KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT"

Átírás

1 KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

2 A vegyi anyagok környezeti kockázatának mérése EU TGD 1996 (2006) Technical guidance document for environmental risk assessment of new and existing substances, Brussels A technikai útmutató az EC 1488/94 és EEC 793/33 rendeleteket támogatja Forrás (Kibocsátás) Hatás Eloszlás modellezése Extrapoláció PEC PNEC RQ = PEC / PNEC Page 2

3 PEC előrejelzése és részletes felmérése (bármilyen környezeti elemre és fázisra) 1. Maximális mért koncentráció (a szennyeződés középpontjában) 2. Egyszerű terjedési modell alkalmazása, amely figyelembe veszi a kibocsátást és a koncentráció csökkenését a forrás és a receptor között terjedési- és sorsmodell 3. Finomított transzportmodell, amely a fázisok közötti megoszlást és a biodegradációt is figyelembe veszi terjedési- és sorsmodell 4. Különleges igényeket is figyelembe vesz, pl. tápláléklánc jellegzetességei, biokoncentráció, biomagnifikáció, biológiai hozzáférhetőség, stb. Page 3

4 MODELLTÍPUSOK Sokelemes modellek Egyelemes modellek Biológiai modellek Gyógyszer kinetikai modellek Expozíciós (kitettségi) modellek Page 4

5 Modellszámítások A modellszámítások során teljesen átláthatóvá kell tenni az környezeti koncentráció meghatározásának folyamatát és dokumentálni kell a számításokhoz felhasznált paramétereket és az előválasztott értékeket. Expozíciós modellekhez szükséges adatok: Page 5 Az anyag fizikai-kémiai tulajdonságok: -molekulasúly -oktanol-víz megoszlási hányados -vízoldékonyság -gőznyomás -forráspont (csak bizonyos kibocsátás becsléshez) Az anyag felhasználási jellemzői: -megtermelt mennyiség -importált mennyiség -exportált mennyiség -ipari kategória -felhasználási kategória -fő kategória A terjedési- és sorsmodellek fent megadott adatigénye csak semleges szerves és ionokat nem képező anyagokra érvényes. Más típusú anyagok esetén több adatra is szükség lehet.

6 Terjedési- és sorsmodellek célja A szennyezőanyag előrejelezhető környezeti koncentrációjátnak kiszámítása A modellek a szennyeződési folyamatok matematikai leírása szimulálják a valóságban lejátszódó folyamatokat modellszámítások révén a vizsgált terület bármely pontjára és a vizsgált időszak bármely időpontjára képesek becslést adni a szennyezőanyag koncentrációra. Alap a koncepciómodell, működő változata pedig általában egy szoftver. A terjedési- és sorsmodellek a vegyi anyag jellemzőin kívül a környezet jellemzőit veszik számításba az előrejelzéshez. A környezet lehet egy előre meghatározott jellemzőkkel bíró fiktív (pl. európai) vagy egy konkrét, helyspecifikus jellemzőkkel bíró környezet. Page 6

7 PEC számítása - vegyi anyagok szabályozására és hatósági célokra Előre meghatározott európai standard környezeti jellemzők megadásával egységesítik a környezeti paramétereket. A PEC számítása során egy vegyi anyag életét követjük végig a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékká válásig. A PEC érték értelmezhető lokális, regionális és kontinentális szinten is. Page 7

8 Európai standard környezeti jellemzők Page 8 Standard európai környezeti jellemzők: egy fiktív európai környezetet jelentenek a valóságban nem létezik egy vegyi anyag környezeti viselkedését és terjedését egész Európában egységesen jellemzi.

