BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY A KOCKÁZATKEZELÉS JELENTŐSÉGE KOCKÁZATKEZELÉSI HIÁNYOSSÁGOK EGY VÁLASZTOTT KÖZÉPVÁLLALKOZÁS GYAKORLATÁBAN KÉSZÍTETTE: SÁNDOR BARBARA Budapest, 2011.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék Bevezetés, a témaválasztás indoklása A kockázatokról általánosságban A kockázatok tulajdonságai és lehetséges csoportosításai Kockázatkezelés folyamata Kockázatelemzés módszerei Kockázatkezelési stratégiák Magyarországon működő nagyobb biztosítótársaságok A szállítmánybiztosítás Kis- és középvállalkozások Fogalom meghatározása Kis- és középvállalkozások kialakulása és helyzete a magyar gazdaságban Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban A szállítmányozás kialakulásának folyamata A hazai szállítmányozó szektor bemutatása Egy szállítmányozással foglalkozó vállalat: cargo-partner Kft Az egyes osztályok működésének rövid ismertetése Közúti szállítmányozás Kockázatkezelés a magyar vállalatoknál Kockázatok a szállítmányozási szektorban Kockázatkezelés leggyakrabban alkalmazott módszerei Kockázatkezelés a cargo-partner Kft. gyakorlatában A választott vállalat működése során bekövetkezett esetek bemutatása, elemzése Példa a kockázat kezelésére Példa a kockázat kerülésére D&B riport elemzése Javaslatok a jelenlegi kockázatkezelési módszerek javítására, egyes kockázatok hatékonyabb kezelésére Árfolyamkockázat kezelésére Partnerkockázatok kezelésére

3 8. Összefoglalás Irodalomjegyzék Könyvek Internetes források Ábrajegyzék 1. ábra: Az iparági verseny élességét meghatározó erők ábra: Árfolyamrendszerek fajtái ábra: Az euró és a svájci frank árfolyamának alakulása és közötti időszakban, MNB középárfolyamon ábra: Az ügyleti szintű kockázatkezelés folyamata Táblázatjegyzék 1. Táblázat: Kockázati sávok az index pontszámaiban Táblázat: A PRI évi értéke és változása az előző évhez képest Táblázat: Az EU-ban és Magyarországon alkalmazott KKV definíció mutatószámainak összehasonlítása Táblázat: A működő kis- és középvállalkozások számának megoszlása Magyarország egyes régióiban, létszám-kategória szerint, (adatok százalékban) Táblázat: A működő kis- és középvállalkozások ágazati megoszlása, (adatok százalékban) Táblázat: Fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak (2011. első kilenc hónap) Táblázat: D&B Rating tőkeerősség mutató táblázat Táblázat: A D&B Failure Score és a D&B Rating kockázati mutatója Táblázat: D&B Paydex Score Index

4 1. Bevezetés, a témaválasztás indoklása Témaválasztásom során arra törekedtem, hogy egy aktuális, gyakorlati jelentőséggel bíró témát mutassak be. Véleményem szerint a mai gazdasági helyzetben a kockázatok kivédése még nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok életében. A napjainkra jellemző válság okozta fuvarpiaci nehézségek, romló fizetési morál- és hajlandóság, a fizetésképtelenség növekedése, az egyre növekvő számú fel- és végelszámolások egyre inkább felhívják a figyelmet a kockázatkezelés fontosságára. Szakdolgozatomban a kockázatkezelés jelentőségéről, a magyar kis- és középvállalatok helyzetéről, ezen belül is egy, a szállítmányozó szektorban működő vállalatról és kockázatkezelési hiányosságairól lesz szó. Kockázatkezelésre szükség van! Ez a kijelentés adta meg alapját a témaválasztásomnak és ebből következően szakdolgozatom elkészítésének. A mai világunkra jellemző éles, határokat alig ismerő piaci verseny és az egyre inkább globalizálódó üzleti élet a kockázatokat még tovább növeli. Mint ahogyan a magánéletben az emberek többsége, úgy az üzleti életben a vállalatok is a biztonságot, a kockázatok csökkentésének lehetőségeit keresik. Éppen ezért szükség van egy jól működő kockázatkezelési rendszerre, ami sajnos a vállalatok nagy részénél hiányzik vagy az alkalmazott intézkedéseik hiányosak. Szakmai gyakorlatom során betekintést nyerhettem egy szállítmányozással foglalkozó középvállalat működésébe, melynek során lehetőségem volt megismerni olyan eseteket, amikor a vállalatot kár, veszteség érte, annak következtében, hogy nincs kialakult kockázatkezelési rendszere. Ezeket a bekövetkezett eseteket fogom dolgozatomban elemezni, majd tanulmányaim és a dolgozatom elkészítése során felhasznált szakirodalom segítségével próbálok javaslatokat megfogalmazni a helyzet javítására. Teszem mindezt annak reményében, hogy a vállalat a jövőben javítani tudja majd eredményeit, növelhesse bevételeit, és egy kevésbé kockázatos, biztos alapokon álló üzletpolitikát folytathasson. Dolgozatom első részében a kockázatok fajtáiról, azok tulajdonságairól és a kockázatkezelésről írok, majd a kis- és középvállalkozások kialakulását, helyzetét mutatom - 5 -

