Vibriofischeri biolumineszcencia-gátlási teszt
|
|
- Liliána Mezei
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vibriofischeri biolumineszcencia-gátlási teszt Környezettoxikológia Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
2 A környezettoxikológiahelye és szerepe A környezettoxikológia (ökotoxikológia) a vegyi anyagoknak az ökológiai rendszerek szerkezetére és funkciójára gyakorolt hatását vizsgálja. Az embert az ökológiai rendszer részeként kezeli. Az ökológiai rendszereket teljes komplexitásában átfogja, a molekuláris szinttől az egyed és a közösség szintjén keresztül a teljes ökoszisztémáig. Multidiszciplináris, egy sor szakterület együttműködésére alapoz. A környezettoxikológia eredményei használhatóak egyes vegyi anyagok valamint szennyezett területek kockázatának jellemzésére, támogatják a környezetmenedzsment és környezetpolitika döntéseit. Hozzájárulnak a hatáson alapuló határértékek és más környezetminőségi kritériumok képzéséhez, monitoringrendszerek tervezéséhez, kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos döntésekhez.
3 Környezettoxikológia Vegyi anyagok tesztelése Környezeti minták tesztelése (szennyezett környezet) Vegyi anyag veszélyessége: kémiai szerkezetébıl adódó immanens tulajdonság Vegyi anyag kikerül a környezetbe KOCKÁZAT
4 Környezeti mintákökotoxikológiaitesztelése Környezeti minták tesztelésének problémái: Szennyezőanyagok keveréke Kölcsönhatások: szennyezőanyagok, mátrix és a biota között Vizsgált közeg: extraktum, teljes talaj Szennyezett talaj tesztelésének problémái Szennyezőanyag keverék: szinergizmus, antagonizmus Biotranszformáció: termékek hatása Biodegradáció Hozzáférhetőség: eltérő fizikai-kémiai és biológiai hozzáférhetőség Az analitikai program csak a szennyezőanyagok kis hányadát tartalmazza A környezeti minta biotikus és abiotikus tulajdonságai befolyásolják az eredményt
5 Környezeti mintákökotoxikológiaitesztelése Az ökotoxikológiai tesztelés megoldás a problémák egy részére Integrálja a toxikus anyagok kölcsönhatásait Integrálja a szennyezőanyag és a mátrix kölcsönhatásait A szennyezőanyag biológiailag hozzáférhető részét méri Kémiai analitikai módszerrel nem kimutatható anyagok hatását is méri Az analitikai programba be nem vett veszélyes anyagok hatását is méri Az ökotoxikológiai tesztekkel szemben támasztott követelmények Ökológiai relevancia, környezeti realitás Reprodukálhatóság Megbízhatóság Érzékenység
6 Környezettoxikológiaitesztek osztályozása Fajok száma szerint - Egy fajt alkalmazó teszt - Több fajt alkalmazó teszt A tesztorganizmus szerint - Baktérium - Alga - Gomba - Növény - Állat - Több faj együtt Tesztelendő ökoszisztéma - Vízi ökoszisztéma - Szárazföldi ökoszisztéma Teszt időtartama - Rövid idejű= akut - Hosszú idejű = krónikus Expozíciós szcenárió - Teljes test - Etetési kísérletek - Ismert mennyiség beinjektálása (intramuszkuláris, intravénás) - Kontrollált mennyiség gyomorba juttatása
7 Környezettoxikológiaitesztek osztályozása A vizsgált környezeti elemek és fázisok Víz és pórusvíz Extraktumok, eluátumok, csurgalékok, stb. Szilárd fázisú minták: teljes talaj, teljes üledék A környezettoxikológiai tesztelés célja Vegyi anyagok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata, Hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok képzése Biomonitoring (integrált monitoring) Korai figyelmeztető rendszerek Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Keverékek, hulladékok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Közvetlen, hatáson alapuló döntési rendszerek