9 A terjedési- és sorsmodellekkel szemben támasztott követelmények A modellnek tükröznie kell a vegyi anyag szerkezete és aktivitása közötti kvantitatív összefüggést ((Q)SAR) a modell hátteréül szolgáló fizikai-kémiai és/vagy biológiai kölcsönhatások révén. Egyértelműen kell közölni a modell létrehozásához felhasznált peremfeltételeket, a figyelembe vett környezeti fázisokat, folyamatokat. QSAR - a szerkezet hasonlósága alapján becsülhetjük a viselkedést, transzportot hasonló szerkezetű ismert hatású vegyület adataiból (az eljárás angol nyelvű rövidítése QSAR = Quantitative Structure - Activity Relationship). Page 9

10 SimpleBox modell -Sokelemes modell, dobozmodell -a környezeti elemek (homogének és jól keveredők (?)) -az anyag inputot folyamatosnak kell tekinteni (folyamatos diffúz emisszió) Page 10 A környezet összes elemét és fázisát figyelembe vevő SimpleBox modell

11 Víz A szennyvíztisztító telepekről kiengedett tisztított víz a felszíni vizekbe kerülve felhígul sorsfolyamatok Page 11

12 PEC lokális, víz számítása-1 Page 12

13 KÖRNYEZETI ELEM: TALAJ Kiemelt szerep a szárazföldi szervezetek expozíciója miatt. Mezőgazdasági talaj: növénytermesztés, legeltetés, állattenyésztés, tápláléklánc. Kimosódás: talaj mélyebb rétegeibe, vagy felszíni vízbe Page 13

14 BIOLÓGIAI MODELL Ezek a modellek matematikai egyenletekkel fejezik ki adott élőlény környezetével való kölcsönhatását. Számba veszi a vegyi anyagok felvételét a légzés és a táplálkozás során kiürülését a légzés, az ürítés során valamint átalakulását, lebomlását a szervezetben Page 14

15 GYÓGYSZERKINETIKAI MODELL Kép forrása: A gyógyszerkinetika azzal foglalkozik, hogy a szervezetbe bevitt gyógyszerek melyik szervben milyen koncentrációban jelennek meg, és hogy mennyi idő elteltével bomlanak le, ürülnek ki. A gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatása szorosan Page összefügg 15 koncentrációjukkal.

16 PNEC meghatározása, kiszámítása Az adatbázisokban elérhető adatok értékelésével kezdődik. Az adatbázisok a legtöbb vegyületre vonatkozóan hiányosak. Ha az adatbázisban nincs adat, akkor QSAR Mennyiségi összefüggés egy vegyi anyag szerkezete és aktivitása között. A környezettoxikológia eszköze veszélyes anyagok hatásainak és környezetben való viselkedésének előrejelzésére. Azonos csoportba tartozó vegyületek környezeti viselkedése kémiai szerkezetüktől függően szisztematikus és előrejelezhető összefüggéseket, ill. eltéréseket mutat, melyek matematikai egyenletekkel leírhatóak. Sokváltozós regressziós matematikai összefüggések. log 1/ LC 50 = 0,871 * log K ow -4,87 egyenlet az aromás és alifás szénhidrogének toxicitását adja meg hal esetében. Page 16

17 PNEC előrejelzése és részletes felmérése 1. Általános PNEC (TDI) alkalmazása, pl. rendeleti határérték vagy környezetminőségi kritérium a legérzékenyebb területhasználatra 2. Helyspecifikus területhasználatok és szokások figyelembevétele 3. Direkt ökotoxikológiai vagy toxikológiai tesztelés, helyspecifikus PNEC megállapítása Page 17

18 A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Page 18 Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Biztonsági faktor egyedi felmérés

19 KÖRNYEZETI KOCKÁZATFELMÉRÉS Példa (1.) Trifluralin kockázata a Duna üledékében Page 19

20 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében A trifluralin korábban nagy mennyiségben gyártott és importált peszticid Hatása az ökoszisztémára Apoláros szerves vegyület: nehezen biodegradálható, vízben rosszul oldódik és ezért jól adszorbeálódik a szilárd szerves anyagokon, pl. humusz-anyagokon. Valószínűsíthető, hogy az üledékben felhalmozódik. Kémiai időzített bomba! Szabályozás Page 20