5 be. Ezt követően kiemelve a szállítmányozó szektor kialakulásának folyamatát, egy ebben az ágazatban működő középvállalkozást mutatok be. Végül pedig a vizsgált vállalat működésében bekövetkezett esettanulmányokat elemezve, kockázatkezelési rendszerének javítására javaslatok fogalmazok meg

6 2. A kockázatokról általánosságban 2.1 A kockázatok tulajdonságai és lehetséges csoportosításai 1 A hatvanas évektől kezdődően találhatunk olyan műveket, amelyek a kockázatkezeléssel már a vállalati menedzsment részeként foglalkoznak, korábban a kockázati menedzsmentet a biztosítási szakmához sorolták. Magyarországon a multinacionális vállalatok és a nagyvállalatok teremtették meg a kockázati menedzsment kultúráját. Ma már számos helyen működik kockázati menedzsment rendszer. A kockázat szó hallatán a legtöbb embernek a tevékenységek, cselekedetek kimenetelének ismeretlensége és az ebből fakadó bizonytalanság jut eszébe. A kockázat bekövetkezésekor a veszteség, nyereség és a változatlan helyzet ugyanúgy fennállhat, de általában a bizonytalanság és a rajtunk kívül álló tényezők miatt az emberek többsége a negatív kimenetelre gondol és ebből adódóan igyekszik elkerülni a kockáztatással járó feladatokat. Így működik ez a vállalatok nagy részénél is. Dolgozatomban arra szeretnék rávilágítani, hogy a ma Magyarországon működő kis- és középvállalkozások jelentős hányada nem rendelkezik kialakult kockázatkezelési rendszerrel. Kockázataikat és így a veszteséggel járó ügyleteiket igyekeznek inkább elkerülni, mintsem létrehozzanak egy hatékony kockázatkezeléssel foglalkozó csoportot, vagy alkalmazzanak egy szakértőt. A kockázatkezelés alapvető feladata a vállalkozást érő károk csökkentése, minimalizálása, mindezt a lehető legalacsonyabb ráfordítások mellett véghezvinni. Kockázatkezelésre minden vállalatnál szükség van és szükség lenne, mert ez a vezetői feladatok egyikének tekinthető. A kockázatkezelési döntéseket és azok végrehajtásának ellenőrzését a vezetőknek kell végezniük, a kockázatkezelési szakember elemezéseit alapul véve. Szakemberre azért van szükség, mert a kockázatkezeléssel kapcsolatos döntések előkészítése speciális szakértelmet, ismereteket kíván. A kockázatkezelési feladatot egyfajta kettősség jellemzi, vagyis a kockázatkezelést döntési folyamatra és vezetési folyamatra bonthatjuk szét. Egy kockázatait kezelni szándékozó vállalat számára megoldást jelenthet egy ebben a szakmában jártas új alkalmazott felvétele, aki lehet egy egyéb szervezet tagja, megbízott szakértő, esetleg konzultáns, vagy tanácsadó cég 1 Farkas Szilveszter, Szabó József: Kockázati Menedzsment, PMS

7 igénybevétele is lehetséges. A választást a szervezet mérete, lehetőségei, tevékenységének jellege befolyásolhatja. A rendelkezésemre álló szakirodalom tanulmányozása során rengeteg a kockázatokra vonatkozó csoportosítási szemponttal találkoztam. Ezek közül néhányat szeretnék dolgozatomban bemutatni. 1. Várható hatásokat figyelembe véve két nagy csoportba sorolhatjuk a kockázatokat: Egyszerű, tiszta kockázat (pure-risk) Ezek olyan kockázatok, melyek kárral, veszéllyel, veszteséggel járnak, és a legkedvezőbb esetben is azzal a kimenetellel kell számolni, hogy minden változatlan állapotban marad, vagyis nem keletkezik kár. Ide tartoznak: természeti hatások, balesetek, gépek, járművek meghibásodása. Összetett kockázat (speculative risk) Üzleti kockázatnak is nevezik. Ebben az esetben a lehetséges kimenetelek a következők: veszteség, kár következik be; változatlan állapot alakul ki; nyereséget, gyarapodást ér el a vállalat. Tipikusan ilyen kockázatok a pénzügyi befektetések során felmerülő kockázatok, mint kötvény, részvény, üzletrészek adásvétele. 2. A kockázatot kiváltó ok alapján csoportosítva megkülönböztethetünk : természeti eredetű kockázat: földmozgás, vihar, eső, villámlás társadalmi eredetű kockázat: bizonyos emberek cselekedetei, szándékos vagy gondatlan magatartás gazdasági eredetű kockázat: gazdasági életben bekövetkező változások, mint kereslet, kínálat, árak, fizetőképesség, versenyképesség megváltozása műszaki eredetű kockázat: műszaki fejlődés velejárói, melyek gyakran együtt járnak természeti és gazdasági kockázatokkal emberi életet, egészséget fenyegető kockázat: emberi életmódból ered, mint járványok, veszélyes vírusbetegségek

