J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága március 25-én tartott nyilvános üléséről.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2014. március 25-én tartott nyilvános üléséről."

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága március 25-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella bizottsági tag Kutyej Pál bizottsági tag Miklós Attila bizottsági tag Strifler Attila bizottsági tag Uhljar Erik külső bizottsági tag Horváth László külső bizottsági tag Labos Tibor külső bizottsági tag Petróczy Zoltán külső bizottsági tag Takács Péter képviselő Réti László osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kapcsák András osztályvezető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Dr. Kukely György projektvezető Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. Dr. Árva László Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. Kozma János vezérigazgató Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Tóthné Svecz Valéria ügyvezető Városfejlesztési Kft. Sztankó Ilona szennyvíz PIU vezető Wittmann László osztályvezető Tarné Stuber Éva osztályvezető Csiaki Tamás osztályvezető Soczóné Dömény Edit osztályvezető-helyettes Csernus István osztályvezető-helyettes Császár Judit osztályvezető-helyettes Dr. Ferenczi Attila a bizottság elnöke üdvözölte a bizottsági ülésen megjelenteket, megállapította az ülés határozatképességét: jelen van 8 fő bizottsági tag. Javasolta a napirendi pontok megtárgyalását a következők szerint: - Javaslom a 14. számmal jelzett előterjesztés napirendről történő levételét azzal, hogy az előterjesztés a áprilisi bizottsági ülésre kerüljön beterjesztésre. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a javaslatot 8 igen egyhangú szavazattal támogatta. - Javaslom a bejelentések között a 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága a javaslatot 8 igen egyhangú szavazattal támogatta. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésnek Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 8 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendi pontokat fogadta el a módosításokkal: 1

2 Napirendi pontok: 1. Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiájának, Békéscsaba Város Energiastratégiájának és Békéscsaba Város Gazdasági Programja dokumentumok jóváhagyása 2. A volt Patyolat Vállalat telephelyének kármentesítésével kapcsolatos tájékoztatás (szóbeli tájékoztatás) 3. CsabaPark projekt tájékoztató (szóbeli tájékoztatás) 4. A vállalkozásfejlesztési célelőirányzatra vonatkozó évi pályázati kiírás 5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő bérlakások felújítása 6. Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése tárgyú projekt PR kommunikációs vállalkozási szerződésének 2. sz. módosítása 7. A külterületi csatornák felajánlása üzemeltetésre és fenntartásra a vízügyi igazgatási szervnek 8. Járdafelújítási program 9. Szennyvízcsatorna-hálózat felújítása A Szent István tér 7. szám alatti Városház műemléképület nyílászáró cseréjének és felújításának kivitelezésére vonatkozó beszerzési eljárás 11. A Békéscsaba, Mazán L. u. 18. szám alatt lévő ingatlan egy részének hasznosítása 12. Tájékoztató a Szent István tér és az Andrássy út burkolati fugáinak kitöltése érdekében tett intézkedésről, valamint az új főtér átadását követő lakossági panaszokról 13. Javaslat az intézményi, kommunális beruházási jellegű céltartalék igénybevételére 15. A Békéscsabai Intézményellátó Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása 16. Javaslat az intézmények karbantartási feladatainak támogatására 17. Bejelentések A 274/2013. (XI. 13.) PGVB határozat módosítása 1. napirendi pont Tárgy: Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiájának, Békéscsaba Város Energiastratégiájának és Békéscsaba Város Gazdasági Programja dokumentumok jóváhagyása Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: as időszakra az Európai Uniós tervezéshez kapcsolódóan a városnak is aktualizálnia, át kell dolgoznia a településfejlesztési stratégiát, be kell illesztenie az Uniós, országos, megyei programokba, úgy a gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, vagy a foglalkoztatás tekintetében. Az elkövetkező ciklus mintegy 60 %- át a gazdaságfejlesztésre, foglalkoztatás-bővítésekre kellene fordítani, illetve nemcsak Békéscsabáról van szó, hanem Békéscsaba és térsége vonzáskörzetének a gazdasági stratégiájáról. Olyan prioritásokat, stratégiákat kell kidolgozni, amely összhangban van előbb említett fejlesztésekkel. Azért van szükség ezekre a programokra leginkább, hiszen ezek lesznek azok a programok, amelyekre lehet majd pályázni. Az ebbe bekerülő gondolatok, koncepciók lesznek azok, amelyeket azután ki lehet majd dolgozni és tovább kell vinni. Erre a tervezési munkára a DAOP keretében nyert támogatást a város. Az egyik fő célja ennek, hogy Békéscsaba megyeszékhely jellegét kiemeljük, de fontos a megfelelő infrastrukturális környezet kialakítása, versenyképesség növelése, élhető város létrehozása, természeti értékek 2

3 megóvása, fenntartása mennyiségi és minőségi szempontból is. Nem élhetjük fel a jövőt, úgy kell a lehetőségeinket kihasználni, hogy a jövő ne károsodjon. Energiastratégián belül a megújuló energiára, az energiatakarékosságra és az energiatudatos viselkedésre kell hangsúlyt helyezni. A turizmus fejlesztése, mint kitörési pont már vannak fesztiváljaink, az egészségturizmus, sportturizmus, az aktív turizmus az, amit előtérbe kell helyezni. Két fő termékünk van, a pálinka és a kolbász. Ilyen téren is van mit keresnünk. Nagyon fontos az egészségturizmusban, hogy itt két komoly kapacitással rendelkező kórház is van nagyon közel egymáshoz. Az élhető városnál meg lehet említeni, hogy Békéscsaba az egyik legkerékpáros-barátabb települések közé tartozik. Jó technológiával lehetne hasznosítani a geotermikus energiát, a fürdő tekintetében megvalósult egy nagyon komoly beruházás a Vagyonkezelő Zrt. lebonyolításában. Korábban a medencék vizét gázzal melegítették és egy közel negyed milliárdos beruházás keretében sikerült kútjainkat rendbe rakni és sikerült egy jóval optimálisabb, költséghatékonyabb energiafelhasználást megvalósítani. Kifejezetten tetszik, hogy Békéscsaba és térségét kezeljük, hiszen Békéscsaba, Gyula, Békés egy Közép-békési térséget alkot. Brüsszelből tekintve van egy limit, 100 ezer alatt nem nagyon értékelik a problémát. Van egy szint, ami fölött szignifikássá válik a dolog, Brüsszelből nézve 100 ezer fölött van a szignifikancia. Dr. Árva László professzor: A turizmusban ugyanezt láttam, hogy Békéscsaba önmagában egy nagyon szép desztináció, szép város. Ha csinálunk egy Körösök Völgye megadesztinációt, amiben benne van Gyula, Békés, Békéscsaba, együtt tudnának mindenfélét csinálni. Nemcsak a fesztiválturizmus, hanem a kulturális turizmus is szóba jöhet. Azt tudjuk, hogy jelenleg a legnagyobb termék a kolbász és a pálinka, de Munkácsy is van akkora termék, lehetne fejleszteni kommunikációval. Nagyon fontos lenne, hogy lehessen sportrehabilitációs központot csinálni. Országosan egyedülálló lenne. Nagyon érdekes, hogy nincs elég szálláshely. Ebben is lépni kellene, hiába vannak termékek, ha nem jönnek ide a turisták, mert nem tudnak megszállni. Miklós Attila bizottsági tag: Az egészségturizmus fejlesztésével egyet lehet érteni. Viszont ahhoz, hogy Békéscsabán turizmusról tudjunk beszélni, ahhoz figyelembe kell venni a környezetünk lehetőségeit. Tudjuk azt, hogy a Dél-alföldön a legtöbb vendégéjszaka Gyulán összpontosul, akkor Békéscsabán ahhoz, hogy turizmusról tudjunk beszélni, nekünk attrakciókat kell gyártanunk, amiben egy napokra szívjuk el a gyulai üdülőket. Ha van attrakció, akkor ide fog jönni a turista, ha ide jön, akkor adjunk olyan minőségi szolgáltatást, amiért azt mondja, hogy érdemes idejönni és elgondolkodik azon, hogy innen is érdemes átutazni Gyulára. Ha van attrakció és van jó minőségű szolgáltatás, akkor kell szálláshelyet fejleszteni. Ma 2-3 szálloda is épül Békéscsabán, de ahhoz, hogy ezekben olyan vendégéjszaka összpontosuljon, ami el is tartja ezeket a szállodákat, ahhoz ide attrakciókat kell hozni. Ilyen attrakció lehet Munkácsy, lehet bármi más. Dr. Árva László professzor: Mi is így gondoljuk, hogy gyűjteni kell az attrakciókat és a szolgáltatások színvonalát emelni kell. Miklós Attila bizottsági tag: A másik a térségi együttműködés és a határmenti együttműködés. Nyilván megkerülhetetlen. De ha már beleírjuk, hogy az önkormányzatokkal, gazdasági szervezetekkel, intézményekkel működjünk együtt, én külön kihangsúlyoznám a felsőoktatási 3

4 intézmények együttműködését. Békéscsabának az egyik legnagyobb rákfenéje az, hogy itt van egy főiskola, ami hol egyetemi kar, hogy főiskola, és nem érzi meg ez a város. Holott egy aradi, egy nagyváradi felsőoktatási intézmény hatást gyakorol az ott élő gazdasági vállalkozásokra, önkormányzatokra, mindenféle környezetre. Lehet, hogy e felé kell elindulni, egy közép-európai főiskolát létrehozni, közös karokat létrehozni, közös kutatásokat végezni. Lehet, hogy abból tudna a térség valamit profitálni. Persze nagyon fontosak a gazdasági kapcsolatok, de szerintem ez lehetne a legkönnyebben megvalósítható történet. Akár a professzorok, rektorok szívesen ülnének le egymással beszélni a saját felsőoktatási intézményükről, biztos lenne olyan kapcsolódási pont, amivel tudnának mit kezdeni. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága 6 igen szavazattal és 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 67/2014. (III. 25.) PGVB H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága megismerte és jóváhagyja Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiáját, Békéscsaba Város Energiastratégiáját és Békéscsaba Város Gazdasági Programját a jelen határozat melléklete szerint. A határozatot a Bizottság az 54/2014. (II. 28.) közgy. határozat II. 1. pontjában adott felhatalmazás alapján hozta. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: március 25. 4

5 Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája ELSŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI VAGYON- ÉS ADÓSSÁGKEZELŐ KFT február 4. Megvitatott és javított anyag 5

6 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 A) A VÁROS ÁLTALÁNOS TURISZTIKAI HELYZETKÉPE... 9 B) VONZERŐK, ATTRAKCIÓK C) SZŰK KERESZTMETSZETEK A VÁROSI TURISZTIKAI INFRASTRUKTÚRÁBAN D) TERMÉKFEJLESZTÉSI ÉS MARKETING JAVASLATOK E) FEJLESZTÉSI FORRÁSOK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEM HAGYOMÁNYOS FORRÁSOKRA F) SWOT ELEMZÉS Turisztikai helyzetértékelés A VILÁG TURIZMUSÁNAK FŐBB TRENDJEI NAPJAINKBAN, HATÁSAI MAGYARORSZÁG ÉS BÉKÉSCSABA TURIZMUSÁRA A VÁROSLÁTOGATÓ TURIZMUS FŐBB TRENDJEI, TANULSÁGOK BÉKÉSCSABA ESETÉBEN MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK FŐBB MUTATÓI A VÁLSÁGBÓL VALÓ KILÁBALÁST KÖVETŐEN DÉL-ALFÖLD TURIZMUSA BÉKÉS MEGYE TURIZMUSA KÖZÉP-BÉKÉS (AVAGY A KÖRÖSÖK VÖLGYE) TURIZMUSA BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG TURIZMUSA BÉKÉSCSABA TURIZMUSA, KÜLDŐ PIACOK, FONTOSABB TURISZTIKAI TERMÉKEK, A VENDÉGÉRKEZÉSEK ÉS A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Best Practice -ek BEST PRACTICE-EK MAGYARORSZÁGON Helyi piacok Magyarországon Gasztroutak, gasztrotúrák A Szekszárdi Borvidék Egyesület Kulturális tematikus utak Budapesti Kulturális Munkacsoport Budapesti Cultural Adventure koncepció Irány Pécs! kártya Balaton-felvidéki Nemzeti Park Balaton Best Card Badacsonyi Régiójáró busz Gyógyvizek Völgye "Mesélő Tájak" tanösvény Istvándy Pincészet Káptalantóti Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) KÜLFÖLDI BEST PRACTICE-EK Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája

7 Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) ELÉRHETŐSÉG, KÖZLEKEDÉS (ACCESSIBILITY) TERMÉKEK (ATTRACTIONS) Turisztikai látnivalók Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán Gasztroturizmus Egészségturizmus Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben Turisztikai infrastruktúra Fenntartható turizmus Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek JAVASLAT ÚJ TURISZTIKAI TERMÉKEK KIALAKÍTÁSÁRA, TURIZMUSFEJLESZTÉSRE BÉKÉSCSABÁN Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében tények és lehetőségek Gasztroturizmus Kulturális turizmus Aktív turizmus Sportturizmus Egészségturizmus fejlesztés Konferenciaturizmus Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával SZÁLLÁSHELYEK (ACCOMODATIONS) Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések HANGULAT, AZ ÁLTALÁNOS VÁROSKÉP, AZ EMBEREK HOZZÁÁLLÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉS (AMBIANCE) A MÁRKAÉPÍTÉS ÉS A TURISZTIKAI MARKETING JELENTŐSÉGE A VENDÉGSZÁM NÖVELÉSÉBEN Márkaépítés a turizmus területén A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscabán Marketingkommunikációs eszközök Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán ÚJSZERŰ MARKETINGTÖREKVÉSEK ÉS ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEK BÉKÉSCSABA ESETÉBEN POSZTMODERN MARKETING ÉS ÉLMÉNYTURIZMUS Mi a posztmodern marketing? Az élményturizmus és a poszt-modern turista Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez HELYI IDEGENFORGALMI ADÓBEVÉTELEI (IFA) REKLÁMBEVÉTELEK AZ ONLINE APPLIKÁCIÓKBÓL EU FORRÁSOK EGYÉB NYUGAT-EURÓPAI TÁMOGATÁSI FORRÁSOK

8 4.5. MAGÁNBERUHÁZÓK FORRÁSAI A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ NAGYVÁLLALATOK FORRÁSAINAK HASZNOSÍTÁSA KLASZTERTÁMOGATÁSI FORRÁSOK EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI TURIZMUSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire MELLÉKLETEK M1. CSABAI KOLBÁSZ SAJÁTOSSÁGAI M2. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK M3. IFA BÉKÉSCSABÁN

9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A) A város általános turisztikai helyzetképe Békéscsaba Békés megye székhelye, a megye turisztikailag fontos települése ben a Dél- Alföldön a 7., Békés megyét tekintve pedig (Gyula, és Orosháza után) a 3. legtöbb vendégéjszakát realizáló település. Békéscsaba fő küldő piacai Románia (1.211 vendégéj), Szlovákia (816 vendégéj), Olaszország (556 vendégéj), Németország (478 vendégéj) és Ausztria (355 vendégéj). A marketing munkában mindenképpen figyelembe kell venni a főbb küldő piacokat és ezeken a nyelveken (szlovák, szerb és román jelenleg) valamint angolul is szükséges lenne a kommunikációs anyagok elkészítése, beleértve a városban felállítandó, alapvető tájékozódást elősegítő térképek és tájékoztató táblák szövegét, ahol ez kivitelezhető. Békés megye etnikailag viszonylag sokszínű, a 2001-es népszámlálás szerint itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő. Békéscsabán a szlovák kisebbség viszonylag jelentős, de ennél sokkal nagyobb a szlovák származású lakosság aránya. Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat működik. Békésen mintegy 3 % cigány és 1-1 % német, illetve román anyanyelvűnek vallotta magát, míg a hazai románság központja Gyula. Jelentős számú ember halt meg a vészkorszak (holocaust) idején és a túlélők nagy számban vándoroltak ki után Izraelbe. Ennek ellenére a megyében egyedül csak Békéscsabán még működik zsidó hitközség. A megye etnikai sokszínűsége a turizmus terén még nincs kellően kihasználva, de később ez kamatoztatható lehet. A Békéscsabai kistérségbe érkező vendégek legnagyobb arányban a háromcsillagos szállodákban szállnak meg, ide érkezett a vendégek 52,7%-a, fő és vendégéjszakát töltöttek itt. Kedvelt még a wellness szálloda, ahová a vendégek 11,7%-a érkezett, összesen fő és vendégéjszakát töltöttek el. Közösségi szálláshelyeket fő vett igénybe (19,9%), viszont az ide érkezők átlagos tartózkodási ideje kiemelkedően magas, 6,9 nap, így a vendégéjszakák 52,6%-a itt realizálódott ( vendégéj). A Békéscsabai kistérségbe 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyekre összesen vendég érkezett, akik vendégéjszakát töltöttek itt. A belföldi vendégek száma fő volt, akik vendégéjszakát töltöttek a térségben. Külföldről fő érkezett, akik vendégéjszakát realizáltak. A belföldi vendégek elsősorban a háromcsillagos szállodákban (6.857 fő, vendégéj), panziókban (2.393 fő, 3713 vendégéj) illetve közösségi szálláshelyeken (3.271 fő, vendégéj) szálltak meg, míg a külföldiek jellemzően a háromcsillagos szállodákat (2.173 fő, vendégéj) vették igénybe. (ld.: KSH, 2012.) Sajnos a szállodai kapacitások nem elegendőek, különösen akkor, amikor nagyobb tömegeket megmozgató eseményekre (pl. Csabai Kolbászfesztivál, vagy sportrendezvények) kerül sor. 9

10 B) Vonzerők, attrakciók A város általános megjelenése jelentősen javult az utóbbi években, az épületek, kulturális létesítmények felújítása, a kerékpárutak fejlesztése, a sétáló utcák, terek, parkok, tanösvény kialakítása, megszépítése kellemes, élhető várossá teszik Békéscsabát. A város hangulatát meghatározza az üdítő zöld folyosóként végighúzódó Élővíz-csatorna, mely a pihenés, kikapcsolódás mellett 'élő kapcsolatot' biztosít a térség két másik meghatározó településével, Békés és Gyula városával is. Ez az egyedi vonzerő nemcsak a városkép, de turisztikai szempontból nagyon meghatározó. Békéscsaba fő turisztikai vonzerejét jelenleg a fesztiválturizmus, a gasztroturizmus és az aktív turizmus adja, de további kitörési pont lehet a még kevésbé pozícionált kulturális turizmus, a beruházásokkal rohamos fejlődésnek indult sportturizmus, az egészségturizmus (a wellness és gyógyturizmus), valamint a vallási és hagyomány turizmus. A fesztiválturizmuson belül Békéscsaba egyik kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. Az épülő CsabaPark állandó, egész évben működő turisztikai létesítménye lesz a városnak, hiszen a Csabai kolbász, mint helyi érték az egész év során a turisták kikapcsolódását szolgálja majd: megismerhető lesz a hagyományos disznóvágás és a kolbászkészítés folyamata, kóstolásra és vásárlásra is lehetőség nyílik, a múzeumban megtekinthetők lesznek a helyi gasztronómia tradíciói illetve a gyerekeknek tematikus játszóteret hoznak létre, az Óriások Konyháját. Felépül egy fesztiválcsarnok is, amely a jövőben otthont adhat többek közt a Csabai Kolbászfesztiválnak, illetve más gasztro-turisztikai rendezvényeknek is. A másik fontos gasztro-turisztikai rendezvény a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé ahol világhírű sörkülönlegességek kerülnek bemutatásra. A térség egyik fontos terméke a csülök, ami kapcsolódik ehhez a rendezvényhez. A gasztroturizmuson belül a hungarikum Csabai kolbász, és az eredetvédett Békési szilvapálinka a fontosabb húzótermékek, melyek további termékekkel bővülnek, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a csabagyöngye szőlőre épülő termékek köre. Az aktív turizmuson belül az Élővíz-csatorna és a Körösök adottságaira épülő vízi és kerékpáros turizmus, a lovaglás, túrázás valamint a sportrepülés, vadász és horgászturizmus méltó említésre. Az Élővíz-csatorna, amely Békéscsabát, Gyulát és Békést is érinti, nemcsak üdítő zöld folyosóként, hanem önálló turisztikai attrakcióként kanyarog a városban. Az Élővíz csatorna mentén mód van kerékpározni, futni, gyalogtúrázni és kishajókkal (kenu, kajak, vízi bicikli) sportolni, túrázni. A Körösök vidéke vadregényes tájai az izgalmas kalandtúrákra is kiváló helyszínt kínál. 10

11 A Békéscsabai repülőtérről repülőgépes városnézésre lehet indulni, de ejtőernyőzésre, sárkányrepülőzésre, tandemugrásra is lehetőség nyílik. A helyszínen különböző versenyeket (gyorsulási, ejtőernyős, vitorlázó repülők, körrepülő modellek) is tartanak. A lovas turizmust Békéscsabán 6 egyesület szervezi, díjlovaglásra, terápiás lovaglásra, terepés túralovaglásra is van lehetőség illetve nyári táborokat szerveznek. A kulturális turizmuson belül a Munkácsy hagyomány, valamint a csabai festők, modern iparművészek illetve az élénk kulturális élet, a színházi előadások, koncertek emelhetők ki. A város egyik legfontosabb kulturális turisztikai attrakciója Munkácsy Mihály világhírű festőművész öröksége, melyet a róla elnevezett múzeumban illetve az emlékházban tekinthetünk meg ben Munkácsy évre kerül sor az országban, ez egyedülálló lehetőség lehet a kulturális turizmus ilyen irányú fejlesztésére, a figyelem felkeltésére. Figyelemreméltó és fejlesztendő elképzelés a 'Munkácsy negyed', mint új kulturális negyed termék fejlesztése, mely több kulturális szereplő összefogásával megvalósítható (pl. Munkácsy Múzeum, Csabagyöngye Kulturális Központ, Városi Könyvtár, Jókai Színház). A helyi szlovákság hagyományait a Szlovák Tájházban ismerhetjük meg. Mindkét esetben a jelenleginél aktívabb, az e-marketing eszközeit hasznosító marketing-kommunikációra lesz még szükség az ezen termékekben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Kedvelt kirándulóhely még Póstelek, ahol az egykori Wenkheim kastély romjai, a rendben tartott kastélypark a családoknak, baráti társaságoknak nyújt elsősorban kikapcsolódást. A Kastélypark rekonstrukciója 2014 nyarára fog elkészülni. A megújult főtéren 2013-ban egész nyáron kulturális és szórakoztató programokat (Csabai Nyár) tartottak, amelyek szintén sok látogatót vonzott, illetve gazdag programkínálatával a helyi kulturális élet felpezsdítő, valamint új turisztikai vonzerő lett a Csabagyöngye Kulturális Központ is. A konferenciaturizmus fejlesztésére is igen jó lehetőségek kínálkoznak a városban. A Csabagyöngye Kulturális Központ központi elhelyezkedése, kiváló technikai adottságai révén jó feltételekkel rendelkezik akár ezerfős konferenciák vagy nagyobb kiállítások fogadására is. Termei és terei variálhatóságának köszönhetően kiváló helyszínt biztosít a kisebb szakmai konferenciák vagy vállalti meetingek, tréningek tartására is. A konferenciák helyszínének a kiválasztásánál fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű szálláskínálat, valamint ezen konferencia központhoz közeli elhelyezkedése, ezért a jövőben fontos szerepe lehet a város központjában megvalósuló szállásfejlesztéseknek. A sportturizmus esetében ki kell emelni azokat a fejlesztéseket, amelyek nyomán Békéscsabában jelentősen növekedtek és még most is folyamatosan növekszenek a sportlétesítmények kapacitásai, jó alapot teremtve többek között a kézilabdának, röplabdának, focinak, tornának és sportrepülésnek. Mindenképpen érdemes kihasználni a társasági és nyereségadó kedvezményt, melyet igénybe vehető sportágak köre jelentősen bővült. A városban jelenleg is virágzó sportéletet, illetve a folyamatban lévő sportcsarnok és stadionépítési projekteket figyelembe véve a város sok szurkolót képes fogadni. A szállást is magába foglaló sportkomplexum valamint a közlekedési útvonalak fejlesztése a sportturizmus ugrásszerű növekedését eredményezheti a városban. Az egészségturizmus lehetőségei ígéretesek Békéscsabán, de még nincsenek kellően kihasználva, pedig a kiváló minőségű termálvíz és a 20. század elején épült gyönyörű Árpád Gyógy- és Strandfürdő remek lehetőségeket kínál mind a rövidebb tartózkodásra érkező 11

12 wellness mind pedig a hosszabb időre érkező, gyógyulni, regenerálódni érkező vendégek részére. Békéscsabán az egész évben üzemelő fürdő mellett 50 m-es, nyáron nyitott, télen fedett uszoda is található, így az ott szervezett különböző versenyek (úszó, vízilabda) a sportolókat és a szurkolókat is várják. Azonban ezek kihasználásához szükség lenne még további városi szálláslehetőségek fejlesztésére. A Dr. Réthy Pál kórház hosszabb távon kapcsolódhatna az egészségturisztikai tervekhez, ugyanis jól felszerelt létesítmény, amely jól képzett szakemberekkel rendelkezik. A kórházban jelenleg egy sportrehabilitációs központ létrehozását tervezik. E mellett érdemes lenne megfontolni a pillanatnyilag nem üzemelő Malom hasznosítását, szintén elsősorban gyógyturisztikai céllal. A Malom együttműködése a kórházzal már csak azért is kézenfekvő, mert a kórház és a Malom szomszédosak egymással. A vallási és örökségturizmus esetében a városban élő szlovákok világi és evangélikus hagyományaira, a pünkösdi vallás tradícióira, illetve a térségből a vészkorszak idején elhurcolt zsidó emberek leszármazottjainak érdeklődésére lehetne építeni. Jó lehetőség lenne még a hagyományturizmus esetében a térségben található kurgánok hasznosítása. A 2014-es Luther év az evangélikus hagyomány turizmus szempontjából kiemelkedően fontos, de lényeges a szlovák hagyományok folyamatos ápolása is. A zsidó örökség, illetve a zsidó vallási turizmus a térségből elszármazott zsidó emberek leszármazottjainak back to the roots, vissza a gyökerekhez turizmusa révén válhat közép-hosszabb távon fontossá. A jelentős létszámú pünkösdi közösségre épülő vallási turizmus ugyancsak közép-hosszabb távon sikeresen fejleszthető. A városban található Közép-Európa egyik legnagyobb evangélikus temploma, valamint több (már nem működő) zsinagóga és zsidó temetők. A városban található zsinagógák ma nincsenek még bemutatható és látogatható állapotban, de mindenképpen szükséges lenne azok rendbetétele és esetleg olyan funkciókra való hasznosítása, amelyet révén lehetőség nyílna izraeli és amerikai látogatók fogadása. C) Szűk keresztmetszetek a városi turisztikai infrastruktúrában A település turisztikai attrakcióinak kihasználását alapvetően két tényező gátolja. Egyrészt a város elérhetősége ma még nem igazán jó, ugyanis nincs autópálya a térségben, a vonatközlekedés ma még csak kelet-európai mércével tekinthető jó-megfelelőnek, másrészt az, hogy nincs elegendő színvonalas szálloda a városban. A közlekedési helyzet javulni fog a jövőben a vasúti pálya korszerűsítése révén, ami előreláthatóan során kerül majd átadásra. A szálláshely kapacitások bővítésére is lenne lehetőség a város több pontján. Szálláshelybővítés vonatkozásában jó lehetőség lenne a jelenleg üresen álló Malom átépítése egy olyan egészségturisztikai központtá, amelyben szálláshelyek is kialakításra kerülnének, valamint szintén fontos lenne a jelenleg a csupán a városképet rontó Körös hotel lebontása, vagy akár átépítése, korszerűsítése. Ez utóbbi igen fontos lehet a konferenciaturizmus fejlesztése végett valamint a város általános képe érdekében is, mely ettől a csúnya, elhanyagolt épülettől eltekintve nagyon vonzó. Ugyancsak lehetőség lenne az Árpád Fürdő mellett egy kisebb hotel kialakítására a volt Tüzeléstechnika Kft épületéből, és összekötve azt egy fedett gyaloghíddal a Fürdővel. 12

13 Sokat javítana a szálláshelyek szűkösségén a Gyula, Békés és Békéscsaba, valamint Arad és Temesvár közötti együttműködés erősítése is, de ez az együttműködés nem tudja helyettesíteni a helyi termékfejlesztéseket, a brandépítést és mindenekelőtt a szálláshelyfejlesztéseket, már csak azért sem, mert ha a vendég Gyulán lakik, és onnan jár át naponta Békéscsabára, akkor természetesen idegenforgalmi adót is Gyulán fizet, és nem Békéscsabán. D) Termékfejlesztési és marketing javaslatok Annak érdekében, hogy Békéscsaba több látogatót vonzzon, erősíteni kell a marketingmunkát, mindenekelőtt a termékfejlesztés, valamint marketing-kommunikáció és az e-marketing terén. A marketinget ugyan sokan sok esetben csak a kommunikációsra és az értékesítési munkára szűkítik, de a turizmusra százszorosan igaz, hogy a marketing munka a marketingkutatással és a termékfejlesztéssel kezdődik, majd ezeket követik a marketing kommunikációs eszközök, illetve az értékesítés. Békéscsaba esetében a legfontosabb a város saját, megkülönböztető brandjének további kidolgozása és tudatos alkalmazása és mindemellett párhuzamosan a régió többi, turisztikailag meghatározó településeivel közösen a Körösök vidéke tájegységre és látnivalókra épülő Körösök Völgye Együttműködési Projekt és Körösök Völgye, mint önálló márkának a bevezetése és széles körű megismertetése. A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt esetében Békéscsaba, Gyula és Békés városok valamint több további kisebb település együttműködéséről beszélhetnénk, amelynek a lényege az, hogy mindezek a desztinációk együttműködve, mint egyetlen nagyobb, metadesztináció működnének és kínálnának komplementer termékeket. Véleményünk szerint a Körösök Völgye, mint megnevezés illetve márkanév szerencsésebb lenne, mint a szintén felmerült Közép-Békés térsége, mivel a Körösök Völgye egy határozott tájegységet jelöl, a Közép-Békés a helyieken kívül nem igazán mond semmit másnak. A Körösök Völgye Együttműködés, mint egy sajátos meta-desztináció ugyan ígéretes elképzelés, de kétségtelen, hogy korábban már voltak kudarcok e téren, ami teljesen természetes, ha több desztináció szeretne a turisztikai piacon érvényesülni. Azonban az egyeztetések során minden felet meg kell győzni, hogy hosszabb távon minden résztvevő település csak profitálhat az együttműködésből, hiszen a turisták sem csupán egy adott várost keresnek fel. A mai turista egy desztinációhoz, egy adott térséghez kapcsolódó élményekben gondolkozik, sőt utazásakor szeretne minél több különleges élményben részesülni. Szükséges tehát az un. kereszt promóció, melynek során egymást, egymás attrakcióit is ajánlják a települések, mind az előzetes mind a helyszíni promóció során, valamint a közös, a városhatáron átnyúló attrakciók pl. tematikus utak létrehozása és működtetése. Mindazonáltal az együttműködéssel lényegesen csökkenthetők települési szinten a marketingre és a fejlesztésekre fordított összegek is. Azon túlmenően, hogy Békéscsabát pozícionálni kell a Körös Völgye meta-desztinációba, igen fontos lenne a város saját termékeken alapuló márkázása is, ahol alapvetően a gasztroturizmusra (Csabai kolbász és sör), illetve a kulturális turizmusra (Munkácsy Mihály hagyomány) lehetne építeni. Ugyancsak érdemes lenne az aktív, a gasztro és a kulturális turizmushoz is jól kapcsolható wellness turizmusra építeni, hiszen Békéscsaba fürdője igen jó minőségű termálvízzel és élményfürdővel várja a kikapcsolódni vágyókat. Ehhez természetesen további fejlesztésekre van még szükség, mint például szálláshelyek 13

14 kialakítására a fürdő mellett, vagy a már említett és később részletesen tárgyalandó Malom egészségturisztikai központ és szálloda kialakítása. Az új, korszerű kulturális és sportlétesítmények megnyitása teret enged a sport és a konferenciaturizmus kiépítésének is. Lényeges a Körösök Völgyén belül a szolgáltatók, gazdák együttműködésén alapuló tematikus útvonalak további kidolgozása és erőteljesebb marketingje is, hiszen a mai utazó már nem termékekben, hanem élménytémákban gondolkozik (kolbászút, pálinkaút, helyi kézművesek útja, Munkácsy kulturális út, szlovák, ősi magyar, illetve zsidó emlékek útja stb.) Azonban ehhez nem elegendő a tematikus útvonalakon elhelyezkedő állomások címeinek katalógusokban valamint weboldalon történő felsorolása, hanem többnyelvű útjelző táblák, helyi információs térképek, táblák kihelyezése valamint a folyamatos marketingmunka elengedhetetlen. A kerékpár és vízi járművek, kajak és kenu kölcsönző és állomáshelyek, információs pontok további kialakítása is szükséges. Mindenképpen átgondolandó egy a régió főbb látványosságait érintő Körösök Völgye körbuszjárat indítása, amilyent Magyarországon már több régióban sikeresen működtetnek az önkormányzat(ok) valamint a szolgáltatók összefogásán alapuló helyi turisztikai egyesületek során már jelentős előrelépések történtek Békéscsabán a marketing kommunikáció terén, ugyanis elkészült 2013 nyarára a Pocket Guide Békéscsaba belvárosát bemutató mobil alkalmazás, valamint 2013 decemberében két további új e-marketing fejlesztés lett meghirdetve, egy Csabai Kolbász valamint egy körös-völgyi aktív turisztikai mobil applikáció. Ezek nagyon korszerű turisztikai marketing kommunikációs eszközök, amelyek további hasonló fejlesztés mintájául szolgálhatnak a városban. Közismert, hogy korunkban a desztinációk már nem a modern kor tömegturizmusával hódítanak, hanem az internetet és a virtuális valóságot hasznosító úgynevezett poszt-modern marketinggel, amelynek a legelső példái a turizmus terén még több mint tíz éve egyes francia kastélyok, illetve az osztrák Oldtimer autópálya menti pihenőhelyek voltak, manapság pedig egyre több múzeum alakít ki interaktív bemutatótereket, ahol meg lehet ismerni az adott kor művészeit, illetve embereit. Ilyen jellegű virtuális valóságot létre lehetne hozni Békéscsabán is, elsősorban Munkácsy Mihály életére és festészetére felfűzve, amelyet kiegészítő termékként támogathatna a gasztroturizmus. Erre már csak azért is lenne lehetőség, mert Békéscsabán található a Széchenyi István Egyetem Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kara, akiknek a marketing és informatikai szakemberei támogathatnák az e-marketing termékek koncepciójának kialakítását és a tényleges megvalósítást is. Figyelembe véve a város új márka-imázsának kialakítását, igen fontos lenne a város turisztikai honlapjának fejlesztése is. Mindenképpen több nyelven (szlovák, román, szerb és angol, esetleg német) kellene azt elérhetővé tenni, valamint figyelni a honlapon belül valamint a honlapon kívüli, azaz a régió attrakcióit bemutató oldalak közötti átjárhatóságra, oldalakra mutató linkek, keresztlinkek alkalmazásával. A mindig aktuális és élményszerű, az olvasót vezető tartalom és a tájékozódást segítő infografika mellett a keresőbarát weboldal kialakítása ma már minden weboldalnál alapkövetelmény. Kulcsfontosságú egy adott desztináción belül a különböző szolgáltatók együttműködése. Békéscsabán, ha nem is alakították meg a TDM szervezetet, fontos dolog, hogy már május 20-án megalakult a Békéscsabai Turisztikai Egyesület (BTE), amely de facto TDM feladatokat is ellát anélkül, hogy a TDM szervezet merevségével rendelkezne. A BTE céljai azok voltak, hogy Békéscsabán és vonzáskörzetében szervezze a turisztikai vállalkozások 14

15 tevékenységét, lássa el az idegenforgalommal foglalkozó személyek és szervezetek érdekképviseletét, marketing feladatait, hangolja össze e gazdasági szereplők tevékenységét, fejlessze a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát, a mai utazók elvárásainak megfelelően. A BTE által megvalósítandó feladatok között szerepel Békéscsaba és vonzáskörzete vendégforgalmának fellendítése, a megyeszékhelyre érkező vendégek számának növelése, turisztikai termékfejlesztés, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, a belföldi vendégek arányának növelése. A BTE céljai megvalósítása érdekében szorosan együttműködik Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A BTE-nek szorosan együtt kell működnie a Magyar Turizmus ZRT Dél-Alföldi Regionális Marketing Irodájával, azzal a marketing szervezettel, amely a régió marketingmunkáját szervezi, és amely nagymértékben segíthet a régió városainak a célközönséghez való eljutásban. E) Fejlesztési források különös tekintettel a nem hagyományos forrásokra A turisztikai rendszer elemeinek a kialakítása (termékfejlesztés) és működtetése nem olcsó, ezért hasznos lenne, ha az önkormányzat igyekezne minden olyan forrást megragadni és a helyi vállalkozókat segíteni abban, hogy a viszonylag olcsó forrásokat el tudják érni. A hagyományos fejlesztési források a következők: EU-s források; nem EU-s tagországok támogatási alapjai (ide értve az INTERREG támogatásokat is a határon átnyúló együttműködések esetében) helyi IFA (idegenforgalmi adó) bevételek; Ezen túl azonban lehetőség lehet nem hagyományos, fejlesztési források igénybe vételére is, úgy, mint: reklámbevételek a területi e-marketing eszközökből (virtuális túrák, virtuális múzeumok, mobil applikációk, weboldalak); Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap (BTA) létrehozása, a befizető vállalatok adókedvezményeket kaphatnának a helyi adók egy részéből, klaszterfejlesztési támogatások (amennyiben ismét lesznek ilyenek), illetve önkormányzati épületek és/vagy telkek kedvezményes juttatása (van Békéscsabán néhány önkormányzati tulajdonú épület, pl. a Tüzeléstechnikai kft épülete, illetve az önkormányzat tulajdonában levő üzlethelyiségeket is lehetne kedvezményesen bérbe adni turisztikai vagy helyi terméket árusító vendéglátó ipari vagy kereskedelmi célokra). A fejlesztések terén jelentős létesítmény fejlesztés történt a as tervezési időszak során. Most az elsőrendű feladat az, hogy jó marketingmunkával el kell adni ezeket az attrakciókat a látogatóknak, valamint amennyiben a következő fejlesztési időszak ( ) forrásai ezt meg fogják engedni, akkor olyan létesítményfejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek jól illeszkednek az eddigi fejlesztésekhez. A létesítmények értékesítéséhez természetesen szükséges a városi honlap fejlesztése, a már elkezdődött e-marketing fejlesztések folytatása, a kulturális turizmus termékek erősítése. Az EU INTERREG forrásai felhasználhatók lennének komolyabb határon átnyúló fejlesztések finanszírozására, amelynek révén a látogatók megérkezhetnének valamely romániai repülőtérre (pl. Temesvárra), majd onnan lehetne őket áthozni Békéscsabára. Szintén pótlólagos forrásokat lehetne elérni amennyiben létrehoznának egy Békés-megyei turizmus klasztert, amely azon túl, hogy további forrásokat biztosíthatna, garantálná a látogatók jobb eloszlását a megye területén belül. 15

16 F) SWOT ELEMZÉS A SWOT elemzés egy jó szemléltető eszköz arra, hogy összefoglalóan áttekintsük egy turisztikai desztinácó erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az azt fenyegető veszélyeket. Tudni kell a SWOT elemzésről, hogy az erősségek és a gyengeségek a múltra és a jelenre vonatkoznak, a lehetőségek és veszélyek perig a jövőre. Strengths (Erősségek) 1. Sokféle, egymást kiegészítő termék van jelen a városban, úgymint gasztro-turizmus (kolbász és a köré épülő gasztronómia); kulturális turizmus (Munkácsy a fő termék); egészség turizmus (gyógy és wellness egyaránt (de ez jelenleg csak főként helyi jelentőségű vonzerő), ki kell emelni, hogy a térség első gyógyfürdője Békéscsabán jött létre még a 20. század elején aktív turizmus (hiking, biking, sportrepülés, vadvízi evezés, stb.); sportturizmus (szurkolók és résztvevők); konferenciaturizmus (új, nagy befogadóképességű létesítmények, nem szezonhoz kötött); 2. Gyula fő turisztikai termékét az egészségturizmust kiegészíthetik a békéscsabai termékek, mint a gasztro-, a kulturális és az aktív turizmus termékek; 3. Sokféle etnikum él a városban, erősek az evangélikus, a szlovák vallási és kulturális gyökerek, valamint jelen vannak épületek formájában a zsidó hagyományok is, amelyeket azonban eddig nem aknázták ki kellőképpen turisztikai céllal; 4. Barátságos a város, sok fával, zöld felülettel, tiszta épületekkel, terekkel, kedves emberekkel; 5. Viszonylag jó a megközelíthetőség Romániából és Szerbiából; Opportunities (Lehetőségek) 1. Szorosabb együttműködés a Regionális Marketing Irodával és a Magyar Turizmus ZRT-vel annak érdekében, hogy a város erősebben legyen jelen a külföldi és a hazai turizmus térképen, 2. A Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Projekt, mint meta- Weaknesses (Gyengeségek) 1. Távolság Budapesttől és Nyugat- Európától (accessibility); 2. Kevéssé ismert a desztináció mind hazailag, mind nemzetközileg 3. Nincs elegendő szálláshely a városban, szálláshelyek nélkül pedig nincs igazi turizmus 4. Az a kép él az emberekben, hogy Békéscsaba nagyon messze van mindentől, nehéz oda eljutni 5. Nincs jól bejáratott, híres egészségturizmus Békéscsabán 6. Nem ismert a város kulturális turisztikai jelentősége Threats (Veszélyek) 1. Nem múlik el a válság olyan gyorsan, mint ahogy reméljük, a turizmusérkezések stagnálnak, vagy csak gyengén növekszenek; 2. Az együttműködés helyett a rivalizálás erősödik Gyulával és a többi környékbeli desztinációval; 3. Nem sikerül bevezetni a Körösök 16

17 dszetináció kialakítása, sikeres brandépítés; 3. Békéscsaba önálló brand-elemeinek (gasztro turizmus és kulturális turizmus) kidolgozása és sikeres kommunikációja; 4. Az aktív turizmus termékek sikeres fejlesztése és kommunikálása; 5. A konferencia, a sport és egészségturizmus fejlesztése és kommunikálása; 6. A vasútvonal korszerűsítése nyomán 2015 után legalább egy órával lerövidülhet a Budapest-Békéscsaba útvonal; 7. A dél-alföldi autópálya elkészülését követően 2020 után ugrásszerűen javulhat a térség elérhetősége; 8. A válság elmúltával meglendülhetnek a turizmusérkezések világszerte és hazánkon belül is; 9. A tervezési időszak során a pályázati források hasznosításával fejleszteni lehet a városban a turisztikai termékeket és a turisztikai infrastruktúrát; 10. Az együttműködés erősítése lehetséges lesz Gyulával, a két város komplementer termékei révén mindkét desztinációban növekszik a turizmus; 11. A bővülő források és az e-marketing (a világhálón) lehetővé teheti, hogy sokan megismerjék a város fő turisztikai termékeit; 12. Korszerű marketing-kommunikációs eszközök alkalmazása annak érdekében, hogy a város jobban felkerüljön a hazai és a külföldi turizmus térképre, és a már itt levő látogatók könnyebben tájékozódjanak a városban; Völgye brandet; 4. Nem sikerül bevezetni Békéscsaba márkáját sem, és az embereket nem fogja sem a csabai gasztro-turizmus, sem a kulturális turizmus nagyon érdekelni; 5. Az MTZRT és a Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI) forráshiány miatt nem lesz képes hatékonyan támogatni a város marketingmunkáját; 6. Nem kerül sor a közúti közlekedés fejlesztésére a térségben, az eljutás Békéscsabára továbbra is lassú és veszélyes marad; 7. Nem kerül sor a turizmus növekedéséhez (pl. konferencia, sport, egészség) szükséges szállásfejlesztésekre. 8. Nem kerül sor a meggyőző marketing kommunikációra, és ezért a potenciális látogatók nem ismerik meg a várost, mint potenciális úti célt; 1. Turisztikai helyzetértékelés 1.1. A világ turizmusának főbb trendjei napjainkban, hatásai Magyarország és Békéscsaba turizmusára Az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO szerint 2013 első kilenc hónapjában a korábban vártnál erősebb volt a turizmus érkezések növekedése, ami azt jelzi, hogy a fellendülés világméretekben elindult a turizmus területén. Turizmus érkezések (millió fő) %-os változás az előző év 17 ugyanezen képest QY QY időszakához QY

