KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
|
|
- Hanna Illésné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
2 A vegyi anyagok környezeti kockázatának mérése EU TGD 1996 (2006) Technical guidance document for environmental risk assessment of new and existing substances, Brussels A technikai útmutató az EC 1488/94 és EEC 793/33 rendeleteket támogatja Forrás (Kibocsátás) Hatás Eloszlás modellezése Extrapoláció PEC PNEC RQ = PEC / PNEC Page 2
3 PEC előrejelzése és részletes felmérése (bármilyen környezeti elemre és fázisra) 1. Maximális mért koncentráció (a szennyeződés középpontjában) 2. Egyszerű terjedési modell alkalmazása, amely figyelembe veszi a kibocsátást és a koncentráció csökkenését a forrás és a receptor között terjedési- és sorsmodell 3. Finomított transzportmodell, amely a fázisok közötti megoszlást és a biodegradációt is figyelembe veszi terjedési- és sorsmodell 4. Különleges igényeket is figyelembe vesz, pl. tápláléklánc jellegzetességei, biokoncentráció, biomagnifikáció, biológiai hozzáférhetőség, stb. Page 3
4 MODELLTÍPUSOK Sokelemes modellek Egyelemes modellek Biológiai modellek Gyógyszer kinetikai modellek Expozíciós (kitettségi) modellek Page 4
5 Modellszámítások A modellszámítások során teljesen átláthatóvá kell tenni az környezeti koncentráció meghatározásának folyamatát és dokumentálni kell a számításokhoz felhasznált paramétereket és az előválasztott értékeket. Expozíciós modellekhez szükséges adatok: Page 5 Az anyag fizikai-kémiai tulajdonságok: -molekulasúly -oktanol-víz megoszlási hányados -vízoldékonyság -gőznyomás -forráspont (csak bizonyos kibocsátás becsléshez) Az anyag felhasználási jellemzői: -megtermelt mennyiség -importált mennyiség -exportált mennyiség -ipari kategória -felhasználási kategória -fő kategória A terjedési- és sorsmodellek fent megadott adatigénye csak semleges szerves és ionokat nem képező anyagokra érvényes. Más típusú anyagok esetén több adatra is szükség lehet.
6 Terjedési- és sorsmodellek célja A szennyezőanyag előrejelezhető környezeti koncentrációjátnak kiszámítása A modellek a szennyeződési folyamatok matematikai leírása szimulálják a valóságban lejátszódó folyamatokat modellszámítások révén a vizsgált terület bármely pontjára és a vizsgált időszak bármely időpontjára képesek becslést adni a szennyezőanyag koncentrációra. Alap a koncepciómodell, működő változata pedig általában egy szoftver. A terjedési- és sorsmodellek a vegyi anyag jellemzőin kívül a környezet jellemzőit veszik számításba az előrejelzéshez. A környezet lehet egy előre meghatározott jellemzőkkel bíró fiktív (pl. európai) vagy egy konkrét, helyspecifikus jellemzőkkel bíró környezet. Page 6
7 PEC számítása - vegyi anyagok szabályozására és hatósági célokra Előre meghatározott európai standard környezeti jellemzők megadásával egységesítik a környezeti paramétereket. A PEC számítása során egy vegyi anyag életét követjük végig a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékká válásig. A PEC érték értelmezhető lokális, regionális és kontinentális szinten is. Page 7
8 Európai standard környezeti jellemzők Page 8 Standard európai környezeti jellemzők: egy fiktív európai környezetet jelentenek a valóságban nem létezik egy vegyi anyag környezeti viselkedését és terjedését egész Európában egységesen jellemzi.
