Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?"

Átírás

1 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

2 Tartalomjegyzék Klímaváltozás és a CO 2 geológiai tárolásának szükségessége 4 1. Hol és milyen mennyiségű CO 2 tárolható a föld alatt? 6 2. Hogyan történik nagy tömegű CO 2 szállítása és injektálása? 8 3. Mi történik a CO 2 -vel, miután a geológiai tárolóba kerül? Előfordulhat-e, hogy a CO 2 szivárog a tárolóból, és ha igen, ez milyen következményekkel járhat? Hogyan zajlik a geológiai tároló felszín alatti és felszíni monitorozása? Milyen biztonsági követelményeknek kell eleget tenni? 16 Fogalomtár 18 Mit tehet Önért a CO 2 GeoNet? 19 A kiadvány a következő személyek közreműködésével jött létre: Rob Arts, Stanley Beaubien, Tjirk Benedictus, Isabelle Czernichowski-Lauriol, Hubert Fabriol, Marie Gastine, Ozgur Gundogan, Gary Kirby, Salvatore Lombardi, Franz May, Jonathan Pearce, Sergio Persoglia, Gijs Remmelts, Nick Riley, Mehran Sohrabi, Rowena Stead, Samuela Vercelli, Olga Vizika-Kavvadias. Magyar fordítás: Hartai Éva A CO2GeoNet köszönetét fejezi ki az E.ON Hungária Zrt.-nek és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának jelen kiadvány magyar nyelvű megjelentetéséért.

3 Jövőkép Nincsenek többé füstölgő gyárkémények Egy csővezetéken át a CO2 a föld alá jut Ez jót tesz a Földnek Sapienza URS Massimo, 10 éves, Róma Olaszország Gyermekeinkért A CO2 geológiai tárolása értelmet nyer Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

4 Klímaváltozás és a CO 2 geológiai tárolásának szükségessége 1. ábra: Az emberi tevékenységhez kapcsolódó globális CO 2 kibocsátás 30 milliárd tonna (Gt) évente, ami 8,1 Gt elemi szénnek felel meg: 6,5 Gt a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik,1,6 Gt pedig az erdőirtásból és a mezőgazdasági tevékenységből 2. ábra: Franciaország szénalapú gázprovinciái Emberi tevékenység következtében nagy tömegű CO 2 kerül az atmoszférába Ma már jól tudjuk, hogy az emberi tevékenység megzavarja bolygónk természetes szénkörforgását. Az ipari forradalom előtt, körülbelül évre visszamenőleg ez a finoman kiegyensúlyozott ciklus, mely magában foglalja a szén kicserélődését a geoszféra és bioszféra, valamint az óceánok és az atmoszféra között, alacsonyan tartotta a CO 2 koncentrációját az atmoszférában (kb. 280 ppm, vagyis 0,028 %). BRGM BRGM Az elmúlt 250 év alatt viszont, a nagy mennyiségű fosszilis energiahordozó (kőszén, kőolaj, földgáz) elégetése, az áramfejlesztés, a fűtés, az ipar és a közlekedés területén folyamatosan emelte a CO 2 mennyiségét a légkörben (1. ábra). Az emberiség által termelt CO 2 -nek körülbelül a felét nyelik el a növények, illetve oldják fel az óceánok ez utóbbi a tengervíz savasodásához vezet, és potenciálisan negatív hatást gyakorol a tengeri növényekre és állatokra. A maradék az atmoszférában halmozódik fel, ahol hozzájárul a klímaváltozáshoz, mivel a CO 2 egy olyan üvegházhatású gáz, amely elnyeli a Nap melegének egy részét, és a földfelszín felmelegedéséhez vezet. Azonnali radikális intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megállítsuk a légköri CO 2 koncentrációt a jelenlegi 387 ppm értéknél (ez már +38 %-os növekedés az iparosodás előtti szinthez képest), és megakadályozzuk, hogy a kritikus 450 ppm értéket meghaladja az elkövetkező évszázadokban. A szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy efölött a szint fölött nem lehet megakadályozni a legdrasztikusabb következményeket. A szén visszavezetése a föld alá Az ipari korszak 1750-es évekbeli kezdete óta világunk nagymértékben függ a fosszilis energiahordozóktól, így nem meglepő, hogy a társadalmi szemlélet megváltozása és a klímabarát energiaforrásokra való áttérés időt és pénzt igényel. Rövid távú megoldásként, amíg a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk csökken, olyan módon kell őket használnunk, hogy ne okozzunk környezetszennyezést; ezalatt időt nyerhetünk arra, hogy új technológiákat és infrastruktúrát fejlesszünk ki a megújuló energiát alkalmazó jövő számára. Egy ilyen lehetőség egy zárt hurok létrehozása az energiatermelő rendszerben, ahol a földből földgáz, kőolaj és kőszén formájában kitermelt szenet CO 2 formájában juttatjuk vissza a föld alá. Érdekes módon, a CO 2 földalatti tárolása nem emberi találmány, hanem elterjedt jelenség, amit azok a tárolók bizonyítanak, amelyek évmilliók óta léteznek. Ennek egyik példája a Dél-Franciaországban, az 1960-as évek kőolajkutatásai során felfedezett nyolc természetes CO 2 tároló (2. ábra). Ezek, valamint a világszerte ismert más természetes lelőhelyek bizonyítják, hogy a geológiai formációk nagyon hosszú ideig képesek hatékonyan és biztonságosan tárolni a CO 2 -t. CO 2 -leválasztás és -tárolás: ígéretes klímaváltozás mérséklési lehetőség Azoknak a sürgős intézkedéseknek a sorában, amelyek a klímaváltozás és az óceánok savasodásának mérsékléséhez szükségesek, a CO 2 leválasztás és tárolás (angolul: Carbon Capture and Storage, vagyis CCS*) döntő szerepet játszik, *lásd a fogalomtárat a kiadvány végén

5 mivel a 2050-re előírt kibocsátás-csökkentéshez 33 %-ban járul hozzá. A CCS magában foglalja a CO 2 leválasztását a kőszén és gáztüzelésű erőművekben, illetve ipari létesítményekben (acél- és cementgyártás, kőolajfinomítás, stb.); csővezetéken vagy hajón történő szállítását a tárolási helyre és egy szénhidrogénkúton* keresztül a megfelelő geológiai formációba való injektálását a hosszú távú tárolás céljából (3. ábra). A világ növekvő népessége és a fejlődő országok energiaigényének növekedése, valamint az a tény, hogy a tiszta alternatív energiaforrások jelenleg nem állnak nagy mennyiségben rendelkezésre, azt jelzik, hogy a fosszilis energiahordozók használata rövid távon elkerülhetetlen. Viszont a CCS-szel kéz a kézben az emberiség képes kialakítani egy környezetbarát megoldást, és egyidejűleg hidat építeni a fenntartható energiatermelésen alapuló világgazdasághoz. A CCS világméretű fejlődésen megy keresztül Az 1990-es évektől kezdve jelentős kutatási programok zajlanak Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, melyek a CCS-szel foglalkoznak. A legnagyobb ismeretanyag a világ nagyléptékű mintaprojektjeinél halmozódott fel, ahol évek óta injektálnak CO 2 -t a föld alá; ezek a norvégiai Sleipner (kb. 1 Mt/év, 1996-tól) (4. ábra), a kanadai Weyburn (kb. 1,8 Mt/év, 2000-től) és az algériai In Salah (kb. 1 Mt/év, 2004-től). A CO 2 tárolásával kapcsolatos nemzetközi együttműködést támogatja az IEA-GHG* és a CSLF*, és a fenti helyszínek, illetve más kísérleti helyek különösen fontosak ahhoz, hogy tudásunk ezen a téren növekedjen, és létrejöjjön egy olyan, világméretű tudományos közösség, amely ezzel a témával foglalkozik. Ennek egyik kitűnő példája az IPCC* jelentése a CO 2 befogási és tárolási lehetőségeiről (2005), amely ismerteti a jelenlegi tudásanyagunkat, és azokat az akadályokat, amelyeket le kell küzdenünk ahhoz, hogy a technológia széles körben alkalmazható legyen. Már jelentős technikai felkészültség áll rendelkezésre, és a világméretű kutatások erőteljesen fejlődnek a kísérleti fázisban. A technikai fejlődés, a törvényalkotás, a szabályozás, a gazdasági és politikai háttér már rendelkezésre áll, és a társadalmi elfogadottság és támogatás is szerveződik. Európában az a cél, hogy 2015-ig 12 nagyléptékű mintaprojekt induljon, illetve működjön, hogy 2020-ra a piaci méretű alkalmazás lehetővé váljon januárjában az Európai Bizottság ezzel a szándékkal bocsátotta ki a Klímavédelem és megújuló energia cselekvési program -ot, amelyben javaslatot nyújt a CO 2 geológiai tárolására vonatkozó irányelv megalkotására és más, olyan intézkedésekre, amelyek elősegítik a CCS technológia fejlődését és biztonságos használatát. BRGM hátterének közérthető ismertetése. Ahhoz, hogy elősegítsék a párbeszédet ennek a rendkívül fontos technológiának az alapvető szempontjairól, a CO 2 GeoNet kutatói választ adnak számos, gyakran felmerülő kérdésre. A következőkben magyarázatot találhatunk arra, hogy hogyan történik a CO 2 geológiai tárolása, milyen feltételek között valósulhat meg, és mik a követelményei annak, hogy a technológiát biztonságosan és hatékonyam alkalmazzuk. 4. ábra: A norvégiai Sleipner projekthelyszín függőleges metszete. A 2500 m mélységből kitermelt földgáz több százalék CO 2 -t tartalmaz, amit ki kell vonni belőle, hogy a földgáz kereskedelmi forgalomba hozható legyen. A kivont CO 2 -t nem engedik az atmoszférába, hanem a kb m mélységben található Utsira formáció sós pórusvizet tartalmazó homokkövébe injektálják 3. ábra: Az erőművekben a CO 2 -t más gázoktól elkülönítik. Ezt követően összepréselik, és csővezetéken vagy hajón szállítják a geológiai tárolóhelyekre, amik lehetnek mély helyzetű, sósvizes rétegek, letermelt kőolaj- vagy földgázmezők, illetve nem bányászható kőszénrétegek A CO 2 geológiai tárolásával kapcsolatos kulcskérdések CO 2 GeoNet European Network of Excellence szervezet az Európai Bizottság felügyelete alatt jött létre, mint olyan kutatási intézmények csoportosulása, amelyek alkalmasak arra, hogy Európát a nagyléptékű nemzetközi kutatások élvonalában tartsák. A CO 2 GeoNet egyik fő célja a CO 2 geológiai tárolásával kapcsolatos technikai kérdések tudományos StatoilHydro 5 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