18 Világ összes ,7 4,7 4,5 Európa ,6 5,4 5,2 Észak-EU ,1 3,2 3,7 Nyugat EU ,5 4,5 8,8 Közép-Kelet ,1 7,7 3,8 Európa Ázsia és ,1 5,0 7,2 Csendes Óceán Amerika ,9 1,6 4,4 Észak Amerika ,2 2,2 5,3 Afrika ,5 3,9 7,4 Közel Kelet ,8 5,0-23,1 Forrás: UNWTO, World Tourism Barometer, December, Vol. 11. A nemzetközi turista érkezések visszaesése a nemzetközi pénzügyi válság nyomán harmadik és negyedik negyedében kezdődött, majd 2009 során folytatódott ben már robosztus növekedés indult el, ami kis mértékben csökkent 2011 és 2012 során esetében úgy néz ki, hogy a turizmus érkezések növekedése összességében felül fogja múlni a 2012-es szintet. Az összesen 220 turisztikai érkezéseket jelentő ország és önálló turisztikai terület közül 2013 decemberéig 143 ország jelentett 2013 során több mint három negyedévre adatokat, és ebből 109 ország jelentett növekedést, amelyből 25 ország kétszámjegyű növekedést regisztrált, és csak 34 ország esetében volt visszaesés tapasztalható. A leggyorsabb növekedést 2013 során Közép- és Kelet-Európa jelentette. Mindez azért is fontos, mert Békéscsabán csak akkor lehet jelentősebb turizmus érkezéseket prognosztizálni a jövőben, ha a világ turizmusa, valamint Magyarország turizmusa is fejlődésnek indul A városlátogató turizmus főbb trendjei, tanulságok Békéscsaba esetében A városlátogató turizmus, mely alapvetően a légi közlekedéssel könnyen megközelíthető európai fővárosokat illetve nagyobb városokat érinti, komoly tényezővé nőtte ki magát az európai gazdaságban. A városlátogató turizmusra a gazdasági krízis is kevésbé drámaian hatott. Roland Berger 24 európai fővárost érintő felméréséből kiderül ( ), hogy a turizmus ezen belül is azokban a városokban fejlődött gyorsabban, ahol az utóbbi években konkrét turizmus stratégiát dolgoztak ki és valósítottak meg. A fapados járatok megjelenésével Európában szinte mindenki számára elérhetővé vált az utazás. A tendencia a mai napig folytatódik. Egyre többen indulnak hétvégi városlátogató utakra a régebben megszokott több hetes tengerparti nyaralások, körutak mellett, második, harmadik utazásként. A közlekedés fejlődésével divat lett a fővárosok mellett a vidéki helyszínek felkeresése is. Az utazási piacon a verseny kiéleződésével, ennek köszönhetően a kedvező árakkal, az információ mennyiségének növekedésével, valamint az internet, a virtuális valóság rohamos térhódításával az utazási döntés ideje is lényegesen rövidebb lett, hiszen rengeteg kész információ áll azonnal az utazók rendelkezésére. A mai városlátogatók kevésbé terveznek előre, spontán módon, később döntenek, az sem ritka, ha pár nappal az utazás előtt foglalják le szállásukat. Éppen ezért nagyobb jelentősége van az internetes információk tartalmának, lényegesek a szájpropaganda modern megjelenési formái, a közösségi médián előforduló vélemények, élménybeszámolók, megosztások. 18

19 Az utazás, az utazó motivációja is jelentős változáson ment keresztül az utóbbi évtizedben. Egy város meglátogatása ma már nem a nevezetességek, vár, múzeumok, templomok és egyéb 'kötelező látnivalók' meglátogatásával jár, sokkal inkább az élmény került előtérbe. A posztmodern turista (melynek fogalma a későbbiekben részletes kifejtésre kerül) nem akar egyszerű turista lenni. Különleges akar lenni, egyedi élményekben, kalandokban akar részesülni. Éppen ezért a posztmodern turizmusban a termékfejlesztés és a kommunikáció is lényegesen megváltozik. Békéscsaba esetében ez azt jelenti, hogy mind inkább erősíteni kell a marketing kommunikáción belül a korszerű eszközök, elsősorban a mobil alkalmazások használatát, de nem szabad megfeledkezni a hagyományos eszközökön belül a köztéri irányjelző táblák és térképek alkalmazásáról sem, melyek az önállóan mozgó, mindig egyedi élményeket kereső 'poszt-modern' turistákat segítik. Ez utóbbiakat a tanösvények esetében már igen sikeresen alkalmazta a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, azonban ezek mintájára a tematikus útvonalakon valamint a kulcsfontosságú településeken és attrakciókon (pl. a központi látnivalóknál valamint az Élővíz-csatorna útvonalán is) átvezető komplex turistatájékoztatási rendszer kialakítása ajánlott. Ugyanakkor a drága nyomtatott anyagok egyre kevésbé fontosak, még akkor is így van ez, ha sok esetben pályázati pénzből, gyakorlatilag ingyen lehet ezeket a prospektusokat és szóróanyagokat megvalósítani Magyarország turizmusának főbb mutatói a válságból való kilábalást követően A KSH adatai szerint a turizmus-vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéke 2007-ben kezdett csökkenni hazánkban, és a mélypont 2010 volt, onnan kezdve emelkedni kezdett ra már lassan elérni látszott a válság előtti (2006-os) szintet. Forrás: KSH 19

20 A kereskedelmi szálláshelyek által jelentett vendégéjszakák számát és a vendégérkezéseket tekintve pontosabb képet kapunk a helyzetről as válságot követően országosan mind a turizmusérkezések, mind a vendégéjszakák terén lassú növekedés, stagnálás, illetve 2009-ben enyhe visszaesés volt érzékelhető, ami a szállodák töltése érdekében alkalmazott (árcsökkentő) akciózáshoz, és ennek nyomán az egy szobára eső bevételi adatok (az úgynevezett REVPAR) csökkenéséhez vezettek 2008 után. A válság során a külföldi vendégéjszakák csökkenését a hazai vendégéjszakák növekedése kompenzálta részben, de ennek az ára a szálláshelyek állandó akciózásai voltak, amelyek a bevételek (és a szállodák jövedelmezőségét alapvetően meghatározó egy szobára eső bevételek, a REVPAR) csökkenését eredményezték. 20

21 Magyarország legfontosabb turizmus adatai között Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a szállodákban (éjszaka) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) év év év év év év év év év év év év év Forrás KSH 21

22 Forrás KSH 2013-ban a turizmus teljesítménye összhangban a nemzetközi trendekkel javulni látszott. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai, valamint a Magyar Turizmus ZRT. kutatásai szerint 2013 októberében a vendégforgalom a kereskedelmi szálláshelyeken hazánkban jelentősebben növekedni kezdett. A KSH január-októberi adatai alapján kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 5,9%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 nap volt, ami az előző év októberéhez képest ugyan 1,2%-os csökkenést jelent, de a külföldi vendégek száma 2,6%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 1,8%-kal nőtt 2012 októberéhez viszonyítva. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,6 nap volt, ami 0,8%- os csökkenést jelent 2012-höz képest. A belföldi vendégek száma 9,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8,2%-kal nőtt a tavalyi év októberéhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 nap volt 2013 tízedik hónapjában, ami a külföldi látogatókhoz képest nagyobb, 1,2%-os csökkenést jelez. Mindez azt jelzi, hogy a korábbi trendek megfordultak, amikoris a külföldi látogatók számának lassabb növekedését, illetve csökkenését a hazai látogatók pótolták. A tartózkodási idő csökkenése azt mutatja, hogy a látogatók kevesebbet tudnak (vagy akarnak) költeni a turisztikai tevékenységre, de láthatóan nem akarnak lemondani arról. A január októberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma ( fő) összességében 5,3%-kal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 4,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 0,9%-os csökkenést jelent 2012 első tíz hónapjához képest. A külföldi vendégek számában 5,5%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában pedig 4,9%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest első tíz hónapjában a külföldiek átlagosan 2,8 napot töltöttek hazánkban (-0,6%). A belföldi vendégek száma 5,1%-kal, a vendégéjszakák száma 3,8%-kal emelkedett a tavalyi év január októberi időszakához képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (-1,2%) volt 2013 első tíz hónapjában. A külföldi és belföldi vendégéjszakák számának alakulását a különböző szállástípusokban az 1. táblázatban foglaltuk össze októberében a működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2400 volt, amelyekben szoba férőhellyel várta a vendégeket. (2012 októberében a működő kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek száma volt.) Ezen belül 952 szálloda szobával, illetve 878 panzió 9613 szobával működött. A szállodai férőhelyek 30,4%-a, a szállodák kategóriáján belül a legtöbb férőhely (40,3 ezer), a négycsillagos házakban található. 22

23 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, október 31. Egységek Szobák Férőhelyek 2013/2012 (férőhelyek) Szálloda ,8% 5 csillagos ,9% 4 csillagos ,2% 3 csillagos ,3% Gyógyszálloda ,9% Panzió ,4% Üdülőház ,2% Közösségi szálláshely ,1% Kemping ,1% Összesen ,9% Forrás KSH és MTZRT január októberben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága az MTZRT elemzései szerint 50,9% volt, a gyógyszállodákban magasabb, 63,8%-os kapacitáskihasználtságot mértek. Ebből az is következik, hogy Békéscsabának is el kellene mozdulni ebben az irányban első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 144,6 milliárd forintot (+9,3%) tettek ki. A külföldi vendégektől származó szállásdíj-bevétel (amely az összes szállásdíj-bevétel 64,2%-át adta) 9,5%-kal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 9,1%-kal nőtt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel az összes szállásdíj-bevétel 89,0%-a a szállodákban keletkezett. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 55,1 milliárd forint vendéglátásból és 55,2 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak január októberben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen közel 254,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva folyó áron 9,8%-os növekedésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás első tíz hónapjára számított árindexe 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 0,5%-os árnövekedést mértek. A Széchenyi Pihenőkártyát éppen azért kezdeményezte a kormányzat, mert a válság miatt kieső turisztikai bevételek növelését igyekezett elérni a hazai vendégek mobilitásának növelésével. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján októberben

24 kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. A belföldi vendégek októberben 1102 millió forint értékben vásároltak szálláshelyi szolgáltatásokat ezen fizetőeszközökkel, ami a belföldi szállásdíjak (4935 millió forint) 22,3%-ával volt egyenértékű január októberben a Széchényi Pihenőkártya tulajdonosok millió forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak ( millió forint) 24,9%-ával volt egyenértékű. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint október 31-ig a három kártyakibocsátó vállalat elfogadóhelyi szerződést kötött, a SZÉP Kártyával fizetett összeg január október között összesen 58,0 milliárd forintot tett ki január októberben a vendégéjszakák 75,4%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan szintén kedvezően alakult: a vendégek száma (5,9 millió fő) 6,1%-kal, a vendégéjszakák száma (15 millió éjszaka) pedig 5,3%-kal nőtt január októberhez képest. Az év első tíz hónapjában a külföldi vendégek száma (3,3 millió fő) a kereskedelmi szálláshelyek átlagától minimálisan elmaradva 5,1%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma (8,7 millió éjszaka) 4,7%-kal emelkedett. Ugyanezen időszakban a belföldi vendégek száma (2,6 millió fő) 7,4%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (6,4 millió éjszaka) 6,0%-kal nőtt a szállodákban. A vendégek és a vendégéjszakák számának növekedése egyaránt meghaladta a kereskedelmi szálláshelyi átlagot. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral működtek 2013 első tíz hónapjában. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- ( forint) és négycsillagos ( forint), valamint a gyógyszállodákat ( forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) 7759 forint volt, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos ( forint) és a négycsillagos (9312 forint), valamint a gyógy szállodákban (8820 forint) mérték. A évi adatok alapján legfontosabb tíz küldő országunk közül január októberben Oroszország (+22,1%), az Egyesült Királyság (+14,8%), az USA (+13,5%) és Lengyelország (+11,8%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2012 azonos időszakához képest. Kisebb mértékben, de szintén pozitívan változott a cseh (+5,7%), a holland (+2,4%) és az olasz (+0,4%) vendégéjszakák száma is. 24

25 Forrás: KSH és MTZRT Kutatási Igazgatóság. A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom kedvezően alakult: Fontos aláhúzni, hogy Izrael (+32,3%) esetében igen jelentős növekedést tapasztalhattunk, ami azt jelzi, hogy az onnan érkező vendégek érdekes célcsoport lehetnek Békéscsabán is. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 492 ezres növekedést tapasztaltak 2012 első tíz hónapjához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+117,0 ezer), a brit (+75,7 ezer), az amerikai (+54,3 ezer), a lengyel (+53,8 ezer) és az izraeli (+50,3 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Legfontosabb tíz küldő országunk közül január októberben Oroszország (+23,5%), az Egyesült Királyság (+14,1%), az USA (+12,3%), Lengyelország (+11,1%) és Csehország (+8,1%) esetében nőtt jelentősen a szállodai vendégéjszakák száma is január októberhez képest. A TOP 10 küldő országon kívüli országokból érkező forgalom szintén kedvezően alakult a szállodákban is: Izrael (+31,6%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk, de számottevően (10%-ot meghaladó mértékben) nőtt a vendégéjszakák száma Svájc (+11,0%) esetében is. Abszolút értékben 2013 első tíz hónapjában a szállodákban regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 391 ezres növekedést tapasztaltak 2012 azonos időszakához viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult az orosz (+119,8 ezer), a brit (+67,8 ezer), az izraeli (+48,8 ezer), az amerikai (+47,6 ezer), a lengyel (+31,5 ezer) és a cseh (+30,5 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. Az MTZRT KSH adatokon alapuló elemzései szerint 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,5%-át ( fő), vendégéjszakáinak 7,9%-át regisztrálták gyógy szállodában. Az összes szállodai vendég 7,0%-a választott gyógy szállodát, a szállodai 25

26 vendégéjszakáknak pedig 10,5%-át töltötték a gyógyszállókban január októberben a gyógy szállodákban a vendégek száma 0,1%-kal, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek száma 2,2%-kal csökkent, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3,0%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma 2,2%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 0,8%-kal nőtt. A gyógy szállodák vendégeinek 52,9%-a, vendégéjszakáinak 41,5%-a származott a belföldi forgalomból. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógy szállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,8 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,7 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 3,0 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógy szállodákban első tíz hónapjában a gyógy szállodák 12,3 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak, ami 4,9%-os növekedésnek felel meg 2012 azonos időszakához képest. Ezen belül a külföldi szállásdíj-bevételek 3,0%-kal, a belföldi szállásdíj-bevételek 8,9%-kal emelkedtek. A szállásdíj-bevételek 34,0%-a származott a belföldiektől. A teljes vendégforgalmat tekintve január októberben, abszolút értékben a külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország esetében gyorsan, 16,3 %-kal nőtt, Dél-Dunántúl esetében is gyors, 9,2 %-os növekedést regisztráltak, Budapest Közép-Dunavidék esetében kissé lassabb, de még mindig jelentős, 7 %-os növekedést figyelhettünk meg, míg a Balaton esetében mérsékeltebb, de még mindig jelentős 3,2 %-os emelkedésre került sor, Észak-Alföld esetében is kedvező, de jóval mérsékeltebb, 1,8 %-os dinamizmus volt jellemző, Sajnálatos módon, Dél-Alföldön volt az egyik legalacsonyabb a vendégforgalom növekedése, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, és ez nem jó hír Békéscsaba számára. A belföldi vendégéjszakák számának változása Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 9,9 %-os emelkedést regisztráltak ebben a turisztikai régióban, Dél-Dunántúlon ez csak kissé maradt el 9,1 %-os növekedéssel, Észak-Alföldön kissé mérsékeltebb, 6,9 %-os bővülést láthattunk, Budapest Közép-Dunavidéken ennél mérsékeltebb, 4,8%-os emelkedés, míg Dél-Alföldön csak 4,2%-os emelkedést mértek, de ez még mindig felülmúlta a vendégérkezések bővülését, a Balatonon 3,4 % a Tisza-tónál pedig csupán 2,9 % volt a növekedés január októberben országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 49,9%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 52,5%-ot tett ki. A beutazó turizmus 26

27 elsősorban a Budapest Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 82,2%-át, ebben a térségben a konferencia turizmus és a rövid városlátogatások domináltak. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-Dunántúlon (50,2%), a Balatonnál (39,0%), az Észak-Alföldön (32,3%) és a Közép- Dunántúlon (31,6%). A külföldi vendégéjszakák száma magas területi koncentrációt mutat első tíz hónapjában a három legnépszerűbb régióban regisztrálták a külföldi vendégéjszakák 85,4%-át: a Budapest Közép-Dunavidék régióban (59,0%), a Balatonnál (15,7%) és a Nyugat-Dunántúlon (10,6%). A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 27,2%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a Budapest Közép-Dunavidék (14,1%), az Észak- Magyarország (13,5%), a Nyugat-Dunántúl (11,7%) és az Észak-Alföld (10,5%) régiók részesedése jelentős. A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 54,8% volt. Békéscsaba esetében ezekből több fontos következtetés is adódik: először is az, hogy mivel a gyógy és wellness valamint a 4 csillagos szállodák kapacitáskihasználtsága magasabb volt, mint a többi szálláshelytípusé, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy lehetséges-e Békéscsabán az ilyen jellegű szálláshelybővítés illetve egészségturisztikai központ kialakítása (pl. a Malomban vagy az Árpád fürdő mellett). ezen túl, mivel az Izraelből érkező látogatók száma gyorsabban nőtt, mint más küldő térségekből érkező látogatók, ezért érdemes lehet végiggondolni, hogy hogyan lehet az izraeli látogatókat megcélozni és eljuttatni őket Békéscsabára Dél-Alföld Turizmusa A Dél-Alföld alapvetően Bács-Kiskun megyét, Békés megyét és Csongrád megyét foglalja magába. Ahogy az ország egészében lassan megindult a turizmus fejlődése a válság lecsendesülése után, amit a legjobban az mutat, hogy elkezdődött a vendégérkezések és a vendégéjszakák emelkedése országszerte, úgy a Dél-Alföldön is hasonló fejlődést figyelhettünk meg 2013 első 10 hónapjában. A három Dél-Alföldi megye turizmusának fontosabb adatai közt Időszak év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 27 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Bács- Kiskun megye Békés megye Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)

28 2005. év év év év év év év Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Bács- Kiskun megye

29 Békés megye Csongrád megye Forrás: KSH, tájékoztatási adatbázis és 2010 közt a férőhelyek száma kis fluktuációkkal gyakorlatilag stagnált a három délalföldi megyében, sőt, Békés megyében határozott visszaesést tapasztalhattunk 2005 és 2010 között, 2011-re viszont jelentősen nőttek a szállodai kapacitások, de 2012-re ez már inkább stagnált, leszámítva Csongrád megyét, ahol továbbra is dinamikus kapacitásbővülés volt megfigyelhető. A szállodai férőhelyek növekedése szükséges, de nem elégséges feltételét jelentik a szállodákban megszálló vendégszámok növekedésének. Különösen igaz volt ez a 2008-ban elkezdődött válságot követően. A három megye közül Csongrád megyébe érkezett az elmúlt tízegynéhány év során a legtöbb vendég a kereskedelmi szálláshelyekre, ugyanakkor a vendégéjszakák számát tekintve nem egyértelmű Csongrád megye első helye, sőt, 2007 óta Békés megye vette át az első helyet, ami nyilván amiatt volt, hogy az egészségturizmus céljából érkező vendégek hosszabb ideig maradtak. 1 Vigyázni kell a KSH adatokkal, ugyanis előfordul, hogy a KSH honlapon két különböző helyen megadott, ugyanarra vonatkozó adatok eltérnek egymástól. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a tanulmány készítésének idején még nem állt rendelkezésre teljes adatbázis a 2013-s évre. Ez a statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás hibahatárából következik. Ahol megadtunk adatokat 2013-ra, azok általában nem KSH források, hanem az MTZRT, vagy Békéscsaba önkormányzat adatai. 29

30 A dél-alföldi régió turisztikai teljesítménye (vendégek, illetve vendégéjszakák), megyénként Forrás: KSH A három megyében a szállodákban megszállt vendégek száma 2000 és 2010 közt inkább stagnált, de 2011-ben és 2012-ben dinamikusan növekedett, kivéve Bács-Kiskun megyét, ahol a szállodákban megszállt vendégek száma csökkent 2011 és 2012 közt. A három dél-alföldi megye közül Békés megyében volt a legalacsonyabb a külföldi vendégek száma, míg a legmagasabb Csongrád megyében. A külföldiek vendégéjszakáit tekintve szintén Békés megye az utolsó, míg Csongrád megye esetében csak ritka években (pl vagy 2008) előzte meg ez a megye Bács-Kiskun megyét. Nyilván a külföldi vendégek rövidebb ideig tartózkodtak Csongrádban, mint Bács-Kiskun megyében. 30

31 2013-ban viszont a vendégérkezések növekedése nagyon mérsékelt, mindössze 0,9 % az előző év azonos időszakához képest, míg a vendégéjszakák száma ennél gyorsabban, 4,2 %-kal növekedett, felülmúlva a Balatoni és a Tisza-tavi bővülést. A tartózkodási idő láthatóan Csongrád megyében volt a legalacsonyabb. míg Békés megyében tartósan magas, ami nyilván annak köszönhető, hogy az egészségturizmus (elsősorban Gyulán) rendszerint hosszabb tartózkodást generál, mint pl. a fesztiválturizmus (pl. Szeged) Békés megye turizmusa Az elmúlt tíz évben jelentősen javult a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt kisebb kilengésektől eltekintve fokozatosan bővült ben a megyébe látogatók közül mintegy 152 ezren vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit, számuk a évinél 7,7%-kal volt több. A belföldi vendégek száma 2012-ben 5,1%-kal, az összes vendég 12%-át adó külföldi vendégeké 31%-kal bővült. A vendégek 481 ezer éjszakát töltöttek a megye kereskedelmi szálláshelyein, az egy évvel ezelőttinél 10%-kal többet. A növekedés a külföldi vendégéjszakák számának jelentős bővüléséből adódott. A vendégek kétharmada az előző évekhez hasonlóan ezúttal is a szállodai szolgáltatásokat vette igénybe, ahol az összes vendégéjszaka mintegy felét töltötték. A szállodák vendégforgalma jelentős mértékben növekedett, közülük is főként a négycsillagosoké, több mint kétszeresére. A külföldi vendégek héttizede négy európai országból, Romániából (40%), Szerbiából (17%), Németországból (9,8%) és Szlovákiából (5,7%) érkezett. Az átlagos tartózkodási idő az előző évivel közel egyezően 3,1 éjszaka volt. A külföldiek átlagosan 3,5, a belföldiek 3,1 éjszakára vették igénybe a megye kereskedelmi szálláshelyeit. Javult a szálláshelyek férőhely-kihasználtsága, ennek ellenére éves átlagban alig haladta meg a 18%-ot. Lényegesen kedvezőbb helyzetben a négycsillagos szállodák voltak 40%-os. kapacitás-kihasználtsággal. Ezt a megyét is sújtja a nehéz megközelíthetőség, a rossz közlekedési infrastruktúra, ugyanakkor a román határ közelsége és a gyulai hévíz jó lehetőségeket ad a megyének, amelyeket célzott fejlesztésekkel, regionális együttműködéssel és jó marketingmunkával ki lehet használni. A megyében a külföldi vendégek száma messze elmarad a hazai vendégekétől. A külföldi vendégek számánál a magyar vendégek száma mintegy évtől függően hét-tízszer magasabb volt az elmúlt három évben. A külföldi vendégek körében a román és a szlovák látogatók dominálnak. Ugyanakkor vendégéjszakát tekintve alig van különbség a külföldi és a hazai vendégek közt, ami nyilván abból fakad, hogy a messzebbről érkező külföldi vendégek tovább maradnak, mint a hazaiak a szálláshelyeken Közép-Békés (avagy a Körösök Völgye) turizmusa Békés megye középső része (az a terület, amely nagyjából magába foglalja a Körösök Völgye NatúrPark területét), vagyis Békéscsabát, Békés városát és Gyulát, illetve több kisebb települést (pl. Mezőberény, Vésztő, Bélmegyer, Doboz, Köröstarcsa, Tarhos, Körösladány). A Közép-Békés, vagy a Körösök Völgye egy meta-desztinációnak tekinthető, vagyis egy olyan nagyobb desztinációnak, amely magában foglal több kisebb desztinációt. Sajnos az adatok nem állnak rendelkezésre kifejezetten erre a meta-desztinációra, azokat a KSH adatbázisából kellett külön összeszedni. 31

32 E települések közt elsősorban Gyulán van jelentősebb turizmus, de Békéscsaba és Békés városa is rendelkezik turistaforgalommal. Gyulát sokan tekintik Békéscsaba versenytársának, de mivel Gyula és Békéscsaba között a távolság légvonalban csak alig 14 km, közúton pedig 16 km, és a becsült utazási idő csupán 20 perc, ezért Békéscsaba és Gyula esetében nem annyira versenytársakról, hanem komplementer attrakciókat kínáló településekről beszélhetünk, és ez így van a Közép-Békési térség többi települése esetében is. A két város közt mind térben, mind időben kisebb a távolság, mint Budapest két távolabb eső kerülete közt Logikus lenne nem külön Békéscsaba, Gyula, vagy Békés turizmusáról beszélni, hanem a Közép-Békési térségről együttesen. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Közép-Békési térség nem szerencsés név marketingszempontból, mert az emberek nem igazán tudják, hogy mi tartozik oda, azért úgy véljük, szerencsésebb lenne Körösök Völgye térségéről, illetve később turisztikai klaszterről beszélni, amennyiben sikerül kialakítani azt. A Közép-Békési (Körösök-Völgye) térség turisztikai teljesítménye Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül 32

33 Forrás: KSH Forrás: KSH 33

34 A Közép-Békési (Körösök-Völgye) térség turisztikai adatai Békéscsaba, Békés és Gyula adatain keresztül Év Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeke n (fő) Vendégéjszak ák száma a kereskedelmi szálláshelyeke n (vendégéjszak a) Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) a év év év év év év év év Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Békés Békéscsaba Gyula Forrás: KSH A megyén belül Gyula sokkal jobb helyzetben van turisztikai eredményeket illetően, mint Békéscsaba, ami egyértelműen a bejáratott gyulai egészségturizmusnak köszönhető. Békés városa pedig a legkevesebb vendéggel és vendégéjszakával rendelkezik. Az is fontos ok, hogy Gyulán jóval nagyobb számú kereskedelmi szálláshely található, mint Békéscsabán (bár 2013 során is került sor férőhelybővítésre, és jelenleg is folynak szállodaépítések Békéscsabán). 34

35 Forrás: KSH Összes kereskedelmi szálláshely és szállodai vendégek száma Gyulán és Békéscsabán Összes kereskedelmi szálláshelyek férőhelye Terület T-Star év év év év 2012 TA év év év év év Békéscsaba Gyula Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Időszak Terület - T-Star 2012 TA év év év év év év év év év Békéscsaba Gyula Vendégek száma a szállodákban (fő) Időszak Terület - T-Star 2012 TA év év év év év év év év év Békéscsaba Gyula Forrás: KSH 35

36 Békéscsaba és Gyula turisztikai vendégforgalmának összehasonlítása a kereskedelmi vendégéjszakák alapján Forrás: KSH Mivel az arányok Békéscsaba és Gyula közt nem igen változtak az elmúlt 13 év során sem a vendégek számát, sem a vendégéjszakákat tekintve, és a külföldi vendégek száma és vendégéjszakái is folyamatosan elmaradtak Békéscsabán a Gyulaitól, ezért valószínű, hogy annak két oka lehet, nevezetesen nincs elegendő (minőségi és az attrakciókhoz közel fekvő) szálláshely Békéscsabán; nincs a köztudatban olyan attrakció Békéscsabán. ami több vendéget vonzana. Mindenesetre ez egy kicsit a tyúk vagy tojás kérdése, hiszen amíg nincsenek attrakciók (és/vagy nem tudnak azokról), addig nem érdemes szálláshelyeket fejleszteni, viszont, ha nincsen elegendő szálláshely, ez gátolja az attrakciófejlesztést is. Ebben a helyzetben többirányú változásra van szükség Békéscsabán, a turizmus területén: vagy együtt kell működni Gyulával és kiegészítő termékeket kell nyújtani az ott megszálló vendégeknek; és/vagy fejleszteni kell az egészségturisztikai szolgáltatásokat Békéscsabán (pl. Malom projekt), és ezen túl mindenképpen szükséges lenne a szálláshely kapacitások bővítésére is, hogy a turizmus egyéb fejleszthető ágazatai is bevételt hozzanak a városnak (kulturális turizmus, konferenciaturizmus, sportturizmus, örökség turizmus). A két város, Gyula és Békéscsaba kapcsolatát közös marketingmunkával lehetne erősíteni, pl. közös turizmus kártya kibocsátásával, amely adott árengedményt adna a békéscsabai turisztikai termékekből a gyulai vendégeknek, és viszont. Ez azért is hasznos lenne, mert a fürdővendégek rendszerint egy idő után megunják a vízben való lubickolást, és szeretnének olyan kiegészítő kulturális vagy gasztro-turisztikai esetleg sport vagy aktív turisztikai programot találni, amely más szórakozási formát biztosít és oldja az egészségturizmus 36

37 egyhangúságát, és amihez nem kell elmenni a világ végére (Gyula és Békéscsaba távolsága pedig elfogadhatóan kevés). A közös turisztikai kínálat kialakításához és működtetéséhez természetesen szükség lenne egy közös turisztikai szervezet (ez lehet közös TDM szervezet vagy turisztikai klaszter) kialakítására és működtetésére Békéscsabán és Gyulán, valamint megfelelő közlekedési lehetőségek (szervezett autóbuszjáratok, gépkocsi és motorkerékpár bérlés felkínálása mindkét településen ami aztán később odáig fejleszthető, hogy az egyik településen bérelt kerékpárt, motorkerékpárt vagy gépkocsit a másik településen lehet visszaadni). Békéscsaba eddig inkább kiegészítő, komplementer turisztikai kínálat nyújtott a térség többi településéhez képest (pl. kulturális, gasztro-, illetve aktív turizmus). A jövőben is fontos ezekre a komplementaritásokra koncentrálni, oly módon, hogy a más céllal a térségbe érkező látogatók jöjjenek el Békéscsabára és vegyék igénybe a szállást valamint az itt nyújtott szolgáltatásokat is. Egyre inkább törekedni kell arra is, hogy a már jól ismert és tovább erősítendő 'kolbász' brand és gasztroturizmus mellett egy-egy új célcsoportot is megnyerjen magának a város és megmutassa azt az arcát, melyben egyedülálló. Kitörési pont lehet a kultúra-, a konferencia- és a sportturizmus. Ebből Békéscsaba számára az alábbi fontos feladatok következnek: érdemes erősíteni az együttműködést a térség más desztinációival, elsősorban Gyulával annak érdekében, hogy az ott tartózkodó vendégeknek nyújtsanak kiegészítő programokat (ez a javasolt Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés, TDM, vagy Klaszter), megfelelő desztináció és városmárka-építést kell végezni annak érdekében, hogy határozottan kommunikálni lehessen a Körösök Völgye Turisztikai Meta-Desztináció fogalmát és Békéscsaba hagyományosan sikeres és új arcát, emellett természetesen szükséges lehet saját egészségturisztikai fejlesztéseket végezni Békéscsabán (pl. Malom-projekt), mely önmagában is nagy vonzerő és a mai, egészségtudatos világban egyre nagyobb teret hódít. Ezek a fejlesztések a turizmus bármely más ágához (gasztro-, aktív-, sport-, kultúra-, konferenciaturizmus) is jól kapcsolható, kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak, valamint mindenképpen szükséges növelni a szálláshely kapacitásokat is, mert a helyben lakó turista mindig sokkal hasznosabb költését tekintve, mint az, aki csak átjár más helyről Békéscsabai kistérség turizmusa A Békéscsabai Kistérség települései a következők: 9. Békéscsaba 10. Csabaszabadi 11. Kétsoprony 12. Szabadkígyós 37

38 13. Gerendás Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ezen túl még magába foglalja Doboz települését is. A január 1-jétől érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezőkovácsházai (18), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének száma jelentősen szóródik. A békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fő), amelyet az orosházai (64 ezer fő) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fő) kistérség. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg január 1- jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz ma már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás néven a Dél-Alföldi régióban egy dinamikusan fejlődő területen működik 2004 júliusától kezdve. A társulást alkotó 5 önkormányzat szerveződött önálló, saját perspektívát teremtő kistérséggé, mely Békéscsaba központtal és a szomszédságában lévő Telekgerendás, Csabaszabadi, Kétsoprony és Doboz települések szerveződésével állt össze. A települések polgármesterei döntéshozó szervként irányítják a kistérség mindennapjait. Elsődleges feladatainak a kibontakozási, fejlesztési programok, pályázatok, statisztikai kimutatások, megvalósíthatósági tanulmányok készítését, célprogramok kidolgozását tekintik. Tervezik az egyéb infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítását. Kiemelt feladatként kezelik a kistérségi települések területén az információval való ellátás, az infrastruktúra javítását, a szakmai segítségnyújtást. A szociális és területfejlesztési területen a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a hat tagönkormányzattal állt partnerségi kapcsolatban. Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Szabadkígyós, Újkígyós. Honlapjuk (http://www.csabaikisterseg.hu/). A békéscsabai kistérségen belül elsősorban Békéscsaba turizmusa jelentős, a többi kistelepülés esetében a turizmus nem jelentős, inkább csak támogatják Békéscsaba turizmusát. A turizmus szerepe önmagában nem jelentős a kistérségben, már csak azért sem, mert a Békéscsabai kistérség országos viszonylatban nem kiemelt turisztikai terület. A lehetőségek inkább más térségekkel való összekapcsolásban rejlenek, amennyiben sikerül megtalálni a meghatározó és hosszú távon is fejleszthető turisztikai termékeket. A kistérség legfontosabb turisztikai vonzerőit a Békéscsabai vonzerők, a gasztronómiai események (pl. Csabai kolbászfesztivál), valamint a kulturális intézmények által generált kulturális turizmus (pl. Munkácsy Mihály Múzeum, Jókai Színház valamint a Csabagyöngye Kulturális Központ rendezvényei) jelenti, de a Munkácsy témán még sokat kell dolgozni, hogy a benne rejlő 38

39 potenciált realizálni lehessen, távlatilag a fejlesztés alatt álló egészség-, sport- és konferenciaturizmus lehet még számottevő. Vendégek száma a Békéscsabai kistérségben összesen a kereskedelmi szálláshelyeken év év év év év év év Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Összes Forrás: KSH Vendégéjszakák száma a Békéscsabai kistérségben a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) év év év év év év év Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Összes Forrás: KSH. A táblázatból látható, hogy a kistérségen belül elsősorban Békéscsaba, Szabadkígyós és Telekgerendás esetében volt számottevő turizmusérkezés, és a vendégéjszakák megoszlása 39

40 is hasonló volt, míg a külföldi vendégek a KSH szerint csak Békéscsabán szálltak meg. Forrás: KSH Forrás: KSH Míg a válság és egyéb tényezők miatt 2011-ben és 2010-ben csökkent a vendégek száma a kistérségben, addig 2012 során megfordult a trend és mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma növekedni kezdett. Hasonlóan nőtt 2012 során a külföldi vendégek vendégéjszakáinak a száma is, bár még mindig nem érte el a 2005-ös szintet Békéscsaba turizmusa, küldő piacok, fontosabb turisztikai termékek, a vendégérkezések és a vendégéjszakák számának alakulása Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően barátságos városnak tartják az ide látogatók. Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az egyik legzöldebb magyar város és a legbarátságosabb magyar város. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy 40

41 Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több elhagyott és leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz-csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a 2012-es év. Míg között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, ről re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is megfordult (lásd a lenti táblázatot). A vendégéjszakák számának alakulása Békéscsabán, év év év év év 2013 I-XI hónapok Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek tartózkodási (éjszaka) átlagos 1,9 2,1 2,3 2,6 2,7 2,8 ideje Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek 2,3 1,9 2,4 2 1,8 2,2 41

42 átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Belföldi vendégek 1,8 2,2 2,3 2,8 2,6 2,99 átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Forrás: KSH. és Békéscsaba város önkormányzata A KSH előzetes adatai szerint hónapjaiban a vendégek száma 21,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 29,9 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszakában. Az országos átlagot meghaladó bővülést a közel 10 milliárd forint értékű turisztikai célú beruházási programsorozat generálja. A város vezetői több fórumon is elmondták 2013 során, hogy a város hosszú távon számol a turisztikai ágazat bővülésével, Békéscsabán 2010 óta több mint 6 milliárd forint értékű, turisztikai célú beruházás fejeződött be. Jelenleg pedig további hét, összesen mintegy háromnégy milliárd forint értékű projekt áll kivitelezés alatt, ezeket várhatóan 2014-ben át is adják. Békéscsabán 2013 első tíz hónapjában vendég vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma a városban 21,9 százalékkal bővült, az országos átlag 5,3 százalékos növekedésével szemben. A vendégéjszakák száma 29,9 százalékkal emelkedett, az átlagos növekedés országosan 4,4 százalék volt. Az eddig átadott turisztikai beruházások közül magántőkéből a három csillagos, kilencven férőhelyes Brill wellness hotel épült a belvárosban, a külváros ligetes övezetében megújult a Fenyves Hotel, mely wellness szolgáltatásokkal bővítette kínálatát. A szálláshelybővítő beruházások összege pályázati pénzekkel együtt meghaladja a hétszáz millió forintot. Az idei évben elkészült a város új kulturális intézménye, a Csabagyöngye Kulturális Központ, mely közel két milliárd forintból épült újjá. Befejeződött a történelmi belváros és a Szent István tér felújítása szintén két milliárd forintból és befejeződött a Békéscsabát Nagyszalontával összekötő turisztikai kerékpárút építése 1,5 milliárdból. A kivitelezés alatt álló beruházási programokat tekintve két minőségi szálloda épül a városban, az ötven férőhelyes, négycsillagos Munkácsy Hotel a belvárosban, a 46 férőhelyes, három csillagos Arcanum Hotel a volt laktanya területén. A két szállodai beruházás összege 1 milliárd forint. Az önkormányzat építi az új CsabaPark gasztronómiai és fesztiválközpontot 1,3 milliárd forintból. A CsabaPark mellett kivitelezés alatt áll egy Hagyományőrző Fesztivál és Rendezvény iroda, mely több mint 80 millió Ft-ból 62 százalékos EU támogatással épül meg, valamint a Gasztronómiai Fesztiválok turisztikai attrakció projekt, melyet 342 millió forintból 70%-os támogatással magánbefektető valósít meg. Békéscsaba nyit az egészségügyi turizmus szolgáltatás területén is. Egy magáncég diagnosztikus terápiás és esztétikai Centrumot létesít közel kétszáz millió forintból 70 százalékos EU támogatással. Gasztroturizmus területén a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé emelhető még ki, amely a Kolbászfesztivál mellett a város másik nagyrendezvénye. Ugyanígy imázsformáló a Csabagyöngye szőlő is és az erre épülő marketingkommunikáció. 42

43 Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. Békéscsaba jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját elsősorban a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják, de nem szabad megfeledkezni a kulturális turizmus adottságairól sem, amit elsősorban Munkácsy Mihálynak a városhoz kötődő munkássága jelent, valamint a potenciális vallási turizmusról és a szintén még ki nem aknázott vissza a gyökerekhez típusú örökség turizmusról sem. Jelenleg a város három legértékesebb turisztikai terméke, amely jelenleg a desztináció imázsát is meghatározza, Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál, a Csabai Sör és Csülökfesztivál valamint a ma még nem kellően hasznosított kulturális turisztikai Munkácsy Mihály hagyomány. A Csabai kolbász esetében fontos kiemelni a versenyelőnyként jelentkező unikális jegyeket, a speciális füstölési technológiát, valamint azt, hogy ez a kolbász alapvetően otthon készül, szemben a gyulai kolbásszal, ami inkább nagyüzemi termék, valamint, hogy a csabai kolbász nem tartalmaz borsot, ami szintén előnyös sok ember számára. Az egészségturisztikai termékek még fejlesztésre szorulnak, bár az adottságok, amint azt már jeleztük, jók. Az új és folyamatban levő beruházásoknak köszönhetően ugyancsak fejleszthető a konferencia- és a sportturizmus. A turizmus fejlődését azonban jelentősen gátolja a rossz megközelíthetőség, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek viszonylagos hiánya, amelyeket az utóbbi években igyekezett a város pótolni, ahol lehetett. A közlekedés Békéscsabára az ország más részeiből, illetve Nyugat- Európából nem kellőképpen megoldott. Ezen talán segíthetne egy együttműködés kialakítása a szomszédos romániai Temesvárral, mivel az ottani repülőtér kapacitása megfelelő lehet nagy gépek fogadására és onnan lehetne autóbuszokkal szállítani a vendégeket Békés megyébe. Ezen túl erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketing kommunikációja és turisztikai imázsa is, amelyhez jó megoldás lehet a Körösök Völgye Turisztikai Együttműködés a maga komplex, komplementer termékeivel. A városba látogató külföldi vendégek közt a szomszéd országokból, vagyis Romániából, Szlovákiából és Szerbiából érkező látogatók vannak túlsúlyban. Érdekes, hogy a Romániából érkező látogatók száma dinamikusan növekszik, míg a Szlovákiából érkezők száma évről évre csökken (mivel a fesztiválokra és egyéb rendezvényekre érkezők nem mindig töltenek a városban több éjszakát, ezért a külföldi látogatók számát illetően csak becslésekre kell itt hagyatkoznunk). A szlovák vendégek számának csökkenése egy olyan folyamat, amit mindenképpen jobb marketingkommunikációs munkával meg lehet és meg is kell állítani. 2. Best Practice -ek Ha egy desztináció fejlődni akar, akkor a legjobb módszer a világban fellelhető best practices elemzésével kell kezdeni. A turizmusban ugyanis kevéssé lehet versenytársakról beszélni, ugyanis mindenkitől lehet valamit tanulni, és sok más desztinációval együtt is lehet működni különösen akkor, ha azok a desztinációk nincsenek elérhetetlen távolságban. 43

44 A best practices elemzése során természetesen szerencsés olyan példákat tanulmányozni, amelyek valamilyen módon hasonlítanak adottságaikban ahhoz, ahol hasznosítani akarjuk azokat. Mely desztinációk hasonlatosak Békéscsabához? Elsősorban olyan desztinációkat kell vizsgálni, amelyeknél kiemelkedő jelentősége van a gasztroturizmusnak; jelen van, de nem uralkodó az egészségturizmus (wellness és gyógyturizmus); amelyek jelentős kulturális hagyományokkal rendelkeznek (múzeumok); ahol nagy hagyománya van a sportnak; ahol sok olyan nemzetiség él, amelyek szomszédos országokban többségi nemzetet alkotnak. Az, hogy az illető desztináció milyen méretű (földrajzilag vagy lakosságszámát tekintve) már másodlagos jelentőségű csupán. Ebből az is látszik, hogy számos olyan desztináció van a világban, amelyek hasonlatosak Békéscsabához valamilyen szempontból. Természetesen minden egyes jó példa után jelezzük, hogy abból mit lehet hasznosítani Békéscsabának Best practice-ek Magyarországon Helyi piacok Magyarországon Az elmúlt évek során a helyi piacok Magyarországban egyre népszerűbbek lettek, és mivel az előző tervezési periódus során a hazai termelők folyamatosan szorultak ki a termelési vertikumból, ezért 2010 után az új kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a hazai termelők ismét bekapcsolódhassanak abba. A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek során, sok helyen segített helyi piacokat létrehozni annak érdekében, hogy a kistermelők értékesíteni tudják minőségei termékeiket, és ezek a helyi piacok sok esetben turisztikai események is lettek. Panyola példája érdekes a helyi piacokat tekintve, mivel Szabolcsban, ahol más attrakció nem nagyon található, sikerült kialakítani egy olyan helyi termékeken alapuló rendszert, amelyben a gasztroturizmus és a helyi szilvapálinka együtt adja azt az attrakciót, ami miatt komoly turisztikai forgalom alakult ki a községben. De Budapesten is vannak helyi piacok, korábban a Kossuth tér átépítését megelőzően a VM árkádjai alatt kezdtek helyi piacot létesíteni, de ezt az építkezések miatt átmenetileg be kellett zárni. Békéscsaba számára hasznosítható, hogy a tervezett Csaba Park mellett, amely elsősorban a Csabai kolbászra, mint 'márkatermékre' épít pl. kiváló lehetőség lenne a helyi kézműves termékek, élelmiszerek, pálinkák, egyéb kézzel készített termékek bemutatása és vására is, akár rendszeres vagy állandó jelleggel pl. a Malom téren tervezett Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar vagy a Csabai rendezvényszervező Kft. által tervezett tájház jellegű fesztiválközpontban. Fontos azonban, hogy a különféle 44

