tanács karbonlábnyomának megállapítása érdekében egy tanulmány megrendelését tervezi. A tanulmány csak a Brüszszelben folytatott tevékenységekre fog kiterjedni. A tagállami képviselőknek az országukból a Tanács főtitkársága által szervezett ülésekre történő oda- és visszautazása nem tartozik a tervezett tanulmány hatókörébe. A Luxembourgban vagy a tagállamokban tartott tanácsi üléseket sem fogják figyelembe venni. 27 A Bíróság 2010-ben átfogó külső tanulmányt készíttetett karbonlábnyomáról. A lábnyom kiszámításának módszere megegyezett a Parlament esetében alkalmazottal ben és 2012-ben újabb, naprakész számításokat végeztek a fő kibocsátásforrásokra vonatkozóan. Az adatokat 2014 júniusában tették közzé. 28 A Számvevőszék 2013 novemberében szerződést kötött egy külső tanácsadóval az EMAS bevezetésére való felkészüléshez. Az ellenőrzés időpontjában még nem született döntés a kibocsátásokról történő beszámolással kapcsolatban. A Bizottság még nem döntött arról, hogy beszámolójában használni kívánja e a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló OEF módszert 29 Az OEF módszerrel kapcsolatos, a Közös Kutatóközpont isprai székhelyén készített tanulmány kimutatta, hogy a módszer közintézmények esetében is alkalmazható. A Bizottság azonban még nem indította el azt a folyamatot, amelynek célja, hogy részletesebb alegységenkénti OEF szabályokat (OEFSRs) alkosson a közintézmények számára. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a módszer esetleges széles körű megvalósításához további elemzésre van szükség, különösen az annak bevezetéséhez szükséges erőforrásokat illetően. Csak az épu letek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken 30 Az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának tényleges nagyságával kapcsolatos átfogó és megbízható információk hiányában nehéz meghatározni az üvegházhatásúgázkibocsátás terén jelentkező általános tendenciákat. Ehhez az ellenőrzésnek bizonyos esetekben feltevésekre kellett támaszkodnia, melyek megalapozottak ugyan, de csak korlátozottan bizonyítottak.

19 Észrevételek A már meghozott vagy javasolt uniós határozatok 1990-et tekintik referenciaévnek (lásd: 3. és 4. bekezdés). Nem állnak rendelkezésre azonban 1990-re visszamenő konkrét kibocsátási adatok az uniós intézményekre és szervekre vonatkozóan. Ezért nem lehetséges jelenlegi teljesítményüket összevetni az 1990-es tényleges kibocsátásaikkal. 32 Mindazonáltal vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a teljes kibocsátás 1990-től legalább 2005-ig lényegesen növekedett 16. Ezt a növekedést az Unió bővítése, a már meglévő intézmények és szervek tevékenységének fokozódása, illetve új intézmények és szervek létrehozása okozta ban nagyobb szabású erőfeszítések kezdődtek az üvegházhatásúgázkibocsátás visszaszorítására. A fordulópont az épületek energiafogyasztása által okozott kibocsátásokra összpontosított. Ezeknek a kibocsátásoknak a nagyságrendje a fűtés, hűtés, világítás, főzés, elektromos és elektronikus eszközök, valamint az adatközpontok teljes energiafogyasztásától 17, továbbá az alacsony vagy nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátással megtermelt energia részarányától függ. A környezetbarát villamos energia segítette az épu letek energiafogyasztása miatt növekvő kibocsátások tendenciájának megfordítását ben az uniós intézmények és szervek elkezdtek megújuló forrásokból származó villamos energiát vásárolni ( környezetbarát villamos energia 18 ) a saját termelésből nem fedezett villamosenergia igény kielégítésére. Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek mindegyike külső villamosenergia ellátásukat jelentős részben vagy egészben környezetbarát villamos energiából fedezik. 35 A karbonlábnyom kiszámításánál a környezetbarát villamos energia általában nulla kibocsátásúnak tekinthető 19. A környezetbarát villamos energiának az átfogó karbonlábnyom számításra gyakorolt enyhítő hatása 20% körüli, feltéve, hogy a villamos energia egésze megújuló forrásból származik, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan teljes körű beszámolási tárgykört alkalmaznak. A környezetbarát villamos energiára történő átállás ezért csökkenti a teljes kibocsátást, kivéve, ha ezzel párhuzamosan a nem megújuló forrásból történő teljes energiafogyasztás oly mértékben növekszik, hogy azt a környezetbarát villamos energia nem tudja ellensúlyozni. Erre azonban nem volt példa az ellenőrzött uniós intézmények és szervek esetében. 16 A Bizottság brüsszeli épületeinek teljes energiafogyasztása például 2005-ben 60%-kal haladta meg a 2000-ben, a Számvevőszék számára nyújtott adatsor első évében mért értéket. 17 Az épületek teljes energiafogyasztására számos tényező van hatással, különösen az alábbiak: az épületek száma és mérete, használatuk intenzitása a használati időszakot és a felhasználók számát is beleértve, műszaki szempontból tekintett energiahatékonyságuk, az ingatlangazdálkodás hatékonysága, a munkavállalók viselkedése és az időjárás változékonysága. 18 A környezetbarát villamos energiának teljesítenie kell a származási garanciára vonatkozó, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 140., , 16. o.) szereplő követelményeket. 19 A Bizottságnak a brüsszeli épületekre vonatkozó éves környezetvédelmi nyilatkozatában a környezetbarát villamos energia nem nulla kibocsátásúként szerepel.