8 3. egy másik csoportosítási szempont lehet a kockázat időhorizontja, mely szerint megnevezhetünk: hosszú távú kockázatokat: Kutatás-fejlesztési tevékenység, hosszú lejáratú hitelek, a hosszú távú beruházások kockázata. rövid- illetve középlejáratú kockázatokat: közlekedés, szállítás, értékesítés kockázata 4. A lehetséges kár nagyságát tekintve: katasztrofális kárral járó kockázatok: gazdaságilag és társadalmilag egyaránt súlyos következménnyel járnak nagy, illetve közepes kárral járó kockázatok kis károk kockázata, melyek a napi életünkhöz kapcsolódnak. A károkat okozó tényezők kétfélék lehetnek: külső tényezők, melyeket a vállalat nem tud befolyásolni és belső tényezők, amiket többé-kevésbé korlátozhat, alakíthat. A kockázatokat, az azokat kialakító okok szerint csoportosítva a következő lehetséges csoportokat lehet megkülönböztetni: Természeti tényezők Politikai tényezők Gazdasági tényezők Piaci tényezők Technikai, termelési tényezők Emberi tényezők Természeti tényezők esetén a legsúlyosabbak közé sorolható a vihar, villámlás, földrengés, aszály, áradás, jég stb. Az áruszállításban az időjárás jelentős mértékben befolyásolhatja a szállítandó áru minőségét. Egy nagyobb esőzés során beázhat a szállító jármű és ennek során az elázott áru jelentős veszteségeket okozhat a vállalat számára. Megfelelő csomagolással lehet védekezni a kellemetlenség ellen. Havazás során az áru rendeltetési helyre való elszállítása nehézségekbe ütközhet, ezáltal késhet az áru és az - 9 -

9 ügyfél nemtetszését válthatja ki, esetleg szerződésbontásra kerülhet sor, mely szintén veszteséget és egyben a vállalati jó hírnév csorbulását okozhatja. A politikai tényezők esetén sokkal bonyolultabb a vállalatok helyzete, legalábbis a károk elleni védekezés szempontjából, mivel a vállalatok a politika közvetlen befolyásolására nem képesek. Hosszabb távú, stratégiai döntések meghozatalához elengedhetetlen figyelemmel kísérni és számolni a politikai hatásokkal. Ilyen eset lehet egy új partner bekapcsolása a vállalat életébe. Szerződéskötés előtt célszerű tájékozódni a helyi politikáról, a legújabb rendelkezésekről. Fel lehet használni a nemzetközi pénzügyi és egyéb szervezetek ország-kockázati elemzéseit, vizsgálatait. Gazdasági tényezők közé lehet sorolni a különféle gazdasági mutatókat és a gazdaság egészének helyzetét. Fontosabb tényezők: infláció, munkanélküliség szintje, külkereskedelmi lehetőségek, vásárlóerő, beruházások helyzete, pénzügyi rendszer fejlettsége, infrastruktúra állapota, közszolgáltatások színvonala. A nemzetközi szállítmányozásban kiemelkedően fontos, hogy a vállalat figyelmet fordítson az adott ország infrastruktúrájának állapotára, ahova szállítani fog. Emellett pedig szintén fontos figyelemmel kísérni az országban jelen lévő infláció mértékét, a pénzügyi rendszer fejlettségét, és a partner fizetőképességét. A kockázatkezelés során az egyik legnehezebb, ugyanakkor legfontosabb feladat a piaci kockázatok vizsgálata. Elemezni kell a piaci helyzetet, a vállalat piaci pozícióját, a versenytársak tevékenységét. A szükséges tényezők meghatározhatóak a Porter-féle modell alapján. Így az iparági verseny résztvevői, a közöttük kialakult versenyszituáció, a szállítók és azok alkupozíciója, a vevők és azok alkupozíciója

