Demencia diagnózis (differenciáldiagnózisok) A.Botond, Sophiahemmet Högskola,

Átírás

1 Demencia diagnózis (differenciáldiagnózisok) Agnes Botond,, Budapest, 2005 szeptember 19-20

2 Betegségpanoráma Demencia Pszichés betegség Testi betegség Egy betegség korai stádiuma Normális öregedés (Ove Almkvist)

3 A kognitiv (exekutiv) képességek hanyatlása mögött a következö okok lehetnek: Normalis öregedés Demencia Más s neurológiai (degenerativ( degenerativ) ) megbetegedések Depresszió Szorongás Stressz Alultápl pláltság Sziv és érrendszeri megbetegedések (agyvérz rzés) Vegyi anyagok akut vagy maradandó befolyása miatt létrejl trejött tt változv ltozások (alkohol, narkotika, tabletták)) Szenzoros elváltoz ltozások Pszichiáriai kórek Hormonális elváltoz ltozások, más m s szomatikus kórkk rképek Konfúzi zió Agydaganat Koponyasérülés, s, oxigénhi A.Botond, nhiányos nyos állapotok, Sophiahemmet Högskola,

4 KONFÚZIÓ ZAVARODOTTÁG- DELIRIUM Egy megváltozott tudatállapot (az agy funkciójában bekövetkezett zavar, elégtelen agyműködés: agyinsufficiencia) ) amit már m Hippocrates leirt. Az agy sztereotipiásan san reagál l a szomatkus túlterhelésre.

5 Tünetek Elsösorban sorban figyelemzavarok Nem tiszta tudat és s zavaros gondolkodás Hirtelen kezdődik, dik, néhány n ny óra alatt is teljesen kifejlődhet. A tünetek t a nap során n erősödhetnek, gyengülhetnek. Hirtelen változv ltozások az állapotban.

6 Egy nemspecifikus rekció a túl t l nagy megterhelésekre, főként f idösekn seknél fordul elő.. Az inkontinenciával val,, a mozgásban való akadályoztat lyoztatással, és s az esésekkel sekkel együtt a konfúzi zió a geriátria négy nagy tünete közé tarozik. A legkülönb nbözőbb bb féle terhelésekn seknél l bekövetkezhet. /Larsson/ Larsson,, M & Rundgren, Å.. (2003).

7 A delirium okai Testi betegség Mérgezés Absztinencia

8 Leggyakoribb: Húgyuti fertözés vagy tüdögyuladás + láz.

9 Epidemiológia: Nehéz z a tényleges t és s várhatv rható elöfordul fordulást megállapitani llapitani,, mivel a tünetek t gyorsan változnak és átmenetiek lehetnek. Ha az összes kockázati csoportba tartozókat beleszámitjuk mitjuk,, akkor kb az idös kórházi ápoltak % mutat zavarodott viselkedést st valamikor a kórhk rházi tartózkod zkodás során.

10 Diagnosztizálás: Azonositani a szindrómát Kivizsgálni a lehetséges etiológi giát (anamnézis, heteroanamnézis zis,,, laboratóriumi riumi vizsgálatok latok: vérkép, elktrolitst tstátusz, vese- és májvizsgálatok, albumin, vércukor, fertözés megállap llapítása, néha: tenyészt sztésisi próba ba,, EKG, a vér oxigéntel ntelítettségének a mérése)

11 A delirium kritériumai (DSM-IV) 1. Tudati zavar: : a környezetet nem tisztán azonositja,, a figyelem összpontositására, megtartására ra és váltakoztatására való képesség csökkent kkent. 2. Kognitiv változások: olyan emlékezetroml kezetromlás, dezorientáci ció vagy percepciós zavarok (félreértelmezés, hallucináci ció, kényszerképzetek) amelyeket nem lehet egy demenciabetegséggel ggel megmagyarázni zni. 3. Néhány óra vagy nap alatt fejlödött ki a szindróma és esetleg változékonyságot mutat a nap során. 4. Legalább egy az alábbi okok közül valószin szinüsothetö: testi betegség, gyógyszer gyszer vagy más vegyi anyag mellékhat khatása, absztinencia, az 1-3 pont alatt leirtak kombináci ciója.

12 A diagnózis nehézségei: Epidemiológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az orvosok a felénél is kevesebb esetben ismerik csak föl l a konfúzi ziót a pácienseiknél.

13 A legfontosabb differenciáldiagnosztikai alternativák: demencia akut funkcionális pszichózis zis epilepszia depresszió Súlyos neuroleptikaszindróma

14 Fontos figyelni és segiteni a beteget: A koncentráci cióban és figyelmi funkciókban kban Az alvás mennyiségét illetöen en A kommunikáci ció terén Az orientáci ciós képességet illetöen en A viselkedést st és a kedély lyállapototllapotot illetöen en A percepciót illetően en

15 Tartósság Maximum néhányny hétig (de alaposabb abb követö vizsgálatban azt talált lták, hogy a betegek egyötöde volt csak teljesen tünetmentes egy félév elmúlt ltával).