9 A terjedési- és sorsmodellekkel szemben támasztott követelmények A modellnek tükröznie kell a vegyi anyag szerkezete és aktivitása közötti kvantitatív összefüggést ((Q)SAR) a modell hátteréül szolgáló fizikai-kémiai és/vagy biológiai kölcsönhatások révén. Egyértelműen kell közölni a modell létrehozásához felhasznált peremfeltételeket, a figyelembe vett környezeti fázisokat, folyamatokat. QSAR - a szerkezet hasonlósága alapján becsülhetjük a viselkedést, transzportot hasonló szerkezetű ismert hatású vegyület adataiból (az eljárás angol nyelvű rövidítése QSAR = Quantitative Structure - Activity Relationship). Page 9
10 SimpleBox modell -Sokelemes modell, dobozmodell -a környezeti elemek (homogének és jól keveredők (?)) -az anyag inputot folyamatosnak kell tekinteni (folyamatos diffúz emisszió) Page 10 A környezet összes elemét és fázisát figyelembe vevő SimpleBox modell
11 Víz A szennyvíztisztító telepekről kiengedett tisztított víz a felszíni vizekbe kerülve felhígul sorsfolyamatok Page 11
12 PEC lokális, víz számítása-1 Page 12
13 KÖRNYEZETI ELEM: TALAJ Kiemelt szerep a szárazföldi szervezetek expozíciója miatt. Mezőgazdasági talaj: növénytermesztés, legeltetés, állattenyésztés, tápláléklánc. Kimosódás: talaj mélyebb rétegeibe, vagy felszíni vízbe Page 13
14 BIOLÓGIAI MODELL Ezek a modellek matematikai egyenletekkel fejezik ki adott élőlény környezetével való kölcsönhatását. Számba veszi a vegyi anyagok felvételét a légzés és a táplálkozás során kiürülését a légzés, az ürítés során valamint átalakulását, lebomlását a szervezetben Page 14
15 GYÓGYSZERKINETIKAI MODELL Kép forrása: A gyógyszerkinetika azzal foglalkozik, hogy a szervezetbe bevitt gyógyszerek melyik szervben milyen koncentrációban jelennek meg, és hogy mennyi idő elteltével bomlanak le, ürülnek ki. A gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatása szorosan Page összefügg 15 koncentrációjukkal.
16 PNEC meghatározása, kiszámítása Az adatbázisokban elérhető adatok értékelésével kezdődik. Az adatbázisok a legtöbb vegyületre vonatkozóan hiányosak. Ha az adatbázisban nincs adat, akkor QSAR Mennyiségi összefüggés egy vegyi anyag szerkezete és aktivitása között. A környezettoxikológia eszköze veszélyes anyagok hatásainak és környezetben való viselkedésének előrejelzésére. Azonos csoportba tartozó vegyületek környezeti viselkedése kémiai szerkezetüktől függően szisztematikus és előrejelezhető összefüggéseket, ill. eltéréseket mutat, melyek matematikai egyenletekkel leírhatóak. Sokváltozós regressziós matematikai összefüggések. log 1/ LC 50 = 0,871 * log K ow -4,87 egyenlet az aromás és alifás szénhidrogének toxicitását adja meg hal esetében. Page 16
17 PNEC előrejelzése és részletes felmérése 1. Általános PNEC (TDI) alkalmazása, pl. rendeleti határérték vagy környezetminőségi kritérium a legérzékenyebb területhasználatra 2. Helyspecifikus területhasználatok és szokások figyelembevétele 3. Direkt ökotoxikológiai vagy toxikológiai tesztelés, helyspecifikus PNEC megállapítása Page 17
18 A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Page 18 Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Biztonsági faktor egyedi felmérés
19 KÖRNYEZETI KOCKÁZATFELMÉRÉS Példa (1.) Trifluralin kockázata a Duna üledékében Page 19
20 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében A trifluralin korábban nagy mennyiségben gyártott és importált peszticid Hatása az ökoszisztémára Apoláros szerves vegyület: nehezen biodegradálható, vízben rosszul oldódik és ezért jól adszorbeálódik a szilárd szerves anyagokon, pl. humusz-anyagokon. Valószínűsíthető, hogy az üledékben felhalmozódik. Kémiai időzített bomba! Szabályozás Page 20
21 A trifluralin kockázata a Duna ökoszisztémájára Felszíni vizet érő trifluralin terhelés, PEC számítás Trifluralin hatása az ökoszisztémára, a PNEC érték becslése A trifluralin kockázati tényezője Duna vízében és üledékben Page 21