8 Környezettoxikológiaitesztek mérési végpontok Az ökotoxikológiai tesztek leggyakoribb mérési végpontjai - Toxicitási tesztek: növekedés (sejtszám, tömeg, gyökérhossz, klorofill tartalom), túlélés, halál, immobilizáció, légzés: O 2 fogyasztás, CO 2 termelés, enzimaktivitások, ATP termelés, szaporodás, biolumineszcencia etc. - Mutagenitásiteszt: mutánsok száma, revertánsok száma, kromoszóma hibák - Rákkeltő hatás: tumorok - Teratogenitási teszt: reproduktivitás, cytogenetikai jellemzők - Biodegradációs tesztek: O 2 fogyasztás, szubsztrátfogyás, termékképzés, CO 2 termelés - Bioakkumulációs tesztek: az akkumulált vegyi anyag kémiai analízise
9 Egy fajt alkalmazóökotoxikológiaitesztek Az egy fajt alkalmazó tesztek többsége laboratóriumi körülmények között könnyen elvégezhető; műszert nem igényel, így kivitelezési költségük alacsony. Hátrányuk, hogy viszonylag alacsony a környezeti realizmusuk, mivel természetes viszonyok között nem pusztán egy faj egyedei kerülnek kapcsolatba a szennyezőanyaggal, hanem különböző fajok populációi. Így a szennyezőanyagok természetes viszonyok között fellépő hatásának megállapítására, az egy fajt alkalmazó tesztek félrevezető választ adhatnak. Lényegében tehát az extrapolálás egy fajról, - a tesztorganizmusról - egy másik fajra vagy az ökoszisztéma egészére csak nagy körültekintéssel végezhető el. Az egy fajt alkalmazó tesztek közül a mikrobiális módszerek tűnnek a legalkalmasabbaknak az ökoszisztéma jellemzésére, mivel majdnem minden ökoszisztémában megtalálhatók, így a jól választott tesztorganizmus reprezentálhatja a környezeti viszonyokat. Az egy fajt alkalmazó biotesztek végpontja széles skálán mozoghat. A leggyakrabban használt végpont a tesztorganizmus túlélése. Ökológiai szempontból azonban a szubletális reakciók tanulmányozása (növekedésgátlás, szaporodás) kedvezőbb, mint a túlélésé. Sok esetben a tesztorganizmus biokémiai, fiziológiai változása használható a szennyezőanyag kimutatására.
10 Egy fajt alkalmazó ökotoxikológiai tesztek végpontjai Végpontként igen gyakran alkalmazzák különböző enzimek (ATPáz, dehidrogenáz, foszfatáz, észteráz, luciferáz) aktivitásának változását. Sokszor különböző anyagcsere-termék illetve valamely enzim szubsztrátjának koncentrációját használják a toxicitás vizsgálatára. A legismertebb rendszer (ATP-TOX) az ATP-szintet méri szentjánosbogár luciferáz enzimje, és D-luciferin kofaktor jelenlétében, luminométerrel. A biokémiai vizsgálatok közé tartoznak a respirációs és a mikrokalorimetriástesztek. A respirációs tesztek a tesztorganizmus légzését tanulmányozzák (pl. BOI5 teszt). A mikrokalorimetria a szennyezőanyag hatására bekövetkező hőmérséklet-fluxus változását méri. A Spirillumvolutans bakteriális mozgásképességi teszt elve, hogy szennyezőanyag hatására a tesztorganizmus mozgásképessége csökken vagy megszűnik, mivel a kemotaxis mechanizmusáért felelős enzimek valamelyike gátolt. A géntoxikológiaitesztek (Ames-teszt, SOS chromotest, Mutatox-teszt) a szennyezőanyagok mutagén hatását vizsgálják. Ebben az esetben a bioteszt végpontja a mutáció. Az Ames-teszt hisztidin auxotróf Salmonella typhimurium törzset használ, amely mutagén hatásra elveszti auxotróf jellegét, vagyis hisztidint nem tartalmazó táptalajon is képes növekedni. Az SOS chromotest alapja, hogy mutáció hatására az SOS repair mechanizmus aktiválódik. Mivel a tesztorganizmusban az SOS operon β-galaktozidáz operonnal összeépítve található, az SOS repair folyamataiért felelős enzimek szintézise együtt jár a β-galaktozidáz transzlációjával. A β-galaktozidázhoz megfelelő szubsztrátot adva színes terméket kapnak, amely kolorimetriásan meghatározható. A mutatox-teszt Vibrio fischeri sötét mutánsát használja, amely mutagén hatásra visszanyeri lumineszkáló képességét. A lumineszcencia luminométerrel detektálható.