45 érdekcsoportokhoz tartozó létesítmények ne egymás versenytársai, hanem együttműködő, egymást kiegészítő partnerei legyenek. A helyi termelői piac turisztikai attrakcióként való pozicionálására remek példa a Káptalantóti piac. Ezeknek a piacoknak a sikerét a kiváló helyi termékek mellett a barátságos hangulat is adja. Fontos eleme lehet pl. a kóstoló asztal --minimális mennyiségű termékből--, ahol kiváló lehetőség adódik a beszélgetésre, kapcsolatok építésére (az élmény alapú turizmusban leírtak szerint). A Békéscsabán kívül, máshol elhelyezkedő helyi piacok sem versenytársaknak, hanem inkább best practice-eknek tekintendők, akikkel együtt lehet működni, és akiktől esetleg tanulni is lehet Gasztroutak, gasztrotúrák Manapság nagyon divatosak és keresettek a helyi gasztronómiai élmények, melynek egyik formája a tematikus gasztronómiai út, mely megvalósulhat vezetett formában (profi szakember, gourmet vagy somelier vagy helyi idegenvezető kíséretében), aki ismeri és elmagyarázza a helyi különlegességeket. Ezt rendszerint kóstolással is összekötik. A gasztronómiai tematikus utak (kolbászút, pálinkaút, tájjellegű ételek, éttermek útja) megjelenhetnek mobil applikációk vagy offline térképek, katalógusok formájában is, ilyenkor a látogató önállóan keresi fel a helyszíneket a megadott paraméterek alapján. A gasztroturizmusnak egy újabb trendi megjelenési formája a helyi ételek kipróbálása oly módon, hogy egy mini főzőtanfolyammal kötik össze az élményt. Ez kezdődik az alapanyagok közös bevásárlásával a helyi piacon kis kosárkával, majd valamelyik helyi étteremben, de nagyon sok esetben erre vállalkozó családoknál közös főzés majd kóstolással zárul. Ez utóbbira a legnagyobb igény a külföldi közönség felől mutatkozik, hiszen ez nem csak a gasztronómiáról, hanem a komplex magyar vidéki élményről szól, a vendégek ugyanis szeretnének kicsit belelátni a helyiek életébe, szokásaiba is. Ennek a programnak óriási jelentősége van a helyi lakosság turizmusba (s rejtett formában a városmárkázásba) történő bevonásában is. Teljes mértékben helyi erőforrásokon alapszik, hiszen az étel készítéséhez szükséges helyi alapanyagokat, s a vendéglátó gazda munkáját is magában foglalja a turisztikai termék. Számos ilyen program létezik ma Magyarországon fővárosi és vidéki viszonylatban egyaránt és egyre gyakrabban jelenik meg az utazási irodák kínálatában is (budapesti és vidéki gasztronómiai séták, túrák (Taste Hungary), Tokaj hegyaljai bortúra, piac és dűlő túra, zsidómagyar vacsora otthon, irodalmi kávéházak sétája, kézműves sörök sétája, édesség körút, bornap túra stb.) Békéscsaba számára hasznosítható lehet a Kolbászfesztivál témájához kapcsolódó gasztroutak kialakítása, amelynek során meg lehetne látogatni az építés alatt álló, kolbászhagyományokat bemutató létesítményeket, 'helyi műhelyeket' valamint azokat a helyszíneket, amelyek hasonlóképpen a helyi gasztronómiához kapcsolódnak A Szekszárdi Borvidék Egyesület Példaértékű helyi összefogás eredménye a Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület megalakulása, melynek céljai túlmutatnak a helyi márkatermékre épülő marketing összefogáson. Az Egyesület célja a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének 45

46 megóvása, kultúrájának megőrzése, továbbvitele, valamint a térség idegenforgalmának fellendítése, a Szekszárd környéki térség fejlesztése. Ezen belül különösen: a Szekszárd környéki borvidéki borút létrehozása, a borvidék saját arculatának és egységes tájegységi képének kialakítása; a borturizmus helyi fellendítése, a környék bekapcsolása a nemzeti és nemzetközi borutakba; a borvidékhez tartozó települések együttműködésének szervezése, a térség infrastrukturális fejlesztése, környezetvédelme összehangolt programok alapján; az Egyesület céljaihoz kapcsolódó fejlesztési programok finanszírozási lehetőségeinek felkutatása, az egyesületi tagok segítése a pályázati lehetőségek terén; a minőségi bortermelés előmozdítása, e minőségi borok piacának kiszélesítése; a bortermeléshez kapcsolódó művészeti, irodalmi, zenei, építészeti és egyéb kulturális értékek védelme, a turizmus területén való felhasználása. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetőbb igény vezette, hogy Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égető gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Békéscsaba hasonló volumenű együttműködést fejleszthetne tovább a NatúrPark Egyesületből kiindulva a környék településeivel, intézményeivel, a helyi gazdákkal, vállalkozókkal. Küldetéseként pedig a térségben található egyedi helyi termékek (pl. Körösök, Munkácsy, kolbász, pálinka) közös marketingje mellett gazdaságösztönző, térségfejlesztő és forrásbővítő feladatokat valamint a kulturális és természeti értékeket őrző, a hosszú távú fenntartható fejlődést is szem előtt tartó fejlesztéseket valósíthatna meg Kulturális tematikus utak Az ezredforduló óta sorra jönnek létre a legkülönfélébb tematikus utak a világban. Ezek közül figyelemreméltó az Európai Tanács által is fő kulturális útvonalként elismert utak, ugyanis ezeknek közös marketing-együttműködése (közös weboldal, közös kiadványok, tematikus térképek, mobil applikációk, ajánlások, nemzetközi vásárokon, médiában való közös megjelenés) egy világviszonylatban ismeretlen településre is ráirányíthatja a figyelmet. A meglevő, határon átnyúló kulturális örökség felhasználásával határon átnyúló turisztikai kínálatot lehet teremteni. Magyarország is része pl. a Szent Márton kulturális útvonalnak, melynek egyik csomópontja Szombathely, ahol Márton született, a másik pedig Tours Franciaországban, ahol Márton püspökké választották és a sírja is ott található. A két várost összekötő fő útvonal Magyarországot, Szlovéniát, Olaszországot és Franciaországot érinti, de vannak leágazásai Horvátország, Szlovákia, Csehország, Hollandia és Németország felé is. Magyarország pl. tagja az Európai zsidó örökség túrának is, melyet az Európai Tanács szintén fő kulturális útvonalként ismert el. Jelen pillanatban a Dohány utcai és a Kazinczy utcai Zsinagóga van rajta, pedig Európa több országában egészen kicsi Zsinagógák is csatlakoztak. Az ehhez kapcsolódó applikáció külön mutatja be az eredeti formában megőrzött, valamint a 46

47 megújult modern Zsinagógákat is (www.jewishheritage.org). Célszerű lenne Békéscsabának is elindítani a kérelmét, hiszen igazán nagy szó, hogy működő Zsinagógája van, és ez hírnevet, vallási turistákat, illetve zarándokokat hozhat a városba. Békéscsaba számára hasznosítható lehet három kulturális tematikus út kialakítása, úgymint a pósteleki kurgánokra épülő ősmagyar hagyomány-utak, a szlovák hagyományokat bemutató szlovák hagyomány-utak, végül pedig a térségben található zsidó hagyományokra épülő zsidó hagyomány utak, ezen kívül még érdemes további tematikus útvonalhoz, mint vezértémához csatlakozni, létezik pl. kastélyok útja, régészeti örökség útja, és Békés megye Budapesti Kulturális Munkacsoport A BTH Budapesti turisztikai Szolgáltató Kht. és a Művészetek palotája 2008-ban hozta létre a Budapesti Kulturális Munkacsoportot, azzal a céllal, hogy összefogja azokat a kulturális intézményeket, melyeknek meghatározó szerepük van a város turisztikai kínálatában, ugyanakkor az eddigieknél intenzívebb marketingmunkát szeretnének külföldön és belföldön egyaránt. Egy olyan szakmai együttműködés létrehozása volt a cél, mely egyúttal a turizmusban résztvevő kulturális intézmények intenzívebb részvételét és aktivitását eredményezi a várospromócióban. A mini marketingszervezetként működő munkacsoporthoz 14 kulturális intézmény csatlakozott, köztük olyan 'óriások', mint a Szépművészeti Múzeum, az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Művészetek palotája, a Zeneakadémia, Ludwig Múzeum vagy a Táncszínház. A szervezet közös promócióval, közös weboldallal, online eseménynaptárral, közös kiadvánnyal, hírlevéllel, nyereményjátékokkal, vásárokon történő megjelenéssel, tematikus programokkal segítette az intézmények látogatottságának növelését, programjaik népszerűsítését. Közös kulturális kutatást végeztek több ízben a célcsoportok és a keresett termékek, élmények feltérképezésére, azonban az együttműködés egyik legnagyobb hozománya egy saját 'Cultural Budapest' brand kiépítése volt, mely az intézmények és a város imázsát is pozitívan alakította. A Kulturális Munkacsoporttal a BTH egy olyan együttes gondolkodást és cselekvést indított el, melyre ebben az időben nemigen volt még példa a turizmusban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a Békéscsaba Cultural Brand kialakítása, és ennek érdekében létre lehetne hozni egy olyan kulturális munkacsoportot, amelyben a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Munkácsy Mihály Múzeum mellett még további múzeumok és pl. a Jókai színház valamint egyéb kulturális életet meghatározó intézmények, programgazdák is részt vennének. A kulturális munkacsoport a közös megjelenés, marketingkommunikáció mellett kulturális kutatással, termékfejlesztéssel, innovatív, országos szinten is példaértékű programok kidolgozásával valamint oktatással is foglalkozhatna. 47

48 Budapesti Cultural Adventure koncepció 2008 év végén, épp a világgazdasági válság elindulásával egy időben Budapest turisztikai promóciós szervezete a BTH egy teljesen új Budapest megközelítés kidolgozását kezdte meg, melyet egyúttal hosszú távú koncepcióvá formált. Az ún. 'élményalapú marketing' lényege, hogy Budapestet újracsomagolva, pezsgő, fiatalos, szórakoztató nagyvárosként mutatta be, tele különleges kulturális élményekkel, egyedi és romantikus helyekkel, szórakozási lehetőségekkel. Ebben a megközelítésben a turisztikai promóció nem termékekre, hanem élménytémákra fókuszált: Art and design Party and fun Relax and family Love and Romance Festivals and events A koncepcióhoz egy nagy nyári nemzetközi kommunikációs kampányt is rendeltek, melyhez több nagy partner csatlakozott (MALÉV, Magyar Szállodaszövetség, Magyar Turizmus Zrt.) A kampány kommunikációs elemei is elsősorban az élménytémákhoz passzoló közösségi médiumok valamint utcákon, tereken és egyéb nyilvános helyeken (pl. népszerű fitnesz klub) zajló gerillaakciók és a kampányhoz kapcsolódó óriásplakátok voltak. Külön kampány weboldalon szerepeltek az 'élménytermékek' valamint a kedvezményes repülőjegy és szállásfoglalási modulok, a kampányban résztvevő vállalkozások akciós ajánlatai. Békéscsaba számára elsősorban az élményalapú turisztikai termékek, élménytémák kialakítása lehet tanulságos és megfontolandó a jövőre nézve valamint a kampány céljából létrejött példaértékű összefogás, mely mozgósította az érdekelt szervezeteket. Ehhez a poszt-modern turizmus is nagymértékben felhasználható lehetne, nevezetesen lehetne készíteni olyan webes alkalmazást, amelyben a látogatók (legyenek azok fizikailag vagy csak virtuálisan jelen) végigjárhatják a békéscsabai kulturális illetve gasztro kulturális termékek helyszíneit (kezdve a Munkácsy Mihály múzeummal, majd folytatva a Csabagyöngye Kulturális Központtal, illetve egyéb helyszínekkel) Irány Pécs! kártya Pécsett korábban már bevezettek különféle kedvezményeket adó kártyákat. Közöttük voltak sikeresek (TÜKE kártya a város lakóinak, Pécs kártya bevásárláshoz) és olyan is, ami időközben megszűnt (Dél-Dunántúl turisztikai kártya). Az elemzés során áttekintették a turisztikai kártyarendszerek céljait is, és ehhez rendelték hozzá azokat a célokat, melyek számukra fontosak egy turisztikai városkártyához és megfelelő információt nyújtanak a vendégek városban tartózkodásáról, pl. milyen attrakciókat kerestek fel. A kártya és annak kedvezményei csak TDMSz tag szálláshelyeknél hozzáférhetők, ezzel a szálláshelyek jelentős piaci előnyhöz jutnak a (még) nem tagokkal szemben. Az elfogadóhelye esetében a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a vendég egy csomagban megkapja, a kiadványban látja a kedvezményeket, így részese a komplex vendégirányító rendszernek. 48

49 A kártyát az egyéni vendégek ingyenes kapják meg a szálláshelyen, mert a kártya díját beépítették a szállásdíjba. (Jelenleg 18 pécsi szálláshely részese ennek a rendszernek a TDMSz tagok közül.) A kártyával 7 db ingyenes szolgáltatást lehet igénybe venni. Az egyéni turisták emellett további százalékos kedvezményeket is igénybe vehetnek (20-50%-ig). A kártya segítségével minden vendég fejenként 9000 Ft-ot takaríthat meg. A vendégek 2013 márciusától pedig már 40 elfogadóhelyen vehetik igénybe a különböző kedvezményeket. A vendégek kártyái csak a pécsi tartózkodási idő alatt érvényesek, tehát valamennyi kedvezmény ez idő alatt vehető igénybe. A kártyákat a szálláshelyek aktiválják a teljes tartózkodási időre egy online felületen. A kártya maga továbbá egy NFC (near field communication) típusú elektronikus kártya, a nagy forgalmú elfogadóhelyeknél leolvasó készülékek segítik a vendég és jogosultságának azonosítását, a többi helyszínen felmutatással működik. Ezek a kártyaleolvasók lehetővé teszik, hogy a TDM szervezet pontosan megismerhesse a vendégek fogyasztói szokásait a városban. Emellett a szálláshelyek a vendégek regisztrálásakor, vagyis a kártyák aktiválásakor, vendégadatokat is rögzítenek, ez további elemzéseket tesz lehetővé. A szálláshelyek kártyadíjat fizetnek a TDM szervezetnek a rendszerben rögzített vendégéjszakák után. Az elszámolás minden hónap végén megtörténik a két partner között. Ezekből a bevételekből a kártyarendszer üzemeltetője (a TDMSz) a belépőjegyek árát visszautalja a 100%-os elfogadóhelyeknek. A további, százalékos kedvezményeket nyújtó elfogadóhelyek nem kapnak visszatérítést a rendszerből. A pécsi elfogadóhelyek mellett számos baranyai attrakció is csatlakozott 2013-ban a rendszerhez. Az elfogadóhelyek számának bővítésével, valamint területének a városhatáron túli kiszélesítésével a jelenleg 2 napos pécsi tartózkodási idő növelése a cél. Békéscsaba számára hasznosítható lehetne ez az elképzelés akár Békéscsaba, akár a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter vonatkozásában. Amennyiben létrejönne egy Békéscsabán túl terjedő TDM szervezet vagy Körösök Völgye Turisztikai Klaszter, úgy még könnyebben meg lehetne ezt valósítani, de kezdetben a városi turisztikai egyesület is lehetne a gazdája, és később ki lehetne terjeszteni azt más településekre is Balaton-felvidéki Nemzeti Park A 13 látogatóhelyet kínáló Balaton-felvidéki leporelló nem csak bemutatja a látogatóhelyeket, hanem a turisták már két attrakció meglátogatása után kedvezménnyel vehetik igénybe a 3-ik látnivalót. Ehhez csupán a tájékoztató leporellón kell gyűjteni a pecséteket, melyeket már az első helyen kézhez kap a vendég. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túrabérletet is kínál, mellyel a legkülönfélébb túráik látogathatók (holdfénytúra, geotúra, madárfigyelés, középkori templomok túrája, tanösvények túrája stb.) és három vezetett túra igénybevétele után a negyedik ingyenes. (www.bfnp.hu) Békéscsaba számára hasznosítható lehetne mind a városon belül (helyi szolgáltatóknál), mind a szélesebb Körösök Völgye Turisztikai Klaszter esetében (akkor nem csak helyi, hanem gyulai, szarvasi, illetve amennyiben ez a térség átnyúlik Romániába, akkor az ottani szolgáltatók is részt vehetnek benne) Balaton Best Card A térségi TDM-szervezet négy alapító tagja a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, a Balatonfüredi Turisztikai Egyesület, a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület, valamint a 49

50 Tihany Legenda Nonprofit Kft. Területileg a Tihanytól Balatonalmádiig terjedő Balaton-partot foglalja magában a következő településekkel: Tihany, Balatonfüred, Csopak, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Balatonalmádi. Új buszjárat köti össze július 21-től a szezon végéig a Balaton észak-keleti partját, Balatonalmáditól Tihanyig. A BalatonBest-busz nem egy csupán közlekedési eszköz, hanem egyben program is: fedélzetén kiképzett idegenvezetők, hostessek ismertetik meg az utazókat az útvonal nevezetességeivel. A Balaton Best TDM-szervezet azért döntött a járat megindítása mellett, hogy összeköttetést teremtsen a térségi attrakciók között, és megkönnyítse a turistáknak ezek elérését. Ily módon a nyaralók akárhol szállnak meg kényelmesen bejárhatják a szomszédos vagy messzebb fekvő településeket, meglátogathatják a települések nevezetességeit. A járat összeköttetést teremt a nagy szállodák és a városnézést, kikapcsolódást szolgáló, egyéb helyszínek, szolgáltatások között. A buszmegállókat a legvonzóbb helyszíneken helyezték el. A Balaton-part leglátogatottabb strandjai (Kisfaludy, Eszterházy, Wesselényi és az alsóőrsi), a füredi aquapark mellett a kikapcsolódást szolgáló fűzfői Bob-szabadidőparkhoz is elviszik a vendégeket, és megállnak a Tagore-sétányon, a hajóállomások, kikötők, kempingek előtt is. A busz Tihany és Almádi központjában is megáll, és eljut a tihanyi Belső-tó partjára, a Levendulaházhoz is. A BBB elindítói arra számítanak, hogy a vendégek tovább maradnak egy-egy településen, ha onnan kényelmesen, ésszerű áron ingázhatnak a térség egyéb nevezetességei között. A turisták számára előnyös, hogy több programot érhetnek el az új járattal, és az is, hogy nem kell parkolóhelyet keresniük, vagy külön fizetni a parkolásért. A Borfesztiválok idején sem kell azon gondolkodni, hogy ki fogja visszafelé vezetni az autót, ki áldozza fel magát - mindenki élvezheti a legfinomabb balatoni borokat. A kóstolgatás utáni nem kell gyalog hazamenni, mert a buszos különjárat hazaviszi a vendégeket. A színházi járat alkalmazkodik az előadások kezdési idejéhez és végéhez. A járatra rövidebb szakaszra is vásárolható jegy, és hop on hop off jelleggel, egész napos jegy is váltható. A családok és a gyermekek kedvezménnyel utazhatnak. A megállóknál található szolgáltatók kedvezményeket adnak, vagy ingyen kóstolóval várják az érkező vendégeket. A kedvezményrendszer kiépítése folyamatban van; a cél a további szolgáltatók bekapcsolása, további kedvezmények biztosítása. A buszjáratot a Balaton Best megbízásából vállalkozó üzemelteti, saját üzleti vállalkozásként, bérelt autóbuszokkal. Kedvezmények: Strandbelépő %, a 4. éjszaka után ingyen, Balaton Best Busz Tihanytól Almádi-ig ingyen, Esti Borjáratok a térség legjobb pincéihez ingyen, % további prémium kedvezmények a térség szolgáltatóinál. Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló kártya, mivel az -- a közös marketingben rejlő egyéb előnyök mellett -- nagyobb fogyasztást generál a város, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter tagjainál működő szolgáltatók és kereskedők számára, Badacsonyi Régiójáró busz Hasonló az előbbi példához a Badacsonyi Régiójáró busz. A több helyi szolgáltatót összefogó Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület indította be azt a buszjáratot, amely naponta hét alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban (kistérségben pontosabban). Igénybevételével 50

51 a vendégek fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a régió nevezetességeit, borospincéit és vehetnek részt valamennyi rendezvényen. A buszon hostess fogadja és kalauzolja a vendégeket, ismerteti az állomásokhoz kapcsolódó programlehetőségeket. Napijegy vásárlásával a vendégek megcsodálhatják a Badacsony-hegy szépségeit, megízlelhetik a borvidék pincéinek remek borait, meghódíthatják a Szigligeti Várat, a Káptalantóti Kecskefarmon elleshetik a sajtkészítés fortélyait. Nemzeti Park Salföldi Majorjában magyar őshonos háziállatok és lovasbemutató várja a vendégeket, Ábrahámhegyen pedig felfedezhetik a helyi vendéglők specialitásai. Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye számára is hasznosítható lehet egy ilyen buszjárat. A Körösök Völgye így könnyedén bejárható lenne bármely főbb településről kiindulva, sőt még a békési pálinkaúton is nyugodtan kóstolhatna mindenki a magasabb alkoholtartalmú italokból. A buszjárat finanszírozását részben az önkormányzatok, illetve az érintett szolgáltatók hozzájárulásai fedezhetik a buszt igénybevevő közönség mellett Gyógyvizek Völgye Az egy tematikára létrehozott térségi együttműködésre kiváló példa a Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület, mely Egerszalók kezdeményezésére november 24-én három település (Egerszalók, Demjén, Egerszólát) közreműködésével jött létre. Az Egyesület az önkormányzatokat, gazdasági és civil szereplőket, szálláshely-szolgáltatókat, magánszemélyeket, támogatókat kívánja összefogni. A három települést körbeölelő Gyógyvizek Völgye a Mátra és a Bükk között, a Laskó-patak völgyében elterülő vidék. Természeti képződményeivel, finom boraival, vizeivel, kő emlékeivel páratlan kikapcsolódást jelent az idelátogató vendégek számára. Egerszalókon igazi nevezetességként említhető a föld mélyéből feltörő hévízforrás, amely jellegzetes párolgásával Európában páratlan természeti környezetet teremt. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkő képződmény a világon egyedülálló. Ezen természeti csoda lábánál épült fel a Saliris Resort Gyógy- és Wellness Fürdő, mely a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben. A Demjénben található Thermál Fürdő az ország legújabban feltárt gyógyvize. Egerszólát a hagyományos falusi turizmus helyszínét biztosítja az idelátogató vendégek számára (sajtkészítés, pálinkafőzde). Turisztikai látványosságként említhető a riolittufába vájt kaptárkövek és barlanglakások, melyek skanzenként látogathatók. A térség építészeti örökségekben is gazdag és mindemellett kiemelkedő jelentőségű a borászat. Borászaink finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket. A kis településeink természeti értékei és a faluközösség még éltethető hagyományai határozzák meg a közösségi együttléteket, programokat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter formájában, ahol Gyula adja a gyógyvizeket, Békéscsaba pedig a gasztro turisztikai és kulturális turisztikai értékeket, a Körösök Völgye többi települései pedig az aktív turisztikai termékeket. Ennek a részletei még részletesen kidolgozandóak. Ráadásul a Körösök Völgye mint brand ismertebb is, mint a Gyógyvizek Völgye, ami ugyan jól hangzik, de nem egyértelmű, hogy merre is van 51

52 "Mesélő Tájak" tanösvény Istvándy Pincészet Káptalantóti Az Istvándy pincétől induló Tanösvény 9 állomását egy a borászat saját mangalica termékeiből összeállított piknik kosár társaságában fedezhetik fel a kalandra nyitott utazók. Az igényesen kialakított állomások mesés ízelítőt adnak a táj változatosságából. Az állatsimogató pedig kicsiknek és nagyoknak egyaránt meglepő felfedezéseket tartogat. A tanösvény kialakítására a pincészet pályázaton nyert forrást. Békéscsaba számára hasznosítható ez a megoldás, hiszen ehhez hasonló programot a Körösök Völgye települései vagy bármely vendéglátója kezdeményezhet, hiszen kitűnő tanösvényekkel és még kiválóbb gasztronómiai termékekkel (kolbász, sajt, pálinka, méz) rendelkezik a környék, a túrához szükséges kis kosárkát pedig készíthetik a békési kosárfonók. (www.istvandy-pinceszet.hu) Zsidó vallási utak Észak-Magyarországon (csodarabbik nyomában) A Csodarabbik nyomában elnevezésű vallási (zarándok) utak Észak-Magyarországon, azon a területen van szervezve, ahol korábban a vallásos, nagy kalapos, szakállas, hásszid zsidók laktak egészen a II. világháború során bekövetkezett vészkorszakig (shoa), amikor ez a közösség a deportálások és kivégzések miatt gyakorlatilag teljesen megszűnt hazánkban. A hásszidizmushoz számos csodatétel fűződik, amelyek sok esetben okos, értelmes rabbik jó tanácsait takarták, amelyek segítettek eligazodni a világ dolgaiban. Az út állomásai a következők: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Olaszliszka Mád, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Tokaj, Nyáregyháza, Nagykálló. A zarándokúton elsősorban külföldi érdeklődők vesznek részt, szervezett formában, vagy egyénileg. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés, hiszen az izraeli turisták akiknek a száma dinamikusan nőtt a magyarországi beutazó turizmuson belül általában magas vásárlóerővel rendelkeznek, és ezek a bevételek jól jönnének a Körösök Völgyében is Külföldi best practice-ek Gasztro-turizmus és helyi termékek Ausztriában Graz környéke nem igazán rendelkezik sokféle és egyedülálló turisztikai termékekkel, ezért azt hasznosítják, amijük van, ez pedig elsősorban a helyi termékek és helyi gasztronómia. A 52

53 helyi termékeket speciális (paraszt) boltokban árulják, és e boltok kialakításához az önkormányzatok segítséget nyújtanak a helyiségek kedvezményes áron történő biztosításával. Ausztriában a gazdák egyre nagyobb arányban képesek megélni abból, hogy közvetlenül árusítják a helyi termékeket versenyelőnyként azok frissességére alapozva. A kínálat egy része a termelői piacokon jelenik meg, más része pedig egyenesen a gazdaságban található. Az osztrák agrárminisztérium legfrissebb statisztikái szerint a kicsi, de szakosodott gazdaságok különösen sikeresek az ilyen típusú értékesítésben, és lassítják a nagyüzemi gazdaságok térnyerését. Jó példa erre Pöllau, ahol semmi különös turisztikai attrakció nem található (ausztriai mértékkel mérve legalábbis), de ahol mégis akartak csinálni saját turizmust, vonzani akarták a látogatókat. Ennek érdekében a saját helyi termékek értékesítését segítették elő, és ezen termékeket népszerűsítik otthon és külföldön egyaránt. A nálunk is ismert és egyre több helyen alkalmazott gasztronómiai utak révén a látogatók számos települést végiglátogathatnak. Vannak alma és körte utak, valamint olyan szállodák, amelyek (kiegészítve az egyéb termékeket, mint pl. wellness turizmus) a helyi termékekből készített helyi specialitásokat kínálnak a vendégeknek, garantáltan vegyszer-, valamint tartósítószer mentes termékeket előállítva. A speciális termékek előállítása is turisztikai látványosság, így például az ugyancsak Pöllauban található egy olyan növényi olaj előállító kis üzem, ahol meg lehet egy üvegfalon keresztül tekinteni a gyártási folyamatot is. Ebben az üzemben számtalan növényi magból préselnek hidegen növényi olajat, és ezeket meg lehet elég drágán vásárolni az olajütő melletti kis helyi boltban. Természetesen a látogatók saját maguk is hozhatnak különleges növényi magvakat préselésre, de azt akkor csak több napra tudják vállalni. Pöllau turizmus a helyi termék kezdeményezések nyomán jelentősen fellendült, és igaz, hogy elsősorban osztrák látogatók érkeznek, de előfordulnak külföldiek is. Természetesen az osztrák turisztikai marketingszervezet, az Österreich Werbung helyi, grazi szervezetével szorosan együttműködve végzik Pöllauban a marketing kommunikációs munkát. Békéscsaba számára hasznosítható lenne egy hasonló kezdeményezés, mivel helyi termékek itt is vannak. Mindenesetre javítani kellene a kommunikációt, valamint szerencsés lenne, ha az önkormányzat által kedvezményes bérleti díjjal biztosított parasztboltok tartósan biztosíthatnának helyi termékeket, megfizethető áron mind a helyi lakosoknak, mind az idelátogató turistáknak Eltérő turisztikai termékeket kínáló települések együttműködése Ausztriában Ausztriában többek közt Karintia egy jó példa az eltérő turisztikai attrakciókat kínáló települések együttműködésére. Klagenfurt és a Woerther See kisebb települései (mint pl. Velden, Villach, vagy Schiefling, illetve Maria Woerth) jó példát jelent erre ugyanis a Woerther See melletti kisebb települések elsősorban az aktív turizmus (trekking biciklis turizmus, úszás, naturizmus, stb.) míg Klagenfurt inkább a bevásárló és kulturális turizmus terén kínál attrakciókat. 53

54 Annak érdekében, hogy ezek a termékek elérhetők legyenek a térségbe látogató turistáknak, az osztrák idegenforgalmi hivatal, az Österreich Werbung marketing kommunikációval segít. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez az elképzelés akár a Körösök Völgye turisztikai klaszter, akár a Közép Békési Turisztikai Együttműködés keretei közt Interaktív, illetve Web alapú marketing a múzeumok esetében: Albertina, Schönbrunn és a Louvre példája 2009 ősze és 2010 februárja közt a bécsi Albertina múzeum mutatott be egy impresszionizmus kiállítást, amelynek során elmagyaráztak egy sor olyan tényt, amelyek nagyon érdekesek, és amelyek nélkül nem lehet megérteni a művészet fejlődését. Egy ilyen tény, hogy azért kezdtek el csak a 19. század második felétől az impresszionista festők a szabadban festeni, mert korábban nem voltak tubusos festékek, csak festék porok, amelyeket a szél könnyen elfújt. És hasonlóan, csak azért lehetett olyan élénk színeket használni a 19. század közepétől, mert korábban egészen egyszerűen nem gyártottak még olyan festékeket, amelyek csak a 19. század első évtizedeitől lettek elérhetők. Az Albertina kiállításban egy sor fizikai (fénytani) kísérletet mutattak be a festmények mellett, és ezek segítségével a résztvevők aktív részvételükkel meg tudták érteni az impresszionizmus lényegét A múzeumok esetében gyakran használt poszt-modern eszköz az internet. Az e-marketing egy szép példája az osztrák Schönbrunn kastély bemutatása a világhálón keresztül. A kastély honlapja (http://www.schoenbrunn.at/en/services/media-center/360-view.html) révén interaktív túrát lehet tenni a kastélyban és sokkal részletesebben lehet szemlélni a részleteket, mint a helyszínen, különösen, ami a plafonon levő részleteket illeti. Ugyanilyen virtuális túrákat folytathatunk a párizsi Louvre múzeumban is. A múzeum hivatalos honlapjáról (http://www.louvre.fr/en) indulva el lehet jutni egy olyan oldalra, ahol animált figurák magyarázzák el az egyes műtárgyak történetét. Természetesen ezeket az információkat számtalan nyelv választása után lehet meghallgatni, majd el lehet jutni innen egy virtuális sétát tartalmazó oldalra, ahol a múzeum számos termét be lehet járni (http://musee.louvre.fr/visite-louvre/index.html?defaultview=rdc.s46.p01&lang=eng). Éppen úgy lehet sétálni az egyes termekben és a termek közt, mint az utcákon a Googlemap alkalmazással, tehát itt nem passzívan nézi a látogató az információkat, hanem a kurzor segítségével lehet lapozgatni és az egér mozgatással el lehet jutni az épület eldugott részeihez is. Ezek a poszt-modern marketing eszközök szándékosan azokat az embereket veszik célba, akik aktívan érdeklődnek egy adott téma iránt, és akik számára az internet használata természetes, és akik aktívan meg akarják ismerni az illető múzeumban bemutatott történeteket és tárgyakat. Békéscsaba számára hasznosítható lehet a megoldás egyrészt a Munkácsy Mihály múzeum, másrészt általában a város központja tekintetében. Ezeket az alkalmazásokat egyrészt a város honlapján, másrészt a Munkácsy Mihály múzeum honlapján lehetne elérni, és ezáltal mindenki még otthonról, a karosszékből bejárhatná a város központi részét, illetve a Munkácsy Mihály Múzeum termeit. 54

55 Márkaépítés: A Südtiroler Bauerbund parasztszövetség által létrehozott Rotterhahn védjegy hálózatról Hozzávetőleg parasztgazdaság tartozik a parasztszövetséghez és elmondható, hogy nagyon sokszínűek a benne lévő gazdaságméretek. Az egészen kis méretű gazdaságoktól a nagyobb méretűig is megtalálhatóak benne, ami közös mindegyikben, hogy megfelelnek az előírásoknak. Ugyanis a parasztudvaroknak 90 szigorú kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a hálózathoz és szükséges feltétel még a minőségi helyi termék árusítása lekvárok, jam-ek, sajtok, méz stb.) A reklámköltségek nem jellemzőek, hiszen a helyi gazdák és termelők úgy gondolják, hogy a népszerűsítés leghitelesebb módja nem a reklámozás, hanem az elégedetten távozó vendég. Vagyis inkább a minőségre koncentrálnak, és úgy gondolják, hogy a leghitelesebb reklám a szájról szájra történő népszerűsítés, az úgynevezett zu Mund Reklamierung. A piros kakas védjegy mottója: Közelebb hozzuk az embereket a Süd-tiroli életérzéshez! Békéscsaba számára hasznosítható lehet egy hasonló márkaépítés, amelynek során a város a Körösök Völgye meta-brand keretei közt tudná meghatásozni magát. Ehhez természetesen még komoly empirikus kutatásokra van szükség, mert előfordulhat, hogy egy desztináció olyan márkát kíván létrehozni, amelyet a célcsoport nem fogad el. 3. Békéscsaba turizmusának fejlesztési lehetőségei (4 A alapján) Bár a marketingben a sémák alkalmazása (például a 4 vagy 7 P, vagy a SWOT-elemzés, és így tovább) rendszerint megköti az elemző kezét és mechanikus sémákat kényszerít az elemzőre, a turizmus szakirodalomban ennek ellenére az egyes desztinációkat gyakran elemzik a 4A séma szerint, ami azt jelenti, hogy következő tényezőket kell vizsgálni: 1. Accessibility, vagyis, hogy milyen a desztináció megközelíthetősége közúton, vasúton, repülőgéppel vagy hajón. 2. Attractions, vagyis a turisztikai termékek elemzése, amelyek miatt az emberek az adott desztinációt felkeresik. Ezek a termékek lehetnek rendezvények, épített környezet, valamint természeti környezet. 3. Accomodations, vagyis a szálláshely kapacitás (mennyiségi és minőségi elemzés), mivel annak érdekében, hogy a turisták többet költsenek egy adott desztinációban, minél hosszabb időt kell ott tölteniük. Nagyon ritka az olyan desztináció, ahova a turisták csak rövidebb, mint egy napra érkeznek (ilyen pl. Szentendre). 4. Ambience, vagyis a város hangulata, ide kell érteni a városlakók attitűdjeit, a szolgáltatók minőségét, valamint együttműködéseiket (mint pl. a Turizmus Desztinációs Marketing TDM szervezetek) A 4 A kategorizálás merevségeinek oldása érdekében még szükséges egy adott turisztikai desztináció esetében desztinációs marketing tevékenységet is vizsgálni valamint az ehhez szervesen kapcsolódó városmárkaépítés szempontjait figyelembe venni. A desztinációs marketing egyre fontosabb napjainkban, amikor az e-marketing révén sok esetben virtuális sétákat is lehet tenni egy városban, meg lehet nézni interneten egy adott kiállítás képeit, valamint a látogatók megoszthatják erre a célra kialakított felületeken a véleményüket egy adott desztinációra vonatkozóan. 55

56 A következőkben e séma alapján elemezzük Békéscsabának, mint egy turisztikai desztinációnak a jellemzőit, adottságait, majd teszünk javaslatokat a fejlesztésekre Elérhetőség, közlekedés (Accessibility) Békéscsabának a legnagyobb gondját Kelet-Magyarország (Budapest irányában) viszonylag rossz közlekedési infrastruktúrájában kell keresni, viszont Románia és Szerbia közel van, tehát mindenképpen nyitni kellene ebbe az irányban is. Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Gyula távolsága Békéscsabától légvonalban 14 km, közúton 16 km, mintegy 20 perc. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az épülő M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44- es (Budapest Kecskemét Békéscsaba Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest Szolnok Békéscsaba Arad Temesvár Thessaloniki 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad Szeged vasútvonal. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba Szarvas Kecskemét háromszög alkotja. A békéscsabai repülőtér Békés megye egyetlen aszfaltozott hosszabb repülőtere, amely 14 kilométerre fekszik a magyar román határtól, Békéscsaba és Gyula között a 44-es főút mellett. Az eredetileg katonai célra létrehozott repülőtér az ötvenes évek elején kiszolgálta a Maszovlet belföldi járatait, de 1969-ban a belföldi repülés leállt kereslethiány miatt. Az ezredforduló környékén komoly fejlesztéseket hajtottak végre a repülőtéren, így nyilvános, regionális jellegű kereskedelmi repülőtérré vált. Sajnos a város repülőtere nincs olyan módon hasznosítva, hogy rendszeresen fogadna kereskedelmi járatokat. És mivel jelenleg csak viszonylag kisebb, légcsavaros gépek fogadására és indítására alkalmas, ezért nem használják turisztikai céllal a repülőteret. Ugyanakkor a térség szomszédságában, Romániában (Temesvár, Arad) vannak egészen komoly teljesítményű repülőterek, amelyekkel együttműködést ki lehetne építeni és az ahhoz kapcsolódó fejlesztéseket az EU INTERREG programjaiból finanszírozni is lehetne. Budapest-Békéscsaba vasútvonal korszerűsítése el lett határozva és a munkálatok hamarosan elkezdődnek, ami azt is jelenti, hogy a turizmus fenntarthatósága erősödni fog, mert az autópályák azon túl, hogy sok esetben egyáltalán nem mozdítják elő sem a turizmus, sem a külföldi működő tőke beruházások remélt fejlődését elkészültük után, viszont környezeti terhelést jelentenek a térségnek. A személygépjárművekkel történő turizmust e térségben részben kiválthatja a kerékpáros turizmus. 56

57 3.2. Termékek (Attractions) Turisztikai látnivalók Épített környezetés jellemző látnivalók Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények: Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Tájház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Meseház Schéner-gyűjtemény, Babamúzeum Bányatavak Természeti értékek Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Such és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig ban. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. Élővíz-csatorna Az Élővíz-csatornát közmunkával 1777-ben ásták ki a város lakói, egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. A csatorna a Fehér-Körös folyótól indul, s a Kettős-Körös folyóba torkollik, magas vízállás esetén szivattyúval történik a víz átemelése. Ma a város arculatát meghatározó, turisztikai szempontból is kiemelkedő és tovább fejleszthető attrakció. Pósteleki parkerdő 57

58 A parkerdő, a múltat idéző, páratlan szépségű és teljes nyugalmat árasztó környezeti adottságaival várja kedves látogatóit. Póstelek rangját a múlt század elején épült Weinckheim kastély és az uradalom adta, az itt élők lélekszáma legalábbis megközelítette az ezer főt. Leszűkült 14,6 ha -os parkmaradványa 1989 től természetvédelmi terület. Különleges fafajai között megtalálhatjuk többek között a megye legnagyobb vasfáját, vörös levelű bükköt vagy a mocsári tölgyeket és a hatalmas kocsányos tölgy egyedeket. A régi sétány rekonstruálása mellett, a romos kastély környékének megtisztításával, tűzrakó helyek, padok kihelyezésével, továbbá az erdő bejáratánál egy hangulatos, erdei büfé létesítésével biztosítjuk a kirándulók, túrázók kényelmét. Lehetőség van 3 különböző túraútvonal, megtételére, továbbá a jövőbeni tervek között szerepel egy 1 km es és egy 2 km es futópálya kialakítása, mely lehetőséget fog teremteni, mindazoknak, akik testmozgásukat a természetben szeretnék megvalósítani. Széchenyi liget Az Élővíz-csatorna partján elterülő Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget. Bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított parkban működik a Körösök Völgye Látogatóközpont. A Széchenyi liget 1850-től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd "a város mulató erdőcskéje" sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt. A Széchenyi liget a város legrégebbi és legnagyobb ligete. Körösök Völgye Látogatóközpont a Széchenyi ligetben A Körösök Völgye Látogatóközpont festői környezetben, a Széchenyi liget közepén fekszik, Békéscsaba belvárosából indulva kellemes, ötperces sétával megközelíthető. A 2007-ben a Körösök Lágy Ölén elnevezésű projekt keretében kívül-belül gyönyörűen felújított épület, melyet a csabaiak korábban Sörkert néven ismertek, az új külsőhöz új tartalmat is kapott: bázisa szeretne lenni különböző környezet- és természetvédelmi kezdeményezéseknek, kulturális megmozdulásoknak. Elhelyezkedése, felszereltsége, termeinek kialakítása lehetőséget teremtenek arra is, hogy konferenciák illetve nagyobb családi rendezvények kedvelt színhelyévé váljon Kulturális turizmus és létesítmények Békéscsabán Ezek az intézmények eredetileg a helyi lakosság kiszolgálására jöttek létre és még ma is elsősorban a helyieket szolgálják ki. A jövőben azonban az idelátogató turisták (többnyire a belföldi közönség) legalább részleges kiszolgálása is előtérbe kerülhet ezen intézmények esetén, ezek a létesítmények ugyanis rendkívül igényes és gazdag programkínálattal, valamint kiváló szakembergárdával rendelkeznek Munkácsi Mihály Múzeum Békéscsabán, az 1914-ben átadott hajdani Közművelődés Háza épületében található a Munkácsy Mihály Múzeum, amely január hónaptól megyei hatókörű városi múzeumként, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működik. A 58

59 Munkácsy Mihály Múzeum 2008-ban létrehozott állandó kiállításai Békéscsaba és a megye régészeti és természeti értékei, története és néprajza mellett a névadó festőművész életművének egy részét és személyes tárgyait mutatják be. Az intézményben rendezett időszaki kiállítások jelentős része is olyan kulturális érték közkinccsé tételére törekszik, amely Békés megyéhez és Békéscsabához köthető. Jelentős az intézmény ami csabai című kiállítás- és kiadványsorozata. A múzeumban folyó tudományos szakmai kutatások szintén a térség természeti, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti értékeire koncentrálódnak. A jogszabályi változások következtében lehetőség nyílt a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány méltó, szakmailag megfelelő, költséghatékony elhelyezésére, a gyűjtemény gondozásával kapcsolatos feladatainak integrálására a Múzeumba. Így a Békéscsaba, Széchenyi utca 7. szám alatti épületrész felújított termeiben állandó kiállítás keretén belül ismerhetik meg a látogatók a művészek munkásságát. A múzeum tagintézményeként működik a csabai tanyát, a csókási szélmalmot és a mágori színt magában foglaló Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (ismertebb nevén Gabonamúzeum). Az intézmény rendelkezik továbbá egy korszerű restaurátor- és raktárbázissal is Csabagyöngye Kulturális Központ A Csabagyöngye Kulturális Központ a megyeszékhely és a Dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. Központi intézményegysége a jogelőd Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismerten a Csabai Ifiház, majd Békéscsabai Kulturális Központ ben alakult ben a Munkácsy Emlékház, 2001-ben a Turisztikai (2002-től Tourinform) Iroda vált az intézmény részévé január 1-től, városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a településrészi közösségi házak - Arany János Művelődési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház -, ezáltal egységes szakmai bázissá kovácsolva a város meghatározó kultúraközvetítőit, egyidejűleg biztosítva a lokális feladatellátást. Az intézmény 2009 óta része az Agóra-Program Békéscsaba A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása TIOP / projektnek. A program célja egy korszerű, 6154 m² hasznos alapterületű, 4 emeletes multifunkcionális közművelődési intézmény létrehozása volt, amely közösségi, művelődési, képzési és élményfunkciókat biztosít a lakosság számára, az épület átadására január 22-én került sor. Az intézmény fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely közművelődési, közösségi, muzeális, ifjúsági- és turisztikai feladatellátásának és gazdálkodásának alapjait biztosítja, azok folyamatait felügyeli. Számos, az országos rendezvénynaptárokban is szerepeltetett, évről évre ismételten megrendezésre kerülő nagyrendezvény, rangos fesztivál avatott szervezője, emellett újszerű városi ünnepségek, jeles évfordulós események, közösségi alkalmak programszervezője, műsorszolgáltatója. A klasszikus közművelődési tevékenységekkel (rendezvények, közösségek) összhangban az intézmény külön belső egységét képező Patent Diákiroda működtetésével kiemelt figyelmet fektetnek az ifjúsági korosztály közösségi, művelődési igényeire. Házaik közel 100 közösség otthont adói, sokszínű alkotói, illetve általános kulturális-szabadidős tevékenységi kört felölelve. Az élethosszig tartó tanulás szellemiségében a kompetenciafejlesztés területeinek és alkalmainak széles spektrumát kínálják non-formális keretek között megvalósuló képzési 59