22 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében - Környezeti koncentráció becslése Kibocsátási faktorok : Kibocsátás gyártás során szennyvízbe: F víz = 0,02 (EU-TGD) Kibocsátás felhasználás során felszíni vízbe: F víz = 0,1 Felszíni vizeket érő terhelés: A termelésből adódó terhelés: 184 t/év x 0,02 = 3,6 t/év, (nincs szennyvíztisztító) Ha van szennyvíztisztító, akkor az F stp értékkel szorozva, ennél kisebb terhelést fogunk kapni. F stp = 0,14 esetén 0,5 t/év terhelés értékkel kalkulálhatunk. Termelésből adódó terhelés = 3,6 t/év x 0,14 = 0,5 t / év Felhasználásból származó terhelés = 255 t/év x 0,1 = 25,5 t/év A felszíni vizeket érő teljes trifluralin terhelés (Mo): 25,5 + 0,5 = 26 t/év Page 22
23 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében A biodegradáció: nehezen bidegradálódik, biodegradációs faktora: F degvíz = 0,5 A Duna áramlási sebességét és a trifluralin biodegradálhatóságát figyelembe véve a regionális környezeti koncentráció: PECregionálisvíz = terhelés x F degvíz : Q = = 26 t/év x 0,5 : 2204 m 3 /sec Q = a Dunára jellemző átlagos áramlási sebesség PEC regionálisvíz = 1,9 x 10-4 mg/l Page 23
24 Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében Környezeti koncentráció becslése A vízre vonatkozó trifluralin koncentrációból becsüljük az üledék koncentrációját. PEC regionálisvíz = 1,9 x 10-4 mg/l PEC regionálisüledék = PEC regionálisvíz x Koc x foc PEC regionálisüledék = 1,9 x 10-4 mg/l x 10 4 l/kg x 0,2 = 0,38 mg/kg foc = a Duna üledékére jellemző szerves szén hányad Koc = szerves szén víz megoszlási hányados ( az üledékminőségtől függő Koc érték; átlag: 10 4 l/kg) Page 24
25 Az ökoszisztémára károsan nem ható koncentráció, a PNEC érték meghatározása Egyes tesztorganizmusokkal folytatott vizsgálati eredményekből kapható meg extrapolálással A bioindikáció a vizsgált ökológiai rendszer legérzékenyebb tagjának meglétét, vagy hiányát vizsgálja. A biomonitoring a monitor-szervezetekben lejátszódó változásokat, pl. akkumulációt. Adott terület diverzitásának vizsgálata (pl. életközösségek, koreloszlás, egyedszám, egyedsűrűség, egészségi állapot, szaporodási ráta, stb.) a biodiverzitás eltérése a háttér területtől. A környezettoxikológiai tesztek laboratóriumban végzett vizsgálatok, egy, vagy több fajt alkalmazó tesztek, a koncentráció hatás görbe kimérésére. Page 25
26 A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Page 26 Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Biztonsági faktor egyedi felmérés
27 Trifluralin PNEC érték vízre (Duna) Organizmus Hatás Koncentráció [mg/l] Fajok száma Alga Crustacea Crustacea Hal Hal Hal EC 50 LC 50 NOEC LC 50 LOEC NOEC 2,5 0,05 12,0 0,004 0,010 1,0 0,005 0,02 0,001 0,002 Az ökoszisztéma egészére károsan nem ható koncentráció, vagyis a PNEC érték előrejelezhető az ökoszisztéma egyes tagjaira kapott eredményekből. A legkisebb koncentrációértéket vesszük alapul: NOEC érték 0,001, ezt osztjuk a faktor (10) értékével. Page 27 PNEC víz = 0,0001 mg/l
28 Trifluralin: PNEC becslése üledékre Kevés mérési adat (a becsült érték nem reális) a vízre számított és elfogadott, hatáson alapuló értékből az üledék PNEC értékét a megoszlási modell alapján adjuk meg A megoszlási hányados alapján becsült érték reálisabb PNEC üledék (mg/kg) = Koc (l/kg) x PNEC víz (mg/l) x foc PNEC üledék = 6400 (13 400) x 0,0001 x 0,2 = 0,12 0,27 mg/kg ( az üledékminőségtől függő Koc érték) Page
29 A trifluralin kockázati tényezője Duna üledékében A kockázat jellemzésére a környezeti koncentráció és a hatást még nem mutató koncentráció hányadosát használjuk. Ez üledék esetén így számítható: PECüledék = 0,38 PNECüledék = 0,27 0,12 Rq = 1,4 3,2 NAGY KOCKÁZAT Tehát a trifluralin az egyik olyan vegyi anyag Magyarországon, mely a felszíni vizek, köztük a Duna üledékében nagy kockázatot jelent. (A kockázati tényező pontosításának lehetőségei!!!) Page