10 1. ábra: Az iparági verseny élességét meghatározó erők 2 Az ábrán látható 5 tényező egyszerre hat az iparág jövedelmezőségére. A lehetséges belépők fenyegetése arra utal, hogy azzal, hogy az új belépők piaci részesedést szeretnének nyerni maguknak, negatívan befolyásolhatják az árakat és az iparág profitabilitását. Az iparág megnehezítheti az új belépők helyzetét különböző gazdasági jellemzőkkel, mint például nagy gazdaságos üzemméret, a meglévő vállalatok hírneve, magas tőkeszükséglet. A szállítók alkupozíciója akkor lehet nagy, ha az iparágat kevés vállalat uralja, viszont ha jelen vannak a piacon helyettesítő termékek, akkor a szállító alkupozíciója gyengül. A munkaerőt is szállítónak kell tekinteni, mert szűkösen áll rendelkezésre és a magas szakképzettségű munkavállalók alkupozíciója erős. A vevő alkupozíciója akkor erősödhet, ha nagy mennyiségben vásárol, vagy ha ő az egyedüli vásárló. Ha a vevő informálódik a piaci viszonyokról, tájékozottságával szintén erősíti alkupozícióját. Ha költségeinek csökkentésére kényszerül, ami a mai gazdasági helyzetben gyakran előfordul, szintén nehezíti az eladó helyzetét. A helyettesítő termékek fenyegetése szintén nagy teher lehet a vállalat számára. Figyelembe kell venni, hogy az adott termék milyen mértékben helyettesíti egy másik iparág termékét, és hogy a vevőt milyen mértékben terheli a helyettesítő termékre való átállás. Az iparágon belüli verseny történhet az árak, marketing vagy a szolgáltatásbővítés területén is. Ha sok, azonos erejű vállalat van jelen a piacon ugyanazon iparágon belül, az a verseny erősödését jelenti. 2 Forrás: Vállalatépítő on-line szakmai folyóirat

11 A gyártó vállalatok működésében a kockázatkezelési folyamat része kell, hogy legyen a technikai, termelési tényezők vizsgálata. Ügyelni kell az eszközök korszerűségére, állapotára, rendszeres karbantartásukra. Az ilyen típusú vállalatok életében a legsúlyosabb kockázatok közé tartoznak az üzemi balesetek, melyek nagy része az eszközök helytelen használatából ered. A kockázatok és károk jelentős hányada közvetett vagy közvetlen módon az emberek tevékenységéből származik. Ide tartoznak a téves, hibás vagy elmaradt intézkedésekből eredő kockázatok, ekkor közvetett hatásról beszélhetünk. A vállalatoknál rengeteg szabályozás készül el annak érdekében, hogy az alkalmazottak munkavégzése akadályoktól mentes lehessen, ilyenek a munkavédelmi, egészségvédelmi, vagyonvédelmi, tűzvédelmi szabályzatok. A termelési folyamatok szakszerű elvégzése érdekében is több szabályozás áll rendelkezésre az egyes szervezeteknél, melyek leginkább tervek, szabványok, minőségi előírások, karbantartási és kezelési utasítások, munkaköri leírások. Egy kockázatkezelési szakember számára az emberi munkában rejlő kockázati tényezők vizsgálata a legösszetettebb feladat, ez igényli a legszélesebb együttműködést a vállalat többi dolgozójával. A kockázat lehet alapvető és partikuláris. Alapvető, ha következményei az egész társadalmat úgy érintik, hogy azok nem, vagy csak csekély mértékben tudják befolyásolni a bekövetkező eseményeket. A külkereskedő szempontjából vizsgálva ilyen kockázat az árfolyamkockázat és a politikai kockázat. Partikuláris kockázatról akkor van szó, ha a jövőbeni esemény részben befolyásolható. Alapvető kockázatra példaként szolgálhat egy bank esetében, ha a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor. Ezt nevezzük hitelkockázatnak vagy a visszafizetés kockázatának. Egy másik példa lehet, ha az Európai Unió összeomlására gondolunk, ez az egész világgazdaságot érinti oly módon, hogy a kockázat elszenvedői, vagyis a népesség nem tudja befolyásolni a történéseket. Partikuláris kockázat esetén részben befolyásolhatók a következmények, vagyis ide tartoznak a munkahelyi balesetek, melyek megfelelő intézkedések betartásával megelőzhetőek lennének. Ide tartozik egy ügylet megkötése esetén a fizetési mód megválasztása is. Egy új ügyféllel való szerződéskötés esetén célszerű nem az utólagos