21 A trifluralin kockázata a Duna ökoszisztémájára Felszíni vizet érő trifluralin terhelés, PEC számítás Trifluralin hatása az ökoszisztémára, a PNEC érték becslése A trifluralin kockázati tényezője Duna vízében és üledékben Page 21

22 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében - Környezeti koncentráció becslése Kibocsátási faktorok : Kibocsátás gyártás során szennyvízbe: F víz = 0,02 (EU-TGD) Kibocsátás felhasználás során felszíni vízbe: F víz = 0,1 Felszíni vizeket érő terhelés: A termelésből adódó terhelés: 184 t/év x 0,02 = 3,6 t/év, (nincs szennyvíztisztító) Ha van szennyvíztisztító, akkor az F stp értékkel szorozva, ennél kisebb terhelést fogunk kapni. F stp = 0,14 esetén 0,5 t/év terhelés értékkel kalkulálhatunk. Termelésből adódó terhelés = 3,6 t/év x 0,14 = 0,5 t / év Felhasználásból származó terhelés = 255 t/év x 0,1 = 25,5 t/év A felszíni vizeket érő teljes trifluralin terhelés (Mo): 25,5 + 0,5 = 26 t/év Page 22

23 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében A biodegradáció: nehezen bidegradálódik, biodegradációs faktora: F degvíz = 0,5 A Duna áramlási sebességét és a trifluralin biodegradálhatóságát figyelembe véve a regionális környezeti koncentráció: PECregionálisvíz = terhelés x F degvíz : Q = = 26 t/év x 0,5 : 2204 m 3 /sec Q = a Dunára jellemző átlagos áramlási sebesség PEC regionálisvíz = 1,9 x 10-4 mg/l Page 23

24 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében Környezeti koncentráció becslése A vízre vonatkozó trifluralin koncentrációból becsüljük az üledék koncentrációját. PEC regionálisvíz = 1,9 x 10-4 mg/l PEC regionálisüledék = PEC regionálisvíz x Koc x foc PEC regionálisüledék = 1,9 x 10-4 mg/l x 10 4 l/kg x 0,2 = 0,38 mg/kg foc = a Duna üledékére jellemző szerves szén hányad Koc = szerves szén víz megoszlási hányados ( az üledékminőségtől függő Koc érték; átlag: 10 4 l/kg) Page 24

25 Az ökoszisztémára károsan nem ható koncentráció, a PNEC érték meghatározása Egyes tesztorganizmusokkal folytatott vizsgálati eredményekből kapható meg extrapolálással A bioindikáció a vizsgált ökológiai rendszer legérzékenyebb tagjának meglétét, vagy hiányát vizsgálja. A biomonitoring a monitor-szervezetekben lejátszódó változásokat, pl. akkumulációt. Adott terület diverzitásának vizsgálata (pl. életközösségek, koreloszlás, egyedszám, egyedsűrűség, egészségi állapot, szaporodási ráta, stb.) a biodiverzitás eltérése a háttér területtől. A környezettoxikológiai tesztek laboratóriumban végzett vizsgálatok, egy, vagy több fajt alkalmazó tesztek, a koncentráció hatás görbe kimérésére. Page 25

26 A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Page 26 Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Biztonsági faktor egyedi felmérés

27 Trifluralin PNEC érték vízre (Duna) Organizmus Hatás Koncentráció [mg/l] Fajok száma Alga Crustacea Crustacea Hal Hal Hal EC 50 LC 50 NOEC LC 50 LOEC NOEC 2,5 0,05 12,0 0,004 0,010 1,0 0,005 0,02 0,001 0,002 Az ökoszisztéma egészére károsan nem ható koncentráció, vagyis a PNEC érték előrejelezhető az ökoszisztéma egyes tagjaira kapott eredményekből. A legkisebb koncentrációértéket vesszük alapul: NOEC érték 0,001, ezt osztjuk a faktor (10) értékével. Page 27 PNEC víz = 0,0001 mg/l

28 Trifluralin: PNEC becslése üledékre Kevés mérési adat (a becsült érték nem reális) a vízre számított és elfogadott, hatáson alapuló értékből az üledék PNEC értékét a megoszlási modell alapján adjuk meg A megoszlási hányados alapján becsült érték reálisabb PNEC üledék (mg/kg) = Koc (l/kg) x PNEC víz (mg/l) x foc PNEC üledék = 6400 (13 400) x 0,0001 x 0,2 = 0,12 0,27 mg/kg ( az üledékminőségtől függő Koc érték) Page

29 A trifluralin kockázati tényezője Duna üledékében A kockázat jellemzésére a környezeti koncentráció és a hatást még nem mutató koncentráció hányadosát használjuk. Ez üledék esetén így számítható: PECüledék = 0,38 PNECüledék = 0,27 0,12 Rq = 1,4 3,2 NAGY KOCKÁZAT Tehát a trifluralin az egyik olyan vegyi anyag Magyarországon, mely a felszíni vizek, köztük a Duna üledékében nagy kockázatot jelent. (A kockázati tényező pontosításának lehetőségei!!!) Page

30 Lépcsőzetes kockázatfelmérés szénhidrogénekkel szennyezett területre Page 30

31 Szénhidrogénekkel szennyezett terület, Kaba Kaba, volt benzintöltő-állomás Szennyezőforrás: földalatti üzemanyagtartály és szerelvényei, valamint az üzemanyagkút Jellemző transzportfolyamatok: növekvő mozgékonyság és biológiai hozzáférhetőség terjedés talajvízzel Expozíciós utak: talaj felporzása következtében porszemcsék lenyelése és belégzése talajvízzel Területhasználat: mezőgazdasági (szántó) Kockázatfelmérés 3 lépcsőben Page 31 Feltárógödör a területen

32 A szénhidrogénekkel szennyezett terület előzetes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes 8 db talajfúrás: az üzemanyagkút és földalatti tartály környezetében a szennyezés mértékének, összetételének és kiterjedésének meghatározása TalajTesztelő Triád szénhidrogénekkel szennyezett terület (benzintöltő állomás) előzetes állapotfelmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajban A talaj szénhidrogén tartalmának mérése Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajvízben A talajvíz szénhidrogén tartalmának mérése Talaj ultrahangos extrakció hexán-aceton (2:1) eleggyel extraktum gravimetriával Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Page 32

33 Az előzetes kockázatfelmérés főbb eredményei A szennyezőanyag: szénhidrogének, elsősorban dízelolaj és motorolaj Koncentrációja a talajban: mg/kg; talajvízben: 0,1 36,8 mg/l A kockázati tényező (RQ), a mért koncentráció értékek és a határértékek figyelembe vételével (pesszimista becsléssel): A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajvízben RQ talajvíz = PEC talajvíz PNEC talajvíz = 36,8 (0,1 36,8) IGEN NAGY KOCKÁZAT A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajban RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj = 9,5 (1 9,6) NAGY KOCKÁZAT A szennyezett terület részletes kockázatfelmérése (A megoszlások, a biológiai hozzáférhetőség, a biodegradáció és a helyszínspecifikus toxicitás figyelembevétele) Page 33

34 A szénhidrogénekkel szennyezett terület részletes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület talajának részletes állapotfelmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére Talaj ultrahangos extrakció Hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával Talajtulajdonságok vizsgálata ph, redox, EC, CaCO 3, C-, N-, P- és humusztartalom Talajban sza. megoszlás és hozzáférhetőség jellemzése Kow és biológiailag hozzáférhető frakció mérése Talaj aerob heterotróf telepképző sejtek számának meghatározása Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtek koncentrációjának mérése Talaj biolumineszcencia gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal Gyökér, ill. szárnövekedés gátlási teszt Sinapis alba tesztorganizmussal Talaj szaporodás-gátlás Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Page 34 Letalitás vizsgálata Folsomia candida állati tesztorganizmussal