30 Lépcsőzetes kockázatfelmérés szénhidrogénekkel szennyezett területre Page 30
31 Szénhidrogénekkel szennyezett terület, Kaba Kaba, volt benzintöltő-állomás Szennyezőforrás: földalatti üzemanyagtartály és szerelvényei, valamint az üzemanyagkút Jellemző transzportfolyamatok: növekvő mozgékonyság és biológiai hozzáférhetőség terjedés talajvízzel Expozíciós utak: talaj felporzása következtében porszemcsék lenyelése és belégzése talajvízzel Területhasználat: mezőgazdasági (szántó) Kockázatfelmérés 3 lépcsőben Page 31 Feltárógödör a területen
32 A szénhidrogénekkel szennyezett terület előzetes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes 8 db talajfúrás: az üzemanyagkút és földalatti tartály környezetében a szennyezés mértékének, összetételének és kiterjedésének meghatározása TalajTesztelő Triád szénhidrogénekkel szennyezett terület (benzintöltő állomás) előzetes állapotfelmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajban A talaj szénhidrogén tartalmának mérése Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajvízben A talajvíz szénhidrogén tartalmának mérése Talaj ultrahangos extrakció hexán-aceton (2:1) eleggyel extraktum gravimetriával Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Page 32
33 Az előzetes kockázatfelmérés főbb eredményei A szennyezőanyag: szénhidrogének, elsősorban dízelolaj és motorolaj Koncentrációja a talajban: mg/kg; talajvízben: 0,1 36,8 mg/l A kockázati tényező (RQ), a mért koncentráció értékek és a határértékek figyelembe vételével (pesszimista becsléssel): A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajvízben RQ talajvíz = PEC talajvíz PNEC talajvíz = 36,8 (0,1 36,8) IGEN NAGY KOCKÁZAT A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajban RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj = 9,5 (1 9,6) NAGY KOCKÁZAT A szennyezett terület részletes kockázatfelmérése (A megoszlások, a biológiai hozzáférhetőség, a biodegradáció és a helyszínspecifikus toxicitás figyelembevétele) Page 33
34 A szénhidrogénekkel szennyezett terület részletes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület talajának részletes állapotfelmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére Talaj ultrahangos extrakció Hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával Talajtulajdonságok vizsgálata ph, redox, EC, CaCO 3, C-, N-, P- és humusztartalom Talajban sza. megoszlás és hozzáférhetőség jellemzése Kow és biológiailag hozzáférhető frakció mérése Talaj aerob heterotróf telepképző sejtek számának meghatározása Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtek koncentrációjának mérése Talaj biolumineszcencia gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal Gyökér, ill. szárnövekedés gátlási teszt Sinapis alba tesztorganizmussal Talaj szaporodás-gátlás Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Page 34 Letalitás vizsgálata Folsomia candida állati tesztorganizmussal
35 Page 35 A részletes kockázatfelmérés eredményei A területen főként dízelolaj van jelen, de a felszínen és a mélyebb rétegekben található szennyeződés nem dízelolajtól származik (motorolaj). A biológiai eredmények (a sejtszámok) aktívan működő talajra utaltak. Aerob heterotróf sejtszám: 1,0*10 7 / g talaj Dízelolaj-bontó sejtszám: 2,0*10 4 /g talaj A szénhidrogénbontó baktériumok jelenléte a szénhidrogénbiodegradáció természetes feltételei adottak a területen. A szennyezett talaj direkt kontakt tesztelésével végzett környezettoxikológia tesztek eredményei, mind a bakteriális, mind a növényi tesztorganizmussal enyhe toxicitást mutattak. A szennyezőanyag nincs hozzáférhető formában.
