HU Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HU 2014. Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat?"

Átírás

1 HU SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

2 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel Internet: YouTube: EUAuditorsECA Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 ISBN doi: /68153 Európai Unió, 2014 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg

3 HU SZ. Ku lönjelentés Az uniós intézmények és szervek hogyan számítják ki, csökkentik és ellentételezik u vegházhatásúgáz kibocsátásaikat? (az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

4 Tartalomjegyzék 02 Bekezdés Glosszárium I VII Összefoglalás 1 7 Bevezetés 1 2 Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul 3 4 A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja 5 7 A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében 8 11 Az ellenőrzés hatóköre és módszere Észrevételek Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az u vegházhatásúgáz kibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek Csak az épu letek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek több mint fele nem határozott meg számszerűsített célokat kibocsátásaik csökkentésére, és csak kettő rendelkezett 2020-ra vonatkozó számszerűsített céllal A fennmaradó kibocsátások ellentételezését csak korlátozott mértékben alkalmazzák, és az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek egységes megközelítéssel Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú A jelenlegi szabályok szerint a zöld közbeszerzés inkább csak lehetőség mintsem kötelezettség, és csak kevesen alkalmazzák azt szisztematikusan Új épu letek és jelentős felújítási projektek esetében nem alkalmaznak szisztematikusan az energiahatékonysági teljesítményre vonatkozó környezetbarát építési előírásokat

5 Tartalomjegyzék Következtetések és ajánlások Melléklet A zöld közbeszerzés értékelésére alkalmazott ellenőrzési módszer Az intézmények és szervek válaszai: Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Az Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Európai Számvevőszék Európai Ku lu gyi Szolgálat Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az Európai Unió Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Repu lésbiztonsági Ügynökség Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európai Gyógyszeru gynökség Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)

6 Glosszárium 04 Az adatközpontok energiahatékonyságáról szóló uniós szakmai kódex: az Európai Bizottság által támogatott önkéntes szakmai kódex, ami az adatközpontok energiafogyasztásával és a kapcsolódó környezeti, gazdasági és energiaellátás biztonsági hatások csökkentésének szükségességével foglalkozik. CO 2 -egyenérték (CO 2 e): üvegházhatású gázok kibocsátásának általános mértékegysége, amely azok eltérő globális felmelegedési potenciálját tükrözi. Éghajlatváltozás: az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye alapján az éghajlat megváltozása, amely közvetlenül vagy közvetve olyan emberi tevékenységekkel függ össze, amelyek megváltoztatják a globális légkör összetételét, és amely az összehasonlítható időtartamok során megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli járulékos változásként jelentkezik. Ellentételezés: a szén dioxid kibocsátás ellentételezése egy olyan mechanizmus, amellyel egy egyén vagy szervezet saját szén dioxid kibocsátásának egészét vagy annak egy részét úgy kompenzálja, hogy a szén dioxid kibocsátásnak a világ más részén történő, pl. a széntüzelésű erőműveket szélerőművekkel való felváltása útján megvalósított csökkentéséért fizet. Az ellentételezés viszonyítási alapját az jelenti, hogy az ellentételezést eredményező kibocsátás visszaszorítási projekt hiányában mekkora lenne az elméleti kibocsátás. EMAS: az Európai Unió önkéntes környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere. Ez a rendszer kompatibilis az ISO szabvánnyal, de a követelmények terén túlmutat rajta. Energiahatékonyság: akkor nevezünk valamit energetikai szempontból hatékonyabbnak, ha megegyező energiafelhasználással nagyobb teljesítményt nyújt, vagy kevesebb energiafelhasználással képes ugyanolyan teljesítményt nyújtani. Az energiahatékonyság javítása az energiafogyasztás csökkentésének, illetve az energiafogyasztás növekedési üteme visszafogásának egy módja. Fenntartható fejlődés: az ENSZ közgyűlése által 1987-ben elfogadott Brundlandt jelentés szerint olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy nem veszélyezteti a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét. GHG protokoll: az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos, a GHG Protocol Initiative által kidolgozott, széles körben alkalmazott önkéntes nyilvántartási és beszámolási standard. Ez a kezdeményezés a World Resources Institute (washingtoni székhelyű, környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezet) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (nemzetközi vállalatok genfi székhelyű szövetsége) által összegyűjtött, vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket, kormányokat és egyéb szereplőket magában foglaló, több érdekelt félből álló partnerség. Globális felmelegedési potenciál (GWP): egy üvegházhatású gáz hatásának meghatározására szolgáló jellemző, amely az adott gáznak a globális felmelegedésre egy adott időszakon keresztül gyakorolt hatását a szén dioxid hatásával hasonlítja össze. GreenBuilding program (GBP): az Európai Bizottság önkéntes programja az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások nem lakóépületekben történő felhasználásának előmozdítására szolgáló költséghatékony intézkedések támogatására. ISO 14001: ez a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott szabvány határozza meg a környezetvédelmi irányítási rendszerekre vonatkozó kritériumokat, és azok ennek alapján tanúsíthatók. A szabvány nem tartalmaz a környezetvédelmi teljesítményre vonatkozó kötelező követelményeket, hanem egy olyan keretrendszert vázol fel, amely alapján az adott vállalat vagy szervezet eredményes környezetvédelmi irányítási rendszert hozhat létre. Karbonlábnyom: egy termék vagy tevékenység által közvetve vagy közvetlenül, illetve személyek és szervezetek tevékenységével kapcsolatban kibocsátott CO 2 vagy üvegházhatású gázok teljes mennyiségének jellemzésére használt népszerű kifejezés. A karbonlábnyom kiszámítására nincsenek kötelező jellegű uniós szabályok.