6 Hol és milyen mennyiségű CO 2 tárolható a föld alatt? A CO 2 -t nem lehet akárhová injektálni a föld alá, ehhez megfelelő tárolókőzetet kell találnunk. Világszerte léteznek potenciális geológiai tárolók a CO 2 elhelyezésére, melyek megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy jelentősen mérsékelhető legyen az emberiség által előidézett klímaváltozás. 1. ábra: A CO 2 -t mélyen található, porózus és permeábilis kőzetrétegekbe injektálják (lásd a homokkő az alsó négyszögben), ezek fölött impermeábilis kőzetrétegek (lásd az agyagkő a felső négyszögben) találhatók, amelyek megakadályozzák, hogy a CO 2 a felszínre szökjön. A fő tárolási lehetőségek a következők: 1. Letermelt olaj- és gázmezők, ahol lehetséges, serkentéses eljárással; 2. Olyan rétegek, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlan sós vizet tartalmaznak; 3. Mély helyzetű, nem bányászható kőszénrétegek, helyi adottságoktól függően serkentéses metán kinyeréssel A CO 2 föld alatti tárolására három fő lehetőség nyílik (1. ábra): 1. Letermelt természetes olaj- és gázmezők ezek jól ismertek a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés miatt, és azonnali lehetőséget nyújtanak a CO 2 elhelyezésére; 2. Sós vizet tartalmazó rétegek ezek nagy tárolási kapacitással rendelkeznek, de általában nem megfelelő részletességgel ismertek; 3. Bányászatra alkalmatlan kőszéntelepek az egyik jövőbeli lehetőség, amennyiben megoldódik az a probléma, hogy hogyan lehet nagy mennyiségű CO 2 -t injektálni a kis permeabilitású* kőszénrétegekbe. A tárolók Amikor a CO 2 -t megfelelő tárolókőzetbe injektáljuk, felhalmozódik a szemcsék közötti pórusokban és a törésekben, így kiszorít és helyettesít minden ott lévő fluidumot*, mint a földgáz, víz vagy kőolaj. A CO 2 tárolására alkalmas kőzetnek tehát jelentős porozitással* és permeabilitással kell rendelkeznie. Ilyen kőzetformációk, a geológiai múlt üledékei, általában az úgynevezett üledékgyűjtő medencékben jönnek létre. Bizonyos helyeken ezek a formációk nem-áteresztő kőzetekkel váltakoznak, amelyek szigetelő fedőrétegekként viselkednek. Az üledékes medencékben gyakran találunk szénhidrogén-tárolókat és természetes CO 2 felhalmozódásokat, ami azt bizonyítja, hogy hosszú ideig képesek megtartani a fluidumokat, vagyis természetes úton felhalmozódott kőolajat, földgázt, sőt tiszta CO 2 -t tárolnak millió éveken át. A CO 2 tárolását bemutató illusztrációkban a felszín alatti régiót gyakran úgy festik le, mint egy egyszerű, homogén, rétegzett szerkezetet. A valóságban viszont egyenlőtlen eloszlású, gyűrt és töredezett formációkról van szó, és a tárolóés fedőrétegek egy komplex, heterogén struktúrát alkotnak. Ahhoz, hogy megfelelő feszín alatti lehetőséget találjunk a CO 2 hosszú távú tárolására, a mélybeli helyzet megfelelő ismerete és földtani szakértelem szükséges. A potenciális CO 2 tárolónak sok követelménynek kell megfelelnie, amelyek közül a legalapvetőbbek a következők: megfelelő porozitás, permeabilitás és tárolási kapacitás; nem áteresztő réteg a porózus réteg fölött úgynevezett fedőkőzet * (pl. agyag, agyagkő, márga, kősó), ami megakadályozza a CO 2 felfelé történő mozgását; csapdaszerkezet kialakulása más szóval egy olyan, többnyire dómszerűen ívelt fedőréteg, ami a CO 2 mozgását a tároló formáción belül tartja; BRGM 6

7 800 méternél mélyebb helyzet, ahol a nyomás és a hőmérséklet eléggé magas ahhoz, hogy a CO 2 összepréselt, fluid állapotba kerüljön, és így a maximális menynyiség tárolható legyen; az ivóvíz minőségű víz hiánya a rendszerben a CO 2 nem injektálható olyan tárolórétegbe, ami emberi fogyasztásra vagy egyéb felhasználásra alkalmas minőségű vizet tartalmaz. Hol találhatók Európában tárolásra alkalmas helyek? Az egykori üledékgyűjtő medencék Európa szerte elterjedtek, például az Északi-tenger területén vagy az Alpok hegyláncainak környezetében (2. ábra). Az európai medencékben sok formáció eleget tesz a geológiai tárolás követelményeinek, ezeket jelenleg kutatók térképezik és vizsgálják. Más európai területek ősi, konszolidált kéregrészek, mint Skandinávia nagy része, és így nem tartalmaznak olyan kőzeteket, amelyek alkalmasak a CO 2 tárolására. A potenciális tárolási terület egyik példája a déli permi medence, amelyik Angliától Lengyelországig terjed (a 2. ábrán a legnagyobb ellipszissel határolt rész). Az üledékek kőzetté válási folyamatokon mentek keresztül, melynek során a pórusok részlegesen sósvízzel, kőolajjal vagy földgázzal töltődtek ki. A porózus homokkőrétegek közötti agyagkőrétegek kis permeabilitású rétegekké tömörödtek, melyek megakadályozzák a fluidumok felfelé mozgását. A homokkő-formációk többsége 1-4 km mélységben található, ahol a nyomás eléggé nagy ahhoz, hogy a CO 2 tárolásra alkalmas, nagy sűrűségű állapotba kerüljön. A rétegvizek sótartalma ebben a mélységi intervallumban 100 g/l-től 400 g/l-ig változik, vagyis sokkal sósabbak, mint a tengervíz (35 g/l). A medencében zajló szerkezeti mozgások a kősórétegeket plasztikusan deformálták, több száz, dómszerű szerkezetet hozva létre, melyek földgázt tárolnak. Ezek azok a csapdaszerkezetek, amelyeket a CO 2 -tárolás szempontjából vizsgálnak, és amelyekben a mintaprojektek helyeit kijelölték. Tárolási kapacitás A politikusok, a szabályozó hatóságok és az üzemeltetők számára szükséges a CO 2 -tárolási kapacitás ismerete. A tárolási kapacitás becslése általában csak hozzávetőleges, és a potenciális tároló formáció kiterjedésén alapul. A kapacitás különböző szinteken kezelhető, lehet egy országra vonatkozóan durva becslés, vagy egy bizonyos medenceterületre vonatkozó, ami pontosabb számítást tesz lehetővé, mivel a valóságos geológiai szerkezet heterogenitását és komplexitását is számításba veszi. Térfogati kapacitás: Az országos szintű tárolási kapacitás számítása általában az adott formációk összpórustérfogatán alapul. Elméletileg az adott formáció tárolási kapacitását a következő tényezők szorzataként számítják: a formáció területe, vastagsága, átlagos porozitása és a CO 2 átlagos sűrűsége a formáció helyzetének megfelelő mélységben. Mivel azonban a pórusok nagy részét víz foglalja el, azoknak csak egy kis hányada, BGR becslések szerint 1-3 %-a használható CO 2 tárolására. Ezt a tárolási kapacitás koefficienst alkalmazzák a térfogati kapacitás számításánál. Valós kapacitás: A valós helyzethez közelebb álló kapacitásbecslés végezhető akkor, ha egyetlen tárolóhely befogadóképességét vizsgáljuk, részletes kutatási adatok alapján. A formáció vastagsága nyilvánvalóan nem állandó, és a tároló tulajdonságai gyakran kis távolságokon belül is változnak. A szerkezetek méretének, formájának és geológiai sajátosságainak ismerete lehetővé teszi a térfogati számítások bizonytalanságainak csökkentését. A fenti információk alapján számítógépes szimulációk alkalmazhatók a CO 2 injektálására és a tárolón belüli mozgására, így ennek alapján a valós kapacitás megbecsülhető. Elérhető kapacitás: A tárolási kapacitás nem csupán kőzetfizikai kérdés. Társadalmi-gazdasági tényezők szintén befolyásolják azt, hogy egy potenciálisan alkalmas tárolóhely használható-e. Például, lényeges kérdés a CO 2 szállítási költsége a forráshelytől a tárolási helyig. A tárolási befogadóképesség függ a CO 2 tisztaságától is, mivel más gázok jelenléte csökkenti a CO 2 befogadására alkalmas pórustérfogatot. Végül, politikai döntések és a társadalmi elfogadottság alapján mondható ki, hogy az adott hely tárolási kapacitása kihasználható-e. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Európa CO 2 tárolási kapacitása jelentős, még akkor is, ha vannak bizonytalanságok a tároló komplexitását, heterogenitását, valamint a társadalmi-gazdasági tényezőket illetően. A GESTCO* című EU-projekt az Északi-tenger környékén lévő szénhidrogénmezők CO 2 tárolási kapacitását 37 Gt-ra becsülte, ami több évtizedig lehetővé tenné a CO 2 injektálását ezen a területen. Az európai tárolási kapacitásra vonatkozó naprakész ismeretek megszerzése és további térképezés jelenleg is zajlik, mind az egyes tagállamokban, mind pedig az Európai Unióban, az EU Geocapacity* projekt keretében. 2. ábra: Európa földtani térképe a fő üledékes medencék megjelölésével (piros ellipszisek), melyekben CO 2 tárolására alkalmas formációk találhatók (Európa 1: méretarányú földtani térképe alapján) 7 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