36 Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 1. Mért Kow érték segítségével meghatároztuk a szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosát, Kp-t Kutricamajor talajára mért szerves szénhányad (foc=0,024) figyelembevételével. A szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosa: Kp = 978 l/kg Ebből számítva a PEC talaj érték = mg/kg. A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke: RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj = 3,5 NAGY KOCKÁZAT Page 36 A kockázati tényező értékének további finomítása a toxicitási tesztek eredményei alapján
37 Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 2. A PNEC érték pontosítása a környezettoxikológiai eredmények alapján: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Vf = 2,4 NAGY KOCKÁZAT A Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Sa = 2,5 NAGY KOCKÁZAT A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai. Page 37
38 A részletes kockázatfelmérés főbb eredményei A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke: RQ talaj = PEC talaj PNEC talaj A PNEC érték pontosítása: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási és Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQ Vf, Sa = 2,4-2,5 = 3,5 NAGY KOCKÁZAT NAGY KOCKÁZAT A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai. A szennyezett terület remediációt megalapozó felmérése Page 38
39 A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt megalapozó felmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt támogató részletes felmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére Talaj ultrahangos extrakciója hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával Talajvíz extrakciója n-pentánnal extraktum gravimetriával Talaj aerob heterotróf telepképző sejt számának meghatározása Biolumineszcencia-gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal Talajból összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talajvízből összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtkoncentrációjának mérése Szaporodás-gátlás vizsgálata Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel Talajmikroflóra dehidrogenáz enzim aktivitásának mérése Talajlégzés mérése statikus rendszerben (zárt palack teszt) Page 39 Talajlégzés mérése dinamikus rendszerben (levegőztethető oszloreaktorban)
40 A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei Aktívan működő talaj Aerob heterotróf sejtszám: 1,0 2,0*10 7 / g talaj Speciális szénhidrogén-bontó sejtszám: 1 75*10 5 /g talaj Dinamikus talajlégzés-mérés oszlopreaktorban a helyi mikroflóra biodegradációs képessége javítható a levegőztetés mértékének növelésével CO 2 termelés Szénhidrogén-eltávolítás Szénhidrogénbontó sejtszám C O 2 [%] Page Idő [nap] Napi 10 perc Napi 2 óra Napi 6 óra EPH-tartalom eltávolítás [%] hét (10 min) 2. hét (2h ) 2. hét (6h) EPH eltávolítás [%] 17,5 26,8 35, Olajbontó 8 sejtszám [*10 6 /g] Ind 2. hét (10 min) 2. hét (2h ) 2. hét (6h) Olajbontó sejtszám 0,
41 A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei A talajökoszisztéma adaptálódott a szennyezőanyaghoz, a levegőztetés serkentette a helyi mikroflórát Kockázatcsökkentés biodegradáción alapuló remediáció Page 41 Technológia-együttes a területen folyó természetes biodegradáció intenzifikálására: felúszó olajréteg eltávolítása talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése talaj telítetlen zónájának bioventillációja, tápanyagpótlással talaj telítetlen zónájának időszakos átmosása
42 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenGruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenKÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Innovációk a környezetmenedzsmentben CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I.
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Vegyi anyagok a környezetben mérhető paraméterek Toxicitási tesztek osztályozása I. Feigl Viktória, Molnár Mónika 2016. szeptember 12. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
Részletesebbendinamikus rendszerben
BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenFenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin
Fenyvesi Éva, Molnár Mónika, Kánnai Piroska, Illés Gábor, Balogh Klára, Gruiz Katalin A szennyezıanyagok kockázatát a biológiai hozzáférhetıségük határozza meg Biológiailag elérhetı (lassan deszorbeálódó)
RészletesebbenKÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS REMEDIÁCIÓ CDT esettanulmány 2016 Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
RészletesebbenFémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória
Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger
RészletesebbenToxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel
Toxikus vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatának jellemzése integrált kémiai biológiai környezettoxikológiai módszeregyüttessel DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
RészletesebbenVegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia
A környezetvédelem alapjai Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2015. November 2. E-mail: vfeigl@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA
Modern Mérn rnöki Eszközt ztár r Kockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOKKA KONFERENCIA 2007. júniusj 15. INTERAKTÍV V KÖRNYEZETTOXIKOLK RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Molnár
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner
RészletesebbenKémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és
RészletesebbenFémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RészletesebbenVörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi
RészletesebbenVörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenVízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán
Vízgyőjtıszintő kockázatmenedzsment Vaszita Emese Gruiz Katalin Siki Zoltán KÖRINFO Záró Konferencia, Budapest, 2010. május 28. Környezeti kockázatmenedzsment Politika Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér
RészletesebbenA környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények
A környezeti kockázat egyik kulcsparamétere a vegyi anyagok hozzáférhetősége: mennyire oldja a víz, mennyire veszik fel az élőlények A hozzáférhetőség modellezése és figyelembe vétele a kémiai analízis,
RészletesebbenSOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin
SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenCiklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ
Ciklodextrinnel intenzifikált bioremediáció (CDT) ESETTANULMÁNY - BIOREMEDIÁCIÓ Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenKőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések
RészletesebbenAz ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó
Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal
RészletesebbenTÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA
PhD értekezés tézisei SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG MOLNÁR MÓNIKA TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA BUDAPESTI MŰSZAKI
RészletesebbenSzennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek
Szennyezett talaj jellemzéséhez szükséges módszeregyüttes Útmutató és irányelvek 1. 3T: a TalajTesztelTriád... 4 1.1. A TalajTesztelTriád három eleme... 5 1.1.1. A fizikai-kémiai módszerek rendszerezése,
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenA GINOP PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI
A GINOP 2.1.1-15-00433 PROJEKT BEMUTATÁSA SZENNYVÍZTELEPEK ÁSVÁNYOLAJ FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI DR. SZABÓ ZOLTÁN FŐOSZTÁLYVEZETŐ ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2018. JANUÁR 26. GINOP 2.1.1-15-00433
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Gruiz Katalin Molnár Mónika Budapesti M%szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológia helye és
RészletesebbenVegyi anyagok kockázatának mérése
Vegyi anyagok kockázatának mérése Gruiz Katalin A vegyi anyagok a környezetbe kerülve az ökoszisztémát és benne az embert veszélyeztetik. A veszélyeztetés sokkomponenső bonyolult folyamat eredménye, melynek
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia
RészletesebbenSzabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenKészítette: Témavezető: Dr. Gruiz Katalin
SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG Ph.D. értekezés Készítette: Témavezető: Konzulens: Molnár Mónika Dr. Gruiz Katalin Dr. Fenyvesi Éva BUDAPESTI
RészletesebbenLOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ
LOKKOCK GVOP-3.1.1-2004-05-0257/3.0 HELYSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉST TÁMOGATÓ ÚJ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK KIDOLGOZÁSA RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ III. Munkaszakasz: 2007.01.01 2007.12.31. Koordinátor
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenTechnológia-verifikáció
Technológia-verifikáció DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Biotechnológia Kutatócsoport Modern Mérnöki
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenTechnológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor
Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Klebercz Orsolya, Magos Zoltán, Böröndi Tamás, Nagy Tamás,
Részletesebben2. Technológia-monitoring módszerei, laborkísérletek
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 2. Technológia-monitoring
Részletesebben1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása
1.1.a. A környezeti kockázat kialakulása SZENNYEZŐFORRÁS TERJEDÉSI ÚT HATÁSVISELŐ / EXPOZÍCIÓ jelenlegi oldott szennyezőanyag csóva feltételezett csóva Általános megfogalmazásban a környezeti kockázat
RészletesebbenNövényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból
Növényi termőközeg (mesterséges talaj) létrehozása hulladék alapanyagokból S O I L U T I L : T A L A J J A V Í T Á S H U L L A D É K O K K A L Z Á R Ó K O N F E R E N C I A, 2 0 1 3. N O V E M B E R 1
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenA környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2.
Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Környezettoxikológia CRC Press 2015 Könyvismertető A CRC Kiadó oldalán olvasható ismertető könyvről: Széles tudományos
RészletesebbenVÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Részletesebben2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával
RészletesebbenModern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
Részletesebben2006R1907 HU
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 152 IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 1 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ E melléklet szintjén a
RészletesebbenTalaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata
Talaj/talajvíz védelem IX. Talaj és talajvíz szennyezés környezeti és humánegészségügyi kockázata Környezeti kockázat becslés Célja: A környezetbe jutó vegyi anyagok ökoszisztémára (emberre) gyakorolt
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenSZENNYEZETT TERÜLETEK
SZENNYEZETT TERÜLETEK KÖRNYEZETI KOCKÁZATÁNAK FELMÉRÉSE 1 Dr. Feigl Viktória Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia
RészletesebbenFELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenKörnyezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenVezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész március 9. George Fotakis, ECHA
Vezető regisztrálói webtanfolyam kémiai biztonsági értékelés/kémiai biztonsági jelentés (I) 2. rész Veszély lyértékelés PBT-ért rtékelés 2010. március 9. George Fotakis, ECHA A kémiai biztonsági értékelés
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenKÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA. Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA Környezettoxikológia helye, szerepe toxicitási tesztek I II. Molnár Mónika, Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
RészletesebbenBrockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22
Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés
RészletesebbenÉrtékelés a Chesarban Március 26.