7 Glosszárium 05 Kibocsátásáthelyezés: üvegházhatású gázok kibocsátásának a kötelező korlátozásokat betartani kívánó országokban történő csökkentésének az a része, amely más, ilyen korlátozásokat nem alkalmazó országokban jelenhet meg újra. Például a vállalatok a fejlett országokból a fejlődő országokba helyezhetik át a termelést a kibocsátáskorlátozások megkerülése céljából. Környezetbarát közbeszerzés (GPP): beszerzési folyamat, amelynek során a közhatóságok olyan árukat, szolgáltatásokat és kivitelezési munkákat igyekeznek beszerezni, amelyek életciklusuk során a másként beszerezhető, ugyanolyan alapfunkciójú áruknál, szolgáltatásoknál és kivitelezési munkáknál kisebb környezeti hatást fejtenek ki. Környezetbarát közbeszerzési (GPP) eszköztár: az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott gyakorlati iránymutatás ahhoz, hogy a környezetvédelmi előírásokat a pályázati dokumentumok műszaki specifikációinak, illetve a kiválasztási és/vagy odaítélési kritériumok és szerződésteljesítési záradékok részeként alkalmazzák. Megújuló forrásokból származó energia: a 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája. Nullaközeli energiaigényű épu let: az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv meghatározása szerinti igen nagy energiahatékonysággal rendelkező épület. A nullaközeli vagy nagyon alacsony energiaigényt döntően megújuló energiával kell kielégíteni, beleértve a helyszínen vagy a közelben található megújuló energiaforrások felhasználását. Szén dioxid (CO 2 ): természetben előforduló, valamint fosszilis tüzelőanyagok, mint pl. olaj, gáz, szén és biomassza elégetésekor, a földhasználat változásakor és ipari folyamatokban (pl. cementgyártás) melléktermékként keletkező gáz. A szén dioxid a fő antropogén üvegházhatású gáz, és referenciaként szolgál, amelyhez a többi üvegházhatású gáz hatását mérik. Szén dioxid semlegesség: amikor egy termékhez vagy tevékenységhez kapcsolódó nettó szén dioxid kibocsátás az elkerülhetetlen kibocsátások ellentételezésének figyelembevételével nulla. Szervezetek környezeti lábnyoma (OEF) módszer: az Európai Bizottság által a közintézmények életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére ajánlott módszer. A módszer magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentését, de nem csak erre korlátozódik.

8 Glosszárium 06 Teljes munkaidős egyenérték (FTE): a személyek számának mérésére szolgáló mértékegység, amely annak ellenére összehasonlíthatóvá teszi őket, hogy hetente eltérő számú munkaórát dolgoznak. Upstream kibocsátások: a GHG protokoll szerint az upstream kibocsátások a megvásárolt vagy más módon beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó közvetett kibocsátások. Ezek a bejelentő szervezet általi átvételig merülnek fel, ezért bölcsőtől a kapuig kibocsátásként is hivatkoznak rájuk. Üvegházhatás: az üvegházhatású gázok által a Föld felszín közeli légkörében (a troposzférában) okozott hőfelhalmozódás. Az üvegházhatás pontosan úgy melegíti fel bolygónk felszínét, ahogy az üvegház üvegfalai növelik a benti levegő hőmérsékletét. A természetes üvegházhatás nélkül a hőmérséklet fagypont alatt lenne. Az emberi tevékenységek azonban globális felmelegedést és éghajlatváltozást okozva nagymértékben megnövelték a természetes üvegházhatás intenzitását. Üvegházhatású gázok (GHG): például a szén dioxid (CO 2 ), metán (CH 4 ), dinitrogén oxid (N 2 O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC): az ezek által elnyelt napsugárzás felelős az üvegházhatásért. Különböző globális felmelegedési potenciáljuk miatt az üvegházhatású gázok kibocsátását általában szén dioxid egyenértékben (CO 2 e) számítják ki és szerepeltetik a jelentésekben. Visszaszorítás: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy elnyelésének javítására irányuló erőfeszítés. Idetartozik például a fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználása, a megújuló energiaforrásokra való átállás, az épületek szigetelésének javítása, valamint az olyan nyelők mint például az erdőterületek megnövelése a légkörben található szén dioxid megkötése érdekében.

9 Összefoglalás 07 I Ahhoz, hogy az Európai Unió éghajlatpolitikája hiteles legyen, az uniós intézményeknek és szerveknek közintézményként élen kell járniuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának (karbonlábnyomuk) csökkentésére szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában től az uniós intézményeknek és szerveknek sikerült megfordítaniuk az épületekhez kapcsolódó kibocsátásuk növekvő trendjét. Elszalasztották ugyanakkor annak lehetőségét, hogy közös politikát dolgozzanak ki és hajtsanak végre arra vonatkozóan, hogy hozzájáruljanak a kibocsátások 2020-ig az es szinthez viszonyított 20%-os csökkentésének uniós céljához. II A 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hat nem készített jelentést évi kibocsátásairól, de a jelentést készítő szervezetek sem hozták nyilvánosságra a teljes kibocsátásukat. Ezért nem ismerhető meg a teljes karbonlábnyomuk, és a hiányosan rendelkezésre álló információk a beszámolás és a kibocsátásvisszaszorítási erőfeszítések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek. III Csak az épületek energiafogyasztása terén áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott teljes kibocsátás csökken. A többi kibocsátással, különösen az utazással kapcsolatos adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását. IV Az eddig elért átfogó csökkentés jórészt a megújuló forrásból származó villamos energia felhasználásának tudható be, ami a karbonlábnyom kiszámításánál nulla kibocsátásúnak minősül. V Az uniós intézmények és szervek nem használják ki teljes mértékben a Bizottság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket. Az európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) bevezetése terén elért haladás lassú. A közintézmények 2001 óta kérhetik felvételüket az EMAS jegyzékbe, és 2014 júniusában a 15 ellenőrzött uniós intézmény és szerv közül hetet már regisztráltak. A zöld közbeszerzésre inkább lehetőségként mintsem kötelezettségként tekintenek, és csak néhány intézmény, illetve szerv alkalmazza azt szisztematikusan. VI Az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentésére hamarosan kitűzendő, 2030-ig szóló uniós cél újabb lehetőséget nyújt az uniós intézmények és szervek számára egy közös politika kidolgozásához és végrehajtásához. VII A Számvevőszék azt ajánlja a Bizottságnak, hogy tegyen javaslatot az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló közös politikára, amelynek tartalmaznia kell egy 2030-ig szóló, számszerűsített átfogó célértéket az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentésére. Az uniós intézmények és szervek: a) vezessenek be harmonizált megközelítést kibocsátásaik minden vonatkozó közvetett kibocsátással együtt történő bejelentésére; b) dolgozzanak ki egységes megközelítést az elkerülhetetlen üvegházhatásúgáz kibocsátások önkéntes alapon történő kompenzálására; c) teljes mértékben használják ki a Bizottság által támogatott környezetvédelmi irányítási eszközöket, különösen a zöld közbeszerzés terén.

10 Bevezetés 08 Az uniós környezetvédelmi politika magas szintű védelmet tűzött ki célul 01 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi követelményeket különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. 02 A környezetvédelemre vonatkozó uniós politika magas szintű védelmet tűzött ki célul. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a szennyező fizet elven 1. A veszélyes éghajlatváltozás megelőzése az Európai Unió kiemelt célja 03 Az Unió szilárdan elkötelezte magát 2, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest Az Európai Bizottság javaslata a ra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentési célt az 1990-es kibocsátások 40%-ában irányozza elő az Unión belüli kibocsátások tekintetében 4. Az Európai Parlament legalább 40%-os csökkentést kért 5. A közintézmények fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozási célok elérésében 05 Az üvegházhatásúgáz kibocsátás két legnagyobb kibocsátási forrása Európában a tüzelőanyagok elégetésével történő energiatermelés és a közlekedés 6. A közigazgatás működési módjának megváltoztatásával minden szinten befolyásolni tudja az ilyen és más jellegű kibocsátások mértékét. A közbeszerzés által környezeti szempontból fenntartható megoldásokat részesíthetnek előnyben a szükséges kivitelezési munkák, áruk és szolgáltatások beszerzése során. 06 Ahhoz, hogy az uniós politika hiteles legyen, fontos, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban: uniós intézmények és szervek) jó példával járjanak élen a közigazgatás karbonlábnyomának csökkentésére szolgáló stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Az 1. háttérmagyarázat további információkat tartalmaz a szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozóan. 07 A Szerződésben lefektetett elveknek megfelelően két egymást kiegészítő módja van az uniós intézmények és szervek által kibocsátott üvegházhatású gázok környezeti hatásának mérséklésére: a) elsősorban az üvegházhatásúgáz kibocsátás csökkentése; b) a fennmaradó kibocsátás kompenzálása ellentételezéssel. 1 Lásd: az EUMSZ 191. cikke. 2 Lásd: az Európai Tanács március 8 9-i ülésének elnökségi következtetései, 32. bekezdés. 3 Az Európai Tanács felajánlotta, hogy a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást 30%-ra növeli, ha más jelentős gazdaságok is méltányosan kiveszik részüket a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekből. 4 Éghajlat- és energiapolitikai keret a as időszakra, COM(2014) 15 final, január Az Európai Parlament február 5-i állásfoglalása az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről (2013/2135(INI)). 6 Eurostat: Energia-, közlekedésés környezeti mutatók zsebkönyve, 2013-as kiadás.

11 Bevezetés háttérmagyarázat Szervezetek karbonlábnyomának kiszámítása A szén dioxid lábnyom egy szervezet tevékenységeihez kapcsolódó teljes közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz kibocsátás (GHG kibocsátás). A kibocsátások forrása például az erőművek villamosenergiatermelése, fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával végzett fűtés és szállítási tevékenységek lehetnek. Az üvegházhatású gázok, mint például a szén dioxid (CO 2 ), a metán (CH 4 ), a dinitrogén oxid (N 2 O) és a fluorozott szénhidrogének (HFC) eltérő globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek. Egy tonna metán például 25 tonna szén dioxidnak felel meg. Ezt figyelembe véve minden kibocsátott gáz mennyiségét szén dioxidegyenértékben (CO 2 e) határozzák meg, hogy az összes kibocsátási forrás hatását egy számszerűsített értékben lehessen kifejezni. A széles körben használt GHG protokoll a kibocsátásforrások három kategóriáját ( körét ) különbözteti meg. Az alábbi ábra a közigazgatási intézmények szempontjából leginkább releváns forrásokat mutatja be. Üvegházhatású gázok 1. kör: közvetlen kibocsátások 2. kör: közvetett kibocsátások 3. kör: közvetett kibocsátások Munkába járás Üzleti utak Tüzelőanyag-fogyasztás Villamos energia Áruk és szolgáltatások Saját járművek Távfűtés és hűtés Állóeszközök Eredetileg az intézmények beszámolási kötelezettsége az 1. és 2. körbe tartozó kibocsátásokra összpontosított. A 3. körbe tartozó kibocsátásokat azonban egyre inkább figyelembe veszik az üvegházhatású gázokhoz kapcsolódó kockázatok és lehetőségek átfogó kezelése érdekében. Forrás: Európai Számvevőszék.

12 Az ellenőrzés hatóköre és módszere Az ellenőrzés a 2012-ben 500 főnél többet foglalkoztató összes uniós intézményre és szervre kiterjedt. Ezenkívül az ellenőrzés témaköréhez közvetlenül kapcsolódó speciális feladatai miatt az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget is bevontuk az ellenőrzés hatókörébe. Az 1. táblázat felsorolja az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézményt és szervet. Az ellenőrzés során az Európai Tanácsot és az Európai Unió Tanácsát (a továbbiakban: a Tanács) egy intézményként kezeltük, mivel az Európai Tanács nem rendelkezik saját titkársággal, hanem ezt a szerepet az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. Hasonlóképpen az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Bizottságát (továbbiakban: bizottságok) is egy intézménynek tekintettük, mivel közös épületeket, logisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. Az ellenőrzés külön figyelmet fordított az Európai Bizottságra, nem csak mérete miatt, hanem mert ez az intézmény rendelkezik a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó jogkörrel. 10 Az ellenőrzés kérdőíveken, interjúkon, valamint az ellenőrzött uniós intézmények és szervek által közzétett vagy rendelkezésre bocsátott dokumentumok és statisztikák elemzésén alapult. Ezenkívül a beszerzési eljárásokból vett minta vizsgálatára is kiterjedt. 11 Az ellenőrzés nem a szén dioxidkibocsátás ellenőrzése volt, azaz céljai között nem szerepelt az ellenőrzött uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítása vagy ismételt kiszámítása, illetve a számítások alapjául szolgáló adatok pontosságának ellenőrzése. Eltérő kitétel hiányában a jelentésben idézett adatok a évre vonatkoznak. 09 A Számvevőszék ellenőrzése azt értékelte, hogy az uniós intézmények és szervek rendelkeztek e az igazgatási tevékenységeik által a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére szolgáló politikákkal, és hogy ezeket a politikákat hatékonyan hajtották e végre. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy az uniós intézmények és szervek: a) elvégezték e üvegházhatásúgáz kibocsátásaik kiszámítását, csökkentették e ezeket a kibocsátásokat, valamint ellentételezéssel kompenzálták e fennmaradó kibocsátásaikat; b) teljes mértékben kihasználták e a Bizottság által a kibocsátások csökkentésének céljából népszerűsített környezetvédelmi irányítási eszközöket.

13 Az ellenőrzés hatóköre és módszere táblázat Az ellenőrzés hatókörébe vont 15 uniós intézmény és szerv Európai Bizottság Európai Parlament A létszámtervben szereplő állások száma 2012-ben (2014) (24 901) (6 773) Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa (3 101) Helyszínek Brüsszel, Luxembourg, Ispra, Geel, Karlsruhe, Petten, Sevilla, Grange, képviseletek a tagállamokban Brüsszel, Luxembourg, Strasbourg, tagállami információs irodák Brüsszel Brüsszel, Luxembourg Európai Beruházási Bank (2 369) 3 Luxembourg Az Európai Unió Bírósága Európai Külügyi Szolgálat Európai Központi Bank (1 991) (1 661) (2 602) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Unió Régiók Bizottsága 5 (1 252) Európai Számvevőszék (882) Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Európai Gyógyszerügynökség Európai Környezetvédelmi Ügynökség 775 (861) 634 (685) 590 (599) 136 (135) Luxembourg Brüsszel 4 Frankfurt am Main Brüsszel Luxembourg Alicante Köln London Koppenhága 1 Az Európai Tanács titkársági feladatait az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága látja el. 2 Az EBB önkéntes alapon vett részt az ellenőrzésben. 3 Az álláshelyek száma a 2012 végén és a 2013 végén fennálló helyzetet tükrözi. 4 Székhely. 5 A bizottságok közös épületeket, logisztikai hátteret és fordítószolgálatot használnak, és azokat közösen kezelik. 6 Az Európai Számvevőszék megállapításait nem ellenőrizték külső felek.

14 Észrevételek 12 Az uniós intézmények és szervek nem rendelkeznek közös politikával az u vegházhatásúgázkibocsátásaik nyomon követésére és visszaszorítására Nem ismert az uniós intézmények és szervek teljes karbonlábnyoma, továbbá a hiányosan rendelkezésre álló információk a jelentések hitelességét fenyegető kockázatot jelentenek 12 A Számvevőszék véleménye szerint az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának méretével kapcsolatos megbízható és átfogó információk alapvető előfeltételei a hiteles és követésre érdemes példaként szolgáló, eredményes kibocsátás viszszaszorítási stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának. A legtöbb uniós intézmény és szerv esetében jelenleg nem állnak rendelkezésre ilyen információk. Nincs egységes módszer az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának kiszámítására 13 Nincs kötelező érvényű, a közigazgatási szervek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó uniós jogszabály. Az uniós intézmények és szervek elvileg szabadon dönthetnek arról, hogy beszámolnak e a tevékenységeik által okozott kibocsátásokról, és ha igen, hogyan végzik a kibocsátások kiszámítását és nyomon követését. A fogadó országok azonban bizonyos beszámolási kötelezettségeket támaszthatnak feléjük, például az épületeik energiahatékonyságával kapcsolatban. Ezeket a beszámolási kötelezettségeket azonban nem harmonizálták uniós szinten. 14 A magánszektorban kialakuló gyakorlattal 7 szemben az uniós költségvetési rendelet 8 nem írja elő a környezetvédelmi információk bevonását a IX. cím ( A beszámolók tartalma és a könyvvezetés ) szerint benyújtandó beszámolók 9 körébe. Erre vonatkozóan intézményközi megállapodások sincsenek. 15 Az önkéntes európai környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) 10 részt vevő szervezeteknek be kell számolniuk a kibocsátások alapmutatóról, amely a CO 2 - egyenértékben kifejezett teljes éves üvegházhatásúgáz kibocsátást is tartalmazza. Az EMAS ban való részvételre vonatkozó felhasználói útmutatóról szóló bizottsági határozat 11 szerint azonban a kibocsátások számszerűsítési módszerét még tisztázni kell. Az útmutató mindenesetre azt javasolja, hogy a szervezetek ne csak a közvetlen, hanem a jelentős mértékű közvetett üvegházhatásúgáz kibocsátásról is számoljanak be (lásd: 1. háttérmagyarázat). 7 A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., , 11. o.) úgy rendelkezik, hogy adott esetben és a vállalat fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az üzleti beszámolónak tartalmaznia kell nem pénzügyi információkat, beleértve a környezetvédelem kérdéseire vonatkozó információkat is áprilisában a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be (COM(2013) 207 final, április 16.), amely a beszámolást kötelezővé teszi az átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára. 8 Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., , 1. o.). A rendelet nem vonatkozik az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra. Az uniós ügynökségek pénzügyi szabályzattal rendelkeznek, amelyek az Unió általános költségvetésére vonatkozó szabályokat követik. 9 Az Európai Központi Bank éves beszámolójának egy fejezete a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik. Az Európai Beruházási Bank az EBB csoport éves beszámolójának részét képező társadalmi felelősségvállalásról szóló jelentésében számol be a környezetvédelmi kérdésekről. 10 Az EMAS ról bővebben lásd: bekezdés. 11 Lásd: az EMAS rendszerben való részvételhez szükséges lépéseket meghatározó felhasználói útmutatónak a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő létrehozásáról szóló, március 4-i 2013/131/EU bizottsági határozat 25. és 26. oldala (HL L 76., , 1. o.).

15 Észrevételek A Bizottság április 9-én elfogadott ajánlása 12 a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló OEF módszer alkalmazását ösztönzi a közintézmények életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére, amely magában foglalja az üvegházhatásúgáz kibocsátások ról való beszámolást. Az OEF módszert a Bizottság Közös Kutatóközpontja dolgozta ki, figyelembe véve a már meglévő és széles körben alkalmazott szervezeti környezeti elszámolási módszereket és a vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat. 17 A Bizottság szerint az OEF módszer kidolgozását az tette szükségessé, hogy jelenleg annyi módszer és kezdeményezés létezik egymással párhuzamosan a környezeti teljesítmény értékelésére és ismertetésére, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó információkat egyre inkább zűrzavar és bizalmatlanság övezi 13. Ahogy a számvevőszéki ellenőrzés is rámutat, ez az uniós intézmények és szervek által a karbonlábnyommal kapcsolatban végzett beszámolásra is vonatkozik. A 15 ellenőrzött uniós intézményből és szervből hat nem készített jelentést 2012-es u vegházhatásúgáz kibocsátásaikról, de a jelentést készítő szervek sem számították ki és hozták nyilvánosságra kibocsátásuk minden elemét 18 Az ellenőrzés a 2012-es üvegházhatású kibocsátásokkal kapcsolatban az uniós intézményeknél és szerveknél könynyen elérhető információkat vizsgálta. Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és az Európai Gyógyszerügynökség ben nem tett közzé a kibocsátásaikkal kapcsolatos információkat. A többi intézmény és szerv által közzétett információk hiányosak voltak. 19 A szervezetek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó kötelező érvényű szabályok hiányában az ellenőrzés az Európai Parlament karbonlábnyomra vonatkozó beszámolóját tekintette referenciaként, annak széles tárgyköre miatt. A 2. táblázat összehasonlítja a figyelembe vett vagy figyelembe nem vett kibocsátásforrásokat és a bejelentett kibocsátási szinteket. 12 A Bizottság április 9-i 2013/179/EU ajánlása a termékek és a szervezetek életciklus alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., , 1. o.). 13 Lásd: a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (2) preambulumbekezdése.

16 Észrevételek táblázat 2012-re vonatkozóan bejelentett kibocsátások CO 2 -egyenértékben (csak a már közzétett vagy közzétételre szánt információk, az Európai Parlament beszámolójának tárgyköre, mint referencia alapján) Európai Gyógyszerügynökség Európai Repülésbiztonsági Ügynökség Európai Külügyi Szolgálat Európai Számvevőszék Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa A bizottságok (EGSZB és RB) Európai Bizottság Európai Környezetvédelmi Ügynökség Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank Bíróság Európai Parlament Jelmagyarázat: Tartalmazza ( ) Becslés formájában tartalmazza Részben tartalmazza x Nem tartalmazza n.a. Nem áll rendelkezésre Kibocsátás 2012-ben (tonna CO2-egyenérték) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. A BESZÁMOLÁS HATÓKÖRE tartalmazza a következő kibocsátásokat: Épületek energiafelhasználása x x x x x Hűtőgázok szivárgása x x x x x x x x x x Áruszállítás ( ) x x x x x x x x x x x Személyszállítás Munkába járás x x x x x x x x x x Üzleti utak 3 4 x x x x x x Látogatók x x x x x x x x x Áruk és szolgáltatások beszerzése ( ) 5 5 x x x x x x x x x Hulladék x x x x x x x x x x Állóeszközök 6 Kivitelezési munkák ( ) x x x x x x x x x x x Irodabútor ( ) x x x x x x x x x x x Informatikai berendezések ( ) x x x x x x x x x x x Egyéb berendezések ( ) x x x x x x x x x x x 1 Csak a közötti időszakra vonatkozó összesített adatot tettek közzé, éves adatot nem. 2 Csak az EMAS környezetvédelmi irányítási rendszer hatókörébe vont épületek. 3 Nem tartalmazza a parlamenti képviselőknek a brüsszeli és strasbourgi ülésekre való utazását. 4 Csak hivatali gépjárművek. 5 Csak papír. 6 Kivitelezési munkák vagy tartós termékek előállítása során keletkező kibocsátás. Megjegyzés: A kibocsátásra vonatkozó adatok nagyrészt a beszámoló uniós intézmények és szervek különböző éves környezetvédelmi jelentéseiből származnak. A Bíróság esetében az adatok forrása az intézmény karbonlábnyomáról készített külső jelentés. Az EBB re vonatkozó adatok az intézmény karbonlábnyomáról készített 2012-es jelentéséből származnak.

17 Észrevételek Amint azt a 2. táblázat is mutatja, az Európai Parlament éves összkibocsátásának bejelentése során a kibocsátásforrások széles körét figyelembe vette. Emiatt az Európai Parlament által bejelentett kibocsátás mennyisége majdnem olyan magas, mint az összes többi uniós intézmény és szerv által bejelentett kibocsátás összesen. Bár a kibocsátásforrások kategóriái elviekben átfogóak, a Parlament úgy döntött, hogy nem számol be a képviselők származási országuk, illetve a brüsszeli és strasbourgi ülések között tett utazásából származó kibocsátásokról. 21 A Bizottság 2013-as környezetvédelmi nyilatkozatában a CO 2 -egyenértékben kifejezett GHG kibocsátásról szóló beszámoló csak az EMAS hatókörébe tartozó brüsszeli, luxembourgi és petteni épületek 14, valamint az e helyszíneken használt hivatali személygépkocsik energiafogyasztásából adódó kibocsátásokkal kapcsolatos információkra szorítkozott. 22 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága csak az épületek energiafogyasztásával kapcsolatos kibocsátásokról számolt be. A bizottságok kifejtették, hogy hajlandóak lennének fontolóra venni az átfogó környezeti lábnyom kiszámítását, ha uniós szabvány szerinti, az OEF megközelítésen alapuló harmonizált módszertan állna rendelkezésre. Három uniós intézmény és szerv törekedett a beszámolás javítására 23 Az Európai Központi Bank beszámolójának tárgykörét 2008 óta fokozatosan bővítették. Azonban a munkatársak munkába járása, valamint az új EKB irodaház építése által okozott kibocsátások kiszámítása hiányzott. 24 A 2012-es beszámolási időszaktól kezdve az Európai Beruházási Bank a GHG protokoll szerinti módszertant 15 alkalmazta. A beszerzett termékek (a papír kivételével) előállítása által okozott kibocsátások, a beruházási javak (pl. berendezések és járművek) előállítása során keletkező kibocsátások nem szerepeltek a beszámolás tárgykörében. 25 A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 2013-tól a beszámolási hatókör kiterjesztését tervezi egy külső tanácsadó által készített tanulmány alapján. A tanulmány hatóköre azonban nem terjedt ki a beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint beruházási javakhoz kapcsolódó upstream kibocsátásokra. Ezenkívül csak a repülőutak által okozott kibocsátásokra terjedt ki, de nem foglalta magában a más közlekedési módok használatával tett üzleti utakat, illetve a tagállami hatóságok munkatársai által az OHIM nál tett látogatásokhoz kapcsolódó utazást. 14 Lásd: 6. táblázat. 15 Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért / World Resources Institute: GHG Protocol Corporate Standard (A GHG protokoll vállalati standard).

18 Észrevételek 16 Három uniós intézménynek, mivel elindították az EMAS hoz való csatlakozás folyamatát, fel kell készu lnie a kibocsátásokról történő beszámolásra 26 A Tanács Főtitkársága a Tanács karbonlábnyomának megállapítása érdekében egy tanulmány megrendelését tervezi. A tanulmány csak a Brüszszelben folytatott tevékenységekre fog kiterjedni. A tagállami képviselőknek az országukból a Tanács főtitkársága által szervezett ülésekre történő oda- és visszautazása nem tartozik a tervezett tanulmány hatókörébe. A Luxembourgban vagy a tagállamokban tartott tanácsi üléseket sem fogják figyelembe venni. 27 A Bíróság 2010-ben átfogó külső tanulmányt készíttetett karbonlábnyomáról. A lábnyom kiszámításának módszere megegyezett a Parlament esetében alkalmazottal ben és 2012-ben újabb, naprakész számításokat végeztek a fő kibocsátásforrásokra vonatkozóan. Az adatokat 2014 júniusában tették közzé. 28 A Számvevőszék 2013 novemberében szerződést kötött egy külső tanácsadóval az EMAS bevezetésére való felkészüléshez. Az ellenőrzés időpontjában még nem született döntés a kibocsátásokról történő beszámolással kapcsolatban. A Bizottság még nem döntött arról, hogy beszámolójában használni kívánja e a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló OEF módszert 29 Az OEF módszerrel kapcsolatos, a Közös Kutatóközpont isprai székhelyén készített tanulmány kimutatta, hogy a módszer közintézmények esetében is alkalmazható. A Bizottság azonban még nem indította el azt a folyamatot, amelynek célja, hogy részletesebb alegységenkénti OEF szabályokat (OEFSRs) alkosson a közintézmények számára. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a módszer esetleges széles körű megvalósításához további elemzésre van szükség, különösen az annak bevezetéséhez szükséges erőforrásokat illetően. Csak az épu letek energiafogyasztására vonatkozóan áll rendelkezésre bizonyíték arról, hogy az uniós intézmények és szervek által összességében okozott kibocsátás csökken 30 Az uniós intézmények és szervek karbonlábnyomának tényleges nagyságával kapcsolatos átfogó és megbízható információk hiányában nehéz meghatározni az üvegházhatásúgázkibocsátás terén jelentkező általános tendenciákat. Ehhez az ellenőrzésnek bizonyos esetekben feltevésekre kellett támaszkodnia, melyek megalapozottak ugyan, de csak korlátozottan bizonyítottak.

19 Észrevételek A már meghozott vagy javasolt uniós határozatok 1990-et tekintik referenciaévnek (lásd: 3. és 4. bekezdés). Nem állnak rendelkezésre azonban 1990-re visszamenő konkrét kibocsátási adatok az uniós intézményekre és szervekre vonatkozóan. Ezért nem lehetséges jelenlegi teljesítményüket összevetni az 1990-es tényleges kibocsátásaikkal. 32 Mindazonáltal vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a teljes kibocsátás 1990-től legalább 2005-ig lényegesen növekedett 16. Ezt a növekedést az Unió bővítése, a már meglévő intézmények és szervek tevékenységének fokozódása, illetve új intézmények és szervek létrehozása okozta ban nagyobb szabású erőfeszítések kezdődtek az üvegházhatásúgázkibocsátás visszaszorítására. A fordulópont az épületek energiafogyasztása által okozott kibocsátásokra összpontosított. Ezeknek a kibocsátásoknak a nagyságrendje a fűtés, hűtés, világítás, főzés, elektromos és elektronikus eszközök, valamint az adatközpontok teljes energiafogyasztásától 17, továbbá az alacsony vagy nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátással megtermelt energia részarányától függ. A környezetbarát villamos energia segítette az épu letek energiafogyasztása miatt növekvő kibocsátások tendenciájának megfordítását ben az uniós intézmények és szervek elkezdtek megújuló forrásokból származó villamos energiát vásárolni ( környezetbarát villamos energia 18 ) a saját termelésből nem fedezett villamosenergia igény kielégítésére. Az ellenőrzött uniós intézmények és szervek mindegyike külső villamosenergia ellátásukat jelentős részben vagy egészben környezetbarát villamos energiából fedezik. 35 A karbonlábnyom kiszámításánál a környezetbarát villamos energia általában nulla kibocsátásúnak tekinthető 19. A környezetbarát villamos energiának az átfogó karbonlábnyom számításra gyakorolt enyhítő hatása 20% körüli, feltéve, hogy a villamos energia egésze megújuló forrásból származik, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozóan teljes körű beszámolási tárgykört alkalmaznak. A környezetbarát villamos energiára történő átállás ezért csökkenti a teljes kibocsátást, kivéve, ha ezzel párhuzamosan a nem megújuló forrásból történő teljes energiafogyasztás oly mértékben növekszik, hogy azt a környezetbarát villamos energia nem tudja ellensúlyozni. Erre azonban nem volt példa az ellenőrzött uniós intézmények és szervek esetében. 16 A Bizottság brüsszeli épületeinek teljes energiafogyasztása például 2005-ben 60%-kal haladta meg a 2000-ben, a Számvevőszék számára nyújtott adatsor első évében mért értéket. 17 Az épületek teljes energiafogyasztására számos tényező van hatással, különösen az alábbiak: az épületek száma és mérete, használatuk intenzitása a használati időszakot és a felhasználók számát is beleértve, műszaki szempontból tekintett energiahatékonyságuk, az ingatlangazdálkodás hatékonysága, a munkavállalók viselkedése és az időjárás változékonysága. 18 A környezetbarát villamos energiának teljesítenie kell a származási garanciára vonatkozó, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 140., , 16. o.) szereplő követelményeket. 19 A Bizottságnak a brüsszeli épületekre vonatkozó éves környezetvédelmi nyilatkozatában a környezetbarát villamos energia nem nulla kibocsátásúként szerepel.

20 Észrevételek 18 de a ku lső forrásokból származó környezetbarát villamos energia csak korlátozott mértékben alkalmas az u vegházhatásúgázkibocsátás csökkentésére 36 Az uniós intézmények és szervek által felhasznált környezetbarát villamos energia túlnyomó részét több intézményre kiterjedő keretszerződések alapján külső forrásból szerzik be Brüszszelben és Luxembourgban. A külső forrásból származó környezetbarát villamos energiának azonban két jelentős korlátja is van az üvegházhatásúgázkibocsátás csökkentése tekintetében: egyrészt jelenleg nem érhető el mindenki számára, másrészt pedig nem tekinthető az energiahatékonyság folyamatos javítására szolgáló eszköznek. 37 A piacon elérhető környezetbarát villamos energia mennyisége jelenleg korlátozott. Ezért a környezetbarát villamos energia beszerzése csak akkor csökkenti a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ha a beszerzés következtében a fosszilis tüzelőanyagból származó villamos energiát új, további megújuló forrásokból termelő létesítményekből származó villamos energia váltja fel. A környezetbarát villamos energia iránti megnövekedett igény azonban valószínűleg megnövekedett kínálatot fog előidézni, legalábbis hosszabb távon. 38 A környezetbarát villamos energia használata egyszeri intézkedést jelent a kibocsátások gyors és látványos csökkentésére, de nem tekinthető a folyamatos teljesítményjavítás eszközének. A környezetbarát villamos energiára történő átállással idő nyerhető az átfogó energiaigény csökkentésére szolgáló további intézkedések bevezetéséig. Az utazással kapcsolatban rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé egyértelmű tendencia azonosítását 39 Az uniós intézmények és szervek sajátos jellegéből adódóan az utazásból származó kibocsátások jelentősebbek, mint a tagállami közigazgatási szervek többségénél. Az utazásból eredő kibocsátások átfogó kiszámításához a következő forrásokat kell figyelembe venni: a) munkába járás; b) üzleti/hivatalos utak; c) az intézmények és szervek által szervezett ülésekre és konferenciákra érkező látogatók és külső résztvevők. 40 Mindezen források figyelembevételével az utazáshoz kapcsolódó kibocsátások az uniós intézmények és szervek beszámolójában megadandó teljes kibocsátás legalább felét tennék ki. Az utazások által okozott kibocsátásokkal kapcsolatos adatok többsége azonban jelenleg kevésbé teljes körű és megbízható, mint az épületek energiafogyasztására vonatkozó adatok. A munkába járásra vonatkozó kibocsátások kiszámításának alapjául szolgáló adatok esetében például általában nagy a hibaarány. Csak az Európai Parlament és az Európai Beruházási Bank adatai tették lehetővé hosszabb távú tendenciák értékelését, és az ezekből adódó eredmények abszolút értékei eltérő irányokba mutatnak.

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 29. (OR. en) 5549/15 ACP 12 FIN 69 PTOM 6 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: az AKCS-munkacsoport az Állandó Képviselők Bizottsága/a

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk

III. MELLÉKLET. Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk HU III. MELLÉKLET Az e rendelet feltételei szerint mentesülő állami támogatásokkal kapcsolatos információk I. RÉSZ A 12. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31.

Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31. Jelentés az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27. és 2014. december 31. ai 12, rue Alcide De Gasperi - L - 1615 Luxembourg T (+352) 4398 1 E eca-info@eca.europa.eu eca.europa.eu 2 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt: ipn-quadcore.co.uk

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ!

ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ! ÚJ KORSZAK AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁBAN AZ EREDETI: A JÖVŐ! HŐTECHNIKA KÖRNYEZET TŰZ GARANCIA 40 ÉV HŐTECHNIKAI GARANCIA 20%-KAL JOBB HŐTECHNIKAI TELJESÍTMÉNY Kezdje meg az IPN-QuadCore utazást itt:

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Iránymutatások és ajánlások

Iránymutatások és ajánlások Iránymutatások és ajánlások Iránymutatások és ajánlások a központi szerződő felek kollégiumainak tagjai közötti írásbeli megállapodásokról ESMA CS 60747 103 rue de Grenelle 75345 Paris Cedex 07 France

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. november 19. Az előadás tartalma I. Hazánk klíma- és energiapolitika

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 43/2007. (IV. 4.) GKM a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól A gazdasági

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

1 A két táblára vonatkozó általános útmutatás. 2 Az eszközök összesen táblára vonatkozó információk. 2015. február. Előjelszabály

1 A két táblára vonatkozó általános útmutatás. 2 Az eszközök összesen táblára vonatkozó információk. 2015. február. Előjelszabály A felügyeleti díjtényezők összegyűjtésének céljából létrehozott, a teljes eszközállományra és teljes kockázati kitettségre vonatkozó táblák kitöltési útmutatója 2015. február 1 A két táblára vonatkozó

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés Transparense projekt A KÉPZÉSI ANYAG TARTALMA I. EPC alapok II. EPC folyamat a projekt azonosításától a közbeszerzésig III. EPC folyamat

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről

Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA-BoS-14/174 HU Iránymutatások a standard formulával meghatározott piaci és partnerkockázati kitettség kezeléséről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens

Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens ENERGIA AUDITTAL ÉS AZ ISO 50001-ES SZABVÁNNYAL KAPCSOLATOS ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK Dr. Szuchy Róbert, PhD irodavezető ügyvéd egyetemi docens Az energiahatékonysági irányelv átültetése a magyar

Részletesebben