8 Hogyan történik nagy tömegű CO 2 szállítása és injektálása? Miután a CO 2 -t az ipari forráshelyen leválasztják, összesűrítik, szállítják és egy vagy több kúton keresztül injektálják a tároló formációba. Ezt a folyamatláncot optimalizálni kell, hogy lehetővé váljon évente több millió tonna CO 2 tárolása. 1. ábra: A CO 2 geológiai tárolásának lépései. Ahhoz, hogy a CO 2 a kibocsátási helytől a biztonságos és tartós tárolásig eljusson, egy egész működési láncon kell végighaladnia, ami magában foglalja a leválasztást, a kompressziót, a szállítást és az injektálást Sűrítés A CO 2 -t nagy sűrűségű, cseppfolyós állapotúra préselik össze, így sokkal kisebb térfogatot foglal el, mint gáz állapotban. Miután a CO 2 -t elkülönítették a füstgázoktól az erőművekben vagy más ipari üzemekben, a nagy koncentrációjú CO 2 gázfolyamból kivonják a víztartalmat, hogy a szállítás és tárolás hatékonyabb legyen (1. ábra). A víztelenítés egyrészt azért szükséges, hogy a berendezések és az infrastruktúra korrózióját elkerüljük, másrészt amiatt, hogy nagy nyomáson a vízből hidrátok képződnek (szilárd, jégszerű kristályok, amelyek eltömik a berendezéseket és a csöveket). A kompresszió és a víztelenítés többlépcsős folyamatban, együtt történik: összenyomás, hűtés és a víz kivonása, több ismétlődő ciklusban. A nyomást, hőmérsékletet és víztartalmat a szállítási módtól és a tárolóhely nyomáskövetelményeitől függően kell szabályozni. A kompresszor berendezés tervezéséhez meghatározó tényezők a gázfolyam sebessége, a beszívási és kipréselési nyomásértékek, a gáz hőkapacitása és a kompresszor hatásfoka. A kompresszióhoz szükséges technológia már rendelkezésre áll, és az ipar számos területén alkalmazzák. Szállítás BRGM 8 A CO 2 hajóval vagy csővezetéken keresztül szállítható. A hajóval történő szállítás az ipari használatban jelenleg nagyon korlátozott ( m 3 ), de kedvező lehetőséggé válhat a jövőbeli CCS projektekben, ha a parthoz közeli forráshely messze van a tárolási helytől. A nagy hajók, amelyeket cseppfolyósított földgáz (LPG) szállítására használnak, alkalmasak CO 2 szállítására is. Ezeket a rendszereket nyomás alatt tartják, és hűtik, így a CO 2 is folyadékállapotban szállítható. A legújabb LPG hajók m 3 térfogat befogadására alkalmasak, azaz t CO 2 -t képesek szállítani. Ugyanakkor, a hajón történő szállítás nem biztosítja a folyamatos utánpótlást, ezért közbeeső tárolási lehetőséget kell kialakítani a kikötőben, ahová a CO 2 feltölthető. A csővezetékes szállítást jelenleg azok az olajtársaságok alkalmazzák, ahol nagy mennyiségű CO 2 -t használnak a serkentéses olajkinyerésre (EOR)* (ez a világon összesen kb km CO 2 csővezeték, nagy része az Egyesült Államokban található). Ez a megoldás költséghatékonyabb, mint a hajóval történő szállítás, és megvan az az előnye, hogy folyamatos áramlást biztosít az erőmű és a tárolóhely között. A jelenlegi CO 2 csővezetékek mind nagy nyomás alatt működnek, hogy a CO 2 szuperkritikus állapotban szállítható legyen, ami azt jelenti, hogy gázként viselkedik, de sűrűsége a folyadékéval azonos. Három tényező határozza meg, hogy a csővezeték milyen mennyiséget képes szállítani: a csőátmérő, a teljes hosszban tartható nyomás és következésképpen a falvastagság. Injektálás Amikor a CO 2 a tárolási helyre érkezik, nagy nyomással a tároló formációba injektálják (2. ábra). Az injektálási nyomásnak jóval meg kell haladnia a tároló formációban uralkodó nyomást, hogy az ott jelenlévő fluidumot kipréseljük az injektálási helyről. Az injektáló kutak száma függ a tárolni kívánt CO 2 mennyiségétől, az injektálás mértékétől (az óránként injektált CO 2 mennyisége), a tároló (rezervoár*) permeabilitásától és vastagságától, a maximális biztonságos injektáló nyomástól és a kút típusától. Mivel a fő cél az, hogy a CO 2 -t hosszú ideig tároljuk, biztosnak kell lennünk a tároló formáció hidraulikai sértetlenségében. Nagy injektálási sebesség nyomásnövekedést okozhat az injektálási pontnál, különösen a kis permeabilitású formációkban. Az injektálási nyomás nem haladhatja meg a kőzet törési határát, mivel ez károsíthatja a rezervoárt vagy a fedőkőzeteket. Geomechanikai vizsgálatokat és modellezést végeznek a maximális injektálási nyomás meghatározásra, így a formáció kőzeteinek repedezése elkerülhető. Kémiai folyamatok befolyásolhatják a CO 2 injektálási sebességét. A tárolókőzet típusától, a benne lévő fluidumok

9 lex kölcsönhatási tényezőktől függenek, melyek lokálisan, az injektálókút környezetében vannak jelen. A folyamatok nagymértékben függenek az időtől, és az injektáló kúttól való távolságtól is. Ezeknek a hatásoknak a kezelésére már számos numerikus szimulációs eljárást kidolgoztak. Az injektálási sebességet nagy körültekintéssel kell megválasztani ahhoz, hogy elkerüljük azokat a folyamatokat, amelyek a kívánt mennyiségű CO 2 injektálását módosíthatják. Az csővezetékben áramló CO 2 összetétele IPCC Az áramló CO 2 összetétele és tisztasága, ami a leválasztási folyamat eredményeként jön létre, jelentős befolyást gyakorol a későbbi CO 2 -tárolási körülményekre. Néhány százalék egyéb alkotó jelenléte, mint például a víz, hidrogén-szulfid (H 2 S), kén- és nitrogén-oxidok (SOx, NOx), nitrogén (N 2 ) és oxigén (O 2 ) befolyásolja a CO 2 fizikai és kémiai tulajdonságait, és ebből adódóan a viselkedését és hatásait. Ezeknek az anyagoknak a jelenléte esetén tehát körültekintően kell eljárnunk a kompressziós, szállítási és injektálási fázisok tervezésekor, illetve a működési feltételek és a berendezések beállításakor. 2. ábra: Amikor a CO 2 -t injektálják, körülbelül 0,8 km mélységben egy nagy sűrűségű, szuperkritikus* fluidummá válik. Térfogata nagymértékben csökken, a felszínen 1000 m 3 gázból a 2 km mélységben lévő 2,7 m 3 lesz. Ez az egyik fontos tényező, ami nagy mennyiségű CO 2 geológiai tárolását kedvezővé teszi összetételétől és a rezervoárban uralkodó feltételektől (hőmérséklet, nyomás, térfogat, koncentráció, stb.) függően ásványi oldódási és kicsapódási folyamatok történhetnek a kút környezetében. Ez növelheti vagy csökkentheti az injektálási sebességet. Amikor a CO 2 -t injektálják, egy része oldódik a rezervoárban lévő sós vízben, ez enyhén csökkenti a víz phját* (vagyis a pórusvíz enyhén savassá válik). Ezt a savasságot a kőzetben lévő karbonátásványok oldódása kiegyenlítheti. A karbonátok az elsőként oldódó ásványok, mivel reakcióképességük nagyon jelentős, és az oldódás már az injektálás kezdetekor megindul. Ez az oldódási folyamat növelheti a kőzet porozitását és az injektálhatóságot*. Ugyanakkor, az oldódást követően a karbonátásványok újra kiválhatnak, és cementálják a kőzetszemcséket a kút környezetében. Nagy injektálási sebesség esetén korlátozható a permeabilitás csökkenése a kút környezetében, és így a kicsapódás geokémiai egyensúlyának területe a kúttól távolabb kerül. A kiszáradás egy másik jelenség, ami az injektálást kíséri. A savasodási fázis után a maradék pórusvíz, ami az injektálókút környezetében maradt, oldódik az injektált gázban, ami viszont növeli a sós víz töménységét. Ásványok (mint például a sófélék) kicsapódhatnak, ha a sós pórusvíz elég nagy koncentrációjú, ez szintén csökkenti a permeabilitást a kút környezetében. Ezek az injektálási folyamatok komp- Összefoglalásképpen megállapítható, hogy nagy menynyiségű CO 2 szállítása és injektálása napjainkban már kivitelezhető. Ugyanakkor, ha a CO 2 geológiai tárolását széles körben alkalmazzák, ezeket a fázisokat minden egyes tárolási projekt sajátosságaihoz hozzá kell igazítani. A kulcsparaméterek az áramló CO 2 termodinamikai sajátosságai (3. ábra), az áramlási sebesség, valamint az injektálási hely és a rezervoár tulajdonságai. 9 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása? BGR 3. ábra: A tiszta CO 2 sűrűsége (kg/m 3 ) a nyomás és a hőmérséklet függvényében. A sárga vonal mutatja a tipikus nyomás- és hőmérsékletgradienst egy üledékgyűjtő medencében. 800 m-nél nagyobb mélységben (ami kb. 8 MPa nyomásnak felel meg) a rezervoárban uralkodó körülmények kedveznek a nagy sűrűségnek (kék árnyalatok). A zöld görbe jelöli a gázállapotú és folyékony CO 2 közötti fázishatárt. A leválasztás, a szállítás és a tárolás tipikus nyomás- és hőmérsékletkörülményeit az A, B és C vonalak mutatják

10 Mi történik a CO 2 -vel, miután a geológiai tárolóba kerül? Amikor a CO 2 -t injektálják a rezervoárba, a felhajtóerő következtében felfelé emelkedik, és kitölti a fedőkőzetek alatti pórusteret. Bizonyos idő elteltével a CO 2 oldódni kezd, majd végül ásványokba épül be. Ezek a folyamatok különböző időtartományokban játszódnak le, és hozzájárulnak a végleges megkötődéshez. Csapdázódási mechanizmusok A rezervoárba injektált CO 2 kitölti a kőzetek pórusait, amiket általában megelőzően sósvíz töltött ki. A mikor a CO 2 -t injektálják, a továbbiakban vázolt csapdázódási mechanizmusok lépnek működésbe. Ezek közül az első a legfontosabb, ami megakadályozza, hogy a CO 2 a felszínre emelkedjen. A másik három mechanizmus az idő előre haladtával növeli a tárolás hatékonyságát és biztonságát. 1. A fedőkőzet alatti felhalmozódás (szerkezeti csapdázódás) Mivel a sűrű CO 2 is könnyebb, mint a víz, az injektálás után emelkedni kezd. Ez a folyamat akkor ér véget, amikor CO 2 találkozik egy olyan réteggel, ami impermeábilis, ez az úgynevezett fedőkőzet. A fedőkőzet általában agyag vagy kősó, és úgy viselkedik, mint egy csapda, mivel megakadályozza, hogy a CO 2 tovább emelkedjen, így az közvetlenül a fedőkőzet alatt fog felhalmozódni. Az 1. ábra azt mutatja be, hogyan mozog felfelé a CO 2 a kőzet pórusterében (kékkel jelölve), amíg eléri a fedőkőzetet. Mikroszkópikus nézet. 1. ábra: Az injektált CO 2, ami könnyebb, mint a víz, felfelé emelkedik a tároló formáció feletti impermeábilis fedőkőzetig 2. Megkötődés a kis pórusokban (maradék csapdázódás) Maradék megkötődés akkor fordul elő, ha a tárolókőzet pórusai annyira kicsik, hogy a CO 2 nem tud bennük mozogni, annak ellenére, hogy kisebb sűrűségű, mint a környező víz. Ez a folyamat a CO 2 migrációja során következik be, és általában az injektált mennyiség néhány %-ának megkötését jelenti, a tárolókőzet tulajdonságaitól függően. 3. Oldódás (oldódási csapdázódás) Az injektált CO 2 -nek egy kis hányada oldódik a rezervoár pórusaiban jelenlévő sós vízben. Az oldódás következménye az, hogy az oldott CO 2 -t tartalmazó víz, ami nehezebb, mint a CO 2 -mentes víz, lefelé süllyed a rezervoár kőzet alsó zónáiba. Az oldódás mértéke függ attól, hogy a sós víz és a CO 2 milyen mértékben tud érintkezni. A CO 2 oldódása a maximális oldhatósági koncentráció eléréséig történhet. Ugyanakkor, annak köszönhetően, hogy az injektált CO 2 felfelé mozog, az oldott CO 2 -t tartalmazó víz pedig lefelé, az injektálás környezetében a CO 2 folyamatosan megújuló sós víztömegekkel találkozik, ami az oldódás növekedéséhez vezet. Ezek a folyamatok viszonylag lassan játszódnak le, mert szűk pórusok állnak rendelkezésre. A Sleipner projekt során tett durva becslések szerint 10 évi injektálás alatt az injektált CO 2 mennyiség 15 %-a oldódott a sós vízben. BRGM 4. Ásványképződés (ásványi csapdázódás) A CO 2, különösen ami a sósvízben van oldva, reakcióba léphet a rezervoár kőzet ásványaival. Bizonyos ásványok feloldódnak, míg mások kicsapódnak, a ph-tól és 10

11 Honnan tudjuk midezt? 2. ábra: A nagy sűrűségű CO 2 felfelé mozog (világoskék buborékok), közben oldja a kőzetszemcséket, és reakcióba lép velük, ami karbonátásványok kicsapódásához vezet a szemcsefelületeken (fehér) a kőzet ásványos összetételétől függően (2. ábra). A Sleipner projektnél végzett becslések azt jelzik, hogy a CO 2 -nek csak viszonylag kis hányada kötődik meg ásványi formában, még hosszú időintervallumban is év elteltével az injektált CO 2 -nek várhatóan 5 %-a kötődik meg ásványokban, míg 95 %-a oldatba kerül, és nem lesz különálló, nagy sűrűségű CO 2 fázis. A fenti csapdázódási mechanizmusok relatív fontossága helyspecifikus, vagyis az adott tárolóhely adottságaitól függ. Például, a dómszerű rezervoárokban a CO 2 hosszú ideig különálló, nagy sűrűségű fázist alkot, míg a laposan elnyúló tárolókban, mint amilyen a Sleipner projektnél is jellemző, a CO 2 nagy része oldódik vagy ásványt képez. A CO 2 arányok változását az idővel a különböző csapdázódási mechanizmusokban a 3. ábra mutatja. Ezeket a folyamatokat négy fő forrásból ismerhetjük meg: Laboratóriumi mérések: kisléptékű ásványképződési kísérletek, az áramlás és az oldódás kőzetmintákon vizsgálható, rövid időtartamú és kis mennyiségekre vonatkozó folyamatokat ismerhetünk meg. Numerikus szimuláció: számítógépes eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek nagy időtávlatokban is alkalmasak a CO 2 viselkedésének előrejelzésére (4. ábra). A numerikus szimuláció hitelesítésére laboratóriumi méréseket alkalmaznak. A természetes CO 2 tárolók tanulmányozása azokon a helyeken, ahol az általában vulkáni eredetű CO 2 hosszú ideig, gyakran millió évekig csapdázódik a felszín alatt. Ezeket a helyeket természetes analógiák - nak nevezik. Az ilyen helyek információt nyújtanak a gáz viselkedéséről, valamint a CO 2 nagyon hosszú ideig tartó földalatti jelenlétének következményeiről. A jelenlegi CO 2 tárolási mintaprojektek monitorozása; ilyen a Sleipner (Norvégia tengeri területén), az In Salah (Algéria) és a K12-B (Hollandia tengeri területén) projekt. A rövidebb időtartamra vonatkozó szimulációkat összehasonlítják a valós terepi adatokkal, ami segít a modellek folyamatos finomításában. 4. ábra: A CO 2 migráció 3D modellje egy víztároló formációban, a franciaországi Dogger víztároló rétegben, ahol 4 év alatt tonnát injektáltak. Az ábra a szuperkritikus CO 2 (balra) és a sósvízben oldott CO 2 (jobbra) viselkedését mutatja 4, 100 és 2000 évvel az injektálás után. A szimuláció terepi adatokon és kísérleteken alapul 3. ábra: A CO 2 különböző formáinak változása a Sleipner rezervoárban, a szimulációk szerint. A CO 2 szuperkritikus formában csapdázódik a szövegben említett 1. és 2. mechanizmusokkal, oldott formában a 3. mechanizmussal és ásványi formában a 4. mechanizmussal BRGM BRGM Ezeket az információforrásokat folyamatosan össze kell hasonlítani, és ellenőrizni ahhoz, hogy megbízható tudásunk legyen mindazokról a folyamatokról, amelyek a talpunk alatt 1000 m-re zajlanak. Összefoglalásként megállapítható, hogy a CO 2 tárolók biztonsága az idővel növekszik. A legkritikusabb tényező az, hogy megfelelő fedőkőzetet találjunk, ami képes megtartani a CO 2 -t (szerkezeti csapdázódás). Az oldódási, ásványi és maradék csapdázódás mind arra szolgál, hogy a CO 2 ne tudjon a felszínre jutni. 11 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

12 Előfordulhat-e, hogy a CO 2 szivárog a tárolóból, és ha igen, ez milyen következményekkel járhat? A természetes rendszerek tanulmányozása alapján állíthatjuk, hogy a megfelelő körültekintéssel kiválasztott tárolóhelyeknél nem várható jelentősebb szivárgás. A földgázt tartalmazó természetes tárolók vizsgálata segít abban, hogy megtudjuk azokat a feltételeket, melyek mellett a gáz csapdázódik vagy elszökik. A CO 2 szivárgási helyek tanulmányozása segít abban is, hogy megismerjük ennek a folyamatnak a lehetséges hatásait. after Nordbotten et al ábra: A CO 2 lehetséges mozgási útvonalai egy szénhidrogénkútban. Elszökhet az elváltozott anyagon keresztül (c, d, e), vagy a határfelületeken (a, b, f) Szivárgási útvonalak Általánosságban kijelenthetjük, hogy a potenciális szivárgási útvonalakat vagy az emberek idézik elő (ilyenek a mély szénhidrogénkutak), vagy természetes eredetűek (ilyenek a törésrendszerek és a vetők). Mind a működő, mind a felhagyott szénhidrogénkutak lehetnek szivárgási útvonalak, elsősorban azért, mert közvetlen összeköttetést jelentenek a felszín és a rezervoár között, másodsorban azért, mert olyan mesterséges anyagokból készülnek, amik hosszú idő alatt korrodálódhatnak (1. ábra). További probléma lehet, hogy különböző kutak más-más technológiával készültek, és az újabb kutak általában biztonságosabbak, mint a régiek. Ennek ellenére, a kutakon keresztül történő szivárgás valószínűsége meglehetősen kicsi, mivel az új és a régi kutak egyaránt folyamatos és hatékony megfigyelés alatt állnak, nagy érzékenységű geokémiai és geofizikai módszerek alkalmazásával, illetve azért is, mert a szénhidrogéniparban ismernek minden olyan helyreállítási technológiát, ami probléma esetén szükséges lehet. A fedőkőzetben, vagy a teljes fedőösszletben* előforduló természetes vetőkön és töréseken keresztül történő szivárgás összetettebb, mivel szabálytalanul elhelyezkedő, síkszerű felszínekről van szó, melyek változó permeabilitásúak. A szivárgó és a nem szivárgó természetes rendszerek tudományos és technikai megismerése és megértése segít a CO 2 tárolási projektek tervezésében, melyek ugyanolyan sajátosságokkal rendelkeznek, mit a természetben előforduló tárolók, amelyekben CO 2 vagy metán rekedt meg ezer vagy millió évekig. Természeti analógiák: amiből tanulhatunk A természetes rendszerek (úgynevezett természetes analógiák ) rendkívül értékes információforrások ahhoz, hogy megértsük a gázok mélybeli áramlását, illetve a földalatti régió és az atmoszféra közötti gázkicserélődési folyamatokat. Jelentős számú szivárgó és nem szivárgó természetes gáztároló tanulmányozása alapján a következő megállapításokat tehetjük: kedvező geológiai feltételek mellett a természetes gázok százezer vagy millió évekig csapdázódhatnak; elszigetelt gáz rezervoárok és gázfészkek viszonylag kedvezőtlen geológiai körülmények között is létezhetnek (pl. vulkáni területeken); jelentősebb mennyiségű gáz migrációjához (vándorlásához) advekció (nyomás hatására történő vízszintes mozgás) szükséges, mert a diffúzió nagyon lassú folyamat; ahhoz, hogy advekció jöjjön létre, a rezevoárban lévő fluidum nyomásának a litosztatikus nyomás* közelében kell lennie, hogy a vetők és törések nyitottak maradjanak, vagy pedig mechanikusan új útvonalakat kell létrehozni; azok a területek, ahol természetes úton gáz szivárog a felszínre, szinte kizárólag erősen töredezett vulkáni és szeizmikus zónákhoz kötöttek, és a szivárgási csatornák aktív vagy a közelmúltban aktiválódott vetők; a jelentős gázszivárgás ritka jelenség, és erősen tektonizált (töredezett) vulkáni vagy geotermikus területekhez kötött, ahol a CO 2 természetes úton folyamatosan termelődik; a felszínen a gázanomáliák rendszerint lokális foltokként jelennek meg, amelyek csak korlátozott területen fejtenek ki hatást a felszínközeli környezetre. Fentiekből következik, hogy a szivárgás bekövetkeztéhez számos sajátságos feltétel szükséges. Nagyon valószínűtlen tehát, hogy egy megfelelően kiválasztott és körültekintő műszaki eljárással létrehozott CO 2 geológiai tároló szivá- 12

13 Sapienza URS rogni fog. Bár a szivárgás valószínűsége kicsi, az ezzel járó folyamatokat és potenciális hatásokat a legbiztonságosabb geológiai tárolási hely kiválasztásához, tervezéséhez és működtetéséhez alaposan meg kell ismernünk. A szivárgás hatása az emberi szervezetre Az ember folyamatosan lélegzik be CO 2 -t. Ez a gáz az egészségre csak igen nagy koncentrációban veszélyes, 5000 ppm (5 %) mennyiségben fejfájást, szédülést és émelygést okoz. Efölött az érték fölött halálos is lehet, ha a hatás túl hosszú ideig érvényesül, és ha a levegőben az oxigén koncentrációja az emberi élethez szükséges 16 % alá csökken, fulladás következhet be. Ugyanakkor, ha a CO 2 egy nyílt, lapos területen szivárog, gyorsan szétterjed a levegőben, még kis szélsebességnél is. A lakosság potenciális veszélyeztetése így a szivárgás közvetlen környezetére vagy morfológiai süllyedékekre korlátozódik, ahol a koncentráció növekedhet, mivel a CO 2 nagyobb sűrűségű, mint a levegő, és a földfelszín közelében halmozódik fel. A kockázat elkerülése és kezelése érdekében fontos a kigázosodó területek jellemzőinek ismerete. Valójában sok ember él olyan területeken, ahol mindennapos a gázkibocsátás. Például az olaszországi Ciampinoban, Róma közelében egy felszínre vezető gázcsatornától 30 m-re házak vannak, olyan területen, ahol a talajban a CO 2 koncentráció eléri a 90 %-ot, és naponta kb. 7 tonna CO 2 kerül az atmoszférába. A helyi lakosságot nem fenyegeti veszély, mivel követnek néhány egyszerű óvintézkedést, mint például azt, hogy nem alszanak a földön, és alaposan szellőztetik a lakásokat. A környezetre gyakorolt hatás Az ökoszisztémákra gyakorolt utóhatások különbözőek lehetnek, attól függően, hogy a tárolóhely tengeri vagy szárazföldi területre esik-e. A tengeri ökoszisztémák esetében a CO 2 szivárgás fő hatása a tengervíz ph-jának lokális csökkenése, illetve az ezzel járó folyamatok, elsősorban azoknak az állatoknak az esetében, amelyek helyhez kötött életmódot élnek, így nem tudnak az adott helyről elmozdulni. Ugyanakkor, a következmények térbelileg behatároltak, és az ökoszisztémák rövid idő alatt regenerálódnak, miután a szivárgás megszűnik. A szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatás a következők szerint összegezhető: növényzet Bár a talajgáz CO 2 koncentrációjának növekedése egészen %-ig kedvez a növényeknek, és bizonyos fajok esetében fokozza a növekedés mértékét, efölött a határérték fölött bizonyos növények számára halálos lehet. Ez a hatás teljes mértékben a gázcsatorna közvetlen környezetére lokalizálódik, és néhány méter távolságra a növényzet erős és egészséges marad (2. ábra). a talajvíz minősége A talajvíz kémiai összetétele CO 2 többlet hatására változhat, mivel a víz savasabbá válik, és elemeket oldhat ki a tárólókőzetből és az ásványokból. Azonban még abban az esetben is, ha a CO 2 ivóvíztároló rétegbe kerül, a hatások csak lokálisak, és kutatók jelenleg vizsgálják a számszerűsíthető eredményeket. Érdekes módon, Európában sok ivóvíz minőségű rétegvíz tartalmaz természetes úton oldott CO 2 -t, és ezt a vizet szénsavas ásványvízként palackozzák. a kőzetek épsége A talajvíz savasodása a kőzetek oldását eredményezheti, csökkentheti szerkezeti stabilitásukat, és oldási üregek kialakulásához vezethet. Ugyanakkor, ez a fajta hatás csak nagyon sajátos geológiai és hidrogeológiai feltételek mellett jön létre (tektonikailag aktív, gyors áramlású rétegvíz-tárolók, karbonátgazdag kőzetek), ami általában nem fordul elő egy mesterséges tárolási helyen. Összefoglalásként megállapítható, hogy egy feltételezett CO 2 szivárgás hatásai az adott hely sajátosságaitól függenek, és a felszín alatti földtani és szerkezeti felépítés ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy a potenciális gázáramlási útvonalakat azonosítsuk, a tárolási helyet úgy válasszuk ki, hogy a CO 2 szivárgás lehetősége a legminimálisabb legyen, előre jelezzük a gáz várható viselkedését, és így megbecsüljünk, illetve elkerüljünk bármilyen jelentős hatást az emberekre és az ökoszisztémákra. 2. ábra: A CO 2 -szivárgás hatása a növényzetre egy erősebb (bal) és egy gyengébb (jobb) kiáramlás esetén. A hatás a kiáramlási hely közvetlen környezetére korlátozódik 13 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

14 Hogyan zajlik a geológiai tároló felszín alatti és felszíni monitorozása? Működési, biztonsági, környezeti, társadalmi és gazdasági okok miatt minden CO 2 tárolási hely monitorozására szükség lesz. Ki kell dolgozni tehát egy stratégiát arra vonatkozóan, hogy pontosan mit és hogyan kell monitoroznunk. 1. ábra: Szeizmikus képalkotás a CO2-áramlás monitorozásához a Sleipner projektnél injektálás előtt (ami 1996-ban kezdődött), illetve 3 és 5 évvel az injektálás megkezdése után Miért van szükség monitorozásra? A monitorozási tevékenység alapvetően szükséges, hogy biztosítsuk a CO 2 geológiai tárolásának legalapvetőbb célját, vagyis az antropogén CO 2 tartós elszigetelődését az atmoszférától. A monitorozásnak számos indoka van, ezek közül a legfontosabbak a következők: Működési ok: az injektálási folyamat ellenőrzése és optimalizációja. Biztonsági és környezeti ok: bármilyen, az emberekre, a természeti élővilágra és az ökoszisztémákra gyakorolt hatás minimalizálása a tárolási hely környezetében, valamint annak biztosítása, hogy mérsékeljük a globális klímaváltozást. Társadalmi ok: a tárolási hely biztonságosságának megértéséhez szükséges információ nyújtása a nyilvánosság számára, ahhoz, hogy megnyerjük a bizalmukat. Pénzügyi ok: a pénzügyi világ bizalmának megnyerése a CCS technológia számára, és annak biztosítása, hogy úgy tekintsék a tárolásra került CO 2 mennyiséget, mint az elkerült kibocsátás -t az Európai Unió Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (ETS) későbbi fázisaiban. Mind a környezet kezdeti állapotának (úgynevezett környezeti alapállapot ), mind az elhelyezés folyamatának a monitorozása fontos szabályozási követelmény az EU CCS-re vonatkozó irányelvében, melynek kivonatos formáját január 23-án tették közzé. A működtetőknek be kell tudniuk mutatni, hogy a működés a szabályozásnak megfelel, és ez hosszú távon is így lesz. A monitorozás egy fontos tényező abban, hogy csökkentsük az elhelyezés bizonytalanságait, így nagymértékben kapcsolódnia kell a működésbiztonsági tevékenységhez. Mire irányul a monitorozás? A monitorozás tárgya az elhelyezés különböző területein eltérő lehet, ami a következők szerint részletezhető: Injektálás előtt (1994) 2,35 Mt CO2 (1999) 4,36 Mt CO2 (2001) StatoilHydro A feláramlási forma leképezése. Ez a CO 2 terjedésének követése az injektálási helytől kezdve. A módszer kulcsadatokat szolgáltat a modellek beállításához, amik előre jelzik a CO 2 jövőbeli eloszlását a tárolóban. Sok kiforrott technológia áll rendelkezésre, legfőképpen az ismételt szeizmikus mérések, amiket már sikeresen alkalmaztak számos kísérleti projektben (1. ábra). A fedőkőzet sértetlensége. Vizsgálnunk kell, hogy a CO 2 elszigetelten a tárolóban marad-e, és időben kell tudnunk figyelmeztetést tenni, ha nem várt szivárgás történik felfelé. Ez az injektálási fázisban különösen fontos, amikor a rezervoárban a nyomás jelentősen, bár átmenetileg megnő. A kút sértetlensége. Ez egy fontos kérdés, mivel a mély kutak lehetséges útvonalat nyújtanak a feláramláshoz. A CO 2 injektálókutakat, a megfigyelőkutakat és minden, korábban kialakított kutat körültekintően monitorozni kell, az injektálási fázisban és azt követően, hogy elkerüljük a CO 2 hirtelen elszökését. A monitorozás segít arról is megbizonyosodni, hogy minden olyan kút megfelelően le van-e zárva, amelyet már nem használnak. A jelenlegi geofizikai és geokémiai monitorozási rendszerek, amelyeket alkalmaznak az olaj- és gáziparban, alkalmazhatóak lennének a CO 2 megfigyelésére is, hogy időben figyelmeztessenek, és fokozzák a biztonságot. A fedőösszletben történő migráció. A tárolóhelyeken, ahol a kisebb mélységben lévő kőzetek tulajdonságai hasonlóak a fedőkőzet tulajdonságaihoz, a fedőösszlet kulcsszerepet játszhat abban, hogy csökkenjen a CO 2 tengerbe vagy atmoszférába való kijutásának esélye. Ha a rezervoár vagy a fedőkőzet monitorozása nem várt, a fedőkőzeten keresztül történő szivárgást jelez, szükségessé válik a teljes fedőösszlet monitorozása. Számos olyan technológia, amit a feláramlási forma leképezésénél vagy a fedőkőzet sértetelenségének vizsgálatánál használnak, használható a fedőösszlet monitorozásánál is. Felszíni szivárgás, illetve légköri kimutatás és mérés. Annak bizonyítására, hogy az injektált CO 2 nem jutott a felszínre, számos geokémiai, biokémiai és távérzékelési módszer létezik, melyekkel lokalizáljuk a szivárgási helyeket, megismerjük és figyeljük a CO 2 eloszlását a talajban és a levegőben vagy a tengeri környezetben (2. ábra). A tárolt CO 2 mennyisége szabályozási és pénzügyi szempontból. Bár az injektált CO 2 mennyisége a kútfejnél 14

