Nemzetgazdasági Minisztérium. Dr. Matolcsy György miniszter úr részére. Tárgy: Magyar Növekedési Terv konzultáció. Tisztelt Miniszter Úr!

Átírás

1 Nemzetgazdasági Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter úr részére Tárgy: Magyar Növekedési Terv konzultáció Tisztelt Miniszter Úr! A december elején meghirdetett Magyar Növekedési Terv konzultációjához a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai a mellékelt dokumentumokkal szeretnénk hozzájárulni. A háttéranyag a hazai vállalkozások állapotával és jövőképével kapcsolatos felmérések elemzését tartalmazza. Az elemzéseket 2010 decemberében, 2011 májusában sajtótájékoztatókon hoztuk nyilvánosságra, és megküldtük a hazai vállalkozások helyzetéért felelős gazdaságpolitikusok, illetve a miniszterelnök úr számára is. Tájékoztatásul itt mellékelem a november 21.-i petíciós bizottsági üléssel kapcsolatos dokumentumokat is. (2009.-ben petíciót nyújtottunk be az Európai Unió Petíciós Bizottságához a magyar vállalkozások tisztességtelen vállalkozói környezetével kapcsolatban, melynek tárgyalása egy hónapja volt. A Bizottság a petíciót nem zárta le, további adatokat, válaszokat vár az ülésen elhangzott felvetésekre, kérdésekre. A választ január 31.-i határidővel postázzuk a Bizottság számára) A másik dokumentum a FIDESZ-KDNP pártszövetség, kormány gazdaságpolitikusai számára 2010, 2011 folyamán eljuttatott javaslatokat, helyzetértékeléseket tartalmazza, a teljesség igénye nélkül. Mivel érdemi választ, reagálást nem kaptunk a javaslatokra, felvetésekre, és a magyar vállalkozások körében végzett felméréseink is reagálás nélkül maradtak, így most csokorba gyűjtve szeretnénk eljuttatni Miniszter Úr számára, remélve, hogy segítséget nyújthatunk a vállalkozások valóságos helyzetének bemutatásával. Véleményünk szerint korrekt helyzetértékelés szükséges ahhoz, hogy reális alapokra épülhessen a Magyar Növekedési Terv. Mi úgy gondoljuk, hogy a talpra álláshoz, majd növekedéshez alapvető feltétel az erkölcsi-morális alapok helyreállítása, mert nem épülhet egészséges növekedésű gazdaság a termelő, foglalkoztató vállalkozások kifosztására, és nem teremtődhetnek jó minőségű hazai munkahelyek nagy számban, ha a vállalkozások tisztességtelen feltételek között, kiszolgáltatva kell, hogy a napi túlélésért küzdjenek sorsfordító év lesz hazánk életében és kötelességünk megtenni mindent, ami képességeinknél, helyzetünknél fogva megtehető. Ezért szeretnénk felajánlani segítségünket, szakmai tapasztalatainkat a magyar vállalkozói körülmények normalizálását elősegítő intézkedések meghozatalához. Egyúttal szeretnénk megismételni kérésünket a személyes egyeztetésre az építőipari tervező és kivitelező vállalkozások képviselői, illetve a kormány építőipar jövőjéért felelős gazdaságpolitikusai között. Fontosnak tartanánk, hogy a 1

2 Petíciós Bizottság számára küldendő válasz postázása előtt szintén nyíljon lehetőségünk konzultációra a magyar vállalkozások jövőjét érintő kérdésekben is. Győr, december 29. Tisztelettel Mészárosné Győrvári Bella, MMV ügyvezető

3 Dr. Matolcsy György miniszter úr részére Nemzetgazdasági Minisztérium Háttéranyag a Magyar Növekedési Terv Konzultációjához 1. A hazai mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása között elemzés (2010. december) 2. A hazai mikro, kis- és közepes építőipari vállalkozások helyzetének alakulása között elemzés (2011. február) A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai 3

4 Dr. Matolcsy György miniszter úr részére Nemzetgazdasági Minisztérium Javaslatok, vélemények a termelő, foglalkoztató magyar vállalkozások helyzetének normalizálása tárgyában A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai 4

5 Tájékoztatás a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért eddigi tevékenységéről Szervezetünkkel kapcsolatban: A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért 2009 novemberében alakult. Alapító tagjai zömében építőipari vállalkozások ügyvezetői, akik a magyar vállalkozói környezet tarthatatlansága, a lánctartozás miatt elszenvedett veszteségeik, a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos hazai igazságszolgáltatás elégtelensége, illetve az érdekvédelmi szervezetek a vállalkozások működését alapjaiban befolyásoló problémák iránti közömbössége miatt döntöttek úgy, hogy megpróbálják saját kezükbe venni a sorsukat. Az MMV alapító tagja Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár is, aki a kisvállalkozások működését érintő közgazdasági ismeretek átadásával támasztotta alá munkánkat, illetve az általunk végzett, a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetét, kilátásait felmérő kérdőíves kutatás feldolgozásában, elemzésében nyújtott számunkra segítséget. Eddigi tevékenységünk dióhéjban: 2009 őszén a hazai vállalkozások helyzetének tarthatatlansága miatt az EU Petíciós Bizottságához fordultunk. Beadványunkat a Bizottság befogadta és érdemben tárgyalja tavaszán, a választások előtt több ízben fordultunk nyílt levélben a Fidesz- KDNP pártszövetség politikusaihoz, hogy felhívjuk a vállalkozások helyzetére a figyelmüket, illetve javaslatokat fogalmaztunk meg a kisvállalkozói szektor talpra állítása, megerősítése érdekében. A témával kapcsolatban sajtótájékoztatókat tartottunk, többször volt lehetőségünk nyilatkozni a médiában is. Vállalkozói kerekasztal beszélgetéseket készítettünk és eljuttattuk a gazdaságpolitikusok számára, hogy érdemi információkkal rendelkezzenek a valós helyzettel kapcsolatban. Munkánk során több ízben egyeztettünk Bencsik János, illetve Becsey Zsolt jelenlegi államtitkár urakkal nyarán felkérést kaptunk Bencsik János államtitkár úrtól, hogy nyújtsuk be a Nemzetgazdasági Minisztérium keretében felálló Építésgazdasági Munkabizottság építésgazdasági stratégia előkészítésére létrehozott munkacsoportja részére javaslatainkat. MMV javaslatok az Építésgazdasági Stratégiai Biz. részére A helyzetértékeléssel és esettanulmányokkal kiegészített, összesen 27 javaslatot tartalmazó dokumentumot júliusában postáztuk, melyre érdemi választ a mai napig nem kaptunk. Az ősz folyamán egyeztettünk Czomba Sándor államtitkár úrral a vállalkozások foglalkoztatási gondjai miatt. November elején az NGM gazdaságpolitikusaival egyeztettünk a Minisztériumban. Az építőipari cégeket megtizedelő lánctartozás, gazdasági bűncselekmények kivizsgálását kértük dr. Papcsák Ferenc, majd Budai Gyula kormánybiztos uraktól. Állásfoglalást kértünk dr. Szabó Máté ombudsman úrtól, a vállalkozókat terhelő 5

6 kötelezettségek és jogok véleményünk szerinti aránytalansága miatt. 9 vállalkozó esettanulmányát juttattuk el Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr számára, és a jelentős társadalmi érdek miatt kivizsgálásukat kértük. Március elején választ kaptunk, melyben Dr. Szekér Ildikó ügyész asszony arról tájékoztatott minket, hogy indokoltnak tartják vizsgálat lefolytatását a mellékelt ügyekben. Az érintett vállalkozók közük többen arról számoltak be, hogy ügyükben elindult már a felülvizsgálat őszén a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások állapotával, kilátásaival kapcsolatban felmérést készítettünk. A kutatás eredményét sajtótájékoztatón hoztuk nyilvánosságra januárjában az építőiparban tevékenykedő vállalkozókat kérdeztünk meg kérdőív segítségével, az elemzést 2011 májusában sajtótájékoztatón hoztuk nyilvánosságra, illetve eljuttattuk Orbán Viktor miniszterelnök úr, illetve a kormány gazdaságpolitikusai számára június 16.-án Kisvállalkozói Konferenciát tartottunk a Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszéke szervezésében. Az előadók között a kormány gazdaságpolitikusai, a gazdasági élet szereplői és a civil szakmai, érdekképviseleti csoportok vezetői egyaránt kifejthették gondolataikat. A rendezvényen részvevő vállalkozók, szakemberek kérdéseket tehettek fel az előadóknak, illetve a konferencia végén tartott fórum keretén belül vitathatták meg az elhangzottakat. A konferencia előadásait rögzítettük, a felvételek a következő hivatkozás alatt elérhetők: szeptemberében levélben fordultunk Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, kérve, hogy tegyen lehetővé személyes szakmai egyeztetést az építőipari tervező és kivitelező vállalkozások képviselői, illetve a kormány építőipar helyzetéért felelős gazdaságpolitikusai között. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a kérést Matolcsy György miniszter úrnak továbbították. Október 26.-án Szőllősi László helyettes államtitkár úrtól kaptunk levelet, melyben a helyettes államtitkár úr arról tájékoztatott, hogy az eddigi intézkedések Otthonteremtési Program, lánctartozás elleni 10 pontos koncepció, illetve az egyéb intézkedések megfelelően kezelni tudják a kialakult helyzetet. (Véleményünk szerint a magyar mikró és kisvállalkozások túlnyomó része régen túl van a huszonnegyedik órán, azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség!) november 21.-én az Európai Unió Petíciós Bizottságának ülésén vettünk részt Brüsszelben, ahol a magyar vállalkozások európai uniós normákkal szembemenő helyzetével kapcsolatban 2009-ben benyújtott petíciónkat tárgyalta a Bizottság. Tevékenységünket önerőből, a társadalmi felelősség érzésétől áthatva, mindenféle támogatás nélkül végezzük. Kizárólag a hazai vállalkozások helyzetének jobbá tételéért vagyunk elkötelezettek, nyitottak vagyunk az együttműködésre mindazon hazai és nemzetközi szakmai, civil, vagy politikai szervezetekkel, magánszemélyekkel, melyek érdekeltek a magyar vállalkozások helyzetének normalizálása ügyében, és cselekedni, vagy segítséget nyújtani akarnak. Saját tapasztalataink, illetve a hozzánk forduló vállalkozótársak ügyeinek ismerete alapján úgy gondoljuk, hogy jelentős információkkal, a tarthatatlan helyzetet enyhítő, kezelő javaslatokkal rendelkezünk, melyeket a közös cél, a hazai vállalkozások helyzetbe hozása érdekében, készséggel osztunk meg a kormány kkv szektor sorsáért felelős gazdaságpolitikusaival. 6

7 Szeretnénk tájékoztatni arról, hogy tevékenységünkkel kapcsolatban a következő hivatkozás alatt elérhetők a dokumentumok, az MMV tagjai által tartott sajtótájékoztatók videó, illetve a rádióriportok hanganyagai. 7

8 NGM Építésgazdasági Főosztály Győr, Szőllősi László helyettes államtitkár úr részére Tárgy: Építőipari és építőanyag ipari stratégia összefoglalójához, a jellemzően alvállalkozói státuszban dolgozó, építőipari mikró és kisvállalkozások szempontjából Tisztelt Szőllősi László helyettes államtitkár Úr! Az előzetesen megküldött stratégiai összefoglaló, illetve az egyeztetésen elhangzottak tárgyában a következő véleményt, javaslatokat fogalmaztuk meg: 2010 júniusában Bencsik János államtitkár úr felkérésére az építőipari vállalkozások helyzetét is bemutató javaslatcsomagot juttattunk el Noll Tamás MÉK elnök, az Építésgazdasági Stratégiai Albizottság elnöke részére őszén a hazai építőipari vállalkozások munkahely fenntartási és teremtési gondjait megbeszélés keretében vázoltuk Czomba Sándor államtitkár úrnak. Később az NGM több munkatársával volt lehetőségünk személyesen egyeztetni, mely tárgyaláson szintén a helyzet elemzése, illetve az azonnali lépések megbeszélése volt a téma januárjában mintegy 2000 építőipari vállalkozó bevonásával kérdőíves felmérést készítettünk Dr. Csath Magdolna közgazdász asszony szakmai segítségével júniusában pedig Kisvállalkozói Konferenciát tartottunk Dr. Csath Magdolna és a Kodolányi János Főiskola szervezésében, melyen előadóként Pogácsás Péter, az NGM helyettes államtitkára is tartott előadást. Tekintettel arra, hogy az említett dokumentumok részletesen tartalmazzák az ágazat jelenlegi helyzetével kapcsolatos információkat, így ezeket az anyagokat mellékeljük. Továbbá szeretnénk jelezni, hogy 2009 őszén a hazai vállalkozások európai uniós normákkal szembemenő vállalkozói környezete, a jogszolgáltatás elégtelensége, illetve az önhibájukon kívül csődbement vállalkozók sorsa iránt az állam jogalkotó, jogalkalmazó és végrehajtó szervezetei részéről tapasztalt közöny miatt az Európai Unió Petíciós Bizottságához fordultunk. A beadvány tárgyalásán melyet november 21.-i dátummal tűzött ki a Bizottság a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások képviseletében mi is jelen leszünk. A petícióval kapcsolatos dokumentumok a hivatkozás alatt elérhetők. Ezen túl az alábbi megjegyzésekkel, javaslatokkal szeretném kiegészíteni a közölt információkat: 1. Véleményünk szerint az építőiparral kapcsolatos kapacitások, képességek, humánerőforrások a tisztességtelen vállalkozói környezet, jogszolgáltatás hiánya miatt oly mértékben lecsökkentek, melyek alapjaiban kérdőjelezik meg a szakma jelenét és jövőjét. E rendkívüli helyzetben koncentrált, azonnali cselekvésre van szükség, mely a még fellelhető, értékteremtő munkára és foglalkoztatásra képes mikró és kisvállalkozások, illetve a korrekt 8

9 vállalkozói múlttal, referenciákkal rendelkező építőipari szakemberek, tervezők, kivitelezők konszolidálását, talpon tartását célozza. 2. Hozzák létre az ágazat súlyának megfelelő szakági, szakmai képviseletet a kormányon belül! ( A magyar építőipar a rendszerváltás óta gazdátlan, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok a minisztériumok, államtitkárságok, főosztályok között szétszórva működnek. A jelenlegi helyzetben is ezt látjuk, holott az ágazat mérete, fontossága, a foglalkoztatás alakulásában, a gazdaság beindításában betöltött szerepe átfogó, minden területre rálátó, a problémákat komplexen és gyorsan, szakszerűen kezelő állami felügyeletet kíván.) 3. Javasoljuk, hogy az építőipari stratégia azonnali, középtávú, illetve hosszú távú, gyakorlati teendőket tűzzön ki. 4. Az ágazati problémák összefoglalásához: egyetértünk a problémák felsorolásával, azonban meglátásunk szerint a jelenlegi állapotot létrehozó okok nem lettek feltárva. Alapvetőnek tartjuk, hogy a vállalkozási környezet alakulásáért felelős gazdaságpolitikusok mit gondolnak a hazai mikró és kisvállalkozásokról. Ha potenciális adócsalónak tartják a vállalkozókat, akiket csak szigorú ellenőrzésekkel, büntetésekkel lehet a helyes útra téríteni, akkor rossz alapállásból közelítenek a problémához, melyet ily módon nem lehet megoldani. Objektív módon fel kell tárni azokat a körülményeket, melyek a feketemunkát, foglalkoztatást okozzák köztük az állami felelősség kérdését is meghatározva. Véleményünk szerint az ágazat értékteremtő vállalkozási olyan körülmények között kénytelenek a napi túlélésért dolgozni, melyek fenntarthatatlanok, nem teszik lehetővé a tisztességes foglalkoztatást és hivatalos céges működési körülményeket. 5. A kitörési pontot jelentő épületenergetikai felújítások frontján jelentős problémát okoz, hogy a megrendeléseket jellemzően egy jól körülhatárolható megrendelői kör viszi el, mely többnyire kivitelezői állománnyal nem rendelkezik. A fővállalkozó a munkát ténylegesen elvégző, foglalkoztató vállalkozások számára olyan alacsony áron adja tovább, mely nem fedezheti a munkavállalók tisztességes foglalkoztatásához, a munkavédelmi és egyéb előírások betartásához, vállalkozói tevékenységhez szükséges forrásokat. Információink alapján pl. Győrben a panelprogram hőszigetelési munkáihoz /m2 áron lehet hozzá jutni. A helyi vállalkozók ezen az áron már nem vállalkoznak, viszont az ország más részeiről találnak a túlélés reményében jelentkezőket. Az eddigi munkákat kivitelező, megfelelő szakmai képességekkel és szakember gárdával rendelkező győri vállalkozók már Ausztriában és Németországban dolgoznak. 6. A szakképzés jövőjét meghatározza, hogy a fiatalok gyakorlati oktatására megfelelő számú és gazdasági helyzetű, felkészült vállalkozás működik-e az országban. Meglátásunk szerint elsősorban gazdasági okokból a túlélésért küzdő, ellehetetlenült helyzetű vállalkozások nem alkalmasak a jövő építőipari munkásainak felkészítésére. 7. Véleményünk szerint az erkölcsi és morális alapok helyreállítása nélkül nincs esély az ágazat talpra állítására. Ezen alapok helyreállításának magában kell foglalnia az állami, önkormányzati megrendelői magatartás felülvizsgálatát és a jogalkotó, jogalkalmazó és 9

10 végrehajtó szervezetek munkájának a tisztességes vállalkozói környezetet, jogbiztonságot célzó működésre hangolását. Tisztelettel Mészárosné Győrvári Bella, MMV ügyvezető 10

11 EMKE 1121 Budapest, Melinda u. 21. MMV 9011 Győr, Váci Mihály u Háttéranyag a nyílt levélhez A válság által leginkább sújtott ágazatok között kiemelt helyen szerepel az építőipar. Ugyanakkor jelentős az élőmunka-igénye, ezért fontos ágazata lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak. Építeni csak a bizalom légkörében lehet és az már sok éve hiányzik. A keresletet ösztönző különböző pénzügyi eszközök akár az állam, akár a bankszféra oldaláról- már a válság előtt is évről évre csökkentették a mozgásteret. Az építőipar mintegy300 ezer embert foglalkoztat, így jelentősége ilyen szempontból kiemelkedő. A magyar építőipar jelenlegi helyzetének kialakulásában három alapvető tényező emelhető ki: a hitelforrások szűkülése, a megrendelések (állami és magán) visszaesése és a lánctartozások minden erőfeszítés ellenére bővülő köre. Ebből következően a növekedési pályára állítást is ezen problémák megoldásával kell kezdeni. Orbán Viktor; A nemzeti együttműködés programja, A magyar társadalom, gazdaság érdekét figyelembe véve, az építőipar, az itt dolgozó mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzete és jövője olyan kérdéskör, amelynek rendbe tétele nem tűr további halasztást! A kormányváltás óta eltelt másfél évben sem történtek érdemi lépések a magyar építőipar talpra állítása érdekében, ezért a szakma képviselői joggal szeretnék megtudni, hogy mi a kormány szándéka. Veszni, tönkremenni hagyja-e a még termelni és foglalkoztatni képes vállalkozásokat, építész irodákat, építőanyag gyártókat és kereskedőket, vagy a kormányváltás előtti ígéreteknek megfelelően megteremti a tisztességes működés feltételeit? A hazai építőipari cégek európai uniós normákkal össze nem egyeztethető működési körülményei miatt az elmúlt években számtalan alkalommal fordultunk a FIDESZ-KDNP pártszövetség politikusaihoz, szakmai anyagainkat, elemzéseinket, felméréseinket, javaslatainkat eljuttattuk az NGM Építésstratégiai Főosztálya és a Belügyminisztérium Építésügyi Főosztálya munkatársai, valamint az egyes kérdésekben illetékes miniszterek, államtitkárok számára. Személyes egyeztetést folytattunk Czomba Sándor, Bencsik János és Becsey Zsolt államtitkár urakkal, az NGM, illetve a Belügyminisztérium építésügyért felelős munkatársaival, sajnos érdemi eredmény nélkül. Ugyanúgy, mint a kormányváltás előtt, ma is kiszolgáltatottak a magyar alvállalkozók a tisztességtelen megrendelők kényének-kedvének, nincs becsülete az érdemi munkának, így az a vállalkozó, aki termelő, értékteremtő munkahelyeket tart fent, vagy teremt, a teljes egzisztenciális ellehetetlenüléssel nézhet szembe. Ki beszél ma már a Megyeri híd, a Corvin projekt, vagy az országban épült számtalan lakópark, bevásárlóközpont, útépítés kifizetetlen alvállalkozóiról? Ki tartja számon sorsuk alakulását? A kormány látószögéből kiestek azok az önhibájukon kívül csődhelyzetbe 11

12 jutott vállalkozó családok tömegei, amelyek éves vállalkozói múlttal, komoly referenciákkal, foglalkoztatási és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, de a tisztességtelen vállalkozói körülmények miatt hitel- és versenyképtelenné váltak. A mindenkori kormány feladata és felelőssége, hogy a normális működési feltételeket biztosítva ne hagyja, hogy azok a többre-jobbra képes vállalkozók, akik néhány éve még dolgozónak nyújtottak megélhetést, a lehetetlen körülmények elől menekülve külföldön keressék a boldogulást, vagy szociálisan rászorulóvá váljanak, esetleg kilátástalan helyzetük miatt öngyilkosságba meneküljenek. Az ország és a magyar emberek érdekeit az szolgálja, ha a hazai gazdaság, a magyar vállalkozások megerősödnek, képesek lesznek minőségi munkahelyeket teremteni és az értékteremtő munka megbecsültebb lesz, mint a spekuláció. Így lehetne valódi versenyképesség javulást elérni. Az építőipar helyzete ebben az összefüggésben megkerülhetetlen, hiszen tömegesen képes kevésbé képzett munkaerőt felszívni, nem telepített iparág, a legkisebb településen is tud foglalkoztatni. Ez az iparág a nemzeti össztermék 10%-át állította elő a konszolidáltabb időszakokban. Multiplikátor hatásait is figyelembe véve, most is jelentősen tudna hozzájárulni a magyar gazdaság és társadalom megerősödéséhez és a szociális helyzet jobbra fordulásához. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a kormányváltás előtti ígéretek ellenére nem látszik határozott kormányzati szándék a tisztességes vállalkozói körülmények megteremtésére, a jogbiztonság és az értékteremtő munka becsületének helyreállítására, a tisztességtelen gazdasági szereplők eltávolítására, az önhibájukon kívül csődhelyzetbe került vállalkozók új esélyhez juttatására. Állami szerepvállalással tisztességes feltételű munkához, megrendeléshez kellene segíteni a hazai tervező irodákat, mikró, kis- és közepes vállalkozásokat, hogy tervezni, termelni, foglalkoztatni tudjanak. Tapasztalataink szerint az induló nagyberuházások tervezésénél, megépítésénél, de a közelmúltban meghirdetett energetikai felújítási programokon sem rúghat labdába ez a vállalkozói kör, legfeljebb a tisztességes foglalkoztatás, céges működés költségeit sem tartalmazó áron, kiszolgáltatott körülmények között alvállalkozóként finanszírozhatja, kivitelezheti a munkákat. (például a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, a Népstadion bontása után az új stadion tervezése, a Fővárosi Városrendezési Koncepció tervezési munkái, a banki károsultak részére építendő ingatlanok tervezése és megvalósítása, új AUDI beruházás, stb.) A kormányváltás óta sem került sor annak a diplomáciai munkának a felvállalására, amely az uniós szabályozás megváltoztatásával elérhetné, hogy az uniós források egy része közösségi bérlakásépítésre felhasználható legyen. A lakásépítési támogatások összege a kormányváltás óta is csökken, pedig a lakásépítések támogatása az Áfa, Tao, Szja, járulék bevételeken keresztül megtérül a költségvetésnek. Nem lehet megkerülni az állam, az önkormányzatok felelősségét a kialakult helyzetben. Alapvető követelménynek tartjuk, hogy az állam ne gerjessze a lánctartozást, és ne adjon megbízást olyan fővállalkozó cégeknek, melyekről köztudott, hogy alvállalkozók maradtak utánuk kifizetetlenül, vagy a működési költségeket sem tartalmazó áron kötnek szerződést alvállalkozóikkal! A kormánynak nem lehet érdeke, hogy a munkát elvégző, foglalkoztató cégek tisztességtelenül alacsony áron dolgozzanak, hiszen így a feketegazdaság egyre nagyobb teret nyer, az államkassza pedig nem jut hozzá a bevételekhez. Ilyen körülmények között teljesíthetetlen elvárás a fegyelmezett adófizetés, hiszen a cégek késve, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá járandóságaikhoz, de ha mégis időben megkapják a számla ellenértékét, az nem ad fedezetet a közterhek, adók megfizetésére és a céges működés költségeire. Téves út az ellenőrzések, büntetések fokozásától eredményeket remélni, sokkal inkább együttműködésre kellene törekedni a hazai mikró és kisvállalkozásokkal is, hiszen még a lehetetlen körülmények mellett is a foglalkoztatás több mint 70%-t biztosítják. 12

13 Amíg az állam és az önkormányzatok nem tekintik alapvető értéknek a tisztességes megrendelői magatartást, addig hiába születnek meg a legjobb jogszabályok és intézkedések, nem lehetséges a társadalom által elvárt erkölcsi és morális alapok helyreállása, amely feltétele a tisztességes gazdasági tevékenységnek, a fenntartható, egészséges szerkezetű növekedésnek és az új, jó minőségű hazai munkahelyek megteremtésének! 13

14 EMKE 1121 Budapest, Melinda u. 21. MMV 9011 Győr, Váci Mihály u Nyílt levél dr. Orbán Viktor miniszterelnök úr részére a magyar építőipar helyzetével, jövőjével kapcsolatos egyeztetés tárgyában Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért alapítói tagjai, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete alapító tagjai, a kitvalasszak.com építőipari hírportál munkatársai, szakmai szervezetek, mérnökök és kivitelező szakemberek, építőanyag gyártók és forgalmazók azzal a kéréssel fordulnak Önhöz, hogy tekintettel a magyar építőipar válságos állapotára, illetve érdekképviseletének hiányára, tegye lehetővé, hogy rövid időn belül tárgyalást folytathassanak Önnel, valamint a kormány építőipar jelenéért és jövőjéért felelős gazdaságpolitikusaival a magyar építőipar jövőjéről, lehetőségeiről az alábbi témakörökben: 1. Javaslat az építőipar ágazati súlyának megfelelő szakmai kormányzati képviselet létrehozására 2. Építőipari munkahelyek megtartása, jó minőségű hazai munkahelyek teremtése, a speciális munkakörülményekhez alkalmazkodó szabályozás létrehozása 3. Érdemi és azonnali intézkedések a lánctartozás felszámolására 4. Büntetőjogi fellépés a tisztességtelen gazdasági szereplők ellen, erkölcsi és anyagi elégtétel, konszolidáció a tönkretett vállalkozók számára, a jogszolgáltatás helyreállítása 5. Vállalkozói hitelezéssel, hitelbedőléssel kapcsolatos problémák A kérdések megnyugtató tisztázása és az azonnali, szükséges intézkedések megvitatása érdekében kérjük szíves válaszát az egyeztetés helye és időpontja tárgyában. Budapest, szeptember 6. Tisztelettel Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért Mészárosné Győrvári Bella MMV ügyvezetője Melléklet: háttéranyag a nyílt levélhez Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete Kévés György Kossuth-, Ybl-, Prima-díjas építész elnök 14

15 Koncepció a lánctartozások csökkentésére NGM munkaanyag Helyzetkép MMV véleményezés, további javaslatok Nincs semmi rendkívüli abban, hogy azok, akik munkahelyeket teremtenek, másoknak munkát adnak, sokat kereshetnek. Sőt, ez így van rendjén. De azok, akik a munkahelyek és a jólét tönkretételével teszik ugyanezt, erkölcsileg védhetetlenek. Ezért nem zárhatjuk ki gondolataink közül a társadalmi hasznosságot, a személyes érdemet és az igazságosságot. Orbán Viktor évértékelő beszéde február 5-én, részlet A megválaszolandó kérdés úgy hangzik: hogyan tudjuk a magyar gazdaságot a magyar emberek szolgálatába állítani. Az én válaszom a következő: rehabilitálni kell, vissza kell helyezni jogaiba a termelést. Ma a termelésnek Magyarországon nincs becsülete. Nem a termelés számít, hanem az, hogyan tudnak üzletelni a termelésről szóló papírokkal. Orbán Viktor évértékelő beszéde február 5-én, részlet Semmi jelét nem látom a kilábalásnak. Vállalkozni, munkát vállalni a főváros körzetében csak veszteséggel lehet. Már annyiért sem, amennyi a munkabért fedezze. Mindenhol azt hallom, hogy nagyságrendekkel alávállalnak a munkáknak. Az ez évi veszteségem jelen pillanatban három millió felett van. Egy hónapja nem tudok fizetni az embereknek. A festék üzletünk forgalma 65%-t csökkent. A saját gyerekünket kell elküldeni máshova dolgozni, mert nem bírjuk fizetni. A bevétel már a rezsire sem elég. Gy. Tamás, vállalkozó, , levél Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a lánctartozás tömeges megjelenése egybeesik Draskovics Tibor pénzügyminisztersége alatt történt ÁFA kifizetés leállításával, mely véleményünk szerint a hazai építőipari szereplők esetében a morális gát átszakadását is jelentette. A helyzetet tovább rontotta Bajnai Gordon miniszterelnökké való kinevezése, aki köztudottan érintettje volt a közvéleményt felháborító, gazdák tömegeit tönkre tévő Hajdú- BÉT ügynek. Véleményünk szerint a politikai színtérről érkező hatások adtak bátorítást a gazdasági élet tisztességtelen szereplőinek arra, hogy következmények nélkül visszatarthassák az elvégzett munkák, szolgáltatások, beépített anyagok árát, ehhez az ügyvédi társadalom egyes tagjai jelentős segítséget nyújtottak számukra. Így alakulhattak ki azok a jogi bűvészkedéssel körbebástyázott technikák, melyek a tisztességtelen megrendelői körnek éveken keresztül extra jövedelmet biztosítottak, az igazságszolgáltatás útját pedig járhatatlanná tették a kiszolgáltatott vállalkozások számára. A társadalmat ért veszteség felbecsülhetetlen, hiszen álláshelyek tömegei szűntek meg, jó adófizetői morállal és kondíciókkal rendelkező vállalkozások mentek tönkre, vállalkozói vagyonok számolódtak fel. Véleményünk szerint az építőipari vállalkozások az elmúlt évek alatt kontra szelektálódtak, a tisztességes, érdemi munkát végző és fizikai munkásokat foglalkoztató vállalkozások nagy számban felszámolódtak, a cégbűvészek és fekete foglalkoztatók pedig egyre nagyobb arányban fedik le a piacot. A feketegazdaság térnyerésének következménye, hogy az általuk diktált, közterheket és egyéb céges 15

16 költségeket nem tartalmazó vállalási árak lettek a meghatározók az állami megrendelések, közbeszerzések szintjén is. A közterheket és egyéb céges működési költségeket tartalmazó árajánlatot adó vállalkozó labdába sem rúghat, így a túlélés, a napi megélhetésért folytatott küzdelem arra ösztönözheti, hogy feladva erkölcsi tartását ő is ügyeskedjen. Ezért nincs összhang a bejelentett és ténylegesen fizetett nettó bér között, hiszen a piacon elérhető alvállalkozói árak nem tartalmazzák a közterheket és a vállalkozói költségeket. (A közhiedelemmel ellentétben nem azért, hogy a bejelentett és ténylegesen fizetett bér közteher különbözetét a vállalkozó zsebre vágja) A társadalom kára, hogy tömegesen szűnnek meg bejelentett, hivatalos álláshelyek, így az állam jelentős járulék és adó befizetéstől esik el. A lánctartozás keletkezésével és felszámolásának megoldásával kapcsolatban különbséget kell tenni a fizetési szándékot illetően is; míg a megrendelői oldalon sok esetben rosszhiszeműség, illetve hazardírozás az ok, az alvállalkozói, szub-alvállalkozói, illetve beszállítói oldalon a kifizetetlen számlák, illetve a valós költségeket nem tartalmazó vállalási ár okozta likviditási hiány, az eddig felhalmozott vállalkozói és magánvagyon felszámolódása, hitelképesség megszűnése teszi lehetetlenné, hogy tartozásaikat ki tudják egyenlíteni. Erre a helyzetre mutat rá a januárban végzett, építőipari vállalkozások állapotát, kilátásait feltérképező felmérésünk is. (A cégek kintlévőségeivel kapcsolatban több kérdést is feltettünk. A válaszok alapján a cégek kintlévőségei jelentős részben 2004 és 2008 között keletkeztek. 380 vállalkozó nyilatkozott részletesen a cégét érintő lánctartozással kapcsolatban. Bár az egyes vállalkozások tekintetében nem mérvadó adat hiszen különböző nagyságrendű és tevékenységi körű cégekről beszélünk mégis talán érdekes lehet, hogy egy átlagos, lánctartozástól sújtott vállalkozás milyen terhek alatt próbálja túlélni az építőipar számára egyébként is válságos éveket. Az átlagos kintlévőség mértéke közel 31 millió forint, amelyből Ft peresített, illetve követeléskezelőnek átadott. A vállalkozók az elmúlt évek során Ft összegű tartozásról mondtak le bizonylat hiánya, illetve behajthatatlanság miatt. A válaszokból az is kiderül, hogy a kintlévőséggel rendelkező vállalkozások hitelfelvételhez folyamodtak azért, hogy gazdasági partnereiket kifizessék; cégenként átlag Ft kölcsönnel terhelték meg a vállalkozás költségvetését, azért, hogy - mintegy becsületbeli ügyként kezelve a tartozást -, ne maradjanak adósai a beszállítóknak, alvállalkozóknak, munkavállalóiknak, illetve közteher fizetési kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A vállalkozások likviditási helyzetét tovább rontja, hogy a kiadott számlák ÁFA és egyéb közterheit a bevételek elmaradása esetén is meg kell fizetni, ami sok esetben kegyelemdöfésként pecsételi meg a cégek sorsát. Ez az adatsor önmagában is magyarázatot ad a kiszolgáltatott hazai vállalkozások súlyos, kilátástalannak látszó helyzetére, hiszen kintlévőségeik behajtására minimális az esély, miközben a hitelfelvétellel jellemzően magánvagyonuk terhére adósodtak el, és nem rendelkeznek olyan megrendelés állománnyal, mely fedezetet adna a megnövekedett költségek kigazdálkodására.) 1. Gyors és hatékony vitarendezés JAVASLATOK A Teljesítésigazolási Vitarendező Testület felállítását és mindkét félre kötelező érvényű működését konstruktív és a lánctartozás felszámolása irányába ható javaslatnak tartjuk. Az egyébként lényegesen gyengébb érdekérvényesítő képességgel bíró, kiszolgáltatott alvállalkozóknak jelentős segítséget jelenthet, ha a teljesítésével kapcsolatban rövid időn belül a vélelem rendelkezésre áll és egy esetleges bírósági eljárás során a bizonyítási eljárás megfordul, tehát annak kell a bizonyítékait bemutatni, aki vitatja a vélelemben megfogalmazottakat. 16

17 Javaslatunk: A Testület működését javasoljuk az 50 millió Ft alatti vitatott követelések értékhatáráról 150 millió Ft értékhatárra emelni, tekintettel arra, hogy egyes speciális, termelékenyebb építőipari tevékenységeknél hőszigetelés, szakipari tevékenységek, esztrich betonozás, stb. - anyagos megrendelés esetén viszonylag rövid, 1-2 hónapos munkavégzés alatt létrejöhet a millió Ft-ot elérő, vagy akár meghaladó követelésállomány. Javasoljuk, hogy a megrendelő a vitatott követelést köteles legyen letéti számlára helyezni, hiszen megvalósult beruházásról, munkáról van szó, melynek fedezete rendelkezésre kell, hogy álljon. Ebben az esetben mindkét fél egyaránt érdekelt a vita gyors rendezésében. Amennyiben a megrendelő nem tudja a fedezetet igazolni, az rosszhiszemű magatartásra utalhat tehát, hogy fedezet nélkül rendelte meg a munkát és ez a magatartás véleményünk szerint büntetőjogi kategória. Ennek a rendelkezésnek várható preventív hatása is, hiszen amennyiben a megrendelő tudja, hogy a vitatott összeget a vitarendezés során el kell majd helyeznie a letéti számlán, meggondolja, hogy rendelkezésre álló fedezet nélkül munkát, szolgáltatást, anyagot rendeljen meg, amennyiben ezt a magatartást büntetőjogi eszközökkel szankcionálják. (Problémát okozhat viszont alvállalkozó, szub-alvállalkozói viszonylatban az, hogy a likviditási problémák miatt a szub-alvállalkozó felé a kifizetés fedezete az az ígérvény, hogy a megrendelő teljesít és ebből az összegből tudja majd kiegyenlíteni az alvállalkozó szub-alvállalkozó számláját) Belátjuk, hogy a Testület az eljárás rövidsége, időkorlátai miatt nem tud bonyolultabb ügyekben eljárni, viszont elengedhetetlennek tartjuk a vállalkozói környezet normalizálása, a gazdasági szereplők közötti bizalom helyreállítása érdekében, hogy a jelentős társadalmi károkat okozó, állami, illetve uniós pénzeket felhasználó nagyberuházások lánctartozásos, gazdasági bűnügyeit hasonlóképpen vizsgálják ki és tárják a közvélemény elé, mint ahogy az állami vagyon elleni visszaéléseket. 2. Lánctartozás csökkentése a készülő új közbeszerzési törvény rendelkezései segítségével Támogatjuk, hogy a kbt hatálya alá első munkáknál az elvégzendő munka 25 százalékáig engedélyezné csak a törvény alvállalkozók szerződtetését. Nagyobb volumenű szerződéseknél ugyanakkor problémát okozhat, hogy a saját fizikai létszámmal rendelkező vállalkozások pénzügyi, gazdasági helyzete jellemzően gyenge, ami a finanszírozás nehézségét vonhatja maga után. 3. Feltétel nélküli bankgarancia intézményének feltételekhez kötött bankgaranciával történő helyettesítése. 4. Állami faktoring cég létrehozása Az Állami Faktoring cég létrehozását szintén alkalmas eszköznek tartjuk arra, hogy az építőipar vállalkozó környezetének normalizálását előre mozdítsa. Hasonló meggondolások mentén javasoltuk Állami Követeléskezelő Vállalat létrehozását az Építésgazdasági Munkabizottság építésgazdasági stratégia előkészítésére létrehozott munkacsoportja 17

18 részére tavaly nyáron eljuttatott javaslat csomagunkban, amely befogadná a vállalkozások befagyott kintlévőségeit és élve az állami monopóliumok adta lehetőségekkel be tudná hajtani a követeléseket. Bizonyos, hogy a tartozások egy része már semmilyen eszközzel nem fizettethető meg, azonban vannak olyan követelések, melyek erősebb, állami nyomásgyakorlással realizálhatók lennének. 5. Építtetői fedezetkezelő átalakítása A fedezetkezelő intézményének kiépítése, működtetése a forráshiányos építőiparban olyan plusz költség, mely nincs arányban a várható eredménnyel, megvalósulása és bevezetése éveket vehet igénybe. Az alap probléma a tisztességtelen vállalkozói környezet, az építőipar jelenlegi helyzetében gyors és azonnal eredményt hozó megoldások szükségesek, ellenkező esetben a még meglévő építőipari kapacitás is felszámolódik. 6. Állami és önkormányzati késve fizetések kezelésére kincstári biztos és önkormányzati biztos intézményének továbbfejlesztése Egyes állami beruházásoknál pl. panel hőszigetelési programok az állami rész beragadása miatt nagyon sok vállalkozó került kilátástalan helyzetbe. A problémát tetézi, hogy az alvállalkozó csak akkor juthat a pénzéhez, ha a benyújtott számla mellé 0-s adóigazolást csatol. Teljesen abszurdnak tartjuk ezt a rendelkezést, hiszen az állam tartozása miatt kerülnek kilátástalan helyzetbe a vállalkozások. Ha a kintlévőség miatt nem tudja a közterheit kifizetni, akkor nem jut 0-s igazoláshoz, a legrosszabb esetben akár felszámolás alá is kerülhet Jogszerűtlenül ki nem fizetett vállalkozói számlák adó terheinek visszafizetése Szintén egybeesik a javaslat az MMV által képviselt vállalkozások felvetéseivel. Véleményünk szerint a vállalkozói környezet erkölcsi és morális alapjai helyreállítását szolgálná, ha ez ügyben valóban megtörténhetne a károsult vállalkozások kártalanítása. A visszafizetés mellett azonban alternatív megoldásokat is érdemes lenne megvizsgálni. A behajthatatlan követelések ÁFA terhét számíthassa be a jelenleg keletkező közterheibe Pályázatoknál önerőként számíthassa be a behajthatatlan követelések ÁFA terhét Gazdasági partnerei felé fennálló tartozásait NAV eljárás keretében csökkenthesse, kiegyenlíthesse az adóhatóság által beszedett behajthatatlan követelések ÁFA terhével. (Ezáltal a lánctartozás mértéke is csökkenhet) Az általunk képviselt vállalkozók kategorikusan elutasítják, hogy kiegyenlítetlen számla után ÁFÁ-t kelljen fizetni, ezért csak olyan megoldásokat tudunk támogatni, melyek késleltetve sem hozzák a vállalkozást még rosszabb helyzetbe az adóhatósági intézkedések által. Ezért nem tartjuk jó megoldásnak, ha a kintlévősége behajtásához nem kap a vállalkozó garantált állami segítséget, azonban az ÁFÁ-t, ha némi haladékkal is, de meg kell fizetnie. (Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok esetben a vállalkozó azért nem állít ki számlát, hogy a veszteségeit ne növelje; a megrendelő magatartásából valószínűsíti, hogy nem fog fizetni, illetve, 18

19 hogy a jogi út segítségével képtelen lesz realizálni a kintlévőségét. Így ez az eljárás közvetve gerjeszti a feketemunkát és elveszi a lehetőséget az alvállalkozóktól, hogy később jogorvoslatot találjanak elvégzett munkájuk ellenértékének behajtásához.) Az MMV álláspontja szerint az adóztatás alapja csak a pénzügyi teljesítés lehet, ott álljon fenn az adófizetési kötelezettség, ahol a pénz fizikailag van! 8. Kivitelezői nyilvántartás továbbfejlesztése Az alvállalkozói adminisztrációs terhek növekedésével jár. Azoknál a mikró és kisvállalkozásoknál, ahol a cég vezetője is részt vesz a termelési folyamatokban nagyon alacsony a kapacitás arra, hogy a cég működésével kapcsolatos adatokat, információkat naprakészen tartsák! 9. Kirívóan alacsony áron történő szerződéskötés megakadályozása részletes költségvetés alapján az építmény kivitelezési értékének meghatározásával Javasoljuk a tisztességtelen ár fogalmának bevezetését. Kirívóan alacsony ár gyanúja esetén tételesen igazolni kelljen, hogy a munkát elvállaló gazdasági társaság ki tudja-e gazdálkodni céges költségeit az elvárható eredménnyel együtt a megadott árból. A problémát az okozza, hogy a gyenge munkaellátottság miatt nincs alkupozícióban a vállalkozói oldal, ezért nincs értelme a tisztességtelen áron munkát elvállaló társaságot szankcionálni. A megrendelői oldal felelősségét kellene vizsgálni. A kivitelezési ár egzakt meghatározása kétséges, ugyanis nagyon sok tényezőtől függ, viszont némi szakmai tapasztalattal a kirívóan alacsony ár kiszűrhető. Az építési piac kivitelezői oldalán meghatározó vállalási árak tapasztalataink szerint a céges költségeket tartalmazó, normális árak felét sem érik el! 10. Jogszabályi szigorítás annak érdekében, hogy a cégek mögött álló nem fizető tulajdonosok ne folytathassák a nemfizetés gyakorlatát. Elsősorban nem a jogszabályi szigorítástól várható a nem fizetés gyakorlatának visszaszorulása, a meglévő törvények betartatása sem megoldott. Az ok: Az erkölcsi és morális alapok aláásása az MSZP-SZDSZ kormányok által, a helyreállítás is csak állami szerepvállalással és mintaadással, valamint az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásával lehetséges. További észrevételek, javaslatok Saját tapasztalataink, felméréseink, a vállalkozótársak hozzánk eljuttatott esetleírásai, az építésgazdaság teljesítményére, megrendelés állományára vonatkozó statisztikai adatok alapján úgy gondoljuk, hogy a helyzet rendkívül válságos, mely azonnali állami beavatkozást kíván. Továbbra is alapvető problémának tartjuk, hogy a magyar építőipar a rendszerváltás óta immáron 20 éve gazdátlan, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok, a minisztériumok, államtitkárságok, főosztályok között szétszórva működik, holott az ágazat mérete, 19

20 fontossága a foglalkoztatás alakulásában, a gazdaság beindításában betöltött szerepe átfogó, minden területre rálátó, a problémákat komplexen és gyorsan, szakszerűen kezelő állami felügyeletet kíván. Az építésgazdaság kormányzati vezetésének széttagoltsága miatt nincs felelős állami vezetése az ágazatnak, nem található olyan gazdaságpolitikus, aki érdemben és komplexen foglalkozik a hazai építőipar gondjaival és világos stratégiát, jövőképet mutat fel az ágazat sokat szenvedett szereplői számára. Hiányzik kormányoldalról az a hiteles szakpolitikus, aki a médiában az építőipart sújtó problémákról és a tervezett intézkedésekről megfelelő felhatalmazással rendelkezve nyilatkozni tudna. Nincs arca a kormányban az építésgazdaságnak, pedig szükség lenne hasonlóképpen elhivatott szakemberekre, mint amilyen például a mezőgazdaságban dr. Ángyán József, aki világosan, kertelés nélkül beszél a mezőgazdasági maffiáról és az ellene tervezett kormányzati intézkedésekről. Az építőipar hatványozottan áldozata a gazdasági bűnözésnek, a kialakult helyzet mérhetetlen társadalmi és gazdasági károkat okoz. A rendkívüli állapotot rendkívüli intézkedésekkel lehet csak orvosolni, meggyőződésünk, hogy kizárólag jogszabály módosításokkal és adminisztratív intézkedésekkel lehetetlen kezelni a helyzetet. Az erkölcsi és morális gátak átszakadását a politika színteréről érkező hatások indították el, így az építőipar megtisztulása, a tisztességes vállalkozói magatartás megszilárdulása is csak az állam jelentős szerepvállalásával lehetséges. A szerepvállaláshoz hozzá kell, hogy tartozzon az építésgazdaság jövőjéért felelős kormányzati intézmény felállítása, a felelős, szakmai múlttal rendelkező gazdaságpolitikusok megnevezése. Ezért javasoljuk: A munkahelyteremtés szempontjából fontos strukturális változtatások: A magyar gazdaság számára káros a kialakult építőipari struktúra, ezért állami beruházásokon célszerű modellezni a normális vállalkozói környezetet. (Fővállalkozó alatt kiépülő alvállalkozói láncok, beékelődött stróman cégek, működési költséget nem tartalmazó alvállalkozói árak, alacsony állami foglalkoztatási és adóbevételek) Ha a tisztességes megrendelői feltételek adottak, az érdemi munkát végző építőipari vállalkozások képesek lesznek a jelenleg hivatalosan foglalkoztatott létszám többszörösét a munkavállalók és az állam által elvárt, korrekt viszonyok között foglalkoztatni. Ezáltal az állam járulék bevételei jelentősen nőnének. Javasoljuk Állami Nonprofit Projekt Menedzser társaságok létrehozását állami beruházások levezényléséhez, melyek közbeiktatott láncszemek nélkül szerződjenek a megfelelő fizikai létszámmal rendelkező vállalkozásokkal a munka elvégzésére. Ebben az esetben állami garanciákat kapnának a vállalkozások a kifizetéseket illetően, megszűnne az alvállalkozói lánc, emelkednének az irreálisan alacsony vállalási árak, és csökkenne a beruházási költség, valamint ellenőrizhetőkké válnának a foglalkoztatási körülmények. Különösen alkalmasak lennének erre a bérlakás építési és az elhanyagolt lakásállománnyal rendelkező települések komplex energetikai felújítási programjai, melyeket az ország minél több településén el kellene indítani, hogy segítsék az egyes régiók közötti lakhatási és életkörülmények kiegyenlítődését. (A Budapest agglomerációs területeire tervezett, koncentrált, nagy volumenű bérlakásépítés a meglévő, - az államháztartás, a vállalkozások és a társadalom számára is káros - építésgazdasági struktúrát erősíti. (nagyberuházó cég, alvállalkozói láncolatok, irreálisan alacsony vállalási árak a munkát elvégző, foglalkoztató cégek szintjén, a kiszámlázott munka kifizetésének részleges, vagy teljes visszatartása, elmaradó adó és járulék bevételek) A területileg szórt, kisebbnagyobb volumenű megrendelések esetén a helyi építőipari mikró és kisvállalkozások is helyzetbe kerülhetnek, az állam által felügyelt, korrekt munkafeltételek mellett megerősödhetnek, kinőhetik adósságaikat. 20

21 Az állami projektekkel szemben támasztott követelmények: A jelenlegi körülmények között elengedhetetlennek tartjuk, hogy az állam megválogassa a fővállalkozókat és ne kössön szerződést olyan céggel, melyről köztudott, hogy alvállalkozók maradtak utánuk kifizetetlenül! Véleményünk szerint elvárható, hogy kontrollálja a beruházási folyamatot, azzal a prioritással, hogy a munkát elvégző vállalkozás nem dolgozhat tisztességtelenül alacsony áron. Amíg az állam és az önkormányzatok nem tekintik alapvetésnek a tisztességes megrendelői magatartást, addig hiába születnek meg a legjobb jogszabályok és intézkedések, nem tud a társadalom által elvárt erkölcsi és morális alap helyreállni, amely alapja a tisztességes gazdasági tevékenységnek! Az építőipari vállalkozások konszolidálása: A koncepcióban nem merült fel, de véleményünk szerint az építőipari vállalkozások talpra állítása, a még meglévő építőipari kapacitás megmentése nem képzelhető el az önhibáján kívül kilátástalan helyzetbe került vállalkozók konszolidálása nélkül. Közvetlen tapasztalataink, a hozzánk forduló vállalkozók által elmondottak, illetve felméréseink is azt támasztják alá, hogy felbecsülhetetlen humánerőforrás vész kárba azáltal, hogy az érdemi munkát elvégző és foglalkoztató vállalkozások a tisztességtelen piaci helyzet miatt számolatlanul mennek csődbe, sok esetben a vállalkozó család teljes egzisztenciális tönkremenetelét okozva. További megfontolandó társadalmi szempont, hogy ezek az 5-10 főt foglalkoztató vállalkozások jelentős szociális szerepet is betöltenek, hiszen szolidárisak munkavállalóik iránt, nem várt, hirtelen kiadásaik miatt a dolgozók elsősorban munkáltatójuktól kérnek és kapnak segítséget. Ezen túl, karitatív tevékenységet végző társaságok jelzései alapján tudjuk, hogy segítségkérésük során nagyobb számban a mikró és kisvállalkozások vezetőire számíthattak, lehetőségeik szerint rendszeresen támogatást nyújtottak a rászorulóknak. E cégek tömeges elszegényedése, csődhelyzetbe kerülése drámaian vetette vissza a karitatív célokra történő adományozást, így például a gyermekek étkeztetéséért, vagy egészségéért anyagi támogatást gyűjtő szervezetek forrásai rendkívül visszaestek, miközben egyre több szociálisan rossz helyzetbe került gyermek és család szorulna támogatásra. Úgy gondoljuk, hogy a konszolidáció tárgya, a vállalkozó, mint értékteremtő ember kell, hogy legyen. Tehát nem az a kizárólagos cél, hogy a konszolidálandó társaságnál mindenáron az eredeti állapotot állítsuk helyre, - hiszen sok esetben ez nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással lenne elérhető - hanem reménytelen csődhelyzetben a vállalkozót kell abba a helyzetbe hozni, hogy újra építhesse a céget és a lehető legrövidebb időn belül újra foglalkoztathasson, dolgozhasson. (Ld. EU-s Kisvállalkozási Törvény, Második esély c. pont) Amikor mérlegre kerülnek a pro és kontra érvek a vállalkozások konszolidálásával kapcsolatban, figyelembe kell venni azt is, hogy a jelentős cégvagyonnal nem rendelkező mikró- és kisvállalkozások önhibán kívüli csődhelyzete az esetek jelentős részében érinti a vállalkozást vezetők magánvagyonát is, ezáltal lehetetlenné válik az önerőből való talpra állás. Elképzelésünk szerint a konszolidáció nem automatikus eljárás lenne, a Konszolidációs Hivatalhoz jelentkező vállalkozóknak, bizonyos feltételeknek meg kell felelniük, hiszen éppen az a cél, hogy azok kapjanak kapaszkodót, akiknek a lába alól önhibájukon kívül csúszott ki a talaj és bizonyítani tudják, hogy konszolidált körülmények között képesek becsületesen, tisztességesen vállalkozni és értékes munkahelyeket teremteni. Fontosnak tartjuk, hogy a hivatal jogosult legyen eljárni a hozzá forduló és megsegítésre érdemes cég érdekében a hatóságoknál, illetve a hitelezőknél. Mérlegelni kell majd, hogy az adott vállalkozásnak milyen konkrét segítségre van szüksége, és a szerint kell 21

22 a személyre szabott megoldást megtalálni. Véleményünk szerint annak a korrekt előéletű vállalkozónak is támogatást kell adni, akinek most menthetetlennek látszik a cége, viszont esélyt szeretne kapni az újra kezdéshez. Az Európai Unió Kisvállalkozási Törvényének egyik pontja kimondja, hogy azokat a vállalkozókat, akiknek tapasztalatlanság, vagy rajtuk kívül álló események miatt került csődbe vállalkozásuk, megilleti a második esély. Kívánatos, hogy a kudarcból tanulva ne fordítsanak hátat az üzleti életnek, hiszen másodszorra biztosan körültekintőbben vezetnék a cégüket. E törvénypont, illetve az Európai Unió kisvállalkozások helyzetbe hozását szorgalmazó irányelvei miatt méltányosnak tartanánk, ha az önhibájukon kívül csődbe jutott cégek vezetői esélyt kapnának arra, hogy újra építsék vállalkozásukat. A konszolidáció nyújtotta esély azokat illetné meg, akik eltekintve az elmúlt évek vállalkozásokat tönkretevő körülményeitől, - legalább 5-10 éves makulátlan vállalkozói tevékenységet tudnak maguk mögött, komoly referenciákat tudnak felmutatni, a konszolidáltabb évek időszakából rendelkeznek legalább három olyan üzleti évvel, amikor növekvő árbevétel, foglalkoztatás és korrekt adó- és járulékfizetési tevékenység jellemezte a működésüket. A lánctartozás mértéke is lényegesen csökkenthető, hiszen a hazai vállalkozások állapotát, kilátásait feltérképező felmérésünkből az is kiderül, hogy a kintlévőséggel rendelkező vállalkozások több, mint 45%-a hitelt vett fel azért, hogy gazdasági partnereit kifizesse, tehát valószínűsíthető, hogy egy konszolidációs eljárás során prioritást kapna a meglévő tartozások kiegyenlítése. ( Illetve ez feltétele is lenne a konszolidációnak) A rossz helyzetbe került, elszegényedett cégek gyorsított ütemű kivezetése a gazdaságból viszont azzal jár, hogy kintlévőségeiket és adósságaikat is maguk alá temetik, így újabb vállalkozásokat dönthet be dominószerűen a csődhullám. Javaslat: A konszolidáció egyik módja lehet, ha a konszolidációs eljárásban résztvevő vállalkozó állami projekteken munkát kaphat, felelősséget vállal arra, hogy esetleges tartozásait kiegyenlíti, dolgozóit korrekt munkafeltételek között foglalkoztatja, ezáltal csökkenhet a lánctartozás mértéke, fehéredik az ágazat és az állami minta pozitív hatással lehet a magángazdaságra is. Konszolidáció az is, ha korrekt körülmények között munkához juttatja az állam azokat a vállalkozásokat, melyek önhibájukon kívül csődhelyzetbe kerültek, azonban éves gyakorlattal, referenciákkal, tisztességes vállalkozói múlttal rendelkeznek. Ezeknek a vállalkozásoknak tisztességes feltételű munkára, a munkájuk ellenértékére és nem hitelre van szükségük! Osztrák, vagy Új-Zélandi vállalkozói struktúra? Végezetül szeretnénk reagálni arra a felvetésre, hogy az osztrák helyzethez viszonyítva túl sok építőipari vállalkozás működik hazánkban. Véleményünk szerint nincs értelme a két ország vállalkozási struktúráját összehasonlítani. Új-Zélandon például az egész gazdaság a mikró és kisvállalkozások működésén alapul, alig található nagyobb cég a szigetországban, de Lengyelország is kiemelten támogatja a hazai kisvállalkozások belső piac élénkítését. Tudomásunk szerint a gazdasági válság hatását mindkét országban jelentősen tompította, hogy jelentős számú mikró és kisvállalkozás működik támogató, bizalomra épülő vállalkozói környezetben náluk. Szerintünk az a megállapítás, hogy egy adott országban x lakosra számítva hány vállalkozás működik, nem ad felvilágosítást arra, hogy jó, vagy rossz az ott létrejött vállalkozói struktúra. Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében téves vizekre visz, ha az osztrák vállalkozói helyzettel példálózunk, hiszen az ottani vállalkozói környezet, bérviszonyok egészen más gazdasági struktúrákat alakítottak ki. Volt idejük és lehetőségük kialakulni a tradicionális vállalkozásoknak, a vállalkozói vagyont és tapasztalatokat generációkon keresztül örökíthették, a szabad verseny során a leginkább rátermettek maradtak talpon. Ezzel szemben nálunk a rendszerváltáskor tömegével álltak a startvonalon 22