11 Több fajt alkalmazó ökotoxikológiai tesztek Az egy fajt alkalmazó tesztek hátrányait igyekeznek kiküszöbölni a több fajt alkalmazó tesztek. Általában egymással kölcsönhatásban lévő és/vagy különböző trófikus szinteken lévő fajokat választanak tesztorganizmusként. A bioteszt leírása Két baktérium törzs kompetíciós tesztje. 5 napos teszt Mikrobiális préda-predátor teszt. Idıtartam: 3-5 hét. Mikrokozmosz tesztek. Idıtartam: 3-10 hét Mezokozmosz tesztek Idıtartam: 5-6 hónap Vizsgált tulajdonság A kompetíció eredménye Préda, predátor egyedszáma Egyedszám, fajössztétel, légzés, heterotrof aktivitás, Egyedszám, fajösszetétel, anyagcsere körforgalmak A mikrokozmosz a természetes környezet mesterségesen korlátozott részhalmaza, a természetes ökoszisztéma biológiai modellje. Ezen tesztek egyed feletti szinten mérik a komplex hatásokat, nagyszámú, egymással kölcsönhatásban álló fajok populációit vizsgálják egyidejűleg, laboratóriumi körülmények között. A mezokozmosztesztek átmenetet képeznek a laboratóriumi mikrokozmosz és a szabadföldi vizsgálatok között. A mezokozmoszok szabadföldön létrehozott mesterséges rendszerek (pl. mesterséges tó), amelyet a vizsgált kemikáliával szennyeznek, majd nyomon követik az ökológiai változásokat.
12 Szabadföldi vizsgálatok A környezetünket érő szennyezések hatását leginkább a szabadföldi vizsgálatokkal jellemezhetjük. Ebben az esetben azonban ismernünk kell a terület ökológiáját, és a folyamatban lévő természetes változásokat. A vizsgálati eredményt ugyanis sokszor meghamisíthatják a szennyezőanyagtól függetlenül bekövetkező, előre nem látható környezeti hatások, mint például, vírusfertőzés vagy klímaváltozás. A bioindikációs kísérletek a területre jellemző indikátor fajok legkülönbözőbb jellemzőit (kihalás, betelepedés, invázió, fiziológiás változások) vizsgálják. A szabadföldi vizsgálatok közé tartoznak a bioakkumulációs tesztek is, amelyek a tesztorganizmus azon tulajdonságát használják ki, hogy azok képesek felvenni és raktározni a toxikus anyagokat. A bioakkumulációs tesztek két fajtáját különböztethetjük meg: az aktív módszerek a területen élő fajokat, míg a passzív tesztek a betelepített fajokat vizsgálják. A felhasznált tesztorganizmust a behatási idő eltelte után kémiai analízisnek vetik alá, és az akkumulált szennyezőanyag mennyiségéből következtetnek a terület szennyezettségére. A szabadföldi vizsgálatok azonban költségesek, hosszú ideig tartanak, nagy szaktudást (botanika, zoológia, ökológia) és tapasztalatot igényelnek, így kevéssé alkalmasak standard módszerekként való alkalmazásra.
13 Koncentráció(dózis) válaszösszefüggés tesztelése A környezettoxikológiai tesztelés során a koncentráció-válasz összefüggést kísérletesen vizsgáljuk: a kérdéses vegyi anyag (vagy környezeti minta) növekvő koncentrációinak függvényében mérjük a hatást, a megfelelően megválasztott ökotoxikológiai végpontot. A mérés végpontja: a tesztorganizmuson, vagy más szinten közvetlenül mért érték (halál, enzimek aktivitása, fénykibocsátás, mozgásképtelenség stb.) A teszt kiértékelésekor kapott végpont, a számítással származtatott vizsgálati végpont. A jellemző koncentrációt a koncentráció (dózis) hatás görbéről olvassuk le: az értékelés mindig statisztikai / grafikus EC 20, EC 50 (Effective Concentration) ED 20 / ED 50 (Effective Dose) LC 20 / LC 50 (Lethal Concentration) LD 20 / LD 50 (Lethal Dose)
14 Koncentráció-válasz összefüggés Fényintenzit ás-g át lás [%] EC20 EC log Cu koncentráció [mg/k g]
15 Akut toxicitás -végpontok Akut toxicitás mérése esetén (rövid idejő kitettség) a koncentráció hatás görbérıl leolvashatjuk a 10, vagy 90 %-os gátlást okozó koncentrációt. LC 10, LC 20, LC 50, LC 90 = letális koncentráció (Lethal Concentration), mely a teszt-organizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza. EC 10, EC 20, EC 50, EC 90 = hatásos koncentráció (Effect Concentration), mely a mérési vagy vizsgálati végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza. LD 10, LD 20, LD 50, LD 90 = letális dózis (Lethal Dose), mely a tesztorganizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza. ED 10, ED 20, ED 50, ED 90 = hatásos dózis (Effect Dose), mely a végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.
16 Biolumineszcencia Biolumineszcencia: élő rendszer általi lumineszcens fénykibocsátás, számos környezettoxikológiai teszt alapja. Bakteriális lumineszcens fény képzésének alapegyenlete: luciferáz FMNH2 + O2 + RCHO FMN + ROOH + H2O + fény (FMNH2 a redukált míg a FMN az oxidált flavin mononukleotid) Szentjánosbogár (ez is biolumineszcencia) Vibriofischeri fluoreszkáló sejtjei
17 Lumineszcens baktériumok Amelyek a természetben fellelhetők, a Photobacterium nemzetség tagjai Leggyakrabban használt: Vibriofischeri, sok publikációban azonosítják a Photobacterium phosphoreum nevű baktériummal GÉNSEBÉSZET ÉS BIOLUMINESZCENCIA A bakteriális lumineszcenciában szerepet játszó enzimek ismertek és az őket kódoló géneket is feltérképezték, ezért lehetőség van genetikailag manipulált, lumineszcenciáért felelős gének beültetésével nyert baktériumok létrehozására. 1) Lee és munkatársai (1991) a szentjánosbogár luciferáz génjét ültették E. coliba. 2) Lapinen és munkatársai (1990) Vibrio harvey luciferáz génjét vitték át E. coliba. A Vibriofischeri a természetben a kurtafarkú titntahal speciális fénykibocsájtó szervében, az úgynevezett "fényszervben" él és optimális körülmények között, anyagcseréje során fényt bocsát ki. 3) Van Dyke és munkatársai (1994) azt a tulajdonságot kihasználva, hogy a hősokk fehérjék átírása szennyezőanyag jelenlétében indukálható, E.coli hősokk promoterét kapcsolták össze a Vibrio fischeri lux génjével és plazmidba inzertálták. A plazmiddal E.colit transzformáltak, így a szennyezőanyagokra rendkívül érzékeny fényemisszióval jelző baktériumot kaptak.
18 Vibriofischeribiolumineszcencia-gátlásiteszt BEVEZETÉS A módszer a Vibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul. Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük. A teszt elvégezhető fagyasztva szárított vagy frissen átoltott tenyészettel. Ebben az esetben a tesztorganizmus érzékenységét folyamatosan ellenőrizni szükséges. A TESZT TÍPUSA egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, bakteriális, akut toxicitási teszt ALKALMAS pórusvízre, talajkivonatra és teljes talaj szuszpenziójának vizsgálatára (iszapállag) TESZTORGANIZMUS Photobacterium phosphoreum, másnéven Vibrio fischeri az EPA és DIN szabványokhoz liofilezett formában kapható, de mikrobiológiai laboratóriumban is könnyen fenntartható. VÉGPONT lumineszcencia intenzitáscsökkenése, a minta hígítási sorából EC20 (ED20) és EC50 (ED50) határozható meg. SZÜKSÉGES MŰSZER luminométer TESZTELÉS IDŐTARTAMA 5-30 perc SZABVÁNYMÓDSZEREK US EPA Microtox DIN Teljes talajra adaptált és direkt kontaktra kidolgozott változat: BME-ABÉT ALKALMAZÁS TERÜLETE előzetes és részletes állapotfelmérés, kockázatfelmérés, remediáció követése, ellenőrzése, utómonitoring MEGJEGYZÉS jól reprodukálható, viszonylag érzékeny teszt
19 Kísérleti körülmények OZMÓZISNYOMÁS Tengeri baktérium, ezért 2-3 % NaCl koncentráció fenntartása szükséges. Na + -ion jelenléte a mérés során feltétlenül szükséges, mivel a lumineszcencia intenzitása így alig változik. ph Erősen befolyásolja a nehézfém-formák átalakulását, és ezáltal a fémek hozzáférhetőségét. Ahogy fémek hozzáférhetőségét a ph, a szerves anyagok felvehetőségét a hidrofób szennyezőanyagok jelenléte megváltoztathatja, ezáltal a mért toxicitás is módosulhat. Ozmózisnyomás: ha a sejten kívül alacsonyabb lenne az oldott anyag koncentrációja, mint benne, a sejt szétpukkadna, épp mint eső után az érett gyümölcs.
20 Folyadékfázisúminták vizsgálata Inokulumkészítés A Vibrio fischeri törzset folyékony tápoldatban, hűtőben tartjuk fenn, folyamatos átoltással. A vizsgálathoz frissen átoltott tenyészetet használunk. 24 órás, 28 o C-on Vibrio fischeri tápoldatban történő rázatás után a sejtszuszpenzió használható mérésre. A mérés érzékenysége függ az inokulum kezdeti beütésszámától. Előzetes mérések alapján, LUMAC luminométer használata esetén, ha a beütésszámot felett van, célszerű a sejtszuszpenziót hígítani. Az inokulum hígítása 2 %-os NaCl-oldattal történik. A beütésszám 30 perces állás után állandósul, így a felhígított inokulum használható mérésre. Vizsgálatokhoz használt Cu-oldat Mivel a mérés érzékenysége erősen függ a kezdeti beütésszámtól, illetve a hőmérséklettől, a minták mellé standard Cu-sor lumineszcencia gátlását is mérjük. A különböző mérési sorozatok eredményét mindig az aktuális Cu-sorra viszonyítjuk. Cu-standardok koncentrációja: 25, 50, 100, 200 és 400 ppm. A felhasznált Cu-só: CuSO 4.5H 2 O. A standardok készítéséhez 2%-os NaCl-oldatot használunk. A mérés kontrolljaként nehézfémet nem tartalmazó 2%-os sóoldat szolgál. LÉPÉSEK 1. A mérőműszer mintatartóiba 0,2-0,2 cm 3 inokulumot mérünk. 2. A minta hozzáadása nélkül megmérjük a lumineszcencia intenzitását. (I 0 ) 3. Az inokulumhoz 0,05 cm 3 -t mérünk a minták felkevert hígításaiból. A standard Cu-sor tagjaiból ugyancsak 0,05 cm 3 -t mérünk be. A kontroll mintához 0,05 cm 3 2%-os NaCloldatot mérünk perces kontaktidő leteltével megmérjük a lumineszcencia intenzitását. (I 30 ) Környezeti vízminták esetén a hígítási sor elkészítése előtt érdemes megmérni a hígítatlan minta lumineszcencia gátlását, ez ugyanis sok esetben szükségtelenné teszi a hígítást (nem toxikus a minta).
21 Folyadékfázisúminták vizsgálata A mérés kiértékelése Mért és számolt paraméterek Az összegzett gátlás mértékének kifejezése rézegyenértékben ( Cu ) I 0 - A mintatartóba mért inokulum kezdeti lumineszcencia intenzitása I perccel a minta hozzáadása után mért lumineszcencia intenzitás f = I 30k /I 0k -A kontroll minta 30. illetve 0. percben mért lumineszcencia intenzitásának hányadosa I szám = f*i0 -Azon lumineszcencia intenzitás, amelyet a vizsgált minta venne fel 30 perces behatási idő után, ha toxikus anyag nem lenne jelen. H% = 100*(I szám -I 30 )/I szám -a vizsgált minta okozta %-os lumineszcencia intenzitás-csökkenés A végeredmény megadása Cu-re vonatkoztatva történik a következő módon: Cu 20=Összegzett gátlás 20= (EC20Cu/EC20minta )*10 6 Cu 50=Összegzett gátlás 50= (EC50Cu/EC50minta )*10 6 Mértékegység: [mg Cu/dm 3 minta] AZ EC20 és EC50 értékek grafikus meghatározása A kiszámolt adatok segítségével egy H% -log bemért anyag [szennnyezőanyag koncentráció vagy ml eredeti minta] görbét szerkesztünk, amelyről leolvassuk a 20%-os illetve az 50%-os fényintenzitás csökkenéshez tartozó koncentrációértéket. Ezeket EC20 illetve EC50 értékként kezeljük. Cu-sor esetén ugyancsak megszerkesztjük a H%- log(bemért Cu) diagramot, és az EC20Cu illetve EC50Cu értékeket leolvassuk. H% - fényintenzitás-gátlás [%] EC 20 EC 50 koncentráció [mg/l] Koncentráció-válasz összefüggés vizsgálata EC20 és EC50 grafikus meghatározása
22 Szilárd fázisúminták vizsgálata Bevezetés A folyadékfázisú mintákkal szemben a szilárdfázisú Vibrio fischeri teszt számos problémát vet fel. Ha a talaj vagy üledékminták toxikológiai vizsgálata azok kivonataiból történik, a nagyfokú hígulás miatt érzékenységcsökkenéssel kell számolni. Ugyanakkor számos a talaj ill. üledék szempontjából fontos kölcsönhatási formát, - szennyezőanyag-talajszemcse, tesztorganizmus-talajszemcse, tesztorganizmustalajszemcse-szennyezőanyag - nem veszünk figyelembe. A minták és a tesztorganizmus direkt érintkeztetése esetén azonban méréstechnikai problémákkal kell számolni. A minta jellegétől függően ugyanis a mintaszuszpenzió zavarossága (fényáteresztő, elnyelő tulajdonsága) különböző lehet. Ez befolyásolja a luminométer fotoelektron-sokszorozójába érkező fény intenzitását. Megoldást jelenthet egy olyan kontroll minta, amely fizikai-kémiai, biológiai jellegét tekintve azonos (nagyon hasonló) a vizsgált talajjal illetve üledékkel, de toxikus anyagot nem tartalmaz. Ez modellkísérletek esetén megvalósítható, egyébként csak ritkán áll rendelkezésre szennyezetlen kontroll. Szilárd fázisú minták esetén is problémát okoz, hogy a teszt érzékenysége erősen függ a sejtszuszpenzió által emittált fény intenzitásától. Ezért minden méréssorozathoz egy standard Cu-sor adagolása szükséges, amelynek segítségével a végeredmény Cuegyenértékben adható meg, így a különböző méréssorozatok eredményei egymással összehasonlíthatók. Ez a kalibrációs eljárás, melynek segítségével a tesztek eredményét rézekvivalensben adjuk meg, segíti az környezettoxikológiai eredmények összehasonlíthatóságát, a hatáson alapuló határértékekhez, a remediáció célértékéhez való viszonyíthatóságát. A toxicitás ekvivalens lényege az, hogy akkora hatásról van szó, amekkorát a kalibráláshoz felhasznált, ugyanakkora gátlásnál leolvasott rézvegyület koncentráció okozott volna. Mintaelőkészítés A mintákat szobahőmérsékleten szárítjuk, majd dörzsmozsárban aprítjuk. Inokulumkészítés, vizsgálatokhoz használt Cu-oldat Ugyanúgy zajlik, mint a folyadékfázisú minták esetében. A minták hígítási sorának készítése A hígítás 2%-os NaCl-oldattal, rendszeres keverés mellett történik. A mérés kezdete előtt 30 percig állni hagyjuk a hígítási sor tagjait.
23 Szilárd fázisúminták vizsgálata LÉPÉSEK 1. A mérőműszer mintatartóiba 0,2-0,2 cm 3 inokulumot mérünk. 2. A minta hozzáadása nélkül megmérjük a lumineszcencia intenzitását. (I0) 3. Az inokulumhoz 0,05 cm 3 -t mérünk a minták felkevert hígításaiból. A standard Cu-sor tagjaiból ugyancsak 0,05 cm 3 -t mérünk be. A kontroll mintához 0,05 cm 3 2%-os NaCl- oldatot mérünk. A mérés kiértékelése Mind a kiértékeléshez szükséges paraméterek meghatározása, mind az EC20 és EC50 értékek meghatározása a mintára és a standard Cu-sorra vonatkozóan ugyanúgy zajlik, mint folyadék fázisú minták esetében. Az eredményt is hasonlóképpen, rézegyenértékben ( Cu ) adjuk meg. 3.a. Nem rendelkezünk szennyezetlen kontroll mintával A minta hozzáadása után azonnal mérjük a lumineszcencia intenzitását (I 1 ). Az I 1 az adott minta kontrolljaként szolgál, feltételezve azt, hogy a hozzáadás pillanatában a minta még nem fejt ki gátló hatást. Bizonyos esetekben a feltételezés nem helyes, mivel a toxikus anyag pillanatszerűen fejti ki hatását, amit a kiértékeléskor figyelembe kell venni. 3.b. Rendelkezünk szennyezetlen kontroll mintával Az inokulumhoz a vizsgálandó minta hígításai mellé a szennyezetlen kontroll ugyanolyan módon készült hígításait mérjük. Ebben az esetben nincs szükség azonnali mérésre. 30 perces kontaktidő leteltével megmérjük a lumineszcencia intenzitását. (I 30 ) luminométer
24 Rövidítések, jelölések EC20, EC50, hatásos koncentráció (Effective Concentration), mely a mérési végpont 20, illetve 50%-os csökkenését okozza ED20, ED50 hatásos dózis (Effective Dose), mely a mérési végpont 20, illetve 50%-os csökkenését okozza H% gátlási százalék (a vizsgált minta okozta %-os lumineszcencia intenzitás-csökkenés) Σ Cu rézegyenérték; toxicitás-ekvivalens az összegzett gátlás mértékének kifejezésére I0 az inokulum kezdeti lumineszcencia intenzitása (a minta hozzáadása előtt) I1 a lumineszcencia intenzitása közvetlenül a minta hozzáadása után I30 a lumineszcencia intenzitása 30 perccel a minta hozzáadása után
25 Irodalom Gruiz Katalin, Horváth Beáta és Molnár Mónika (2001)Környezettoxikológia. Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA
Modern Mérn rnöki Eszközt ztár r Kockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOKKA KONFERENCIA 2007. júniusj 15. INTERAKTÍV V KÖRNYEZETTOXIKOLK RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Molnár
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Gruiz Katalin Molnár Mónika Budapesti M%szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológia helye és
RészletesebbenKörnyezettoxikológiai vizsgálatok Aliivibrio fischeri tesztorganizmussal
Környezettoxikológiai vizsgálatok Aliivibrio fischeri tesztorganizmussal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia
RészletesebbenBenzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenGruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenVegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia
A környezetvédelem alapjai Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2015. November 2. E-mail: vfeigl@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenAz ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó
Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal
RészletesebbenSzerves vegyületek toxicitásának vizsgálata csíranövényteszttel
Szerves vegyületek toxicitásának vizsgálata csíranövényteszttel A környezetünket terhelő vegyi anyagok globális problémát okoznak. A természetidegen vegyi anyagokon, a xenobiotikumokon kívül az is káros,
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenA vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,
Részletesebbendinamikus rendszerben
BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és
RészletesebbenFémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória
Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger
RészletesebbenA TALAJ KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS VIZSGÁLATA KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA ELŐADÁS
A TALAJ KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATA MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA ELŐADÁS 2015.10.03. Feigl Viktória, Molnár Mónika BME ABÉT vfeigl@mail.bme.hu A TALAJ EGY KOMPLEX RENDSZER http://egeology.blogfa.com/
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner
RészletesebbenVörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenÉlelmiszerbiztonság mesterfokon. Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat?
Élelmiszerbiztonság mesterfokon Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat? Mohácsiné Farkas Csilla Kis vízaktivitású élelmiszerek (Low Moisture Foods LMFs) azon élelmiszerek, amelyek
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenSzennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek 1. 3T: a TalajTesztelTriád... 4 1.1. A TalajTesztelTriád három eleme... 5 1.1.1. A fizikai-kémiai módszerek rendszerezése,
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenKÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
Részletesebben4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
RészletesebbenModern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
RészletesebbenKémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és
RészletesebbenTOXIKUS FÉMEK ÉS NANO TITÁN-DIOXID HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA TETRAHYMENA PYRIFORMIS
TOXIKUS FÉMEK ÉS NANO TITÁN-DIOXID HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA TETRAHYMENA PYRIFORMIS TESZTORGANIZMUSSAL TDK dolgozat Készítette: Farkas Éva Témavezető: Dr. Feigl Viktória egyetemi tanársegéd Konzulens: Dr. Molnár
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem. TOX 2018, Lillafüred, október
Háhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem TOX 2018, Lillafüred, 2018. október 17-19. Növényvédő szerek felhasználása világszerte töretlen/növekszik Globálisan kb. 3
Részletesebben6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban
6. Szelektivitási együttható meghatározása 6.1. Bevezetés Az ionszelektív elektródok olyan potenciometriás érzékelők, melyek valamely ion aktivitásának többé-kevésbé szelektív meghatározását teszik lehetővé.
RészletesebbenIn vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I.
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I. Feigl Viktória, Molnár Mónika 2016. szeptember 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenVörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi
RészletesebbenFémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Részletesebbenvizsgálatok A talajökotoxikol kotoxikológiai Barna Szilvia
A talajökotoxikol kotoxikológiai vizsgálatok szerepe a környezetegészségügybengyben Barna Szilvia Országos KörnyezetegK rnyezetegészségügyi gyi Intézet A talaj közegk zegészségügyi gyi fontossága/ a szennyezett
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a biológiai környezeti kármentesítésben
Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a biológiai környezeti kármentesítésben Dr. Kovács Tamás, Kovács Árpád László Kármentesítés Aktuális Kérdései 2013 Budapest, 2013.03.21-22 Bioremediáció során
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenToxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel
Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenA környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2.
Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Környezettoxikológia CRC Press 2015 Könyvismertető A CRC Kiadó oldalán olvasható ismertető könyvről: Széles tudományos
RészletesebbenLiofilchem Chromatic termékcsalád
Liofilchem Chromatic termékcsalád Kromogénes tápközegek mikrobaazonosításhoz és az antibiotikum rezisztencia vizsgálatához Liofilchem Chromatic Salmonella Szelektív kromogénes tápközeg a Salmonella spp.
RészletesebbenKockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések
Részletesebben[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás
8. Szeminárium Enzimkinetika II. Jelen szeminárium során az enzimaktivitás szabályozásával foglalkozunk. Mivel a klinikai gyakorlatban használt gyógyszerhatóanyagok jelentős része enzimgátló hatással bír
RészletesebbenBiztonsági adatlap. az 1907/2006/EK rendelet szerint. LCK 491 LUMIStox Luminescent Bacteria Sample cuvette
Oldal 1 -tól/-től 5 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása
RészletesebbenSOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ
RészletesebbenFenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin
Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin A szennyezıanyagok kockázatát a biológiai hozzáférhetıségük határozza meg Biológiailag elérhetı (lassan deszorbeálódó)
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
Részletesebben2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h
Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens szakképesítés. 2446-06 Műszer és méréstechnika modul. 1.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenKiadás/felülvizsgálat:2015.06.01. változat: 2. BIZTONSÁGI ADATLAP 1272/2008/EK rendelet szerint
BIZTONSÁGI ADATLAP 1272/2008/EK rendelet szerint 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Termék név: 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása,
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenJegyzőkönyv. Konduktometria. Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna
Jegyzőkönyv CS_DU_e 2014.11.27. Konduktometria Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna Margócsy Ádám Mihálka Éva Zsuzsanna Róth Csaba Varga Bence I. A mérés elve A konduktometria az oldatok elektromos vezetésének
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Z Á R Ó K O N F E R E N C I A, 2 0 1 3. N O V E M B E R 1
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenNemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések
Nemzetközi kémiai biztonsági kártyák - Kockázati megjegyzések Megjegyzés 1: A megadott koncentráció vagy ennek hiányában a 88/379/EGK Irányelvben megadott általános koncentráció a fém-elem tömegszázaléka,
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenKÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva
RészletesebbenBRADOLIFE KÉZ- ÉS BŐRFERTŐTLENÍTŐ Kiadás/felülvizsgálat:2014.02.24. változat: 2. BIZTONSÁGI ADATLAP a 1907/2008 EK rendelet szerint
BIZTONSÁGI ADATLAP a 1907/2008 EK rendelet szerint 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Termék név: BRADOLIFE Kéz- és bőrfertőtlenítő 1.2. Az anyag vagy
RészletesebbenA projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenSzámítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
RészletesebbenAntibakteriális szerek
Antibiotikum érzékenység meghatározása Antibakteriális szerek Célja: a mikroba érzékenységének, illetve rezisztenciájának meghatározása az antimikrobás szerrel szemben. A tesztelni kívánt antibiotikumok
RészletesebbenSzabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenVÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenTalaj mikrobiális biomasszatartalom. meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése
Talaj mikrobiális biomasszatartalom mennyiségi meghatározásának néhány lehetősége és a módszerek komparatív áttekintése A talajminőség és a mikrobiális biomassza kapcsolata A klasszikus talajdefiníciók
RészletesebbenCollembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina
Collembola elkerülési teszt Készítette: Szilágyi Szabina Esettanulmány: bioszén hatása a mezofaunára Cél: bioszénnel egészítenék ki a talajt, hogy fokozzák a talaj mikrobiális közösségének a kialakulását,
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenKiadás/felülvizsgálat:2012.11.05. változat: 1. BIZTONSÁGI ADATLAP a 1907/2008 EK rendelet szerint
BIZTONSÁGI ADATLAP a 1907/2008 EK rendelet szerint 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Termék név: betegfürdető 1.2. Az anyag vagy keverék megfelelő
RészletesebbenRagyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenKalibráló oldatok a ph-érték méréséhez
Kalibráló oldatok a méréséhez A ph oldatokkal a ph-mérők kalibrálása végezhető el a teljes ph-tartományban. A puffer oldatok többféle mennyiséget tartalmazó kiszerelésben vásárolhatók meg, ilyenek például
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
RészletesebbenVezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA
Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész Veszély lyértékelés PBT-ért rtékelés 2010. március 9. George Fotakis, ECHA A kémiai biztonsági értékelés
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenKiadás/ felülvizsgálat: 2015.06.01. változat: 2. BIZTONSÁGI ADATLAP Biztonsági adatlap az 1272/2008/EK rendelet szerint
BIZTONSÁGI ADATLAP Biztonsági adatlap az 1272/2008/EK rendelet szerint 1. SZAKSZ: AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: A termék kereskedelmi neve: Ultra Extra erős
Részletesebben1. Környezettoxikológia és kockázatkezelés
1 2 3 Elıszó A környezettoxikológia a környezetbe került vegyi anyagoknak az ökoszisztéma tagjaira gyakorolt hatását méri és ebbıl igyekszik elırejelzést adni a teljes ökoszisztémára. Teljes ökoszisztémák
RészletesebbenKontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban
Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1086/2014 nyilvántartási számú (1) akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenA környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények
A környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények A hozzáférhetőség modellezése és figyelembe vétele a kémiai analízis,
Részletesebbenoldal 1/8 Verzió: 1.1 Felülvizsgálat dátuma: 2015.06.24 Előző verzió kiadása: 2013.06.18 BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK rendelet alapján
domol Geschirr-Reniger Tabs Classic oldal 1/8 Verzió: 1.1 Felülvizsgálat dátuma: 2015.06.24 Előző verzió kiadása: 2013.06.18 BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK rendelet alapján 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK
Részletesebben