Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája

Átírás

1 Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája ELSŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI VAGYON- ÉS ADÓSSÁGKEZELŐ KFT február 4. Megvitatott és javított anyag 1

2 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 A) A város általános turisztikai helyzetképe... 6 B) Vonzerők, attrakciók... 7 C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok E) Fejlesztési források különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra F) SWOT ELEMZÉS Turisztikai helyzetértékelés A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően Dél-Alföld Turizmusa Békés megye turizmusa Közép-Békés (avagy a Körösök Völgye) turizmusa Békéscsabai kistérség turizmusa Békéscsaba turizmusa, küldő piacok, fontosabb turisztikai termékek, a vendégérkezések és a vendégéjszakák számának alakulása Best Practice -ek Best practice-ek Magyarországon Helyi piacok Magyarországon Gasztroutak, gasztrotúrák A Szekszárdi Borvidék Egyesület Kulturális tematikus utak Budapesti Kulturális Munkacsoport

3 Budapesti Cultural Adventure koncepció Irány Pécs! kártya Balaton-felvidéki Nemzeti Park Balaton Best Card Badacsonyi Régiójáró busz Gyógyvizek Völgye "Mesélő Tájak" tanösvény Istvándy Pincészet Káptalantóti Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) Külföldi best practice-ek Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) Elérhetőség, közlekedés (Accessibility) Termékek (Attractions) Turisztikai látnivalók Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán Gasztroturizmus Egészségturizmus Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben Turisztikai infrastruktúra Fenntartható turizmus

4 Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek Javaslat új turisztikai termékek kialakítására, turizmusfejlesztésre Békéscsabán Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében tények és lehetőségek Gasztroturizmus Kulturális turizmus Aktív turizmus Sportturizmus Egészségturizmus fejlesztés Konferenciaturizmus Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával Szálláshelyek (Accomodations) Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések Hangulat, az általános városkép, az emberek hozzáállása, együttműködés (Ambiance) A márkaépítés és a turisztikai marketing jelentősége a vendégszám növelésében Márkaépítés a turizmus területén A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscabán Marketingkommunikációs eszközök Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán Újszerű marketingtörekvések és alkalmazási lehetőségek Békéscsaba esetében posztmodern marketing és élményturizmus Mi a posztmodern marketing? Az élményturizmus és a poszt-modern turista Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez

5 4.1. Helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA) Reklámbevételek az online applikációkból EU források Egyéb nyugat-európai támogatási források Magánberuházók forrásai A térségben működő nagyvállalatok forrásainak hasznosítása Klasztertámogatási források Egyéb önkormányzati turizmusfejlesztési lehetőségek Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire MELLÉKLETEK M1. Csabai kolbász sajátosságai M2. Köztéri alkotások M3. IFA Békéscsabán

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A) A város általános turisztikai helyzetképe Békéscsaba Békés megye székhelye, a megye turisztikailag fontos települése ben a Dél- Alföldön a 7., Békés megyét tekintve pedig (Gyula, és Orosháza után) a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. Békéscsaba fő küldő piacai Románia (1.211 vendégéj), Szlovákia (816 vendégéj), Olaszország (556 vendégéj), Németország (478 vendégéj) és Ausztria (355 vendégéj). A marketing munkában mindenképpen figyelembe kell venni a főbb küldő piacokat és ezeken a nyelveken (szlovák, szerb és román jelenleg) valamint angolul is szükséges lenne a kommunikációs anyagok elkészítése, beleértve a városban felállítandó, alapvető tájékozódást elősegítő térképek és tájékoztató táblák szövegét, ahol ez kivitelezhető. Békés megye etnikailag viszonylag sokszínű, a 2001-es népszámlálás szerint itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. Békéscsabán a szlovák kisebbség viszonylag jelentős, de ennél sokkal nagyobb a szlovák származású lakosság aránya. Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat működik. Békésen mintegy 3 % cigány és 1-1 % német, illetve román anyanyelvűnek vallotta magát, míg a hazai románság központja Gyula. Jelentős számú ember halt meg a vészkorszak (holocaust) idején és a túlélők nagy számban vándoroltak ki után Izraelbe. Ennek ellenére a megyében egyedül csak Békéscsabán még működik zsidó hitközség. A megye etnikai sokszínűsége a turizmus terén még nincs kellően kihasználva, de később ez kamatoztatható lehet. A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, ide érkezett a vendégek 52,7%-a, fő és vendégéjszakát töltöttek itt. Kedvelt még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett, összesen fő és vendégéjszakát töltöttek el. Közösségi szálláshelyeket fő vett igénybe (19,9%), viszont az ide érkezők átlagos tartózkodási ideje kiemelkedően magas, 6,9 nap, így a vendégéjszakák 52,6%-a itt realizálódott ( vendégéj). 6

7 A Békéscsabai kistérségbe 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyekre összesen vendég érkezett, akik vendégéjszakát töltöttek itt. A belföldi vendégek száma fő volt, akik vendégéjszakát töltöttek a térségben. Külföldről fő érkezett, akik vendégéjszakát realizáltak. A belföldi vendégek elsősorban a háromcsillagos szállodákban (6.857 fő, vendégéj), panziókban (2.393 fő, 3713 vendégéj) illetve közösségi szálláshelyeken (3.271 fő, vendégéj) szálltak meg, míg a külföldiek jellemzően a háromcsillagos szállodákat (2.173 fő, vendégéj) vették igénybe. (ld.: KSH, 2012.) Sajnos a szállodai kapacitások nem elegendőek, különösen akkor, amikor nagyobb tömegeket megmozgató eseményekre (pl. Csabai Kolbászfesztivál, vagy sportrendezvények) kerül sor. B) Vonzerők, attrakciók A város általános megjelenése jelentősen javult az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a kerékpárutak fejlesztése, a sétáló utcák, terek, parkok, tanösvény kialakítása, megszépítése kellemes, élhető várossá teszik Békéscsabát. A város hangulatát meghatározza az üdítő zöld folyosóként végighúzódó Élővíz-csatorna, mely a pihenés, kikapcsolódás mellett 'élő kapcsolatot' biztosít a térség két másik meghatározó településével, Békés és Gyula városával is. Ez az egyedi vonzerő nemcsak a városkép, de turisztikai szempontból nagyon meghatározó. Békéscsaba fő turisztikai vonzerejét jelenleg a fesztiválturizmus, a gasztroturizmus és az aktív turizmus adja, de további kitörési pont lehet a még kevésbé pozícionált kulturális turizmus, a beruházásokkal rohamos fejlődésnek indult sportturizmus, az egészségturizmus (a wellness és gyógyturizmus), valamint a vallási és hagyomány turizmus. 7

8 A fesztiválturizmuson belül Békéscsaba egyik kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. Az épülő CsabaPark állandó, egész évben működő turisztikai létesítménye lesz a városnak, hiszen a Csabai kolbász, mint helyi érték az egész év során a turisták kikapcsolódását szolgálja majd: megismerhető lesz a hagyományos disznóvágás és a kolbászkészítés folyamata, kóstolásra és vásárlásra is lehetőség nyílik, a múzeumban megtekinthetők lesznek a helyi gasztronómia tradíciói illetve a gyerekeknek tematikus játszóteret hoznak létre, az Óriások Konyháját. Felépül egy fesztiválcsarnok is, amely a jövőben otthont adhat többek közt a Csabai Kolbászfesztiválnak, illetve más gasztro-turisztikai rendezvényeknek is. A másik fontos gasztro-turisztikai rendezvény a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé ahol világhírű sörkülönlegességek kerülnek bemutatásra. A térség egyik fontos terméke a csülök, ami kapcsolódik ehhez a rendezvényhez. A gasztroturizmuson belül a hungarikum Csabai kolbász, és az eredetvédett Békési szilvapálinka a fontosabb húzótermékek, melyek további termékekkel bővülnek, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a csabagyöngye szőlőre épülő termékek köre. Az aktív turizmuson belül az Élővíz-csatorna és a Körösök adottságaira épülő vízi és kerékpáros turizmus, a lovaglás, túrázás valamint a sportrepülés, vadász és horgászturizmus méltó említésre. Az Élővíz-csatorna, amely Békéscsabát, Gyulát és Békést is érinti, nemcsak üdítő zöld folyosóként, hanem önálló turisztikai attrakcióként kanyarog a városban. Az Élővíz csatorna mentén mód van kerékpározni, futni, gyalogtúrázni és kishajókkal (kenu, kajak, vízi bicikli) sportolni, túrázni. A Körösök vidéke vadregényes tájai az izgalmas kalandtúrákra is kiváló helyszínt kínál. A Békéscsabai repülőtérről repülőgépes városnézésre lehet indulni, de ejtőernyőzésre, sárkányrepülőzésre, tandemugrásra is lehetőség nyílik. A helyszínen különböző versenyeket (gyorsulási, ejtőernyős, vitorlázó repülők, körrepülő modellek) is tartanak. A lovas turizmust Békéscsabán 6 egyesület szervezi, díjlovaglásra, terápiás lovaglásra, terepés túralovaglásra is van lehetőség illetve nyári táborokat szerveznek. A kulturális turizmuson belül a Munkácsy hagyomány, valamint a csabai festők, modern iparművészek illetve az élénk kulturális élet, a színházi előadások, koncertek emelhetők ki. A város egyik legfontosabb kulturális turisztikai attrakciója Munkácsy Mihály világhírű festőművész öröksége, melyet a róla elnevezett múzeumban illetve az emlékházban 8

9 tekinthetünk meg ben Munkácsy évre kerül sor az országban, ez egyedülálló lehetőség lehet a kulturális turizmus ilyen irányú fejlesztésére, a figyelem felkeltésére. Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a 'Munkácsy negyed', mint új kulturális negyed termék fejlesztése, mely több kulturális szereplő összefogásával megvalósítható (pl. Munkácsy Múzeum, Csabagyöngye Kulturális Központ, Városi Könyvtár, Jókai Színház). A helyi szlovákság hagyományait a Szlovák Tájházban ismerhetjük meg. Mindkét esetben a jelenleginél aktívabb, az e-marketing eszközeit hasznosító marketing-kommunikációra lesz még szükség az ezen termékekben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Kedvelt kirándulóhely még Póstelek, ahol az egykori Wenkheim kastély romjai, a rendben tartott kastélypark a családoknak, baráti társaságoknak nyújt elsősorban kikapcsolódást. A Kastélypark rekonstrukciója 2014 nyarára fog elkészülni. A megújult főtéren 2013-ban egész nyáron kulturális és szórakoztató programokat (Csabai Nyár) tartottak, amelyek szintén sok látogatót vonzott, illetve gazdag programkínálatával a helyi kulturális élet felpezsdítő, valamint új turisztikai vonzerő lett a Csabagyöngye Kulturális Központ is. A konferenciaturizmus fejlesztésére is igen jó lehetőségek kínálkoznak a városban. A Csabagyöngye Kulturális Központ központi elhelyezkedése, kiváló technikai adottságai révén jó feltételekkel rendelkezik akár ezerfős konferenciák vagy nagyobb kiállítások fogadására is. Termei és terei variálhatóságának köszönhetően kiváló helyszínt biztosít a kisebb szakmai konferenciák vagy vállalti meetingek, tréningek tartására is. A konferenciák helyszínének a kiválasztásánál fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláskínálat, valamint ezen konferencia központhoz közeli elhelyezkedése, ezért a jövőben fontos szerepe lehet a város központjában megvalósuló szállásfejlesztéseknek. A sportturizmus esetében ki kell emelni azokat a fejlesztéseket, amelyek nyomán Békéscsabában jelentősen növekedtek és még most is folyamatosan növekszenek a sportlétesítmények kapacitásai, jó alapot teremtve többek között a kézilabdának, röplabdának, focinak, tornának és sportrepülésnek. Mindenképpen érdemes kihasználni a társasági és nyereségadó kedvezményt, melyet igénybe vehető sportágak köre jelentősen bővült. A városban jelenleg is virágzó sportéletet, illetve a folyamatban lévő sportcsarnok és stadionépítési projekteket figyelembe véve a város sok szurkolót képes fogadni. A szállást is magába foglaló sportkomplexum valamint a közlekedési útvonalak fejlesztése a sportturizmus ugrásszerű növekedését eredményezheti a városban. 9

10 Az egészségturizmus lehetőségei ígéretesek Békéscsabán, de még nincsenek kellően kihasználva, pedig a kiváló minőségű termálvíz és a 20. század elején épült gyönyörű Árpád Gyógy- és Strandfürdő remek lehetőségeket kínál mind a rövidebb tartózkodásra érkező wellness mind pedig a hosszabb időre érkező, gyógyulni, regenerálódni érkező vendégek részére. Békéscsabán az egész évben üzemelő fürdő mellett 50 m-es, nyáron nyitott, télen fedett uszoda is található, így az ott szervezett különböző versenyek (úszó, vízilabda) a sportolókat és a szurkolókat is várják. Azonban ezek kihasználásához szükség lenne még további városi szálláslehetőségek fejlesztésére. A Dr. Réthy Pál kórház hosszabb távon kapcsolódhatna az egészségturisztikai tervekhez, ugyanis jól felszerelt létesítmény, amely jól képzett szakemberekkel rendelkezik. A kórházban jelenleg egy sportrehabilitációs központ létrehozását tervezik. E mellett érdemes lenne megfontolni a pillanatnyilag nem üzemelő Malom hasznosítását, szintén elsősorban gyógyturisztikai céllal. A Malom együttműködése a kórházzal már csak azért is kézenfekvő, mert a kórház és a Malom szomszédosak egymással. A vallási és örökségturizmus esetében a városban élő szlovákok világi és evangélikus hagyományaira, a pünkösdi vallás tradícióira, illetve a térségből a vészkorszak idején elhurcolt zsidó emberek leszármazottjainak érdeklődésére lehetne építeni. Jó lehetőség lenne még a hagyományturizmus esetében a térségben található kurgánok hasznosítása. A 2014-es Luther év az evangélikus hagyomány turizmus szempontjából kiemelkedően fontos, de lényeges a szlovák hagyományok folyamatos ápolása is. A zsidó örökség, illetve a zsidó vallási turizmus a térségből elszármazott zsidó emberek leszármazottjainak back to the roots, vissza a gyökerekhez turizmusa révén válhat közép-hosszabb távon fontossá. A jelentős létszámú pünkösdi közösségre épülő vallási turizmus ugyancsak közép-hosszabb távon sikeresen fejleszthető. A városban található Közép-Európa egyik legnagyobb evangélikus temploma, valamint több (már nem működő) zsinagóga és zsidó temetők. A városban található zsinagógák ma nincsenek még bemutatható és látogatható állapotban, de mindenképpen szükséges lenne azok rendbetétele és esetleg olyan funkciókra való hasznosítása, amelyet révén lehetőség nyílna izraeli és amerikai látogatók fogadása. C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában A település turisztikai attrakcióinak kihasználását alapvetően két tényező gátolja. Egyrészt a város elérhetősége ma még nem igazán jó, ugyanis nincs autópálya a térségben, a 10

11 vonatközlekedés ma még csak kelet-európai mércével tekinthető jó-megfelelőnek, másrészt az, hogy nincs elegendő színvonalas szálloda a városban. A közlekedési helyzet javulni fog a jövőben a vasúti pálya korszerűsítése révén, ami előreláthatóan során kerül majd átadásra. A szálláshely kapacitások bővítésére is lenne lehetőség a város több pontján. Szálláshelybővítés vonatkozásában jó lehetőség lenne a jelenleg üresen álló Malom átépítése egy olyan egészségturisztikai központtá, amelyben szálláshelyek is kialakításra kerülnének, valamint szintén fontos lenne a jelenleg a csupán a városképet rontó Körös hotel lebontása, vagy akár átépítése, korszerűsítése. Ez utóbbi igen fontos lehet a konferenciaturizmus fejlesztése végett valamint a város általános képe érdekében is, mely ettől a csúnya, elhanyagolt épülettől eltekintve nagyon vonzó. Ugyancsak lehetőség lenne az Árpád Fürdő mellett egy kisebb hotel kialakítására a volt Tüzeléstechnika Kft épületéből, és összekötve azt egy fedett gyaloghíddal a Fürdővel. Sokat javítana a szálláshelyek szűkösségén a Gyula, Békés és Békéscsaba, valamint Arad és Temesvár közötti együttműködés erősítése is, de ez az együttműködés nem tudja helyettesíteni a helyi termékfejlesztéseket, a brandépítést és mindenekelőtt a szálláshelyfejlesztéseket, már csak azért sem, mert ha a vendég Gyulán lakik, és onnan jár át naponta Békéscsabára, akkor természetesen idegenforgalmi adót is Gyulán fizet, és nem Békéscsabán. D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok Annak érdekében, hogy Békéscsaba több látogatót vonzzon, erősíteni kell a marketingmunkát, mindenekelőtt a termékfejlesztés, valamint marketing-kommunikáció és az e-marketing terén. A marketinget ugyan sokan sok esetben csak a kommunikációsra és az értékesítési munkára szűkítik, de a turizmusra százszorosan igaz, hogy a marketing munka a marketingkutatással és a termékfejlesztéssel kezdődik, majd ezeket követik a marketing kommunikációs eszközök, illetve az értékesítés. Békéscsaba esetében a legfontosabb a város saját, megkülönböztető brandjének további kidolgozása és tudatos alkalmazása és mindemellett párhuzamosan a régió többi, turisztikailag meghatározó településeivel közösen a Körösök vidéke tájegységre és látnivalókra épülő Körösök Völgye Együttműködési Projekt és Körösök Völgye, mint önálló márkának a bevezetése és széles körű megismertetése. 11

12 A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt esetében Békéscsaba, Gyula és Békés városok valamint több további kisebb település együttműködéséről beszélhetnénk, amelynek a lényege az, hogy mindezek a desztinációk együttműködve, mint egyetlen nagyobb, metadesztináció működnének és kínálnának komplementer termékeket. Véleményünk szerint a Körösök Völgye, mint megnevezés illetve márkanév szerencsésebb lenne, mint a szintén felmerült Közép-Békés térsége, mivel a Körösök Völgye egy határozott tájegységet jelöl, a Közép-Békés a helyieken kívül nem igazán mond semmit másnak. A Körösök Völgye Együttműködés, mint egy sajátos meta-desztináció ugyan ígéretes elképzelés, de kétségtelen, hogy korábban már voltak kudarcok e téren, ami teljesen természetes, ha több desztináció szeretne a turisztikai piacon érvényesülni. Azonban az egyeztetések során minden felet meg kell győzni, hogy hosszabb távon minden résztvevő település csak profitálhat az együttműködésből, hiszen a turisták sem csupán egy adott várost keresnek fel. A mai turista egy desztinációhoz, egy adott térséghez kapcsolódó élményekben gondolkozik, sőt utazásakor szeretne minél több különleges élményben részesülni. Szükséges tehát az un. kereszt promóció, melynek során egymást, egymás attrakcióit is ajánlják a települések, mind az előzetes mind a helyszíni promóció során, valamint a közös, a városhatáron átnyúló attrakciók pl. tematikus utak létrehozása és működtetése. Mindazonáltal az együttműködéssel lényegesen csökkenthetők települési szinten a marketingre és a fejlesztésekre fordított összegek is. Azon túlmenően, hogy Békéscsabát pozícionálni kell a Körös Völgye meta-desztinációba, igen fontos lenne a város saját termékeken alapuló márkázása is, ahol alapvetően a gasztroturizmusra (Csabai kolbász és sör), illetve a kulturális turizmusra (Munkácsy Mihály hagyomány) lehetne építeni. Ugyancsak érdemes lenne az aktív, a gasztro és a kulturális turizmushoz is jól kapcsolható wellness turizmusra építeni, hiszen Békéscsaba fürdője igen jó minőségű termálvízzel és élményfürdővel várja a kikapcsolódni vágyókat. Ehhez természetesen további fejlesztésekre van még szükség, mint például szálláshelyek kialakítására a fürdő mellett, vagy a már említett és később részletesen tárgyalandó Malom egészségturisztikai központ és szálloda kialakítása. Az új, korszerű kulturális és sportlétesítmények megnyitása teret enged a sport és a konferenciaturizmus kiépítésének is. Lényeges a Körösök Völgyén belül a szolgáltatók, gazdák együttműködésén alapuló tematikus útvonalak további kidolgozása és erőteljesebb marketingje is, hiszen a mai utazó már nem termékekben, hanem élménytémákban gondolkozik (kolbászút, pálinkaút, helyi kézművesek útja, Munkácsy kulturális út, szlovák, ősi magyar, illetve zsidó emlékek útja stb.) 12

13 Azonban ehhez nem elegendő a tematikus útvonalakon elhelyezkedő állomások címeinek katalógusokban valamint weboldalon történő felsorolása, hanem többnyelvű útjelző táblák, helyi információs térképek, táblák kihelyezése valamint a folyamatos marketingmunka elengedhetetlen. A kerékpár és vízi járművek, kajak és kenu kölcsönző és állomáshelyek, információs pontok további kialakítása is szükséges. Mindenképpen átgondolandó egy a régió főbb látványosságait érintő Körösök Völgye körbuszjárat indítása, amilyent Magyarországon már több régióban sikeresen működtetnek az önkormányzat(ok) valamint a szolgáltatók összefogásán alapuló helyi turisztikai egyesületek során már jelentős előrelépések történtek Békéscsabán a marketing kommunikáció terén, ugyanis elkészült 2013 nyarára a Pocket Guide Békéscsaba belvárosát bemutató mobil alkalmazás, valamint 2013 decemberében két további új e-marketing fejlesztés lett meghirdetve, egy Csabai Kolbász valamint egy körös-völgyi aktív turisztikai mobil applikáció. Ezek nagyon korszerű turisztikai marketing kommunikációs eszközök, amelyek további hasonló fejlesztés mintájául szolgálhatnak a városban. Közismert, hogy korunkban a desztinációk már nem a modern kor tömegturizmusával hódítanak, hanem az internetet és a virtuális valóságot hasznosító úgynevezett poszt-modern marketinggel, amelynek a legelső példái a turizmus terén még több mint tíz éve egyes francia kastélyok, illetve az osztrák Oldtimer autópálya menti pihenőhelyek voltak, manapság pedig egyre több múzeum alakít ki interaktív bemutatótereket, ahol meg lehet ismerni az adott kor művészeit, illetve embereit. Ilyen jellegű virtuális valóságot létre lehetne hozni Békéscsabán is, elsősorban Munkácsy Mihály életére és festészetére felfűzve, amelyet kiegészítő termékként támogathatna a gasztroturizmus. Erre már csak azért is lenne lehetőség, mert Békéscsabán található a Széchenyi István Egyetem Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kara, akiknek a marketing és informatikai szakemberei támogathatnák az e-marketing termékek koncepciójának kialakítását és a tényleges megvalósítást is. Figyelembe véve a város új márka-imázsának kialakítását, igen fontos lenne a város turisztikai honlapjának fejlesztése is. Mindenképpen több nyelven (szlovák, román, szerb és angol, esetleg német) kellene azt elérhetővé tenni, valamint figyelni a honlapon belül valamint a honlapon kívüli, azaz a régió attrakcióit bemutató oldalak közötti átjárhatóságra, oldalakra mutató linkek, keresztlinkek alkalmazásával. A mindig aktuális és élményszerű, az olvasót vezető tartalom és a tájékozódást segítő infografika mellett a keresőbarát weboldal kialakítása ma már minden weboldalnál alapkövetelmény. 13

14 Kulcsfontosságú egy adott desztináción belül a különböző szolgáltatók együttműködése. Békéscsabán, ha nem is alakították meg a TDM szervezetet, fontos dolog, hogy már május 20-án megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület (BTE), amely de facto TDM feladatokat is ellát anélkül, hogy a TDM szervezet merevségével rendelkezne. A BTE céljai azok voltak, hogy Békéscsabán és vonzáskörzetében szervezze a turisztikai vállalkozások tevékenységét, lássa el az idegenforgalommal foglalkozó személyek és szervezetek érdekképviseletét, marketing feladatait, hangolja össze e gazdasági szereplők tevékenységét, fejlessze a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát, a mai utazók elvárásainak megfelelően. A BTE által megvalósítandó feladatok között szerepel Békéscsaba és vonzáskörzete vendégforgalmának fellendítése, a megyeszékhelyre érkező vendégek számának növelése, turisztikai termékfejlesztés, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, a belföldi vendégek arányának növelése. A BTE céljai megvalósítása érdekében szorosan együttműködik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A BTE-nek szorosan együtt kell működnie a Magyar Turizmus ZRT Dél-Alföldi Regionális Marketing Irodájával, azzal a marketing szervezettel, amely a régió marketingmunkáját szervezi, és amely nagymértékben segíthet a régió városainak a célközönséghez való eljutásban. E) Fejlesztési források különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra A turisztikai rendszer elemeinek a kialakítása (termékfejlesztés) és működtetése nem olcsó, ezért hasznos lenne, ha az önkormányzat igyekezne minden olyan forrást megragadni és a helyi vállalkozókat segíteni abban, hogy a viszonylag olcsó forrásokat el tudják érni. A hagyományos fejlesztési források a következők: EU-s források; nem EU-s tagországok támogatási alapjai (ide értve az INTERREG támogatásokat is a határon átnyúló együttműködések esetében) helyi IFA (idegenforgalmi adó) bevételek; Ezen túl azonban lehetőség lehet nem hagyományos, fejlesztési források igénybe vételére is, úgy, mint: reklámbevételek a területi e-marketing eszközökből (virtuális túrák, virtuális múzeumok, mobil applikációk, weboldalak); 14

15 Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap (BTA) létrehozása, a befizető vállalatok adókedvezményeket kaphatnának a helyi adók egy részéből, klaszterfejlesztési támogatások (amennyiben ismét lesznek ilyenek), illetve önkormányzati épületek és/vagy telkek kedvezményes juttatása (van Békéscsabán néhány önkormányzati tulajdonú épület, pl. a Tüzeléstechnikai kft épülete, illetve az önkormányzat tulajdonában levő üzlethelyiségeket is lehetne kedvezményesen bérbe adni turisztikai vagy helyi terméket árusító vendéglátó ipari vagy kereskedelmi célokra). A fejlesztések terén jelentős létesítmény fejlesztés történt a as tervezési időszak során. Most az elsőrendű feladat az, hogy jó marketingmunkával el kell adni ezeket az attrakciókat a látogatóknak, valamint amennyiben a következő fejlesztési időszak ( ) forrásai ezt meg fogják engedni, akkor olyan létesítményfejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek jól illeszkednek az eddigi fejlesztésekhez. A létesítmények értékesítéséhez természetesen szükséges a városi honlap fejlesztése, a már elkezdődött e-marketing fejlesztések folytatása, a kulturális turizmus termékek erősítése. Az EU INTERREG forrásai felhasználhatók lennének komolyabb határon átnyúló fejlesztések finanszírozására, amelynek révén a látogatók megérkezhetnének valamely romániai repülőtérre (pl. Temesvárra), majd onnan lehetne őket áthozni Békéscsabára. Szintén pótlólagos forrásokat lehetne elérni amennyiben létrehoznának egy Békés-megyei turizmus klasztert, amely azon túl, hogy további forrásokat biztosíthatna, garantálná a látogatók jobb eloszlását a megye területén belül. F) SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés egy jó szemléltető eszköz arra, hogy összefoglalóan áttekintsük egy turisztikai desztinácó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az azt fenyegető veszélyeket. Tudni kell a SWOT elemzésről, hogy az erősségek és a gyengeségek a múltra és a jelenre vonatkoznak, a lehetőségek és veszélyek perig a jövőre. Strengths (Erősségek) 1. Sokféle, egymást kiegészítő termék van jelen a városban, úgymint gasztro-turizmus (kolbász és a köré épülő gasztronómia); kulturális turizmus (Munkácsy a fő termék); Weaknesses (Gyengeségek) 1. Távolság Budapesttől és Nyugat- Európától (accessibility); 2. Kevéssé ismert a desztináció mind hazailag, mind nemzetközileg 3. Nincs elegendő szálláshely a városban, szálláshelyek nélkül pedig nincs igazi 15

16 egészség turizmus (gyógy és wellness egyaránt (de ez jelenleg csak főként helyi jelentőségű vonzerő), ki kell emelni, hogy a térség első gyógyfürdője Békéscsabán jött létre még a 20. század elején aktív turizmus (hiking, biking, sportrepülés, vadvízi evezés, stb.); sportturizmus (szurkolók és résztvevők); konferenciaturizmus (új, nagy befogadóképességű létesítmények, nem szezonhoz kötött); 2. Gyula fő turisztikai termékét az egészségturizmust kiegészíthetik a békéscsabai termékek, mint a gasztro-, a kulturális és az aktív turizmus termékek; 3. Sokféle etnikum él a városban, erősek az evangélikus, a szlovák vallási és kulturális gyökerek, valamint jelen vannak épületek formájában a zsidó hagyományok is, amelyeket azonban eddig nem aknázták ki kellőképpen turisztikai céllal; 4. Barátságos a város, sok fával, zöld felülettel, tiszta épületekkel, terekkel, kedves emberekkel; 5. Viszonylag jó a megközelíthetőség Romániából és Szerbiából; Opportunities (Lehetőségek) 1. Szorosabb együttműködés a Regionális Marketing Irodával és a Magyar Turizmus ZRT-vel annak érdekében, hogy a város erősebben legyen jelen a külföldi és a hazai turizmus térképen, 2. A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt, mint metadszetináció kialakítása, sikeres brandépítés; 3. Békéscsaba önálló brand-elemeinek (gasztro turizmus és kulturális turizmus) kidolgozása és sikeres kommunikációja; 4. Az aktív turizmus termékek sikeres fejlesztése és kommunikálása; 5. A konferencia, a sport és egészségturizmus fejlesztése és kommunikálása; 6. A vasútvonal korszerűsítése nyomán 2015 után legalább egy órával lerövidülhet a Budapest-Békéscsaba útvonal; 7. A dél-alföldi autópálya elkészülését követően 2020 után ugrásszerűen javulhat a turizmus 4. Az a kép él az emberekben, hogy Békéscsaba nagyon messze van mindentől, nehéz oda eljutni 5. Nincs jól bejáratott, híres egészségturizmus Békéscsabán 6. Nem ismert a város kulturális turisztikai jelentősége Threats (Veszélyek) 1. Nem múlik el a válság olyan gyorsan, mint ahogy reméljük, a turizmusérkezések stagnálnak, vagy csak gyengén növekszenek; 2. Az együttműködés helyett a rivalizálás erősödik Gyulával és a többi környékbeli desztinációval; 3. Nem sikerül bevezetni a Körösök Völgye brandet; 4. Nem sikerül bevezetni Békéscsaba márkáját sem, és az embereket nem fogja sem a csabai gasztro-turizmus, sem a kulturális turizmus nagyon érdekelni; 5. Az MTZRT és a Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) forráshiány miatt nem lesz képes hatékonyan támogatni a város marketingmunkáját; 6. Nem kerül sor a közúti közlekedés fejlesztésére a térségben, az eljutás Békéscsabára továbbra is lassú és veszélyes marad; 7. Nem kerül sor a turizmus 16

17 térség elérhetősége; 8. A válság elmúltával meglendülhetnek a turizmusérkezések világszerte és hazánkon belül is; 9. A tervezési időszak során a pályázati források hasznosításával fejleszteni lehet a városban a turisztikai termékeket és a turisztikai infrastruktúrát; 10. Az együttműködés erősítése lehetséges lesz Gyulával, a két város komplementer termékei révén mindkét desztinációban növekszik a turizmus; 11. A bővülő források és az e-marketing (a világhálón) lehetővé teheti, hogy sokan megismerjék a város fő turisztikai termékeit; 12. Korszerű marketing-kommunikációs eszközök alkalmazása annak érdekében, hogy a város jobban felkerüljön a hazai és a külföldi turizmus térképre, és a már itt levő látogatók könnyebben tájékozódjanak a városban; növekedéséhez (pl. konferencia, sport, egészség) szükséges szállásfejlesztésekre. 8. Nem kerül sor a meggyőző marketing kommunikációra, és ezért a potenciális látogatók nem ismerik meg a várost, mint potenciális úti célt; 1. Turisztikai helyzetértékelés 1.1. A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára Az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO szerint 2013 első kilenc hónapjában a korábban vártnál erősebb volt a turizmus érkezések növekedése, ami azt jelzi, hogy a fellendülés világméretekben elindult a turizmus területén. Turizmus érkezések (millió fő) %-os változás az előző év ugyanezen időszakához képest QY QY QY Világ összes ,7 4,7 4,5 Európa ,6 5,4 5,2 Észak-EU ,1 3,2 3,7 Nyugat EU ,5 4,5 8,8 Közép-Kelet-Európa ,1 7,7 3,8 Ázsia és ,1 5,0 7,2 Csendes Óceán Amerika ,9 1,6 4,4 Észak Amerika ,2 2,2 5,3 Afrika ,5 3,9 7,4 Közel Kelet ,8 5,0-23,1 Forrás: UNWTO, World Tourism Barometer, December, Vol

18 A nemzetközi turista érkezések visszaesése a nemzetközi pénzügyi válság nyomán harmadik és negyedik negyedében kezdődött, majd 2009 során folytatódott ben már robosztus növekedés indult el, ami kis mértékben csökkent 2011 és 2012 során esetében úgy néz ki, hogy a turizmus érkezések növekedése összességében felül fogja múlni a 2012-es szintet. Az összesen 220 turisztikai érkezéseket jelentő ország és önálló turisztikai terület közül 2013 decemberéig 143 ország jelentett 2013 során több mint három negyedévre adatokat, és ebből 109 ország jelentett növekedést, amelyből 25 ország kétszámjegyű növekedést regisztrált, és csak 34 ország esetében volt visszaesés tapasztalható. A leggyorsabb növekedést 2013 során Közép- és Kelet-Európa jelentette. Mindez azért is fontos, mert Békéscsabán csak akkor lehet jelentősebb turizmus érkezéseket prognosztizálni a jövőben, ha a világ turizmusa, valamint Magyarország turizmusa is fejlődésnek indul A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében A városlátogató turizmus, mely alapvetően a légi közlekedéssel könnyen megközelíthető európai fővárosokat illetve nagyobb városokat érinti, komoly tényezővé nőtte ki magát az európai gazdaságban. A városlátogató turizmusra a gazdasági krízis is kevésbé drámaian hatott. Roland Berger 24 európai fővárost érintő felméréséből kiderül ( ), hogy a turizmus ezen belül is azokban a városokban fejlődött gyorsabban, ahol az utóbbi években konkrét turizmus stratégiát dolgoztak ki és valósítottak meg. A fapados járatok megjelenésével Európában szinte mindenki számára elérhetővé vált az utazás. A tendencia a mai napig folytatódik. Egyre többen indulnak hétvégi városlátogató utakra a régebben megszokott több hetes tengerparti nyaralások, körutak mellett, második, harmadik utazásként. A közlekedés fejlődésével divat lett a fővárosok mellett a vidéki helyszínek felkeresése is. Az utazási piacon a verseny kiéleződésével, ennek köszönhetően a kedvező árakkal, az információ mennyiségének növekedésével, valamint az internet, a virtuális valóság rohamos térhódításával az utazási döntés ideje is lényegesen rövidebb lett, hiszen rengeteg kész információ áll azonnal az utazók rendelkezésére. A mai városlátogatók kevésbé terveznek előre, spontán módon, később döntenek, az sem ritka, ha pár nappal az utazás előtt foglalják le szállásukat. Éppen ezért nagyobb jelentősége van az internetes információk tartalmának, 18

19 lényegesek a szájpropaganda modern megjelenési formái, a közösségi médián előforduló vélemények, élménybeszámolók, megosztások. Az utazás, az utazó motivációja is jelentős változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Egy város meglátogatása ma már nem a nevezetességek, vár, múzeumok, templomok és egyéb 'kötelező látnivalók' meglátogatásával jár, sokkal inkább az élmény került előtérbe. A poszt-modern turista (melynek fogalma a későbbiekben részletes kifejtésre kerül) nem akar egyszerű turista lenni. Különleges akar lenni, egyedi élményekben, kalandokban akar részesülni. Éppen ezért a posztmodern turizmusban a termékfejlesztés és a kommunikáció is lényegesen megváltozik. Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy mind inkább erősíteni kell a marketing kommunikáción belül a korszerű eszközök, elsősorban a mobil alkalmazások használatát, de nem szabad megfeledkezni a hagyományos eszközökön belül a köztéri irányjelző táblák és térképek alkalmazásáról sem, melyek az önállóan mozgó, mindig egyedi élményeket kereső 'poszt-modern' turistákat segítik. Ez utóbbiakat a tanösvények esetében már igen sikeresen alkalmazta a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, azonban ezek mintájára a tematikus útvonalakon valamint a kulcsfontosságú településeken és attrakciókon (pl. a központi látnivalóknál valamint az Élővíz-csatorna útvonalán is) átvezető komplex turistatájékoztatási rendszer kialakítása ajánlott. Ugyanakkor a drága nyomtatott anyagok egyre kevésbé fontosak, még akkor is így van ez, ha sok esetben pályázati pénzből, gyakorlatilag ingyen lehet ezeket a prospektusokat és szóróanyagokat megvalósítani Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően A KSH adatai szerint a turizmus-vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéke 2007-ben kezdett csökkenni hazánkban, és a mélypont 2010 volt, onnan kezdve emelkedni kezdett ra már lassan elérni látszott a válság előtti (2006-os) szintet. 19

20 Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek által jelentett vendégéjszakák számát és a vendégérkezéseket tekintve pontosabb képet kapunk a helyzetről as válságot követően országosan mind a turizmusérkezések, mind a vendégéjszakák terén lassú növekedés, stagnálás, illetve 2009-ben enyhe visszaesés volt érzékelhető, ami a szállodák töltése érdekében alkalmazott (árcsökkentő) akciózáshoz, és ennek nyomán az egy szobára eső bevételi adatok (az úgynevezett REVPAR) csökkenéséhez vezettek 2008 után. A válság során a külföldi vendégéjszakák csökkenését a hazai vendégéjszakák növekedése kompenzálta részben, de ennek az ára a szálláshelyek állandó akciózásai voltak, amelyek a bevételek (és a szállodák jövedelmezőségét alapvetően meghatározó egy szobára eső bevételek, a REVPAR) csökkenését eredményezték. 20