60 lehetőségeik, amelyek sora több felnőttképzési tevékenységgel bővült, majd 2010-ben akkreditált képző intézmény lett. Az Agóra-pályázat tartalmi követelményei között kiemelten szerepelnek a lényegében az összevonásokra, illetve a területi munkára épülő kétirányú művelődési folyamatok. Az egyik irány az Agóra-program épületen kívüli működése, szakmai tanácsadói támogatói szerepének biztosítása, a másik az ellátott terület lakosságának a központi intézménybe történő behozatala, akár egyéni érdeklődőként, akár közösségi formában. A Csabagyöngye Kulturális Központ tagja a Kulturális Központok Országos Szövetségének, amelynek vezetője 2013-tól Szente Béla igazgató, így az ott folyó munka kiváló rálátást ad a szakmai folyamatok változásaira, a progresszív irányok megismerésére, átvételére. Igazgatói Műhelye a mai szakmai innováció egyik legfontosabb fóruma Békéscsabai Jókai Színház Békéscsaba egyik legszebb hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült - épületében működik a Békéscsabai Jókai Színház, melynek 1954 óta van önálló társulata. A városban 1840 óta rendeznek színi előadásokat, az állandó kőszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára ben alakították át. A színház nézőtere 420 fő befogadására alkalmas január 1. óta Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működik. Egy vidéki megyeszékhely kulturális régiós központként betöltött szerepében elengedhetetlenül fontos, hogy a lakosság összefogására, összetartására, a tradicionális művelődési és művészeti színterek a XXI. század technikai igényeinek megfelelően, ugyanakkor a kulturális és építészeti tradíciókat megtartva álljanak rendelkezésre. Kiemelkedően fontos, hogy olyan szellemi alkotóhelyek kerüljenek létrehozásra és működtetésre, amelyek a fővárostól való távolság káros következményeit kompenzálja. A fővárosban élő és európai neves művészeket és alkotókat csak akkor lehet meghívni, meggyőzni arról, hogy szellemiségükkel, munkájukkal járuljanak hozzá a helyi művészeti alkotási folyamathoz, ha megfelelő körülményeket, alkotó- és tartózkodó teret tud biztosítani a hívó fél. Ezért egy olyan művésztelep, alkotótábor, vendégház kialakítása szükséges, amely könnyen és gazdaságosan fenntartható, szabad kapacitásával a város idegenforgalmi kiszolgálásához mindenkor hozzájárulhat, ugyanakkor bármikor rendelkezésre áll a zavartalan és európai szintű alkotási folyamatok kiszolgálására. Ilyen alkotóhely, művésztelep létrehozására kiváló alapot jelenthet a köztulajdonban álló, esetleg műemlékvédelmi védettséggel bíró használaton kívül épületek bármelyike. Külső, európai források beemelésével, egyrészt az épületvagyon megmentése, funkcióval való feltöltése, másrészt világhírű művészek városunkba csábítása, ezzel a kulturális, szellemi, irodalmi élet radikális felemelésére nyílik lehetőség. Egy megyeszékhely és kulturális, művészeti régióközpont közfeladatához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a székhelyről kiindulva ellássa, kiszolgálja a régióban élő lakosságot, kistelepüléseket, szomszédos városokat is. A kulturális esélyegyenlőség biztosítására időrőlidőre vagy be kell utaztatni a településekről a lakosságot a művészeti központba, színházba, vagy meg kell oldani, hogy a színházi előadások, egyéb művészeti programok kijussanak, eljussanak a lakosság széles rétegeihez, kisvárosokba, falvakba, esetenként a tanyaközpontokba is Békéscsabai Napsugár Bábszínház A Békéscsabai Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A 2005-ben alakult hivatásos színház immár folyamatosan kiszolgálja a város gyermekközönségét bábelőadásaival, folytatva a Lenkefi Konrád által létrehozott bábegyüttes színvonalas munkáját. 60

61 A bábszínház olyan összművészeti ágazat, amely magába foglalja majdnem az összes társművészetet, a képzőművészetet, a zenét, a mozgást, a színházat. A gyermekekhez legközelebb álló műfaj. A drámapedagógia módszereivel ötvözve, egy olyan játékosan fejlesztő módszert nyújt, ami a gyermekek irodalmi, esztétikai, kommunikációs, zenei képességét fejleszti, oly módon, hogy a személyiségfejlődés jó irányba terelése sem marad el. Legfontosabb irányelve az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészeti, kreatív nevelés. Az intézmény célkitűzése a nézők, és a szereplők közötti közelebbi kapcsolat megteremtése, a közönség az előadások után beszélgethet a színészekkel, megfoghatja a bábokat ez egy fajta levezetése lehet az előadás által keltett feszültségnek, és rendkívüli élmény a gyermekeknek. Fontos feladatuknak tekintik a sérült és hátrányos helyzetű gyermekek színházi nevelését, és nagy gondot fordítanak arra, hogy valamennyi előadásuk hozzájuk is eljusson. A társulat valamennyi tagja mindent megtesz a gyermekek művészeti neveléséért, a színvonalas és szórakoztató színház megteremtéséért. Munkájuk elismeréseként 2012-ben a társulat Megyei Príma Díjat kapott. A január 1- jétől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő társulatnak a városközpontban elhelyezkedő Ibsen Ház ad otthont Gasztroturizmus A város kiemelkedő gasztroturisztikai értékekkel bír, melyen belül a hungarikum Csabai kolbász, a Csabai sör és az eredetvédett Békési szilvapálinka a legismertebb termékek. Azonban a kézműves gasztronómia hagyománya ennél sokkal jelentősebb a térségben és még távolról sincs kihasználva. A turisztikai kínálat további termékekkel bővülhet, úgy mint a méz, szilvalekvár vagy a Csabagyöngye szőlőre épülő termékek. A gasztroturizmus szempontjából nagy jelentősége van a helyi piacoknak, melyeknek helyi feltételei és intézményei már nagyrészt adottak illetve fejlesztés alatt állnak. Ezek a következők: a városi helyi piac, amely önkormányzati tulajdonban van, a Rózsakert biopiac, a most épülő CsabaPark (rendezvényhelyszín és gasztronómiai központ), a Csabagyöngye Turisztikai Központban a helyi Hungarikumokat bemutató terem, a készülő Turisztikai Főpályaudvar vagy a helyi termékek kínálatára és vendéglátásra szakosodott magánvállalkozásként létrehozott mintaprojekt a 'Csabai Ízek Háza'. A termékfejlesztés szempontjából lényeges, hogy a környékbeli gazdák, biogazdák, kistermelők nyitottak a turisztikai és marketing összefogásra, hiszen ezekre a termékekre nagyon jól lehet tematikus utakat szervezni, melyre igen nagy a kereslet. Erre már vannak példaértékű kezdeményezések, úgy, mint a Kolbászkatalógus vagy a kolbász témára épülő mobil applikáció, vagy a Békési Szilvapálinka Út. Békéscsabán a fesztiválturizmus meghatározó eleme a gasztronómia, hiszen a város kiemelt turisztikai attrakciója a minden év októberében megrendezésre kerülő 4 napos Csabai Kolbászfesztivál, de emellett is több jelentős gasztronómiai és kulturális fesztivállal büszkélkedhet a város Egészségturizmus Békéscsaba az egészségturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, az egészségturizmus mindkét területén, vagyis mind a wellness turizmus, mind a 61

62 gyógyturizmus tekintetében. A városban ugyan található egy gyógyfürdő, az Árpád fürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül (ez tipikus wellness turizmus termék), de ez nem elegendő ahhoz, hogy további jelentős fejlesztések nélkül rentábilis maradjon, különösképpen, hogy a város környékén (pl. Gyulán) több híres gyógyfürdő működik. Ugyanakkor gond, hogy az Árpád fürdő közvetlen közelében nincs szálloda, pláne nem minőségi gyógyszálló. A fürdő vezetői szeretnék, ha a volt Tüzeléstechnika kft jelenleg üresen álló, egyébként városi tulajdonban lévő épületéből valamilyen módon hozzanak létre egy szállodát. Ezt a szállodát össze lehetne egy sóhajok hídjával kötni a fürdővel, ahogy azt Egerben is tették. Szintén jó kiindulópont lehet az egészségturizmus fejlesztéséhez a város kórházának szakmai felkészültsége különös tekintettel a mozgásszervi betegségek kezelésével kapcsolatban. A kórházhoz közeli malom épülete, amely jelenleg kihasználatlan, jó lehetőség egy szállodát is magában foglaló egészségturisztikai központ létesítéséhez. Később még mindkét elképzelést részletesebben tárgyaljuk Öko- és aktív turisztikai termékek a térségben Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. Az egyesület tagjai a következők: Alapító tagok: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2. Békés Város Önkormányzata 3. Gyula Város Önkormányzata 4. Mezőberény Város Önkormányzata 5. Vésztő Város Önkormányzat 6. Bélmegyer Község Önkormányzata 7. Doboz Község Önkormányzata 8. Köröstarcsa Község Önkormányzata 9. Tarhos Község Önkormányzata 10. Békési Civil Szervezetek Egyesülete 11.Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. További tagok: 12. Körösladány Község Önkormányzat 13. WHITE CLUB az Élővíz-csatornáért Közhasznú Egyesület 14. Tourinform Békéscsaba 15. Tourinform Gyula 16. Henkel Magyarország Kft. 17. Városvédő és Városszépítő Egyesület 18. Dr. Molnár Zsolt 19. Körösök Völgye Turista Egyesület 20. Békési Kajak-Kenu Club 62

63 21. Barna Ádám 22. Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Békéscsaba Az egyesületnek a jövőben is kulcsszerepe van a Körösök Völgyében rejlő aktív turizmus kínálta lehetőségek hasznosításában, fejlesztésében, valamint hatékony marketingkommunikáció segítségével, a tágabb közönséggel történő megismertetésében. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit, több lovas túraútvonal kínálattal, szezonális lovastáborokkal valamint állandó lovaglási lehetőséggel, képzéssel, oktatással. A környék a természetjárás, túrázás, s a ma oly divatos 'nordic walking' szerelmeseinek is kiváló feltételeket kínál, kiváló útvonalak a tanösvények, melyek példaértékűek a régióban. Azonban ezek a bárki által egyszerűen és olcsón, eszköz nélkül igénybe vehető lehetőségek még nincsenek kiaknázva, a marketingkommunikációban jóval nagyobb hangsúlyt kell majd, hogy kapjanak. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. A Körösök Völgye kiváló adottságokkal rendelkezik a víziturizmushoz (kajak, kenu, rafting), azonban a turizmusnak ez az ága még infrastrukturális és marketing szempontból is fejlesztésre szorul. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára Turisztikai infrastruktúra A turisztikai infrastruktúra, a turistákat kiszolgáló létesítmények jelen vannak a városban, de fejlesztésük, bővítésük elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Probléma pontok a turisztikai infrastruktúrában Békéscsabán: kevés a szállodai férőhely Békéscsabán (ezt jól mutatja, hogy a kolbászfesztivál idején alig lehetett szállást kapni a városban); nincs elég tájékoztató tábla és köztéri térkép a városban főként nem idegen (angol, szlovák és román nyelven); az egészségturisztikai infrastruktúra annak ellenére gyakorlatilag hiányzik a városból, hogy Békéscsabán sokkal hamarabb volt gyógyfürdő, mint Gyulán, és a termálvíz minősége és gyógyászati értéke is kiváló. A vendéglátóhelyek tulajdonképpen a turizmus kiegészítő termékei, amelyekre szükség van amiatt, hogy egy desztináció hangulatos legyen és képes legyen megtartani és visszacsábítani a látogatókat. 63

64 A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. A kínálatot színesíti pár éve a korábbi Pipacs Étteremből megújult Brill Bisztró, mely számtalan rangos gasztronómiai elismeréssel büszkélkedhet. A 120 férőhelyes belvárosi étterem jelenleg az egyik legjobb vidéki étterem az országban. A helyi termékeket bemutató Nádor étterem Csabai Ízek Háza pár hónapja nyílt meg Békéscsaba központjában, amely jelentősen hozzájárul a városmárka építéséhez, a kedvező imidzs kialakításához ('Békéscsaba a kiváló helyi termékek, ízek otthona'). Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Café ne, és a Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva Fenntartható turizmus A turisztikai infrastruktúra fejlesztésénél fontos szempont, hogy minden új beruházás és fejlesztés lehetőség szerint a fenntartható fejlődés jegyében valósuljon meg. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fogalmak ma már nagyon sokféle értelmezésben előfordulnak a turizmusban. Ilyen többek között az alternatív turizmus, mint a tömegturizmus ellentéte, a zöld turizmus, melynek középpontjában a természeti értékek védelme áll, a szelíd turizmus, mely a helyi lakosság és a turisták közötti megértés elősegítését ösztönzi vagy az ökoturizmus, melynek középpontjában a természeti és kulturális erőforrások, attrakciók védelme és megőrzése áll. Legtágabban az un. felelős azaz responsible turizmus foglalkozik a fenntartható fejlődéssel, mely leginkább megfelel a poszt-modern turizmus szemléletének is. A responsible (felelős) turizmus minimalizálja a negatív gazdasági, környezeti, társadalmi hatásokat. A fogadóközösségek jólétét növeli, a helyi közösség számára gazdasági előnyöket kínál. Fontos eleme, hogy a helyiek részvételét ösztönzi a döntéshozatalban. Mindemellett hozzájárul a természeti és kulturális örökség megőrzéséhez. Békéscsaba turizmusfejlesztési elképzeléseiben, amennyiben a helyi termékek, a gasztroturizmus vagy az öko- és aktív turisztikai termékeket tekintjük, részben már eddig is figyelmet kaptak a helyi turisztikai vállalkozók, gazdák, kolbász és pálinkakészítők. Azonban a fenntartható turizmus fogalma ennél lényegesen többet jelent. Békéscsabának hosszú távon arra kell törekednie, hogy ne csak a helyi turisztikai vállalkozókat, hanem a helyi lakosságot is bevonja a turizmusba. A turisták számára ugyanis élvezetesebb élményeket nyújt, ha a helyiekkel valódi kapcsolatokat alakíthatnak ki, és betekintést nyerhetnek a helyi kulturális, társadalmi és környezeti viszonyokba. Erre példaértékű kezdeményezés a NatúrPark Látogatóközpont valamint tevékenysége, de ennél sokkal közvetlenebb kapcsolat is kialakítható a vendégek és a lakosság között. Ehhez azonban mindenképpen szükség lenne a helyi képzésre, fejlesztésre, hogy a turizmus és vendégcentrikus gondolkodásmód elterjedhessen. A fenntartható turizmusnak biztosítania kell a mozgáskorlátozottak minél teljesebb részvételét a turizmusban. Sajnos ebben Magyarország európai szinten a sereghajtók közé tartozik, de lényeges, hogy az új fejlesztéseknél mindenképpen törekedni kell erre (szállodák, sportcentrumok, új attrakciók, éttermek, tanösvények, sétautak kialakításánál stb.). A fenntartható turizmus a turisták és vendéglátók közötti kölcsönös tiszteleten alapul, egyúttal 64

65 növeli a helyiek önbecsülését. Hangsúlyozza a turizmus minden érintettjének felelősségét a fenntarthatóság elérésében, minden turizmustípus esetén. A fenti célok megvalósításához elengedhetetlen a turizmusban érintettek (helyi lakosság, vállalkozók, attrakciók) képzése, oktatása, melyet lehetőség szerint már az alsófokú képzésben célszerű elkezdeni, akár különfoglalkozások, szakkörök, motivációs programok, játékos versenyek, vetélkedők szervezésével. Ezen programok segítségével nagyon sok új ötlet, értékes gondolat is előkerülhet, mely teret enged az innovációnak. Fontos, hogy a lakosság jelentős része támogassa a turizmust és segítőkészen álljon a turistákhoz, hiszen a vendégszeretet, s a profizmust megérzi a vendég, bárhol is jár a világban. Az Önkormányzatnak is törekedni kell arra, hogy pl. az új attrakciók kialakítása szolgálja a helyi lakossági érdekeket, a turizmust s a fenntartható fejlődést egyaránt. A vasúti fejlesztések, a vasúti közlekedés, a kerékpáros útvonalak fejlesztése nemcsak a természeti környezet védelmét, de a helyi lakosok igényeit is kielégíti. Az Élővíz-csatorna melletti kerékpárút további kiépítésénél, valamint tanösvények és futófolyósó készítésekor is ügyelni kell arra, hogy lehetőleg természetes útburkolatokat használjanak, s a világítótestek, táblák és egyéb hangulati elemek energiatakarékos és környezetbarát módon kerüljenek kialakításra. A kialakításba be lehet vonni a lakosságot is pl. ötletpályázat vagy társadalmi munka formájában is, melyre a megfelelő ösztönző rendszert ki kell dolgozni. Békéscsaba polgárai legyenek büszkék arra, hogy ebben a fejlesztésben ők is részt vehettek a tervezéstől a kivitelezésig, így használni, védeni, óvni is szívesebben fogják az értékeket Főbb turisztikai fejlesztések az elmúlt évek során, valamint a fejlesztés további irányai A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségével a megyeszékhelyen Az elmúlt évek közösségi (hazai vagy EU-s) forrásból megvalósult turisztikai jellegű beruházásai Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása Békéscsaba főtere, a Szent István tér felújítása arra az alapvető koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi főtérré kell válnia, ahol a meglévő hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. A rehabilitációval a belváros visszanyeri méltó központi szerepét, a század eleji gyönyörű épületek, terek XXI. századi városközponttá alakulnak. A Szent István tér újra a megye szíve lesz. A Szent István tér fejlesztésével nm-en, főtér funkció kialakítása, parkosítás 5800nm-en, 188 db parkbútorzat kihelyezése valósul meg, így fesztiválok, nyári rendezvények, szabadtéri mozi, téli korcsolyapálya befogadására válik lehetőség. Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása Az Agóra projekt az EU forrásokból finanszírozott egyik fontos pályázat volt országszerte. A Munkácsy negyed szívében található kulturális központ a megyeszékhely és a dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye a 65

66 2013. januári nyitás óta. Az új épületben számos közösségi helyiség, többfunkciós terem, kiállítótér, valamint kávézó és étterem is kialakításra került. Az intézmény hasznos alapterülete meghaladja a 6000 m2-t. Az épületegységben a városban egyedülálló tetőkert is található. Az intézmény két nagy rendezvényteremmel rendelkezik: az Agóra multifunkciós, 600 négyzetméteres rendezvényterem régióban egyedülálló, fedett, természetes fénnyel ellátott, sötétíthető rendezvénytér, és az Agóra teremmel összenyitható, vagy akusztikailag tökéletesen elhatárolható a 400 fős hangversenyterem, emelkedő és mozgatható, mobil összecsukható nézőtérrel. Az épület homlokzatán látható bronz szőlőlevél Stark Adolf szőlőnemesítő egykori házára emlékeztet, amely a mai Körös-parti Csabagyöngye Kulturális Központ épületének helyén állt. Az elnevezése méltó emlék és tisztelgés a világhírű szőlőnemesítő, életműve előtt. Kerékpárút hálózat fejlesztése a Körösök Völgyében Az elmúlt években Békéscsaba belterületén 27 km kerékpárút épült, ezek 40%-a az utóbbi 6 év fejlesztése. A 2010-es forgalomszámlálási adatok alapján Békéscsabán a kerékpárral közlekedők aránya 29 %, ami országos, de európai viszonylatban is kiemelkedő. Az utóbbi 3-4 évben közel 900 millió forint értékben valósultak meg kerékpárút beruházások. Békéscsaba az idén harmadszor nyerte el a Kerékpárosbarát Település címet. Békéscsabát kerékpárút köti össze a környező településekkel, Gyulával, Békéssel, de a Körösök mentén is festői környezetben lehet kerékpározni. A Körösök Völgyében Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút építésére a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület vezetésével Békéscsaba, Doboz, Sarkad és a romániai Nagyszalonta a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázatának keretein belül közel 5 millió eurós beruházást valósít meg, melynek kivitelezési munkálatai 2012 tavaszán kezdődtek meg, a fizikai befejezése 2013 tavaszán megtörtént, jelenleg a forgalomba helyezési eljárás tart. A projekt tervezett befejezési határideje szeptember 30. A korábban, Phare CBC forrásból elkészült tervdokumentáció alapján, a határon átnyúló, 60 km hosszú kerékpárút fogja összekötni a békéscsabai Bánya tavakat a madarasi termálfürdővel. A HUROBIKE 30 című, nyertes pályázat keretében a kerékpárút hálózat I. üteme valósul meg a m hosszú turisztikai célú kerékpárút kivitelezésével. A fejlesztésben kizárólag új kerékpárút építése történt, amely kiegészülve a már meglévő kerékpárút szakaszokkal biztosítja a közvetlen kerékpáros forgalmat Békéscsaba és Doboz, valamint Sarkad és Nagyszalonta között. A projekt célja a határ menti térség turisztikai infrastruktúra hálózatának fejlesztése mellett a gazdaság élénkítése a két ország régiójában. A fejlesztés eredményeképpen a térség turisztikai attrakcióinak megközelíthetősége nagymértékben javul és megteremteni a lakosság részére az alternatív környezetkímélő közlekedési eszköz használatának lehetőségét is a 4 határ menti település és vonzáskörzete között. A kerékpárút településenkénti, megépített hossza: - Békéscsaba közigazgatási területén: 4684 m - Doboz Nagyközség közigazgatási területén: 1744 m - Sarkad Város közigazgatási területén: 6169 m - Nagyszalonta közigazgatási területén: m. - A projekt összköltsége Tagi szintű költségvetés Tagi szintű költségvetés Ft Körösök Völgye NatúrPark Egyesület Ft 66

67 Nagyszalonta Önkormányzata Ft Békéscsaba MJV Önkormányzata Ft Doboz Nagyközség Önkormányzata Ft Sarkad Város Önkormányzata Ft Összesen: Ft *290,- Ft/ értéken számolva Ezen projekt szervesen kapcsolódik a NatúrPark Egyesület aktív turisztikai fejlesztési stratégiájába, amelyben az egyesület 136 km kerékpárút nyomvonal tervezését, kivitelezését, valamint hasznosítását koordinálja a Körösök Völgyében. A Békéscsaba-Nagyszalonta közti kerékpárút tervei mellett ebben az évben, szintén az ETE program támogatásával elkészült Köröstarcsa és a romániai Nagyzerind közti, 76 km kerékpárút engedélyes szintű terve, melynek kivitelezésére a as Európai Uniós finanszírozási ciklusban pályázik a NatúrPark Egyesület. További, a NatúrPark Egyesület által koordinált aktív turisztikai termékek 2013-ban Az év ökoturisztikai tanösvénye II. helyezettje a békéscsabai Széchenyi ligetben található Lischka Lipót Tanösvény. A tanösvény kialakításánál, tematikájának összeállításánál Békéscsaba rekreációra leginkább alkalmas, első közparkjának a megismertetése a cél. A tanösvényen végigkövethető a Széchenyi liget és környékének története az 1800-as évek közepétől napjainkig. Végigjárva megismerhetjük az alföldi parkerdők növény és állatvilágát, a városi közparkok élőhely megóvó szerepét és megtanulhatóak a védett területen való viselkedés szabályai is. A 14 állomásos tanösvény kialakításánál fontos szempont volt, hogy a gyerekes családok kapjanak interaktív feladatokat, felfedezni valót és megtalálják a kikapcsolódás aktív formáját is. A tanösvény tábláin szerepelnek természetismereti és történeti kérdések, kutató feladatok, így erősítve az aktív megismerést. A feladatok egy része nagyítót kíván, természetbúvár kíváncsiságukat elégíti ki főleg a gyermekes családoknak. Így ezen részletek a csoportoknak, családoknak egyaránt biztosít gyakorlati, tapasztalati élményszerzést. A tanösvény főbb témái: - Széchenyi liget bemutatása, múltja, jelene - A tájképi park jellegzetes fái - Odvasodó fák, mint fészkelőhelyek, a liget madárvilága - Védett rovarok és csigák - Lágyszárú növények, erdőszegélyek bokrai A tanösvény gondozója, és fenntartója a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület, amely szervezet a térség aktív- és ökoturisztikai fejlesztései mellett hangsúlyosan részt vesz a Körösök Völgye környezeti szemléletformálásában, számos egyedi környezeti nevelési programot valósít meg az országban. A tanösvény év elejei megújításakor, tematikájának összeállításakor fő cél volt a környezeti, természeti ismeretek átadása, bővítése minden korosztály számára, miközben élményszerű tapasztalatszerzések révén ismerhetik meg a látogatók közvetlen környezetüket. Ezen ismereteket a családok otthonaikban is tudják hasznosítani, így tudatosan védeni és óvni közvetlen természeti környezetüket. A tanösvény egész évben folyamatosan látogatható egyénileg. Igény esetén szakvezetés kérhető a Körösök Völgye Látogatóközpontban csoportok részére. A szakvezetéshez kérhető kiegészítő szolgáltatások: feladatfüzet biztosítása, közös kiértékeléssel; zöldfoglalkozások; madárgyűrűzés. A tanösvény hossza 780 m, perc alatt végigjárható. 67

68 Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület sikeresen pályázott az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Vidéki örökség megőrzése című támogatásra. A projekt célja a pósteleki Wenckheim-Széchenyi kastély 15 ha-os történeti kertjének leglátogatottabb részeinek felújítása tanösvény kialakításával, a kiszáradt tómeder újrahasznosítása eredeti funkcióinak megfelelően. Tereprendezéssel (bozótirtás) indul a fejlesztés 2163 m2-en. Gyalog út és sétány (1000 m) kerül kialakításra, az útvonalon tanösvény információs táblákkal (6 db), pihenőhelyekkel (15 db pad), hulladékgyűjtőkkel (7 db), és kis névtáblákkal (20 db fajmeghatározó) kerül kialakításra. A 2150 m2-es kiszáradt tó meder helyreállítása is megvalósul a fejlesztés legnagyobb attrakciójaként. A tó helyreállítása jelentős hatással lesz a park mikroklímájára és számos élőhely kialakulására, amelyen csónakázni is lehet. Ezzel párhuzamosan növénytelepítés, parkosítás is megvalósul az alábbiak szerint: gyepesítés 2770 m2-en és összesen 1138 db lombhullató és örökzöld fa illetve cserje kerül kiültetésre. Minden beavatkozást megelőzött egy történeti kutatás a pályázó szervezet részéről. A Wenckheim-Széchenyi tanösvény és az egész fejlesztés bemutatása egy tájékoztató kiadvány (10000 db A4 méretű leporelló) elkészítésével valósul meg. A projekt ,- Ft, 100 %-os EMVA támogatásból valósul meg május 31-ig. Az építési, kivitelezési munkálatok a közbeszerzési eljárást követően, szeptember második felében kezdődnek, majd a növénytelepítés következik. A tanösvény kialakítását követően áprilisában egy nyitó túrával vehetik birtokba az érdeklődők a felújított kastélyparkot, csónakázó tavat és tanösvényt Magánerőből (és EU-s támogatásokból) megvalósult fejlesztések Pósteleki Szabadidőközpont kialakítása (korcsolyapálya, tanösvények kialakítása, Mókus Csárda felújítása, tereprendezés, mini kalandpark, stb.) Árpád Pálinkatanya (látványfőzde kialakítása podsztyenás épületben, pálinkakóstoló programok bevezetése) Fenyves Wellness kialakítása (a háromcsillagos szálló wellness részleggel bővült, de ez előbbi két fejlesztés csak részben tekinthető magánberuházásnak, mert kapott EUs forrásokat is.) Egy négycsillagos és egy háromcsillagos szállóval bővül rövidesen a megyeszékhely szálláshely kínálata, de figyelembe véve a lehetséges fejlesztéseket, a szállodai kapacitások még ez után sem lesznek elegendőek. Várhatóan új turisztikai attrakciók kerülnek átadásra, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a város nagyobb figyelmet kapjon valamint a vendégforgalmi adatok tovább javuljanak. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése további feladatot s egyúttal felelősséget jelent a város turisztikai szakemberei számára. 68

69 A Csabagyöngye szőlő marketingjében kedvező változások történtek az elmúlt időszakban. A város a település határában szőlőültetvényt is telepített, ahol további turisztikai fejlesztéseket (Stark emlékház) is tervez. CsabaPark Projekt Folyamatban lévő turisztikai beruházások az attrakció fejlesztés érdekében A CsabaPark a város határában fekvő 45 hektáros parkerdő területen létesülő, a Csabai kolbász tematikáit kiaknázó szórakoztató és rendezvényközpont lesz. A CsabaPark célja, hogy a Csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejlessze, megteremtse az ellenőrzötten prémium minőségű Csabai kézműves kolbász készítés bázisműhelyét és segítse a Csabai kolbászt termelőket abban, hogy a termelés volumene minél nagyobb mértékben növekedhessen. A CsabaPark projekt megvalósulásával egy olyan komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció együttes jön létre, mely bázisául szolgál az eddig is megrendezésre került nemzetközi gasztroturisztikai fesztiváloknak, otthona lehet új kulturális-gasztronómiaiturisztikai rendezvényeknek, állandó bemutatóhelye lehet a helyi élelmiszerkészítési hagyományoknak, szórakoztató és pihenő központja lehet a Dél-Alföldi régióban élőknek és az ide látogató turistáknak. A CsabaPark a kolbászhagyományok ápolásán túl nagy fesztiválok, koncertek és sport rendezvények rendezésére is alkalmas infrastruktúrával rendelkező rendezvényközpont lesz. A beruházás összértéke 1,35 milliárd forint, amelyből az Európai Unió és Magyarország Kormánya által biztosított támogatás mértéke 97%. A projekt a Dél-alföldi Operatív Program, Kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése című pályázati felhívásának a keretében valósul meg. Oliva-Med Egészségügyi Turisztikai Projekt Fontos egészségturisztikai beruházás volt Békéscsabán az Oliva-Med Bőrgyógyászati centrum kialakítása. Dr. Csenkéné Dr. Tóth Katalin aki 1997-ben végzett a Debreceni Orvostudományi egyetemen volt az OLIVA MED bőrgyógyászati centrumok megálmodója. A fokozódó igényekre való tekintettel Debrecen után 2008-ban Szegeden 2009-ben Békéscsabán és Gyulán is megnyitotta magán bőrgyógyászati praxisát. A bőrgyógyászati rendelőben egyaránt fontos szerepet kap a bőrgyógyászati betegségek kezelése és a fiatalos megjelenés megőrzését célzó esztétikai orvoskozmetológia. Az Oliva-Med innovatív kínálatával jelentős vonzerő lehet a város egészségturisztikai palettáján, de emellett még van lehetőség további egészségturisztikai fejlesztésekre is. Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projekt A kolbász témaköréhez köthető másik beruházás - a Csaba Park szomszédságában - a Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projektje. A Kolbászfesztivál szervezője a DAOP-2.1.1/K számú pályázat keretében 50 millió Ft-ot nyert egy hagyományőrző fesztiváliroda kialakítására. A projekt fő célja Békéscsabán a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász turisztikai attrakcióként való bemutatása, a hungarikum népszerűsítése, a térség turisztikai attrakció-kínálatának bővítése. Ezt az egész régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint 500 m2-es tájház jellegű fesztiválház/látogatóközpont létrehozásával érik el, mely az állattartástól kezdve egészen a kolbász készítéséig, látvány disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, kiállítással képes szezonon kívül 69

70 is, egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és kolbászfesztivál iránt, erősítve a város vonzerejét, ismertségét, valamint emelve a városban töltött vendégéjszakák számát és az egy főre eső költést is. A látogatók számának folyamatos növelését az innovatív, újszerű megoldások használata (internetes foglalási rendszer) segíti elő. Rendezvénysátor és pavilonok A Csabai Rendezvényszervező Kft. másik nyertes pályázata Békéscsaba a Gasztronómiai Fesztiválok Fővárosa turisztikai attrakció DAOP-2.1.1/J számú pályázat keretében 240 millió Ft-ot nyert, amelyből beszerzésre kerül egy m 2 -es rendezvénysátor és 6 db 15 x 3,4 m-es, egységes kialakítású pavilon, amellyel a helyi vendéglátósok kitelepülési lehetőségét kívánja előtérbe helyezni. A megvalósuló beruházások természetesen nem csak az évente megrendezésre kerülő nagysikerű Csabai Kolbászfesztivál kiszolgálását tennék lehetővé. A városban már ma is hagyománya van további gasztronómiai rendezvényeknek, mint pl. a nyár elején megrendezésre kerülő Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé. A 2014 szeptemberére megvalósuló fejlesztés célja, hogy Békéscsabát, mintegy a gasztronómiai fesztiválok fővárosává emeljék, biztosítva, hogy az év minden szakában a városba csalogassák a turistákat. Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar A ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar elnevezésű projektje. Az Egyesület ,- Ft uniós támogatást nyert a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 190 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházás egy 118 m² alapterületű épület megépítésével, továbbá egy C-50 típusú mozdony és két BAX sorozatú vasúti kocsi felújításával alakítja ki az új turisztikai attrakciót. A Malom téren megvalósuló projekt célja egy idegenforgalmi látványosság és egy turisztikai információs központ szimbiózisának létrehozása az említett korabeli kisvasúti mozdony és a két kisvasúti személyszállító kocsi, valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezésével. Egy egész évben működő vasúttörténelmi és kulturális attrakció létrehozása a cél, mely szellemi küldetése szerint egyben központi információs funkciókat is betöltve a város látnivalóira is ráirányítja a helyiek és turisták figyelmét, érdeklődését. A jármű és a kiszolgáló helyiségek különleges környezetet biztosítanak különféle helyi termékek kóstoltatásához, bemutatásához is. Együttműködési szándékuk szerint a helyi termékeket előállítók számára bemutatkozási lehetőségeket szeretnének teremteni, ahogyan Békéscsaba többi kulturális, gasztronómiai, történelmi, stb. attrakciójának is helyet kínálnak majd. A 2013-ban hungarikummá minősített csabai kolbászra alapozva több turisztikai fejlesztés is zajlik a városban. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával, mindezek hozzájárulhatnak az egész évben kolbász program megvalósulásához Fontosabb fejleszthető turisztikai termékek Rendezvények Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. Csabai Kolbászfesztivál A Csabai Kolbászfesztivál Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legismertebb, 70

71 jelentős turisztikai vonzerővel bíró gasztrokulturális rendezvénye, ezáltal Békéscsaba legértékesebb turisztikai terméke, amely a város imázsát is meghatározza 1997 óta. A büszkeséget tovább fokozza, hogy 2013-ban a Csabai kolbász hungarikum lett. A Csabai Kolbászfesztivál jelentős hatást gyakorolt a város és a térség húsfeldolgozó iparára, az elmúlt tíz év alatt kistermelő legalizálta a kereskedelmi célú kolbász gyártását, kihasználva ezt a konjunktúrát. Az évek folyamán a kolbászfesztivál dinamikusan fejlődött és évről évre növekedett a fesztiválon résztvevők száma is. Először 2009-ben majd 2012-ben elnyerte a Kiváló Gasztronómiai Fesztivál címet. A fesztivál programjai a Csabai kolbász készítését, a disznótoros hagyományokat, a város és vidéke szlovák és magyar közösségi ünnepeit, gasztronómiai hagyományait helyezi a középpontba. Egyedisége, komplexitása turisztikai szempontból is fontos szerepet kap. Igazi vonzerő, igazi nemzeti turisztikai termék, ami visszahat a városra, a térségre és az ország-képre is. A Csabai Kolbászfesztivál olyan értékeket közvetít és képvisel, amelyek hagyományőrző szerepe vitathatatlan. Különös értéke az a résztvevői aktivitás, ami eggyé kovácsolja a sok száz kolbászt szerető csapatot és az akkor ott tartózkodó sok ezer embert. A fő attrakciói a kolbászkészítő versenyek, az 550 csapatos gyúrástól a szárazkolbászok versenyéig, - Ifjúsági gyúrás, - Krajcsó Pál emlékverseny, - a disznótoros ételek, - töltött káposzta-főző verseny készítéséig és kóstolásáig. Naponta disznóvágás-bemutatókra is sor kerül, ahol a különböző tájak szokásait ismerhetik meg a résztvevők. A rendezvényhez Csabagyöngye Borsátor is kapcsolódik, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozására. Szintén a fesztivál része az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Kiállítás, amely a délkeletmagyarországi régió legjelentősebb élelmiszeripari kiállítása. A kiállítói ajánlat felöleli az élelmiszeripar és húsipar félkész- és késztermékek teljes palettáját, élelmiszer-feldolgozási technológiákat, mezőgazdasági árukat és eszközöket, állattartási technológiákat. A fesztivál aktív szereplője a Csabai Kolbászklub, akik munkájukkal, odaadásukkal és sajátos civil eszközeikkel terjesztik, erősítik a Csabai kolbász és a csabai vendégszeretet jó hírét, így a fesztivál értékeit is. A vendégek nagy része évről évre visszajár a rendezvényre, ami páratlan hangulatával, barátságos légkörével, színvonalas programjaival évek óta töretlenül őrzi népszerűségét. A jó hangulatról népzenei, néptánc és szórakoztató zenei előadók gondoskodnak, akik megjelenítik a város és vidéke kulturális értékeit. Esténként neves hazai és külföldi fellépők várják a közönséget. A fesztivál Fő támogatója a Nemzetei Kulturális Alap és a Magyar Turizmus Zrt., mely tovább növeli a rendezvény rangját országos és nemzetközi szinten egyaránt. További jelentős tömegeket megmozgató rendezvények Országos Szólótánc Fesztivál (kétévente) Csabai Farsang (február) Békéscsabai Tavaszi Fesztivál (március) Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny (április) Békéscsaba Arad Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny (május) 71

72 100 x SZÉP Fesztivál (május) Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (június) Városházi Esték (június-július) Csabai Nyár (június-július-augusztus) Nemzetközi Bábfesztivál (háromévente) ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus) Országos Makett Kiállítás és Verseny (szeptember) Garabonciás Napok (szeptember) SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja (kétévente) A osztályos Országos Társastánc Bajnokság (november) Mesterfokú Tornászbajnokság (november) Mikulásfesztivál (december) Szilveszteri Futógála (december) Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé Már hagyományosnak lehet tekinteni a évtől megrendezett Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és népszerűsíti a legújabb termékeiket, illetve a már ismert és megszeretett márkákat is. A békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében elterülő rendezvény céljai között szerepel a kulturált sörfogyasztás megteremtése és népszerűsítése, Békéscsaba város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a térség nevezetességeinek, látványosságainak minél szélesebb körben való megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása. A háromnapos fesztivál több csemegével, különlegességgel is szolgál. Nem csak az országban, de talán még a világon sem volt olyan sörfesztivál, ahol mintegy 100 fajta csapolt sörrel ismerkedhetnek meg a látogatók, és a bátrabbak kóstolhatnak végig. A hazánkban ismert nagy sörgyárak mellett bemutatkoznak a Házi Kézműves Sörfőzdék is. A fesztivál rangját mutatja, hogy csaknem 50 féle cseh sör kóstolható a rendezvény ideje alatt, kicsit megismerkedve a cseh sörkultúrával. Magyarország leglátogatottabb Sörfesztiválján és egyetlen csülökparádéján a hagyományokhoz híven a sört 1 l-es korsókból fogyaszthatják a folyékony kenyér szerelmesei. A rendezvény keretein belül kerül megrendezésre a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár, amelynek során megismerkedhetnek a rendezvényre kilátogatók e vidék jellegzetességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival, kézműves értékeivel a környező településeken élő termelőktől egészen a nagy múltú gyártókig. A rendezvény fővédnöke a Magyar Turizmus Zrt., gasztronómiai fővédnöke a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség. 72

73 Városházi Esték A Városházi Esték 1998 óta biztosít igényes nyári színházi és zenei programsorozatot Békéscsaba lakóinak és a városba látogató vendégeknek, június-július hónapban. A rendezvények között színházi esték, könnyű- és komolyzenei koncertek és társasági események szerepelnek. A nyári esték hangulata, a kínálkozó művészeti élmény, a város több pontján zajló programok kellemes kikapcsolódást nyújtanak a mintegy látogató számára. Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny A tavasszal megrendezésre kerülő Békéscsaba - Arad - Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni viadal ma már jóval több egy "egyszerű" megmérettetésnél. A sportrendezvényhez kulturális programok is kapcsolódnak. A békéscsabai Városháza elől induló és a Jókai Színház előtti térre befutó maraton mellett az egyre népszerűbb kerékpáros és görkorcsolya túra is megrendezésre kerül. Garabonciás Napok A város évek óta legkedveltebb és leglátogatottabb középiskolás diákrendezvénye szeptember végén a Csabai Garabonciás Alapítvány által szervezett Csabai Garabonciás Napok rendezvénysorozat. A diákok iskolájuk képviseletében különböző művészeti és sportversenyeken vehetnek részt, valamint minden iskola kiállít egy-egy diákpolgármesterjelöltet is. A jelöltek kampánystábjukkal hétfőtől csütörtökig a Csabagyöngye Kulturális Központot használva bázisul, koncerteket, vetélkedőket, felvonulásokat szervezve kampányolnak. Csütörtökön a kampány-záró felvonulást követően a jelöltek még egyszer összemérik tudásukat, s ezt követően az iskolák által delegált elektorok titkos szavazással választják meg a város diákpolgármesterét és helyetteseit. Pénteken a diákpolgármester és a két diák-alpolgármester hivatalosan találkoznak a város főállású vezetőivel, és megismerkednek a Polgármesteri Hivatalban folyó munkával, később pedig szándékuk és aktivitásuk alapján az ifjúsági élet formálói, meghatározó szereplői lehetnek. Országos A osztályú Társastánc Bajnokság A Nyíri családnak köszönhetően e műfaj országos hírnevet hozott Békéscsabának, Békés megyének, hiszen a több évtizedes múltra visszatekintő Országos Társastánc Bajnokság a versenytáncosok egyik legrangosabb versenye. Hosszú évek munkája után jutnak el a társastáncosok az "A" kategóriás címhez, és bizony nagy tétje van annak, hogy ki kerülhet a dobogóra. Egy versenyen pár indul standard és latin-amerikai táncok kategóriájában felnőtt, ifjúsági, junior I. junior II. életkori csoportban. E program nemcsak a versenyzőknek, a megyében társastáncot tanuló fiataloknak, hanem az érdeklődő közönségnek is igen színvonalas szórakozási lehetőséget nyújt, hiszen szemet gyönyörködtető a sok szép, flitteres, csillogó ruha és hozzá a szépen mozgó táncospár. Országos Szólótánc-fesztivál Az Országos Szólótánc-fesztivál a néptánc-mozgalom szólistáinak kétévente, januárban ismétlődő, az egész országra kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. Olyan országos fórum, ahol a "táncos anyanyelv" legjobb ismerői bemutathatják tudásukat, ahol megmérkőzhetnek egymással, a legjobbakat jutalmazó "Aranysarkantyús", illetve "Aranygyöngyös" táncos megtisztelő és szakmai rangot jelentő címért. Az Országos Szólótánc-fesztivál döntője - kétévente januárban kerül megrendezésre. Mind az elődöntőket, mind a döntőt a népművészet ezen ága iránt érdeklődő közönség nagy-nagy érdeklődéssel várja. A rangos megmérettetésnek és az ezt követő gálaműsornak a közönsége évek óta visszajáró, egyre többen érkeznek az ország különböző 73

74 pontjairól, hogy a táncfolklór egyedülálló szólista programját megtekintsék. Az utóbbi években már külföldi vendégek is voltak, ugyanis a magyar néptáncosok e megmérettetése Közép-Európában egyedülálló. Csabai Nyár programsorozat A felújított Szent István tér rövid idő alatt közkedvelt helyévé vált a békéscsabai lakók és a városba látogató turisták körében. Ehhez nagy mértékben járul hozzá a már országos szinten is egyre ismertebb Csabai Nyár elnevezésű programsorozat, amely az egész nyáron át tartó rendezvény folyamával az ország egyik leghosszabb időtartamú fesztiváljának tekinthető. A szervezők elsősorban a Békéscsabai Jókai Színház és a Csabagyöngye Kulturális Központ az utcai gitározástól a táncbemutatókon át a könnyűzenei koncertetekig változatos kínálatot kínálnak a nyár majd minden napján. A fesztivál csúcspontja az augusztus 20-ai államalapító Szent István ünnepe. A rendezvénysorozat záró állomása a szeptember elején megrendezésre kerülő Hagyományok tere programsorozat. Ennek során kulturális programok, valamint gasztronómiai rendezvényekre kerül sor. Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny A korábban Coca-Cola Nemzetközi Gyaloglóverseny néven megrendezett sportesemény hosszú évek óta az egyik legrangosabb magyar megmérettetése az atlétika ezen szakága képviselőinek: nemzeti válogatottak csapnak össze évről évre, áprilisban. A verseny ma már szabadidős jelleget is öltött: kiegészítették tömegsportrendezvényekkel is. A Csaba Centernél 1000 m-es körpályán kerül sor a 20 km-es Férfi és Női Gyalogló Országos Bajnokságára, a Fiatalkorúak Hosszútávú Gyalogló Országos Bajnokságára és az Utcai Futóversenyre Javaslat új turisztikai termékek kialakítására, turizmusfejlesztésre Békéscsabán Körösök Völgye Turisztikai Együttműködési Klaszter a térség turizmusfejlesztése érdekében tények és lehetőségek A klasztereket Porter amerikai közgazdász vezette be a vállalatgazdasági elméletbe és gyakorlatba, amikor leírta az egy adott területen működő, valamilyen módon egymáshoz kapcsolódó vállalatok rendszerét. Porter szerint a klasztereknek két típusa különböztethető meg, úgymint a vertikális klaszterek, amikor a szereplők egymásra épülnek, és egymásnak biztosítanak szolgáltatásokat vagy termékeket, illetve horizontális klaszterek, amikor egy adott iparágban működő vállalkozások dolgoznak egy területen. A turisztikai klaszterek tipikusan horizontális klaszterek, és akkor működnek eredményesen, ha egymást kiegészítő, komplementer szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy desztinációk együttműködéséről van szó. A korábban bemutatott turizmus kártyák az ilyen horizontális turizmus klaszterek értékesítési politikájának felelnek meg. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy adott település nem rendelkezik önmagában olyan nagyon vonzó attrakcióval, amely nagyobb tömegű turistát vonzana, viszont onnan nem 74

75 messze található egy másik desztináció, amely rendelkezik ilyen jellegű attrakcióval, vagy attrakciókkal, de ugyanakkor ott valami más hiányzik. A legjobb termék is unalmassá válhat, ha nincs mellette semmi más. Jó példa lehet erre például Kréta esetében a 3S (sea, sun and sand) turizmus, ami a tengerpart kisebb településein van jelen, valamint a kulturális turizmus, amelyet elsősorban Heraklion térségében levő Knosszosz-i palota romjai jelentenek, valamint azt aktív turizmus megléte, amelyet például a Szamariai szurdok jelent. Ezek együttesen képezik a sziget komplex attrakcióit. Békéscsaba és Gyula esetében hasonló a helyzet, közösen kellene kommunikálni a külvilággal, vagy ha ez nem lehet, akkor mindenki hivatkozzon a másik település attrakcióira (keresztlinkek révén). Gyula esetében az egészségturizmus két ága, a gyógy és a wellness turizmus mellett ugyanis kevésbé van jelen a gasztronómiai turizmus és a kulturális turizmus, mint Békéscsabán, és ez a komplementaritás mindkettőt erősíthetné. Természetesen ehhez jó lenne félretenni a hagyományos rivalizálást a két város közt és valamilyen közös turisztikai szervezetet létrehozni. Gyula Történelmi fürdővárosként brendeli magát, ötletes tematikus útjai vannak, melyeket gps-el ellátott kerékpárral javasol bejárni. Márkatermékeik a kolbász, tej, méz, ősi, lovas, Körösök vidéke, melyeket tematikus utakként tálalnak és értékesítenek. Százéves (az ország második legősibb cukrászdája), mely igazi kuriózum és egy modern interkatív játékot, un. Szabadulós játékot is külön turisztikai termékként pozícionálják (Kalandpince). A tematikus utaknál viszont hosszú távon a címek felsorolása nem elegendő, ehhez szükséges még az útvonalakat, látnivalókat bemutató modern minitérképek készítése (on-line és offline), információs és útjelző táblák elhelyezése az útvonalakon, valamint hangsúlyosabb marketing, hogy egy keresett, egész évben látogatható komplex turisztikai attrakció váljon belőle. Ezeket egy regionális együttműködés keretében jóval gazdaságosabban és hatékonyabban lehet mindazonáltal megvalósítani, mint önállóan. A gyulai helyi TDM szervezet fontos kérdésként kezeli a turizmust, bizonyára nyitott lenne egy regionális együttműködésre. Ezeket a tájékoztató feliratokat szerencsés lenne a magyar mellett idegen nyelveken (angol mindenképpen, román és szerb igény szerint) elkészíteni. A Békésiek a Körösök fővárosaként, a Hidak városaként (21 hídjuk van) valamint a térség kerékpár-turisztikai központjaként pozícionálják magukat. A Békésiek 4 alkalommal nyerték el a Kerékpárosbarát település címet (nem csak kerékpárutak, de tárolók, átkelők, információs helyek, wifi is szolgálja a kerékpárosokat). Nagy büszkeségük a Dánfoki homokos szabadstrand és az ehhez kapcsolódó Dánfoki üdülőközpont. Helyi márkatermékeik a kosár és gyékényfonás (mely egy több mint 100 éves élő hagyomány), a méz valamint a Békési Szilvapálinka. A rendkívüli adottságokat, az unikális gasztronómiai hagyományokat és a megkülönböztető (gyógy- és egészség-, kulturális és aktív) turizmus irányvonalat figyelembe véve, a térség turizmusának alapvető kitörési pontja lehet az együttműködés erősítése Békéscsaba, Gyula, Békés vonatkozásában, annak érdekében, hogy az egymást kiegészítő termékek közös termékként jelenjenek meg. Kiemelkedő attrakciónak tekinthető a három nagyobb települést összekötő Élővíz csatorna is, mely zöld folyosóként különleges hangulatot kölcsönöz a városoknak. Kiváló lehetőséget biztosít az aktív turizmusra, hiszen a vízi sportok (kajak, kenu, csónakázás, horgászat) mellett az Élővíz csatorna mentén kerékpározhatunk és túrázhatunk is. Kis fejlesztéssel Magyarország 75

76 leghosszabb szabadtéri futófolyósóját lehetne létrehozni. Ehhez a terep kismértékű rendezése (talaj kiegyenlítése, esővíz lefolyásának kialakítása a kritikus helyeken) valamint bizonyos szakaszonként energiatakarékos közvilágítás szükséges. Az Élővíz csatorna és a tematikus látnivalók tematikus utakká történő összekapcsolására is lehetőséget ad, melyeknek egyik fő illetve kiinduló bázisa a Békéscsaba NatúrPark Látogatóközpont lehetne. A Körösök Völgye NatúrPark Egyesület jó kiindulópont lehetne egy ilyen turisztikai klaszter számára, és a Körösök Völgye jó brandnév is lehetne a térségnek. Ugyanakkor az együttműködésen belül Békéscsabának erősítenie kellene saját turisztikai imidzsét is, a gasztro és fesztiválturizmus mellett új, korábban nem létező, vagy nem eléggé kidolgozott termékek kialakításával (pl. Munkácsy témára felfűzött kulturális turizmus). Természetesen mindehhez nagyon lényeges lenne, hogy a térség kapcsolódjon a romániai Temesvárhoz, és az ottani repülőtér lehessen a kiindulópont a távolabbról érkező vendégek számára, akiket autóbusszal lehetne áthozni Békés megyébe. Mindenképpen célszerű egy régión belüli, pl. egy-egy tematikus útvonalon vagy fő látnivalókon közlekedő 'körbuszjárat' indítása is a balatonfelvidéki körbuszjárathoz illetve a badacsonyi borbuszjárathoz hasonlóan, mely főszezonban naponta több alkalommal járja körbe a régió fontosabb látnivalóit, illetve pincéit. Így a kisgyermekes családok, a pálinkakóstolók, vagy a kerékpározásra, túrázásra nem kapható vendégek is eljuthatnának az egyes helyszínekre Gasztroturizmus A fejlesztés fő irányának a kolbász örökség -re épülő vonzerők fejlesztése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, egész évben elérhető, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. Erre egyébként konkrét tervek is vannak Békéscsabán, elnyert pályázati pénzekkel is rendelkeznek Kulturális turizmus Munkácsy örökség életre keltése A gasztronómiai turizmus mellett nagyobb súlyt kellene fektetni a kulturális turizmusra, nevezetesen Munkácsy Mihály munkásságának és személyiségének bemutatására. Ez nem igényel nagyon sok ráfordítást, inkább csak informatikai fejlesztéseket, amelyek mindig sokkal olcsóbbak, mint valaminek a felépítése. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani. Ebben a projektben szerencsés lenne, ha helyi vagy a régióbeli művészek tudnának szerepet vállalni, így további helyi erőforrás, helyi munkaerő kerülne a turizmus szolgálatába. Az Alföldön több nagyvárosban is nagy kultusza van a művésztelepeknek, melyeken folyamatos képzést, táborokat lehetne tartani. Fontos lenne olyan események szervezése a Munkácsy múzeumban, mely bevonja és aktivizálja a helyi közönséget. Jó példa a Szépművészeti Múzeum kezdeményezése, a Múzeum + melyhez már több budapesti múzeum csatlakozott. Havonta egy alkalommal meghosszabbított nyitvatartási időben nemcsak a hagyományos tárlatok látogathatók, hanem 76

77 kulturális programok, beszélgetések, élménybeszámolók, tematikus tárlatvezetések, gasztronómia, zene és interaktív foglalkozások teszik különlegessé az estét. Budapesten mindez már klubszerűen is működik, külön klubkártyával. Ezen kívül létezik még egy Múzeumi baráti kör tagság is, mely különféle kedvezményekre jogosít (bizonyos számú ingyenes belépés állandó és időszaki kiállításokra, a múzeum rendezvényein való kedvezményes vagy ingyenes részvétel, utazási klub tagság, rendszeres hírlevél stb.), így múzeumkedvelő magánemberként vagy vállalkozásként is megéri csatlakozni a kezdeményezéshez. Ugyancsak fővárosi múzeumok kezdeményezték a 'Pincétől a padlásig' programot, avagy 'Kalandtúra a múzeumban', mely során egy egyedi vezetés keretében az érdeklődők betekinthetnek a múzeum hátsó berkeibe, a műhelytitkokba, pl. a restaurátori műhely munkálataiba, sőt még ki is próbálhatják magukat mint restaurátorok. Ez a közönség bevonásán kívül más szempontból is jövedelmező lenne a Munkácsy Múzeumnak, hiszen lehet, hogy sokan nem is tudják, hogy a múzeum egyik kiegészítő szolgáltatása a restaurálás, vagy reprodukciók készítése. A Munkácsy Múzeumban indulhatna az országban egyedülálló festészeti képzés kurzusok formájában különféle korosztályok számára. Munkácsy legnagyobb tragédiája, hogy az impresszionizmus korában fejlesztette tökélyre a klasszikus festészetet, ezért külföldön jóformán ismeretlen maradt. Mindig saját útját járta. Mindemellett bravúrosan használta az impresszionizmus stílusjegyeit is, pl. a nagyon híres 'Poros út festményében. Éppen ezért érdemes elemzésre, tanításra, hiszen festészettörténeti szempontból is kiemelkedőt alkotott. Kurzusok, táborok, de festészeti képzések is indíthatók Munkácsy nevével fémjelezve, a helyi művészek bevonásával, irányításával Munkácsy kulturális negyed Nagyon jó helyi elképzelés a több központi kulturális létesítményt is érintő 'Munkácsy negyed', a város kulturális negyedének kialakítása, amelyet kész termékké lehetne fejleszteni. Békéscsaba szerencsésnek mondható, hogy ilyen színvonalas kulturális helyszínek egymáshoz rendkívül közel, gyalogszerrel is kényelmesen bejárható útvonalon helyezkednek el. A Munkácsy Múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Városi Könyvtár és a Jókai Színház önmagukban is kiemelkedő attrakciói a városnak, s az új márkanév alatt, együttesen azonban jóval hatékonyabb megjelenés érhető el. Számtalan külföldi 'kulturális negyed' példa igazolja, hogy összefogással, közös marketinggel nagyon jól lehet érvényesülni a piacon. Szerencsés a kulturális negyednek szánt 'Munkácsy negyed' elnevezés is, hiszen a tudatos marketingkommunikációval ismertté és keresetté válhat a város egyik rejtett turisztikai értéke. Az állandó attrakció mellett időszakonként lehet majd közös tematikára épülő programokat, fesztiválokat elindítani, melyek értékesítését a közös marketingkommunikáció megkönnyíti, az egyes intézményekre eső költségek pedig jelentősen csökkenthetők Kastélyfejlesztések tematikusan A kastélyok turisztikai hasznosítása bár elindult a térségben, egy adott tematikára felépített marketinggel (pl. Lökösháza-fényfestés, Gyulavári kastély-hagyomány, kultúra, fenntartható fejlődés, Szabadkígyós-kulturális rendezvények, előadások, koncertek helyszíne), hiszen a környék gazdag kastélyokban, s még vannak kiaknázatlan erőforrások. Pl. lehetséges attrakciói lehetnek a kastélyoknak még a Huszár hagyományok felélesztése a Békés Megyei Károlyi Huszár és Honvéd hagyományőrző Kulturális Egyesülettel együttműködve vagy a 77

78 nyomda és a könyvkötészet hagyományaira épülő tematika megelevenítése a Tevan családdal, vagy a Magyar Népmesék életre keltése Schréner Alapítvánnyal együttműködve. Létre lehet hozni a Wenckheim kastélyok útját, melyre komplett marketinget lehet építeni pl. ökoturisztikai látnivalókkal és az ezekhez vezető tanösvényekkel, kerékpárútvonalakkal lehetne összekapcsolni. Egy másik békéscsabai kastély a Beliczey kúria, amelyet szintén fel lehetne használni a tematikus kastélyprogramban. A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette az 1840-es évek végén. A régi nemesi család tagjai közül elsőként Ursziny Andort találjuk Békés vármegyében, 1845-ben a vármegye táblabírájává választották. A kúriát a családtól Beliczey Rudolf országgyűlési képviselő vásárolta meg, ekkor került sor a kúria átalakítására is. A második világháború után a családot kitelepítették a hortobágyi munkatáborba, a szebb napokat is látott kúriát államosították, sokáig a szomszédos malomépülethez kapcsolódó adminisztrációs iroda működött benne. Az épület állapota romlik, körben vizesedik, de belső átalakításai visszaállíthatók. Kertjének egy része ma beépített, parkja rendezetlen. Az épület méltó párja a szinte szemben álló Omaszta-kúriának, melyben jelenleg a Munkácsy Emlékházat működteti a város. Kivételes építészettörténeti látnivaló két ilyen egymáshoz közeli, hasonló stílusban épített kisnemesi otthon. A tényhez méltó eseménysorozat az Emlékházban évente megrendezett Kisnemesi otthonok találkozója című műhelykonferencia, mely 12 éve kiemelkedő eseménye a város március végi programjainak. Ősi hagyományok Békéscsaba környékén Örökség turizmus ősi kurgánok, szlovák és zsidó hagyományok Békéscsabán A kurgánok régi magyar neve korhány a sztyeppei népek, különösen az indoiráni népek temetkezési helyei. A kurgán a halomsír egyik fajtája, amikor egy fedett, de nem feltöltött gödörsír fölé emelnek halmot. A kurgán török-tatár eredetű orosz szó, melynek jelentése nagyjából sírhalom. A kurgán-hipotézis vagy kurgán-elmélet sok neves régész törekvésében hasonló, de részleteiben egymásnak teljesen ellentmondó elméletének összefoglaló neve. Ezek az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i. e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni. Békés megyében, Békéscsabától nem messze is van néhány kurgán, mint például a pósteleki kurgán. Póstelek a Békéscsaba, Gyula és Doboz települések által jelölt háromszög súlypontjában található, nagyon közel mindhárom településhez. A kurgánok már ma is sok esetben turisztikai célpontok, ahol például ősmagyar hagyományokat lehet folytatni, lovagolni és nyilazni lehet, tehát ez az aktív és az örökség turizmus szerencsés kombinációja lehet. De mivel a kurgánok lehetséges, hogy sokkal régebbi civilizációk emlékei, ezért ki lehetne dolgozni egy olyan turisztikai terméket, hozzá kapcsolódóan egy tematikus utat. amely a 78

79 kurgánokat a Stonehengek-hez hasonlatosan mutatná be, sok internetes, interaktív applikációval. Egyre több rajongót vonzanak a lovasíjász táborok, bemutatók, versenyek is, melyben a csabaiak az Európa-bajnokságon kiemelkedő eredményeket értek el. (A Csapat Európabajnoki címet a Csabai Lovas Ijász Kör csapata) Már több helyen működnek az országban az un. táltos táborok, ahol intenzív, gyakorlati tanítás, az ősmagyarok hagyománya alapján végzett erőgyakorlatok, révülés technikák, népi gyógymódok, szakrális táncok, dobolás, éneklés, izzasztókunyhó, íjászat, túrák, az elemek tisztelete (éneklés a Napnak, a forrásnak) várják az ősi kalandra vágyó vendégeket, akik patakkal vagy folyóval körbevett erdei házban vagy sátorban, csodálatos természeti környezetben kapcsolódhatnak ki. A szintén nagy tábora van az un. Szellemi iskoláknak, ahol a személyiség belső fejlődése, az öntudatfejlesztő módszerek kerülnek középpontba (a mágia, mint a figyelem-összpontosítás magasiskolája, a négy fő elem megismerése, a gondolat fegyelmezés, tudatos légzés, evés, ivás, koncentrációs vizuális és akusztikus gyakorlatok, térmágia, öntudat áthelyezése), melyek hozzájárulnak az önbizalom növeléséhez, a minőségi, tudatos életvezetéshez, s ezáltal a testi és lelki egészség megőrzéséhez. A kuriózumnak számító kurgán helyszínek és a kapcsolódó ősi hagyományok felelevenítésével a Körösök Völgye s az érintett települések, így Békéscsaba és Póstelek is sokat nyerhet. A Körösök Völgye csodálatos természeti környezetével egyedülálló helyszíne lehetne az ősi hagyományok ápolásának, az ősi szokásokat és értékeket őrző valamint napjainkba ültető életmód és sporttáboroknak, versenyeknek. Lényeges, hogy ez a típusú turisztikai fejlesztés szem előtt tartja a természeti környezet eredeti állapotban történő megőrzését és megóvását, pozitívan fejleszti az egyént, szellemileg és testileg egyaránt, ugyanakkor turisztikai bevételt, gazdasági hasznot is eredményez és hosszú távon is a fenntartható fejlődést szolgálja. Szlovák és evangélikus hagyományok Békéscsabán Közismert, hogy Békéscsaba a magyarországi szlovákság központja. A 2001-es népszámlálás szerint itt lakó közül 93,8% vallotta magát magyarnak, 5,9% szlováknak, 0,6% németnek, 0,4% cigánynak, 0,4% románnak. Egyéb nemzetiségek között érdemleges számban csak a szerbek fordulnak még elő közt szervezetten folyt a szlovákok betelepítése, gyakran a földesurak hozattak be szlovákokat az elhagyott birtokaikra. A földesurak állami engedéllyel telepítették le, telepítési szervezők segítségével a szlovák lakosokat. Ebben a szakaszban jött létre egy sor önálló szlovák település és nyelvsziget. A szlovákok a 18. századi délre vándorlás előképeként még a török-kor utolsó évtizedeiben megjelentek az Alföldön. A lassan újranépesedő Békés megye három birtokot foglalt magában: a kétegyházit, a gyulait és a békésszentandrásit. Békés megyében a szlovákokkal 1718-ig benépesülő első település a gyulai uradalomhoz tartozó Békéscsaba volt. A szlovákság lélekszáma a békés-csanádi régióban a 19. sz. végére jelentősen megnőtt között lezajlott lakosságcsere során közel fő áttelepült, aminek következtében a kulturális élet megtorpant decemberében azonban megalakult a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, amelynek szervezetei januárjától jöttek létre 79

80 Békéscsabán, Mezőberényben. Az újabb lendületet a 90-es évek hozták, amikor is számos új szlovák közösség szervezet jött létre. A Békés megyében élő nemzetiségek közül napjainkban a szlovákok, illetve a szlováksághoz kötődők száma a legtekintélyesebb, a becslések szerint eléri akár a főt is. Ez azt jelenti, hogy a hazai szlovákság közel 50 %-a Békés megyében él, az itt élők kulturális ellátása és aktivitása is kiemelkedő. Ezt a szlovák hagyományt aktívan ki kellene használni a szlovák örökség turizmus fejlesztésével, aminek egyik alapvető eleme lehetne a békéscsabai honlap szlovák nyelvű mutánsának elkészítése, valamint a városban szlovák nyelvű táblák kihelyezése. A szlovákiai látogatók száma sajnálatos módon jelentősen csökkent a városban az utóbbi idők során, és ezt a folyamatos mindenképpen meg kellene állítani és meg kellene fordítani. Mivel a betelepült szlovákok alapvetően evangélikusak voltak, ezért az evangélikus hagyományok is nagyon erősen jelen vannak a városban, pl. itt van Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma. Mivel 2017 Luther év lesz, amelyet 2014-től kezdve folyamatosan kapcsolódó rendezvények vezetnek be ezért már terveznek is evangélikus rendezvényeket a városban, amelyekre várnak látogatókat. Mivel Lutherstadt Wittenberg Békéscsaba testvérvárosa, ezért lehetne szervezni látogatókat Szlovákia mellett még Németországból is, időben elkezdett, célzott marketing kommunikációval. Zsidó hagyományok Békéscsabán és a megyében Hasonlóképpen nagyon sok zsidó vallású ember élt az elmúlt századok során Békés megyében, és ezért turisztikai szempontból is érdekes lehet ezen emberek számára back to the roots ( vissza a gyökerekhez ) típusú programokat kínálni. A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek első felében kezdődött. Ekkoriban még csak egy szeszfőző zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési főszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettől fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését. Az 1700-as évek végétől kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az első zsidó közösségek, majd 1840-től kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés. Míg 1836-ban csak 542, 1870-ben már 6255 izraelitát írtak össze a megye területén. A XIX. század közepétől az első világháborúig terjedő időszakban megalakultak a hitközségek, felépültek a megye legnagyobb és legszebb zsinagógái (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Békés, Szarvas, Battonya, Sarkad), és létrehozták a mikvéket, iskolákat, Chevra Khadisákat és a különböző egyesületeket. Ez az időszak a Békés megyei zsidóság fejlődésének, és a századfordulón már virágkorának időszaka. Az első világháború és az azutáni politikai és gazdasági események, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás, a trianoni békét követő területelcsatolások, a gazdasági világválság, az antiszemitizmus térhódítása és a zsidótörvények bevezetése jelentős változásokat idéztek elő az ország és a megye zsidóságának életében is. Az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, a hontalanoknak minősített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi 80

81 koncentrációs és a strasshofi munkatáborba. A holokausztnak mintegy 5000 Békés megyei zsidó is áldozatul esett. A mintegy kétezer túlélő egy része a háború után kivándorolt, elköltözött, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van zsidó hitközség ben épült fel az új zsinagóga, a Széchenyi-liget és a Kórház utcai stadion mögött. Mivel sok Izraelben és Amerikában élő család ősei nyúlnak vissza erre a térségre ide lehet még érteni Máramaros, valamint a Partium és a Vajdaság térségeit is ezért ez egy sajátos új termék lehet egy új célpiaccal. Itt együtt lehetne működni az egész megyével, valamint a romániai turisztikai szervezetekkel, mivel Romániában (akárcsak Lengyelországban) kiemelt szerepe van a zsidó örökség propagálásának, és az izraeli turisták megszólításának (http://www.romaniatourism.com/jewish-heritage.html). E termék kialakítása sem kerülne sokba, de a hozadéka nagy lehetne, nem csak a turizmus, hanem a beruházások terén is. Mivel Magyarország egészét tekintve az izraeli látogatók száma az elmúlt évek során dinamikusan növekedett, ezt a lehetőséget Békéscsabán is ki lehetne használni. Sajnos az Izraelből érkező látogatók főként Budapestre érkeznek és nem igen mozdulnak ki a városból. Figyelembe vége Békéscsaba rossz megközelíthetőségét közúton és vonaton megoldás lehetne, ha az izraeli látogatók egy olyan romániai városba érkeznének, amely nincs messze Békéscsabától, és amelynek van egy nagyobb repülőtere (pl. Arad) és onnan mennének autóbusszal Békés megyébe. Egyébként források a zsidók békés megyei történetére vonatkozóan bőven állnak rendelkezésre, ugyanis 2007-ben elkészült az akkor 21 éves Balogh István tótkomlósi fiatalember monográfiája a békés megyei zsidók történetéről. Ezt a tanulmányt érdemes lenne lefordíttatni héberre és angolra, és legalább részeit feltenni az internetre. Békéscsabán van egy 1893-ban épített neológ templom a Luther utca 14 alatt (ma már nem működik), valamint egy ortodox templom (Kinizsi utca 10), valamint a Knézits utca 13 alatt működik a megye egyetlen működő hitközségének irodája és imaháza, valamint működik a városban egy neológ és a város határán kívül egy ortodox temető. Ezek az emlékek (kiegészítve a megyében található többi emlékkel, egy komoly zsidó hagyomány és kulturális turisztika útvonal részét képezhetik, mint ahogy arra van példa Nyugat-Európában. Az Európai Tanács fő kulturális tematikus útvonalként tartja számon az európai zsidó kulturális útvonalat, melyhez már számos település csatlakozott európaszerte. Ezeknek az együttműködéseknek a legnagyobb hozadéka az a nemzetközi marketing, mellyel azokat a turistákat szólítják meg akik kifejezetten a zsidó emlékhelyeket keresik fel (önálló weboldal, kiadvány, közös megjelenések, mobil applikációk) Pünkösdi egyház hagyományai A világban mintegy 500 millió ember követi a pünkösdi egyháza tanításait, elsősorban az Egyesült Államokban. Mivel Békéscsabán is számos pünkösdista hívő él, ezt a hagyományt is fel lehetne használni annak érdekében, hogy Békéscsaba színesítse kulturális turisztikai kínálatát. 81

82 Aktív turizmus Békéscsaba, akárcsak az egész Körösök Völgye, kiváló lehetőségeket nyújt az aktív turizmus számára. Ezen belül van néhány speciális termék, amelyek mint különlegesség, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Békéscsaba erősebben megjelenjen a turisztikai térképen Repülés Békéscsabán korábban sok sportrepülős eseményre került sor, aminek következtében a város bekerült a hírekbe. Sajnos az utóbbi évek során ilyen eseményekre nem igen került sor, pedig a városi repülőtér alkalmas lenne erre, már csak azért is, mert kereskedelmi, utasforgalmi célokra kevésbé alkalmas a repülőtér. A Békéscsabai Repülőtér jó lehetőség lehetne vitorlázó és motoros sportrepülés, valamint sárkányrepülés és ejtőernyőzés számára, és adott esetben ezek a szolgáltatások még a teljesen amatőr turistáknak is kínálható (pl. tandem ejtőernyőzés vagy tandem paragliding) Kalandtúrák szervezése A térségen belül elhelyezkedő kastélyok (Weckheim kastélyok), a Körös-Maros Nemzeti Park vadregényes tájai, a Körösök által kínált vízi élmények és természeti környezet különleges lehetőséget biztosítanak a ma nagyon kedvelt kalandtúrákra is. Igazán izgalmas, egyedi túrákat lehetne bármely tematikára fejleszteni (pl. természet, gasztronómia). Nomád vízitúra, rafting, trekking, lovaglás távol a nagyvárosok zajától, ahol mindenért meg kell küzdeni. Csapatépítéshez is kiváló helyszín a Körösök vidéke, mely a természeti környezet változatossága, a jó levegő, a kiváló helyi gasztronómia valamennyi tényezője hozzájárul. Ehhez a térségben munkálkodó turisztikai szolgáltatók, helyi gazdák, utazásszervezők kreatív együttműködése szükséges, melyre a turisztikai klaszter nagyon jó ernyőszervezet lehet Kerékpáros turizmus Kerékpáros útvonalakban és infrastruktúrákban nagyon jól ellátott a térség, s az alföldi táj síksága a kisebb gyermekekkel érkező családosok vagy a kevésbé sportos belföldi közönség számára is élvezhetővé teszi ezt a fajta aktív kikapcsolódást. A kerékpáros útvonalakat össze lehet kötni a tematikus útvonalakkal (pl. Gasztronómiai utakkal, Csabai kolbászút, Békési Pálinkaúttal, helyi termelői piacokkal, kézművesek útjával stb.) és minél több helyen elérhetővé tenni a kerékpárok kölcsönzését és tárolását. A mobil applikációk mellett, mely ma már elengedhetetlen eszközei a desztinációmarketingen még mindig fontosak a pontos helyszíni jelölések, a jól karbantartott utak, tájékoztató táblák, térképek valamint főbb turisztikai központokban elérhető információk, off-line térképek is. Kerékpárpihenőhelyek, kerékpárbarát fogadók, bringabárok igazi sikertörténetek már a Balatonfelvédéken (Köveskál Kerékbár, Kővágóörs Bringabár, kerékpárbarát Pincészetek (pl. Káptalantóti - Istvándy Pincészet, Balatonszőlős Papok borozója) Evezés (kajakozás, kenuzás, rafting) Magyarországon a nemzetközi versenyeken bár élen járunk a vizes sportokban, szabadidős sportként vagy turisztikai motivációként mégsen annyira népszerűek, mint amilyenek az adottságainkat figyelembe véve lehetnének. Ez pedig még inkább igaz a Körösök Völgyére, mely a Körösök szabályozásával, a csodálatos természeti környezettel és környezettudatos gondolkodással, a környék turisztikai infrastruktúrájának (szállások, vendéglátóhelyek, turisztikai pihenőhelyek és információs központok, tanösvények) kiépítésével kiváló 82

83 lehetőségeket kínál a vízisportok szabadidős űzésére. Fontos lenne ezekhez a vízisportokhoz, kulturált bázisokat, mini információs csomópontként és eszközparkként is működő vízisporttelepet építeni, ahol a felszerelések kölcsönzése mellett vezetett szakképzett személyek segítségével vízi túrák igénybevételére is lenne lehetőség. Ezt a túralehetőséget a kerékpártúrákhoz hasonlóképpen lehetne tematikus utakhoz is kapcsolni Sportturizmus A sportturizmus egy-két ága már most is népszerű a városban és az infrastrukturális feltételek is adottak részben (pl. röplabda, kézilabda, foci, úszás, vívás, futás, sportrepülés, társastánc), de még több kiaknázatlan lehetősége van a városnak. Ezek fejlesztése hosszú távon több szempontból is előnyös. A lakosság elégedettségét, a város ismertségét növeli, s így közvetetten hozzájárul a város pozitív imidzséhez. A folyamatban lévő sportberuházások, városi sportcsarnok valamint szállással is rendelkező sportkomplexum a sportturizmus ugrásszerű fejlődését eredményezhetik a városban. Kulcsfontosságú lenne a társasági nyereségadó kedvezmény kihasználása a sportfejlesztések megvalósítása érdekében. A sportlétesítmények központi elhelyezkedése, s egymáshoz való közelsége külön versenyelőnynek számít a nemzetközi piacon. A különféle sportcsarnokok és rendezvényhelyszínek összefogásával (Egyetemi Sportcsarnok, Vívócsarnok, épülő CsabaPark stb.) valamint a közlekedési helyzet, a megközelíthetőség ( a 44-es út és a vasút) fejlesztésével minden adottság meglesz ahhoz, hogy Békéscsaba igazi sportnagyhatalommá váljék. A sportturizmus során, a hazai és nemzetközi többhetes edzőtáborok, s a versenyek nemcsak rengeteg sportolót, de kísérők sokaságát jelentik (edzők, család) jelentik a városnak, akik szállást és egyéb szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezen alkalmakkor a városnak meg kell ragadni a szabadidős turisztikai promócióban rejlő lehetőségeket is, s a városba érkező sportolókat valamint hozzátartozóikat, szurkolótáborukat megszólítani, információval látni el, hogy visszatérő vendégekké váljanak. Mivel Békéscsaba városa viszonylag kevés turisztikai attrakcióval rendelkezik, ezért bátran elmondható, hogy a turizmus élénkítésének egyik formája lehetne a városban a sportturizmus. A sportturizmus a különböző turisztikai ágakkal szoros, sőt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a fesztiválturizmus, mely a kulturális turizmus szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. Az alábbiakban áttekintjük a sportturizmushoz köthető turisztikai termékek körét, s ezek békéscsabai vonatkozását. Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is fontos szerepet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különböző világversenyek megrendezésében. A szervezők munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évről évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább a Budapest, Debrecen és Győr ad otthont. Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu világ- és Európa-bajnokságokra (Szeged), fogathajtó világbajnokságra (Kecskemét), évi Női Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek megrendezése mellett igen komoly hozadéka lehet az egyéb sportrendezvényeknek: kupadöntők, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a 83

84 csapatsportágak iránt nagy az érdeklődés (vízilabda, kézilabda, stb.). Ezen programok leginkább csak egy-egy mérkőzésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelő infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények valamint szálloda illetve szállást is magába foglaló sportkomplexum). Az infrastruktúrát illetően bár az elmúlt évben komoly fejlesztések történtek a város sajnos nem áll a legjobban. A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetően óriási a konkurencia a városok között. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a válogatott csapatok szívesen jönnek Békéscsabára, mert a város nagy odafigyeléssel szervezi a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkőzések iránt a szurkolói érdeklődés. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentőségű, igen nagy szurkolói és médiaérdeklődést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba: 2004-ben: 6. Női Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország Ukrajna nemzetek közötti női kézilabda válogatott-mérkőzés; 2005-ben: Magyarország Macedónia nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország Románia nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzések; 2007-ben: Magyarország Olaszország nemzetek közötti női vízilabda-mérkőzés ben: Magyarország Görögország nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtező; 2010-ben: Magyarország Svédország nemzetek közötti női kézilabda Eb-selejtező és Magyarország Németország nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkőzés. Az ilyen programok szervezése azért jó és fontos, mert: remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; marketing szempontból jót tesz a városnak; bevételre tehet szert a város, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; sportdiplomácia javítása; megfelelő reklám a helyszínnek (pl. Árpád fürdőnek) valamint a város egyéb programjainak, rendezvényeinek, turizmusának; szurkolók érkezhetnek más városokból, sőt országokból; indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; tovább erősítheti a város testvérvárosi kapcsolatait, hiszen e rendezvényekre meghívhatja a város a testvérvárosi képviselőit, csapatatait, stb.; az előmérkőzések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; megteremti (megtartja) annak esélyét, hogy Békéscsaba a későbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdája lehessen; közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); városmárka erősítő, imidzsnövelő hatása van stb. 84

85 Sportkonferencia A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsaba évről évre rendez valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak. Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász Az aktív turizmus a város egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élővízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdők, horgásztavak a városban, valamint a város közvetlen közelében, s az egyre javuló kerékpárút-hálózat. Sportmúzeum A sportmúzeumok látogatása a kulturális turizmus részeivé váltak. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedők, hogy lenne mit megmutatniuk az utókornak, ezért egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot interaktív élményelemmekl, shoppal. Békéscsabán 2010 őszén jött létre a Sporttörténeti Gyűjtemény, egyelőre ideiglenes helyszínen, a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban. A sporttradícióink, a hagyományaink, a számtalan nagy sikert elérő sportolóink mind kiáltottak azért, hogy mielőbb megvalósuljon, s működjön is. Kirakatcsapat kialakítása, versenyeztetése, mint a marketingkommunikáció része Egy-egy kedvenc csapat mérkőzéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló ( sportturista ). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerű csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklődéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkőzés hihetetlen érdeklődést válthat ki. Ilyen lehetőségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezőnyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros és a Debrecen, kézilabdában az MKB-Veszprém és a Pick Szeged, vízilabdában a Honvéd, az Eger, a Vasas, kosárlabdában a Pécsi VSK, a Sopron stb.). Békéscsabán az elmúlt években nagy előrelépés történt, hiszen három egymást követő esztendőben is elindulhatott a nemzetközi kupában (EHF-kupa) a női kézilabdacsapat. Ám ahhoz, hogy ez tendenciává váljon, s hogy a nemzetközi színtéren is számottevő eredmény szülessen, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, s még nagyobb támogatói, szponzori szerepvállalásra lenne szükség. Edzőtáborok A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükből kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzőtáborok valójában erre szolgálnak. A különböző sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzőtáboroztatásra is van lehetőség. (Rendszeresen itt készül a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetően jellemző, hogy a sportolók ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkező, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény is. 85

86 Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár A különböző ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebből a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelőre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén van rendszeres sportkiállítás. De ha idevesszük az ország különböző pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól működő terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezői általában vállalkozók. A sportrendezvények támogatása az eddigiekben az alábbi forrásokból történt: a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény pályázati alapjából; Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei a sportra fordítható sporteszközök kiemelt sportrendezvények soráról (Békéscsaba Arad Békéscsaba szupermaratoni futóverseny, EU-Goal Fesztivál, Streetball Fesztivál, nemzetek közötti mérkőzések); egyéb nagy nemzetközi sportrendezvények (pl.: évi Női Kézilabda Európa-bajnokság, Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárverseny, stb.) a költségvetés külön során, a Közgyűlés egyedi döntése alapján; nem várt események alapja (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján); sportrendezvények természetbeni önkormányzati támogatása: ingyenes (kiemelt sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények kérelem alapján) közterület-használat biztosításával. A város irányításának a jövőben is minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia úgy a helyi sportélet mint a város pozitív megítélését nagy mértékben befolyásoló sportrendezvények támogatására, mely egyúttal belépő a város turizmusának ugrásszerű fejlődéséhez. A város számára ezért kiemelt feladat a sportturizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. A városmárka építés, a pozitív városimidzs kialakítása valamint a mozgás iránti érdeklődés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetőség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, sportturisták számára is vonzó programok szervezése, támogatása; a városmarketing-tevékenységen keresztül a sportágazattal kapcsolatos lehetőségeinek (edzőtáborozás, aktív turizmus) kiajánlása, valamint a sportdiplomácia további javítása. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak a városban. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már beazonosít Békéscsabával, s a helyi érdeklődés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthető egy-egy szabadidősport-esemény is (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezők az utóbbi időszakban nem is hagyják ki ezt a lehetőséget. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetőségeinek, valamint a sportturizmus bővítése érdekében törekedni kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív, jelentős média- és szurkolói érdeklődésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek, nagy résztvevői létszámot vonzó szabadidősport-rendezvénynek legyen a házigazdája a jövőben Egészségturizmus fejlesztés Minden város esetében fontos az egészségturisztikai fejlesztés, már csak azért is, mert az egészségturizmus (legyen az gyógy vagy wellness turizmus) dinamikusan fejlődik hazánkban. 86

87 Külföldön sok helyen vagy drága a gyógykezelés (pl. fogászat Nyugat-Európában), vagy nem olyan színvonalú (pl. tőlünk keletre), és ezért sokan jönnek gyógykezelésre (gyógyturizmus) vagy csak megelőzésre és felfrissülésre (wellness). Békéscsaba esetében Románia és Szerbia tekinthető első körben küldő piacoknak, de amennyiben sikerül kialakítani együttműködést Temesvárral, és a repülőtérre megérkezhetnek a vendégek, ahonnan majd autóbusszal hozzák át őket Békéscsabára, akkor Nyugat-Európa is célpiac lehet. A Réthy Pál kórház és rendelőintézet tervezi a sportrehabilitációs fejlesztéseket, ami már azért is fontos lehetne, mert ilyen jellegű specializáció nincs a térségben. Ez jól kiegészíthetné a sportturisztikai fejlesztéseket a városban, valamint feltéve, hogy megfelelő szálláshelyek állnak rendelkezésre turisztikai célokat is szolgálhatna Konferenciaturizmus Békéscsabán a nagy befogadóképességű, jó színvonalú új létesítményeknek (Csabagyöngye Kulturális Központ, valamint további folyamatban levő beruházások, mint pl. a CsabaPark) és az egyre nagyobb szakmai tapasztalatnak köszönhetően lehetőség nyílik a konferenciaturizmus fejlesztésére. A turizmus a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, incentív utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a mára már elterjedt MICE Market kifejezéssel, amely mozaikszó a Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions szavak kezdőbetűit takarja. A konferenciák és kongresszusok területén Európa a világ vezető desztinációja. Évente mintegy négymillió fő vesz részt kb. négyezer ülésen, aminek 80%-a ötven főnél kisebb hazai konferencia. A vizsgált országokban 270, legalább 300 fő befogadására alkalmas konferencia központ van. A nemzetközi trendek szerint az ülések tartalmát illetően növekszik a tudományos és technikai témájú ülések iránti érdeklődés, és általában mindig vlamilyen szakmai kiállítás is kíséri ezeket. A hivatásturizmus az egész turisztikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az ülések egyik része a szervezetek, egyesületek ülései, melyhez a nemzetközi kormányközi szervezetek, a nemzetközi nem kormányközi szervezetek és non-profit szövetségek, a nemzetközi vallási jellegű egyesületek és politikai szervezetek, a szövetségi és kormánytestületek, valamint az ilyen jellegű hazai testületek ülései tartoznak. A második csoport alatt a gazdálkodó cégek rendszeres vagy eseti értekezleteit és összejöveteleit értjük, azaz például a vállalati közgyűléseket, eladói szemináriumokat, termékbemutatókat, oktató- és tréningprogramokat, de például a részvényesek és az igazgatók éves közgyűlését is. Békéscsaba tekintetében a konferenciaturizmus fejlődésére elsősorban a hazai piacon számíthatunk, de a közlekedés és a szálláskapacitás fejlődésével nemzetközi konferenciák számára is vonzó helyszín lehet. Érdemes ezzel a piaccal foglalkozni, hiszen a szabadidős turizmussal és a fesztiválturizmussal ellentétben erre a piacra kevésbé jellemző a szezonalitás, ennek következtében egyenletes kapacitáskihasználtságot eredményezhet. Sport egészségügyi fejlesztés folyamatban A Dr. Réthy Pál kórház már eddig is beadott a GYEMSZI-nek egy fejlesztési tervet 2013 októberében. Jelenleg várják az elbírálást. A pályázat a következőket tartalmazza nagy vonalakban: Békés megye népességének megtartásában, a lakosságszám növelésében kiemelt szerepet tölt be a fiatalok helyben történő foglalkoztatásának a biztosítása, a megfelelő élettér biztosítása. Ebben a szabadidő hasznos eltöltése kiemelt fontosságú, melyhez a helyben elérhető szabadtéri sportpályáknak, sportolási lehetőségeknek, szervezett sportprogramoknak az ezzel 87

88 összefüggő prevenciós ellátásoknak illetve a sportsérülések ellátásának és a sportolás utáni rehabilitációnak kiemelt szerepe van. A sport, és főleg a versenysport azonban jelentős fizikai megterhelést jelent a szervezet számára, amely előbb utóbb sérülések formájában gátolhatja a folyamatos fejlődést. Ezen sérülések komplex ellátása, a fiatalok minél korábban történő rehabilitációja és a sportpályákra visszavezető út lerövidítése fontos feladat. A Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet jelenleg rendelkezik a sportsérülések aktív ellátásának feltételeivel. Aktív fekvőbeteg szakellátás keretében biztosítottak a kórház traumatológiai és ortopédiai osztályán a sérülések mielőbbi ellátásának személyi és tárgyi feltételei. Jelenleg is lehetőség van akár a kórházban, akár más intézményben végzett aktív ellátást követő komplex rehabilitációs ellátás igénybevételére is. A részleg egy egészségügyi intézmény részeként működik majd, ahol az összes társszakma képviselve van, így további kiegészítő szakorvosi és képalkotó vizsgálatok (RTG, UH, CT, MRI, DEXA) lehetősége is biztosított Mivel a kórház a megye legnagyobb lélekszámú településén, közlekedései csomópontban helyezkedik el, ezért mindenképpen fontos, hogy itt lehessen megteremteni egy komplex rehabilitációs ellátás feltételeit. Békéscsaba város Önkormányzata által is megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban egy olyan sport-rehabilitációs ellátás kialakítása a cél, amely egyrészt a megye illetve a térség sportolóinak, másrészt a határon átnyúló ellátások keretében a szomszédos országból érkező sportolóknak is biztosítani tudná a megfelelő szakmai színvonalú ellátást. A Kórház jelenleg a legmagasabb - III. - progresszivitási szintű mozgásszervi rehabilitációs ellátással rendelkezik. A meglévő 91 ágy kapacitás lehetővé tenné egy speciálisabb, a helyi, megyei illetve a térségi lakosság számára hiányként jelentkező ellátás biztosítását. A sport-rehabilitáció célja a sporttól való távollét minimalizálása, a gyógyulás gyorsítása. A tevékenység komplex ellátást igényel, ezért az építészeti fejlesztés mellett szükséges egy olyan szakmai team kialakítása is, akik segítségével biztosítottá válik a teljes körű, minden részterületet megfelelően koncentráló szakellátás biztosítása. A feladat kettős. Egyrészt biztosítani kell a központ tárgyi feltételei. Ehhez szükséges a hotelszárny korszerűsítésén és bővítésén kívül egyéb speciális ellátások lehetőségét realizálni. A központnak megfelelő kubatúrát a jelenleg is mozgásszervi rehabilitációnak otthont adó épület biztosítaná. A kórház területén elkülönítve elhelyezkedő kétszintes épület átalakításával, bővítésével minden szükséges funkció egy épületen belül helyezkedne el. Ehhez nélkülözhetetlen a jelenleg mind építészetileg mind épületgépészetileg teljesen elavult épülettömb felújítása, bővítése, valamint kiegészítése hidroterápiás ellátásra alkalmas komplexummal. A földszinten a jelenleg folyó DAOP-os beruházásnak köszönhetően az osztály betegei részére kialakításra kerül egy komplex fizioterápiás ellátásokat nyújtó részleg. A beruházás eredményeként realizált funkciók tornaterem, fizioterápiás kezelők, masszázsszobák továbbiakban is alkalmasak lennének a rehabilitációs ellátásra, de a funkciók átszervezésével, kisebb építészeti felújítással további, a rehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen funkció megteremtésére is lehetőség nyílna. Így helyet kapna egy lézeres kezelő helyiség, egy fagyszauna, továbbá egy széndioxid kezelő helyiség. A földszinten kerülne kialakításra egy 88

89 hidroterápiás komplexum, melynek része lenne egy 455 m2 alapterületű uszoda egy kisebb medence és egy iszapkezelő a hozzá tartozó kiegészítő helyiségekkel. Az első emeleten az uszoda felett helyezkedne el egy mobil falakkal kisebb helyiségekké alakítható 100 m2-alapterületű tornaterem a szükséges szertárakkal, kondicionáló teremmel. Az emelet kapna helyet a 2-3 ágyas fürdőszobás magas komfortfokozatú kórtermekből álló a sport rehabilitációs hotelrészleg. Az osztályon jelenleg is kitűnően képzett szakemberek állnak rendelkezésre, akik a sérüléseket követő műtétek utáni rehabilitációt a lehető legmagasabb szinten tudják segíteni. A központ megvalósítását követően a műtét utáni korai rehabilitációban, gyógyulás folyamatában és az élsportba/versenysportba való visszatérésben segíteni tudják betegeiket. Ha a GYEMSZI ebben a körben nem is támogatja, akkor is megvalósítható a terv, mert a kapacitások, a humán erőforrás megvan, csak infrastruktúrára lenne szükség, de ezt esetleg még a GYEMSZI közreműködése nélkül is megoldható, önkormányzati részvétellel. További fejlesztési lehetőségek a Malom Projekt megvalósíthatósága, további gyógy-wellness szálloda kialakítása az Árpád Fürdő mellett A régi békéscsabai malom már évek óta üresen áll, de az épület struktúrája rendben van, és még évekkel ezelőtt javaslatot tettek arra, hogy abban alakítsanak ki egy komplex egészségturisztikai központot. A Malom fejlesztésének nagy előnye lenne, hogy a kórház közvetlen szomszédságában található. Mivel a Malom az Agrimill-Agrimpex kft. tulajdonában van, ezért nem lesz könnyű a fejlesztés megindítása, de mivel a szándék érezhető Békéscsabán arra, hogy egy ilyen projekt megvalósuljon, ezért érdemes lenne még tovább elemezni azt. A Malom Projektben az egészségturisztikai központ mellett létre kellene hozni szálláshelyeket, valamint esetleg egy bevásárlóközpontot is. E beruházást elsősorban a belföldi turizmus tudná rentábilissá tenni azt, de a környező országok (Románia, Szerbia és Szlovákia) szintén jelentős küldő piac lehetne. Az is lehetőség rövidtávon, hogy egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát építsenek az Árpád-fürdő mellé, amire a volt Tüzeléstechnikai Kft épülete jó lehetőséget adna, különösen azért, mert ez az épület amúgyis a város tulajdonában van. Mivel egy ilyen beruházás nagyon drága tud lenni, ezért szükséges lehet egy olyan elemzés végzése, amely segít feltárni, hogy mekkora kereslet várható e létesítmény iránt. Nagyon valószínű, hogy csak akkor lehet ez a beruházás gazdaságos, ha várható a látogatószám általános növekedése a városban, amihez fontos lenne az elérhetőség javítása (ez folyamatban van a vasút vonatkozásában), illetve ha új piacokat megcélozva növelni lehet a látogatók számát (pl. Romániából több vendég fogadása, vagy más küldő térségekből fogadni látogatókat oly módon, hogy Romániába érkeznek repülővel és onnan jönnek át közúton a térségbe). 89

90 Turisztikai együttműködés, termékfejlesztés és marketing ötletek helyi beruházók, cégek, magánszemélyek bevonásával Tondach Magyarország A Tondach Magyarország 8,5 milliárd Ft-os beruházással a város egyik legnagyobb beruházása a valamikori jaminai Téglagyár területén. Ez ma Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép és kerámiagyára. Szakmai bemutató, látványmanufaktúra és kerámiaműhely-foglalkoztató hozható létre a Herendi mintájára helyi keramikusok bevonásával Nyomdaipar beruházói Kner (Marzek), Mondi Hungaria, Javipa Békéscsaba igazi nyomdaipari birodalom, a nyomtatás, könyvkötészet tematikájára a legkülönfélébb turisztikai attrakciók hozhatók létre a városban működő nyomdaipari vállalkozások, a városi könyvtár és más magánvállalkozások együttműködésével. (Mondi Consumer Flexibles) Csomagolóanyag gyártás A cég legnagyobb kelet-európai gyára. A környezetbarát csomagolásra, csomagolás trendekre lehet építeni. Nemzetközi vagy hazai design pályázatokat kiírni és kiállításokat, valamint interaktív műhelyet létrehozni Turisztikai nagykövet program A javasolt program lényege olyan békéscsabai vagy Csabához kötődő személyek megbízása, akik a blogerekhez hasonlóan folyamatosan írnak a városról, mindig egy adott témában az un. 'békéscsabai turisztikai nagyköveti blog'-ban. Különféle státuszú, korú személyeket lehetne felkérni, akik a különféle célcsoportoknak írnak sajátos nyelvezeten. A témák irányított témák, ahol mindig valami más-más aktuális élmény kerül előtérbe. Ezeket a megbízott nagyköveteket természetesen ki kell vinni az egyes programokra és helyszínekre és hagyni, hogy 'megéljék' saját élményeiket. (kerékpározás a Körösök Völgyében, környékbeli kolbász vagy pálinkamustra, piactúra, múzeumtúra, színházi élmény, de még lehet folytatni, bármit ki lehet találni, ami élményt jelent a helyieknek valamint a város vendégeinek). Ez a program önkéntes alapon működhetne, és cserében az írásért lehet ingyen jeggyel, vacsorameghívással, ajándékokkal vagy nagyköveti pólóval, oklevéllel kedveskedni, melyekhez a csabai szolgáltatók csatlakozhatnak felajánlásokkal Híres szállodai lakók Híres rendezők, írók, zenészek, színészek és más művészek körében már az 1900-as évektől divat volt elegáns szállodába lakni huzamosabb ideig és a szállodák ebből mind a mai napig hasznot húznak, használják promócióikban. Békéscsaba számára hasznosítható lehet ez a marketingmegoldás. Az új Munkácsy szállodának és egyúttal Békéscsabának is kiváló PR fogásként ígérkezik egy országosan is híres személy megnyerése (lehet békéscsabai kötődésű is), aki pár hónapig ott élne a szállodában és a közösségi médiákon tudósítana a mindennapjairól. A ma oly divatos valóság show-k mintájára akár kis videókkal is követhető a híresség egy-egy napja. Mivel tölti idejét, hol eszik, milyen szabadidős programokat vesz igénybe, stb. lehet egy ismert tehetségkutató versenyen befutott fiatal pl. Megasztáros vagy X faktoros sztár, vagy egy már befutott énekes, színész vagy író is. A turisztikai városmárka 90

91 építéskor mindig lényeges kérdés, hogy mennyire élhető város Békéscsaba, mik azok az attrakciók, amelyek a hosszabb tartózkodás alatt, illetve az ott lakók számára is élvezetes várossá teszik Békéscsabát, amelyekre hosszabb távon lehet a városmarketinget építeni. Rövidebb távú, de jó marketingfogás volt az is, amikor nemrégiben Rákóczi Feri és a Class FM Rádió egy napra beköltözött a Zwack Múzeumba, a hallgatók pedig jegyeket és Zwack ajándékcsomagot nyerhettek miközben az ismert rádiós folyamatosan tudósított a helyszín kínálta attrakciókról Szálláshelyek (Accomodations) Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében örvendetes tény, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, háromcsillagos szálloda valamint ifjúsági szálláshely és az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. Az alábbi táblázat és ábra jól szemlélteti, a turisztikai attrakciók előbbiekben bemutatott további fejlesztése indokolja, hogy miért szükségesek a fenti szálláshelyfejlesztések: Kereskedelmi szállásférőhelyek Békéscsabán Békéscsaba Gyógyszállodák száma 0 0 Falusi szálláshelyek férőhelyeinek 10 0 száma Kempingek száma 0 1 Közösségi szálláshelyek száma - 2 Panziók száma 4 1 Szállodák száma 5 5 Üdülőházak száma - 0 Wellness szállodák száma - 0 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek száma összesen Turistaszállások száma 3 0 Nyaralóházak száma

92 Ifjúsági szállók száma 0 0 Forrás: KSH, saját szerkesztés Forrás: Békéscsaba önkormányzat A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma Békéscsabán, novemberében Egységek száma Kiadható szobák száma Kiadható férőhelyek szálloda panzió

93 kemping 1 n.a 200 Forrás: Békéscsaba önkormányzat Folyamatban levő szálláshelyfejlesztések Munkácsy Hotel A Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program keretében, üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázaton a Csabakonyha Kft. 500 millió forintot nyert a négycsillagos Munkácsy Hotel kialakítására. A Munkácsy Hotel**** egy nemzetközi szinten is versenyképes 4 csillagos szálloda lesz. A hotel az egykori "Sörház" épületében, a Kórház u. 4. sz. alatt kerül kialakításra, amely a Széchenyi Liget közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A műemlék épület átalakításával, bővítésével és egy új szárny felépítésével 24 szobaegységes, 50 férőhelyes szálláshely valósul meg. A műemlék épületszárny alagsorában konferenciatermek kerülnek kialakításra és a szabadalommal védett Munkácsy-brand bemutató helye is lesz. Az új rész pincéjében sport wellness szolgáltatás keretében felnőtt és gyermek medence, szaunák, fittness terem kap helyet. A hotelben étterem, fogorvosi és sportrehabilitációs szolgáltatások is elérhetőek lesznek. A területen működő Előre Tenisz Klub teniszpályái és az Előre Sport Klub futballpályái biztosítják majd a négy évszakos kihasználtságot és a versenyek, edzőtáborok szervezését. A NatúrPark Látogatóközpontja és a Csabagyöngye Kulturális Központ közelsége lehetőséget teremt konferenciák és egyéb rendezvények megtartására, lebonyolítására. A beruházás szerves részét képezi a már meglévő, kb. 6 km-re, erdő mellett található Munkácsy Vadász és Lovastanya felújítása is Háromcsillagos hotel kialakítása A TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. 269 millió Ft támogatást nyert Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése című pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv keretében. A projekt összköltsége 479 millió Ft, amelyből a jaminai laktanya komplexumot építik át háromcsillagos kereskedelmi szálláshellyé. A 3 csillagos Arcanum hotel 22 lakóegységgel, összesen 26 szobával 46 fő részére kínál szálláslehetőséget. A szálláshely wellness funkcióval, étteremmel és minőségi szolgáltatásokkal (kerékpárbérlés, online szobafoglalás, stb.) lesz kiegészítve, és lehetőséget biztosít majd különböző rendezvények lebonyolítására is. Nagy hangsúlyt fektetnek olyan programok szervezésére, amelyek aktív turisták számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. Értékelés: a szálláshely szolgáltatások fejlesztése még nem elegendő, sajnos sok esetben nem lehet szállást találni olyan vendégeknek, akik akkor kívánnak jönni a városba, amikor valamilyen nagy tömegeket megmozgató rendezvényekre kerül sor (Kolbászfesztivál, illetve nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények) Hangulat, az általános városkép, az emberek hozzáállása, együttműködés (Ambiance) Békéscsabát általában az idelátogatók kedves és kellemes városnak tekintik, a ligetekkel tarkított tereinek és hangulatos sétányainak köszönhetőn barátságos város benyomását kelti. Építészeti emlékei (elsősorban 19. század végi, 20. század eleji eklektikus, illetve szecessziós épületek) mind vonzóak, de van a városban néhány nagyon leromlott állagú ház (pl. a Körös 93

94 Szálló, valamint az István Malom) is, ezek felújítása sürgős feladat lenne a városkép és a város ambiance-ának hangulatának javítása érdekében. A kiemelkedően szép épületek közt ki kell emelni a Városházát, a Fiume Szállót, az Evangélikus Nagytemplomot, az Árpád Fürdőt, a Jókai Színházat, a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Munkácsy Mihály Emlékházat, a Szlovák Tájházat, a Gabonamúzeumot, valamint a Jankay Galériát. A város turisztikai hangulatát jelentősen lehet növelni olyan, nem túl drága megoldásokkal, amelyek az idelátogató (hazai és külföldi) turisták tájékoztatását szolgálják. Ezek közt ki kell emelni: a többnyelvű tájékoztató feliratokat a szintén többnyelvű térképeket a nevezetességekről több nyelven élőszóban is tájékoztatást adó mobil-applikációkat a Tourinform iroda több nyelven beszélő és kedves alkalmazottjait. A város akkor tudja hatékonyan kiszolgálni az idelátogató turistákat, ha a szolgáltatók közt hatékony együttműködés alakul ki. Ennek jó eszköze lehetne egy Békéscsaba-kártya, ami megfelelő kedvezményeket ad egyes szolgáltatóknál, illetve boltokban. A Békéscsaba-kártyát a Tourinform irodában lehetne árulni. A város akkor tudna igazán élni adottságival, ha ki lehetne alakítani egy virágzó együttműködést Gyulával. Gyula alapvetően egészségturisztikai desztináció, és bár a gasztroturizmus esetében mind a két város ugyanazzal a termékkel (kolbász) van jelen, de a ezen túl Békéscsaba erős a pálinka terén is. De a gasztro-turizmus csupán egy termék, és Békéscsaba esetében a kulturális turizmus feltehetően fontosabb lehet, hiszen ez jobban ki tudja egészíteni a Gyula által kínált egészségturisztikai termékeket. A két város együttműködését illetően alapvetően meg kell változtatni a mentalitásokat, és ha ez sikerül, akkor mind a két település turizmusának előnyére fog ez válni A márkaépítés és a turisztikai marketing jelentősége a vendégszám növelésében Márkaépítés a turizmus területén Egy település lehetőségei nagy mértékben függnek attól, hogy választott vezetői, vállalkozói, polgárai mit tesznek azért, hogy a befektetők, turisták, újabb lakosok a települést válasszák másokkal szemben, illetve megtartsák a már ott levőket. Általánosságban is szükségessé vált a városok vezetésében a marketingszemlélet megjelenése és érvényesülése. A turizmus keresletének sajátosságai, a kínálat összetettsége, a hely imázsának jelentősége az utazási döntésekben pedig különösen fontossá teszik a marketing alkalmazását. A turizmusmarketing annyiban közös a település, ill. helymarketinggel, hogy itt is a hely eladása történik, csak a hely további szolgáltatáselemekkel kibővítve, mint turisztikai termék jelenik meg. A turista motivációitól és a hely vonzerejétől függ, hogy az utazási döntéshozatalban mekkora a szerepe a helynek illetve az attrakciónak. A desztinációk között ugyanolyan verseny folyik a turistákért, mint az egyes szolgáltatók között, de mások a megfogalmazott üzenetek. Napjaink kommunikációs kihívásának azonban nem lehet egy-egy eszköz alkalmazásával megfelelni, a siker az integrált kommunikációban rejlik. 94

95 Azonban mára bebizonyosodott, hogy minden sikeres városmarketing alapja a város megfelelő brandingje, a városmárkázás. Brandingre ma már a városok esetében is nagy szükség van. Kiélesedett a városok közötti verseny: ma azt a várost keresik, amely látható és hallható, akiről jót és többet beszélnek. A városmárkázás, mely tudatos és következetes imázsépítést tesz lehetővé, óriási erővel növelheti a város vonzerejét a befektetők, a lakosság, a turisták felé, így jelentősen hozzájárul az utazási döntés meghozatalához, de az adóbevételek, a vállalkozási kedv és nem utolsósorban a helybéliek identitástudata és büszkesége is növekszik. Egy desztinációnak csak akkor van esélye arra, hogy észrevegyék, hogy választhassák, ha az emberek ismerik, versenytársaitól jól megkülönböztethető, jól beazonosítható, élményt, vonzerőt jelenít meg a kommunikációjában a pontosan megfogalmazott célcsoportok számára. A márka a desztináció nélkülözhetetlen tényezőjévé vált, azonban a márkázás egy hosszabb távra szóló stratégia kidolgozásának része. Ha a választott és kommunikált márka szimbólumává válik a helynek, ha a választás sikeres, akkor valóban betölti a márka funkcióit. A márka, ha jól működik stratégiai irányt ad a városnak, megkönnyíti a döntéshozatalokat, nő a város versenyképessége, mely a bevételekben is tükröződik. Lényege, hogy megtalálja azt az egyedi jellemzőt, ami csak a városra érvényes. Sokan félreértelmezik a márka fogalmát és helytelenül csak a turisztikai marketingben alkalmazzák. Azonban a márka nemcsak a turistáknak, hanem a helyi lakosoknak is szól, hogy legyen identitásuk, legyenek büszkék a városukra. Éppen ezért fontos, hogy a polgármester s a mindenkori városi vezetés álljon a városmárkázás folyamata mögé, és a stratégiának politikai cikluson átívelőnek kell lennie. Hosszú távon csak így érhető el siker. A városmárka építés, azaz a city branding célja, hogy az adott városról egy olyan egységes pozitív és egyedi kép (imidzs) alakuljon ki, melyet következetesen lehet a világ felé kommunikálni, növelve ezzel a város vonzerejét. Párizs- az elegancia és a fények városa, Róma az örök város, New York a felhőkarcolók és a csillogás birodalma, Berlin a modern és a hagyomány találkozásának városa, Lisszabon Európa legnaposabb városa. Békéscsaba esetében a Csabai kolbász termékmárkaként már régen jelen van, a turizmusban is sikeresen használják, Csabai kolbászfesztivál, azonban ez önmagában még nem elég. A márkához mindig kell egy nagyon hatékony üzenetet rendelni, s ezt tudatosan alkalmazni a desztinációmarketing minden területén. Egy jól megválasztott 'vezérmotívum' azaz márka esetén, fel lehet építeni a kommunikációban a többi jelentős turisztikai attrakciót is. Pl. tudjuk, hogy a csabai kolbászban nem használnak borsot. Lehet egy olyan szlogent választani, hogy 'Bors nélkül is elég fűszeres a vezető gasztronómiai, asztronautikai termék mögé bújtatni a helység sokszínű turisztikai attrakcióját (Munkácsy, Körösök Völgye NatúrPark, kastélyok). Hasonlóképpen igaz ez a Körösök Völgye NatúrPark Egyesületre is, ha vezető márkaként ezt szeretnénk kommunikálni. Azonban célszerű ezt inkább a térség márkájaként kommunikálni, hiszen lényeges, hogy a városnak legyen egy saját, csak rá jellemző megkülönböztető márkája (pl. a csabai kolbász). A városmárkázás azonban nem csupán egy új szlogen vagy logó, hanem egy hosszú távú koncepció, mely az összes területre kihat. Mindez egy többlépcsős folyamat eredménye, melyhez fél de leginkább egy évre van szüksége a városnak. A városmárkázás céljainak tisztázása után a második lépés a kutatás, amelyben felfedjük, hogy valójában milyen kép él a városról. Az adatok elemzése után körvonalazódhat a stratégia arra vonatkozólag, hogy mit 95

96 szeretne magáról ténylegesen üzenni a város. Csak ezt követően jöhetnek a formai elemek. Egy városlogó nem elsősorban esztétikai kérdés, hanem egy stratégiai folyamat része, az üzenetünk szimbolikus jelentéshordozója. Enélkül gyorsan bekerülhet a süllyesztőbe. A kutatás során vizsgálni kell a már meglevő forrásokat, melyeket ebben a tanulmányban is részletezünk (település stratégiája, fejlesztések, a város offline és online képe) majd fontos szerep helyeződik a primer kutatásokra (mélyinterjúk a polgármesterrel valamint a település kulcsembereivel, fókuszcsoportos kutatás). A város polgárait és a turistákat is célszerű megkérdezni egy kvantitatív kutatás keretében, amelyhez kiváló eszközt nyújt pl. a surveymonkey.com website mellyel könnyen állíthatunk össze és értékelhetünk kérdőíveket. Ilyenkor mindig a közös imázselemeket keressük, melyekre hosszú távon lehet építeni. A helyzet elemzésére használtuk a tanulmány elején a SWOT analízist, és a turisztika desztináció elemzésnél jól bevált 4 A sémát, de értékes módszer a városmárka hatszög is (Simon Anholt), melynek során 6 fő tényezőt vizsgálhatunk. Ezeknek nagy részét már a 4 A- nál érintettük, azonban a városmárka kialakításához mindenképpen javasoljuk az alábbi helyzetelemző, rendszerező módszer használatát. Presence- A város jelenléte (közgondolkodás, mennyire ismert a város, mennyire beszélnek róla) Az interneten a találatok között Békéscsaba megjelenése nagyrészt a Csabai Kolbász Fesztiválra korlátozódik. Ez nagyon jó kiindulópont, hiszen könnyen beazonosítható, azonban azon kell dolgozni, hogy a többi meglevő és készülő attrakció is felkerüljön a térképre. (Körösök Völgye, Munkácsy Múzeum és tematika...stb) Place- Fontosabb városjellemzők (épületek, parkok, tisztaság, időjárás) Ebben nagyon jó helyet foglal el a város, hiszen az időjárás nagyon kedvező és megjelenése is egyre rendezettebb, megújult parkok és új létesítményekkel felszerelt a város. Ezeket részletesen a 4A-nál érintettük. Prerequisits Lakhatási előfeltételek (környező infrastruktúra, közszolgáltatások pl. kórház, iskolák) Ebben még van mit fejlődnie a városnak, de jó potenciál a jövőre nézve a kilátásban levő vasúti és közúti fejlesztések. Ezeket a 4A-nál érintettük. People Mennyire barátságosak az emberek? Az emberek részvétele, folyamatos tájékoztatása és bevonása a márkaépítés része kell hogy legyen, erre nagyon jó példák vannak (lásd. Pusztamérges). Pulse A városi élet lüktetése Ha egy hetet töltene, találna-e izgalmas programokat, valamint ha ott élne találna-e izgalmas programokat? Ebben az részben tulajdonképpen az attrakciókat, a vonzerőket kell áttekinteni (a már működő attrakciókat). Potential Potenciális lehetőségek (ha vállalkozni szeretne vagy munkát találni vagy az oktatásra milyen lehetőségeket kínál a város) Itt elsősorban a nagyobb cégek beruházásait és jelenlétükből fakadó előnyöket, jövőbeni lehetőségeket kell szemügyre venni. (Tondach, Kner nyomda...stb.), valamint a még ki nem aknázott attrakció (vonzerő) lehetőségeket, mint pl. a termálvíz, illetve a 96

97 kulturális turizmus, vagy az örökség turizmus (ezeket később elemezzük). Ezek vizsgálata után lehet célszerű felállítani a városmárka stratégiát. A stratégiai koncepciót városi szinten ki kell bontani az egyes tevékenységekre, melynek a turizmus csak egy részét képezi. A városmárka-stratégia irányt ad magának a településnek is. Milyen is a jó pozicionálás? Megkülönböztető, tehát nem másokat másol, releváns, olyan dolog, ami érdekli az embereket, igaz, meglevő adottságokra kell, hogy épüljön, konkrét, tehát egy dolgot kell kiválasztani, amit legjobbnak érzünk. Ezen kívül legyen ez motiváló, amely pozitív érzéseket kelt az emberekben, a turistákban és helybéliekben egyaránt és legyen mindemellett stratégiai, amely kihat a város teljes tevékenységére és hosszú távon irányt mutat. Ez azért lényeges, mert minden egyes, a várossal való találkozás márkaérintkezést jelent, minden formálja a város imázsát. Minden meglevő adottságot figyelembe véve, véleményük szerint a Csabai kolbász, s ehhez a megkülönböztető sikeres termékhez kapcsolódó gasztro-turizmus tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Erre a termékre ugyanis nem csak a helyi termék, pálinka, étel, ital, kézműves termékek, de a kultúra is felépíthető, amely alatt nem csupán a kolbászfesztivált értjük, hanem lehet ez Munkácsy valamint a Jókai színház határozottabb megjelenése is a városkommunikációban. A helyi emberek barátsága, a kézműves termékek is rendkívül jól kombinálhatók az immáron fogalommá vált Csabai kolbásszal. A gasztronómia és a kultúra ötvözésére számos példa született, amelyeket a Best Practice-eknél korábban már említettünk. Ennek megfelelően kell kialakítani a kommunikációs rendszert és bevezetni a városmárkát, majd ezek után is folyamatos értékelést, visszacsatolást végezni. Jelen tanulmányban elsősorban a turizmusra stratégiájának kialakítására koncentráltunk, és csupán kiindulópontokat tudunk adni a városmárkázás folyamatához a hasonló tapasztalatok alapján A jelenlegi és a lehetséges turisztikai célcsoportok Békéscsabán A turisztikai statisztikák és a desztináció utáni eddigi érdeklődés alapján is megállapíthatjuk, hogy a város elsődleges turisztikai célcsoportjai jelenleg a belföldi turisták. E célközönség megszerzése és megtartása prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben is, hiszen a belföldi turisták hosszú távon is biztos bevételi forrást jelentenek a városnak, ezen kívül a brandépítés gondolatmenetét követve, azok a városok válhatnak sikeressé, akik belföldön a saját lakosság körében is népszerűek. A belföldi turisták között az alábbi szegmenseket különböztetjük meg: a helyi és a környékbeli lakosságot (ők állandó fogyasztói a városnak, a legbiztosabb bevétel a helyi és környékbeli lakosoktól származik, azonban szállodát vagy szállodai szolgáltatást nem vesznek igénybe, minden mást igen); a más magyarországi városokból érkező hétvégi turistákat (ők az élménykeresők, akik nemcsak kulturális eseményekre, hétvégi kikapcsolódásra, hanem új tapasztalatok, egyedi élmények szerzése céljából érkeznek a város és környékére); a fesztiválturistákat (egy adott céllal érkeznek, adott időben, ezek esetében teljesen szezonális a kereslet, azonban további keresletet gerjeszthet, ha jól érzi magát a vendég egy adott fesztiválon); a hosszabb tartózkodású turistákat, gyerektáborok résztvevőit (NatúrPark, lovastábor, egyéb táborozókat); hivatásturistákat (üzleti turistákat, ők a város hírnökei, jó élményeik, benyomásaik a városról potenciális vásárlókat, vendégeket jelent a városnak); A városmárka megerősítése szempontjából a helyi lakosság megnyerésének fontos szerepe van, hiszen ha ők jól érzik magukat a városukban és pozitívan nyilatkoznak róla, pozitív 97

98 híranyagok jelennek meg a városról a korszerű közösségi csatornákon, ez könnyen felkeltheti a hazai belföldi turisták figyelmét is. A külföldi turistákat nehezebb és drágább elérni, azonban, ha már népszerű a desztináció a lakosság és a belföldiek körében, könnyebb felépíteni a külföldi kommunikációt is. Egyelőre a külföldi célcsoportokat másodlagos, de hosszú távon nem kevésbé fontos célcsoportként tekintjük. A külföldi célcsoportokkal a kapcsolat párhuzamos kiépítése azért nagyon lényeges, mert Békéscsaba jó versenyelőnnyel indul, hiszen a már meglevő jó gazdasági és kulturális kapcsolatok, a kulturális örökség, valamint a város elhelyezkedése miatt jelentős a város és a térség iránt potenciálisan érdeklődő külföldiek száma. Ezen belül is az alábbi szegmensek jelentősek: gyökereiket kereső külföldiek (korábban kivándorolt magyarok, éljenek azok az USAban, Nyugat-Európában vagy Izraelben); szlovák, az ősi magyar, valamint a zsidó kultúra iránt érdeklődők (itt nem feltétlen szlovák vagy zsidó emberekre kell gondolni, hanem olyan városlátogató és kulturális turistákra, akiket ez a három hagyomány érdekel); romániai turisták (akik lehetnek románok vagy Romániában élő magyarok, akik a határ közelsége, valamint a gazdasági kulturális kapcsolatok révén, és akiknek a motivációja: érdeklődés a kultúra iránt, szórakozás, élményszerzés, helyi termékek vásárlása); városlátogató turisták (egyre élénkebb az érdeklődés az eddig még felfedezetlen desztinációk iránt, fő motiváció: az egzotikum az élmény keresése, jellemzője a rövid, pár napos tartózkodás); aktív turisták (kerékpár, természetjáró, lovas, jellemzője a hosszabb tartózkodás); kulturális turisták (állandó kulturális attrakciókat kereső turisták valamit a fesztivál turisták); hivatásturisták (a város üzleti kapcsolatai révén érkezők, rövid tartózkodási idő, azonban Hírnökei lehetnek a városnak); A tartózkodási időt tekintve a tengeren túlról érkezők, valamint a hosszabb kikapcsolódásra érkező belföldi és külföldi közönsége (aktív turisták és a kulturális turisták) feltehetően hosszabb időt töltenek a térségben, mint a határ túloldaláról érkező román turisták, a hétvégi kikapcsolódásra érkező belföldi turisták, a városlátogató külföldi turisták vagy az üzleti utazók Marketingkommunikációs eszközök A különböző célcsoportokat különböző kommunikációs eszközökkel, megfelelő marketing mix-szel tudjuk megszólítani. Igen lényeges alapelv az integrált kommunikációban való gondolkodás, azaz a különféle marketing eszközök ne csak egymás kiegészítői, hanem egymást erősítő eszközök is legyenek. Így megfelelő tervezéssel, nemcsak hatékonyabb kommunikációt, de lényegesen alacsonyabb költségszintet érhetünk el. A turisztikai stratégiát követően a város, valamint a város által megbízott turisztikai marketingszervezet együttműködve a környék turisztikai szervezeteivel és szolgáltatóival (szállodákkal, éttermekkel, attrakciókkal, turizmusban részt vevő felekkel) kialakítja a fő irányvonalak mentén a vezető turisztikai termékeket. Ezek a turisztikai termékek már az új, korszerű, élményalapú stratégiát követik, és a marketing kommunikációs mix-et, a használni 98

99 kívánt kommunikációs eszközöket is ennek megfelelően alakítja ki tervben a rendelkezésre álló források ismeretében. A stratégiában a későbbiekben bemutatandó un. poszt-modern turisztikai termékek bevezetése elsősorban a korszerű, sok esetben virtuális eszközök használatát követeli meg, tehát nagyobb teret kell, hogy kapjanak pl. a virtuális eszközök, mobil applikációk, igényes, élményszerű weboldalak, közösségi média oldalak, blogok, videomegosztó és file-megosztó oldalak, s ezekkel az eszközökre felépített on-line turisztikai kampányok. Egy-egy új termék (ez lehet újrapozícionált termék is) bevezetését mindig fontos, hogy valamilyen kommunikációs kampány is kísérje, még abban az esetben is, ha csak csekély források állnak rendelkezésre. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a hagyományos marketing eszköztáráról sem, melyek jelentősen átalakultak az utóbbi időben. Bár a nyomtatott kiadványok száma nemzetközi szinten is csökkenő tendenciát mutat, mégis a piac megköveteli bizonyos mennyiségű offline kiadványok készítését. A turizmusban más iparágaktól eltérően még mindig nagy szerepet töltenek be a kézzel fogható kiadványok, melyek jellemzője a minimális szöveg, élményszerű tartalom, erőteljes vizuális megjelenéssel. A kiadványok esetében mind a mai napig a térképek foglalják el a vezető helyet, de a modern térképek rengeteg grafikai és tartalmi változáson mentek keresztül. A modern térképek élménytérképek, inkább sematikusak, több attrakció jópofa grafikával vagy egy-egy jól megválasztott képpel van feltüntetve, a térkép tartalmilag és megjelenését tekintve is leegyszerűsített, könnyen látható útvonalakat és minél egyszerűbb, közérthető jelöléseket és csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák (cím, nyitva tartás, egy mondat a látnivalóról, de néha még ez sem). Békéscsaba és a régió nyomtatott marketing termékeit áttekintve megállapítható, hogy nagyon igényes, jól tematizált, hasznos kiadványokkal jelentek meg a turisztikai piacon. Mindazonáltal a belső tartalom kissé könyvszerű, nem kellően tagolt, kevésbé vizuális. A mai kor kihívásainak a kép és a szöveg párosítása felel meg a legjobban, tehát az olvasót segíteni kell a tájékozódásban, rögtön lássa, amiről olvas, azaz jobban tagolt szövegre van szükség, és nem szabad elhanyagolni minden egyes látnivaló képpel vagy ábrával történő jelölését. A turizmusban a vásárokon való megjelenésnek még mindig nagy jelentősége van, ezek közül is a szakmai vásárokon való részvétel jelentős. A fogyasztók, a potenciális turisták elérésének színtere pedig ma már nem a városon kívüli óriási pavilonokban rendezett nagy turisztikai vásárok, hanem egyre inkább az utcai rendezvények, fesztiválok valamint a kézműves (szintén utcai) vásárok. Azonban a fogyasztók elérésében az internetnek van döntő szerepe, de az a szerep is jelentős átalakuláson ment keresztül. A mai poszt-modern turista utazásáról önállóan dönt, de döntéséhez figyelembe veszi mások javaslatait, élménybeszámolóit is. Nem megy el egy helyre anélkül, hogy ne nézte volna meg a hely vagy attrakció weboldalát, s az ezzel kapcsolatos kommenteket, szubjektív élményleírásokat, javaslatokat. Lényegesen megnőtt az véleményeket közlő utazási oldalak szerepe. Az információs platformok számának növekedésével, valamint a felgyorsult kommunikációnak s az információ áramlásának köszönhetően a ami turista egyre kevesebb időt szán a számára lényeges információk kiszűrésére. Hétvégi útjának tervezésekor könnyen meggondolhatja magát és ha nem igazodik ki egy desztináció weboldalán, könnyen meglehet, hogy egy jobban tálalt desztinációt választ egy hirtelen döntéssel. Éppen ezért rendkívül fontos az információk megfelelő rendszerezése, tálalása, legyen érdekes, interaktív és jól használható. Ma már lényeges az oldaltematikák összeállításánál, hogy ne a hagyományos struktúrák (termék, ár, kapcsolat) jelenjenek meg egy weboldalon, hanem sokkal inkább a 99

100 közvetíteni kívánt élmény üzenete, s az ezzel kapcsolatos ígéretek. Ehhez kapcsolódjon a hasznos és praktikus információ, a szállásfoglalási, jegyfoglalási rendszerek, az egyes látnivalók weboldalai. A poszt-modern turista ugyanis nem terméket, hanem 'élmény ígéretet' vásárol, s ha már kiválasztotta, ami érdekli, akkor adjuk meg a lehetőséget a szállásfoglalásra és útjának megtervezésére (attrakciók elérése, útvonaltervező programok, turisztikai webkosarak). Használjuk a modern webmarketingben, s a keresőmarketingben rejlő lehetőségeket, melyek nem csak a potenciális turisták megnyerésére, de a desztináció számára nagyon is lényeges visszacsatolásra, látogatóelemzésre is szolgál. Rendkívül lényeges a helyszíni kommunikáció, az on-line marketing és a mobil applikációk ugyanis jól irányítják a látogatót, de nem helyettesítik az attrakciók, tematikus útvonalak helyszíni jelölését, melyeket időjárást és vandalizmust is jól tűrő információs táblákkal, útvonaljelző térképekkel célszerű megoldani. Még mindig nagyon sikeres a médiumokban (on-line és off-line) való PR megjelenés, hiszen egy újságíró vagy bloger élménybeszámolója vagy egy televíziós riport mindig hitelesebb és jóval hatékonyabb, mint egy direkt reklám. Érdemesebb újságírókat, blogereket, forgatócsoportokat fogadni és a véleményformálók szemüvegén keresztül élményszerűen mutatni be a desztinációt, mint fizetni a drága reklámokért, reklámidőért. A külföldi városlátogató turisták körében mind a mai napig nagyon népszerűek a nagy neves útikönyvek (Lonely Planet, Eyewitness Travel Guide, Dumont, Michelin Guide, gyakran látni napjaink turistáit ezekkel a népszerű, színes, grafikákban és képekben bővelkedő, könnyen forgatható kiadványokkal a kezükben utazni. Lényeges a szerkesztők figyelmét felhívni egyegy új látnivalóra, hogy a legnagyobb országos attrakciók szerepeljenek ezekben az útikönyvekben. Ezeket a nemzetközileg is elismert útikönyveket általában kétévente frissíti a kiadó, s ma már szinte mindegyikhez on-line utazási oldal is tartozik. A belföldi lakosságot megmozgató PR akciók, események tárházának csak a kreativitás szab határt, hiszen ezek kommunikálása a közösségi médiumokon keresztül ma már lényegesen könnyebben megvalósítható Gondolatok a honlap-fejlesztés irányairól Békéscsabán Minden desztináció esetében a honlap elsődleges jelentőségű, különösen akkor, ha az illető desztináció nincs még erősen jelen a világ turizmus térképén. A honlap lehet az az eszköz, amely a 4A, vagyis a megközelíthetőség, a termékek, a szálláshelyek és az általános hangulat fejlesztésével együtt képes lehet elindítani egy desztinációt az ismertség útján. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy egy adott desztináció honlapja természetesen nem előzheti meg a 4A fejlesztését, de mindenesetre igen fontos szerepet kap. A keresőbarát weboldalt a keresőrendszerek (pl. Google) gond nélkül fel tudnak térképezni, le tudják gyűjteni a rajta lévő információkat és tárolni tudják azokat, nyomon tudják követni az oldalakon lévő hivatkozásokat (linkek, menüpontok) majd amikor egy felhasználó rajtuk keresztül keresgél az Interneten, akkor fennakadás nélkül meg tudják jeleníteni az összeállított találati listában. A weboldal kialakításakor fontos emlékezni, hogy a weboldalt főként információszerzésre használják a felhasználók, nem pedig nézegetésre. A turisztikai weboldalaknál azonban az információk mellett fontos az élmény közvetítése, hiszen a modern turista ma már nem egyegy terméket, szolgáltatást, hanem élményt illetve élményígéretet vásárol. Nagyon lényeges, 100

101 hogy a látogató rögtön lássa, mit üzenünk (élményüzenet) és hogyan is juthat az őt érdeklő információkhoz (szállás, nyitva tartási információk, árak, foglalás). Alapvető szempont, hogy az oldalak könnyen kezelhetőek, átláthatóak legyenek bárki számára. Az információkban való tájékozódást segítik a praktikus és ugyanakkor játékos infógrafikai alkalmazások, amelyeket érdemes elkészíteni. Célszerű a már bevált - keresőbarát weboldal - technikákat alkalmazni, vagyis elvetni a csillogó, villogó, izgő-mozgó és talán még hangot is adó megoldásokat, mert a felhasználók túlnyomó többségére az egyszerű megoldások hatásosabbak, mint a túlkomplikált kialakítás. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos a videók vagy egyéb a desztinációt bemutató vizuális eszközök használata. Csak legyen mindez tudatos, gyorsan megtekinthető, jól tematizált és átlátható. Egy esztétikus és egyben keresőbarát weboldal olyan hasznos információkat, leírásokat tartalmaz, amelyek segítik a vásárlót a választásban, hasznos gyakorlati tanácsokat tud nyújtani. Éppen ezért lényeges a marketing szövegek profi megírása is, hiszen ez egy olyan kapcsolódó tevékenység, amely összefügg mind a keresőoptimalizálással, mind a keresőbarát weboldal kialakításával, mind pedig a már az oldalon járó látogatók potenciális vásárlóvá konvertálásával. A turisztikai weboldalaknál, akár csak más termékek esetében fontos látni a vevők, azaz a desztinációt már meghódított turisták véleményét, javaslatait, élménybeszámolóit. A tartalmi tényezők finomhangolása mellett a keresőmarketing feladata a weboldal partnerségi hálózatának fejlesztése is, azaz a linképítési feladatok. A békéscsabai Tourinform iroda honlapja jó kiindulópont lehet, mivel a látogatók amennyiben a térségben járnak, akkor keresőkbe Békéscsaba, vagy Békéscsaba turizmusa kifejezést írják be, és ez a Tourinform irodát adja ki. Ez a honlap elérhető jelenleg magyar, angol és német mellett. Mindenképpen szélesíteni kellene a nyelvi palettát, logikus lehetne szlovák, román és esetleg szerb nyelven is kínálni azt (mivel Békéscsaba a román és a szerb határ mellett fekszik, valamint számítani lehetne szlovákok érkezésére is, akiket érdekel a magyarországi szlovákság kulturális hagyománya). Ugyancsak megfontolandó lehet a német nyelv felkínálása a menüben, valamint esetleg a héber is, két ok miatt, egyrészt az izraeli turisták száma gyorsan növekszik hazánkban, másrészt Békés megyéből nagyon sok zsidó ember emigrált az USA-ba és Izraelbe, akik számára érdekes lehet felkeresni a nagyszülők gyökereit. A Tourinform honlapjáról logikusan el lehet jutni Munkácsy Mihályhoz, vagyis a Munkácsy Mihály múzeum honlapjára. Ezt is érdemes lenne több nyelven kínálni, valamint a korábban javasolt virtuális múzeumlátogatás is megvalósítandó lehetne. Természetesen nem lehet csupán arra számítani, hogy a látogatók beírják a keresőkbe Békéscsabát, hiszen azok, akik nem ismerik a várost, vagy nem volt szándékuk odamenni, nyilván nem ezzel kezdik. Ebben az esetben okosan ki kell találni, hogy milyen más honlapokon jelenjen meg Békéscsaba és a város turisztikai kínálata (keresztlinkek kialakítása). E tekintetben logikus lenne összekapcsolni Békéscsabát Gyula honlapjával, és a Gyulán egészségturisztikai céllal tartózkodó embereknek felajánlani a békéscsabai kulturális és gasztro turisztikai attrakciókat. Ez nem sérti Gyula érdekeit sem, hiszen a Gyulán tartózkodó turisták eleve Gyulán fizetik a turisztikai adót, és az, hogy egy kicsit jobban érzik magukat, nem feltétlen baj, sőt, segítheti, hogy visszatérő vendégekké váljanak. Ahhoz persze, hogy el lehessen jutni Gyuláról Békéscsabára, szükség van a két város közötti utazási lehetőségek javítására is. Itt lehetne különjáratokat szervezni, de lehetne támogatni a gépjármű és motorkerékpár kölcsönzési tevékenységeket is. 101

102 E mellett természetesen a város újrafogalmazott honlapja egy link révén elérhető lehet a Dél- Alföldi RMI által működtetett honlapon is, és természetesen Békéscsaba, illetve a város attrakciói részt vehetnek a turisztikai vásárokon, bemutatva sajátos termékeiket Újszerű marketingtörekvések és alkalmazási lehetőségek Békéscsaba esetében posztmodern marketing és élményturizmus Mi a posztmodern marketing? A marketingtudományon belül a kilencvenes években megjelent egy markáns irányzat, amely szerint a modern marketingtudomány, különösen a Kotler által kanonizált formájában tipikusan a modern kor terméke, amely a posztmodern társadalom és gazdaság beköszöntével, vagyis a 20. század utolsó harmadától elvesztette jelentőségét. A hagyományos marketing posztmodern oldalról ért bírálatán nem szabad meglepődnünk, ha figyelembe vesszük, hogy a posztmodern elutasítja a mindent megmagyarázni kívánó nagy elméleteket, a metanarratívákat : a Kotler által kanonizált marketing pedig tipikusan ilyen meta-narratíva, amely természetszerűen váltotta ki a poszt-modern indíttatású gondolkodók elutasítását. A modern marketing elmélet túl tökéletes és befejezett ahhoz, hogy egy poszt-modern gondolkodó kedvét lelje abban! Stephen Brown tekinthető a hagyományos (modern) marketinggel szembeni támadás egyik legharcosabb képviselőjének, aki egészen a személyeskedésig menő bírálattal illette Kotlert és a poszt-modern gondolkodás számára túlontúl zárt rendszerét. A hagyományos marketing posztmodern bírálói szerint a hagyományos megközelítés ott téved leginkább, amikor még mindig feltételezi, hogy lehetséges hagyományos ismérvek (kor, nem, lakóhely, jövedelem) szerinti piac szegmentáció és az így meghatározott szegmensek viszonylag tartósak az időben. 102

103 A hagyományos ( modern ) és az új, ( poszt-modern ) marketing közti eltérések a következők: Hagyományos ( modern ) marketing Pozitivista Kísérleti alapú Kvantitatív módszereket alkalmaz Apriori elméleti jellegű Gazdasági és pszichológiai Mikro-gazdasági és menedzsment szemléletű A vásárlásra fókuszál A megértés áll a középpontban Amerikai központú Új ( poszt-modern ) marketing Nem-pozitivista Etnográfiai alapú Kvalitatív módszereket alkalmaz Az elmélet változik, nem apriori jellegű Szociológiai és antropológiai Makrogazdasági és fogyasztói szemléletű A fogyasztásra fókuszál Az érzelmek állnak a középpontban Multikulturális Marketing kommunikációján belül ritkán Aktívan használja a virtuális valóságot, a használja a világhálót, inkább hagyományos világhálót és az e-marketinget módszereket alkalmaz (papíralapú üzenetek, kiállítások, vásárok, stb.) A szolgáltatásmarketingen belül már hosszabb ideje fontos felismerés, hogy a marketing mix hagyományos négy eleme (product, price, place, promotion) mellett egy sor olyan tényező is szerepet játszik, amelyek nem annyira termékhez tartoznak, hanem inkább a termék tálalásához. A hagyományos szolgáltatásmarketingben ezt további három P, a people (emberek),, a physical evidence (a fizikai jelenlét, amit leginkább a folyamatot körülvevő hangulattal lehet visszaadni) és végül, a process (folyamat) jelenti. Ez a 3 P tulajdonképpen éppen a poszt-modern jelleget ragadja meg napjaink szolgáltatásaiban, de tegyük hozzá, hogy még a fizikai termékek esetében is egyre fontosabbak ezek, ahogy a fizikai termékek egyre inkább szolgáltatásokhoz kapcsolódva kerülnek értékesítésre. Természetesen nem következett be egy olyan váltás a gyakorlati marketingen, amelynek nyomán a hagyományos (modern) marketinget az új (posztmodern) marketing teljesen kiszorította volna, de kétségtelen, hogy az új technikák (mint pl. az internet, és egyéb elektronikus eszközök) nyomán számos új marketingtörekvés terjedt el széles körben. Ezeket Békéscsaba esetében is szükséges lehet használni, elsősorban az e-marketing jöhet számításba, valamint az internet szélesebb körű használata. Ugyanakkor a hagyományos marketingnek is nagy tere lehet még Békéscsabán, hiszen az összes lehetőség még nincs e téren sem kihasználva. 103

104 Az élményturizmus és a poszt-modern turista Az utazás motivációjának a megváltozásával ma már nem a látnivalók, nevezetességek felfedezése, hanem az egyedi, életre szóló élmények szerzése kerül egyre inkább a turizmus fókuszba. Például gyakori, hogy a turista olyan élményekre vágyik, melyekben a helyiek is részesülnek, szeretné egy kicsit a helyiek szemével látni az adott várost, környéket. A látogatók motivációi, a különféle tevékenységek (szórakozás, munka, tanulás, üzlet, vásárlás) a poszt-modern turizmusban gyakran összemosódik. A posztmodern gondolkodásban és életérzésben nem annyira valaminek az igazsága, hanem a kuriózuma számít. Napjaink fogyasztója egyre inkább maga akarja aktívan kiválasztani és alakítani a számára felkínált történeteket, élményeket a passzív befogadás helyett. A közösségi médiákon nem csak megosztja az adott híreket, hanem elmondja véleményét a portál nyilvános felületén. A poszt-modern turista jól tájékozott, nem fogadja el a többiek véleményét, maga akarja összeállítani az utazási programját és aktívan részt kíván venni a programokban. Ahogy azt Shaw és Williams (2004) megfogalmazta, az indusztriális társadalom turistája Bámul (gaze), a poszt-indusztriális társadalom turistája részt-vesz (participate). A poszt-indusztriális kor posztmodern turizmusát a következőkkel jellemezhetjük: Tömegturizmus elutasítása, egyéni utazások választása A látogató aktív szereplő, amelyet a turizmus ipar kiszolgál, ha a turista elfogadja azt, de a poszt-modern turista csomagtúrákat nem igen vásárol. A szabadidős tevékenységek összemosódnak a nem szabadidős (pl. munka vagy tanulás) tevékenységekkel A látogatók egyéb motivációi (üzlet, tanulás, vásárlás) is fontosak A látogatók fogyasztói szokásai eltérnek egymástól (heterogén kereslet), ezért a szolgáltatásokban fontos lesz az egyénre szabott bánásmód Kevés a visszatérő látogatás a megszokott helyeken, a turista mindig más illetve új helyeket keres A turisták új élményeket keresnek, oda mennek, ahová mások nem (vagy csak egy szűk trend-képző csoport ízlését követik) Azokat a turizmus szolgáltatásokat keresik, amelyek egyéniek és egyediek A szolgáltatásokban elvárja a kézműves jelleget A kínálatnak rugalmasnak és minél inkább személyre szabottnak kell lennie A termékek erősen differenciáltak A szolgáltatók együttműködése kevésbé lényeges, elsősorban horizontális, mint pl. a közös desztináció marketing lesz kulcsfontosságú 104

105 Az új életérzéseket, kalandokat kereső turisták korában a kommunikáció is érzelmi síkon fut, a termékek helyett élménytémákra koncentrál (aktív élmények, romantika, család, kikapcsolódás, szórakozás). Ha Békéscsabát nézzük és a Csabai kolbászra gondolunk, a turistát nem feltétlenül a kolbász, mint termék fogja érdekelni, hanem a TITOK, ami mögötte van. Hogy készül, mik az alapanyagok, kik készítik, hol, milyen körülmények között. Szeretné megismerni a gazdát személy szerint, hogyan éli mindennapjait, mert számára nem a kolbász a lényeg, hanem az a filozófia és a folyamat, ami mögötte van. Az élményturizmusnak egyik előfutáraként jelent meg a 90-es években Magyarországon is a bor és gasztroturizmus. Gondoljunk csak első hazai borút, a Villányi-Siklósi Borút sikerére. Ami igazán megragadta az embereket, nem maga a bor volt, hiszen ezt üzletben is megvásárolhatta bárki, hanem a bortermelőkkel való személyes találkozás élménye, a kóstolás ceremóniája, hogy közben a vendég jól érzi magát családja vagy barátai társaságában, s ez számára egy örök emlék marad. A posztmodern turista kulturális kalandra indul, legyen az gasztronómiai, öko- vagy kulturális turizmus, a szerzett élmény lesz a termék. Éppen ezért már a termékfejlesztésnél fontos ezeket a szempontokat figyelembe vennünk, s ennek megfelelően kialakítanunk a turisztikai kínálatunkat, mindenhol az élményre koncentrálva. Ennek elemei az interaktív programok, a különleges élmények, a titkok feltárása, játszva tanulás, vásárlás, melyben minden egyén megtalálja a saját motivációját, legyen szó akár a Munkácsy Múzeumról, a Körösök Völgye ökoturizmusáról, a Csabai kolbászról vagy Békési Pálinkáról. A turisztikai termék magja, alapvető lényegi eleme tehát az élmény, az attrakció, melynek megszerzése céljából a vendég meglátogatja az adott desztinációt. A szállás, étkezés, pihenés, lehetősége egy további, elemi haszon, mely lényegében biztosítja az élményszerzés lehetőségét. Ezek ugyanúgy a turisztikai termék részei, de az élményszerzéshez képest másodlagos szerepük van a posztmodern világszemléleti felfogás rendszerében. A posztmodern szemléletre azért is van szükség, mert a fogyasztók, nyaralók, a turisták egyre nagyobb mértékben az egyedi élményszerzés lehetősége alapján döntenek az utazásaikról és mivel a nemzetközi példák és esetek azt igazolják, hogy egyedi attrakciók szinte bárhol létrehozhatók, kifejleszthetők Az új típusú marketing lehetőségei múzeumok esetében A múzeumoknak hagyományosan megőrző és oktatási feladatai voltak, és a szórakoztatás a komoly múzeumok esetében csak sokadrangú szempont volt. A múzeumok látogatói hagyományosan iskolai csoportok és olyan érdeklődők voltak, akik már valamely jártassággal rendelkeznek a múzeumokban bemutatott témákban. A 20. század utolsó harmadától a múzeumok esetében is jelentős átalakulás figyelhető meg. Míg korábban a múzeumok finanszírozása teljes egészében független volt a látogatók számától, mivel azokat az állam vagy egy város önkormányzata tartotta el, a hetvenes évektől kezdve egyre nagyobb igény volt arra, hogy a múzeumok fenntartásához saját bevételeik is hozzájáruljanak. A saját bevételek megszerzésére több út is kínálkozott, amelyek közt fontos volt olyan időszaki kiállítások rendezése, amelyek jelentős számú laikus érdeklődőt vonzanak, akik hajlandók magasabb belépti díjakat fizetni a különleges élményért. Az időszaki kiállítások esetében már jelentősen módosult a hagyományos múzeumok prioritási rendje és a megóvás és az oktatás funkciói elé a szórakoztatás került, hiszen ez tette lehetővé nagyobb számú látogató vonzását. 105

106 A poszt-modern múzeumok saját bevételei azonban nem csak a belépőjegyekből származnak, hanem egyre több egyéb bevételi forrást is igyekeznek találni. Fontos a merchandising tevékenység, vagyis a múzeum saját shopjában történő ajándéktárgy, könyv, stb. árusítás, aminek egészen szélsőséges példája a Louvre alatt kialakított hatalmas bevásárló központ, ahol a boltok már csak egészen lazán kapcsolódnak tematikusan a Louvre művészeti tevékenységéhez. A Louvre alatt kialakított shopok bérleti díjai azonban akkor is hozzájárulnak a Louvre működéséhez, ha ott éppen napszemüveget vagy női ruhát árusítanak. Hagyományos és posztmodern múzeumok prioritásai fontosság szerint Hagyományos Megőrzés Oktatás Szórakoztatás Jövedelemszerzés Új típusú Jövedelemszerzés Szórakoztatás Oktatás Megőrzés A hagyományos modern -- múzeumok filozófiája a meta-narratívák elfogadásán alapul, a múzeumok csak azt mutatták be, amit a tudomány kanonizált és amit a múzeum bemutat egyúttal a kánon részévé is válik. A hagyományos múzeumok esetében nincs helye a feltevéseknek, a kételyeknek, a bizonytalanságoknak, csak azt mutatja be, aminek valóságtartalmáról a múzeum kurátorai 100 %-osan meg vannak győződve. A hagyományos múzeum a modernizmus megtestesítője a meta narratívák elfogadásával és gyártásával. Az új típusú (poszt-modern) múzeum ezzel szemben szórakoztat, hipotéziseket is bemutat, kétséges (lehetséges) elképzeléseket is felvet. Másik sajátossága, hogy a személyes látogatás előtt interneten el lehet jutni az illető múzeumba és ezt követően úgy lehet már személyesen elmenni a múzeumba, hogy előtte a látogató már megismerkedett a lényegesebb tényekkel és a fontosabb kiállítási tárgyakkal. A poszt-modern múzeum egészen odáig elmehet, hogy olyan dolgot mutat be, ami a valóságban nem is létezik. Erre egy érdekes példa a már korábban bemutatott kastély, a Chateau de Breteuil Franciaországban A poszt-modern marketing hasznosításai lehetősége Békéscsaba esetében A poszt-modern marketing széleskörűen alkalmazhatók szinte minden esetben, amikor egy desztinációt vagy egy terméket akarunk bemutatni és ennek révén rávenni az embereket, hogy személyesen is meglátogassák azokat Korszerű marketing-kommunikációs elektronikus eszközök fejlesztése Békéscsabán (példák, amelyek már elkezdődtek) Turisztikai mobil applikáció fejlesztése a Körösök Völgyében december 9-én a Körösök Völgye NatúrPark Egyesület egy turisztikai mobil applikáció fejlesztést hirdette meg. A Körösök Völgye, mint földrajzilag egybefüggő desztináció turisztikai fejlesztéseit egymásra fűzve, a mai kor aktív turistáinak elvárásaihoz igazodva egy 106

107 innovatív, a turisztikai programcsomagokat túraútvonalakkal ötvözve bemutató és használható mobil alkalmazás kifejlesztését kezdeményezte. Alapvető cél volt a meghatározott területen fellelhető kerékpáros, vízi és gyalogtúra útvonalak mentén található attrakciók, látnivalók bemutatása, ismertetése az alkalmazás segítségével. A program térkép alapú, amely mutatja a felhasználó pillanatnyi tartózkodási helyét GPS koordináták alapján, és ezen térkép segítségével kalauzolja a kiválasztott túraútvonalon a felhasználót. A program a konkrét útvonalon található látnivalók mellett jelzi a megtett, ill. további úthosszat, a látnivalókról felugró ablakok segítségével információt közöl. A jelentősebb attrakciók esetében, a helyszínen elhelyezett QR kód segítségével részletes ismertetőt is kap az érdeklődő. Első lépésként javasolták, hogy Békés-Békéscsaba-Gyula városhármasra alapozva készüljön el a program, ami az elsődleges tapasztalatok alapján módosítható, illetve bővíthető tartalmilag, esetlegesen használat közben felmerült újabb funkciókkal. Ezt követően bővülhet a területi lefedettsége a túraútvonalak számának növelésével Csabai Kolbász mobil applikáció elkészítése Különösen kedveltek az okos telefonokra letölthető applikációk, melyek lényegre törő, tömör, de mégis információ gazdag ismereteket adnak a felhasználónak az adott témáról. A projekt keretében a Csabai kolbász kapcsán is elkészült egy mobil applikáció, mely feldolgozza a helyi kolbász történeti vonatkozásait, bemutatja elkészítési folyamatát, az alapanyagok minőségi kritériumait. A tervek szerint az alkalmazás segítségével bemutatható a Csabai kolbászkészítés hagyományaira épülő, jövő évben átadásra kerülő gasztronómiai élménypark, a CsabaPark is. Az érdeklődő turisták, vendégek ingyenesen tölthetik majd le az alkalmazást telefonjukra. A fejlesztés célja, hogy minél szélesebb réteghez jussanak el információk ezen korszerű eszköz segítségével is a hungarikummá nyilvánított Csabai kolbászról További poszt-modern turisztikai kommunikációs termékek (még megvalósítandóak) Munkácsy Mihály (esetleg interaktív) bemutatása az interneten Budapesten november 23 és október 16. közt a budapesti Magyar Nemzeti Galéria nagysikerű kiállításban mutatta be Munkácsy Mihály legfontosabb munkáit, mint például a Krisztus trilógia. A Budapesten november 23-tól látható kiállítás különlegességét az adta, hogy a három óriási méretű festményt olyan, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérték, melyek addig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Munkácsy Mihály ismét visszakerüljön a művészeti köztudatba, ami egy jó lehetőség lehet Békéscsaba számára is. Ma már nem az a gond, hogy Munkácsy Mihály kiesett a köztudatból, mint ahogy az pár éve még igaz volt, hanem inkább az, hogy nagyon kevesen ismerik Békéscsabán kívül Békéscsaba és Munkácsy Mihály kapcsolatait ami nem meglepő, hiszen az elmúlt években Budapest mellett elsősorban Debrecenben kerültek Munkácsy képei kiállításra. Mivel a közvélekedés Munkácsyt Budapesthez, Párizshoz és Debrecenhez köti, ezért nagyon fontos lenne olyan eszközöket kidolgozni, amelyek révén egyértelművé válna Munkácsy és Békéscsaba kapcsolata. A megoldás többrétű lehet: 107

108 Először is el lehetne készíteni a Virtuális Munkácsy Mihály túrát, amelyben nem csak a Békéscsabán megtekinthető képeket mutathatnák be, hanem a többi, máshol található Munkácsy képet is. Megfelelő marketing-kommunikáció révén meg kell ismertetni a közönséggel a projektet, ami azért is könnyű lehet, mert a poszt-modern marketing eszközök még újdonság számba mennek Magyarországon, tehát ezek az eszközök már önmagukban is érdekesek lehetnek ahhoz, hogy széles körben beszéljenek azokról. Különösen a virtuális múzeumi séták (vagy virtuális városi séták) tarthatnak számot érdeklődésre és ezáltal viszonylag könnyen és olcsón lehet marketing kommunikációt folytatni annak érdekében, hogy minél többen látogassanak el az illető honlapokra. Az is fontos, hogy a honlapon lehessen jegyet venni a békéscsabai múzeumokba, illetve szervezzenek olyan különvonatokat és buszokat, amelyek Budapestről, Debrecenből, Szegedből illetve a környék településeiről visznek látogatókat a csabai múzeumokba, lehetőleg akkor, amikor más esemény nincs a városban. A múzeumban pedig szükséges olyan érdekes kérdéseket taglalni, amelyek adott esetben talán deheroizálnak is, de mindenképpen érdekesek. Így például miért feketedtek meg Munkácsy Mihály képei, milyenek lennének a képek sötétedés nélkül (ezt lehet virtuálisan korrigálni), be lehetne rendezni Munkácsy Mihály festészeti műtermét, és így tovább. A Munkácsy Mihály Múzeum további kiállításaira (Hagyományos gazdálkodás Békés megyében, Orlai Petrics Soma kiállítás, Régészeti kiállítás, Természettudományos kiállítás, Jankay Tibor kiállítása) hasonló módszerekkel kellene kidolgozni poszt-modern, interaktív és virtuális marketinget. Ezeket az eszközöket legalább részben a békéscsabai informatikai karok munkatársaival együttműködve lehetne megoldani, vagy legalábbis szerepet kaphatnának az eszközök kiválasztásában Virtuális békéscsabai városjárás, attrakciók ismertetése A GoogleEarth stílusában a Körös-völgyi aktív turizmus mobil applikációhoz hasonlatosan a városon belül megvalósítható lehetne egy virtuális séta, illetve városnézés, asztali, tablet és mobil applikációk formájában. Ennek révén egyrészt lehetséges lenne még otthonról bejárni a várost, illetve a helyszínen a mobil applikációk révén pedig a nevezetességek ismertetését lehetne elolvasni, illetve meghallgatni. Ehhez ki kellene dolgozni azokat a virtuális sétákat, amelyek különböző érdeklődésű emberek számára érdekesek lehetnek, és amelyek a helyszínen valódi élmények megtapasztalásával kapcsolódhatnak össze. 4. Források a turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez A turisztikai rendszer pénzügyi forrásokat igénylő elemei közé számos dolog tartozik, úgymint az épített attrakciók (pl. történelmi nevezetességek, múzeumok, sportlétesítmények, vagy csak egyszerűen egy kellemes városi környezet) kialakítása és fenntartása, a szálláshely szolgáltatás elemeinek kialakítása, és működtetése, a kiegészítő termékek (pl. vendéglátóhelyek), valamint a turisztikai információs rendszer létrehozása és működtetése, és így tovább. 108

109 Ezek kialakítása is elég forrásigényes, de nyilvánvaló, hogy a folyamatos fenntartás és működtetés sok esetben még nagyobb forrásokat igényel, és általában az EU-s és egyéb pályázati támogatások fenntartásra nem, csak létrehozásra fordíthatók. Ez alól csak a Tourinform irodák fenntartásának támogatása jelentett kivételt, ugyanis az állam (az MTZRT) még a kilencvenes évek végén belátta, hogy nem egy Tourinform iroda kialakítása, hanem a fenntartása a drágább. Ennek nyomán egy olyan konstrukciót alakítottak ki, amelyben az irodáknak a működtetését ugyan a fenntartó szervezetek végezték, de ahol a fenntartó nem volt képes az előírt nyitvatartási időt megfinanszírozni, ott hozzájárult az MTZRT a dolgozók béréhez. Ez a rendszer a 2000-es év első évtizedében megváltozott, amikoris a Tourinform irodák minősítése bevezetésre került, és ekkortól csak a kiemelkedően jó minősítést szerzett irodák kaptak bizonyos kedvezményeket azokon a turisztikai kiállításokon, illetve vásárokon, ahol az MTZRT is részt vett. Elvben a TDM rendszer éppen a finanszírozás megoldását is szolgálta volna, mivel a résztvevőknek (legyenek azok magánszemélyek, gazdasági társaságok, egyesületek, illetve az önkormányzatok, hosszú távú elkötelezettséget kellett vállalniuk a tagdíj fizetésére. Ennek nyomán, ma Magyarországon több Tourinform iroda (mintegy 150 db) működik, mint TDM szervezet (kb. 90). Sajnos a 2008-as gazdasági válság elbátortalanította mind a szolgáltatókat, mind az önkormányzatokat attól, hogy elkötelezzék magukat egy TDM rendszer mellett. A turisztikai rendszer fejlesztéséhez és működtetéséhez a magánerőn kívül több forrás is felhasználható, úgymint az önkormányzat saját bevételei, ezen túl az EU-s támogatások, valamint a nem EU tag országok által biztosított támogatások, a magyar kormány költségvetéséből biztosított támogatások. E forrásokat át fogjuk tekinteni a következőkben, de sajnos a EU tervezési időszakra még nem lehet sok konkrétumot tudni, ezért legfeljebb csak utalni lehet a lehetőségekre, számszerűsíteni semmi esetre sem lehetséges még. A fejlesztésekhez több forrás is felhasználható, úgymint az önkormányzatok helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA); az EU strukturális alapokból finanszírozott támogatások; egyéb nyugat-európai alapok; hazai kormányzati támogatási források; magánberuházók által biztosított források Helyi idegenforgalmi adóbevételei (IFA) A turisztikai fejlesztési források közt a helyi idegenforgalmi adónak nagy jelentősége van, ugyanis ezek már ma is előre tervezhetőek, nem úgy, mint az EU források, illetve egyéb kormányzati támogatások, amelyeket nem lehet ma még előre prognosztizálni. Helyi IFA Békéscsabán 109

110 Helyi idegenforgalmi adó 2009 január 1. óta 200 forint/fő/éjszaka. Az állam minden önkormányzat esetében 1 forint helyi idegenforgalmi adóhoz 1,50 támogatást ad, ami komoly turisztikai fejlesztéseket, illetve marketingtevékenység finanszírozását teheti lehetővé. Figyelemre méltó, hogy az adókötelezettség csak azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt, tehát ha valaki egy barátjánál száll meg, akkor nem (szemben azokkal a Balaton-parti településekkel, amelyek botrányos módon igyekeztek beszedni a helyi iparűzési adót a barátoknál szívességi alapon megszálló emberektől). Helyi idegenforgalmi adók Békéscsabán, hóig Év IFA bevétel, ezer Ft hó 3978 Összesen első 11 hónap Forrás: Békéscsaba, megyei jogú város önkormányzati hivatala Sajnos az idegenforgalmi bevételek olyan alacsonyak a városban, hogy abból komolyabb fejlesztéseket nem igen lehet végezni, a befolyó néhány millió forint legfeljebb kisebb kutatásokra, illetve marketing kommunikációra lehet elégséges Reklámbevételek az online applikációkból A világhálón működő vállalkozások nagy része reklámfelület értékesítésből tartja fenn magát és a rendszerét. Ez igaz a Google, a Yahoo, és más hasonló keresőmotorokra, a Facebookra, valamint sok más hasonlóan a felhasználóknak ingyenes alkalmazásra is. A Békéscsaba turizmusát bemutató applikációk kialakítására továbbra is rendelkezésre fognak állni pályázati források, de a működtetésre már folyamatosan beérkező forrásokat kell használni, amelyekre az online applikációkon, weboldalakon keresztül befolyó reklámbevételek jól hasznosíthatóak lennének EU források A 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework, MFF) folytatott tárgyalások február 8-án lezárultak a tagállamok között. A költségvetési keret alapvető struktúrája nem fog megváltozni, mint ahogy az egyes kiadásokra szánt összegek is 110

111 maximum kozmetikai mértékben módosulhatnak. A Bizottság által javasolt milliárdos összeg azonban éles kritikákat kapott. Végül 2012 novemberében született meg a tárgyalások irányítását átvevő Van Rompuy elnök első javaslata 974 milliárd euróról, ami 2013 februárjára 960 milliárdra csökkent. Ezen főösszeg mellett volt végül reális lehetőség a megállapodásra. Ez kevesebb, mint a as főösszeg (1003,5 milliárd euró). Magyarország 2014 és 2020 között 20,5 milliárd euróban részesül az Unió strukturális alapjaiból. Ennél többet csak négy ország Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Románia kap, Csehország pedig ugyanannyit, mint hazánk. A GDP-hez vagy a népességhez viszonyítva Magyarország a negyedik a nyertesek rangsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg széleskörű konzultációkat folytat vállalatokkal és szakmai szövetségekkel a források optimális felhasználásáról, hogy a jövő év elején megalapozott programokat nyújthasson be Brüsszelben. Kívánatos, hogy addig az üzleti szféra szereplői minél több javaslattal, hozzászólással éljenek, pl. a támogatási célok, a célcsoportok és jogosultak vagy a támogatási eszköztár tekintetében. Kérik a kamarák és szakmai szövetségek valamennyi tagját, hogy kapcsolódjanak be ebbe a munkába, hiszen ez mind a magyar gazdaság, mind a vállalatok érdekeit szolgála. Változás lesz az európai uniós források felhasználásában a as fejlesztési ciklusban, január elsejétől átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezésben a nemzeti célokat összhangba kell hozni az összeurópai stratégiákkal. A fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott. A pályáztatással kapcsolatban a kormány több ízben aláhúzta, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi majd be. Az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható. Mivel azonban az EU források konkrét felhasználását számszerűsítő akciótervek és Operatív Programoknak pontosan juttatandó összegek elfogadása még nem történt meg, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi jutna az EU-s pénzekből a turizmus fejlesztésére Egyéb nyugat-európai támogatási források Korábban számos olyan forrás állt rendelkezésre, amelyeket nem EU tag gazdag országok (Norvégia Izlanddal és Lichtensteinnel együtt--, valamint Svájc) bocsátottak fejlesztési célokra a szegényebb EU tagországok rendelkezésére. Bár a as tervezési periódusra még ezek sem egyértelműen meghatározottak, bár 2013-ban már megjelentek a következő tervezési ciklusra áthúzódó pályázatok Magánberuházók forrásai A turizmus és vendéglátás legnyilvánvalóbb fejlesztési és üzemeltetési források a magánberuházóktól származhatnak, de ezek mozgósítására az önkormányzat is rásegíthet, például helyi adók egy részének részleges vagy akár teljes, meghatározott időre szóló elengedésével. Kiszámolható, hogy az adóbevételek kiesését hosszabb távon mikor és milyen 111

112 fejlesztés esetében kompenzálja az önkormányzat számára más adók növekedése révén a megnövekedett turizmusérkezések és vendégéjszakák száma A térségben működő nagyvállalatok forrásainak hasznosítása A térségben működő nagyvállalatokat az önkormányzat bíztathatja, hogy szálljanak be egy létrehozandó Békéscsabai Turizmusfejlesztési Alap kialakításába és működtetésébe. Ez az alap fejlesztési és működési támogatást tudna nyújtani a turizmus és a vendéglátás számára ott, ahol a tartós jövedelmezőség nem látszik biztosítottnak, de ahol igény lenne turisztikai és vendéglátós létesítmények kialakítására és működtetésére Klasztertámogatási források A korábbiakban rendszeren voltak speciális kormányzati támogatások a klaszterek kialakítására és működtetésre, és amennyiben lesznek ilyenek (sajnos ma még ez nem ismert), akkor azokat fel lehetne használni a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter működtetésére. Ezek a támogatások rendszerint nem jelentenek nagy összeget, csak néhány millió vagy tízmillió forintnyi összegek, de mivel jelenleg az IFA bevételek sem nagyon jelentősek a városban, ezek is segíthetnek a feladatok megoldásában Egyéb önkormányzati turizmusfejlesztési lehetőségek Mivel Békéscsabán alapvetően a szálláshelyek jelentenek szűk keresztmetszetet, ezért igen fontos lenne azok fejlesztése, amelyhez az EU-s források mellett az önkormányzat is hozzájárulhat, például földterület vagy tulajdonában levő ingatlan (pl. a volt Tüzeléstechnikai Kft. vagy a volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, stb.) kedvezményes átengedése, vagy kedvezményes bérletbe adása vagy lízingelése. Ez nagy mértékben segíthetné a turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatók tevékenységét. 5. Gyakorlati képzések és továbbképzések a turizmus területén, különös tekintettel Békéscsaba igényeire Békéscsaba térségében akárcsak másutt az országban problémát jelent a turisztikai szolgáltatók ismereteinek hiányos volta. Ez különösen a lovasturizmus és a falusi turizmus esetében jelent problémákat. További gond, hogy a szolgáltatók jelentős részének nincsen elegendő anyagi forrás a ahhoz, hogy kifizessen drága tanfolyamokat, ahol nem is biztos, hogy azt tanulhatja, ami érdekli. Ugyan hazánkban számos helyen folyik magas színvonalú turizmus-vendéglátás OKJ-s, felsőoktatási szakképzés, BA, illetve MA, illetve poszt-graduális képzés, azonban ezek a képzések általában igencsak elméleti jellegűek, és nem kapcsolódnak egy adott desztináció sajátos problémáihoz, tehát azok a szakemberek, akik már a szakmában dolgoznak, sokra nem mennek azokkal. A legjobb megoldás az lehetne Békéscsaba, illetve a Körösök Völgye Turisztikai Klaszter (vagy TDM) esetében, ha a térségben dolgozó szolgáltatók, illetve a klaszter vagy TDM szervezet munkatársai helyben, Békéscsabán vehetnének részt olyan gyakorlatorientált képzésekben, illetve továbbképzésekben, amelyek segítenek munkájuk eredményes elvégzését, figyelembe véve ennek az adott desztinációnak a sajátosságait. Békéscsabai Turisztikai Egyesület a Csabagyöngye kulturális központtal együttműködve megoldhatná ezt a problémát. Ennek az az előnye is lehetne, hogy pályázati forrásokhoz tudnának jutni, valamint a BTE tagjain keresztül pontosabban meg lehetne határozni a képzés tárgyát és anyagát is. Mivel a Csabagyöngye kulturális központ akkreditált felnőttképzési központ, és van Tourinform iroda is a házban, ezért biztosítottnak látszik, hogy megfelelő képzési anyagot dolgozzanak ki, a BTE pedig a társadalmi aktivitást nem tudnák a kezdeményezés mögé tenni. 112

113 Az anyagi erőforrásokat a korábban vázlatosan áttekintett EU-s, hazai költségvetési, valamint önkormányzati, illetve magán források biztosíthatják. MELLÉKLETEK M1. Csabai kolbász sajátosságai A Csabai kolbász eredete egészen addig nyúlik vissza, mikor már több száz éve a Balkánról Bécsbe haladó karavánok és kereskedők fontos pihenőhelye lett Békéscsaba és közvetlen környezete. A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a húsfeldolgozó iparának köszönheti. Először Dedinszky Gyula dolgozta fel összefoglaló módon a Csabai kolbász történetét, és azt írta, hogy a századforduló táján még csak a csabaiak maguk dicsérték ezt a kolbászfajtát, de egy-két évtized múltán Magyarországon belül, majd később külföldön is megismerték, megszerették és vásárolták a Csabai kolbászt. Ez a termék a két világháború közt virágkorát élte, majd a háború után az államosítások és azt követő átszervezések, tulajdonváltozások ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt a városban, és ezt a márkanevet nem csak a Kárpát-medencében, hanem egész Európában, illetve Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismerik. A Csabai vékony- és vastagkolbász Békéscsaba 40 km-es körzetében nevelt sertés húsából és szalonnájából a város közigazgatási határain belül készülhet. A feldolgozás során a sertés levágását, lehűtését, csontozását, aprítását, fűszerezését és összedolgozását követően sertés vékony, marha selyem vagy vízáteresztő műbélbe töltik. A kolbász alapvető fűszere a paprika, só, fokhagyma és kömény. Ízét, zamatát az érett, száraz sertéshús mellett a fűszerek harmóniája adja. A Csabai kolbász ízében és színében domináns a jó minőségű házi paprika. A termék csípősségét az édes és csípős fűszerpaprika aránya határozza meg. A hidegfüstölés a gyártás másik fontos tényezője (maximális füstölési hőmérséklet 18 C fok). A Csabai kolbász hideg füstölésére a legalkalmasabb a száraz keményfa (tölgy és bükk) füstje. A vékonykolbászt 2-3, a vastagkolbászt 6-8 napig kell füstölni. A Csabai kolbász készítésének fontos lépése az érlelés. M2. Köztéri alkotások A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit. Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László 101-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál 113

114 A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a 1831-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Áchim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: Vollmuth Krisztián Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ifjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza 114

115 Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdő főbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút részeges angyalkával Alkotó: Varga Éva M3. IFA Békéscsabán A város honlapján a következő ismertetés található az Idegenforgalmi Adóról: A helyi iparűzési adó mértéke Békéscsabán december 31-ig a településen töltött második vendégéjszakától 100,- Ft/fő/éj, január 1-től az első vendégéjszakától 200,- Ft/fő/éj. Adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken több mint egy vendégéjszakát eltölt. Mentes az adó alól: -a 18. életévét be nem töltött magánszemély, (2009. december 31-ig a 70 évét betöltött magánszemély is mentes, január 1-től a mentesség a 70 éven felüliekre nem vonatkozik) -gyógyintézetben fekvő vagy szociális intézményben ellátott személy, 115

116 -tanulói, hallgatói jogviszony keretében, szakképzés megszerzése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -bírói intézkedés folytán, szolgálati kötelezettség teljesítése miatt Békéscsabán tartózkodó személy, -Békéscsabán székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó Békéscsabán munkavégzést folytató alkalmazottja. Az adó beszedésére és a bevallás beadására a szállásadó kötelezett. A szállásadónak a befizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adót a nála megszálló magánszemély elmulasztotta. Bevallása idegenforgalmi adóbevallási nyomtatványon történik önbevallás keretében, minden hónap 15-ig. Az adót a bevallás beadásával egyidejűleg kell megfizetni csekken, vagy átutalással a számú idegenforgalmi adó számlára. Jogszabályi háttér: Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL törvény Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Helyi adókról szóló évi C. törvény Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 32/2011. (XII. 19.), az 58/2008. (XII. 22.), a 40/2007. (XII. 17.), a45/2006. (XII. 18), a 7/2003. (II. 27.) és a 26/2002. (XII. 19.) számú önkormányzati rendelettel módosított 46/2000. (XII. 14.) számú önkormányzati rendeletének 6-7 -sa. 116

117 Békéscsaba Város Energiastratégiája március Készítette: Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. a Terra Studio Kft. közreműködésével Projektvezető: dr. Kukely György stúdióvezető Tervező: Rácz Andrea 117

118 2014. március 118

119 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, HAZAI STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOK EURÓPAI UNIÓS STRATÉGIÁK ÉS SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN NEMZETI STRATÉGIÁK ÉS SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN 11 3 HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ENERGIAMÉRLEG Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok ENERGIAELLÁTÁS HELYZETE Elektromos hálózat Közvilágítás Vezetékes gázhálózat MEGÚJULÓ ENERGIA ADOTTSÁGOK Szilárd biomassza adottságok Biogázpotenciál Napenergia adottságok A geotermikus energia potenciális adottságai Szélenergia adottságok Hőszivattyú A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése VÍZELLÁTÁS Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Felszín alatti vizek Közüzemi vízellátás Szennyvízgyűjtés és tisztítás ENERGIAFELHASZNÁLÁS Energiafelhasználás a lakóépületekben Villamosenergia-fogyasztás

120 Gázfogyasztás Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásokban (háztartási gépek, berendezések) Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői Energiafelhasználás az egyéb épületekben (állami, megyei, magánszféra) KÖZLEKEDÉS A közlekedés helyzete Közösségi közlekedés Megújuló alapú közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS STRATÉGIA A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ ENERGETIKAI CÉLJA ÉS JÖVŐKÉPE (2030) A VÁROS ENERGETIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS SPECIFIKUS CÉLJAI Stratégiai cél Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás Specifikus fejlesztési célok és intézkedéscsoportok Energiafelhasználás racionalizálása Megújuló energiaforrások alkalmazása Energiatakarékos vízgazdálkodás, takarékos városi vízhasználat Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése Helyi termelők és szolgáltatók előnyben részesítése Szemléletformálás Példamutató önkormányzati szerepvállalás K+F+I támogatása Horizontális szempontok 86 5 MONITORING, INTÉZMÉNYRENDSZER

121 5.1 A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK Békéscsaba MJV Önkormányzata Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet Helyi média Gazdasági partnerek MONITORING KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI KERETEK AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS FELADATA AZ ENERGIASTRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN BAN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK

122 Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kv-os alálllomás sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán között, db sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán között, 1000 kwh sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán között, 1000 kwh sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán között, km sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán között, 1000 m sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán között, db sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán között, m sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos rangsorban betöltött helyet jelentik) sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán között, ezer m sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán között, km sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán között, % sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, % sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, % sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kwh) alakulása Békéscsabán között

123 26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben között, 1000 kwh sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének (1000 m 3 ) alakulása Békéscsabán között sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán között sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények gáz- és áramfogyasztása, , GJ sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása között, tonna sz. ábra: Az óvodák gáz- és áramfogyasztása között, GJ sz. ábra: A gázfogyasztás alakulása az óvodákban között, m sz. ábra: Az áramfogyasztás alakulása az óvodákban között, kwh sz. ábra: Az óvodák fajlagos gáz- és áramfelhasználása között, GJ/m sz. ábra: Az óvodák vízfogyasztásának alakulása között, m sz. ábra: Az óvodák szén-dioxid kibocsátása között, tonna sz. ábra: Az egyes oktatási intézmények energiafelhasználásának alakulása között, GJ sz. ábra: Az oktatási intézmények gáz- és áramfogyasztása között, GJ sz. ábra: Az energetikai korszerűsítést végrehajtott intézmények gáz- és áramfelhasználása között, GJ sz. ábra: Az oktatási intézmények összes szén-dioxid kibocsátása között, tonna sz. ábra: A közművelődési intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása között, GJ sz. ábra: A gáz- és áramfogyasztás alakulása a Kulturális Központban és a Jókai Színházban, GJ sz. ábra: A Polgármesteri Hivatal gáz- és áramfelhasználása között, GJ sz. ábra: A Járási Hivatal épületének gáz- és áramfogyasztása között, GJ sz. ábra: A kistérségi szociális intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása között, GJ sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő gázfelhasználásának alakulása között, ezer m

124 51. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz és használt melegvíz felhasználása, ezer m sz. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2012-ben sz. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján sz. ábra: Békéscsaba kerékpáros közlekedési hálózatának fejlődése az elmúlt években és a tervezett szakaszok Táblajegyzék 1. sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon között sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai között sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek megoszlása 2013-ban, % sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának megoszlása 2013-ban, % sz. táblázat: A közösségi közlekedésben szállított utasok száma (ezer utas) sz. táblázat: Közösségi közlekedésben használt járműpark nagysága, összetétele, életkora, környezeti jellemzői sz. táblázat: Békéscsaba zöldfelületeinek kategóriánkénti főbb adatai sz. táblázat: A KLIK üzemeltetésében lévő oktatási intézmények energiaköltsége (2012) sz. táblázat: Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények energiafelhasználásának főbb adatai (2013)

125 1. BEVEZETŐ Békéscsaba Város Önkormányzata megbízásából az Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. és a Terra Studio Kft. készítette a Város Energiastratégiát, mely meghatározza azokat a fejlesztési célokat és irányokat, melyek az integrált településfejlesztési stratégia készítését segítik, s megalapozzák a as programozási időszakban megvalósuló energetikai projektek előkészítését és megvalósítását. Az Energiastratégia jelentős fontosságú mind az alacsony széndioxid kibocsátás elérése, mind az energiaköltségek csökkentése szempontjából. Az Energiastratégia a kohéziós politika tematikus célkitűzései, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházási prioritások figyelembevételével, valamint az európai uniós és hazai energia- és klímapolitikai elvek mentén készült. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában az integrált várospolitika alkalmazása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fog kapni, s a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősödik a városok kohéziós politikában betöltött szerepe. Olyan stratégiára van szükség, mely hozzájárul ezen elvek megvalósulásához, s mindezt a fenntartható fejlődés felé történő átmenetben, a külső energiafüggés csökkentésével teszi meg. Ehhez kiemelten fontos az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák priorizálása (energiahatékonyság javítása, helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében), a fenntartható városi közlekedés elősegítése, az önkormányzati, intézményi és lakossági energiaköltségek csökkentése, valamint a települési környezetállapot javítása. Az energiastratégia mindezen célokhoz a fenti elvek mentén járul hozzá, megfogalmazva azon intézkedések körét is, melyek között e célok elérésének eszközei is lehetnek. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések tapasztalatai is hozzájárultak az Energiastratégia meghatározásához, hogy azon megvalósult alapokra építkezve, a szinergikus hatásokat kiaknázva legyenek elérhetők a kijelölt célok. Számos projekt előkészítése megkezdődött, különösen az épületenergetikai és a geotermikus energia hasznosítása terén, valamint a fenntartható közlekedésfejlesztésben (pl. kerékpáros közlekedés fejlesztése). Fontos, hogy a fejlesztések stratégiai szemlélettel történjenek, nemcsak rövid, hanem sokkal inkább közép- és hosszú távú célok mentén. Ehhez nyújt az Energiastratégia útmutatást és keretet a közötti időszakra, ill. hatásaiban azon is túl. 125

126 2. EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, HAZAI STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOK 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Európai Unió számára rendkívül fontos az energiaügy kihívásainak kezelése, vagyis az éghajlatváltozás, az importtól való egyre növekvő függőség, az energiaforrások kimerülése és a megfizethető, biztonságos energiához való hozzáférés biztosítása minden felhasználó számára. A Lisszaboni Szerződés az energia ügyét az európai fellépések középpontjába helyezi. Olyan jogalappal ruházza fel ezt a területet, amely az előző szerződésekből hiányzott (az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az EUMSZ 194. cikke). A szakpolitika céljait piaci alapú eszközökön (elsősorban adókon, támogatásokon és a széndioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszeren), az energiatechnológiák (különösen az energiahatékonyságot és a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákat célzó technológiák) fejlesztésén és közösségi pénzügyi eszközökön keresztül támogatják. Ezenfelül az EU 2008 decemberében elfogadott egy sor intézkedést annak érdekében, hogy csökkentse az Uniónak a globális felmelegedéshez való hozzájárulását, és garantálja az energiaellátást. Az EU energiapolitikájának az alapjait az Európa 2020 stratégia rögzíti. A 10 évre szóló dokumentum célkitűzései tartalmazzák az energetikában elérni kíván célokat is, amelyek a következők: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését); A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése (a kitűzött megújuló részarány tagállamonként eltérő), emellett tagállamonként egységesen 10%-os megújuló energia részarány a közlekedési szektorban; Az energiahatékonyság 20%-os javítása. Az Európai Unió klímacsomagjának a része a Megújuló Energia Irányelv, amely alapján 2020-ra az Európai Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. A cél elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, viszont kétévente jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az előrehaladásról. A direktíva a korábbi villamos energia fókuszú stratégiai dokumentumokkal ellentétben már hangsúlyos területként kezeli a megújuló alapú hőtermelést, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy Nemzeti Cselekvési Terveikben a megújuló hőtermelésre vonatkozóan is állapítsanak meg célértékeket. Szintén az Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét, amely költséghatékony, gazdaságos módon segíti elő az energia hatékonyabb felhasználását a tagállamokban. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energia megtakarítási célelőirányzatot kell meghatározniuk, amely az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9%-a. 126

127 A célok elérése érdekében a tagországoknak különböző intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyeket a Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervben kellett bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. A dokumentumban külön ki kellett emelni a közszféra példamutatását, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseket. Az irányelv felszólítja a tagországokat, hogy legalább kettőt alkalmazzanak a közszféra beszerzéseivel kapcsolatban az alábbiak közül: a) speciális követelmények meghatározása az energia megtakarítást célzó pénzügyi eszközökre vonatkozóan (pl. harmadik feles finanszírozás, kiszervezések); b) a berendezések és járművek beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározása a fent említett felelős szerv által, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; c) energiahatékony berendezések vásárlására vonatkozó követelmények megfogalmazása, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; d) a berendezések és járművek b) és c) pont szerinti cseréjére, javítására vonatkozó követelmények felállítása; e) energia auditok alkalmazására és a bennük foglalt ajánlások megvalósítására vonatkozó követelmény előírása; f) energiahatékony épületek bérlésére és építésére vonatkozó követelmények előírása, vagy a meglévő épületek korszerűsítése az energiahatékonyság javítása céljából. A Horizon 2020 keretprogram és jogszabálycsomag a ig tartó uniós pénzügyi keret kutatási-innovációs prioritásainak irányvonalait határozza meg, amelyek a következő 3 területre fókuszálnak: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások. A 2020 utáni időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célokat az Unió Az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről című közleménye ismerteti. Ez a dokumentum adja a keretrendszert a szektorális útitervekhez, például a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervhez nyarán jelent meg az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégia, amelynek célja, hogy az ágazat újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója. A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése. A régiót földrajzi fekvése miatt érinti az Európai Unió Tanácsa megbízásából elkészült Duna Régió Stratégia is. A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt és 11 cselekvési területet ölel fel a következő súlyponti témák alapján: közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, környezet- és vízvédelem, társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. A Fenntartható energia fejezet koordinációját Magyarország látja el Csehországgal közösen és célja az összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozásának és a verseny ösztönzésének előmozdítása. 127

128 2.2 Nemzeti stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Országgyűlés a közötti időszakra vonatkozó energiapolitika irányelveit 40/2008. (IV. 17.) OGY. határozatban definiálta. Eszerint az ország hosszútávra szóló elsődleges céljai az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A célok elérése érdekében a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulni a fenntartható fejlődéshez. Mindezen túlmenően előírja a környezettudatos szemlélet kialakítását és az energiahatékonyság növelését - különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén. A magyar kormány 2011 őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, amely a 2030-ig javasolt energiapolitikai intézkedéseket és 2050-ig tartó kitekintést tartalmaz, amelynek legfőbb célja az energiafüggőség csökkentése. Ennek megvalósítása érdekében szükséges az energiahatékonyság és energiatakarékosság fejlesztése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a közlekedés villamosítása az atomerőművi villamos energiára építve, valamint a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése. Az energiastratégia 20%-os megújuló energia részarányt irányoz elő 2030-ra a primerenergia-felhasználásban. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz, biomassza erőművek és a geotermikus energia elsősorban de nem kizárólagosan hőtermelési célú alkalmazása kapnak prioritást. Emellett a napenergia, valamint a szélenergia hasznosításában is növekedés várható. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. számú melléklete Magyarország számára 13%-os célt irányzott elő a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára a évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Ezzel összefüggésben a magyar kormány december 22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai követelményekhez igazodva Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kellett készíteniük a 2008 és 2016 közötti időszakra. Ezen kilencéves időszak alatt összesen 9%-os energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Magyarország 2008 februárjában küldte el a cselekvési tervet a Bizottságnak, amelyet az Európai Bizottság több ponton hiányosnak talált. A minisztérium egy újabb, módosított cselekvési tervet készített (1076/2010. (III. 31.) Kormányhatározat), amely a Bizottság felé is benyújtásra került. A Megújuló NCsT az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet, technológiánkénti részletességgel. A Cselekvési Terv összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra, amely közül a legnagyobb megtakarítás (18 PJ) a lakossági épületek felújítása révén érhető el. A kormány október 25-én elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amely a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a lehető legnagyobb megtakarítás elérése érdekében a végső energiafelhasználásban a ig tartó időszakban. A időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli, 128

129 hogy a vidék fenntartható energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti. 3. HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS 3.1 Energiagazdálkodás, energiamérleg A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson esett át. Az energiaintenzív iparágak leépültek, az anyag-és energiafelhasználás az 1990-es években jelentősen visszaesett. A 2000-es évek közepén a gazdasági és pénzügyi válság hatásaként az összenergia-volumen tovább csökkent, ugyanakkor a behozatal részaránya egyre nagyobb arányt képvisel. Év Összes energiafelhasználás, PJ Ebből behozatal, PJ Belföldi felhasználás, millió kwh 2 ebből behozatal, millió kwh ,7 653, ,7 573, ,4 515, ,8 602, ,2 585, ,6 617, ,9 663, ,8 649, ,3 675, ,5 657, ,1 665, ,2 675, ,8 716, ,6 786, ,1 784, ,2 873, ,0 884, ,4 850, ,4 868, ,8 733, ,0 768, ,1 704, ,3 683, sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon között Forrás: KSH 2 Erőművi önfogyasztás, hálózati és transzformátor veszteség nélkül. 129

130 E tendenciát támasztja alá az energiafelhasználás szektoronkénti összehasonlítása is. Az ipar részesedése 1990 óta a felére, 17%-ra esett vissza, ezzel szemben a szolgáltatások részaránya a vizsgált időszakban szinte megduplázódott ben Magyarországon a szektoronkénti energiafelhasználás alakulásában a háztartások részesedése volt a legmagasabb. Ha ezt az eredményt összevetjük az Unió 27 tagországának mutatóival, látható, hogy az EU-ban a szállítás és az ipar részaránya képvisel magasabb értéket, tehát nálunk a fő energiafelhasználóknak a háztartások számítanak. Magyarországon a második legnagyobb energia-felhasználó a szállítás (26%), amely a vizsgált időszak alatt 10 százalékpontos emelkedést mutatott. 130

131 Ipar EU 27 34% 32% 31% 30% 31% 31% 30% 30% 29% 29% 29% 29% 29% 29% 28% 28% 27% 28% 27% 24% 25% 26% Magyarország 33% 29% 27% 26% 24% 24% 24% 23% 23% 22% 22% 21% 22% 20% 19% 19% 19% 20% 20% 16% 17% 17% Szállítás EU 27 26% 26% 28% 28% 28% 28% 28% 29% 30% 30% 30% 30% 31% 30% 31% 31% 31% 33% 32% 33% 32% 33% Magyarország 16% 14% 16% 16% 16% 16% 16% 17% 19% 20% 20% 20% 21% 21% 22% 23% 25% 28% 28% 29% 26% 26% Háztartások EU 27 25% 27% 26% 27% 26% 26% 27% 27% 26% 26% 26% 26% 26% 25% 25% 25% 25% 24% 25% 27% 27% 25% Magyarország 35% 39% 40% 39% 39% 39% 38% 37% 35% 36% 35% 36% 36% 37% 35% 36% 35% 33% 33% 34% 34% 34% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás EU 27 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% Magyarország 6% 5% 5% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% Szolgáltatások EU 27 10% 10% 11% 10% 11% 11% 11% 11% 11% 11% 10% 11% 11% 11% 11% 11% 12% 12% 12% 13% 13% 13% Magyarország 10% 13% 12% 15% 16% 16% 18% 18% 18% 18% 19% 19% 18% 17% 20% 19% 18% 17% 16% 18% 19% 19% Egyéb (nem elkülönített) EU 27 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 2% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% Magyarország 0% 0% 1% 0% 1% 1% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 2. sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban Forrás: KSH 131

132 A Dél-alföldi régió energiafelhasználása az országos energiafogyasztás 10%-át teszi ki, amellyel a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli régiók után a legkisebb mutatóval rendelkezik. A szektoriális megoszlás tekintetében a háztartások energiafelhasználása kiugróan magas, még az országos arányt is meghaladja (51%). Ipar Kommunális Lakosság szektor mezőgazdaság összesen Összes energiafelhasználás szektoronként, TJ Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Összesen Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása, % Dél-Alföld 17% 22% 51% 10% 100% Dél-Dunántúl 16% 24% 51% 9% 100% Észak-Alföld 19% 25% 49% 8% 100% Észak-Magyarország 54% 12% 32% 3% 100% Közép-Dunántúl 62% 9% 25% 4% 100% Közép-Magyarország 11% 42% 46% 1% 100% Nyugat-Dunántúl 30% 19% 46% 5% 100% Összesen 30% 24% 42% 4% 100% 3. sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok A Mötv (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) meghatározza a települések kötelezően ellátandó feladatait, amelynek értelmében Békéscsaba MJV Önkormányzata köteles ellátni, illetve biztosítani többek között a településüzemeltetési feladatokat, a közintézmények fenntartását, a vízgazdálkodási és víziközmű szolgáltatásokat, valamint a közösségi közlekedés biztosítását. A feladatok ellátásához energetikai feladatok is társulnak, amelyek a következők: a közvilágítás működtetése és fejlesztése; az önkormányzati intézmények energiaellátásának, az intézmények energetikai létesítményeinek fenntartása, korszerűsítése; vízellátás és szennyvízkezelés felügyelete, és a fogyasztói érdekvédelem; közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében a rendezési tervek készítése, illetve a fejlesztések engedélyeztetése kapcsán; az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése. 132

133 3.2 Energiaellátás helyzete Békéscsaba energiaellátása jelenleg az elektromos energiára és a földgázra épül, de a természetes megújuló energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia, szélenergia) is jelentős készlettel rendelkezik. Ezek kihasználtságának alacsony szintje gazdaságossági okokra vezethető vissza, ugyanakkor későbbi alkalmazásukra fel kell készülni. A mezőgazdasági melléktermékek nagy mennyisége és a geotermikus potenciál olyan bázis, amelyre a hosszú távú gondolkodás jegyében a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését, esetenként kiváltását alapozni lehet. A lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésű, így a levegőminőségi helyzet kialakulásában, a településen belül nem a fűtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom, valamint a mezőgazdasági területekről szálló por jut hangsúlyosabb szerephez Elektromos hálózat A város villamosenergia-ellátását az EDF Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Délkelet-Magyarország fogyasztói területének energiaellátása és az alaphálózat üzembiztonságának fokozása tette szükségessé a 400/120 kv-os alállomás létesítését ben üzembe került a második 400/120 kv-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kv-os távvezeték. 1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kv-os alálllomás Forrás: Páli Gyula A magyar villamosenergia-rendszer (villany.uw.hu) Az alállomás biztosítja: átviteli-és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kv-os 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kv-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, továbbá a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a magyar-román nemzetközi kapcsolat egy részét. 133

134 Az alállomás 1989 decemberében 400/120 kv-os betáplálási pontként épült ki Délkelet- Magyarország energiaellátása céljából december 16-án került sor az alállomás üzembe helyezésére a 400 kv-os Albertirsa távvezetékkel, egy 400/120 kv-os, 250 MVA teljesítményű transzformátorral és két 120 kv-os távvezetékkel, amely jelenleg az EDF DÉMÁSZ ZRt. elosztóhálózatára csatlakozik. A további fejlesztések eredményeként 2001-ben üzembe került a második 400/120 kv-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kv-os távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki, ennek eredményként az alállomás távkezelése 2006 decemberétől az Albertirsai Kezelőközpontból történik. A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása céljából december 10-én üzembe került a 400 kv-os Nadab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamosenergia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát. (Forrás: A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai, 2011) Békéscsabán és a kistérségben a villamos energia fogyasztók száma összességében emelkedő tendenciát mutat. Ez a trend megfelel az EDF Démász prognózisának, amely szerint elsősorban a nagyfogyasztók számának növekedésére vezethető vissza a villamosenergia-fogyasztók számának emelkedése. 2. sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 134

135 A Békéscsabán szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 és 2012 között, elsősorban 2010-től jelentősen visszaesett. Mindeközben a fogyasztók száma növekedést mutatott, tehát ez a jelenség elsősorban a termelő üzemek leállásával, a növekvő energiaárakkal, a válság következtében lecsökkenő energiafogyasztással, valamint az ehhez társuló elsősorban a nagyfogyasztókra jellemző egyre tudatosabb villamosenergia-felhasználással magyarázható. 3. sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az összes szolgáltatott villamos energia 70%-át az üzleti fogyasztók használták fel. Ez az arány az elmúlt 12 évben nem változott jelentősen (leginkább a kétezres évek első felében kúszott ez az arány 73-74%-ra). Az üzleti fogyasztók összes energiafelhasználásának 40% a legjelentősebb fogyasztóknál koncentrálódik (ipari és kereskedelmi szolgáltató cégek), ezek közül a legjelentősebbek a következők: Linamar Hungary Rt. Tondach Magyarország Zrt. Gyáregység Bonduelle Nagykorös Kft. Békéscsaba Békéscsabai Hűtőipari Zrt. Praktiker Áruház Békéscsaba Csaba Center Invest Kft. ATI DEPO Békéscsaba Th. HUNNIA DAUNEN KFT Csaba Metál Rt. MÁV Rt. Békéscsaba Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás 2012-ben Békéscsabán 5260 kwh volt, amely magasabb a kistérség többi településéhez képest, ugyanakkor - ahogy az a korábbi elemzésekből is következik tól folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A visszaesés 2010-ben volt jelentős. 135

136 4. sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Közvilágítás A város közvilágításának éves adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Év A A fényforrások A közvilágítás éves fényforrások beépített teljesítménye fogyasztása (kwh) száma (db) (kw) , , , , , , , , , , , , ,27 4. sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai között Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, a közvilágításra fordított energia mennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat. Békéscsabán 2012-ben db fényforrás működött, amelynek beépített teljesítménye 729 kw volt, a fogyasztásuk pedig kwh-át tett ki. Ez az érték közel 7%-al magasabb mint a év hasonló adata. A Békéscsaba belváros rehabilitációja c. projekt kapcsán a városrész közvilágítása megújult, a belváros hangulatához illeszkedő lámpaoszlopokkal és világító testekkel, ledes lámpákkal. 136

137 3.2.3 Vezetékes gázhálózat A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., valamint a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. biztosítja. A gázcsőhálózat hossza az elmúlt 12 évben folyamatos növekedést mutat Békéscsabán, ben a város 438,9 km hosszú gázvezetékkel rendelkezett. 5. sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán között, km Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A hazai gázpiacon két fontos szegmenst különböztetünk meg: a 20 m 3 /h áteresztőképességű mérőórával rendelkező fogyasztók jogosultak az ún. egyetemes szolgáltatásra, ami a korábbi közüzemi rendszer továbbviteleként értelmezhető, és alapvetően a lakosság és kisebb vállalkozások gázigényét hivatott erős szabályozói kontroll alatt biztosítani. E mellett működik a szabadpiac (versenypiac) is, amin keresztül az egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak (tehát a 20 m 3 /h-nál nagyobb mennyiséget igénylő fogyasztók), vállalkozások, üzemek, gyárak, erőművek stb. szerezhetik be a számukra szükséges földgázt. Ez utóbbi csoport alkotja a nagyfogyasztói kategóriát, míg az előbbiekben ismertetett szegmensbe a háztartási gázfogyasztók és a kisebb vállalkozások tartoznak. Békéscsabán az összes szolgáltatott gáz mennyisége 2012-ben a KSH adatai szerint m 3 volt, amely jelentős visszaesést mutat a kétezres évekhez képest. A fogyasztáscsökkenés mögött elsősorban nagyfogyasztói szegmens áll, bár a háztartási gázfogyasztás is folyamatos visszaesést mutat. A szolgáltatott gáz mennyiségének a csökkenése a gázfogyasztók számának visszaesésére is visszavezethető. Békéscsabán ben db fogyasztót tartottak nyílván, ami 1%-kal kevesebb fogyasztót jelent, mint egy évvel korábban. Ez a tendencia a kistérség összes településén évek óta megfigyelhető. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. 137

138 6. sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán között, 1000 m 3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 7. sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A csökkenés az egy főre jutó gázfogyasztáson is tetten érhető. Az ezredfordulóhoz képest kevesebb mint kétharmadára esett vissza a fajlagos gázfogyasztás. Ebben a tendenciában nagy szerepet játszott a lakossági átállás (földgázról leginkább vegyes tüzelésre, ugyanakkor jóval kisebb arányban, de megjelent a megújuló energia is), valamint a gázárak emelkedésével az energiatakarékossági szempontok is előtérbe kerültek (hőszigetelés, nyílászárócsere). 138

139 8. sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán között, m 3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 3.3 Megújuló energia adottságok A fosszilis energiahordozókról való áttérés és a megújuló energiák alkalmazása fontos eleme a fenntartható energiagazdálkodásnak. Hosszú távon az innovációs technológiák és az erre épülő iparágak fejlődésén keresztül a megújuló energia ipar a zöld-gazdaság húzóágazatává is válhat. A megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával elért kibocsátáscsökkentés ugyanakkor az egyik legfontosabb eleme az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére tett törekvésnek Szilárd biomassza adottságok 3 A biomassza magában foglalja egy adott élettérben jelenlévő összes élő és élettelen szerves anyagot, tehát a növényzetet (fitomassza), az állatvilágot (zoomassza) és az elhalt szervezeteket, valamint a szerves hulladékokat is. A biomassza termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. Magyarország teljes biomassza készlete millió tonnára becsülhető, ebből millió tonna újraképződik és felhasználásra kerül. Az évenként keletkező elsődleges biomassza 54 millió tonna (száraz anyagban számítva), amelyből a mezőgazdasági termelés 46 millió tonna, az erdészeti termelés 8 millió tonna. A növényi termékek mintegy 30,4 millió tonna szenet tartalmaznak, ezzel több, mint négyszer felülmúlják a hazai szénbányákból kitermelt szén mennyiségét. 3 emergia.hu adatai alapján 139

140 Az elmúlt évek kutató-fejlesztőmunkájának eredményeképpen, egyeztetett állásfoglalás szerint, az energiacélú hasznosításra évenként keletkezett mennyiség: primer biomasszából, mezőgazdasági melléktermékből 251 PJ szekunder biomasszából (állattenyésztési hulladék) 91 PJ tercier biomasszából (feldolgozás hulladékai) 75 PJ E potenciál még tovább növelhető az erdészeti, faipari hulladékok mennyiségével, 4,9 millió tonna szárazanyagot megközelítőleg 30 PJ energiatartalommal. A biomassza energiahordozó előállítási potenciál tekintetében Békés megye az átlagosnál kedvezőbb helyzetben van mind a szalma, mind a teljes biomassza potenciáljában. 9. sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos rangsorban betöltött helyet jelentik) Ha azonban a megyei adottságokat kistérségi szinten is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy a Békéscsabai kistérség települései nem tekintik alternatívának a biomassza alkalmazását. 140

141 10. sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben Forrás: TEIR, Érték-Térkép Biogázpotenciál A biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedése fermentációja során keletkező gáz. Az összetétele a felhasznált nyersanyagok függvényében változhat. A biogáz előállítási technológiák kiválóan alkalmasak az emberi tevékenység által keletkező biomassza hulladékok energiatermeléssel összekapcsolt, környezetbarát ártalmatlanítására, nyersanyagként történő hasznosítására, a következő problémák megoldására, mérséklésére: Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (állati trágya, szennyvíz-iszap, hulladéklerakók), Energiafüggőség csökkentése, Ellátásbiztonság javítása, Alacsony termőképességű talajok hasznosítása, Agrárvállalkozók számára biztos megélhetést jelenthet Mezőgazdasági terményfeleslegek intervenciós problémák A megtermelődő biogáznak a kiválasztott célnak megfelelően számos hasznosítási lehetősége van, és a cél határozza meg az alkalmazott technológiát: Csak hőtermelés gázkazánokban 141

142 Kogeneráció: kapcsolt villamos áram- és hőtermelés blokk-fűtőerőműben Trigeneráció: a kogeneráció kiegészítése, hő-energia hűtési energiává alakítása abszorpciós hűtővel Micro-gázturbina Gáztisztítás: 96%-os tisztaságú CH4 Betáplálás földgázvezetékbe Motorhajtóanyagként történő hasznosítás A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Művet 1996-ban adták át (a 47. sz. főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén), amelynek üzemeltetője a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. A hulladéklerakó területe 26,33 ha, amelyen a hulladékot négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. Az I. ütemű depónia az akkori előírásoknak megfelelően épült ki, betartva a megfelelő műszaki és környezetvédelmi előírásokat. A Hulladékkezelő mű a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség /2004 sz. (IPPC engedély) határozata alapján rendelkezik engedéllyel a települési szilárd hulladék lerakására, ártalmatlanítására, illetve hígtrágya elhelyezésre vonatkozóan. A Hulladékkezelő Mű meglévő, kiépített adottságai: Komposztáló telep t/év kapacitással, I. sz. depónia, amely december 31-ével bezárt 4 ha, II/A. sz. depónia, amelynek kiépítése 2009 augusztusára elkészült, II/B. sz. depónia, amelynek engedélyes terve elkészült és benyújtásra került az építési hatósághoz. A kivitelezési munkák jelenleg is folynak. hígtrágya komposztáló 1 ha (bakhatás-mélybarázdás elhelyezéssel), szelektív hulladékválogató. A depóniatér teljes kiépítésével, mintegy m 3 hulladék befogadására alkalmas. Tervezett üzemelési ideje év. Kb t/év kapacitással működik. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút, 2 db biogázkút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. A Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése projekt keretében tervbe van véve a komposztáló kapacitásának növelése és korszerűsítése, valamint válogató mű létesítése. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó a város DK-i részén, a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt náddal borított területen létesült és 1970-től 1996-ig üzemelt. A felhagyott hulladéklerakó rekultivációja a KEOP-2.3.0/2F/ azonosító számú projekt keretén belül történt meg 2012-ben. I. ütemű rekultiváció 4-5 m átlagos vastagságú, m 3 lerakott hulladékot érintett. A rekultivált depónia végleges alapterülete m

143 3.3.3 Napenergia adottságok Magyarország területének potenciális napenergia forrásadottságai kedvezőek. Az közötti rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy a vízszintes felületen mért globál sugárzás 4 napi átlagértéke 3,15 3,65 kwh/m 2 között volt, ami éves viszonylatban kwh/m 2 értéknek felel meg. Magyarország 93 ezer km 2 területére a Napból évente beérkező energia ezekkel az átlagértékekkel számolva eléri az 1,16 x kwh-t, amely volumen Magyarország 4x10 10 kwh éves villamos energia fogyasztásának a 2900-szerese. 11. sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon Az Országos Meteorológiai Szolgálat által Magyarországon mért havi lehetséges és tényleges napsütéses órák száma közötti különbségét a felhőzet okozza. 4 Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük. 143

144 12. sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása Békéscsabán a besugárzás területi eloszlásának átlagos éves mértéke 1250 kwh/m 2 a napos órák száma pedig 2100 óra, amely országos szinten is a kedvező értékek közé tartozik. A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergiahasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. 144

145 A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis amikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítják. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, amelyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, amelyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszerrel az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át A geotermikus energia potenciális adottságai A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermális adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló földi hőáram átlag értéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020 0,033 o C/m, nálunk pedig általában 0,042 0,066 o C/m. A termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 o C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 o C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek le. Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítását 30 C hőmérséklet alatt. A hasznosítás módszere lehet közvetlen földhő vertikális szondával vagy horizontális kollektorral újabban nyílt vizekbe (tavakba, folyókba) helyezett csőregiszterrel és lehet talajvizes vagy rétegvizes kutak összekapcsolásával zárt rendszerben. A kiegészítő gépészeti egység a hőszivattyú, mely az alacsony hőmérsékletű primer oldal hőfokszintjét megemeli a szekunder oldalon akár C hőfokra is a fűtési és használati melegvíz szolgáltatáshoz. A geotermális energia hasznosításának nevezzük a magas hőmérsékletű (30 C feletti) termálvizekkel, gőzökkel előállított akár villamosenergiát vagy hőenergiát. Tehát a kutak nagymélységűek és lehetnek energetikai, erőművi vagy komplex kapcsolt fürdő felhasználási célúak. A komplex kapcsolt hőenergia hasznosításának hatásfok növelése céljából itt is az ún. fáradt, alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz (fürdők elfolyó vize) lehet a hőszivattyú primer oldalának hordozó közege. Ezek a komplex hasznosítási módok a hőszivattyús rendszerek nagyfokú elterjedését (6-szoros növekedés az elmúlt 10 évben) eredményezték a világon 145

146 Magyarországon a 2002-től megkezdett hatósági engedélyezési eljárás és törvényi szabályozás után 2005 év végére a hőszivattyúkkal előállított hőmennyiség becslés alapján meghaladja az 5 MW-ot. Békéscsaba geotermikus potenciálja kedvező: a város területén 5 db termál kút van, amelyből 2 db az Árpád fürdő üzemeltetését biztosítja, a másik 3 jelenleg üzemen kívül van. 13. sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete Forrás: emergia.hu Békéscsaba MJV Önkormányzata 2010-től jelentős előkészítő tevékenységet végzett a geotermikus energia hasznosítására, az intézmények hőenergiaellátásába történő bevonásra. Feltárta azt a termálvíz igényt, amely a tervezett fogyasztói kör geotermikus energia ellátásához szükséges (60m 3 /h, 93 C-os termálvíz kitermelése, az éves termálvíz igény m 3 ). A rendelkezésre álló vízföldtani ismeretek szerint ez a termálvíz mennyiség 1 termelőkúttal biztosítható. A lehűlt termálvíz elhelyezéséhez azonban legalább 2 visszasajtoló kút szükséges. A Békéscsaba alatti hévízadó rétegeket a Bécs-2 jelű, K-953 számú, ún. Jaminai termálkút, illetve a K-1042 számú, egykor a Május 1. TSz tulajdonában lévő mélyfúrási kút adataiból ismerjük. A két kút vízadó képessége közel áll egymáshoz, így biztosra vehető, hogy Békéscsaba területe alatt a kívánt 60m 3 /h hozammal szinte bárhol lemélyíthető termálkút. A termálvíz feltárásnak Békéscsabán elhanyagolható kockázata van, ugyanakkor az alkalmazandó vízkezelési és hasznosítási technológia, amely nagymértékben függ a vízminőségtől és a gáztartalomtól, jelenleg pontosan nem határozható meg. A Magyarországon több helyszínen sikerrel alkalmazott közvetlen termálvizes hőellátás azonban a jaminai kút ismert paramétereivel teljesen elképzelhetetlen. 146

147 3.3.5 Szélenergia adottságok A megújuló energiaforrások közül a napenergia elméleti potenciálja a legnagyobb a világon. Ezt követi a szélenergia jelentős elméleti potenciálja. A szélenergia nagysága arányos az adott térségben uralkodó szélsebesség harmadik hatványával. A szélsebességtől függő energiasűrűség értelmében egy hasznosító rendszer teljesítőképessége a szélsebességen felül függ a levegő sűrűségétől, a térségi uralkodó széliránytól, a szélirány gyakoriságától, a szélsebesség-mérés magassági szintjétől, a szélsebesség napi, évi változékonyságától, a térség domborzati viszonyaitól stb. A szélparkok által termelt villamos energia előállítási költsége az elmúlt években olyan szintre csökkent, hogy napjainkban már versenyképes számos hagyományos energiahordozóval. 14. sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán 147

148 A szélenergia felhasználását a szél sebessége, a légsűrűség és a szélkerék geometriai jellemzői (a lapátok száma, hosszúsága, dőlésszöge stb.) szabják meg. 15. sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s 5 Forrás: Bartholy et al A szél sebességét alapvetően a nyomáskülönbség mértéke és a felszín érdessége befolyásolja, előbbi egyenes, utóbbi fordított arányban áll vele. A szélnek a talaj közelében a legkisebb a sebessége, mivel a fákba, terepalakulatokba ütközve rengeteg súrlódási energiát veszít, ezért lassabb és erősen örvénylő, azaz turbulens az áramlása. A terep felett növekvő magasságban egyre erősebb és egyre kevésbé örvénylő, egyenletes, lamináris a levegő áramlása, a szél. Azaz minél magasabbra telepítik a szélerőművet, annál nagyobb hatásfokkal termeli az áramot. A magyarországi adatokat tekintve, 3,5 m/sec szélsebességnél 18 méter magasan 90 W/m 2, míg 50 méter magasan 160 W/m 2 szélenergia áll rendelkezésre. Ennek az energiának csak egy része nyerhető ki a szélerőművünkkel, hogy milyen arányban, az függ az alkalmazott berendezés paramétereitől meteorológiai állomás hat éves ( ), 10 m-re korrigált adatsora alapján. 148

149 16. sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 149

150 A szélenergia hasznosítása 5-6 m/s éves átlagsebesség felett, gyakori és állandó irányú szél mellett ajánlott. A generátorokat az átlagos szélsebesség kétszeresére tervezik, többségük 2,5 és 25 m/s közötti szélsebességnél működik. Békéscsabán a szélenergia-potenciál országos viszonylatban közepes értékkel rendelkezik. Ugyanakkor az 1991 és 1995 között végzett fajlagos szélteljesítmény-mérések alapján a város szélenergia-potenciálja a többi vizsgált városhoz képest megfelelőnek mondható év tél tavasz nyár ősz év tél tavasz nyár ősz Békéscsaba Debrecen Szeged Budapest Győr Kékestető Miskolc Szombathely Keszthely Pécs sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm -2 Forrás: Dr. Tar Károly: A szél energiája Magyarországon A szélenergia-hasznosítás nagyon érzékeny a mikroklímára, ezért a villamosenergiatermelésben való használatát mindenképpen helyi vizsgálattal érdemes alátámasztani Hőszivattyú A hőszivattyú olyan berendezés, amely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, amelynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Geotermikus hőszivattyúk esetén a következő típusok különböztethetők meg: Meleg vizes fűtésnél: o levegő/folyadék hőszivattyú o folyadék/folyadék hőszivattyú Meleg levegős fűtésnél: o levegő/levegő hőszivattyú o folyadék/levegő hőszivattyú A hőszivattyú előnyei Az energia felhasználás költségeinek jelentős megtakarítása. Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk. 150

151 Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsátás, környezet szennyezés! Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt talajhő-energiát hasznosítja. Alacsony karbantartási költségek A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése Békéscsaba a megújuló energia hasznosítása tekintetében kedvező helyzetben van, mert szinte mindegyik vizsgált alternatíva megvalósítható a településen. Azonban a műszaki és pénzügyi lehetőségek alapján megállapíthatóak és priorizálhatók azok a lehetőségek, amelyek gazdaságilag és környezetileg is fenntartható, hosszú távú energiaellátást képesek biztosítani a város számára. Ahogy az a lenti térképről is látszik, Békéscsaba számára elsősorban a geotermikus energia, a bioenergia, valamint a napenergia alkalmazása tekinthető reális alternatívának. 17. sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek 151

152 3.4 Vízellátás Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város kedvezőtlen helyzetű, hiszen a legközelebbi természetes folyóvizek (Fehér-Körös, Kettős-Körös) km-re húzódnak a várostól, ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható. Az Élővíz-csatorna 923 km 2 területről gyűjti össze a vizeket, s a belvizek, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képződő tisztított szennyvizek befogadója is. Mindebből következik, hogy az Élővíz-csatorna vízminősége a nagy területről érkező diffúz és pontszerű terhelések következtében nem a legjobb. Csökkenteni kell az Élővíz-csatorna terheléseit, amelyben az egyik meghatározó terhelő forrás a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, amelynek fejlesztése, korszerűsítése 2013-ban megvalósult Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek közül a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. Mivel a háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban gyűlik, az emelkedő talajvíz ezeket átöblítve szennyezi a talajt. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot, ahol a szennyvíz elhelyezése a város szélső peremén megoldható lenne helyi szennyvízkezelők építésével is. Felszíni befogadók hiányában mert a bányatavakba környezetvédelmi okok miatt nem engedhető a tisztított szennyvíz ez talajban való szikkasztást jelenthetne. A magas talajvíz miatt viszont ez a megoldás nem célszerű, ezért ott, ahol nem lehet közcsatornát biztosítani, ott zárt gyűjtőkkel és elszállítással kell számolni. A város területén 5 db termál kút van. Ebből 2 db az Árpád fürdő területén található, amelyből a kitermelt termálvizet a strand üzemeltetésénél hasznosítják, a másik 3 üzemen kívül van. Gondot jelent, hogy az energiahasznosításra alkalmas méter mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogy a lehűlt víz csak sótalanítás vagy nagyfokú hígítás után vezethető be az élővízi befogadókba. Ehhez járulékos beruházások szükségesek, ami a hasznosítás hatékonyságát jelentősen lecsökkenti. A környezetvédelmi szakhatóság a befogadók vízminősége miatt kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi, de ezzel kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. A geotermikus energia és a termálvizek tekintetében a fenntartható és hosszú távú használat is megalapozható ésszerű kiaknázással, s lehetőség van a megújuló energiaforrások kihasználásával energiatakarékosabb (versenyképesebb) helyi gazdaság megteremtésére. A város területén a rétegvíz minősége - főleg az arzéntartalom miatt - nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek. A helyi, egyedi kutakkal történő vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minőségű igények kielégítése céljából jöhet számításba Közüzemi vízellátás A kistérség és azon belül Békéscsaba város - közüzemi vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmű (KBRV) vízbázisára támaszkodik. A regionális rendszer víztermelő telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudják elégíteni a város és környéke vízigényét. (A víziközmű rendszer főbb adatait a 7. sz. táblázat tartalmazza) 152

153 Mértékadó átlagos vízigény Mértékadó csúcs vízigény Település (Qd átlag), m3/d (Qd csúcs), m3/d Békéscsaba sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye Forrás: Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program Az ivóvíz minősége a városban közegészségügyi szempontból megfelelő, ugyanakkor az ammónium és a mangán is az EU előírások alapján határérték feletti értékkel rendelkezik. 18. sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet Békés megyében 2009-ben kezdődött az ivóvízminőség-javító önkormányzati társulások szervezése. Ezek közül a legjelentősebb, a Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gesztorságával, amelyben a résztvevők azok a települési önkormányzatok, amelyek ivóvízellátása a Közép- Békési Regionális Vízműrendszerről történik (pl. Békéscsaba), illetve akik a jövőben a rendszerhez kívánnak csatlakozni (pl. Szeghalom, Füzesgyarmat). 153

154 Település neve Békéscsaba Víziközmű rendszer Hálózat Vízbeszerzés Egyéb neve funkciója Közüze mi fajlagos elosztóveze átmérő átvett értékesített megtörtént ivóvíz vízvesztesé ték Üzemelő technológiai tartomán vízmennyisé vízmennyis bővítések, vezeték g 2013-ban meghíbásodások k, db helye víztároló típusa y (tól-ig, g, 2013, ég, 2013, fejlesztések hálózat (m3/*km/é mm) m3/év m3/év időpontja hossza, v) száma, db km Regionális 356, , rendszerre csatlakozás 1983 Csabaszabadi 5, , Kétsoprony jellemzően körvezetékes Középbékési Középbékési vízeloszt elosztóhálózat ó, magastároló- 9, ,051 9 Regionáli Regionáli rendszer s Vízmű Szabadkígyó s Telekgerendá s val biztosított hálózati nyomás s Vízműről 22, , , , Regionális rendszerre csatlakozás 1994 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 Regionális rendszerre csatlakozás 1989 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 Folyamatba n lévő és tervezett beruházáso k ivóvízminő ség-javító program Újkígyós n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 7. sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai Forrás: Alföldvíz Regionális víziközmű-szolgáltató Zrt. (alfoldviz.hu), szeptember, március Üzem- és ellátás biztonság javítására szolgáló műszaki megoldások Folyamatirá nyítás a diszpécser központokb an, 24 órás diszpécser szolgálat, KBRV ivóvízbizto nsági terv, hibaelhárítá s készenlét rendszerrel 154

155 A város számára szolgáltatott összes víz mennyisége évek óta csökken, mely egyrészről a növekvő vízdíjjakkal, illetve ezzel összefüggésben a megváltozott vízfogyasztási szokásokkal, valamint a csökkenő felhasználási igényekkel magyarázható. 19. sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán között, ezer m 3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 3.4.3Szennyvízgyűjtés és tisztítás Békéscsaba csatornázottsága a KEOP nagyprojektnek köszönhetően számottevően javult az elmúlt években. A csatornahálózat közel kétszeresére bővült, amelynek köszönhetően három településszerkezetileg jól elkülöníthető rész (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), valamint a központi terület csatornázottsága is javult. 20. sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán között, km Békéscsaba MJV Önkormányzata, március Békéscsabán 2013-ban 4, 076 millió m 3 szennyvíz került tisztításra, amely a korábbi évekkel összevetve nagyobb mennyiséget jelent A növekedés egyrészt a csatornahálózat bővítésének, a keletkező szennyvíz egyre nagyobb arányú tisztításának tudható be. Szintén a csatornahálózat 155

156 fejlesztésével valamint a díjpolitikával függ össze, hogy a szippantott szennyvíz aránya visszaesett, bár korábban sem volt túl jelentős. 21. sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán között, % Békéscsaba MJV Önkormányzata, március 3.5 Energiafelhasználás 3.5.1Energiafelhasználás a lakóépületekben Békéscsaba jelenlegi lakásállományának több mint 33%-át iparosított technológiával készült lakások alkotják, amelyek főleg között épültek. Magas, mintegy 23% a vályogból épült házak aránya is. A bérlakásállomány közel 30%-a iparosított technológiával épült. db sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Békéscsabán 2011-ben 474 db lakás állt az Önkormányzat tulajdonában, amely a település teljes lakásállományának az 1,8 százalékát teszi ki. 156

157 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot, a városban letelepedő gazdasági társaságok, a Békéscsabán működő intézmények szakembereinek elhelyezésére, valamint egyedülálló, nem szociális bérlakásra váró fiatalok ideiglenes lakásgondjainak megoldására. A pályázati kiírások gyakoriságának szükségessége és a benyújtott pályázatok száma arra utal, hogy a rendelkezésre álló költségelvű lakásállomány kielégíti a megjelenő igényeket Békéscsaba városában. Ebből kifolyólag az önkormányzat nagyobb lakásépítéseket a városban nem tervez, amely jelentős új energiaigényt generálna. A város lakásállományának 62%-a összkomfortos, csupán 2,3%-ot tesznek ki a komfort nélküli és szükséglakások. Ez az arány kedvezőbb a kistérségi átlagnál. 23. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az önkormányzati tulajdonban álló lakások felszereltsége összességében kedvezőbb képet mutat, mint az egyéb (pl. magántulajdon) tulajdonban álló lakóépületek. 157

158 24. sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az elmúlt tíz évben a panelprogram keretében Békéscsabán összesen 16 db pályázat részesült támogatásban. A legnépszerűbb intézkedésnek az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása és a lakóépületek környezetének felújítása bizonyult, amelynek keretében 9 pályázat nyert el összesen millió forint támogatást. A pályázatok utolsó kiírására 2009-ben került sor. Pályázati konstrukció LKFT-2005-LA- 2 (2005) LFP-2008-LA-2 ZBR-PANEL I. (2008) Támogatott Pályázat tartalma pályázat (db) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása Az iparosított technológiával épült lakóépületek energimegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása Iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energiamegtakarítást eredményezi korszerősítésének, felújításának Megítélt támogatás (Ft) ZBR-PANEL II. (2009) támogatása Összesen: sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től Forrás: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft Villamosenergia-fogyasztás A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma Békéscsabán 2007-ig növekvő tendenciát mutatott között jelentős visszaesés volt tapasztalható, amelynek eredményeképpen 2012-re darab háztartási villamos-energia fogyasztót tartottak nyílván a városban.. A háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia mennyiségében 2008-tól csökkenés tapasztalható. 158

159 25. sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kwh) alakulása Békéscsabán között Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az egy háztartásra jutó villamosenergia-fogyasztás tekintetében Békéscsaba jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik, mint a kistérség többi települése, vagyis sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás a városban. A háztartási fogyasztók az energiaárak emelkedése következtében energiatudatosabb magatartást követnek, mint a közötti időszakban. 159

160 26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Gázfogyasztás A háztartási gázfogyasztók száma 2010-ig folyamatos növekedést mutatott, 2012-ben azonban darabra csökkent, amely több mint 1%-os visszaesés az előző évhez képest. A szolgáltatott gáz mennyisége ugyanakkor a kétezres évek közepétől kezdődően folyamatos csökkenést mutat. 160

161 27. sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének (1000 m 3 ) alakulása Békéscsabán között Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A tudatosabb energiafelhasználás megmutatkozik az egy fogyasztóra jutó gázfogyasztásban is, amely 2003 óta folyamatosan csökken Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés Békéscsabán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2012-ben darab volt (a lakásállomány több mint 95%-a), ami kistérségi szinten kedvezőnek számít, ugyanakkor a tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. 28. sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db Békéscsaba MJV Önkormányzata, március A vízfogyasztás alakulásában jelentős szerepet játszik a csapadékos időszakok alakulása az év folyamán, mert a kiskertek öntözése a háztartási ivóvíz fogyasztásának terhére történik. 161

162 A csatornahálózat fejlesztését leginkább a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása jellemzi ben a lakásállománynak mindössze 63%-a volt hálózatba kötve, 2013-ra azonban ez az arány 86%-ra nőtt. A növekedés lakás hálózatra történő rákapcsolását jelentette. 29. sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán között Békéscsaba MJV Önkormányzata, március 2011-ben a város lakásállományának 95%-a kapcsolódott az ivóvízvezeték-hálózathoz, a csatornázottság azonban csak 63%-os volt, így a közműolló viszonylag nagy nyitottságra utalt, azonban ez az arány a KEOP nagyprojekt befejezésével 2013-ra jelentős javulást eredményezett a csatornázottság arányának javulásával (86%). 162

163 Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben A Századvég Gazdaságkutató Zrt augusztus 30-án publikált tanulmányában (A 2012/27/EU új energiahatékonysági irányelv átültetésére vonatkozó javaslatok) megvizsgálta, hogy az egyes nemzetgazdasági szektorokban milyen energiamegtakarítási potenciál érhető el különböző támogatási intenzitású politika alkalmazása mellett egyes forgatókönyvek szerint: Alacsony intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legmagasabb energiahatékonyságú technológiák elterjedése (BAT) az uniós tagállamok által eddig is alkalmazott, jellemzően alacsony intenzitású energiahatékonysági intézkedések, valamint a piaci árak emelkedésének indikatív hatása következtében valósul meg. Magas intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legnagyobb energiahatékonyságú technológiák gyorsabb elterjedése valósul meg. A gazdaságpolitikai intézkedések révén csökkennek a beruházások vállalati költségei, illetve célzott intézkedések hatására megszűnnek az adminisztratív akadályok. Technológiai forgatókönyv esetén a legenergiatakarékosabb technológiák elterjedése gyors, nem ütközik akadályokba, így a technológiailag elérhető legmagasabb energiamegtakarítás áll elő. Ez az eset azonban hipotetikus, a valóságban nem érhető el. Ennek alapján a háztartási szektorban amely hazánkban a legnagyobb energiafelhasználója ra alacsony támogatási intenzitás mellett a 2004-es fogyasztáshoz viszonyítva 7,3 százalékos megtakarítás érhető el, a technológiai forgatókönyv esetén viszont az energiafelhasználás csökkenésének értéke elérheti a 25 százalékot ra alacsony támogatáspolitika esetén 16,8%-os energiamegtakarítás érhető el, míg a technológiai potenciál esetén ez az érték akár 67,4%-os is lehet. Megállapítható, hogy a lakossági szegmens rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására. 30. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt,

164 A második legnagyobb energiafelhasználó szektorban, a szállításban 2020-ra alacsony támogatási intenzitás esetén 11,3; magas támogatási intenzitás esetén 15,8; a technológiai forgatókönyv teljesülésekor pedig 19,4 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el ra alacsony támogatáspolitikai szcenárió esetén mindössze 12,3 százalékkal mérséklődhet a közlekedés energiafogyasztása, míg technológiai forgatókönyv esetén ez az érték 26,4 százalék. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy a közlekedési szektorban végrehajtott energiahatékonyság-növelő intézkedések a támogatáspolitika intenzitására kevésbé érzékenyek, mint a lakossági szegmensben megvalósuló beruházások. 31. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 Fontos kiemelni, hogy a közlekedési szektorban elérhető energiamegtakarításban kulcsszerepet játszik a technológiai fejlődés és az alternatív technológiák olcsóbbá válása. Így a közlekedés járműpark korszerűsítésén alapuló energiahatékonyságának növelése jelentős részben nem magyarországi folyamatok függvénye, így e téren minden célkitűzés és program eredménye bizonytalan ra a szolgáltató szektorban alacsony támogatási intenzitású forgatókönyv teljesülésekor 10; magas támogatási intenzitás mellett 16,9; a technológiai szcenárió esetén viszont már 27,6 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el ra alacsony támogatás mellett közelítőleg 16 százalékos, a technológiai forgatókönyv esetén viszont már 40 százalékot megközelítő megtakarítás is elérhető. Így a tercier szektorban megvalósítható energiamegtakarítás értéke a lakossági szegmenshez hasonlóan szintén rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására. 164

165 32. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 A tanulmány megállapításaiból kitűnik, hogy legnagyobb magtakarítási potenciál mind energiaegységben, mind százalékosan a lakossági energiafogyasztásban van. A közlekedési szektor a végsőenergia-fogyasztásnak több mint negyedéért felelős, de a modell szerint ig még magas támogatási intenzitás mellett sem érhető el 16 százalékos megtakarítás. A szolgáltató szektor szintén jelentős energiafelhasználó, a közlekedésnél magasabb megtakarítási potenciált tart elérhetőnek. A modell arra is rávilágít, hogy míg a lakossági és szolgáltatói szegmens igen érzékeny a támogatáspolitika intenzitására, addig a közlekedés esetében az jelentősen kisebb mértéket képvisel Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásokban (háztartási gépek, berendezések) A lakossági fogyasztást nagymértékben meghatározza az alkalmazott háztartási berendezések életkora és a lakosság üzemeltetési szokásai. A háztartási berendezésekről nem rendelkezünk adatokkal, de a lakosság elöregedése feltételezi, hogy a háztartási gépek jelentős hányada korszerűtlen és jelentős fogyasztással rendelkezik. A korszerű háztartási villamos gépek, például a legújabb villanytűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek már 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerűtlen típusok. A hazai fogyasztók legtöbbje azonban az ár alapján választ készüléket, pedig a legtöbb esetben már az első évben megtérül(ne) a takarékosabb készülék vásárlása. Nagyon fontos ezért a vásárlás előtt végiggondolni, milyen készülékre van szükség, milyen fogyasztói szokásokra kell optimalizálni. (http://www.cecedhu.hu/) Egy háztartás energiafogyasztásának közel harmadát a hűtő- és fagyasztógép adja. A legjobb minőségű és leghatékonyabb A energiaosztályba sorolt készülék átlagosan 30%-kal fogyaszt kevesebbet, mint a B kategóriás és átlagosan 65%-kal mint a C kategóriás. A mosó- és szárítógépek esetében egy B kategóriás berendezés átlagosan 23%-kal, egy C kategóriás 47 százalékkal fogyaszt többet egy A energiaosztályba sorolt készüléknél. A mosógépek esetében a korszerűtlen készülékek 5 kg ruha kimosásához liter, míg a modernebb, 165

Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája

Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája Békéscsaba Város Turizmusfejlesztési Stratégiája ELSŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI VAGYON- ÉS ADÓSSÁGKEZELŐ KFT 2014. február 4. Megvitatott és javított anyag 1 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 A) A város általános

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

Budapest Maraton és Félmaraton 1. Budapest Maraton és Félmaraton 1. 1984 óta kerülnek megrendezésre. A félmaraton szeptemberben, míg a maraton októberben. A két verseny 31 000 embert mozgatott meg 2012-ben. A Budapest Maraton Magyarország

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 1 GYÜSZ-TE TDM szervezet fejlesztési pályázat Projekt címe: Gyomaendrőd Helyi Turisztikai

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előadás felépítése Hogyan éltünk az eddigi lehetőségekkel (2006-2013) 2014-2020:

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Városfejlesztési Bizottsága 2013. január 21-én tartott nyilvános üléséről. Helye: Polgármesteri Hivatal III. tárgyaló Jelen vannak: Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök Tímár Ella

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KISEBBSÉGI, ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.:: I. 254-3/2008. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:

Részletesebben