20 Észrevételek 18 de a ku lső forrásokból származó környezetbarát villamos energia csak korlátozott mértékben alkalmas az u vegházhatásúgázkibocsátás csökkentésére 36 Az uniós intézmények és szervek által felhasznált környezetbarát villamos energia túlnyomó részét több intézményre kiterjedő keretszerződések alapján külső forrásból szerzik be Brüszszelben és Luxembourgban. A külső forrásból származó környezetbarát villamos energiának azonban két jelentős korlátja is van az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentése tekintetében: egyrészt jelenleg nem érhető el mindenki számára, másrészt pedig nem tekinthető az energiahatékonyság folyamatos javítására szolgáló eszköznek. 37 A piacon elérhető környezetbarát villamos energia mennyisége jelenleg korlátozott. Ezért a környezetbarát villamos energia beszerzése csak akkor csökkenti a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ha a beszerzés következtében a fosszilis tüzelőanyagból származó villamos energiát új, további megújuló forrásokból termelő létesítményekből származó villamos energia váltja fel. A környezetbarát villamos energia iránti megnövekedett igény azonban valószínűleg megnövekedett kínálatot fog előidézni, legalábbis hosszabb távon. 38 A környezetbarát villamos energia használata egyszeri intézkedést jelent a kibocsátások gyors és látványos csökkentésére, de nem tekinthető a folyamatos teljesítményjavítás eszközének. A környezetbarát villamos energiára történő átállással idő nyerhető az átfogó energiaigény csökkentésére szolgáló további intézkedések bevezetéséig. Az utazással kapcsolatban rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását 39 Az uniós intézmények és szervek sajátos jellegéből adódóan az utazásból származó kibocsátások jelentősebbek, mint a tagállami közigazgatási szervek többségénél. Az utazásból eredő kibocsátások átfogó kiszámításához a következő forrásokat kell figyelembe venni: a) munkába járás; b) üzleti/hivatalos utak; c) az intézmények és szervek által szervezett ülésekre és konferenciákra érkező látogatók és külső résztvevők. 40 Mindezen források figyelembevételével az utazáshoz kapcsolódó kibocsátások az uniós intézmények és szervek beszámolójában megadandó teljes kibocsátás legalább felét tennék ki. Az utazások által okozott kibocsátásokkal kapcsolatos adatok többsége azonban jelenleg kevésbé teljes körű és megbízható, mint az épületek energiafogyasztására vonatkozó adatok. A munkába járásra vonatkozó kibocsátások kiszámításának alapjául szolgáló adatok esetében például általában nagy a hibaarány. Csak az Európai Parlament és az Európai Beruházási Bank adatai tették lehetővé hosszabb távú tendenciák értékelését, és az ezekből adódó eredmények abszolút értékei eltérő irányokba mutatnak.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében 10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

A évi költségvetési eljárás A költségvetés-tervezet összeállítása Az intézmények igazgatási kiadásai

A évi költségvetési eljárás A költségvetés-tervezet összeállítása Az intézmények igazgatási kiadásai AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. július 6. (07.07) (OR. en) 11621/09 FIN 237 FELJEGYZÉS Küldi Címzett:: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács A 2010. évi költségvetési eljárás A költségvetés-tervezet

Részletesebben

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében 11.3.2019 B8-0156/37 37 E a preambulumbekezdés (új) E a. mivel az EU éghajlatra vonatkozó szakpolitikái éveken keresztül pénzügyileg támogatták és ösztönözték a NO x, SO x és PM x kibocsátása szempontjából

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as

Részletesebben

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.

Részletesebben

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Éves energetikai szakreferensi jelentés SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.3.4. C(2019) 1616 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU irányelv VIII. és IX. mellékletének

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2019) XXX draft A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE a nemzeti regionális támogatási térképekre hivatkozó, regionális állami támogatásokról (2014 2020) szóló bizottsági iránymutatás,

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési

Részletesebben

MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE

MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013/2241(DEC) 7.7.2014 MÁSODIK JELENTÉS TERVEZETE az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]

Részletesebben

JELENTÉS. az Euratom Ellátási Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt (2017/C 417/33)

JELENTÉS. az Euratom Ellátási Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt (2017/C 417/33) 2017.12.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 417/207 JELENTÉS az Euratom Ellátási Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt (2017/C 417/33) BEVEZETÉS

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

JELENTÉS az Európai Bizottság részére

JELENTÉS az Európai Bizottság részére JELENTÉS az Európai Bizottság részére az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.11. C(2018) 6560 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.11.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 22.1.2015 2014/2085(DEC) JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió 2013-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről,

Részletesebben

JELENTÉS (2016/C 449/09)

JELENTÉS (2016/C 449/09) 2016.12.1. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 449/51 JELENTÉS az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.17. COM(2012) 765 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX)

A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX D040155/01 [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5/6) tekintetében történő

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE Ref. Ares(2018)2964154-06/06/2018 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.31. COM(2018) 371 final 2018/0219 (APP) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 11. (11.02) (OR. en) 5752/1/13 REV 1 FIN 44 PE-L 4

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 11. (11.02) (OR. en) 5752/1/13 REV 1 FIN 44 PE-L 4 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 203. február. (.02) (OR. en) 5752//3 REV FIN 44 PE-L 4 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Költségvetési Bizottság az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A Bizottság

Részletesebben

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.20. COM(2014) 181 final 2014/0101 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett octroi de mer egyedi adóról szóló 2004/162/EK határozatnak

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Jogalkotási tanácskozások (Nyilvános tanácskozás az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (8) bekezdése alapján)

Jogalkotási tanácskozások (Nyilvános tanácskozás az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkének (8) bekezdése alapján) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 3. (OR. en) 9430/1/16 REV 1 TERVEZETT NAPIREND Tárgy: OJ CONS 31 TRANS 191 TELECOM 93 ENER 221 Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK 3472. ülése (Közlekedés, Távközlés

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) 9795/17 FIN 334 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

C 396 Hivatalos Lapja

C 396 Hivatalos Lapja Az Európai Unió C 396 Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 2018. október 31. 61. évfolyam Tartalom III Előkészítő jogi aktusok SZÁMVEVŐSZÉK 2018/C 396/01 3/2018. sz. vélemény

Részletesebben

10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1

10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 17. (OR. en) 10699/19 PV CONS 39 ENV 661 CLIMA 197 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Környezetvédelem) 2019. június 26. 10699/19 zv/af/kf 1 TARTALOM

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2019.5.3. C(2019) 3211 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) / FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

Részletesebben

Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS)

Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. május 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0065 (CNS) 8214/15 FISC 34 ECOFIN 259 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS IRÁNYELVE a 2003/48/EK

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 113 final 2016/0064 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.4.22. COM(2014) 241 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/1-4. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság válaszaival együtt

az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság válaszaival együtt Jelentés az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság a 806/2014/EU rendelet szerinti feladatai teljesítésének következtében akár az Egységes Szanálási Testület, akár a Tanács, akár a Bizottság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. az EMGA kiadásairól. Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.25. COM(2014) 390 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az EMGA kiadásairól Korai előrejelző rendszer, 2014/5-6. szám HU HU TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Javaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.19. C(2016) 8383 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016.12.19.) az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem közúti

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...

Részletesebben

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére

április Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére Havi energetikai szakreferensi jelentés FÉNY UTCAI PIAC Kft. részére 218 április v1.64 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 2 Összesített adatok bemutatása... 4 Energiafogyasztások vizsgálata... 4 Energiafogyasztásokhoz

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects Kovács Barbara, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 2. (OR. en) 15193/16 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. november 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága D048510_01

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Költségvetési Ellenőrző Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Ellenőrző Bizottság 28.1.2013 2012/2189(DEC) JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2011-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására

Részletesebben

JELENTÉS (2017/C 417/07)

JELENTÉS (2017/C 417/07) C 417/52 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2017.12.6. JELENTÉS a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség

Részletesebben

2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft.

2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft. 2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft. I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 2 II. Előszó... 3 III. A vállalat energiafelhasználása 2017-ben... 3 III.1. Alkalmazott energiafelhasználások

Részletesebben

6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B

6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 16. (OR. en) 6834/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 9 TRANS 87 TELECOM 51 ENER 95 Az Európai Unió Tanácsának 2017. február 27-én Brüsszelben tartott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Jean-François Jalkh az ENF képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU. Módosítás. Jean-François Jalkh az ENF képviselőcsoport nevében 8.3.2017 A8-0034/244 244 6 preambulumbekezdés (6) Ahhoz, hogy az újrafeldolgozási célértékek meghatározása megbízható és összehasonlítható adatok alapján történjen, illetve lehetővé váljon e célértékek

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 27. (OR. en) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0184 (NLE) 12256/16 LIMITE JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: PUBLIC CLIMA 111 ENV

Részletesebben

Fenntarthatósági szempontok az EU-s forrásból támogatott közbeszerzésekben

Fenntarthatósági szempontok az EU-s forrásból támogatott közbeszerzésekben Fenntarthatósági szempontok az EU-s forrásból támogatott közbeszerzésekben Kárpátiné Dr. Krausz Zsuzsanna Főosztályvezető-helyettes NFÜ, Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály Tartalom A támogatásból megvalósuló

Részletesebben

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17. Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0094 (NLE) 8554/17 AGRI 226 AGRIORG 45 OIV 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: Biz.

Részletesebben

Klímapolitika Magyarországon

Klímapolitika Magyarországon Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.4. C(2018) 1866 final ANNEES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a vasúti

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.19. COM(2017) 23 final 2017/0010 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 veszélyességi tulajdonság

Részletesebben