12 fizetést vagy az átutalást választani, hisz még nem ismerjük kellőképpen az ügyfél megbízhatóságát. Egy másik csoportosítás szerint a kockázatokat elkülöníthetjük tiszta és spekulatív kockázatokra. Tiszta abban az esetben, ha a haszon lehetősége kizárt. Ilyen kockázat a vevő nem-fizetése. Spekulatív a kockázat, ha az esemény következtében haszon és kár egyaránt keletkezhet. Ide sorolható az árfolyamkockázat, mely lehet pozitív vagy negatív hatású egyaránt. Az alábbiakban a külkereskedelmi ügyletekben felmerülő kockázatokat 3 szeretném részletesen bemutatni, ezen belül is legnagyobb részben az árfolyamkockázattal foglalkozok, mivel ez az egyik legveszélyesebb, a vállalatok működésében legnagyobb veszteségeket eredményező kockázat. Az árukockázat az eladó kockázata, miszerint a szerződés megkötésekor az eladó még nem rendelkezik áruval, így a szállítási kötelezettségének nem fog tudni eleget tenni megfelelő áru hiányában, vagy a már meglévő áruját nem fogja tudni eladni. Az áru megsemmisülhet vagy megsérülhet a szállítás során. A szerződésben a megfelelő fuvarparitás kikötésével ez a kockázat megosztható a partnerek között. Szállítmánybiztosítás alkalmazásával pedig a vállalt kockázat áthárítható a biztosítóra. Árkockázat Szintén az áru eladójának kockázata, hogy ráfordításai nem térülnek meg az áru eladási árában. Elsősorban a hosszabb teljesítési határidővel megkötött szerződések esetén áll fenn a veszélye ennek a kockázatnak. Az időközben bekövetkező ár- és költségváltozások következtében az eladó kedvezőtlen helyzetbe kerülhet. Csúszóár-záradék vagy tőzsdei fedezeti ügylet alkalmazásával mérsékelhető az árkockázat. Nem-teljesítés vagy a nem szerződésszerű teljesítés kockázata A partner szerződésszegése esetén következik be ez a kockázat. Exportőr számára ilyen eset lehet, amikor partnere, a vevő nem veszi át az árut. Megfelelő információszerzés a partnerről vagy bizonyos fizetési módok alkalmazása, mint az akkreditív, váltó, 3 Constantinovits Milán-Sipos Zoltán: Külkereskedelem technika Külpiaci kockázat, Aula,

13 bankgarancia, bankkezesség, exporthitel-biztosítás jelentősen csökkentheti a nem-fizetés kockázatát. Az importőr részéről szintén fennáll üzletfele késedelmes vagy hibás teljesítésének kockázata. Ő is élhet az előbb felsorolt módszerek alkalmazásával, kaphat biztosítékot pl. kötbér, előleg-visszafizetési garancia vagy teljesítési garancia formájában. Árfolyamkockázat Az árfolyamkockázat a különböző devizák átváltási árfolyamának ingadozásai miatt keletkezett üzleti kockázat. A fizetési pénznem és a hazai fizetőeszköz közötti értékviszony megváltozik a szerződéskötés időpontja és a fizetés esedékességének időpontja között. Az üzletkötés mindkét szereplőjét érintheti, de természetesen fordított helyzetben. Amíg az exportőr árfolyamvesztesége akkor következik be, ha a fizetés valutájában értékcsökkenés jön létre a hazai fizetőeszközhöz képest, addig az importőr számára pont fordított a helyzet, neki ekkor árfolyamnyeresége lesz. Védekezni árfolyam-biztosítással, határidős devizaügylettel és a szerződésben kikötött értékállandósági záradékkal lehet. A valuták árfolyama soha nem tekinthető stabilnak, még a legmerevebb árfolyamrendszerek esetén is történnek beavatkozások az árfolyam kiigazításának érdekében. A rugalmas vagy más néven lebegő árfolyamrendszerekben a piaci kereslet és kínálat határozza meg a hazai deviza árfolyamának mozgását, viszont ebben az esetben is fenntartják a központi bankok számára a beavatkozás lehetőségét (devizapiaci intervenció). Fix árfolyamrendszerekben más devizához vagy devizákhoz kötik a hazai devizaárfolyamot. 2. ábra: Árfolyamrendszerek fajtái 4 Árrffollyamrreendsszzeerr Fix (kötött) ulcs Más valutához kötött (kulcsvaluta, valutakosár) Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás) Lebegő (kereslet, kínálat alakítja) Az árfolyam nagymértékű lecsökkenése a makrogazdasági alapok meggyengülésének következménye, vagyis a túlzottan expanzív monetáris politika, tartós és jelentős 4 (A készítő saját szerkesztése)

14 pénztúlkínálat, költségvetési fegyelem hiánya, gyenge gazdasági teljesítmény, devizatartalék állományának csökkenése. A vállalatok működésében az árfolyamkockázat az egyik legjelentősebb kockázat, hatalmas veszteségek érhetik a vállalatot, ha nem védekezik ellene valamilyen módon. Ezt többféleképpen teheti meg. Klasszikus megoldás a nyitott pozíciók fedezése ellenügylettel (hedge). Ebben az esetben, amit egyik ügyletben eladóként elbuktam, azt a másik ügyletben vevőként visszanyerhetem. A fedezeti ügyletkötők (hedgerek) az ár, árfolyam illetve kockázatból adódó potenciális veszteség elkerülése érdekében egy az eredeti pozícióval ellentétes irányú határidős ügyletet kötnek. Így az ár, árfolyam, illetve kamat változása egyszerre érinti kedvezően, és kedvezőtlenül az üzletkötőket. Ez a jelenség okozza a kockázatsemlegességet, bár így le kell mondania a számára kedvező nyereség megszerzéséről is. A fedezeti ügyletnek két fajtája ismert: a vételi (long hedge) és az eladási (short hedge). Az utóbbi alkalmazására akkor kerül sor, ha valamely kereskedő árufelesleggel rendelkezik, és árcsökkenéstől tart, így termékét még a mai magasabb áron szeretné áruba bocsátani. Ezzel szemben long hedge ügyletet kötnek akkor, ha a kereskedőnek nincs elegendő áruja, illetve a fogyasztók áruhoz szeretnének jutni, de áremelkedéstől tartanak. Különféle opciós ügyletekkel szintén védekezhetnek a vállalatok az árfolyamkockázat ellen. Az opciós ügylet azt jelenti, hogy az opció vevője jogot vásárol, hogy a szerződésben kikötött határnapon vagy határnapig meghatározott áron adjon el vagy vásároljon. A szereplőknek négyféle variációja lehetséges, az érdekek természetesen ellentétesek. A vételi opció vevője jogosult egy most meghatározott, úgynevezett kötési díjat vásárolni, s ezért a lehetőségért opciós díjat (prémiumot) fizet, míg az eladója/kiírója köteles az adott terméket eladni. Az eladási opció vevője jogosult az adott terméket eladni az előre meghatározott kötési áron, s ezért a lehetőségért opciós díjat fizet, míg az eladási opció eladója köteles az adott terméket megvásárolni. Valutazáradékok vagy valutakosár-záradékok együttesen az értékállandósági záradékok esetén, a fizetendő összeg a fizetés pénzneme árfolyam-változásának megfelelően alakul

15 Valutazáradék esetén a partnerek abban állapodnak meg, hogy a szerződéses árat elszámoláskor olyan arányban növelik vagy csökkentik, ahogy a fizetés pénznemének árfolyama egy stabilnak gondolt valutához képest változott a szerződéskötés időpontjától a fizetés időpontjára. Míg valutakosár-záradék esetén a fizetés pénznemét nem egyetlen valutához, hanem egy több valutát tartalmazó, valutakosárhoz viszonyított értékváltozása szerint határozzák meg. 3. ábra: Az euró és a svájci frank árfolyamának alakulása és közötti időszakban, MNB középárfolyamon 5 Az ábrán jól látszik, hogy a 2008-as válság kialakulásától kezdődően az árfolyam mindkét deviza esetében jelentősen megnőtt. Míg a 2008-as év közepén 1 euró körülbelül 240 forintot, 1 svájci frank pedig 150 forintot ért, addig 2011 téli hónapjaiban az euró a 300, a svájci frank pedig a 250 forintot is meghaladta. A 2008-tól 2009 első hónapjaiig tartó növekedést enyhe visszaesés követte, miután nagyobb mértékű árfolyam-növekedés csak 2010 nyarától következett be. A 2011-es év elején az euró árfolyama csökkenésnek indult, míg a svájci frank árfolyama a Ft-os sávban ingadozott. Az Európai Unió nemzeti valutájának árfolyama csak szeptember, októberétől nőtt meg jelentősebb mértékben, a svájci frank viszont május közepétől folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama az euró és a svájci frank esetében november 18-án: 309,04 HUF/EUR és 249,95 HUF/CHF

16 Politikai kockázatok 7 A kereskedőnek ezekre a kockázatokra nincs befolyása, mint azt már korábban említettem a politikai kockázatok ezért az alapvető kockázatok közé sorolhatók. Mind az exportőr, mind az importőr országában előfordulhat, hogy olyan intézkedéseket hoz az illetékes kormány, mint különböző engedélyek visszavonása, embargó, transzfertilalom, melyek kockázattal járnak mindkét fél számára. Ide tartoznak még a háború, polgárháború, zavargások stb. Egy ország politikai kockázatának mérésére a politikai kockázati index-et (Political Risk Index PRI) szokás alkalmazni. Ez az index egy ország politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. Ez az évente közzétett érték megbízható összegzése a vizsgált ország stabilitását, gazdasági fejlődését és az üzleti környezetét meghatározó legfőbb társadalmi-politikai összetevőknek. A PRI index meghatározásához a Political Capital kidolgozott egy olyan módszertant, mely az index összetevőjeként hét alindexet különített el. Ezek a jogbiztonság, stabilitás, sajtó- és szólásszabadság, korrupció, idegenellenesség, korszerű állam, valamint az állam és gazdaság. Ezek az alindexek különböző súllyal határozzák meg a végső PRI értéket. 1. Táblázat: Kockázati sávok az index pontszámaiban 8 Nagyon magas kockázat Magas kockázat Közepes kockázat Alacsony kockázat Nagyon alacsony kockázat 0 19 pont pont pont pont pont Magyarországon a politikai kockázati index (PRI) összesített értéke a 2010-es évben (66) továbbra is alacsony maradt, az előző évihez képest, ami 64 pont volt. Ez az adat ugyan az alacsony tartományba tartozik, ennek ellenére továbbra is kiemelt kockázatú területnek számít a korrupció, az előítéletesség és a sajtószabadság Magyarország Politikai kockázati indexe,

17 2. Táblázat: A PRI évi értéke és változása az előző évhez képest 9 Alindex PRI 2010-es érték PRI es érték Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam Állam és gazdaság Politikai Kockázati Index Az ország politikai kockázata mindaddig maradhat alacsony szinten, amíg a kormány tartani tudja a szigorú költségvetési politikát és képes felelősen élni parlamenti többségével. Az Állam és a gazdaság viszonya kapcsán kiemelt jelentőséggel bírnak a politikai kockázatok, ezek ugyanis nagymértékben meghatározzák az egész ország gazdaságának működését, nemzeti valutájának értékét, a külföldi tőkebefektetések számának alakulását stb. Nem minden EU tagállamban alakult ilyen kielégítően a politikai helyzet a 2008-as világválság kirobbanása óta. A válság egyik legnagyobb elszenvedője Görögország 10 lett. Hatalmas államadósságának és költségvetési hiányának csökkentése érdekében több intézkedést is hozott, mint például bérek befagyasztása a közszférában, új jövedéki adóformák bevezetése. Mindezek ellenére azonban a várt hatás elmaradt, ugyanis hosszú időn keresztül a tüntetések és sztrájkok a mindennapok szerves részeivé váltak az országban. A 2008-ban kezdődött sztrájkhullámmal és tüntetésekkel kísért komoly zavargások már-már polgárháborús viszonyokat teremtettek országszerte. Ez komoly hatással van elsősorban Görögország, ezáltal Európa és az egész világ gazdaságára, a valuták árfolyamaira, a nemzetközi kereskedelemre. Politikai kockázatokra megoldást jelenthet a partnerország előretekintő megválasztása, állami exporthitel garancia vagy a piacok diverzifikálása

18 2.2. Kockázatkezelés folyamata 11 Mint azt már említettem korábban, a kockázatkezelés a vállalati tevékenység része. Ez is, mint más vezetői tevékenységek, ciklikusan ismétlődő feladatok elvégzését jelenti. A kockázatkezelési ciklust általában öt részre osztják: veszélyforrások meghatározása, elemzése intézkedési lehetőségek vizsgálata legjobb módszerek kiválasztása a kiválasztott módszer végrehajtása monitoring, továbbfejlesztés A továbbiakban szeretném lépésről lépésre bemutatni az egyes részeket. Elsőként a veszélyforrások meghatározására, elemzésére szeretnék kitérni. A kockázatok érinthetik a szervezet minden elemét, így a vállalat dologi vagy nem dologi vagyonát, csökkenhet a várt vagy tervezett jövedelem, emelkedhetnek a költségek, a szerződő partnerekkel vagy vásárlókkal való kapcsolat megromolhat, a vállalkozás értéke és tevékenységének színvonala csökkenhet az elvesztett vezetők, munkatársak miatt. Fontos, hogy az esetleges veszélyeket, kockázatokat külön-külön meg kell vizsgálni, és azok lehetséges kombinációira is figyelmet kell fordítani. Elemezni kell a bekövetkezési valószínűségeket és az érintett eszközök, területek fontosságát. Az elemzés egyik legfontosabb eleme a pénzügyi-finanszírozási következmények meghatározása. A veszélyforrások számbavételekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kockázatkezelés, mint intézkedés is együtt járhat kockázatokkal. A különböző kezelési eszközök és intézkedések alkalmazása újabb kockázatokat szülhet. Második pontként az intézkedési lehetőségek lehetséges csoportosítását szeretném bemutatni. A kockázatokat elkerülhetjük, vagyis tartózkodni lehet a kockázatos tevékenység folytatásától. Ide tartozhat egy saját eszköz megvétele helyett annak bérlése. Alkalmazhatunk kármegelőző magatartást, miszerint gondos, szabályszerű ellenőrzéseket 11 Farkas Szilveszter, Szabó József: Kockázati Menedzsment, PMS

19 végzünk, a vállalat számára fontos döntés meghozatala előtt a legnagyobb körültekintéssel szerezzük be a szükséges információkat, ellenőrizzük az ügylettek kapcsolatos adatokat. A kárenyhítő intézkedések a már bekövetkezett kár hatását kívánják csökkenteni, ebben az esetben meg kell akadályozni a kár halmozódását. A kárral fenyegetett eszközöket megoszthatjuk többféle módon. Lehetséges fizikai elválasztás, mint a raktárkészletek több helyen való tárolása, termelési eszközök egymástól elválasztása. Az üzleti kapcsolatok esetében is beszélhetünk erről abban az esetben, ha beszerzésnél több egymással versenyző szállítóval kötünk szerződést. Alkalmazhatunk úgynevezett megkettőzést, például tartalék gépek készenlétben tartása, számítógép adatállományának biztonsági másolata, kulcsemberek helyettesei. A kockázatok áthárítása azt jelenti, hogy a szervezet tevékenységével kapcsolatos kockázatokat a megkötött szerződésben kikötve más személyek, cégek, szervezetek viselik. A munkavállalókkal, menedzserekkel kötött szerződésekben lefektetett felelősségi viszonyok körültekintő tisztázása szintén nagyon fontos a kockázatkezelés szempontjából. A legjobb módszer kiválasztása esetén a lehetséges megoldások közül kiválasztjuk azt az egyet, amelyik a leginkább alkalmazkodik a vállalat működéséhez, illeszkedik általános céljaihoz, a vállalati filozófiával nem ütközik és a pénzügyi lehetőségeket sem haladja meg. Példaként két egymástól teljesen különböző vállalatot említenék meg. Az egyik esetben egy termelő vállalatról van szó, amelynek termelését alapvetően egy gép határozza meg. Ekkor nyilvánvaló, hogy a vállalat biztosítást fog kötni a gép hibájából adódó üzemszünet esetére. A másik példa egy ügynök, aki munkáját csak gépkocsija használatbavételekor tudja elvégezni, ezért gépkocsijára fog biztosítást kötni. Kockázatát megoszthatja saját maga és a biztosító között, mérlegelve a kockázatok és költségek hatásait. Miután kiválasztottuk a legmegfelelőbb módszert a kockázatok kezeléséhez, következik ennek végrehajtása. A kockázatkezelési folyamat utolsó lépéseként a monitoring, vagyis az eredmények állandó figyelemmel kísérése, az alkalmazott eljárások vizsgálata történik. Mint ahogy korábban említettem, magában a kockázatkezelésben is rejlenek veszélyek, ezért fontos hogy a vállalkozás az alkalmazott módszert folyamatosan figyelemmel kísérje, hogy az

20 valóban megmaradjon a legjobb módszernek, amit korábban kiválasztott. Egy kis idő elteltével ugyanis változhat a kiválasztott eljárás gazdaságossága, hatékonysága, ebben az esetben pedig egy új módszert kell keresni, a fennálló kockázatok kezelésére Kockázatelemzés módszerei 12 A vállalati kockázatok feltárásának egyik módszere, amit a kockázatkezelési szakember alkalmazhat, a kérdőívekkel történő adatfelvétel. Fontos a jól megszerkesztett, logikusan felépített kérdőívek elkészítése, ez speciális szakértelmet kíván, de rengeteg hasznos információ deríthető ki a vizsgált vállalatról. A kérdőívek általában a külső szakértők eszközei, a vállalatok e helyett inkább a vállalati jelentéseiket, nyilvántartásaikat használják. Ez a szükséges adatok beszerzésének legfőbb módszere. A vállalatoknál felhalmozódó hatalmas mennyiségű iratanyag közül érdemes más dokumentumokat is megvizsgálni. Ilyenek lehetnek olyan vállalati iratok, melyek alapvetően nem kockázatok elemzésére készülnek, mégis hasznosak információkat tartalmazhatnak. Ide tartoznak a szerződések nyilvántartása, raktári készletekről szóló kimutatások, jelenléti ívek, menetlevelek, minőségi jelentések, termelési jelentések. Elkülöníthetőek kifejezetten a kockázatokra jellemző adatokat tartalmazó iratok is, melyek a kockázatkezelési szakemberek kezdeményezésére készülnek, az általuk kidolgozott szabályok szerint. A kockázatkezelés számára a pénzügyi gazdasági iratok és tanulmányozása is fontos lehet, főként az olyan esetekben, amikor az általános költségek megváltozása, vagy valamelyik költségtípus hirtelen változása következik be. Kockázatkezelési módszerek közé tartoznak még a statisztikai elemzések. Használatuk előfeltétele egy olyan belső információs rendszer kialakítása, mely pontosan rögzíti a kockázatkezeléshez szükséges adatokat. Célszerű a számadatokban való kifejezésre helyezni a hangsúlyt és grafikonok alkalmazásával könnyebbé tenni a kapott eredmények felvázolását, megértését Kockázatkezelési stratégiák A vállalatoknak a kockázatokhoz való viszonya szerint három fő típus határozható meg. Az első a vállalkozói jellegű stratégia, ami leginkább a kisvállalkozókra jellemző. Ebben az esetben a vállalat erős kézzel irányított, mely nyitott az új lehetőségek felé, bátran 12 Vasvári György: Vállalati szervezeti kockázatmenedzsment, Információs Társadalomért Alapítvány,