Értékelés a Chesarban 2010. Március 26. Chesar funkciók 1. Manage substances 2. Reporting of uses 3. Értékelés intézése 4. ES building and CSR generation 5. Generation of ES for esds 6. Administration
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC
Referencia szám Frissítés sorszáma Frissítés dátuma 2009. április 15. BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat Annex II. sz. melléklete szerint) PYRUS 400 SC 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY
RészletesebbenNÉV. HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név. Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport
NÉV HATÓANYAG NEVE, KÉPLETE, MEGJELENÉSI FORMÁJA Név IUPAC név Benzil-butil-ftalát (BBP) Benzil-butil-ftalát Vegyületcsoport Ipari segédanyag, műanyagadalék CAS szám 85-68-7 Molekulaképlet C 19 H 20 O
RészletesebbenA TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG Balczó Márton tudományos segédmunkatárs
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenNo Change Service! Verzió 01.08 Felülvizsgálat dátuma 24.03.2009 Nyomtatás Dátuma 24.03.2009
1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Termék tájékoztató Márkanév : Gyártó/Szállító : Schülke & Mayr GmbH Robert-Koch-Str. 2 22851 Norderstedt Germany Telefon: +4940521000 Telefax:
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenKiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2
Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenOldal: 1 of 7 BIZTONSÁGI ADATLAP Felülvizsgálat dátuma: 13.11.2008 Nyomtatás Dátuma: 14.11.2011
Oldal: 1 of 7 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Ashland Postafiók 8619 NL3009 AP, Rotterdam Hollandia EUSMT@ashland.com Sürgisségi telefonszám +1-800-ASHLAND (+1-800-274-5263/+1-606-329-5701),
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenMikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata. Két cellás H-típusú MFC
Mikrobiológiai üzemanyagcella Microbial Fuel Cell - MFC Mikrobiológiai üzemanyagcella alapvető folyamatainak vázlata Elektród anyagok Grafit szövet: Grafit lap: A mikrobiológiai üzemanyagcella (Microbial
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenReferencia név Frissítés sorszáma Frissítés dátuma 2.0 2012.04.18.
Referencia név Frissítés sorszáma Frissítés dátuma Tifenszulfuron-metil 400g/kg + Triberonuronmetil 150g/kg WG 2.0 2012.04.18. BIZTONSÁGI ADATLAP (a R.E.A.C.H. 1907/2006-os sorszámú Európai Szabályzat
RészletesebbenUV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap
A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés
RészletesebbenLaboratóriumi toxicitási tesztek. A PNEC statisztikus megközelítése. Hogyan becsüljük a hatásokat?
A PNEC statisztikus megközelítése Érintett részhalmaz = (i 0,5)/n, Ahol i = a faj sorszáma, nagyság szerint, n = összes fajszám RQ = PEC/PNEC < 0,001 0,001-0,1 0,1 1 1-10 Veszély elhanyagolható kicsi enyhe
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP a 44/2000.(XII.27.)EüM rendelet szerint
1.0 Vegyi anyag neve ph7 ADALÉK 1,44 CAS szám: (készítmény) Gyártó cég neve FORINNO KFT Cím: 5000 Szolnok, Győrffy István út 4. Telefon: 56/421-503 Telefax: 56/522-104 Forgalmazó cég neve u.a. Cím: - Telefon:
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1393/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt. Újpesti környezetvédelem
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenBozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat
A 2010-re várható légszennyezettség becslése dinamikai modellszámításokkal Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Közlekedés SO 2 PM
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat Felhasználása Falazat dekoratív védelme.
BIZTONSÁGI ADATLAP Kiállítás kelte 2010. 11.29. 1. Termék neve ÖKO-FLEX VÉKONY VAKOLT dörzsölt/kapart hatású dekoratív vakolat 1.1. Felhasználása Falazat dekoratív védelme. 1.2. Gyártó/forgalmazó 2336.
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenKÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
Részletesebben