15 mérhető, a rezervoárbeli mennyiség számszerű meghatározása sokkal nehezebb. Ha szivárgás történik a felszínre, a kikerült mennyiséget ismernünk kell a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátás számbavételéhez és a jövőbeli ETS keretek megállapításához. Felszíni mozgások és mikroszeizmicitás*. A CO 2 injektálása miatt megnövekedett rezervoárbeli nyomás bizonyos esetekben növeli a mikroszeizmicitást és kisebb földmozgásokat okoz. A mikoszeizmikus monitorozási technikák és a távérzékelési módszerek (repülőgépről vagy műholdról történő mérés) kismértékű elmozdulások észlelését is lehetővé teszik. Hogyan történik a monitorozás? Monitorozási technikák egész sorát alkalmazták már a kísérleti és a mintaprojekteknél. Ezek tartalmaznak olyan módszereket, amelyekkel közvetlenül a CO 2 -t figyelik meg, és olyanokat is, amelyekkel közvetetten, a kőzetekre, a fluidumokra és a környezetre gyakorolt hatást mérik. A közvetlen mérések a mély kutakból származó fluidumok, illetve a talajban vagy a levegőben lévő gáz vizsgálatát foglalják magukba. A közvetett módszerek geofizikai méréseket, valamint a kutakban előforduló nyomásváltozás és a talajvíz ph változásainak mérését jelentik. A tárolási hely monitorozása kötelező lesz, függetlenül attól, hogy az elhelyezés tengeri vagy szárazföldi területen történt. A megfelelő monitorozási módszer kiválasztása függ majd az elhelyezési terület geológiai jellemzőitől, az alkalmazott technikától és a monitorozás céljától. Sokféle monitorozási eljárást ismerünk már (3. ábra), melyek nagy részét az olaj- és gázipar alkalmazza, ezeket az eljárásokat próbálják a CO 2 -re is alkalmazni. A meglévő módszerek optimalizálása és innovatív eljárások kifejlesztése jelenleg is zajlik, azzal a céllal, hogy növeljük a felbontást és a megbízhatóságot, csökkentsük a költségeket, automatizáljuk a működést és bizonyítsuk a hatékonyságot. Monitorozási stratégia Amikor a monitorozási stratégiát tervezzük, számos olyan döntést kell hoznunk, amelyik az adott hely geológiai és műszaki adottságaitól függ, mint például a rezervoár geometriája és mélysége, a CO 2 feláramlás kiterjedése, a potenciális szivárgási útvonalak, a fedőösszlet földtani adottságai, az injektálási idő és sebesség, illetve a felszíni jellemzők, mint a topográfia, a népsűrűség, az infrastruktúra és az ökoszisztémák. Amikor a legmegfelelőbb mérési módszerre és helyszínre vonatkozó döntés megszületik, az alapállapot felmérését el kell végezni, még az injektálás megkezdése előtt, ugyanis ezek az adatok lesznek mértékadók a jövőbeli mérések során. Végül, minden monitorozási programnak megfelelően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy fejleszthető legyen a tárolási művelet előrehaladása során. A monitorozási stratégia, amely mindezeket a követelményeket tartalmazza, és ugyanakkor költséghatékony, a későbbi kockázatelemzésnek, valamint a tárolóhely biztonsági és hatékonysági követelményeinek fontos tényezője. Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a CO 2 tárolóhely monitorozása megvalósítható azzal a jelentős számú módszerrel, amelyek már elérhetők, vagy kifejlesztés alatt állnak. A jelenlegi kutatások nemcsak az új eszközök kifejlesztésére irányulnak (főleg a tengeraljzaton történő használathoz), hanem arra is, hogy optimalizáljuk a monitorozási eljárást és csökkentsük a költségeket. 2. ábra: Monitorozó bója az energiaellátáshoz szükséges napkollektorokkal és a tengeraljzaton gázmintavételt végző készülék CO2GeoNet 3. ábra: A CO 2 tárolási rendszer monitorozására alkalmas, jelenleg elérhető néhány eljárás bemutatása CO2GeoNet 15 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

16 Milyen biztonsági követelményeknek kell eleget tenni? Ahhoz, hogy biztosítsuk a tárolás biztonságát és hatékonyságát, a szabályozó hatóságnak elő kell írnia a projekttervezés és működés feltételeit, és a működtetőknek ezeket be kell tartaniuk. 1. ábra: A tárolási folyamat különböző lépései Bár a CO 2 geológiai tárolása ma már széles körben elfogadott, mint a klímaváltozás mérséklésének egyik reális eszköze, az emberi egészséggel és a helyi környezettel kapcsolatos biztonsági feltételeket alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt az ipari méretű alkalmazás széles körben elterjed. Olyan előírásokat kell definiálni, mint a szabályozó hatóság által az alkalmazókkal szemben támasztott követelményeket, melyek biztosítják, hogy a helyiek egészségére, biztonságára és a környezetre (beleértve az ivóvízkészleteket) gyakorolt hatás rövid-, közép- és hosszútávon elhanyagolható. A CO 2 geológiai tárolásának egyik kulcskérdése, hogy állandónak kell maradnia, vagyis a tárolóhely nem szivároghat. Ugyanakkor, gondolnunk kell a ha mégis lehetőségre, ami azt jelenti, hogy kockázatelemzést kell végezni, és a működtetőknek elő kell írni, hogy tegyenek meg minden intézkedést a szivárgás vagy a tárolóhellyel kapcsolatos szokatlan jelenségek elkerülésére. Az IPCC* elveivel összhangban az injektált CO 2 -nek legalább 1000 évig föld alatt kell maradnia, ami lehetővé tenné a légköri CO 2 koncentráció stabilizálódását vagy csökkenését az óceánok vizével történő természetes kicserélődési folyamatok révén, így a globális felmelegedéssel járó felszíni hőmérsékletemelkedés minimalizálható lenne. Ugyanakkor, a helyi hatásokat kezelni kell napi szinten és ezer éves távlatokban is. A CO 2 tárolási projekt során számos fontos lépést meg kell határozni (1. ábra). A biztonság a következő lépésekkel érhető el: a helyszín gondos kiválasztása és felmérése; biztonsági eljárás; pontos működés; megfelelő monitorozási terv; megfelelő helyreállítási terv. Az ezeknek megfelelő alapvető célok a következők: biztosítani a CO 2 tárolóban maradását; megőrizni a kút épségét; megőrizni a rezervoár fizikai jellemzőit (beleértve a porozitást, permeabilitást, injektálhatóságot), valamint a fedőkőzet impermeábilis jellegét; figyelemmel kísérni a CO 2 áram összetételét, különösen azt, hogy a befogási folyamat során nem kerülteke bele egyéb szennyezők. Ez azért fontos, hogy elkerüljünk minden kedvezőtlen reakciót, ami a kutat, a rezervoárt, a fedőkőzetet, vagy szivárgás esetén a magasabb helyzetű talajvízkészleteket érintheti. A projekttervezéssel kapcsolatos biztonsági követelmények A biztonsági követelményeket a működés megkezdése előtt tisztázni kell. A tárolási hely kiválasztásának megfelelően az alábbi fő tényezőket kell vizsgálnunk: a rezervoárt és a fedőkőzetet; a fedőösszletet, különös tekintettel az impermeábilis rétegekre, amelyek másodlagos fedőkőzetként működhetnek; a permeábilis vetők vagy kutak jelenlétét, amik útvonalakat jelenthetnek a felszínre; az ívóvíztartalmú rétegeket; a lakossági és a környezeti terhelést a felszínen A tárolási hely geológiájának és geometriájának megállapítására kőolaj- és földgázkutatási technológiákat alkalmaznak. A fluidumáramlás és a CO 2 kémiai és geomechanikai modellezése a rezervoárban lehetővé teszi, hogy hosszú távra előre jelezzük a CO 2 viselkedését, és meghatározzuk a hatékony injektálás paramétereit. Ennek eredményeképpen, a tárolási hely alapos jellemzése lehetővé teszi a normális tárolási folyamat definiálását, ami egy olyan tárolási helynek felel meg, melynél biztosak lehetünk abban, hogy a CO 2 a rezervoárban marad. Kockázatkezelésre is szükség van, arra az esetre, ha a tárolás későbbi stádiumaiban kevésbé kedvező körülmények fordulnak elő, beleértve a nem várt események bekövetkezését. Különösen fontos, hogy előre lássunk minden lehetséges szivárgási útvonalat, felszínre jutást és a hatásokat (2. ábra). Minden szivárgási lehetőséget szakértőknek kell elemezni, és ahol lehetséges, numerikus modellezést kell alkalmazni, hogy kiszámítsuk a szivárgás előfordulásának valószínűségét és potenciális erősségét. Példaként említhető, hogy a CO 2 áramlás kiterjedését nagy körültekintéssel kell vizsgálni, hogy feltárhassunk egy esetleges vetőzónával kapcsolatot. A kockázatkezelés során nagy figyelmet kell fordítanunk az input paramétereknek a változékonysággal szembeni érzékenységére, illetve a bizonytalansági tényezőkre. A CO 2 -nek az emberekre és a környezetre kifejtett lehetséges hatásáról környezeti hatásvizsgálatban kell számot adnunk, ami általános gyakorlat bármilyen ipari beruházás engedélyezési folyamatában. A hatásvizsgálatnak ki kell térnie minden lehetséges kockázatra, a normál működés és szivárgás esetén is. 16

17 2. ábra: Példák potenciális szivárgási helyzetekre A rövid és hosszú távú monitoring programot a kockázatelemzéssel összhangban kell elkészíteni, és a különböző eshetőségekre meghatározott paramétereket figyelembe kell venni. A program fő célja a CO 2 áramlás leképezése, a kút és a fedőkőzet épségének ellenőrzése, bármilyen CO 2 szivárgás felderítése, a talajvízminőség ellenőrzése, és annak biztosítása, hogy a CO 2 nem juthat a felszínre. A helyreállítási és mérséklési terv a biztonsági eljárás utolsó komponense, és az a célja, hogy részletesen leírja a szivárgás vagy rendellenes jelenségek esetére alkalmazandó helyreállítási tevékenységeket. Ez vonatkozik a fedőkőzet épségére és a kútsérülésekre, mind az injektálási, mind az azt követő fázisban, és szélsőséges helyreállítási megoldásokat is figyelembe vesz, mint például a tárolási folyamat visszafordítása. A kellő ismeret és szakértelem már rendelkezésre áll a kőolaj- és földgáztermelési technológiák révén, mint például a kútlezárás, az injektálási nyomás csökkentése, a részleges vagy teljes gázvisszatermelés, a nyomáscsökkentés miatti vízkivétel, kis mélységű gáz kitermelése stb. A működési és a lezárás utáni biztonsági követelmények A fő biztonsági kérdések a működési fázisban merülnek fel; miután az injektálás befejeződik, a nyomáscsökkenés miatt a tárolóhely biztonságosabbá válik. Egy adott ipari vállalkozás azon képességéhez fűzött bizalom, hogy a CO 2 injektálását és tárolását biztonságosan meg tudja oldani, függ a vállalkozás tapasztalatától. A CO 2 egy gyakori termék az ipar különböző területein, így ennek az anyagnak a kezelése semmi új problémával nem jár. A működés és az ellenőrzés tervezése a kőolaj- és földgázipari eljárások ismeretén alapul, különösen a földgáz átmeneti tárolása, vagy a serkentéses olajkinyerés (EOR) területén. A következő tényezőket kell ellenőrzés alatt tartani: az injektálási nyomás és a besajtolás mértéke az előbbit az alatt az érték alatt kell tartani, amelynél a fedőkőzet repedezése bekövetkezne; az injektált térfogat, amit a modellezéssel meghatározott előrejelzésekhez kell igazítani; az injektált CO 2 áram összetétele; az injektáló kút (kutak) épsége, és minden olyan kútnak az épsége, amelyik a CO 2 gáztesten belül, vagy annak közelében van; a CO 2 gáztest kiterjedése és bármilyen szivárgás észlelése; talajmechanikai stabilitás. Az injektálás során az injektált CO 2 pillanatnyi viselkedését rendszeresen össze kell vetni a modell előrejelzésekkel. Ez folyamatosan gyarapítja ismereteinket a tárolóhelyről. Ha bármilyen szokatlan jelenséget észlelünk, a monitoring programot aktualizálni kell, és szükség esetén helyesbíteni kell az eljárásokat. Ha valahol felmerül a szivárgás gyanúja, a megfelelő monitoring eszközöket a tárolóhelynek arra a részére kell összpontosítani, a rezervoártól kezdve egészen a felszínig. Így felismerhető a CO 2 felfelé szivárgása, és minden olyan hatás, ami károsíthatja az ivóvízkészleteket, a környezetet, és végül az embereket. Amikor az injektálás befejeződik, megkezdődik a lezárási fázis: a kutakat megfelelő módon le kell zárni, és a helyükön hagyni, szükség esetén a monitoring programot aktualizálni kell, és ha szükséges, pontosító méréseket kell végezni a kockázat elkerülése érdekében. Ha a kockázati szint megfelelően alacsony, a tárolás felelősségét átveszik a nemzeti hatóságok, és a monitorozási terv leállíthatóvá vagy minimalizálhatóvá válik. A javasolt Európai Irányelv törvényi hátteret biztosít ahhoz, hogy a CO 2 leválasztás és tárolás egy használható klímaváltozás-mérséklési eljárássá váljon, és biztonságosan és felelősséggel alkalmazható legyen. Összefoglalásként megállapítható, hogy a biztonsági követelmények alapvető fontosságúak a CO 2 ipari méretekben történő tárolásához. A követelményeket alkalmazni kell az adott hely sajátosságaihoz. A közvélemény részéről történő elfogadás szempontjából ezek különösen fontosak, és alapvetőek abban az engedélyeztetési folyamatban is, melynek során a szabályozó testületeknek dönteniük kell a biztonsági követelmények részletességi szintjéről. 17 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

18 Fogalomtár CCS: CO 2 Capture and Storage (CO 2 leválasztás és tárolás). CSLF: Carbon Sequestration Leadership Forum (CO 2 Elhelyezés Koordinálási Fórum), a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi kezdeményezés, amelyik a CO 2 elkülönítésére, leválasztására, szállítására és hosszú távú, biztonságos tárolására alkalmazható, költséghatékony technológiák fejlesztésével foglalkozik. EOR: Enhanced Oil Recovery (serkentéses olajkitermelés), az a technológia, amikor a kitermelést azzal fokozzák, hogy fluidumot (gőzt vagy CO 2 -t) injektálnak a rezervoárba, ami növeli a kőolaj mobilitását. EU Geocapacity: egy jelenleg is zajló európai mintaprojekt, ami az antropogén CO 2 -re vonatkozóan Európa teljes geológiai tárolási kapacitásának felmérésével foglalkozik. Fedőkőzet: impermeábilis (nem áteresztő) kőzetréteg, ami megakadályozza a folyadék vagy gáz felfelé mozgását, és a rezervoár (tárolókőzet) fölött elhelyezkedve csapdát formál. Fedőösszlet: a rezervoár fölött elhelyezkedő és a felszínig tartó, általában több kőzettani egységből álló teljes kőzetsorozat, mely magában foglalja a fedőkőzetet is. Fluidum: a kőzetek pórusaiban jelen lévő folyadékok, gázok, gőzök közös elnevezése (pl. víz, vízgőz, kőolaj, földgáz, CO 2 ). GESTCO: egy befejezett európai mintaprojekt, ami 8 ország geológiai tárolási kapacitását mérte fel (Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Németország, Franciaország és Görögország). IEA-GHG: International Energy Agency Greenhouse Gas (Nemzetközi Energiaügynökség Üvegházhatású Gázok) Kutatási és Fejlesztési Program. Nemzetközi együttműködés, melynek célja a következő: az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére alkalmas technológiák számbavétele, az erre vonatkozó ismeretek terjesztése, kutatási, fejlesztési és kísérleti célok meghatározása, valamint az ezzel kapcsolatos munka segítése. Injektálhatóság: azt fejezi ki, hogy egy fluidum (mint a CO 2 ) milyen könnyen juttatható le egy geológiai formációba. Úgy definiálják, mint az időegység alatt injektált mennyiségnek és az injektáló kútban, illetve a geológiai formációban mért nyomás különbségének hányadosát. 18 IPCC: International Panel on Climate Change (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról). A WMO (World Meteorological Organization = Meteorológiai Világszervezet) és az UNEP (United Nations Environment Programme = Egyesült Nemzetek Környezeti Program) által 1988-ban létrehozott szervezet, melynek célja a klímaváltozással, annak lehetséges hatásaival, mérséklési lehetőségeivel kapcsolatos tudományos, technikai és társadalmi-gazdasági ismeretek kezelése. Az IPCC és Al Gore szenátor nyerte el 2007-ben a Nobel Békedíjat. Litosztatikus nyomás: egy felszín alatti kőzettestre a felette lévő kőzettömegek terhelése által kifejtett nyomás, a mélységgel növekvő érték. Mikroszeizmicitás: földrengésektől független, kisebb rengés vagy vibráció a földkéregben, különböző természeti vagy mesterséges okok idézhetik elő. Permeabilitás: más szóval áteresztőképesség, a porózus kőzeteknek az a jellemzője, hogy milyen mértékben engedik keresztüláramlani a fluidumokat; megmutatja, hogy adott nyomásgradiens mellett a fluidum relatíve milyen könnyen tud áramlani. ph: egy oldat savasságának mértéke. A ph skálán a 7-es érték a semleges oldatot jelenti, ha ennél kisebb az érték, az oldat savas, ha nagyobb, az oldat lúgos. Porozitás: A kőzetekben lévő üregek (pórusok) össztérfogatának és a teljes kőzettérfogatnak a hányadosa. A pórusok általában fluidumokkal vannak kitöltve. A mély rétegekben ez a fluidum általában sós víz, de lehet kőolaj, földgáz, vagy természetesen előforduló CO 2 is. Rezervoár: olyan kőzettest vagy üledéktest, amely megfelelő porozitással és permeabilitással rendelkezik ahhoz, hogy CO 2 -t (vagy kőolajat, földgázt) befogadjon és tároljon. A leggyakoribb rezervoárkőzetek a homokkő és a mészkő. Szénhidrogénkút: egy körmetszetű, fúrással létrehozott, kis átmérőjű és általában nagy mélységű lyuk, kőolaj és földgáz termelésére alkalmas. Szuperkritikus: egy fluidum állapota a kritikus hőmérséklet és nyomásérték felett, (a CO 2 esetében ez 31,03 C és 7,37 MPa). Az ilyen fluidumok tulajdonságai változóak, kis nyomásértéknél gáz jellegűek, nagy nyomásnál pedig folyadékként viselkednek. További ismeretek: Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) speciális jelentése a CCS-ről: Az Európai Bizottság CCS-ről szóló honlapja: Az Európai Bizottság irányelve a CCS-ről: Az európai kibocsátás-kereskedési rendszer (ETS): Az IEA GHG monitorozási eszközök honlapja:

19 Mit tehet Önért a CO 2 GeoNet? A CO 2 GeoNet egy európai tudáshálózat, amely elkötelezte magát arra, hogy elfogulatlan és tudományosan helytálló információt nyújt a CO 2 geológiai tárolásának biztonságosságáról és hatékonyságáról. A partneri együttműködésben 13 kutatóintézet több mint 150 kutatója vesz részt, és minden partner nemzetközi elismertséggel rendelkezik a CO 2 geológiai tárolása területén. A CO 2 GeoNet az Európai Bizottságtól az FP6. keretprogramban támogatást nyert. A CO 2 GeoNet-ben résztvevő intézmények: BGR, BGS, BRGM, GEUS, Heriot Watt University, IFP, Imperial College, NIVA, OGS, IRIS, SINTEF, TNO, Sapienza University of Rome A CO 2 GeoNet tevékenységei A CO 2 GeoNet kutatói együtt dolgoznak azért, hogy ismereteink a CO 2 geológiai tárolásáról folyamatosan bővüljenek, és a biztonságos elhelyezéshez szükséges eszközök fejlődjenek. A kutatók számos nagy jelentőségű mintaprojektben vesznek részt, ami a folyamat minden szintjéhez kapcsolódik, ezek a rezervoár, a fedőkőzet, a CO 2 lehetséges migrációs útvonalai a felszínre, szivárgás esetén az emberekre és a helyi ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatások, a nyilvánosság elérése és a kommunikáció. A CO 2 GeoNet jelentősége azon alapszik, hogy képes nagy gyakorlattal rendelkező szakértők bevonásával multi-diszciplináris munkacsoportokat létrehozni, ezáltal érthetőbbé válnak a geológiai tárolás egyes részletei és az, hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze egy nagyobb, komplex rendszerré. A CO 2 GeoNet a kutatás mellett a következő tevékenységeket végzi: képzést kínál azoknak a kutatóknak és mérnököknek, akiknek CO 2 elhelyezéssel kell foglalkozniuk; tudományos tanácsadást és projektjavaslat-ellenőrzést szolgáltat (geotechnikai alkalmasság, környezetvédelem, kockázatkezelés, tervezési és szabályozási kérdések, stb.); saját kutatásokon alapuló, független és elfogulatlan adatszolgáltatást végez; kapcsolatba lép az érintettekkel, és segíti őket az ügyintézésben. Annak érdekében, hogy a társadalmi szemlélet elfogadja a CO 2 geológiai tárolását, mint a klímaváltozás mérséklésének egyik eszközét, a CO 2 GeoNet felvállalta a Mit jelent a CO 2 geológiai tárolása? kérdés ismeretterjesztő formában történő megválaszolását. Egy kiváló tudósokból álló csoport, akik a CO2GeoNet keretei között dolgoznak, naprakész válaszokat szolgáltatott hat ide vonatkozó kérdésre, mely válaszok a több mint egy évtizedes európai kutatások, illetve a világszerte zajló mintaprojektek eredményein alapulnak. Ennek a vállalásnak a célja a világos és elfogulatlan tudományos információszolgáltatás a széles nyilvánosság számára, valamint az ösztönzés a CO 2 geológiai tárolásával kapcsolatos kérdésekről való párbeszédre. Ennek a munkának az eredményeit melyeket összegezve a jelen kiadvány is tartalmazza október 3-án, Párizsban ismertették a CO 2 GeoNet első, Képzés és Párbeszéd című workshop-ján. A széleskörű hallgatóságban ott voltak az érdekelt felek, az ipar képviselői, mérnökök és tudósok, politikusok, újságírók, civil szervezetek, szociológusok, tanárok és diákok. Összességében 21 országból 170-en vettek részt a rendezvényen, ahol lehetőségük nyílt, hogy megosszák nézeteiket, és kiegészítsék a CO 2 geológiai tárolásával kapcsolatos ismereteiket. További információért vagy a geológiai tárolással kapcsolatos képzési programokra vonatkozó kérdésekkel kérjük, forduljanak a CO 2 GeoNet Titkárságához a com címen, vagy látogassák meg a címen elérhető honlapot. 19 Mit jelent valójában a CO 2 geológiai tárolása?

20 CO 2 GeoNet A CO 2 geológiai tárolásának európai szakértői hálózata Titkárság: BGS Natural Environment Research Council-British Geological Survey, BGR Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe, BRGM Bureau de Recherches Géologiques et Minières, GEUS Geological Survey of Denmark and Greenland, HWU Heriot-Watt University, IFP, IMPERIAL Imperial College of Science, Technology and Medicine, NIVA Norwegian Institute for Water Research, OGS Istituto Nazionale di Oceanografia e di Geofisica Sperimentale, IRIS International Research Institute of Stavanger, SPR SINTEF Petroleumsforskning AS, TNO Netherlands Organisation for Applied Scientific Research, URS Sapienza University of Rome Dip. Scienze della Terra. Grafikai design: BL Communication Magyar változat: 2009, október, Well-PRess Kiadó Kft. 20

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Kérdések és Válaszok a CO 2 föld alatti tárolás direktívájával kapcsolatosan

Kérdések és Válaszok a CO 2 föld alatti tárolás direktívájával kapcsolatosan Kérdések és Válaszok a CO 2 föld alatti tárolás direktívájával kapcsolatosan Miért van szükség a CO 2 leválasztására és föld alatti elhelyezésére (CCS)? Hosszú távon az energiahatékonyság és a megújuló

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Vízbesajtolás homokkövekbe

Vízbesajtolás homokkövekbe Vízbesajtolás homokkövekbe Problémák, olajipari tapasztalatok és ajánlások Hlatki Miklós okl. olajmérnök Vízbesajtolás homokkövekbe Tartalom A nemzetközi olajipar vízbesajtolási tapasztalatai A hazai vízbesajtolási

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai Gebhardt Gábor energetikai mérnök BSc Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozat Magyar Energia Fórum, Balatonalmádi, 2011 Tartalom

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM

Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM A Falcon Ltd. mőködési területe Dublin cégközpont Budapest technikai központ

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Sziráky Flóra Zita

ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Sziráky Flóra Zita ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL Sziráky Flóra Zita Előadás vázlata CO 2 kibocsátás szabályozása Technológiák áttekintése Saját kutatás

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL

AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) AZ ELŐRETOLT CSŐTÁMOGATÁS GYORS TELEPÍTÉST ÉS KONDENZÁCIÓ- MEGELŐZÉST TESZ LEHETŐVÉ AZ AF/ARMAFLEX -SZEL Biztonságos Euroclass B/ L B,

Részletesebben

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA Bujdosó Éva, Tóth Izabella Tartalom I.UCG II.MFGI az UCG kutatásban III.Előzmény: 3D-s mérés IV.2D

Részletesebben

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS Építési engedélyezési dokumentáció Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonat 1. kiadás Tiszaújváros, 2014. május

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései. Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Szeretettel Üdvözlök mindenkit!

Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Szeretettel Üdvözlök mindenkit! Danfoss Elektronikus Akadémia Hőelosztó hálózatok nyomáslengései Előadó: Egyházi Zoltán okl. gépészmérnök Divízióvezető 1 Nyomáslengések a fűtési rendszerben Szeretjük,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Geotermikus hőszivattyú Geopro GT. Élvezze a Föld melegét Geopro-val

Geotermikus hőszivattyú Geopro GT. Élvezze a Föld melegét Geopro-val Geotermikus hőszivattyú Geopro GT Élvezze a Föld melegét Geopro-val Környezetbarát hőenergia a talajból Mindannyian természetes környezetben élünk, és nagymértékben függünk tőle. Ezért kötelességünk, hogy

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán Baricza Ágnes ELTE TTK, Környezettudomány M. Sc. 1 évf. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. TDK, 2010. november 26. Bevezetés A

Részletesebben

Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás

Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás Szénhidrogének kutatása és termelése, földalatti gáztárolás Szénhidrogének A szénhidrogének olyan szerves vegyületek osztálya, mely kizárólag szén és hidrogén atomokból áll, ezek képezik a kőszén, a kőolaj

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Integrált kockázatkezelés az iparban

Integrált kockázatkezelés az iparban Integrált kockázatkezelés az iparban 1 2 Veszélyes ipari tevékenységek Mezőgazdaság Biokémia, biotechnológia, gyógyszeripar Védelmi szféra Robbanó és tűzijáték ipar Élelmiszeripar - Nagy hűtőházak (ammónia);

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Ipari kondenzációs gázkészülék

Ipari kondenzációs gázkészülék Ipari kondenzációs gázkészülék L.H.E.M.M. A L.H.E.M.M. egy beltéri telepítésre szánt kondenzációs hőfejlesztő készülék, mely több, egymástól teljesen független, előszerelt modulból áll. Ez a tervezési

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

1.3 Előállító Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2, FL 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein

1.3 Előállító Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2, FL 9494 Schaan Fürstentum Liechtenstein EU biztonsági adatlap AdheSE Bonding Kiállítás dátuma / Referencia 2005. 04. 07. hot Előző változat 2002. 11. 21. Nyomtatás dátuma 2005. 04. 07. lapsz. 1493 Cég Ivoclar Vivadent AG, Bendererstrasse 2,

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben