békemissziók: : helyük a hadtudományban, nemzetközi és hazai jogi hátterük A békemissziók

Átírás

1 1

2 békemissziók: : helyük a hadtudományban, nemzetközi és hazai jogi hátterük A békemissziók

3 To Whom It May Concern! The views expressed in this presentation are those of the author and do not reflect the official policy or position of the Hungarian Government, Ministry of Defense, or Defense Staff; IAW ChHR on Academic freedom of Presenters!

4 TARTALOM I. A békemissziók (békeműveletek) csoportosításai II. A békemissziók általános jellemzése a XX. században III. Békemissziós trendek a XX/XXI. századokban

5 I. A békemissziók (békeműveletek) csoportosításai Békemissziók generációs csoportosítása (a XX./XXI. sz-k I-V. generációs műveletei); Békemissziók irányítás szerinti csoportosítása (ENSZ, EBESZ, EU, NATO, AU, - vezetésű missziók); Békemissziók erőalkalmazás szerinti csoportosítása (fegyveres és fegyvernélküli, illetve katonai-rendőri rendőri-civil missziók)

6 I.1. Békemissziók generációs csoportosítása Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartó tevékenysége I. generációs 13 misszió, 1988-ig (B-B B G főtitkár); (lásd: jegyzet 1.p.) Az ENSZ békefenntartó tevékenysége a 1988-tól II. generációs missziók, ; 1995; sokkal aktívabb, a válságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-iráni iráni rendezés, a SZU afg.-i kivonulásának segítése, ) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkár, Békeprogram c. jelentés, meghatározások!!! (lásd: jegyzet 2.p.) Nemzetközi válságreagáló műveletek a 90-es évek második felében III. generációs missziók, ENSZ-EU EU-NATO-,, ; Válságreagálás, stabilizációs műveletek a XXI. század elején IV. generációs missziók, Irak, Afganisztán, Szudán, ; A következő évtizedek várható békemissziói V. generációs missziók,, az új kihívások (globalizáció, környezetváltozás, )????

7 I.2. Békemissziók irányítás szerinti csoportosítása ENSZ-vezetésű, ENSZ-mandátumú, ún. kék-sapkás missziók, MINURSO; EBESZ-vezetésű, ENSZ-mandátumú missziók, OSCE BiH EU-vezetésű, ENSZ-mandátumú missziók, EUFOR NATO-vezetésű, ENSZ-mandátumú missziók, IFOR/SFOR/KFOR/AFOR/NTM-I/A I/A AU-vezetésű vezetésű,, ENSZ-mandátumú missziók, jövőbeni Nemzetközi megállapodás szerinti missziók, MFO jövőbeni Sudan, HoA,, DR Congo,,??? Mandátum nélküli, azaz jogtalan missziók, invázió, US/UK OIF-2003.március Rendszeres vitakérdés: : Ki a misszió tényleges vezetője? Lásd: IFOR/SFOR esete: UN SRSG vs NATO COM vs OSCE Head of Mission

8 I.3. Békemissziók erőalkalmazás szerinti csoportosítása Fegyveres missziók, NATO vezetésű missziók; Fegyvernélküli missziók, ENSZ katonai megfigyelői v. EU-kiképzői missziók Katonai missziók, ISAF Afganisztán Rendőri missziók, Kambodzsa Civil missziók, EBESZ vezetésű missziók Komplex missziók ROE: Rules of Engagement,, az erőalkalmazás szabályai NC: : National Caveats,, a nemzeti korlátozások

9 II. A békemissziók általános jellemzése a XX. században Államok közötti konfliktusok kezelése Etnikumok közötti konfliktusok kezelése Regionális válságok rendezése Egyre tartósabbá váló missziós jelenlét

10 II. A békemissziók általános jellemzése a XX. században folyt. A békemissziósok érdekeltségeinek előtérbe kerülése Kontra-érdekeltségek a missziós résztvevők között Missziók, mint a költségvetés-kiegészítés kiegészítés eszközei Terrorizmus megjelenése a missziók oldalvizén

11 III. Békemissziós trendek a XX/XXI. századokban A válsághelyzetek kezelésének növekvő száma, lásd R2P ; Nem-jogi személyek megjelenése a missziókban, lásd al-kaida; Befejezetlen missziók visszahatásai, lásd Afrika, Balkán; Komplex kezelésű missziós részvétel, lásd Afganisztán; Terrorizmus-fenyegetés erősödése, lásd MINURSO;

12 III. Békemissziós trendek a XX/XXI. századokban folyt. Információs hadviselés fokozódása, lásd ISAF UAVs; Összetett ellenségkép, lásd az 5-szereplős 5 IED hálózat; A missziós biztonsági környezet gyökeres átalakulása, (lásd EUTRA Somalia-Uganda Uganda), a missziós kiképzések módosítása; A békemissziók szereplőinek bővülése, lásd háborúk, missziók privatizálódása, befektetők, zsoldosok, szállítók, ;

13 European Security and Defence Policy (ESDP) Civilian and Military Operations from EUPM (Bosnia and Herzegovina) EUPOL PROXIMA (fyrom) EUPAT (fyrom) 2006 CONCORDIA (fyrom) KOSOVO ESDP police / Rule of Law mission EUFOR ALTHEA (Bosnia and Herzegovina) EUJUST THEMIS (Georgia) AFGHANISTAN ESDP police mission AMIS II Assistance (Sudan/Darfur) EUJUST-LEX (Iraq/Brussels) EUSEC DR Congo EUPOL Kinshasa (DR Congo) EUPOL COPPS (Palestinian Territories) ARTEMIS (DR Congo) 2003 EUFOR Congo (DR Congo) 2006 AMM Monitoring Mission (Aceh/Indonesia) EUBAM Rafah (Palestinian Territories) NON-ESDP Missions: EUSR border team Moldova/Ukraine EUSR border team Georgia/South Caucasus civilian military completed in planning stage

14 NATO: Level of Commitment Iraq OAE Humanitarian Relief Afghanistan Bosnia OAE Kosovo Bosnia CJTF Concept Kosovo Baltic & Slovenian Air policing NRF FOC HVEs Africa Balkan NHQ Defence Reform

15 IFOR/SFOR NATO-led Implementation / Stabilization Force and the EU-led European Union Force in BiH

16 As of Sept 2003! PLAYERS RECOMMENDATIONS: The WAY AHEAD PRIORITIES, MISSIONS, STRUCTURE, TIMETABLE, L E V E L POL/MIL DIPLOMA-CY STRATEGIC MIL (THEATRE) OPERATIO- NAL MIL TACTICAL MIL US STATE DEP, DOD, TCNs GOV IRAQ: CPA, IGC IRAQ: CPA, IGC CENTCOM CJTF-7 7 HQ MNDs W/ CPAS W/ GOVERNS MND BDES/BNS W/ LOCAL AUTHORITIES 1. UN-authorized multinational forces in Iraq (w/ new UNSCR): NLT NOV New (1st) Constitution for Iraq: NLT DEC Elections (Parliament, President, Municipal) in Iraq: NLT MAY Transfer of responsibility to Iraqis: NLT Jul 04 / DEC New structure on the top level (MNF-I, and MNC-I I HQs)! A. UN SRSG to Iraq = No 1 in POL-MIL system: NLT JUN 04 B. COM MNFI (He is US )) = No 2 in POL-MIL system: NLT JUN 04 No 1 in MIL structure; partner to Chief NIP, NIA, ASAP review of solutions: ASAP review of current doctrine, policy, plans!! A. More Coal Activities w/ N ISF B. More technical assets C. New allocation of forces for MNDs D. New TTP P w/ mobility tasks 1. Real Combined/mixed multinational divisions 2. Reallocation of TCNs contingents within the DIV AOR (see SFOR-KFOR OPRES EX SEP 2003 with national supports!!) ASAP! 3. Combined MNFI NIA, NIP, ICDC, IBP, FPS patrolling, duty, TCP 4. More Intel/ops RT-cooperation (CJ!) against FF, FRL, criminals, smugglers 1. Training with regional/local NIA, NIP, ICDC, IBP, FPS policy: No centralization - Baghdading (see the first (02 SEP 2003) 03) police conference LLs) 2. More Intel cooperation w/ CF loyalists 3. More Friendly face of MNFI ops (CA, PAO) & sponsoring! See MND SE!! 4. Involve the former Iraqi soldiers into ICDC! (see Kosovo case e w/ UCK)

17

18 Afghanistan Development Afghan Compact Counter Narcotics United Kingdom Lead Judicial Reform Italy Lead Disarmament Of Illegally Armed Groups (DIAG) Japan Lead Train the Afghan National Army United States Lead Train Police Forces EU Lead NATO??? SECURITY SECTOR REFORM UNAMA-NGOs ISAF OEF INTERNATIONAL COMMUNITY

19 al-qaida in Maghreb (AQIM), egy al-kaida szervezet a Maghreb országok terület letén január: a Budapest-Bamako Bamako (Mali fővárosa) f rali a terror-fenyeget fenyegetések miatt csak Marokkóig tart; - az ENSZ Nyugat-Szaharai missziója (MINURSO) fokozott elővigy vigyázatossági rendszabályokat vezetett be; - közelsége Európához fokozott veszélyt jelent a kontinens országaira; - erősödő és s hivatalossá tett kapcsolata az al-kaida vezetésével vel (OBL, a-z) ) az Afrika-Szarva al-kaida (AQHA) melletti második m legerősebb terrorista szervezetté tette; ben olasz és s brit turistákat raboltak el, végeztek v ki; - folyamatos fenyegetést jelentenek az észak-nyugat afrikai államok vezetése számára;

20 egy al-qaida in Horn of Africa (AQHA), egy - Szomália - Szomáli li-földld - Etiópia - Eritrea - Szudán al-kaida szervezet Afrika Szarván a) A nemzetközi zi szervezetek által indított és s felügyelt DDR (Disarmament( Disarmament, Demobilization, Reintegration), azaz a a lefegyverzési, leszerelési si és reintegráci ciós programok ezen országok terület letén n gyenge hatásfokkal működnek m (afrikai pozitív példa: Libéria, negatív v példa: p lda: Kongói i Demokratikus KöztK ztársaság); b) Gyerekkatonák k foglalkoztatása jelentős, harcosokként és aknamező tisztító ó -ként! c) Női N i harcosok és s szex-rabszolg rabszolgák k a fegyveres csoportokban;

21 A 21.. SZÁZAD ZAD ÚJ BIZTONSÁGI KIHÍVÁSAI A hadviselés s rohamos sebességű átalakulása, Az értékeink fokozódó veszélyeztet lyeztetése, rombolása, Terrorizmus,, mint a szervezett erőszak formája, Aszimmetrikus hadviselés, Tömegpusztító fegyverek terjedése se, Globalizáci ció, Klímav maváltozás,

22 A megóvand vandó értékeink biztonsága ga! Az emberek, s a velünk lévől élővilág; A természeti javak; Létrehozott vagyontárgyak, a köz-k és s magántulajdon ntulajdon; A közös k értékek, kek, úgy mint a demokrácia, az emberi jogok és s a törvt rvényesség alapján n az igazságos gos és s tartós s békés b s rend, valamint a béke, b a biztonság és s a stabilitás s megőrz rzése; Az ún. kritikus infrastruktúrák (részletezése se a következk vetkező lapon), amelyek működésük m k során 3 lényeges l funkciót látnak el: - a nélkn lkülözhetetlen javak (a létfenntartl tfenntartáshoz szüks kséges javak) biztosítását, t, - az összeköttetés és s együttm ttműködés s képessk pességének biztosítását, t, - a közbiztonsk zbiztonság és s a külsk lső támadás s elleni védelemhez v való hozzájárul rulást.

23 Kihívások: Kihívások, kockázatok és fenyegetések Élettér-csökkenés, Egyenlőtlenségek, Ökológiai változások, Természeti erőforrások kimerülése, Környezet-szennyezés, Gazdasági visszaesés, Demográfiai robbanás, Kockázatok: Diktatúrák, autokrata rendszerek, Nacionalizmus, extrémizmus, fundamentalizmus, Fegyverkereskedelem, Migráció, Proliferáció, Pénzmosás, Fenyegetések: Erőszak-radikalizmus; radikalizmus; Terrorizmus; Szervezett bűnözés; Kábítószer terjesztés,

24 Kihívások, kockázatok és s fenyegetések Belpoliti olitikai kai bizonytalanság, - válságok; Terrorista fenyegetések és s akciók, k, romló tendenciák; Tömegpusztító fegyverek terjesztése; se; Szociális bizonytalanság és s válsv lságok: gok: drogterjedés, növekvn vekvő szegénys nység, környezetszennyezés, s, szervezett bűnözés; b Energia ia-biztonság romlása, sa, válságai (gyakorlatilag a gazdasági gi terrorizmus lépéseként azonosíthat tható,, példp ldául a csővezet vezetékek elleni szabotázs zs-akciók k esetén); Etnikai zavargások szeparatizmus & polgárh rháborús s veszélyek; Szervezett bűnözés erősödése se és s hatásai;

25 Azon növekvő veszélyek lyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Instabil régir giók, működéskm sképtelen államok; Természeti, civilizáci ciós és s egészs szségügyi gyi veszélyforr lyforrások; Széls lsőségek, radikálisok, terrorizmus, szervezett bűnözés; b Társadalmi-szociális ellentmondások, feketegazdaság és korrupció; Nemzeti, etnikai, kisebbségi és s vallási problémák;

26 Azon növekvő veszélyek lyek, amelyek fokozatosan avagy katasztrófa fa-szerűen en hatnak a világ g lakosságára ra: Kábítószer növekvn vekvő terjedése, fokozott függf ggőség g legalizálása; Irán és Észak-Korea növekvn vekvő nukleáris proliferáci ciója és fenyegetése, tovább bbá a nukleáris terrorizmus kihívásai; A hagyományos és s a nukle leáris terrorizmus valós s akciói; i; A Cyber-terrorizmus veszélyei, az informáci ciós s társadalom t kihívásai; Az ún. elveszett nukle leáris töltetek veszélyei lyei.

27 A jövőformáló stratégiai trendek: Az erősödő klímav maváltozás és s a környezet-átalakulás hatásai; A jelentőssz sszámú népesség-elvándorlás hatásai; A növekvn vekvő ivóvízk zkészlet-hiány hatásai; Az energia-forr források birtoklásának válságai; A tengeri száll llítás s biztonsági növekvő kockázatai; A fundamentalizmus (pl. iszlám m radikalizmus) erősödése; se; A hagyományos értékrendek és s szövets vetségek felbomlása.

28 A környezet-átalakulás és s a klímav maváltozás főbb kihatásai Az iható vízhez való hozzáférés s csökken kkenése; Az élelmiszer gyárt rtás, -birtoklás s torzulása, mint az alábbiak következménye - növekvő felmelegedés, - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhet velhető földterület let csökken kkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások sok, - az iható vízhez jutás s beszűkülése se vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. Népesség-vándorlás s növekedn vekedése, élettér-válságok és s háborh borúk; Egyéb, a környezetk rnyezet-átalakulásra és s a klímav maváltozásra visszavezethető tényezők k hatásai sai!

29 A tenni akarás személyes ars poeticája A A múltra m kegyelettel emlékezni, A jelent tisztességgel építve becsülni, A jövőt j t akarni, s érte tenni, tenni kell! - IJ Aki csinálni akar valamit, talál l rár eszközt. zt. Aki nem akar csinálni semmit, talál l rár mentséget. get. - cseh mondás A A tehetség g nem elég. A világ g tele van meg nem értett zsenikkel. A kitartás és s a szorgalom a siker igazi alapja. - Darnel Krisztián

30

31