KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN

Átírás

1 KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Csoport

2 Vegyi anyagok gyártása Növekvő tendencia a világ minden részében! Page 2 Sötétkék: OECD országok (Organisation for Economic Co-operation and Development) Vörös: BRIICS országok (Brazil, Russia, India, Indonesia, China, South Africa) Világoskék: többi ország Forrás: EU European Environment Agency

3 Vegyi anyagok a környezetben Vegyi anyag veszélyessége a kémiai szerkezetéből ered! Vegyi anyag a környezetben Szennyezett környezet Page Környezeti kockázat!

4 A környezettoxikológia A környezettoxikológia a vegyi anyagoknak az ökológiai rendszerekre (ökoszisztémára) gyakorolt hatását vizsgálja Az embert az ökológiai rendszer részeként kezeli (humán toxikológia) Jellemző fajok vagy laboratóriumi tesztorganizmusok válasza ebből előrejelzés a teljes ökoszisztémára Page 4

5 Környezettoxikológiai tesztorganizmusok Page 5 234

6 Aliivibrio fischeri biolumineszcencia gátlási teszt Tesztorganizmus: Aliivibrio fisheri Tengeri baktérium, fényt emittál A kurtafarkú tintahal hordozza a Aliivibrio fischeri-t az úgynevezett "fényszervben". A teszt elve a Aliivibrio fischeri által emittált lumineszcens fény detektálása (luminométerrel); toxikus anyagok jelenlétében a fényemisszió csökken. Kurtafarkú tintahal Euprymna scolopes Aliivibrio fischeri szilárd táptalajon Folyadék kultúra jól megvilágított helyen Folyadék kultúra sötétben Page 6

7 Mikroszkópikus méretű tesztorganizmusok Édesvízi algák (növekedési teszt) Pseudokirchneriella subcapitata Protozoa: Tetrahymen pyriformis (szaporodás gátlási teszt) Chlorella vulgaris Page 7 Scenedesmus subspicatus 234

8 Daphnia magna (vízibolha) Mérési végpontok: immobilitás, szaporodás, szívritmus Daphnia születése: Page 8

9 További vízi tesztorganizmusok Apró békalencse: Lemna minor Kagylósrák: Heterocypris incongruens Guppi: Poecilia reticulata Page 9 Zebradánió: Brachidanio rerio Levéllábú rák: Thamnocephalus platyurus

10 Folsomia candida mortalitási teszt A Folsomia candida (Collembola) az ugróvillások rendjébe tartozó, ősi ízeltlábú. Apró (3 4 mm hosszú) fehér állatkák. Talajban élnek (m 2 -enként ~ állatka) Fontos szerepük van a talajfunkció fenntartásában Hasi tömlővel lélegeznek, talajgőzökre érzékenyen reagálnak Page 10 Kifejlett állat petékkel Kifejlett egyedek fiatal állatokkal Idősebb és fiatal Collembola

11 Kockázatcsökkentés, remediáció, rekultiváció Különleges technológiák, esettanulmányok Page

12 Transzformátor olajjal szennyezett talaj ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációja Esettanulmány 1. Bioremediációnál korlátozó tényező: a szennyezőanyag korlátozott biológiai hozzáférhetősége A hozzáférhetőség növelésének egyik módja: ciklodextrinek alkalmazása nanotechnológia, méretük ~ 1 nm Apoláros üreg Ciklodextrin molekula 12 Page 12

13 Ciklodextrinek alklmazása a szennyezőanyag hozzáférhetőségének növelésére ciklodextrinek egyedülálló szerkezet zárványkomplex-képzés + Zárványkomplex Gazdamolekula Vendégmolekula A zárványkomplex-képzés sematikus szemléltetése: a ciklodextrin hidrofób üregében elhelyezkedő vízmolekulákat kiszorítja a hidrofób vendégmolekula Page 13

14 Ciklodextrines tecnhológia szabadföldi demonstrációja Az in situ bioremediáció demonstrációja: Népligeti transzformátor állomás A szennyezőanyag: transzformátorolaj a talajban mg/kg, a talajvízben átlagosan 0,99 mg/l Rendszerellenőrző állomás Levegő- és vízbevezető kút Transzformátor Page 14 Kombinált kút Levegőelszívó

15 Az in situ bioremediáció kivitelezése Tápanyagok és ciklodextrin Page 15

16 EPH [mg/l] In situ komplex ciklodextrines biotechnológia transzformátorolajjal szennyezett talaj kezelésére adagolás 2. adagolás Idő [nap] A talajvíz szénhidrogén tartalma 3. adagolás A talajminták transzformátorolaj-tartalma a kezelés indításakor, a 24. és a 47. héten Talajmintavétel Transzformátorolaj-tartalom [mg/kg] helye a felszíntől Indítás (kísérlet kezdete) 24. hét 47. hét (kísérlet vége) cm cm Page

17 Toxikus fémtartalmú meddőanyag remediációja kémiaival kombinált fitostabilizációval Esettanulmány 2. A gyöngyösoroszi bányászat története: Au, Ag, Pb, Zn bányászat (18. századtól) 1970-es évek végére veszteségessé vált 1986 bányászat felhagyása Gyöngyösoroszi felhagyott ércbánya 2003-tól bányabezárás, terület rekultivációja Page 17

18 A terület szennyezettsége, pontforrások Szulfidos érctartalmú meddőhányók pl. Károlytáró Víztározók szennyezett üledéke Flotációs meddőhányó Bányavíz Page 18 Víztisztítási csapadék tározó 18

19 Diffúz szennyezőforrások Szétszóródott meddőanyag Toka-patak által szállított szulfidos meddőkőzet Áradás Gyöngyösorosziban Áradás során fémtartalmú meddőanyaggal szennyeződött mezőgazdasági terület 19 Page 19

20 Remediációs terv Bánya szakszerű bezárása Pontforrások: eltávolítás és kezelés Pontforrások eltávolítása után visszamaradt szennyezettség Diffúz szennyezettség Innovatív technológia: Kémiaival kombinált fitostabilizáció 20 Page 20

21 Kémiaival kombinált fitostabilizáció Növények telepítése Kémiai stabilizálószer Tápanyag 21 Page 21

22 Bányabérci meddőhányó (kísérleti terület) 22 Page 22

23 Szabadföldi kísérleti parcellák Erőművi pernye -Hulladék -Nagy szilikáttartalom -Erős fémmegkötő képesség Pernyés + meszes kezelés Kezeletlen bányabérci meddőanyag BÁNYAREM projekt 23 Page 23

24 Szabadföldi kísérletek bányabérci meddővel A parcellákon átfolyó vizek Cd és Zn tartalma (1. év után) Kezelés Cd Zn ph Kezeletlen (µg/l) ,9 Pernye (µg/l) ,1 Pernye + mész (µg/l) ,2 Határérték felszín alatti vízre Pernye (%-os csökkenés) 68,8 65,9 Pernye + mész (%-os csökk.) 98,5 99,7 24 Page 24

25 Kezelés hatása a fű növekedésére 0,16 ppm Cd (Hat.é.=1 ppm) 58 ppm Zn (Hat.é.=100 ppm) Élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó határérték 44/2003. (IV.26.) FVM rendelet és 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet 25 Page 25

26 Hulladéklerakó növényesítése: talajjavítás hulladékokkal Esettanulmány 3..A.S.A. Magyaroszág Kft. gyáli hulladéklerakója Probléma: takaróréteg tápanyaghiányos, rossz minőségű hulladéktalaj + meredek rézsű Talajjavítás hulladékokkal Szennyvíziszap Zöldhulladék Szennyvíziszap és zöldhulladék komposzt Faforgács Erőművi pernye Fahamu Vörösiszap Vörösiszappal kevert talaj (Ajka) Hulladék gipsz Page 26 SOILUTIL projekt, 26

27 Talajjavítási, rekultivációs kísérletek eredményei Hosszú táv: 2,5 év Évről-évre javulás (egyszeri kezelés) Textúra, tápanyag-ellátottság, biológiai aktivitás javul Nincs toxikus hatás Legjobb: szerves+szervetlen együtt Kezelés előtti rézsű 27 Növényesített parcellák a hulladéklerakó rézsűjén Kezeletlen rézsűn az erózió jelei Page 27 Dús növényzet a pernyével és szennyvíziszappal kezelt parcellán

28 Talajjavítás vörösiszappal, vörösiszapos talajjal, hulladék gipsszel, zöldhulladékkal, faforgáccsal Kísérleti parcellák 2013 márciusában Tereplátogatás hallgatókkal 28 Page 28 Kísérleti parcellák 2013 júniusában Kísérleti parcellák 2013 szeptemberében növények kaszálása után

29 Tudásszomj kielégítésére KÖRINFO környezetvédelmi tudásbázis: MOKKA technológiai és hulladék adatbázis: Gruiz, K., Horváth, B. és Molnár M. (2001) Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó, Budapest Page

30 Köszönjük a figyelmet! A BME Környezeti Mikorbiológia és Biotechnológia Csoportja az AquaConsoil konferencián Elérhetőség: vfeigl@mail.bme.hu, kutatok.blog.hu A kutatás a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.