35 Page 35 A részletes kockázatfelmérés eredményei A területen főként dízelolaj van jelen, de a felszínen és a mélyebb rétegekben található szennyeződés nem dízelolajtól származik (motorolaj). A biológiai eredmények (a sejtszámok) aktívan működő talajra utaltak. Aerob heterotróf sejtszám: 1,0*10 7 / g talaj Dízelolaj-bontó sejtszám: 2,0*10 4 /g talaj A szénhidrogénbontó baktériumok jelenléte a szénhidrogénbiodegradáció természetes feltételei adottak a területen. A szennyezett talaj direkt kontakt tesztelésével végzett környezettoxikológia tesztek eredményei, mind a bakteriális, mind a növényi tesztorganizmussal enyhe toxicitást mutattak. A szennyezőanyag nincs hozzáférhető formában.

36 Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 1. Mért Kow érték segítségével meghatároztuk a szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosát, Kp-t Kutricamajor talajára mért szerves szénhányad (foc=0,024) figyelembevételével. A szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosa: Kp = 978 l/kg Ebből számítva a PEC talaj érték = mg/kg. A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke: RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj = 3,5 NAGY KOCKÁZAT Page 36 A kockázati tényező értékének további finomítása a toxicitási tesztek eredményei alapján

37 Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 2. A PNEC érték pontosítása a környezettoxikológiai eredmények alapján: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Vf = 2,4 NAGY KOCKÁZAT A Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Sa = 2,5 NAGY KOCKÁZAT A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai. Page 37

38 A részletes kockázatfelmérés főbb eredményei A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke: RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj A PNEC érték pontosítása: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási és Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Vf, Sa = 2,4-2,5 = 3,5 NAGY KOCKÁZAT NAGY KOCKÁZAT A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai. A szennyezett terület remediációt megalapozó felmérése Page 38

39 A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt megalapozó felmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt támogató részletes felmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére Talaj ultrahangos extrakciója hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával Talajvíz extrakciója n-pentánnal extraktum gravimetriával Talaj aerob heterotróf telepképző sejt számának meghatározása Biolumineszcencia-gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal Talajból összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvízből összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtkoncentrációjának mérése Szaporodás-gátlás vizsgálata Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel Talajmikroflóra dehidrogenáz enzim aktivitásának mérése Talajlégzés mérése statikus rendszerben (zárt palack teszt) Page 39 Talajlégzés mérése dinamikus rendszerben (levegőztethető oszloreaktorban)

40 A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei Aktívan működő talaj Aerob heterotróf sejtszám: 1,0 2,0*10 7 / g talaj Speciális szénhidrogén-bontó sejtszám: 1 75*10 5 /g talaj Dinamikus talajlégzés-mérés oszlopreaktorban a helyi mikroflóra biodegradációs képessége javítható a levegőztetés mértékének növelésével CO 2 termelés Szénhidrogén-eltávolítás Szénhidrogénbontó sejtszám C O 2 [%] Page Idő [nap] Napi 10 perc Napi 2 óra Napi 6 óra EPH-tartalom eltávolítás [%] hét (10 min) 2. hét (2h ) 2. hét (6h) EPH eltávolítás [%] 17,5 26,8 35, Olajbontó 8 sejtszám [*10 6 /g] Ind 2. hét (10 min) 2. hét (2h ) 2. hét (6h) Olajbontó sejtszám 0,

41 A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei A talajökoszisztéma adaptálódott a szennyezőanyaghoz, a levegőztetés serkentette a helyi mikroflórát Kockázatcsökkentés biodegradáción alapuló remediáció Page 41 Technológia-együttes a területen folyó természetes biodegradáció intenzifikálására: felúszó olajréteg eltávolítása talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése talaj telítetlen zónájának bioventillációja, tápanyagpótlással talaj telítetlen zónájának időszakos átmosása

42 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése

Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat

Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,

Részletesebben

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben

Részletesebben

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Innovációk a környezetmenedzsmentben CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I.

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I. KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I. Feigl Viktória, Molnár Mónika 2016. szeptember 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

dinamikus rendszerben

dinamikus rendszerben BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin

Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin A szennyezıanyagok kockázatát a biológiai hozzáférhetıségük határozza meg Biológiailag elérhetı (lassan deszorbeálódó)

Részletesebben

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

Részletesebben

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória

Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger

Részletesebben

Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel

Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia

Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia A környezetvédelem alapjai Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2015. November 2. E-mail: vfeigl@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA

RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Modern Mérn rnöki Eszközt ztár r Kockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOKKA KONFERENCIA 2007. júniusj 15. INTERAKTÍV V KÖRNYEZETTOXIKOLK RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Molnár

Részletesebben

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN

KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner

Részletesebben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben

Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és

Részletesebben

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal

Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben

Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk

Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán

Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán KÖRINFO Záró Konferencia, Budapest, 2010. május 28. Környezeti kockázatmenedzsment Politika Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér

Részletesebben

A környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények

A környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények A környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények A hozzáférhetőség modellezése és figyelembe vétele a kémiai analízis,

Részletesebben

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ

Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid

Részletesebben

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére

Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések

Részletesebben

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal

Részletesebben

TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA

TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA PhD értekezés tézisei SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG MOLNÁR MÓNIKA TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA BUDAPESTI MŰSZAKI

Részletesebben

Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek

Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek 1. 3T: a TalajTesztelTriád... 4 1.1. A TalajTesztelTriád három eleme... 5 1.1.1. A fizikai-kémiai módszerek rendszerezése,

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI

A GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433

Részletesebben

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Gruiz Katalin Molnár Mónika Budapesti M%szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológia helye és

Részletesebben

Vegyi anyagok kockázatának mérése

Vegyi anyagok kockázatának mérése Vegyi anyagok kockázatának mérése Gruiz Katalin A vegyi anyagok a környezetbe kerülve az ökoszisztémát és benne az embert veszélyeztetik. A veszélyeztetés sokkomponenső bonyolult folyamat eredménye, melynek

Részletesebben

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia

Részletesebben

Szabadföldi kísérletek

Szabadföldi kísérletek Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,

Részletesebben

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK

Részletesebben

Készítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin

Készítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG Ph.D. értekezés Készítette: Témavezető: Konzulens: Molnár Mónika Dr. Gruiz Katalin Dr. Fenyvesi Éva BUDAPESTI

Részletesebben

LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ

LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ III. Munkaszakasz: 2007.01.01 2007.12.31. Koordinátor

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Technológia-verifikáció

Technológia-verifikáció Technológia-verifikáció DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Biotechnológia Kutatócsoport Modern Mérnöki

Részletesebben

Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.

Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,

Részletesebben

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek

2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring

Részletesebben

1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása

1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása 1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása SZENNYEZŐFORRÁS TERJEDÉSI ÚT HATÁSVISELŐ / EXPOZÍCIÓ jelenlegi oldott szennyezőanyag csóva feltételezett csóva Általános megfogalmazásban a környezeti kockázat

Részletesebben

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból

Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Z Á R Ó K O N F E R E N C I A, 2 0 1 3. N O V E M B E R 1

Részletesebben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező

Részletesebben

A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2.