16 Prognózis A mortalitási frekvencia átlagosan % (gyakran más tényezök miatt) Mivel a betegek állandó intézeti ápolást igényelnek nyelnek, általában kényszer annyi idöt töltenek a kórházban,, mint a nem konfúzus páciensek. Az akut konfúzi ziós állapotot (pl combnyaktörésn snél) lehet megelözni és kezelni is. Fontos a jó gondozás, képzett személyzet lyzet, egyéni ápolási terv).

17 Kezelés: A mögöttes betegség kezelése se. Tüneti kezelés (haloperidol) Átfogó általános kezelés (vizháztartás, oxigénf nfölvétel, vérnyomás, vizeletvissztartás megakadályoz lyozása, müködö bélfunkciók, nutriciós státusz tusz, fölfekvés megakadályoz lyozása, megkötözés elkerülése se, fájdalomcsökkentés, stb) Segités az énfunkciók integrált megtartásában

18 A zavarodott beteggel való érintkezés alapszabálya: Igyekezz a beteg káosz-élményét csökkenteni

19 Hogyan? Azáltal, hogy Csak ottlenni (pl. Mellette ülni és nyugodtnak lenni, fogni a kezét, stb.) Segiteni, hogy jobban tudjon koncentrálni (szembefordulni, szemkontaktus, lassan és érthetöenen beszélni lni) Segiteni a beteget az idöben és térben való orientáci cióban (rövid, egyszerü mondatokkal beszélni lni,, a fontosra koncentrálni lni, megkérni a hozzátartoz tartozókat, hogy hozzanak be személyes lyes használati tárgyakat, segédeszk deszközöketket használni lni,, mint: óra, napilap, naptár, egyértelm rtelmü föliratok, ne változtassunk kórtermet, az asztalnál ugyanaz a hely legyen, stb. Segiteni a környezet helyes interpretálásában (mindig elmondani, hogy mit és miért csinálsz lsz, vagy mit akarsz, hogy a beteg csináljon ljon, meggyözödni arról, hogy a beteg meg is érti amit mondasz!)

20 folytatás Látás és hallás!!!!!!!!!!!!!! Individuális lis/szükségletböl kiinduló gondozás: : pl. A stimulusok mennyisége ( sundowning, azaz a beteg este felé lesz nyugtalan, lehet, hogy a túl sok inger következménye). Dokumentálni lni, továbbadni az informáci ciót. Kontinuitás: korlátozni a a beteg körüli személyek számát. Legyen egy speciális személy aki a kapcsolatért felelös... A hozzátartoz tartozók optimális bevonása Adekvát gyógyszerez gyszerezés

21 A gondozók gondozása Mindenkinek, aki konfuzórikus betegekkel és azok hozzátartoz tartozóival dolgozik, professzionális segitségre gre lenne szüks ksége, hogy könnyebben földolgozhassák érzelmileg a történéseket.

22 Neuropszichológia, gerontopszichológia és klinikai pszichológia (gerontopszichiátria) A geriátriai munkában ezek szorosan összefonódnak.

23 Tyúk vagy tojás Egy pszichésen sen egészs szséges ember normálisan öregszik Egy pszichésen sen egészs szséges ember pszicés problémákat mutat idöskorban Egy pszichésen sen sérült ember normálisan öregszik, azaz konszolidálódik dik. Egy pszichésen sen sérült ember még több pszichés problémát mutat az öregedés során.

24 Léteznek egyáltal ltalán olyan pszichiátriai betegségek gek, amelyek nem befolyásolj solják a kogniciót? Léteznek egyáltal ltalán olyan kognitiv állapotromlások, amelyek nem befolyásolj solják a pszichés állapotot?

25 Demencia vagy depresszió?

26 Hová tartoznak a demenciák az egészségügyben? Pszichiátria? Geriátria tria? Neurológia?

27 Agy és lélek Elsödleges pszichiátriai betegségek gek (kognitiv következményekkel) Másodlagos pszichés kórképek (valamilyen elsödleges degenerativ idegrendszeri betegség, demencia, agysérülés, vagy szomatikus betegség következtében).

28 Differentiáldiagnosztika demencia - nem demencia A demencia különféle tipusai között (miért van erre szüks kség A helyes diagnózis mellett szóló egyéb indokok: Sokan rossz helyre kerülnek az egészs szségügyben, vagy a szociális ellátásban sban. Szégyen gyen!! A diagnózisok szociális státusza tusza.

29 Vége