A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Környezettoxikológia CRC Press 2015 Könyvismertető A CRC Kiadó oldalán olvasható ismertető könyvről: Széles tudományos

Részletesebben

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával

Részletesebben

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

2006R1907 HU

2006R1907 HU 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 152 IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 1 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ E melléklet szintjén a

Részletesebben

Talaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata

Talaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata Talaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata Környezeti kockázat becslés Célja: A környezetbe jutó vegyi anyagok ökoszisztémára (emberre) gyakorolt

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

SZENNYEZETT TERÜLETEK

SZENNYEZETT TERÜLETEK SZENNYEZETT TERÜLETEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE 1 Dr. Feigl Viktória Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén

Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA

Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész Veszély lyértékelés PBT-ért rtékelés 2010. március 9. George Fotakis, ECHA A kémiai biztonsági értékelés

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,

Részletesebben

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN

KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin

KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

Értékelés a Chesarban Március 26.

Értékelés a Chesarban Március 26. Értékelés a Chesarban 2010. Március 26. Chesar funkciók 1. Manage substances 2. Reporting of uses 3. Értékelés intézése 4. ES building and CSR generation 5. Generation of ES for esds 6. Administration

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC

BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC Referencia szám Frissítés sorszáma Frissítés dátuma 2009. április 15. BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY

Részletesebben

NÉV. HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név. Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport

NÉV. HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név. Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport NÉV HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport Ipari segédanyag, műanyagadalék CAS szám 85-68-7 Molekulaképlet C 19 H 20 O

Részletesebben

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

No Change Service! Verzió 01.08 Felülvizsgálat dátuma 24.03.2009 Nyomtatás Dátuma 24.03.2009

No Change Service! Verzió 01.08 Felülvizsgálat dátuma 24.03.2009 Nyomtatás Dátuma 24.03.2009 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Márkanév : Gyártó/Szállító : Schülke & Mayr GmbH Robert-Koch-Str. 2 22851 Norderstedt Germany Telefon: +4940521000 Telefax:

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.

A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására

Részletesebben

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011

Oldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011 Oldal: 1 of 7 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Ashland Postafiók 8619 NL3009 AP, Rotterdam Hollandia EUSMT@ashland.com Sürgisségi telefonszám +1-800-ASHLAND (+1-800-274-5263/+1-606-329-5701),

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében

A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC

Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata Elektród anyagok Grafit szövet: Grafit lap: A mikrobiológiai üzemanyagcella (Microbial

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

Referencia név Frissítés sorszáma Frissítés dátuma 2.0 2012.04.18.

Referencia név Frissítés sorszáma Frissítés dátuma 2.0 2012.04.18. Referencia név Frissítés sorszáma Frissítés dátuma Tifenszulfuron-metil 400g/kg + Triberonuronmetil 150g/kg WG 2.0 2012.04.18. BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat

Részletesebben

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban

UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap

BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés

Részletesebben

Laboratóriumi toxicitási tesztek. A PNEC statisztikus megközelítése. Hogyan becsüljük a hatásokat?

Laboratóriumi toxicitási tesztek. A PNEC statisztikus megközelítése. Hogyan becsüljük a hatásokat? A PNEC statisztikus megközelítése Érintett részhalmaz = (i 0,5)/n, Ahol i = a faj sorszáma, nagyság szerint, n = összes fajszám RQ = PEC/PNEC < 0,001 0,001-0,1 0,1 1 1-10 Veszély elhanyagolható kicsi enyhe

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP a 44/2000.(XII.27.)EüM rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP a 44/2000.(XII.27.)EüM rendelet szerint 1.0 Vegyi anyag neve ph7 ADALÉK 1,44 CAS szám: (készítmény) Gyártó cég neve FORINNO KFT Cím: 5000 Szolnok, Győrffy István út 4. Telefon: 56/421-503 Telefax: 56/522-104 Forgalmazó cég neve u.a. Cím: - Telefon:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1393/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Újpesti környezetvédelem

Részletesebben

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra

Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent

Részletesebben

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat Felhasználása Falazat dekoratív védelme.

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat Felhasználása Falazat dekoratív védelme. BIZTONSÁGI ADATLAP Kiállítás kelte 2010. 11.29. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat 1.1. Felhasználása Falazat dekoratív védelme. 1.2. Gyártó/forgalmazó 2336.

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben